Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

A védőnő I8©iba)t fejlődött megyénkben as anya- és csecsemővédelmi ellátás. A védőnők munkájá­nak is köszönhető, hogy a csecsemőhalálozásunk az i960, évi 51,7 ezrelékről 1965-ben 37,3 ezrelékre csökkent. (Üjsághír) GYULAVÁRI ERZSÉBET Gyöngyösoroszí község védő­nője, fiatal lány, mégis egy nagy család egészségéről kell gondoskodnia: 17 csecsemő, húsz tehes anya és 70 kisgyer­mek várja, hogy megjelenjen. — Először tekintélyt kell Szereznie egy védőnőnek, hogy hallgassanak rá. Biztos fellé­pés, halk, de határozott taná­csok és végezetül a pontosság és a következetesség. Mindösz- Bze ennyi kell, hogy az ember jól tudja végezni a felada­tát. Gyulavári Erzsébet két éve Védőnő. Két éve került mun­kahelyére a budapesti Védő- nőképző Intézetből, a fiatal karácsondi lány. Azóta Gyön­gyösön lakik, albérletben és nap mint nap Gyöngyösoroszi- ban látja el feladatát. — Mindenkihez meg kell ta­lálni a hozzá vezető utat. A segítségadással ez legtöbbször sikerül is. A legkülönbözőbb tanácsokat kell adni: milyen az új kismama-divat, hogyan rendezzük be a gyerekszobát, s még azt is* hogyan mossák a pelenkát... A VÉDŐNŐ ÉPPEN család­itátogató körútját végzi. „Ahol a pelenkák száradnak, ott a birodalmam” — mondja mo­solyogva. í.Védőnéni, mikor jön tiszta­ságot nézni?” — kiáltja az csodából az egyik kis legény. ^Erzsiké, jöjjön már be, néz­ze meg a Magdikét”, — ez már az édesanyák hangja. — A két év alatt melyik veit a legnehezebb pillanata? — Szerencsére, igazán nehéz pillanatom még nem volt: egyetlen csecsemő sem halt meg a községben. Mégis egy esetre még ma is visszaemlék­ezem: Egy kisgyermek apja és az anyja is ivott... a kisfiú sorvadozott az éhségtől. És hi­ába, semmit sem tudtam elér­ni a szülőknél, összefogtunk és a kisgyerek ma már az Ég­ni Gyermekvárosban van. Az utcán is megállítják a védőnőt. — Erzsiké, nézze már meg, milyen szép kelengyét vettem a kicsinek ... — Mit érez a két év legna­gyobb eredményének? — Hát talán azt, hogy sok régi babonát legyőztünk. Ma már kiviszik a csecsemőt a le­vegőre és nem félnek, hogy szemmel verik őket. A fürdő­vizet is ki merik önteni és nem gondolnak arra, hogy emiatt nem tud aludni a ki­csi. ÉS A TÖBBI KIS eredmény­ből is beszélni kell: Mindenütt járóka várja a babát, pelen- kázzáK őket; mindenütt k's fürdőkád áll a konyha sarcá­ban. Ezek nem nagy dolgok, de a csecsemő fejlődése szem­pontjából nagyon fontosak. És nem kis munka ersdmé- nyeképpen alakultak így ... — Jöjjön már be vérvétel­re — szólt az egyik asszony­nak, de az csak nem akar kö­télnek állni. — Vannak nehéz esetek, itt még sokat kell nevelni... Erzsikét szinte mindenki is­meri a községben. A gyerekek az ifjú egészségőr tanfolyam vezetőjét szeretik benne, az édesanyák a tanácsadásokon, és az anyák iskolájában ta­lálkoznak vele. Szeretik, tisz­telik az ifjú védőnőt. — Elfogadja-e maradéktala- lanul a védőnéni tanácsait, hiszen olyan fiatal? — kérde­zem Tóth Illéske édesanyját. — Minden javaslat helyes volt, ezt az idő bizonyítja. Mi sohasem vitatkoztunk, mert érti Erzsiké a munkáját... Folytatjuk az utat. Naponta tizenkét család várja. — Mi gátolja a munkáját? — Elsősorban az, hogy a vé­dőnői szoba nem megfelelő, egészségtelen és a rendelés közelsége miatt a fertőzés ve­szélye is nagy. No és még egy kellene, egy állandó napközi, mert az ideiglenes nem na­gyon felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. Egy kisgyerek arcát nézi meg. Vajon mik lehetnek raj­ta azok a vörös foltok? — Gyere be délután a ren­delésre. Visszafelé indulunk. — Mi a legnagyobb öröm egy védőnőnek? — Az emberek őszintesége, bizalma