Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
eosi^' Magyar film KETTEN HALTAK MEG A film alkotói alcímet is adtak: Egy szerelem tragikus története. És ez az alcím nemcsak a tragédia, vagy a tragikus eset hiányáról árulkodik, hanem a témában és a formában megoldatlan filmről is. Kövid ez a mostani magyar játékfilm, s mégis azt az érzést kelti bennünk, hogy sokáig tart. Ez az érzés a film legbiztosabb és egyben elmarasztaló kritikája. A sok szólam, a sok közíbély teszi ilyenné! A rövid történeti vázat fel kell vetítenünk, hogy a film beiső logikai töréseit nyomon kövessük. Ciklon, ez a csinos pesti kirakatrendező, megérkezik a vidéki városba, hogy az apró barokk épületek, a konzervatív szemléleteket őrző város falai között felfedezzen és megértsen vagy inkább megértessen valamit A kisváros egyetlen áruházának kirakatait •rendezi ő — hiszen ez a szakmája —, s erre az egyhetes i lő tartamra Lemhényiéknél í ap szállást Lemhényiék a t alt főispán arisztokratikusan < zárkózó, középkori várna emlékeztető házában élnek. Ar- r.vék feszik rajtuk, amiről a sósban mindenki tud és min- i.-r.ki a maga módján pletykál- . a-kommentálja azt: Lemhé- , riék úrhatnámságukban-gőg- . ükben nem akarták Éva lávákat férjhez adni Bélához, múzeumőr fiához, mert Béla apja cigány volt Ciklon, a csinos pesti kirakatrendező Lemhényiéknél él, de a fiatalok szerelmi tragédiáidról a helyi áruház kirakat- rendezőjétől értesül. Szotyori Zoltán, ez a Ciklonhoz félénken, mégis feltűnően felzárkózó vidéki fiatalember, tágra nyílt szemmel suttog, vitatkozik az öngyikosságot elkövető szerelmesekről és szaggatott mondatokban, képsorok villanása közben összerakja Ciklon számára a tragédiát Köziben Ciklon is nyomoz, míg az apró részletekből kialakul a kerek, de nem sokat mondó kép: két fiatalnak meg kellett halnia — a szülők életszemlélete miatt A néző azt hiszi, hogy a mozivásznon megelevenedő és a művészet eszközeivel, a sok alkotói fáradság árán újrateremtett élet mond neki valamit azokról, akik ezt az életet élték, vagy azokról, akik az eltűnt élet itt maradt terheit cipelik. Ebben a filmben mindenki Éváról és Béláról beszél, azok kisvárosi módon elképzelt és elpletykált szerelméről, arról, hogy miért is fek- hettek a sínekre ezek a fiatalok a boldogság kivárása helyett Ciklont nemcsak Zoli meséje gondolkodtatja el, hanem az utcai vénasszonyok tolakodó monológja is. Ciklon a presszóban sem érzi jól magát, e hirtelen támadt lélektani nyomozás szenvedélye nélkül. Keres valamit, amiről csak azt tudja, hogy befejeződött. Azt keresi, amiről éppen az illetékesek hallgatnak: a szülők magánya kiabál mindenről, de éppen őket nem kérdezi meg Ciklon. Miért nem tesz fel nekik egyetlen egyenes kérdést sem? Pedig arra merész, hogy Éva leányszobájában feltörje e lány holmiját őrző szekrényt és onnan bizonyítékokat szerezzen valamihez, amihez senki nem kíván bizonyítékokat, A (szülők pere lezárul, a halál kiegyenlítette az ellentéteket, a hatóságok nem tudják bizonyítani, hogy a szülők bármilyen formában — a Büntetőtörvénykönyv paragrafusai szerint megfoghatók lennének. De az író — a forgatókönyv írója, Mándy Iván sem fogja nyakon őket, holott ennek a filmnek ez lenne az igazi mondanivalója és nem Ciklon lélektani nyomozása. Ügy gondoljuk, hogy a film alkotói — Palásthy György rendező is — azt hitték, hogy a képek sora mindent megmagyaráz, nincs szükség drama- rurgiailag felépített helyzetekre, a dráma alaptételeinek, az indokoltságnak jelenlétére, így esik aztán szét a film a két kirakatrendező — Ciklon és Zoltán párbeszéde — -ész- letckké. amikben itt-ott az egykori tragédia hangulatát megérezzük, de csak távolról. A film ott kezdődhetett volna, hogy Ciklon