Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
Parancsnok} elöltek — gyakorlótéren Szerény és régies külsej« . nem árulkodik arról, milyer . vezérlő szerepet tölt be a recs. . ki bányász kultúrotthon ; í négyezres lélekszámú község t életében. A mátrai nagy fali : öreg épülete valóban a kultúrí r sugárzó hőforrása; színhelye ! i központja minden említheti eseménynek, megmozdulásnak Nem kell pányvával fogni • vagy ügyeskedésekkel csaló- i gatni az embereket. Minder í különösebb rábeszélés és győz : ködés nélkül, jönnek maguktó: ■ is a felnőttek, a fiatalok. A tanfolyamai, rendezvényei, í szervezett vállalkozások — tömeg jellegűek. Szerencséi egyensúly alakult ki kulturális igény és közönségszolgálat között. Műsortervük egyszerre tudja szolgálni az oly sokai emlegetett pénzügyi tervet, a helyes művelődéspolitikáit és a közönséget. A pezsgő kulturális élet, a recskiek jó híre s rangja vajon milyen titkot, vagy titkokal takar...? Hagyomány és tapasztalat A könyvtárszoba hűvösében Gál Mihállyal, a kultúrotthon vezetőjével beszélgetünk. — Nme* titkunk — mondja —, hagyományaink és tapasztalataink vannak, s ezek munkánk meghatározói, kiindulópontjai. A hagyományoknak és ta paszta latokaik megfelelően választjuk meg a formát és a módszert terveink, elképzeléseink megvalósításához. A hagyományok sorában a színjátszást kell elsőként említeni. Az öntevékeny színjátszás Recsken mély gyökerű, régi eaedetű, a ma élő nemzedékhez is erős szálakkal kötődő hagyomány. A kultúrotthon színjátszó csoportja a legerősebb, a legnépesebb (42 tagú) együttes: előadásaikat telt házak előtt tartják, s egy-egy próbájukat is 50—60 ember — főként fiatal — nézi végig, csendben. A színpad vonzása oly erős a fiatalokra, hogy szinte versengenek, ki Imp helyet az együttesben. A pályázók előbb kisebb feladatokat kapnak (felléphetnek ünnepeken, szavaiatolakal) s ha tehetséget mutatnak, ha kiállják a próbát, már a nagyobb megbízásokhoz is jogot nyerhetnek. Az augusztusi István napján ülik a falubúcsút Recsken. Régi szokás, hogy a búcsú másnapja — a cigányoké. Ilyenkor ők vígadnak, mulatoznak, nótáznak. táncolnak. Ez a hagyomány, a cigánybiicsú is színpadra került. Mutatós, látványos, szerkesztett produkció, vá tisztult. Így lett Recsknek cigányegyüttese. A gyökér itt is — hagyományból táplálkozó. Hiány és gond A különböző előadássorozatok, szakmai tanfolyamok idén is sikerrel zárultak. De munkásakadémia, amely pedig a legsikeresebb volt a tavalyi népművelési évadban, Idén Tiioklesen Recsken Mit takar a hírnév s a rang? már megsem indult. Szerződést kötöttek pedig a TIT-tel is. Még így sem ment a dolog. — A „küldött” előadóktól idegenkednek az emberek. Absztrakt, általánosan elvont előadásokra nem kíváncsiak. Inkább érdekli őket az, ami közvetlenül az életükkel, a munkájúkkal kapcsolatos. A küldött előadóktól pedig éppen ezeket nem kapják meg. Gondokkal is küszködnek a recskiek. A 16 tagú képzőművészeti szakkör például már két éve hozzáértő vezető nélkül „vegetál”. Korábban kiállítások sorával tudattak magukról, munkáikkal bizonyították fejlődésüket — két éve, mintha a világon se lennének. Szakértő vezetőre várnak. A volt pétervásári járás egyetlen — s jó hírű fúvószenekarának számított nemrég