Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
„Herss, cdfcoas, /gycimyfterf Műszaki fejlődés a tervidőszakban Salakblokk keresi esaládiház-építtetőknek A műszaki fejlődés meggyorsítása egyik fő gazdaságpolitikai célkitűzésünk. A harmadik ötéves terv előirányzott beruházásai és a termelés várható szerkezeti változásai is ebben az irányban mutatnak. Az új ötéves népgazdasági terv a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatokat többnyire a vállalatokra, kutatóintézetekre bízza, sajátos eszközeivel viszont kedvező feltételeket teremt a műszaki haladás általános meggyorsításához. Így biztosítja a műszaki fejlődés élvonalában álló, a hazai adottságoknak leginkább megfelelő ágazatok gyors előrehaladását, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés korszerű technikai alapjainak bővítését, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését A kohászat megkezdi példára! • könnyű és középnehéz épületszerkezeti anyagok, egyebek között a lemezből hajlított és lyukasztott, tetszés szerinti méretben összecsavarozható elemek gyártását így a különböző csarnokszerkezetek (iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, raktározásnál) 50—70 százaléka majd termelékeny módon, előregyártott elemekből készülhet 1970-ban. A korszerű nagyelemes építkezések aránya az 1965. évi 6 százalékról 70 százalékra növekszik az állami építkezéseken, elsősorban a hat Új házgyár üzembe helyezésével. Az épftőmunka mindinkább ipar! szerelő tevékenység lesz, biztosítja a beruházások gyors és olcsóbb kivitelezését így időben termelni kezdhet majd a bereute! pvc-üzetm, a tlazapalkonyad polietfléngyáir, • más, a kőolaj és a földgáz feldolgozására épülő műanyag- és műtrá- gyagyártó kapacitás, lényegesen bővítve a termelés Intenzív fejlesztésében oélktiloz- heteflen hasai nyersanyagbázist Az egy lakosa jutó év! műanyag-felhasználás négy kilogrammról tíz kilogrammra emelkedik öt év alatt. A hagyományos importanyagokat: a fát, a fémet, a gyapotot, a bőrt sth. részben korszerű hazai maünyagofc, műszálak, műgyanták váltják íeL Egyebek között mindez majd visszahat az építőipar és a kohászat további fejlesztésére. Nagy természeti kincsünk, a barnát termelésének és az alumínium feldolgozásának rohamos fejlesztése szintén a műszaki haladás irányába bővítik a feldolgozóipar alapanyag-bázisát. A gépipar gyártmányössaestétele ugyancsak a korszerű követelményeknek megfelelően változik. Gyorsan növekszik a köz-, úti járművek, elsősorban az autóbuszok, az automatikai elemek, a szervezéstechnikai eszközök, a nehéz-híradástechnikai berendezések, az anyag-; mozgató és mezőgazdasági gépek termelése. Népgazdasági! méretekben szintén nagyará-; nyű termelékenységnövekedést biztosít a szénhidrogének! (a kőolaj és a földgáz) ará-; nyának növelése, az energia-; hordozók felhasználása, vala-! mint a vasútvonatás diesele-; sítése és villamosítása. Az új ötéves terv tehát! Kiállítás az áj háztartási gépekből A Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium pénteken ismertette az újságírókkal azokat az új háztartási gépeket, felszereléseket, amelyekből augusztus 18 és 28 között kiállítást rendeznek a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Felvonultatják majd a háztartásokban is jól használható kéziszerszámokat, konyhai és fürdőszoba berendezéseket,. háztartási gépeket. Itt jelennek meg először a Lehel hűtőgép- család új tagjai, a 125 és a 150 literes hűtőszekrényeik, az