beköltözik Lemhényiékhez. Ez a két magára maradt keserű ember megszereti a lányukra emlékeztető Ciklont, nemcsak megszereti, de Ciklon kedvessége, bája és a belső kínok miatt vall is neki. Bűnhődni akar, valamit jóvátenni, abból, amit elmú- lasztott szeretet és megértés dolgában. Erre a lehetőségre, erre a reális dramaturgiai megoldásra utal is az író, de mellékesnek tekinti, így egészen más emberi kapcsolatba került volna Lemhényi és felesége Ciklonnal. Saját bűnének megvallása árán igazabb képet adott volna a tragédiáról az anya is, aki így csali férje nagy és elszalasztott társadalmi lehetőségeit siratja Ebben a filmben nem a Ciklont alakító lánynak kellett volna a vezérszerepet játszania, hanem a két embernek, Lemhényinek és feleségének. Nem kívánunk hosszas elemzésbe bocsátkozni, de mert gyakran előforduló hiba a mai magyar társadalmunkat bemutató filmjeinknél, szólnunk kell róla: a fim hőseit elnagyoltan fogalmazzák meg. Keveset tudunk meg róluk. Ügy véljük, hogy a skiccszerűen fogalmazott egyéniségek nem elég erősek és erkölcsileg nem eléggé indokoltak. Itt van például ez a Szatyor! Zoli. A lány függvénye, tiblábol, kijelentéseket tesz és csak arra jó, hogy Ciklon visszfénye legyen egyhetes vidéki tartózkodásán. Ennek a fiúnak nyilván vannak érzései. Vonzalma a lány iránt, valami megnyilvánulást tenne szükségessé. De amiről nem beszélünk, vagy amit nem cselekszünk, azt még a képsorok sem magyarázzák meg. A nézőknek hiányzik a dolgok és érzelmek természetes rendjéből keletkező vágy, cél, és a cél elérésére irányuló törekvés. Hiteles lehet-e az a portré, amely csak annyit mutat meg SzatyoribőL, mint ez a film? Ha a film csattanója az, hogy a szerelem miatt meghalt és szobrásznak is tehetséges Kövecses Béla művészi hagyatékával akarta Ciklon és kirakatrendező társa a kisváros közönségét és az életszemléletében megrögzött, betoko- sodott vidéki embereket meghökkenteni, akkor ennek a! munkának az előkészítését lélektanilag is, képsorban is indokoltabban kellett volna megfogalmazni. A gondolat kitűnő! Egy kirakat is lehet erkölcsi ítélet, hatása több lehet, mint sok-sok vezércikk! De valahol meg kellene győzni a nézőt, hogy mindez elkerülhetetlenül szép tett és ebben hisznek. Ciklon csak ténfereg a nyomozásban, míg valahol, a képsorokon kívül, összeáll a szándék és tetté érlelődik. Ezt az érlelődést, azt a hitből és meggyőződésből fakadó gesztust kapjuk meghökkentő gyorsasággal, anélkül, hogy bármi indokoltságot éreznénk. Az átvevő bizottság vezetője kedélyesen kijelenti általános megdöbbenés mellett, hogy a kirakatot átveszi. De miért? Azért, mert üzletember és hasznot lát belőle? Azért, mert maga is megérti egy pillanatra a művészi és emberi igazságot a kirakatban kiállított figurákban és kompozíciókban? E kérdőjeleket Torday Teri, Tordy Géza, Bánky Zsuzsa, Sulyok Mária, Görbe János és Márkus László játéka sem tünteti el. Páger Antal most is — alig tűnve fel itt-ott — légkört teremt. Forgács Ottó képei miliőt adnak, de a forgatókönyv hibáit elfedni nem tudják. Farkas András Utazás a városban +Tegnap még egy forint volt...” — Mire jó a bérlet Y Nem csökkent as utasok ssáma Amint már a lapok és a különböző plakátok közölték, tegnap, július 1-én megváltoztak az „anyagi viszonyok” a közlekedésben, életbe lépett az új rendelet nálunk is, a helyi- járatokon és a taxikon... Jelentett-e ez káros változást? Az egri gépállomásnál többek között egy idősebb ember készült felszállni a helyijáratra. Gyűrött kalapja alól meghökkent pillantást vetett a kalauznőre, aki közölte, hogy a vitel díj 2 forint. — De hisz’ tegnap csak egy volt! — Mert a bácsi nem nézte a plakátot. Pedig a kocsikban is kitettük már régen ... Mától kezdve két