Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
Az egri tejüzemben VENDÉGEKET vittünk a detü tsz-be, az NDK-ból jött újságírókat, akik sok mindenre kíváncsiak voltak. A vezetés módszerei, a gazdaságos termelés, a gépesítés érdekelte őket különösebben, — Nézzük meg az egész gazdaságot — javasolta az elnök és a főkönyvelővel együtt megmutattak mindent. A tehenészetben kezdtük. Láttánk borjúitatást és olyan hfaóánományt, amely méltán váltotta ki a vendégek csodálatát. Sertéseket, amelyek bét hónap alatt híztak 1D0 kilóra. A vendégeknek feltűnt a rend, a tisztaság, a gondozók boagáértése, pontos mm. kája. — Mennyit keresnek á t- tatsandoaók? A németek kívánat kérdésükre megtudták, hogy «toben a gazdaságban a prémiummal együtt a gondozók havonta kétezer forinton felül keresnek és hogy a termetek önköltsége jóvat a megyei átlag atett van. Bejártuk a határt te. Az eső után úgyszólván fellélegzett a füld és gyors fejlődésnek mdtoit minden. Az őszi árpák kasza alá értek, a búzatermés is biztató. A vfznycmá- sos helyeket kivéve a kukorica akkora, hogy aEg látszik ki belőle az ember. Menet közben a táblák szélén műtrágyacsomókat pö- iantattsrok meg. — Amint a búza lekerül, azonnal szórjuk ki a tápanyagot. Ezt követően élénk beszélgetés kezdődött a hozamok alakulásáról. Arról, hogy a húszmázsás búzatermés nem álom, elérhető valóság, a tizennyolc mázsás árpatermés az idén is lehetséges. Láttunk hatalmas kukoricatáblát, amelyből vegyszerrel irtották ki a gyamot, olyan takarmánytermést, amely elég lesz a megszaporodott jószágállománynak. Határjáró kőrútunkon megtekintettük a szőlőket is. Az új telepítéseket, a termőre forduló Lenz—Mosert, ebpl már gép végá a permetezést és a kapálást VENDÉGLÁTÓINK elmesélték, hogy a szövetkezetben ez utóbbi időben különösen megszilárdult a munkafegyelem, A tagok bíznak a vezetőkben, pontosan tudják, milyen munkáért, mennyi bért kaphatnak. Tisztában vasmák a premizálás feltételeivel és a szép termés láttán különösen megnőtt a munkakedv. Szó került a kongresszusi munkaversenyről, amely itt Detken elevenen éL A brigádok, a munkacsapatok versenyben állnak egymással és ez nemcsak szó, megmutatkozik a terméseredményekben, az önköltségek alakulásában is. Detk azok közé a községek közé tartozik, amelyek a megyében legelsőként bontottak zászlót a közelgő kongresszus tiszteletére és ezt a zászlóbontást azóta is nagyon komolyan veszik. — Van-e munkaerőhiányuk? — érdeklődtek a német vendégek. — Nincs — volt a határozott válasz. A gépesítés fejlődésével ez mindinkább így van. A tagok jól érzik magukat szövetkezetünkben, megtalálják számításukat. A munkaegység értéke hosszú esztendők óta félszáz forint körül van. — Jelentkeznek-e új belépők? — Igen. Azonban csak nagyon alapos körültekintés után veszünk fel új tagokat. Közgyűlési határozat van ar. na, hogy az új belépő „ötezer" forintot fizet be a tsz kasszájába. Amennyiben valaki nem úgy dolgozik, amint azt tőle a közösség és a vezetőség elvárja, úgy kizárjuk a tagok sorából. A közgyűlés szava szent minden kérdésben és valóban az a legfelső fórum, ahol a szövetkezet sorsát, ügyeit intézik. A DETKI TERMELŐSZÖVETKEZET jó hírnevét, ven- dészeretetét magukkal vitték vendégeink. Mi magunk örültünk, hogy olyan szövetkezetei mutathattunk be, amelyik már hosszú esztendők óta a biztos felemelkedés útján halad. — szalay —* Nyári