egyliteres szikvízgyártó készülékek, a modern elektromos fűtésű sugárzó kandallók, a két és három lánggal működő gáztűzhelyek. Bemutatják az új centrifugákat, mosógépeket, amelyeket a korszerű textíliák sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. Kiállítanak űj motorkerékpárokat, bútor és fekberenőezési tárgyakat gozását, illetve külföldi licencvásárlásra tehetnek javaslatot Tehát nemcsak a fejlesztés irányát, hanem a konkrét megoldások módját tekintve is szabadon dönthetnek a vállalatok, aszerint, hogy melyik hoz gyorsabban, magasabb színvonalú gazdasági eredményt a helyi kollektívának és a népgazdaságnak. Ahhoz, bogy a gyártmányén gyártásfejlesztés valóban felelősségteljes vállalati feladattá váljék az Új gazdasági mechanizmusban, szükséges felülvizsgálni mindazokat a bürokratikus intézkedéseket, amelyek jelenleg fékezik ezt a munkát, indokolatlanul monopolhelyzetet teremtenek, az üzemek elkényelmesedésére, technikai konzervativizmusra vezetnek. így például a prototípus körülményes jóváhagyási eljárása, a profi 1 gazda-ren delet, a beruházási kódex számos intézkedése, fékezi jelenleg a vállalatok kezdeményező készségének kibontakozását, s igyekszik kiküszöbölni a fejlesztő munkában elkerülhetetlen kockázatot, miközben behozhatatlan időveszteséget okoz. A sok visszásságra módot adó újítási és találmányi rendelet is felülvizsgálásra szorul. A fejlesztő szakemberek munkaköri kötelességévé válik az újítás, a kezdeményezés és általában az alkotó gondolkodás, kiemelkedő eredmények elérése esetén viszont alapkeresetük és prémiumok beosztott munkakörben is elérheti, vagy megközelítheti majd a vezető állásúakét Nagy feladatok áQnaflt nßkedink, technikusaink, közgazdászaink előtt Az ötéves terv lelkesítő célkitűzéseinek végrehajtásában nemes versengés alakulhat ki a vállalatok, a kutatóintézetek, a fejlesztő szakemberek között S az a kollektíva, amely többet tesz a műszaki haladásért, eredményesebben munkálkodik a közösség érdekein, munka- és életkörülményei te gyorsabban javulnak. S aki személy szerint többet ad a társadalomnak, az maga is nagyobb hasznát látja majd. Érdemes tehát már ma a gazdasági reform szellemében, korszerűen gazdálkodni, a műszaiki fejlesztés meggyorsításán tevékenykedni, hiszen olyan nagy belső tartalékok hasznosíthatók a vállalatoknál, amelyek az ötéves terv előirányzataihoz képest is meggyorsíthatják gazdasági előrehaladásunk ütemét, szilárd alapot teremtve a nép jólét további emeléséhez. Kovács József 1 (Tudósítónktól.) A Nógrád megyei Epítóanyagipari Vállalatnál működik az ország egyetlen salakblokk-üzeme, amely kizárólag a családi házat építtetőknek gyárt nagyméretű salaktéglákat. Az építőanyagipari vállalat üzeme több megyébe, így Heves megyébe szállít salaktéglát. Az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés a salakblokkok iránt. Az üzem havonta hatvanezer darab blokkot készít, ami nyolcvan, egyenként három szoba, összkomfortos lakás építéséhez elegendő. A csa- ládiház-építési kedv megnövekedése szinte követeli az üzem fejlesztését. Ezért szeptemberben, hét és fél millió forintos költséggel új csarnokot és gözölőt építenek, ezáltal télen is folyamatossá teszik a termelést a salakblokk-üzemben. Képünkön: A salakblókk-telep automatizált tárolója. (Koppány György felvétele) Kohss a% országúton Mindig a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel szólnak a mátrai üdülők és a gyógyintézetek vezetői a