nagy öröm. Az asszo­nyok a legbelsőbb problémái­kat is elmondják. És a sok ap­ró siker, ez tesz boldoggá... A VÉDŐNŐI SZOBA előtt már sokan várják. Nagy sze­mű csecsemők mosolyognak rá és édesanyák várják türelmet­lenül tanácsait. — Erzsiké, ugye gyönyörű­en fejlődik a kicsi? Az édesanyának és a védő­nőnek is ez a legnagyobb öröm... (fóti) Fiatalok a kongresszusért SOKFÉLE szóbeszéd járja a fiatalokról, szomorkodó, vagy derűlátó — egyben azonban a vélemények nagy része meg­egyezik: ha kezükbe veszik a munkát, akkor az szinte ég a tenyerükben. Mert fiatalok, s a lelkesedés — ahogy egyesek pedig vélik — nem halt ki be­lőlük. Itt vannak például a gazdasági eredmények fokozá­sán túl a kongresszusi verse­nyek szimbólumot is jelző fel­ajánlásai. Erről sokféle véle­ményt hallottam már, s így kissé félve kopogtam be az eg­ri Finomszerelvénygyár KISZ- irodájába. Ám amikor a bi­zottság titkárával, Répánszky Róberttel közöltem látogatá­som célját, mosolygott, és azt mondotta: — Ide jó helyre jöttél — s letett elém egy kötegnyi gé­pelt papírt. — ők voltak az el­sők — mutatja az egyiket. — Amikor a szakszervezettel kö­zösen meghirdettük a kong­resszusi versenyt, ez, a 17-es üzem már át is nyújtotta a fel­ajánlását. .. A KÉK BETŰKKEL gépelt szöveg elmondja, hogy a 17-es üzem KISZ-fiataljai mi mindent vállaltak az anykgta- karékosság érdekében, s azért, Veszélyes „passzió" Egy idő óta gazdagabb Gyöngyössolymos: víztároló­val büszkélkedhet a Mátra Tsz... A bő kincsű tó meg­lehetősen nagy területet táp­lál, sokféle növényt öntöz, nevel. Hasznát látja a terme­lőszövetkezet, a község. Egy­felől tehát az öröm, a bőség, a változó lehetőségek forrása a víz. Másfelől azonban gond is. Félelmetes, ijesztő... A mes­terséges tó ugyanis nyáron sok gyereket csábít a fürdő­zésre. A víz husit a nagy me­legben, a benne való fickán- dozás, passziózás a vakáció kellemes időtöltései közé tar­tozik. Am a víz nem sekély, mélysége helyenként eléri a 4—5 métert is — s ez a 'gye­rekek számára már veszélyt jelenthet. Tudomásunk szerint eddig még nem történt baleset, de bármikor bekövetkezhet. Az elővigyázatosság nem ! árt. Helyes, ha idejében meg­magyarázzuk gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt: a víz­tároló nem fürdőhely. A lu­bickolás veszélyes passzió itt! I (Gy. I.) Könyvkiadók műhelyéből... A relativitáselmélettől a hírhedt bűntényekig., Tarka termés a Kossuth Könyvkiadónál Számban szerény, változa­tosságban, érdekességben, mű­faji megoszlásban annál gaz­dagabb nyári tervekről adtak tájékoztatást a Kossuth kiadó­nál. Filozófiai, etikai, esztéti­kai tanulmányok, kultúrtörté­neti, fizikaelméleti kötetek, történelmi, munkásmozgalmi kiadványok, politikai riportre­gények, gazdaságtani értekezé­sek, izgalmas regények. jogi és bűnügyi könyvek jutnak el az olvasókhoz. A' marxizmus klasszikusai között Lenin összes művei so­rában a 11. kötet lát napvilá­got. „A vallás és a tudomány a világról” címmel neves szak­emberekből álló szerzői kol­lektíva népszerű formában tárgyalja a babonák, a vallási tanítások hamisságát. Fényes Imre professzor munkája, a „Fizika és világnézet”, amely több fejezetet szentel a relati­vitás elméletének is: Az is­mert amerikai marxista filo­zófus, Howard Selsam újabb kötettel jelentkezik. Címe: „Etika és haladás”. Bőségesen illusztrált tanul­mányt állított össze Solymár István művészettörténész Da­vid Alfaro Siqueiros-ról „A művész és a forradalom” cím­mel. Az Universum könyvtár két új művel bővül: a Híren pira­misának titka” és „A világ- egyetem kulcsa” című mun­kákkal. Az utóbbi 25 híres tu­dós tanulmány-albuma a mo­dern fizika sokakat érdeklő