forint. A vasútállomásnál sokan vártak a járatra. Három nagy- batyús falusi néni szó nélkül visszafordult, amikor megtudták, hogy többet kell fizetni, s elindultak a város felé — gyalog ... Az utasok többsége azonban már régen tudomásul vette az új rendeletét* s így zavartalanul folytathatta útját a helyijárat. Sokaknak fényképes, új bérletük van, mely most nagyobb kedvezményt jelent, mint a régebbi hetijegy. —Amit a hét elején váltottak, persze vasárnapig érvényes — mondotta Zentay Mihály, a 4. számú AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője, amikor később felkerestük. — Ezután már hetijegy nem lesz, csak a havi bérlet. Ez sok kedvezményt jelent. Például a diákok, a nyugdíjasok, a csökkent látóképességű- ek, stb, a 30 forintos bérletükkel a város területén valamennyi vonalon közlekedhetnek, korlátlanul! — Mi a tapasztalat a megyében? — Gyöngyösön, Hatvanban, Verpeléten és Hevesen csak kevés bérletet váltottak, a két városban például kevesebbet, mint a „régi időkben”. Egerben viszont sokkal többet, mint eddig. Jelenleg 1400 bérletet tartunk nyilván, de még sokan vásárolnak ezekben a napokban is. Szóltunk az üzemeknek, hogy a könnyebbség kedvéért a bérletigényők fényképeit küldjék el hozzánk, s mi már aznap oda is tudjuk adni a kész bérletet. — Az a baj — vette át a szót — Kálmán János, a KPM AKÖV vezérigazgatójának képviselője. — hogy az emberek az utolsó pillanatra hagyták a bérletek vásárlását. Pedig idő volt rá elég __ Te gnap a 4. számú AKÖV sok dolgozója járt a vonalakon. felmérni az első nap tapasztalatait. Ezek a tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az utasok megértették az új rendelete célját és előnyeit. KG tclúba Hé, vége már a mérkőzésüket {Bunte Hlusrierte karikatúrája) Erfurtban vendégszerepeit az egri Gárdonyi Géza Gimnázium ének- és zenekara Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium ének- és zenekara az erfurti Humboldt-Oberschule igazgatóságának meghívására egy hetet töltött az NDK-ban, Erfurtban. Mindenki számára felejthetetlen élményt jelentett a hét nap. Megérkezéskor a pályaudvar hatalmas csarnokában felcsendült a 100 tagú német énekkar ajkán az üdvözlő dal. Szövődtek a barátságok, a vendéglátók mindent elkövettek, hogy a magyar fiatalok jól érezzék magukat. A heti program központját» a hangversenyek kerültek. Háromszor léptek fel az egriek* kétszer közös műsor, egyszer pedig önálló est keretében. Gimnazistáink forró sikereket arattak és szereplésüket mindenütt elismerés követte. Dicséret illeti ezért a két egri zenetanárt, Dimény Juditot és Farkas Istvánt, akik szorgalmas munkájukkal az ének- és zenekar produkcióit magas színvonalra emelték. Az erfurti Humboldt-Oberschule vegyes kara Gert Frisch-- műt kiváló karnagy vezetésével bebizonyította, hogy valóban az NDK egyik legkiválóbb ifjúsági énekkara. Német barátaink az egri diákok részére két kirándulást is szerveztek. Eisenachban megnézték Bach szülőházát és Wartburg várát, Wei marban Goethe^ Schüler és Liszt házát. Autóbuszon Buchenwald- ba is ellátogattunk, ahol az intézet nevében Tamás Zsuzsa helyezte el a kegyelet koszorúját a magyar mártírok síremlékén. A síremléket körülvevő diákok egyperces néma gyász- szál adóztak a mártírok emlékének. Egyébként vendéglátóik Július első hetében viszonozzák a látogatást és Egerben is bemutatják produkcióikat. Az egrieken a sor, hogy viszonozzák mindazt, amit német barátaink leányainknak, fiainknak nyújtottak. Dr. Valentin Kálmán 1S6K július wombat Finomszerelvénygryáriak az Adriai tenger partján Kakas-kaland Dubnrrnlkbrm Dubrovnikben a Hotel Stadionba értünk. Szállodánk egyben sportkombinát, külön uszodával. Megtudtuk, ebben a városban a mi csoportunk volt az