emlékezés A nyugdíjas masiniszta De sokszor látták, ás sokam ismerték a mátrai kisvasútonl Amikor még egyenruhát hordott. izzadó — olykor kormos arca — épp bogy csak megvillant • szólók, házak, fák között csörömpölő, csattogó kocsik elején, vagy éppen kihajolt a füstös ajtó felett Amikor megpihent as ablakban, a hegyek felöl fújdogáló szellőben h űsöti, s ki-kiintett, barátságos üdvözlést küldött a gyöngyösieknek. solymosiaknak... — Emlékeznek-e még az utolsó gözmozdonnyal együtt nyugdíjba vonult masinisztára...? És Prókátor Bondi bácsi emlékszik-e még a sok ismerősre, eszében van-e még a S3 éves szolgálati idő? utánpótlásnak, a fiatalabb jelölteknek. Ki volt vajon a legkedvesebb __? Ju hász Józsefre, Vuxtreüe* Imrére, Heuter Bélára, Kerek Imrére és Kiss Szilveszterre emlékszik vissza. Nem tesz különbséget tanítványai közötti egytől egyig mind kedves volt neki. Különösebb élménye a 33 év alatt..J — Talán a negyven- kettes... 1942-ben követ szállítottak a solymosi hegyekből, amikor a falun keresztülhaladva, hirtelen észrevette, hogy egy másfél éves forma kisfiú ül a sínpárok között. Már nem volt annyi ideje, hogy lefogja, visszatartsa a szerelvényt... s a kisfiú a kocsisor alá került. De néhány pillanat múlva már kacagott, és ugrándozott. Mert szerencsére, nem történt lateset! Csodálatos, szinte máig is érhetetlen számára a különös epizód ... Mondja, hogy az a kisfiú azóta már rég legény- nyé serdült, s 6 várja a lakodalmát — amelybe a boldog szülök még annak idején meghívták. Nyugdíjas már, hosszú „szabadságát” tölti az egykori la katos, masiniszta, Prókátor András. Havi ezerötszáz forintot kap „hivatalból” s minden hónapban hozzákeresi két hét árát. Tisztesen megvannak belőle otthon. Minden hónapból két hét jut neki a pihenésre, a családra és a hat kis unokára. S minden hónapból jut egy- egy órácska az emlékeknek, a 33 szolgálati év felelevenítésére... Ezek adnak tartalmat az idős ember mostani éveinek..1 Gyenes István Naponta: 12 ezer liter tej, 6 mázsa vaj, 8 mázsa túró Kora hajnalban megindulnak a megrakott teherautók a tej boltok, élelmiszerüzletek felé. Mindennek pontosan kell érkezni, mire kinyitnak a boltok, már ott kell lennie a tejnek, tejtermékeknek. Nagy feladatot ró ez az egri tejüzemre. — Naponta 27—28 ezer liter tej és 5—6 ezer liter tejföl érkezik be az üzemünkbe — mondja Hegyi Sándor főművezető. Ebből fedezzük Eger mindennapos szükségleteit is. A város üzleteibe naponta mintegy 11—12 ezer liter tejet, 5—6 mázsa vajat, 6—8 mázsa túrót, 2000—2500 pohár tejfölt, 2—3 mázsa juhtúrót, 4—500 liter kannás tejfölt szállítunk. Ebhez jön még hetente mintegy 10 ezer doboz sajt is. A tej és a tejtermékek alapvető élelmiszercikkek s nagy gondot ró ránk, hogy idejében és jó minőségben eljussanak a fogyasztókhoz. — Az igényeket ki tudják-e elégítem? — Természetesen. A felsorolt mennyiségek elegendőnek bizonyulnak a város ellátásához* de ha valamiből időközben növekednének az igények, akkor nagyobb mennyiséget szállítunk. A boltok időben* pontosan megkapják az árukat* — Hány termelőszövetkezet szállít az üzemnek? — Üzemünk szoros kapcso- latban áll a közös gazdaságokkal. Hatvanöt termelőszövetkezetből kapunk tejet. A tisza- nánai Petőfi napi kétezer, a komlói Május 1. mintegy 1800* míg a kerecsendi Aranykalász 600 liter tejjel áU az élen a közös gazdaságok között Emellett