fejezeteiről. Kiadják a Világ- történet sorozat kilencedik kö­tetét, s a tervek szerint az év végére az olvasók kezébe ke­rül a tizedik, záró kötet is. Két könyvre való olvasmány lesz Révai József történelmi írásainak válogatásaamely értékes anyagot nyújt a ma­gyar munkásmozgalom törté­netével foglalkozóknak. Szeptemberben kerül ki a nyomdából Bernd Naumann híres könyve, „Az Auschwitz- per”. Latinka Sándor harcos életútját idézi fel a „Siratni csak hazát lehet” című mun­kájában Kubinyi Ferenc. A lengyel Julian Lider tol­lából való „Az Egyesült Álla­mok katonai doktrínája”, amely a második világhábo­rútól a jelenlegi vietnami ag­resszióig tárgyalja az USA kalandor külpolitikáját. MTI hogy a 'zocialista üzem címet megtartsák. — Ezek — magyarázza Ré- pánszky Róbert — tulajdon­képpen pótfelajánlások az éves munkaverseny mellett. Külön is értékeljük őket. A Finomszerelvénygyárbar. nemsokára megkezdik a VK 10-es kávéfőző gyártását. A 24-es üzem KlSZ-alapszerve- zete mindjárt vállalta is, hogy a IX. kongresszus tiszteletére elkészíti a kávéfőző gyártásához szükséges összes szerszámot. A jegyzőkönyvükben fel is so­rolták, hogy mit. Méghozzá ha­táridőre! — Nagy agitációra nálunk nem volt szükség — magya­rázta a KISZ-bizottság titkára. — A felhívás után taggyűlést tartottak az alapszervezetek, néhányon én is részt vettem, Az ötletek, az egyéni és közös felajánlások (gondolok itt az ifjúsági munkabrigádokra) úgy röpködtek, hogy a jegyző- könyvvezető alig győzte leje­gyezni. .. S ami a legfontosabb, hogy a vállalások az egyes üzemek feladatainak alapos ismeretét tükrözték, szóval: re­álisak voltak. Egyébként maga a KISZ-bizottág is védnökséget vállalt a kongresszus tisztele­tére. — Milyen védnökséget? — A meglévő százhúsz ipari tanuló mellé az idén még 230 érkezik, így szükségessé vált egy új tanműhely építése. A mi védnökségünk azt jelenti, hogy vállaljuk az új gépek be­szerelésiért, a szemléltető anya­gok elkészítését. De védnöksé­get vállaltunk az új termék, a VK 10-es kávéfőző gyártása fölött is, ahogy ezt láttad a 24-es üzem felajánlásában már. A 17-es üzemben készítik majd, ahol mi szereljük le a régi mosóberendezést. A fiatal műszakiak és a szakmunkások meg nj'Olc órát vállaltak a sze­relés betanítására! Ni.HEZ LENNE felsorolni valamennyi ötletet, amelyek a lelkesedés jól látható, szép tü­netei — az új présüzem 100 méteres kábel vezetékének a lefektetésétől az öt új KISZ- brigád megalakításáig. A gyár szemfüles kiszistái már mást is kitaláltak — s amit kitalál­tak, abból ismét csak papíron rögzített felajánlás lett; pél­dául ők teszik csónakázhatóvá a felsőtárkányi tavat, ők sze­detik fel a tó fenekén talált, háborúból visszamaradt robba­nóanyagokat, ők készítik el a tó körüli villamosítási tervet is... — A brigádok egyébként minden hónapban gyűlést tar­tanak: ahol értékelik a felaján­lások teljesítését. De egy-egy munkaakciót értékel a han­gosbemondó is, és az üzemi lap, a „Bervai figyelő”. MINDEN KOMMENTÁR helyett többet mond szerin­tünk ez a példa: miként is értelmezik egy nagy üzem fia­taljai a kongresszus tiszteleté­re indított munkaversenvt. K. G. fiucvnsztus 20-án: Megyei szövetkezeti nap F üzesabony ban Az idei megyei szövetkezeti napot augusztus 20-án, az al­kotmány ünnepén, Füzes­abonyban rendezik meg. Már megalakult a szervező bizott­ság, amely az első ülését Fü­zesabonyban tartotta meg. Meghatározták a programot és kijelölték az ünnepség helyét. A programban gazdag szó­rakozási lehetőségeket irá­nyoztak elő. Reggel zenés éb­resztőt tartanak, majd a vo­naton érkező szövetkezeti dol­gozók és tagok együttesen vo­nulnak az ünnepség színhe­lyére. Ott a