gyöngyösi TÜZÉF-ről, mert szén- és kokszszüfcségletü- ket maradéktalanul kielégíti, időben biztosítja szán inukra a tüzelőanyagot. A szállítás azonban nett ilyen egyértelműen dicséretes. Aki járt mostanában a Mátrafüredtői kiinduló mátrai. országutakon, meglepődve tapasztalhatta, mennyi koksz bever az ót szélén. Mintha akarattal terítenék be az út jobb oldalát koksszal, vagy mogyoró nagyságú szénnel. Ha van is némi túlzás ebben a megállapításban, a lényeg az, hogy nagyon sok értékes, drága tüzelő megy veszendőbe a mátrai alakon. Véleményünk szerint nemcsak a TEFU rakodói, gépkocsivezetői a hibásak ebben, akik túlságosan magasra púpozzák a sokszor széldeszka nélkül közlekedő teherkocsikat, hanem a KPM szervei is, amelyek eléggé nagyvonalúan gondoskodnak a nagy forgalmú utak állapotáról. (Erről a gépkocsivezetők tudnának bővebben nyilatkozni.) Tény, hogy mind a kokste szál való pazarlás, mind a rossz állapotban levő utak elkerülhető és indokolatlan károkat okoznak. A köny- nyebbik megoldást nem lenne nehéz megtalálni: széldeszkát kell a teherkocsikra tenni! Mü HHM1CH BOUU iMBil. féltem, hátha teljesedik a kívánságom. Csukott szemhéjam alatt pontosan láttam a hajtogatott keménypapírt, amely most a mellén fekszik, s mohón fekszik, a mohón köréje tapadó, vizes, hideg föld- massza alatt. Előrehajoltam, hogy lekaparjam a ragadós sarat a sírdíszekről, s ekkor hirtelen úgy éreztem, a földből egy árny libben ki gyorsan és haragosan, ahogy a lefedett tűzből szokott néha kicsapni a láng. Sietve keresztet vetettem, odadobtam egy virágot, és igyekeztem a kijárat felé. A szűk, bokrok közé szorított átjáróban sűrűsödött a kövér homály, s amikor a főútvonalra kiértem, hallottam egy harang csilingelését, amely hívta vissza a látogatókat a temetőből. Semerre nem hallottam lépéseket, sehol egy embert nem láttam, de éreztem, egy alak nélküli, mégis való árny jár a nyomomban ... Meggyorsítottam a lépéseimet. Becsaptam magam mögött a rozsdás, nyikorgó kiskaput, átvágtam a rondellán, ahol egy felborult villamoskocsi tartotta püffedt hasát az esőnek, az eső pedig megátalkodott szelídséggel dobolt a bádogskatulyán... Már jó ideje folyt a víz a cipőmbe, de nem éreztem sem a hideget, sem a nedvességet. Vad láz hajtotta a véremet a végtagjaim hegyéig, és a félelem, amely hátam mögött nyúlt át értem, a betegség és a gyász különös kéjét gerjesztette bennem . .. Utam a külváros végtelennek látszó szegénységén veze♦ Már nem lehetett kibetűzni a nevét az ugyahogy összerótt kereszten, a keménypapír-ko- ! porsó szétmáilotj, s ahol néhány hete még hant emelke- ■ dett, ott most csak mélyedés ivóit a benne rothadt virágok, [esőmosta fücsomók — fenyőtűkkel és kopár ágakkal ve- ’ gyest — halmozódtak szörnyű púppá.- — Kelj fel — mondtam haL [.kan, — kelj fel hát — és s ikönnyem összekeveredett az ; esővel, amely hetek óta ömlött az égből. Aztán becsuktam a szemem: / azokra a legfontosabb feladatokra összpontosítja a figyelmet, a szellemi és anyagi erőket, amelyek végrehajtásával meggyorsulhat népgazdaságunk általános műszaki fejlődése, néhány ágazat pedig a nemzetközi élvonalba kerülhet, biztosítva a gazdaságos export fokozását. Az ötéves terv fő irányainak és összefüggéseinek kidolgozásában a szakemberek ezrei vettek részit, a tíz- és tízezrei kell, hogy öntevékenyen közreműködjenek majd a végrehajtásban, s a vállalatok gyártmány- és gyártásfejlesztésében. E feladatok ellátásához nagyobb önállóságot, több