Kétútközről, az állami gazdaságból kapunk naponta 2500—2600 liter tejet. Az elmúlt években növekedett a termelőiszövetkezetekből kapott mennyiség. — Milyen a kapcsolat az üzem és a közös gazdaságok között? — Jónak mondható. A termelőszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a korszerű tej gazdálkodásra* a minőséggel kapcsolatos vitáink az utóbbi időben nem voltait Természetesen vannak problémáink is. Több termelőszövetkezet átvette tőlünk a községben lévő tejgyűjtőt s a példáit azt bizonyítják, hogy ez mindenhol eredményesnek bizonyult. Szeretnénk, ha ez Makiáron, Mezőszemerén és Vett peléten is megtörténne, annál is inkább, mert ezekben a községekben nincs is egyéni szállítónk — Mivel segíti az Szem a termelőket? — Rendszeresen tartónk szaktanácsadást s ez elősegíti a munkát. De, ami jelentősebb: hűtőgépeket bocsájtunfc a termelőszövetkezetek rendek kezesére, amennyiben ezt igénylik. Különösen a nyári meleg időben van ennek nagy jelentősége, hiszen tetemes anyagi károkat lehet megakadályozni a tej hűtésével. Igyekszünk mindent megteni annak érdekében, hogy a termelők és a fogyasztók is elégedettek legyenek munkánkkal. K. K Július 7-én először: A várszínház előadásai Gyula középkori végvárában 4 Béldi Pál c. történelmi dráma bemutatója A hatszáz éves gyulai végvárban idén július 7-én dördülnek el a várágyúk, és jelzik a fanfárok a várjátékok kezdetét Harmadik esztendeje már, hogy a Békés megyei Jókai Színház meghívott fővárosi és vidéki művészekkel együtt színházi estéket rendez a helyreállított középkori vár udvarán. Idén nyáron már két bemutatót tartanak, elsőnek Szigligeti Ede Béldi Pál című történelmi drámáját játsszák, majd július 22-én Heltad Jenő A néma levente című vígjátékát Latinovits Zoltánnal a címszerepben. A Szigligeti-drámát amelyet hosszú évtizedekkel ezelőtt játszottak utoljára Magyarországon, Miszlay István, a Békés megyei Jókai Színház fiatal, tehetséges rendezője állítja színpadra. A' drámában főszerepet kapott Greguss Zoltán érdemes művész, a Madách Színház tagja, valamint Gumik Ilona Já- szai-dljas, a debreceni, Iványó József Jászai-díjas, a pécsi és Stefanik Irén Jászai-díjas, a békéscsabai színház tagja is. Gyulán a várjátékok időszakában a tavalyinál sokkal nagyobb idegenforgalomra számítanak, külföldi vendégeket is várnák. A várjátékok alkalmával emlékeznek meg arról is, hogy a híres végvár szerencsétlen körülmények között négyszáz évvel ezelőtt, 1566-ban került török kézre. A tervek szerint a Szigligeti-drámát a Magyar Televízió Is közvetíti majd a gyulai várból. fS. B.) Amit ma megtehetsz — ö, hogyne, hogyne — mondja mosolyogva —, hiszen nem lehet azokat olyan köny- nyen elfeledni... Regényes történet az idős vasutas élete. Emlékeit — megannyi színes mozaikként — sokfelől gyűjtötte. 1915-ben kezdte, géplakatosként, Sátoraljaújhelyen. Kellemetlenül kezdődött: még a szakmunkásvizsga előtt bevonultatták a monarchia hadseregébe. Büntetésből, mivel hogy 6 is részvevője volt a gyári sztrájknak... Mondani sem kell, hogy milyen sors jutott neki... A Tanácsköztársaság hadseregébe már önkéntesen ment a gyárból. Jószántából, meggyőződésből. Mert támadtak az intervenciósok, cselekedni kellett! Horthy hadseregében bűnhődött miatta később: ugyanis oda vitték „fegyelmezésre” ... Aztán a szolnoki MÁV-műhely, a lászkatolcsvai iparvasút következett, majd a mozdonyvezetői vizsga. Utána az egri hordógyár, a Somoskőújfalui bazaltbánya lakatosműhelyei jelezték állomásait, s három esztendeig tartó alkalmi munka nehezítette életét. 