megyéből össze- sereglett vendégeket a népi zenekarok szórakoztatják. A nagygyűlésen Szirmai Je­nő, a SZŐ VOSZ elnöke tart ünnepi beszédet. Utána a sza­badtéri színpadon megkezdő­dik a szövetkezeti csoportok gálaműsora, amelyben a heve­si, ecsédi, boldogi együttesek, a füzesabonyi, káli kórusok SZABÓ LÁSZLÓ: 10. A tengerészkapitány elvi- harzolt. Nem sokkal később Blake egy kis papírdarabkat vett észre az ajtónál, nyilván úgy csúsztatták be. Felvette, a következő szöveg volt rajta: ^Kitűnően csinálja. Ne sajnál­ja a pénzt. Ha többet kér, csak adja oda!” Ügy látszik, ezek se sajnál­ják a dollárt, gondolta Blake, s lement a bárba egy kicsit iszogatni. Másnap este nyolckor meg­jelent Campbell. — Te, All Ha már belevá­gok. nem lehetne érte többet? Mondjuk esetenként kétezret? — Az nagyon sok, Jimmie... Vállalod? Rövidesen megkötötték az alkut. — Szóval, mikor indul a Pennsiylvania? — Húsz nap múlva ... — Hová? — Át vagyunk vezényelve a Részlet a szerzőnek a Zrínyi l Kiadónál ősszel megjelenő 4 köuyvéböL kínai partok felé ... — Nem mentek át Pearl Harbour ba? — Nem ... Egyelőre leg­alábbis nem. Erről nem tu­dok ... — Mit tudsz arról: Pearl Harbourban nincsenek össze­vonások? — Nem tudok erről... De szerintem, ahogy én nézem a dolgokat, oda most nemigen vonnak össze erőket... Mi­nek? Az csak egy japán— amerikai háború esetén lenne érdekes... De nem hiszem, hogy a japánoknak sok ked­vük lenne velünk háborúzni, amikor ennyire leköti őket a mandzsúriai front... A ten­geren különben sem bírnának velünk, ha csak ... Ha csak egyszerre, egyetlen pillanat­ban meg nem semmisítenék flottánknak a zömét... A két férfi így folytatta a beszélgetést. Campbell, aki szintén az ONI tisztje volt, előre elkészített szöveget mon­dott fel Blake-nek, pontosab­ban a mikrofon útján hallga­tózó japánoknak. És nem is sejtette, sem ő, sem az ONI, hogy ez a dezinformáló kém­jelentés milyen halálos vélet­lenre tapintott. Azt az ONI már tudta, hogy a japánok erősen érdeklődnek Pearl Har­bour és környéke iránt, ponto­sabban az ott mozgó amerikai flottáról és annak erejéről. Azt is tudták, hogy a japánok az ál-Campbelitől meg akarják tudni a Pennsylvania zászlós­hajó és az alája rendelt rombo­lók és cirkálók számát, tűz- erejét, valamint azt, hogy me­lyik repülőgép-anyahajóhoz tartoznak harci helyzetben. De arra gondolni sem mertek vol­na, hogy amikor az ál-Camp- bell a japánok értésére adta: csak abban az esetben lehetnek urai a Csendes-óceánnak, ha az amerikaiak csendes-óceáni flottájának a zömét egyszerre semmisítik meg — tulajdon­képpen előre vetítették a tör­ténelmet. Jó két órán át tartózkodott az ál-Campbell Blake szállo­dai szobájában, majd megálla­podtak, hogy másnap este is­mét találkoznak. — De hol van a pénz? — Itt van, ne félj, máris át­adom, ha akarod ... Másnap ismét találkoztak, Campbell meglepő mennyisé­gű információt adott át. Eze­ket nem minden nehézség nél­kül állították össze a tengeré­szeti hírszerző központban, hi­szen olyanoknak kellett len­niük. amelyeket majd a japán tengerészeti szakértők néznek át, tehát látszólag hitelesek­nek. ugyanakkor mégis az igazságtól távol állónak, vagy­is teljesen használhatatlanok­nak, ha felhasználásukra kerül sor. Hogy ügyesen dolgozott az ONI, azt alátámasztja: a ja­pánok az utolsó betűig min­dent elhittek. Végre elkerülhetetlenül el­jött az idő, amikor Campbell, mint információs forrás, kime­rült. A japánok ekkor azt az utasítást adták Blake-nek. hogy térjen vissza az Egyesült Államokba. Repülőgépre is ült és San Franciscóba repült. Blake, miután szerencsésen átesett a San Franci scó-i vám- vizsgálaton, elindult a repülő­térre, ahonnan