lehetőséget, kedvezőbb feltételeket biztosítanak a vállalatoknak, a kutatóintézeteknek, az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és kibontakozásának időszakában. Nyilvánvaló, bogy a gazdasági fejlődés hatékonyságát jelző, oly gyakran emlegetett minőségi mutatóik, így a gyártmány- és gyártásfej lesztésd feladatok központilag nem írhatók elő, illetve végrehajtásuk nem is ellenőrizhető egyértelműen a vállalatoknál. Mindezt viszont pontosan megtervezhetik a vállalatok, a technikai haladás irányainak a piac — a hazai és külfökid felhasználók — igényednek ismeretében. S a központi tervszerű irányítás megfelelően ösztönöz majd a szükségletek magas színvonalú kielégítésére, a műszak* tudományos fejlődésre a vállalatoknál. Ezt a célt szolgálja már ma is az év elején életbe lépett prémiumrendszer, s 1906-tól még inkább az új, rugalmas árrendszer. • a termelés műszaki, gazdasági színvonalát, valamint a vásárlók elismerését és bírálatát egyaránt tükröző nyereség, amely a vállalati gaadáMoodáa 86 mutatóiévá válik. testi munkájában így megszűnők majd sz öneélúság, a formalitások veszélye. A költségvetésből finanstarocBott akndé- mtaí intézetek és egyetemi tanszékek alapkutatási eredményeihez a jövőben is ingyenesen hozzájuthatnak a vállalatok, ám a konkrét helyi feladatok megoldása módjai közt már gazdasági mérlegelések alapján szabadon választhatnak. A műszaki és vállalatfej- lesztési alap terhére bővíthetik saját kutató-fejlesztő részlegük létszámát, vagy megbízható gazdasági számítások alapján a vállalkozásszerűen működő műszaki kutató- és szervezőin tézetefcnél megrendelhetik egy-egy feladat kidőlEgri sikerek az észak-magyarországi téglagyárak versenyében A hétközi esőit hátravetették a termelést Évek óta fiennáló „adósságát” pótolta az idén az I. számú egri téglagyár, amelynek dolgozói az első hat hónap folyamán ismét visszaszerezték régi hírnevűket: valamennyi termékükből többet adtak az előírtnáL Jelentősen túl tejesítették félkész gyártmányaikkal kapcsolatos terveiket, égetett cserépből 87 ezerrel, téglából pedig kereken félmillió darabbal küldtek többet az építőknek. Sikereikhez — amelyek egyben a vállalati munkaverseny első helyét is jelentették — nagymértékben hozzájárult a meglehetősen kedvező időjárás, a jó munkaszervezés, közös igyekezet Valameny- nyien bíznak abban, hogy a kiűnő start után nem marad el a méltó folytatás sem, megőrzik az első félév során szerzett rangjukat s az esztendő végén hasonló eredményekről adnak majd számot Nem sokkal maradt mögöttük testvérüzemük, az egri II. számú téglagyár sem, amely nyersáru-tervét 103,1 százalék^ ra, készáru-tervét pedig 118 százalékra teljesítette s végeredményben megszerezte a vállalati verseny előkelő helyezését. 13 gyár vetélkedőjén ben a 4. helyen végzett! A n. számú gyárban néhány napon belül befejezik a blokki készítést, végeznek az idei tervet jelentő 2800. köbméterrel is és az üzemrész tárolóhelyére nyers téglákat kazlaznak szárításra. A hétköznapi esőzések kü-i lönben mindkét egri gyárban f visszavetették a termelést, kön Izei 1—1 hetes kiesést okozták, f amelyek valószínűleg nyomot I hagynak majd a július havi ' eredményeken is. Az egriek |most a nyers téglák fokozotn Itabbb gyártásával s azok meg. % felelő, fedett tárolószíneken i történő elhelyezésével próbál- |ják behozni a hátrányt. Szén éretnének a közeli hetekben I annyi előnyre szert tenni, |hogy a jövőben ne okozhasson | különösebb