a recskieké. Jó ideje már nincsen karnagyuk. A pedagógusok nem segítenek? Huszonkét tanerős iskolája van Recsknek, de nem akad közöttük egyetlen zeneszakos sem! — Van a kultűrotthonnak egy 5 tagú zenekara. Bevall lom, a szín játszók azért adnak elő annyi zenés darabot, hogy ezt a zenekart a széthullástól megóvjuk. Foglalkoztatjuk őket, mert ha azt éreznék, nincs rájuk szükség, már rég nem lennének együtt ők sem... öttagú zenekar. Nincs zeneszakos pedagógus. S a kultúr- otthonnak — nem kevés! — 23 hangszere van. Igazán komoly dolgot művelhetnének, szakértő irányítása mellett. A nyár is hagyományosan szervezett A kultúrotthon klubszobái mindennap teltek, s a fiatalok közül mindenki találhat magának kedvenc és egyben hasznos időtöltést. ElőadássoioTíz év könymériege: 1.100 magyar Négy kiadásban Termékeny exportőre a magyar irodalomnak a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és a Corvina Kiadó. Együttműködő, sükkel az elmúlt tíz évben mintegy 1100 mű — klasszikus és kortás-szerzők megnnyüat. kozása — sokféle nyelvre átültetett változatban jutott el külföldre, az öt kontinens számos országába. Nemrégiben jelent meg, — hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt terméséből — Ady Endrének a vers-válogatása Franz Föhmann és Heinz Kahla« avatott műfordítása nyomán, a berlini Verlag Volk und Welt vállalat — teljesítette sikerrel — a kötet közös gondozását a magyar cégekkel. Ugyanez .a kiadó rendezte sajtó alá József Attila verseit is. Magyar novellákból két kötetre valót válogattak össze és zatok, tanfolyamok ilyenkor már nincsenek. A recski nyár a kiállítások és kirándulások szezonja. S a tekeversenyé. Tavaly nyáron például ötszázan (!) indultak. A kultúra háza épp most egy lakberendezési kiállításnak adott otthont. És rendeznek egy képzőművészeti, reprodukciós tárlatot is. A 42 tagú színjátszó csoport kétnapos kirándulásra indul — Miskolc-Tapolca közbeiktatásával — Mezőtárkányra látogatnak. Ügy, hogy o Doktor úr című zenés játékot is viszik tarsolyukban, amit előbb — közkívánatra — még otthon, Recsken is előadnak egy ízben. A 38 tagú cigányegyüttes autóbuszkirándulást tesz a Mátrában. — Jóllehet az idei nyár is hagyományosan szervezett — mondja Gál Mihály —, különösen szükséges most a „lazítás”. 200 000 forintos költséggel fiatalítjuk a kultúrotthont Sor kerül majd színpadkorszerűsítésre, különböző felújításokra, változtatásokra, javításokra. Az otthon udvar felőli, boltozatos része üvegfalat kap, s itt kellemes, barátságos klubszobát nyerhetünk. Az idei nyár egy-egy régi probléma megoldását is hozta. Eddig ugyanis a kultúrotthon fenntartási, működési költségeit egyedül az ércbánya viselte, jóllehet, az otthont használta az egész falu — és nemcsak 300 ember! Megállapodás született, hogy ezután a terhet közösen viseli a tsz, a ktsz, a községi tanács és a bányaüzem. Ez a megállapodás további sikerek lehetőségét kínálja. Trtoklesre indultunk Recsfe- re. Titkot nem találtunk. Ám tapasztalhattuk, hogy mennyire gondoskodnak a fiatalok és felnőttek szabad idejének hasznos, tartalmas kitöltéséről, a jelentkező és felmért igények kielégítéséről. S ez mindennél többet érőbb. P. D. mfi külföldön az Egri csillagok adtak ki Berlinben az Aufbau Verlag