Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

Ahol jól jövedelmez a szarvasmarha-tenyésztés 3 ezer literes évi tejhozam — fl hízómarhák 80 százalékát exportra viszik IT ««den, a Mátravidéki szövetkezetben fő üzem- ág a növénytermesztés, ezen belül a zöldség és az ipari nö­vények termesztése. Ugyanak­kor évről évre mind kedvezőb­ben alakul az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-tenyész­tés. A tsz-ben a termelékeny­ség emelésével értek el jó ered­ményeket. A szarvasmarha-te­nyésztésen túlmenően még áru- baromfi előállításával foglal­koznak. A sertéstartás felszá­molása folyamatban van, mi­vel az abraMgényes állatfaj szükségleteit nem tudják saját termésből kielégíteni. A szövetkezet elnökének, Katona Lászlónak az a véle­ménye, hogy a közös gazdaság­ban főleg a szarvasmarha-ál­lományt keill létszámban nö­velni és minőségben javítani; Bz azért fontos, mert közsé­günkben hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek, jók az adottságok, a tagok is szívesen dolgoznak az állatte­nyésztésben. A szarvasmarha- állomány után nyert jó minő­ségű és nagy tömegű szerves­trágyával tovább fokozhatók a növénytermesztés hozamai. A közös szarvasmarha-állo­mány 840 darab, ebből tehén száz. Az állatok közepes, illetve termelő kondícióban vannak, jól gondozottak, noha az elhe­lyezésük eléggé szakszerűtlen. Egy 100-as tehénist ál lóra ége­tően szükség lenne. A szükség- férőhelyek miatt a szarvasmar­ha-állományon belül rendkívül alacsony a gépesítés foka. A szakvezetők elmondották, hogy szarvasmarha-állomá­nyuk tbc fertőzésitől mentes. A túlzsúfoltság és a korszerűtlen elhelyezés miatt félnek a fer­tőzés veszélyétől. Az adott vi­szonyok mellett mégis jól ol­dották meg a borjak itatásos kevert tejes nevelését. Az egy borjú felnevelésére föccstej után, 300 liter teljes és 500 liter fölözött tejet használnak fel. A szopósborjakmak a jó minőségű szálas- és abrakta- kanmányt tetszés szerint biz­tosítják, valamint a friss ivó­vizet is. A borjak választása 160—180 kg-os súlyban törté­nik. [Vagy gondot fordítanak a nőivarú szarvasmarhák szelektálására. Etet a munkát az állattenyésztési felügyelő­ség szakembere az üzemi állat- tenyésztővel az egyedi megje­lölés és a próbafejések ered­ményei alapján végzi. A leg­jobb termelő szülők nőivarú utódait továbbtenyésztés céljá­ra nevelik. Már ez évben is több mint 30 darab vemhes üsző ellik le a tehénállomány pótlására, illetve növelésére. A tenyésztésre nem alkalmas nö­vendék üszőket és bikákat meghizlalják. Folyó évben kb. 90 hízómarhát értékesítenek, darabonként átlag 550—600 kg élősúlyban. Az átadásra kerü­lő hízómarfhák 70—80 százalé­kát export minőségben érté­kesítik. Felvetődött az a kérdés is, hogy a közös tehénállomány után hogyan alakul a tejter­melés? A napi tejtermelés 10 liter istállóátlágnak felel meg. A tehenenként tervezett ez évi 2600 liter tejet a szövetke­zet vezetői szerint 3—400 liter­rel túlteljesítik, ezek szerint tehenenként erősen megközelí­tik vagy elérik a 3000 literes hozamot. Ez a tejtermelés igen jónak mondható, ha figyelem­be vesszük, hogy a szövetke­zetek tehénállományának múlt évi tejtermelése 1900 liter volt. leinek tulajdonítható a te- henek jó tejtermelése? Fontos a tehénállomány kö­vetkező laktációra történő szakszerű előkészítése. Ezt a munkát igen következetesen és szakszerűen végzik a