gondot az időjá- trás, biztosítva legyen az éves I tervteljesítés. | Heves megye mezegazda- I ságának I fejlesztési terve Tegnap délelőtt Egerben 4 Heves megye mezőgazdaságéÍ nak távlati fejlesztési irányvonalairól tartottak szűkkörű tanácskozást a megye mező- i gazdasági szakemberei, t A tanácskozáson — amelyen 4 megjelent Holló Endre, a me- fgyei pártbizottság osztályveze- | tője és — Nagy László, a me- f gyei tanács mezőgazdasági ! osztályának vezetője vázolta a távlati feilesztés irányvonalait Beszámolt a művelési ágak- . ban végbemenő változásokról, ismertette a mezőgazdaság . jelenlegi munkaerőhelyzetéi és a jövő szükségleteit. aztán szelíd szigorral tovább-; lök. " Ekkor vettem észre először,' hogy izzadság patakzik végig! a testemen; a világ terhe.; Láthatatlan kötelékkel voltam; hozzákötve és ő énhozzám, s húzott-ráncigált, ahogyan a', lecsúszó teher rántja magával; a mélybe a kimerült málhás- állatot. Minden erőmmel neki-! feszültem a láthatatlan köte-; léknek, s mint kétségbeesett állat, húztam meg a fojtogató, hámot; a lábam szinte bele-; nőtt a földbe, s közben összeszedtem minden erőmet, hogy a felsőtestemet egyenesen tart-; hassam — míg egyszer csak rádöbbentem, hogy nem tudok tovább kitartani, összeesem; olyan erős a teher, hogy kivet a helyemből. S már szinte éreztem, hogy felbukom: nagyot kiáltottam, s még egyszer nekifeszültem a láthatatlan hámnak — arcra zuhantam, szakadt a kötél, a szabadság szóba nem fogható, nagyszerű öröme mögöttem, szemem előtt fénylő síkság, melyen egyedül ő állt, a mocskos virágok között — s most ő mondta nekem mosolygó arccal: „Kelj fel, ember, kelj fel...” — de ekkor már talpon voltam, és szaladtam feléje. .. Forítóttá: Bán Ervin Henrich Böll 1917-ben született; a legjelesebb nyugatnémet elbeszélő. Radikális és antifasiszta író, náciellenes írásai az európai antifasiszta irodalom legjobb és legbátrabb vállalkozásai közé tartoznak. BaJoldaliság* miatt sokszor támadták: Itt közölt kis lírikuskísérteties elbeszélése szimbolikus jelenetben idézi fel a légitámadások szörnyű emlékét. tett át, nyomorúságos kunyhóik között, melyeknek kéményéből sovány füst szállt, s amelyeket össze-vissza foltozott kerítések és feketéllő szántóföldek vettek körül, korhadó távíróoszlopok mentén, melyek mintha bólogattak volna; szórakozottan belegázoltam a tócsákba, s egyre szaporábban lépkedtem a város távoli, töredezett sziluettje felé, amely a horizonton lógó mocskos alkonyi felhők mögé rejtőzött. Hatalmas, fekete romok tornyozódtak jobbról is, balról is, különösen tompa lárma vetődött hozzám a gyenge fényt átbocsátó ablakok mögül. Megint fekete szántóföldek, megint házaik, félrom villák — és egyre mélyebben mart felém a rémület. Majd valami kísérteties jelenséget vettem észre: mögöttem sötét lett, miközben a szemem előtt erősödött a derengés, feketeség támadt mögöttem; hátamon vittem az éjt, vonszoltam a láthatár távoli pereme felé, és ahová a lábam tettem, ott sötétség támadt. Semerre nem láttam semmit, de éreztem: amióta elindultam kedvesem sírjától, ahonnan az árnyat felidéztem, lebegtetem magam mögött az éjszaka vitorláját. Minden embertől elhagyatottnak látszott a világ: a külváros szeméttel teli, félelmes síknak, a város alacsony romhegynek, amely az imént még nagyon messzinek tűnt, most azonban ijesztő gyorsasággal jött közelebb. Egyszer megálltam, és éreztem, hogyan torpan meg mögöttem a sötétség, gyűrkőzik, tétovázást színlel.