közreműködésével. Hasonló tematikájú összeállítás készül az idén is a stuttgarti Steingrüben Verlag és a budapesti Corvina közös vállalkozásával. Angol nyelvű válogatást terveznek szintén még idei megjelentetéssel — Hungária short stories címmel — az Oxford University Press-szel karöltve. Nagy elbeszélőink közül Mikszáth Kálmán regényeit hat kiadásban Berlinben, Gárdonyi Gézától az Egri Csillagokat négy kiadásban Lipcsében vitték a könyvpiacra, Móricz Zsigmond írásainak neves kiadó-patrónusa Párizsban az Editions Pierre Horay cég. Mai íróink közül legutóbb Szabó Magda Freskó című könyvét — francia nyelvű változatban adta ki közösen Párizsban az Editions du Seuil és a Corvina Kiadó. nak parancsolni és magyarázni. Attól tartottunk, hogy a vezénylőt kinevetik a többiek. De nem így történt! Mindenki komolyan vette és veszi, ma már a gyakorló parancsnokok bátran kiállnak az egység elé és bátran teljesitik különböző szolgálatukat is. — A parancsnokok sokat segítenek az előírtak elsajátításában — magyarázza Kucsera László, aki Egerből vonult be —, s amikor ősszel bevonulnak a fiatalok, biztos, hogy már meg a laktanyában, együtt szurkolt a kollektíva a fiúk jó szerepléséért. Megérte a buzditás, mert győztek a brazilok és a bolgárok ellen — magyarázza Mészáros Ferenc, aki Gyöngyösről vonult be. — Másnap is olyan kedvünk volt, hogy minden feladatot idő előtt tudtunk végrehajtani! — Ez pedig nagy szó — veszi át a beszélgetés fonalát Rostás Ferenc, aki Tamazsa- dányból vonult be —, hiszen Perzsel a nap és a dombok a tűző fényben lágyan ölelkeznek a Dobó István Laktanyától több kilométerre, ahol a katonák a kiképzési tervben előírtakat gyakorolják, sajátítják el. A magas fűben most gyorsabban és ügyesebben megy az álcázás, de nehezebb a célok leküzdése, a terep szemmel tartása. Az egyik horhos mögött kisebb egység gyakorlatozik: alaki foglalkozást tartanak, s a röpködő vezényszavakra a harcosok különböző szőr dob életében. Símán veszít. Utána hatalmas szál férfi lóbálja a golyót. — Első vagy kettő — dobja oda' az ajánlatot társainak, s leszórja a tízeseket. Kettőből csak egy fát üt. A többiek felszedik a pénzt. Ő meg fogja a bukósisakját, s megy. — Kopasz lett a koma. Most mehet haza pénzért. — Ugyan, hagyd. így edződik a magyar — intik le a sajnálkozót. Az asszony megint könyörög. Reménytelenül. Az új fiú. aki most szállt be a partiba, panaszkodik: — „Tisztára” mindig adtam a fogadást, most meg nem megy. Rossz a pálya. Rossz. Valóban elveri a golyót, de azért így is jól gurul..: a forint. Furcsálkodva kérdem a nqgy tétek láttán: — Hogy bírják pénzzel? Leintenek. — Áh, ezek csak olyan hétköznap déli partik... a vasárnapit látná! Kovács Endre Az imbolygó bányászért fiatal felesége jön. Csendesen kérleli. — Gyere haza, feküdj le, hatra műszakba kell menned. A többiek röhögnek. — Ebből a műszakból se lesz semmi. A bányász kőzöng. — Ne félts engem... kezeltem én már azt a gépet elázva is. — így menni gép mellé? A józan hangok letorkolják. e» Majd az abléza elintézi. — Mit érdekel engem, hogy mit csinálnak Én azt teszem — kiabál dühösen a bányász, aztán pillanatnyi szünet után már csendesebben hozzáteszi, újabb röhej közepette — ... amit mondanak. Üjabb dobás, újabb tízesek, s