tehe­nészek. Eteen a téren különö­sen Holeca János és Kocsis László tehenészeti dolgozók munkáját kell kiemelni. A te­henészek egyedi megfigyelései és feljegyzései alapján min­den tehénnek biztosítják a két­hónapos száraz állási időt, pi­henést. A bőséges és változa­tos, jó minőségű alaptakarmá­nyon felül, kiegészítésképpen, érdem szerint pótabrakot ada- golnajs, 8 liter termelésen felül, literenként 40 dkg-ot. A tehén tartás a tejtermelés önköltségének további csökken­tésére kora tavasztól késő őszig biztosítják a folyamatos és jó minőségű zöld tömegtakar­mányt. Jelenleg 150 holdon termelnek zöldtakarmányt fő- és másodvetésként. A jövő évi korai zöldtakarmány-szükség- letük kielégítése végett 800 kh-on vetnek őszi takarmány- keveréket. Ezen a területen szükségletüket teljes egészében megtermelik. A tömegtakarmány-szük- séglet tetszés szerinti igények kielégítésén túl, tehe­nenként napi 4—6 kiló jó mi­nőségű pillangós szénát is etet­nek. A téli pillangósszéna- szükségletet bőségesen fedez­ték. Az üzem ez évben a szarvas­marha-állománya után két­millió forint bevételre számít. A szövetkezet vezetői a szarvasmarha-tenyésztésben el­ért kezdeti eredmények után további erőfeszítéseket tesz­nek az önköltség csökkentésé­re. illetve jövedelmük fokozá­sára. Papp Sándor, az Állattenyésztési Fel­ügyelőség vezetője A füzesabonyi járásban: Megkezdődött a cukorrépa és a kukorica betakarítása Az aratás é» a cséplés be­fejezése után kezdetét vette a betakarítás a füzesabonyi já­rás termelőszövetkezeteiben. A járás dohánytermesztő szövet­kezetei gazdaságai Besenyőtel­ken, Kápolnán, Kaiban és Al- debrőn időben hozzáláttak a zöld dohány töréséihez, és je­lenleg a szabolcsi seáraz do­hány anyaleveleinek törése, felfűzése és szárítása is folya­matosan halad. Időben elvé­gezték a termelőszövetkezetek a lucerna és vöröshere terüle­tek harmadik kaszálását és be­takarítás. így szálas takar­mányból sem lesz hiány a tél folyamán. A járási tanács vb mező- gazdasági osztályán most ar­ról adnak kedvező hírt, hogy megkezdődött a járás terüle­tén a cukorrépa ásás® és a ve­tőmagként termelt kukorica törése is- A járásban elsőnek a nagyúti Űj Élet és a mező- szemerei Dózsa Termelőszövet­kezet tagsága látott hozzá a cukorrépa kiásásához. A nagy­útiak naponta 240, a mezősze- mereiek pedig 600 mázsát szál­lítanak rendszeresen a selypi cukorgyár részére. A korai szállításokért mázsánként négy forintos felárat fizet a cukor­gyár. Ez a munka folyamato­san halad és a közeljövőben Besenyőtelek. Füzesabony és a járás többi községeiben is hozzálátnak ta cukorrépa ásá­sához és a szállításához. A szövetkezetek az idén közel kétezer hold cukorrépát ter­melnek. A káli Március 15 és a ká­polnai Alkotmány termelőszö­vetkezet a kukorica törésének megkezdéséről adott hírt Mindkét közös gazdaság, de a járás több szövetkezete is szerződés alapján termel az NDK részére vetőmag-kukori­cát. Az említett két szövetke­zet közel 40 holdon végzte el eddig a korán érő, fejlett és szapora csövű kukoricafajta törését. Az- elszállított vető­magkukoricát. és mázsánként ÍO forintos felárat kap a szö­vetkezet. ' A betakarítás másik fontos Mozzanata az aprómagvak aratása és cséplése. A szövet­kezetek 2400 holdon végeztek vöröshere-, 701 holdon pedig lucernamagfogást, amely jól sikerült. A vöröshere például 150—210 kiló magot adott hol­danként. A