Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
XVn. évfolyam, 1ST, szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. augusztus 20., szombat Augusztus 2N nlkotmAöyunk törvénybe iktatásának évfordulója, a magyar nép nagy ünnepe. 1949 augusztusában megszületett az alkot* many, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, a nagy történelmi sorsforduló szimbóluma. Alkotmányunk törvénybe iktatásával örök időre lezárult egy hosszú, szenvedésekkel térítés történelmi korszak, és megteremtődött a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kivívott politikai hatalmának alkotmányos rendje, kezdetét vette országunk szocialista fejlődésének korszaka. Az eltelt 17 év alatt sorra megvalósultak az alkotmányban rögzített elvek; végérvényesen megszűnt hazánkban a kizsákmányolás, az ország ipara és mezőgazdasága szocialista alapokon fejlődik, a végbement kul túrforradalom eredményeként nagymértékben emelkedett dolgozó népünk kulturális színvonala, sokat javult szociális, egészségügyi helyzete. Valóra vált alkotmányunknak az a közismert kitétele, amely szerint „hazánkban minden hatalom a dolgozó népé**. Alkotmányunk ünnepén írta: Bíró József, a megyei tanács vb-elnöke nagyobb forradalmi vívmánya a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Azóta a tsz-ek mind politikailag, mind gazdaságilag jelentősen megerősödtek, a mezőgazdasági termelés a n. ötéves terv végére 13 százalékkal, megyénkben kb. 18 százalékkal emelkedett. Ez ugyan nem éri el a tervezettet, azonban ha figyelembe vesz- szük az átszervezéssel járó ösz- szcs nehézségeket, a kedvezőtlen időjárást, a nagyüzemek vezetésében rejlő hiányosságokat, az elért eredmények biztatóak. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk beváltsa a hozzá fűzött reményeket, teljesítse a III. ötéves terv célkitűzéseit, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek dolgozói és vezetői a meglevő eszközeiket az eddiginél is gazdaságosabban használják fel, ■ erőteljesebben törekedjenek a helyi lehetőségek jobb kihasználására, a gazdálkodás korszerűsítésére, a fejlett agro- és zootechnika alkalmazására. Ez viszont megköveteli, hogy a pártszervezetek, a tanácsok és a tsz-ek vezetői a gazdaság- szervező tevékenységet és a kulturális nevelőmunkát magasabb színvonalra emeljék. Országunk gazdasági fejlődése mellett jelentősek az ideológiai, kulturális nevelőmunkában elért eredmények is. Az iskolai hálózat állandóan szélesedik, a középiskolákban és főiskolákon mintegy hatszor annyian tanulnak, mint 1938- ban. Évről évre emelkedik a dolgozók általános műveltsége, a közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel, és ezen belül is kedvező a termelőszövetkezeti parasztság szocialista tudatában, politikai látókörében, általános műveltségében beállott változás. Csak Heves megyében a IL ötéves terv végére 9588 felnőtt dolgozó végezte el a nyolc általános iskolát és háromezer dolgozó szerezte meg az érettségi bizonyítványt. Mindez jó dolog, azonban a beiskolázási politikánkat a jövőben a népgazdasági igényeknek megfelelően kell kialakítani. Eszerint nem emelkedhet megyénkben sem a gimnáziumokba beiskolázottak száma, növekszik az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés, a szakközépiskolák aránya. Az adott helyzetben ez a törekvés felel meg a legjobban az oktatási reform szellemének. Nevelőink és az oktatást irányító szervek dolgozói sokat tehetnek annak érdekében, hogy a reformtörvényben rögzített elvek az oktató-nevelő munkában maradéktalanul érvényesüljenek. A jövőben különösen előtérbe kerül a nevelő munka mindenekelőtt olyan vonatkozásban, hogy a felnövekvő ifjúság körében a fizikai munka az eddigieknél méltóbb megbecsülést kapjon, ezen belül is a falun élő ifjúság egy része a mezőgazdaság felé orientálódjék. A kulturális forradalom további szélesítése, s a népművelés munkájának minőségi emelése elengedhetetlen feltétele a szocialista társadalom eredményesebb építésének. Miután hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, s egységes termelési viszonyok jötA néphatalom fennállásának viszonylag rövid történelmi évei alatt országunkban mélyreható társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás ment végbe. Bár a megtett út nem mentes nehézségektől és kitérőktől sem, ma is számos problémával küzdünk, mégis mindenki Számára bizonyítható, hogy országunk népe a felvirágzás korszakát éli. Fejlődő szocialista iparunk termelése közel hatszorosa az 1938-as ipari termelésnek. Üj üzemek százait hoztuk létre, új iparágak születtek, a régi üzemek túlnyomó többségét fejlett technikával szereltük fel, egy sor üzem rekonstrukcióját hajtottuk végre, előrehaladtunk az ipari termelés koncentrációjával. Az ország ipari fejlődésének üteméhez hasonlóan fejlődött megyénk ipara