sírásra görbült szájú asszonyát durván löki félre. Üjabb partnerok érkeznek. A parasztformájú férfi előDELI PARTIK Ketten teszik meg. A poros : deszkára, a kavicsok közé fctti- • la nak a tízesek, pengve kop- pannak a kétforintos dk. A fiatal bányász műszak óta a kisvendéglőben és a kuglipályán van. Ez látszik munkaruh óján, szesztől vörös szemén, tétova járásán. Kopasztják. — Bárhonnan nines egy fája — dobja be a csalétket egy alig tizenöt éves fiú. A bányász kap rajta. Ledobják a pénzt ők is a porba. Nagy lendülettel vágja a deszkára a csorba golyót, s az néhány méternyi határozott siklás után koppanva ütödik az oldaldeszkához. Semmi. A fiú felszedi a pénzt, s a következő dobásra újabb ajánlatot tesz. Dobásonként megy a fogadás. A tét tízesnél kezdődik, hárman-négyes megteszik. Három dobással el lehet gurítani Mű—150 forintot. mindent tudunk, and a parancsnoki munka ellátásához szükséges. A kiképzés mellett Jut Kő pihenésre, szórakozásra is. Az egység tévével, rádióval rendelkezik, de rendszeresen jár ide napilap és folyóirat is. Emellett a labdarúgás és a röplabda a kedvenc sportáguk, míg a KISZ-szervezetük jóvoltából szoros kapcsolatba kerültek a bervaiakkal, s gyakran szórakoznak közösen rendezett műsorokon. Az egység KISZ-szervezete legutóbb kétnapos kirándulást szervezett Síkfőkútra, ahol szalonnát csurdítottak, fürödték, pihentek, szórakoztak; s már kitűzték a legközelebbi camping helyét is Felsőtárkányban. — így telnek nyári napjaink — mondja búcsúzóul az Egercséhiből bevonult Sípos István. — Kemény kiképzéssel, sok fáradsággal és rengeteg tréfával. Valamennyien igyekszünk mindent elkövetni, hogy eskünknek megfelelően éljünk és teljesítsük dolgozó népünk megbízatását: a haza védelmét. Ezzel mindnyájan egyetértenek, majd Nagy Sándor és Szekeres István gyakorló parancsnokok véget vetnek a szünetnek és folytatódik a kiképzés. A harcosok felsorakoznak, és a tűző fényben elkezdődik a manőverezés a feltételezett ellenség irányába... Fazekas Istváa MWWWWWWWWWWWW A kuglipálya fedett dnbóterében fülledt, vibráló a levegő. A déli hőségtől is, meg az izgalomtól is. A szokásos déli partik zajlanak. S hogy hétköznap van, ez meg sem látszik a részvevők számán, mert még a golyófogó vályún is ülnek kibicek, fogadók, játékosok vegyesen. Szokott kép ez Istenmezején, a kisvendéglő mögötti udvarban. Az arcok izzadtak, porosak, ; vörösek a hőségtől, a kiabálástól, amellyel egy-egy sikeres dobást vagy vesztett pénzt tó- sémák. — Ezt a partit sörre dobjuk < — ajánlja a dzsörzéinges fia- i talember, de a partnerek le- i torkolják. — Csak pénzben..'., csak i pénzben... 1 Kasszára két forint a be- ] ugró. De a tétek nagyobbak! Az imbolygó léptű bányász, aki ] félretaposott cipőjében Ülappog ; a golyók után, akadozó nyelv- ■ vei teszi az ajánlatokat. , — Kettőből egy fát.l tízesért. , . t nem leányálom a katonaság, nehéz a kiképzés, kemény követelményeket kell teljesítenie mindenkinek! ök lesznek az ősszel bevonuló katonák parancsnokai. Nagyon készülnek e feladat teljesítésére, kora reggeltől késő estig az előírtaknak megfelelően gyakorolnak mindent: alaki mozgást, harcászatot, lövészetet, szakmai tudnivalókat. S nem is akárhogyan! Legutóbbi vizsgájuk kitűnően sikerült: kiválóra