gépjavító állomás 21 kombájnt alakított át és szerelt fel úgynevezett dörzs- asztállá 1 az aprómagvak csép- lésére. Az utóbbi napokban beállott hűvös esős idő gátolta ugyan a munkát, de így is 1200 holdon végezték el az aratást és ebből közel 600 hold termése került cséplésre. Kü­lönösen jó magfogással dicse­kedhetnek Nagyút, Sarud és Mezőtárkány községek terme­lőszövetkezetei, exportra is szállítanak. A betakarítás mellett folya­matosan haladnak a talajmun. Eredmények és gondok Egercsehiben kák is. Jelenleg 141 erőgép végez talajmunkát, kár hogy ezek közül csak 19 dolgozik két műszakban. Dícséretre- méltó tettet hajtottak végre a káli Március 15 tsz traktoros szociálisa brigádjának tagjai, akik befejeztek a munkát sa­ját területükön és 500 hold felszántilsára kötöttek szerző­dést a sarudi Tiszamente ter­melőszövetkezettel. A nyolc szövetkezeti traktoros azóta is] Sarudon dolgozik és eddig már 300 hold felszántásával adtak jelentős segítséget test­vérszövetkezetüknek. A járás területén az őszi ve. tőszántások 33 százalékát már elvégezték, és szeptember első napjaiban kezdetét veheti- az őszi vetés. Cs. 1. Eg er csehi-bánya telep! A Mátra és a Bükk találkozását jelző domhátak alatt meghúzó­dó bányásztelepülés. A na­gyobb városok közelsége érez­teti hatását a fiatalok életében, szokásaiban, a baráti csopor­tok kialakításában. A telep sok- arcúsága is igen sok gondot je­lent — a KISZ-vezetőségnek. E gondokról, eredményekről vallottak a fiatalok ifjú veze­tői. Van klub, de nem látogatják... Már régen megvan, de nem működik a Ságvári Endre Klub, ezért szeretnék birtokuk­ba venni azt a fiatalok, hogy Ízléses, szép berendezéssel te­gyék még barátságosabbá, von­zóvá. A népi tánccsoport megala­kulásán kívül a KlSZ-vezető- ség tervei között szerepel még, hogy kéthetenként zenés, vi­dám esteket rendeznek, ahol a tánc közötti szünetekben szel­lemi vetélkedőt, társasjátéko­kat rendeznek. Ha a kultúrház igazgatója is segíti e tervek megvalósítá­sát, szívesebben maradnának odahaza a fiatalok, minthogy a közeli városokba utazzanak a szórakozási lehetőségek után. A telep ifjúsági vezetői, a kul­túra munkásaival közösen dol­gozva, tudják csak ezt a hely­zetet megváltoztatni. Eredményt csak a szakszervezeti élet fellendülése hozhat — Az idősebbeken, párttago­kon, vezetőkön kívül ez a vé­leménye a KISZ csúcsvezető­ségnek is, amelynek tagjai ön­kritikusan látják az alapszer­vezetek hibáit. Nem rendsze­resek, nem színvonalasak a KISZ-rendezvények. Ezzel le­het magyarázni azt a passzi­vitást, amellyel gyakran lehet találkozni a fiatalok között, ha taggyűlésről vagy egyéb más „politikai ízű” összejövetelről esik szó. Az ifjúsági rendezvényekből hiányzik a figyelmet, érdeklő­dést felkeltő újszerű tartalom. A szervezési formák a rég „megcsontosodott” rutinmun­kát tükrözik. Pedig az alap­szervezetek több mint 200 KISZ-tagja a „szimpatizánsok­kal” együtt várja, hogy végre pezsgőbb legyen az ifjúsági élet és tartalmasabb legyen a sokszor felelőtlenül elfecsérelt szabad idő. II munkában helytállnak Az ifjúmunkások valóban élen járnak a termelésben. Megállják a helyüket a legne­hezebb frontokon is. A 16 if­júsági brigádban dolgozó bá­nyászfiatalok 56 500 forintos megtakarítást vállaltak a szél­deszka felhasználásánál. A KISZ védnökségével mű­ködő KWB—2-es maróhengeres fejtőgép határidőre, szeptem­berben