repülőgéppel akart Los Angelesbe utazni, hogy átadja információit Fo­nónak és Yamamo tónak. Ugyanis ő nem „tudhatta”, hogy a japánok a Campbell- lel folytatott minden beszélge­tésüket mikrofonon át lehall­gatták. Az információkat tehát formálisan is át kellett adnia nekik . .. Amint Blake a repülőtér fe­lé ment, útközben észrevette, hogy egy fiatal amerikai kö­veti. Nem sokkal később a fia­talember meg is szólította, majd igazolta magát, hogy ő az FBI ügynöke, és felszólítot­ta Blake-et, kövesse a repülő­téri őrszobára. Az őrszobán Blake tömören és gyorsan elmondta, milyen feladattal bízta meg az ONI. Ám a fiatalember kételkedve rázta a fejét, s már éppen ütésre lendült a keze, hogy pofon verje a kissé hazudósnak látszó Blake-et, amikor mégis meggondolta magát és telefo­nált a tengerészeti hírszerzés­hez. Ott persze azonnal tisztáz­ták és igazolták Blake-et, de az már kétséges volt, vajon elke­rülte-e a japán ügynökök fi­gyelmét az incidens; ez eset­ben Blake azonnal kompro­mittálódott volna a japánok előtt. Az egykori robotember izga­tottá utazott tovább Los Ange­lesbe és sűrűn megfordult az agyában, vajon nem látták-e a japánok az ő igazoltatását? Csak akkor nyugodott meg, amikor Los Angelesben talál­kozott Konóval, majd Yama- motóval, s átnyújtotta nekik Campbell „információit”. Ya­mamoto szemmel láthatóan egészen izgatott lett. ami arra vallott, hogy minden rendben van. — Azonnal visszaindul Ho­noluluba, s majd ha megérke­zik, utasításait a japán konzu­látuson keresztül fogja meg­kapni — hadarta gyorsan Ya­mamoto, szóhoz sem hagyta jutni Blake-et. Blake nem tehetett egyebet, beleegyezett. Ám kérte a pén­zét. Yamamoto viszont, ami­lyen nagyvonalú volt koráb­ban, olyan garasos lett most: alkudozni kezdett. (Folytatása következik.) szerepelnek. Külön érdekessé­ge a napnak, hogy HaveUant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke e napon adja át a forgalomnak a megye legnagyobb áruhá­zát. Az emeletes áruház mint­egy 10 millió forint értékű áruval várja a vevőket. Az áruház négy osztályán gazdag választék áll a vásárlók ren­delkezésére, ruházati, méter­áru, lakberendezési és vas­műszaki cikkekből. A sportprogram keretében atlétikai versenyeken, teke­versenyeken mérik össze ere­jüket a szövetkezetek. Több kiállítást is rendeznek, így a MÉK szervezésében zöldség— gyümölcs-bemutatót és vásárt tartanak, a cukrászdában pe­dig a legjobb készítményeket mutatják be. Ezen a napon mintegy ti­zenötezer látogatót várnak a községbe. A faluban az üzle­teket és vendéglátó egységeket egész nap nyitva tartják, az ünnepség színhelyén vendég­lőket, lacikonyhákat, borkós­tolókat, cukrász- és édesség­pavilonokat létesítenek. A Laskó-patak árnyas fái ideá­lis környezetet adnak a kultu­rált seregszemlének. Sz. 6. Fagylaltot tenyérben? Párbeszéd az egri Dobó Presszóban. — Tessék mondani, meny­nyi fagyi fér egy kagylóba? — Semennyi! Mert a sze­zon kezdete óta egy darabot sem kaptunk. — És miben lehetne haza­vinni fagylaltot? — Tőlünk semmiben, ha­csak nem hoz otthonról edényt. — Vagy ha elviszi a tenye­rében... ezt már nem a pénztárosnő mondta, hanem a mellette dühösködő ven­dég, aki szintén azért álldo­gált ott tanácstalanul, mert azzal a hiú reménnyel indult el, hogy az otthon maradot­taknak tud majd hűs fagy­laltot vinni a rekkenö hő­ségben. Aztán sorrajárták a cuk­rászdákat, de az eredmény ugyanaz maradt. Lassan a vége felé köze­ledünk a szezonnak és az állami cukrászdákban még mindig nem tudták megolda­ni ezt a nagy horderejű kér­dést. Vajon miért? Mert úgy hírlik, hogy a magáncuk­rászdáknál ez nem problé­ma. i* UiSlbLfc. I i KE.

Next

/
Thumbnails
Contents