teljesítették a lövészeti és a többi számon kért feladatot. — Eleinte nagyon furcsa volt — sorolja valamennyiük nevében Kálosi Imre, aki Átányból vonult be. — Furcsa volt saját katonatársaimi? Kötőjellel? ivek helyesírása körül) Különírjuk a megye, járás, utca tér szavakat az előttük álló. névtől, s a tó, hegység, vá. ros utótagot abban az esetben, ha a második tag nélkül forma is használatos; pl. Balaton, Bükk, Eger, vagy Balaton tó. Bükk hegység, Eger város. Kötőjellel kapcsoljuk pl. az égtáj és az országrész nevét, s együtt használt, de közigazgatásilag nem egyesített helységneveket: Észak-Magyarország; Kál-Kápolna. A pontos, világos kifejezés szempontjából nagyon fontos ezeknek a formáknak az elkülönítése, hiszen a különbözőképpen leírt forma mást és mást jelenthet. Csak egyetlen példán figyeljük meg! A „sáros patak” kifejezés bármelyik patakra vonatkozhat, amelyiknek — esetleg csak éppen pillanatnyilag, egy nagyobb esőzés következtében — sáros a vize. — A Sáros-patak már csak egy patakot jelöl; lehet annak a vize tiszta is: itt a „Sáros” megnevez, és nem tulajdonságot jelöl. Az egybeírt formában már egyik tag sem hordozza eredeti jelentését: Sárospatak már nem is sáros, nem is patak, hanem helységnév, és Észak-Magyarország egyik legjelentősebb kultur- központját jelöli. Az egybe- és különírás vagy a kötőjeles forma alkalmazása* tehát az értelmi elhatárolás fontos eszköze is. Dr. Chikán Zóltánné főiskolai adjunktus fordutetcfcat, mozgásokat hajlanak végre, majd egy kis szünet után a célok leküzdésére, lövészetre készülnék. — Tisztesiskolások — mondja feléjük intve az egység egyik parancsnoka, Matula László törzsőrmester. — A lövészet, a célzás helyes lebonyolításának módját tanulják, hogy majd az ősszel a be- vonulőkkal elsajátíttassák... Cigarettaszünet következik ezután. Az izzadt homloké katonák a fák alatt árnyékot, a culacsokban vizet keresnek, s amikor kifújta már magát mindenki, beszélgetés kezdődik. A téma először mi is lehetne más, ha nem a magyar labdarúgócsapat sikeres londoni szereplése? Együtt nézték ár hit<?J?dÜKk Egybe? Külön Utazás — a földrajzi nt Az Egerben tartózkodó turisták legtöbbje nem hagyja el addig szép városunkat, míg meg nem látogatta a Szépasz- fezony-völgy híres pincéit. De szívesen látogatják a Bükk hegység szebbnél szebb tájait, és élgyönyörködnek a Heves megye területén található sok szép műemlékben is. Az eure- i pai kultúrának Észak-Magyar- i brszágon sok értékes emléke ta- • lálható. : Sokan írnak le ilyesfajta so- rrokat egy-egy levélben, beszámolóban, s bizonyára meg- ! megáll a toll kezükben, ha ' valamelyik földrajzi név leírá- ■ sára kerül sor. a leggyakoribb 1 probléma: egy tie, külön vagy 1 kötőjellel kell-e írnunk ezt ■ vagy azt a szót Próbáljuk meg : a „turisták” számára „irány- I jelzők” felállításával megköny. ] nyíteni az eligazodást — a helyesírás területén is! Megérkezünk a Csehszlovák , Köztársaságból Magyarország- . ra. Ezt így írjuk helyesen, «nert az -ország utótagú or- ; ‘«zágneveket egybeírjuk a nép- : névvel (Lengyelország, Finnor. tezág), de különírjuk az orszá- ; gok nevét, ha az utótag nem éz ország szó (Román Népköz- - társaság). , * ; A helyes célra tartást gyakorolják a leendő tisztesek.