is, sőt a HL ötéves terv időszakában megyénk ipari fejlődésének üteme meghaladja az országos átlagot. Ha csak azt vesszük, hogy megyénkben 1949. évben mintegy 4600 ipari munkás dolgozott, és ez a szám jelenleg mintegy 37 000-re emelkedett — világosan mutatja az ipari termelés nagyarányú fejlődését. Lelke- sítőek azok az eredmények, amelyeket a Központi Bizottság 1965. december 8-i határozatának végrehajtása során ipari üzemeink elértek. Megyénk szocialista iparának termelése 1966. első félévében 7,4 százalékkal volt nagyobb, mini 1965. I. félévében és meghaladta a 6,2 százalékos országos növekedést. A termelés növekedése 67 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. Ez ugyan alatta van a tervezettnek, s a termelékenység emelésében további erőfeszítésekre van szükség, mégis az L félévi termelési és gazdaságossági mutatókban elért eredmények kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az üzemek ez évi tervüket sikeresen teljesítsék. Az kell, hogy az üzemek pártszervezetei, műszaki és gazdasági vezetői továbbra is fő figyelmüket a gazdaságos termelésre, a termelékenység emelésére, a költségszint és a készletek csökkentésére, a takarékos gazdálkodásra fordítsák. Ez képezi az alapját annak, hogy megyénk ipari termelése eredményesen hozzájáruljon az ország iparának tervteljesítéséhez, hogy fejlődő szocialista iparunk a többi népgazdasági ágat, mindenekelőtt a szocialista mezőgazdaságot korszerű technikával lássa el. Kétségtelen tény, hogy szofejlődésünk egyik leg;:'<wyy tek létre, gyökeres változások történtek egész társadalmunkban, az egyes társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában. Társadalmunk különböző osztályai és rétegei közelebb kerültek egymáshoz, a korábban meglevő érdekellentéteket felváltotta az érdekazonosság, a kölcsönös baráti együttműködés és segítségnyújtás. Pártunk szövetségi politikája kifejezi, hogy népköz- társaságunk államhatalmának alapja, erejének forrása a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság testvéri szövetsége. A munkásosztály a párt vezetésével, valamennyi társadalmi réteget egyesít a szocializmus felépítéséért, a szocialista nemzeti egység megteremtéséért folyó harcban. A szocializmus építésével együtt járó feladatok az állami mechanizmuson keresztül valósulnak meg. A tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei, azok szakigazgatási apparátusai, eredményesen látják el politikai, gazdasági és kulturális funkciójukat. Az alkotmányban rögzített elv, amely szerint „hazánkban minden hatalom a dolgozó népé”, a tanácsok összetételében, egész tevékenységében hűen tükröződik. Tanácsaink munkája — a fennálló hiányosságok ellenére is — helyes irányban fejlődik, a dolgozó nép jobb szolgálatának, a szocialista demokratizmusnak, a tervszerű vezetésnek egyre több helyes elemét tartalmazza. Az utóbbi években tovább erősödött a tanácsok és a dolgozó nép kapcsolata. Ez kifejezésre jut mindenekelőtt a választópolgárok fokozódó aktivitásában, az államigazgatási munkában való egyre növekvő részvételükben. A választópolgárok ma már nemcsak igénylik, hanem gyakorolják is a tanácsi ügyekbe való beleszólási jogukat, aktív szerepet töltenek be a tanácsok előtt álló feladatok megvitatásában és végrehajtásában. Jórészt ennek köszönhetők a központi és helyi forrásokból eredő, községfejlesztési és költségvetési alapból származó gazdasági, szociális és kulturális eredmények. Az, hogy tanácsaink helyesen használták fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket, leginkább mutatkozik a városok és falvak kommunális, szociális, pénzügyi és kulturális ellátottságának magasabb színvonalra való emelésében. Egy pillanatra sem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság igényeinek jobb kielégítése a kommunális és kulturális ellátottság, javító-szolgáltatási tevékenység erőteljesebb fejlesztése tanácsi szerveink egyik legfontosabb feladata. Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a városokban és falvakban megindult egészséges fejlődési folyamat, a községpolitikai feladatok megoldása jóval nagyobb tervszerűséggel és ütemesebben haladjon. A magyar nép igazi érdekei minden dolgozótól, vezetőtől és beosztottól egyaránt megkövetelik, hogy erejük és tudásuk legjavát adják az országunk előtt álló feladatok jobb megoldása érdekében. A feltételek ehhez adottak. Pártunk helyes bel- és külpolitikai vonala, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros együttműködés, a dolgozó népünkben meglevő munkabírás és alkotókészség, a gazdasági életünkben rejlő lehetőségek maximális kihasználása kedvező feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy magabiztosan haladjunk a pártunk által megjelölt úton, nagy célkitűzésünk, a IIL ötéves terv feladatainak megvalósításáért.