első magyar turistacsoport Ilyen messzire csak azok a magyarok merészkedtek, akik nagyon bíztak gépkocsijukban. Másnap nekivágtunk a városnak, hogy felfedezzük Dub- rovnikot. A tengerparton modern szállodasorok épülnek. A jugoszláviai tenger legszebb partvidékén összesen 106 új szállodát építenek. A kikötőben, ahol rendszeresen 70—80 kereskedelmi hajó fordul meg, szaporán kattognak a fényképezőgépek. A kétemeletes Partizánka tengerjáró hajó méltóságteljesen várja utasait. A parton egy teherhordó csacsi a 220-as Mercedes melleit került „lencsevégre”. — A tengerparton az ember mindig énekelni szeretne — mondja Kovács Erzsébet csomagoló, csoportunk nótafája. Utána nyomban hangzik is: — „Szép mesét regél a tenger”, s aztán „Este, ha kinyitod az ablakod. Behajolnak a büszke pálmafák”. Leplezetlen kíváncsisággal kerestük meg a tengeri akváriumot, ahol a moszatoktól a három méteres cethalig üvegfal mögött láthattuk a tenger élővilágát. Vértejártuk a középkori vár területét. A vámegyedben zsúfolt üzletsorok, sokféle áruval A hőség miatt a boltok délután öt órakor nyitnak. Nyolc ára felé a vár utcái áthatolha- tatlanná válnak a korzózó emberektől. Strausz József csiszoló nagy gondban volt — Brigád tagjai megkérték, vásároljon nekik csomagolt kakaslevest. — Kakasleves, hogy mondják ezt Jugoszláviában? A kifejezést nem találtuk sehol a szótárban. Derék utitársunk legyőzte a nyelvi nehézséget. Nagy derültség között hangos „ku- kirikú„-val a kakas utánzásába kezdett. — Ahá, „Kikiriki” — mondta az üzletvezető, s a brigád tagjai egy nagy tábla „Kikiriki” csokoládét kaptak... A strandon először a fövényé^, homokos parton mártottuk magunkat a tenger sós vizében, aztán romantikát keresve a sziklák között, háromfajta napolajjal védekezve, a szabad strandon találtunk naphosszat menedéket a trópusi hőségtől. Hagymást Józsefné adminisztrátor a fotós kérésére modellt ült egy sziklacsúcson.. Háttérben a tenger azúrja és egy vitorlás jacht. Kauk Ferenc lakatos bravúros fejest ugrik egy szíriről a nyílt tengerbe. Bajzáth Imréné az Űrhajós brigád vezetője, a „súlytalanság” állapotában lebeg a sós vizű hullámok hátán. Egy hirtelen sikoly, aztán riadt menekülés a partra. Ott aztán meckönnvebbülve meséli: Egy » tok alagút közül — Azt hittem* cápaveszély. A víz úgy hullámzott, mintha kitaposott cápajárat lenne, pedig csak egy szikladarab húzódott meg a hullámok alatt... Utazásunkat másnap folytattuk. Herceg-Noviban, a Boka parkban narancsfák alatt sétáltunk, mellettünk a viharos tenger vad hullámokkal korbácsolta a partot. Érdekes, ebben a helységben még a' kerékpáron is esernyőt hordanak az emberek. Európa egyik legszebb öblében, motoros kompon keltünk át az öböl túlsó oldalára, — Épül az új szélesvágányú vasút — mutatja úti kalauzunk. A sziklák világát áttörő vágányokat hét évig építik. Van olyan pályaszakasz, ahol 7—8 kilométer alagutat kell átfúrni, de mégis olcsóbb, mintha a hegyeket megkerülve építenék a vágányokat. A megeredt zápor után sebes vízesések bukkantak elő a hegyoldalak mentén. Az egyik vízesés zuhatagára hat ember mázsás követ görgetett; a zuhogó víztömeg apró darabokra zúzta a kőtömböt. Az eső utáni napsütésben gyönyörű aranytűd csillogott az öböl víztükrén. A háttérben mintha görögtüzekből szállna füst. Lassan pipálnak* földpárát lehelnek a hegyek. Szarajevóban felkerestük a misztikus török piacot, ahol a kígyóbőr női cipőtől a keleti bazár minden cikke kapható. Megállunk azon a hídon, amelyet Ferenc Ferdinánd meggyilkolása tett híressé. Este jól vizsgázott a „Madison” zsebrádió. Csuhái Miklós technológus készülékén jól hallottuk Szarajevóban a Kossuth rádió uotó- híreit. Hazafelé indultunk. Simon Imre — 'Tóth. István (Folytatjuk)