1935-ben került az érseki uradalom gyöngyössolymosi ipar- vasútjára, ahol aztán a felszabadulástól kezdve — az új „gazda”, a Mátrai Állami Erdőgazdaság alkalmazásában — pályájának legszebb éveit töltötte. Mozdonyvezető volt a kisfiúsütőn, egyben mestere az A z új gazdaságirányítási rendszer alapvető elemei másfél év múlva lépnek működésbe. A vállalatok önállósága sokkal nagyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz, mint eddig. Erre az új helyzetre minden vállalatnak fel kell készülnie Mivel a felkészülésre nem lehet központilag receptet kidolgozni, már most szükség Van a vállalatok öntevékenységére Nem engedheti egyetlen gazdasági vezető sem, hogy vállalatát az új gazdasági mechanizmus felkészületlenül találja. Aki felkészült, saját hasznára teszi, aki „végigalussza” a másfél évet, a saját kárára cselekszik. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok változtatásokat fognak végrehajtani termelésük összetételében, vállalati gazdálkodásukban, beszerzési és értékesítési politikájukban. Minden vállalat kötelessége azonban megóvni saját termelő tevékenységének gazdaságosságát a külső váratlan fordulatoktól. Ha az utolsó percben veszik észre, hogy például nincs elegendő és kellő összetételű anyagkészlet, rendelésállomány, akikor az eredmény csak kapkodás, anarchia lehet. Ezért már most ajánlatos elkezdeni az előzetes tárgyalásokat a szállító és a rendelő partnerekkel. Ki kell „tapogatni”, hogy az új körülmények milyen követelményeket támasztanak, milyen lehetőségeket teremtenek. Előzetes piackutatást kell végezni arra, hogy a vállalat hagyományos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minőségben lesz szükség. Ezzel egy időben ismerni kell az igények változását is. Azt is ajánlatos előre megtudni, s előzetes megbeszéléseken rögzíteni, hogy a szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok kitől, milyen mennyiségben, ütemezésben lesznek beszerezhetők. Hiszen később nem lehet minden kis ügyben a felügyeleti szervhez, a minisztériumhoz, a tanácshoz fordulni. Rendkívül fontos, hogy az anyagot időben beszerezzék, s a kooperációs szerződéseket megkössék, valamint piackutatást végezzenek nemcsak az értékesítő, hanem a beszerző piacokon is. Megszűnik az anyagok egy részénél a kiutalásos, keretgazdáikodásos rendszer. Nem várhatja a vállalat, hogy majd kiutalják néki, amire szüksége van. Néki magának kell beszereznie. ttzükséges előkészülni ön- ^ tevékenyen, utasítást be nem várva a munkaerő-gazdálkodás tekintetében is. Fontos a létszám-megtakarítás lehetőségeinek feltárása, s a szakmunkaerő-szükséglet felmérése. Mivel a vállalatok fontos munkájává válik az „üzleti” tevékenység, a közgazda- sági elemző munka, ezért már most gondoskodni kell szakképzett közgazdászokról, gyakorlott üzletemberekről. Szükségessé válik néhány mérnök átképzése közgazdásszá és „kereskedő” mérnökké. Kádertervet kell készíteni új munkaerők felvételére, régiek esetleges átcsoportosítására. Az eddiginél hatékonyabb bérezési módszerek kidolgozására van szükség számos területen. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezetését megelőző negyedévekben fokozatosan alkalmaznának új bérezési, premizálási, jutalmazási formákat, s a szakmánkénti bérszinteket a terület vállalataival egyeztetnék. így elkerülhető, hogy az első időkben túl nagy legyen a munkaerő-vándorlás és -csábítás. j módszerek szükségesek a jutalmazási alap fel- használásában, sőt, esetleg a nyereségrészesedés személyekre való lebontásában is. Csak úgy van ezeknek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a személyi teljesítmény szerint eléggé differenciáltak. Kipróbálható már a jövő évben — a vállalati szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — a nyereségrészesedési alap egy részének új típusú elosztása. Ilyen például, amikor a művezetőknek utalványozási joguk van egy-egy napi nyereségrészesedés megadására. így már év közben kiosztható a vállalati nyereségrészesedési összegből 3—4 napi összeg. Ezt azután a végső elszámolásnál le kell vonni a kiosztható ösz- szegből, s csak az így fennmaradt részt kellene felosztani a kifizetett éves bér, illetve szolgálati idő arányában. Most már érdemes felülvizsgálni az állóeszköz- és a készletgazdálkodás rendjét és feltárni a tartalékokat, valamint megvizsgálni azt, hogy a meglevő géppark milyen termék- összetétel gyártására alkalmas; hol van hiány; hol nincsenek a gépek kellően kihasználva; hogyan lehetne ezekre munkát szerezni Egyik fő törekvés: a gépeken olyan műveleteket végeztessünk majd, amelyek a gép műszaki adottságait a lehető legjobban ki tudják használni, s így az egy gépórára jutó termelési érték és nyereség a legnagyobb. Fontos a kidolgozott újítási feladatterveket a dolgozók nyilvánossága elé bocsátani, felhíva minden dolgozót arra, hogy a jövő év közepéig minél több, olcsón megvalósítható újítást nyújtson be az új mechanizmusra való áttérés megkönnyítésére, az átállás esetleges többletköltségeinek fedezésére. A legfontosabb terület, ahol az átállásra meg kell tenni az előkészületeket: a műszaki fejlesztés. Mind az iparvállalatoknak, mind a mezőgazdasági szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nagy biztonságot nyújtana, ha 1968 januárjában valami újjal, korszerűvel, jó áron értékesíthetővel lepnék meg a piacot. A vállalatok tudják, hogy miben van hiány* mi az, amit a vevő hajlandó megfizetni. Már most szükséges elkezdeni a felkészülést ezeknek az új termékeknek vagy hiánycikkeknek a gyártására. A felkészülés időigénye nagy. Sokszor konstrukciós* technológiai tevékenység előzi meg az új termék gyártását. Az új gazdasági mechanizmus az ország lakossága előtt akkor arat majd teljes elismerést, ha megjelennek a piacon az új, korszerű termékek, megszűnnek a hiánycikkek. A vállalatok is könnyebben jutnak túl a kezdeti bizonytalanságon* ha valami újat, jövedelmezőt tudnak piacra dobni. azdaságirányításunk új rendszere széles lehetőséget nyújt a demokrácia kiszélesítésére a gazdasági tevékenységben. A döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása, az egyéni kezdeményezés kibontakoztatása új erőforrásokat mozgósít népgazdaságunk fejlesztésére. Vállalataink előtt szép perspektíva, nemes cél áll. Kezdjük el hát a felkészülést már ma, öntevékenyen* lelkesen, s jó üzleti érzékkel. S közben hiánytalanul lássuk el folyó feladatainkat, megteremtve az anyagi, termelési feltételeket az új rendszerre való átálláshoz. ____________Dr. Pirityi Ottó 1966. július 6., szerda DETKI LÁTOGATÁS Ahol a kongresszusi verseny élő valóság