kezdi meg működését a XII-es ereszkei bányamező­ben. Az országban elsőként itt, Egercsehiben kísérleteznek a hidraulikus meddőszállítással, amelyet az üzem és a telep fia­taljai azzal segítenek, hogy jó­részt társadalmi munkával hozzájárulnak a külszíni derí­tő medence gátjának megépí­téséhez. Azok a fiatalok, akik a bányában csillésként dolgoz­nak, megfelelő előkészítés után jelentkeznek a segédvájárt tanfolyamra. E szakmai to­vábbképzést biztosító tanfo­lyam sikerességét a fiatal mű­szakiak konzultációkkal segí­tik. A bányászati országos ver­senyre 13 ifjúsági brigád je­lentette be csatlakozását, lyek közül féléves tea-vét a geológiai viszonyok rosszabbo­dása miatt két brigád nem tel­jesítette. ★ Gondok, eredmények, szóra­kozásban, munkában, sportban egyaránt. Ezekre bukkanunk a kis bányásztelepülésen, ha a fiatalok munkájáról, életéről esik szó Egercsehiben. Felejtsék el a vélt vagy jo­gos sérelmeket a fiatal mun­kások, és vezetőik soha ne fe­ledjék. hogy a sport, a hasz­nos szórakozás, a KlSZ-taggyö- lés és főleg a fegyelmezett munka, a közös célt, a* ifjúság nevelését szolgálja. Ezért ér­demes kart karba fűzve dol­gozni, az összefogás meghozza a várt eredményt. K. J. Privigyei fáradtan tért haza a munkából. A kertben Pista bácsi, a szomszéd tett-vett, aki néhanapján baráti szívességből, egy-két pohár borért vagy egy csomag cigarettáért szívesen ütötte itt agyon az időt, tette hasz­nossá magát... A családfő — mielőtt az asszonyok máso­dik műszakjába besegítene — pár percre ké­nyelembe helyezte magát, rágyújtott, s az az­napi újságot kezdte tanulmányozni. Meg keü mondanunk, hogy Privigyei rit­ka „kóros” eset, anyósával az évek folyamán szoros „diplomáciai" kapcsolatot alakított ki, páratlan egyetértésben él. „Anyuka” ennek ezúttal oly módon adta tanú jelét, hogy a vő elé az asztalra helyezte a kis háztáji szőlő tavalyi terméséből az utolsó flaskányit, amelyet mind e napig féltve őrzött, fantasztikusan váltott rejtekhelyeken dugdo- sott. Privigyei csettintett a nyelvével, kezet csó­kolt az anyósának, majd percig sem kéretve magát, töltött. Boszorkányos ügyességgel, s a nemes ügyhöz méltó buzgalommal nyomta a szódát, kínálta párját, s anyósát, aki szokásá­hoz híven, ezúttal is nemet mondott. (Minta­anyós!) Már csak felényi kotyogott a rubintos nedű­ből az üvegben, mikor Privigyeinek eszébe jutott Pista bácsi. — Anyuka, a többit a nektárból felaján­lom az öregnek — szólt önzetlenül. — Pista bácsi az imént már kapott egy fél litert. Én ezt neked szántam, idd csak meg, fiam — csendült fel a kinyilatkoztatás. — Itt állok, másként nem tehetek — ismé­telte Privigyei a hitvaVók megayőződésével a szavakat, melyek a világtörténelemben utoljá­ra a wormsi zsinaton hangzottak el. — Anyu­ka óhaja számomra mindig parancs volt. így hát a családi béke érdekében — feláldozom maoam! 'Égy mártír mozdulatával töltötte meg a viharokat, s dicsfényként sugárzó, széles mo­soly kíséretében a legmegértőbb anyós egész­ségére koccintott. Jóba Tibor Pét er vásár a—Eger között javul az autóbuszközlekedés Amikor az emberek meg­tudták, hogy a pétervásári és az egri járást összevonják, az első észrevételük az volt, hogy távol lesz a járási székhely, nehezebben tudják elintézni ügyes-bajos dolgaikat De azt is mondták, hogy ezután egy helyen lesz a „járás” meg a .megye” és EJgerben jobban le­het vásárolni... De mégis jobb lenne, ha Eger közelebb lenne, érveltek többen, Bodony, Sírok, Bükkszék és Eger között a kilométereket nem lehet „lefaragni”, de ja­vítani lehet a közlekedést és a községeket időben közelebb le­het hozni az új járási szék­helyhez Hogyan és mikor? A 4. szá­mú Autóközlekedési Vállalat­tól kértünk választ a kérdésről Szeptember elsejétől új autó- buszjáratokat indítanak, csök­kentik a menetidőt, tehát a volt pétervásári járás lakói­nak gyorsabbá és kényelme­sebbé teszik az utazást Ivádról, Bodonybói és Heves­aranyosról indítanak új jára­tokat és a hót utolsó munka­napján Eger, Pétervására kö­zött sűrítik a járatokat. Szep­tember 1-től megoldják a púra-; takőkúti tanulóik utazását is a siroki körzeti iskolába. A menetrendváltozásokat aa AKÖV kifüggeszti és felvilá­gosításokat az állomásokon ér a kalauzoktól lehet kapni. Dráma az udvarban A színhely: jobbra elszórt jelzőtáblák, a fal tövében szerényen meghúzódó mészárszéki töke, szemben söröshordót garmadával, egy vas- és gumikerekű targonca, balra és ál­talában mindenütt csövek, gázpalackok, kátrány, a hűvösben öt—nyolc ásítozó, újságolvasó munkás. A szemben lévő alagsor frissen cserzett bőr szagát árasztja. Az udvar közepén szabadon hagyott placcon 17 gyerek szaladgál. I. felvonás. — Gyurin... nekem rúgd a labdát! Gyuri, — rövidujjú ingének hátán rozsdafolttal — nagy küzdelmet vív egy csóhalmaz- zal. Diadalmasan felordít, amikor kiszabadítja a bőrt. Jó passzal szökteti fcztán Tibit, akinek bátyja szöszke kislányt ráncigái egy még me­leg szurokkal telt üstből. Az árkádos folyosón megje­lenik egy termetes asszony. — Kisfiam, gyere fel azon­nal! — fürkésző tekintete hi­ába keresi a gyereket. Kisfiam! — sikolt a mama és karjába kapja a vérző srá­cot. A sebesültcipelők egyike ne­kitámaszkodik a korlátnak, mu­tatóujjával lefelé mutat: — Én megmondtam, hogy valakinek a fejére esik az a vas. Függöny. II. felvonásra a színhely any­nyiban változik, hogy újabb targoncát cipelnek be és a helyszűke miatt véget ér a foci­meccs. ' A gyerekek eltűnnek a la­kásokban. A csendre enyhe mozgoló­dás támad a munkások között. Aki az imént bevonszolta a targoncát, bátortalanul meg­jegyzi: — Meg kéne hegeszteni a tartályt... Az, aki a Sportot olvasta, méla undorral köp egyet. — A fenét... Az arcokon együttérző tv soly. Függöny. III. felvonásra a színhely nem változik. A házmester szitkozódáea hallatszik a fáskamrából. — Vigyék a fenébe ezt a sok kacatot! Az ember már ide sem teheti be a lábát! Ruhadarabokat dobál az ud­var közepére. A gyerekk előjönnék, nagy kacajjal gyönyörködnek a nem mindennapi jelenetben. Függöny. IV. felvonás. Sűrű füstöt okádó kátrány-« főzőben rotyog a fekete masz- sza. Ketten rakják a tüzet* mellettük sistereg a hegesztő­berendezés. Ketten irányíta­nak, a többiek egyik helyről a másikra pakolják a hosszú csöveket. Itt van a munkavezető. Dol­gozni kell, a munkások szitko­zódnak. — Sok a meló, az ember alig keres... Sört hoznak. A munka ad­dig szünetel. Autóval akar va­laki kihajtani az udvarból. Nagy a kavarodás. Az egyik gyerek titokban kinyitja az egyik gázpalackot. A gáz szagára megdermed­nek az emberek és mindenki a helyén marad. Várják a rob­banást. A függöny a helyén marad. (A cselekményt az egri Al­kotmány utca 13. számú háza udvarán leste el a szerző.) _____________ (pilisy)

Next

/
Thumbnails
Contents