Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Qiai'ack­■■■■■■BaaBKHBűKBMBBHBBHB izwwt (Vi»&ntán Kötényekbe, vedrekbe szedik ágaskodva, létráról nyújtózva a visontaj Reménység Terme­lőszövetkezet 75 holdas gyü­mölcsösében. A termelőszövetkezet tagjai­nak újat jelent a barackszüret. Egyrészt változatosságot a ha­gyományos növényápolási munkák után, másrészt ezt a gyümölcsöst nemrégen kapták kárpótlásul. A barackost kü­lönben nagyüzemi követelmé­nyeknek megfelelően ültették, így gépek végeznek el szinte minden munkát év közben és csak a szüret idején van szük­ség ennyi dolgos kézre. A végtelennek tűnő fasorok között mintegy 120—130 asz- szony gyűjti ládákba és reke­szekbe a sárga gyümölcsöt Két brigád, a Bállá Balázs és Szepes György brigádja ver­senyben szüretel. A verseny célja, hogy minden barackot leszedjenek a fákról és minél kisebb legyen a kár. A feltétel pedig az, hogy csak a kijelölt fasorokban lehet szedni a ba­rackot. — Már reggel hatkor meg­kezdtük a szüretet — mondják. Az eredményt pedig le lehet már a déli órákban is mérni a csomagotoknál. A leszüretelt barackot ugyanis kocsi szállít­ja napjában többször is a szö­vetkezet tanyájába, ahol több mint félszáz asszony osztályoz­za a gyümölcsöt nagyság és érettség szerint. Innen már a MÉK szállítja el a közeli hűtő­házba. Előhűtés után legtöbb esetben külföldre kerül a vi- sontai sárgabarack. Leleményes asszonyokat kül­dőt a szövetkezet barackot szüretelni. A csapatok között folyó verseny és teljesítmény elszámolására szüretelés köz­ben nagyon kevés az idő, ezért az egyik csapat zöld ággal, a másik virággal, a harmadik éő P\npP*lüt\k Rekeszekben gyűlik össze a sárga gyümölcs. Berki Jő- zsefné munkacsapatában Gábor Éva a kötényébe szedett ba­rackot óvatosan önti a többi közé, nehogy kárt szenvedjenek. tát szüreteljük. Nézzük a fákat, Járjuk a so­rokat. A zöld lombok között messziről virít a sárga gyü­mölcs. Ahol már jártak a ba­rackszedők, ott elvétve se talá­lunk a fán gyümölcsöt. Jó munkájukat dicséri ez, de szorgalmukat, ügyességüket bi­zonyítja az is, hogy gyorsan csökken azoknak a fáknak a száma, amelyekről szedni kell a barackot. — Még korai lenne a ter­mést pontosan felbecsülni, de számításaink szerint 20—23 va­gonnal elszállítunk a szüret alatt — mondja a brigádveze­tő. Elmondja, hogy holnap má­sik brigád jön a barackosba. Ez a két brigád már a szüret kezdetén dolgozott itt, most szedik másodszor a gyümöl­csöt. Azért csinálják így, hogy mindenkire rákerüljön a sor. A barackszüret ugyanis nem­csak változatosságot jelent az egyhangú növényápolási és egyéb növénytermesztési mun­kák után, hanem jó kereseti lehetőséget is. Teljesítményben |fizetnek. Akj jól dolgozik, az jól is keres. Jól jár így a ter­melőszövetkezet és a szövet­kezet minden tagja. A na­gyobb fizetség ugyanis azzal jár, hogy időben leszüretelik a termést, a 75 holdas barackos jő árat fizet a szövetkezetiek munkájáért. Pilisy Elemér 1966. július 17., vasárnap Országot építő katonák óradíjas elszámolással a teher- taxi-szolgálatba. Ezt a gépko­csit 15 órai kezdéssel a 17-03-as telefonszámon lehet megren­delni. Vállalatunk megérti a magán- fuvaroztatókat, iparkodik is igényeiket a jelenlegi lehetősé­gek keretében kielégíteni. Azonban figyelembe kell venni azt, hogy a csúcsforgalmi idő­szakban a szerződéses fuvaroz­tatók érdekei megelőzik a ma- gánfuvaroztatók igényeit — kaptuk a választ a vállalat il­letékes vezetőjétől. MÉG KÉT ÉVVEL EZELŐTT is itt, a Mátra alján, Visontán, apró, szelíd dombocskák, mé­regzöld levelű szőlőtáblák ha­tárolták a falut Most nemcsak az idegen, de a régi ismerős is eltévedne „kalauz” nélkül. Hatalmas, égbe nyúló daruk, vasbeton oszlopok, műutak, hidak, hegyeknek beillő föld­hányások, vastraverzek, épüle­tek, földgyaluk, ide-oda futó sínpárok, autók és több ezer ember. Épül harmadik ötéves tervünk kiemelt beruházása: a Visontai Hőerőmű. A munkát a 22-es Építőipari Vállalat dolgozói végzik, de segítenek a feladatok elvégzésében a ka­tonák is, akiknek már nagy hírük van az építkezésen. — Való igaz, több száz ka­tona segíti az erőmű építését — mondja Juhász Pál parancs­nok, — akik az új rendszerű műszaki kiképzést a népgazda­ság termelő területén hajtják végre. Ezzel nagy segítséget nyújtanak a népgazdasági fel­adatok végrehajtásához, ugyanakkor a katonák elsajá­títják azokat a követelménye­ket, amelyek részükre elő van­nak írva. A parancsnokkal sétára in­dulunk, hogy megnézzük: hol és milyen munkát végeznek a katonafiatalok? — Hatalmas területen folyik az építkezés és ők mindenütt ott vannak — folytatja tovább —, hiszen alakulatunknál tech­nikusok, szakmunkások és se­gédmunkások vannak. Kőmű­vesek, ácsok, asztalosok, viz­es gázvezeték-szerelők segítik az építkezést Ahogy a főépítkezés helye felé tartunk az elkészült mű­úton, látjuk, hogy a civilek­kel közösen katonák is dol­goznak az üzletsorok felépíté­sén, a betonozási és tetőszer­kezeti munkák elvégzésén. Út­közben megtudjuk azt is, hogy az év eleje óta, pontosabban tavasz óta vannak itt és előre­láthatóan még hosszú ideig itt­maradnak. segítenek a vison­tai építkezésen. Több épület­ből álló laktanyában laknak, ahol az elméleti, politikai és katonai kiképzés is folyik, míg a gyakorlati kiképzést az építkezésen hajtják végre. Emellett a szórakozásra is van lehetőség. Tévé, rádió, le­mezjátszó, újságok, sport- és kulturális lehetőségek várják a katonákat. Van egy aránylag jó öszetételü labdarúgó csa­patuk, ökölvívó-együttesük, de gondolnak a többi sportág versenyszerű űzésére is. Él, dolgozik a KISZ-szervezetük. Már jó kapcsolatot teremtet­tek a halmajugrai és a mar- kazi kiszesekkel, akikkel több közös rendezvényük volt, s ilyen kapcsolat megteremtésén fáradoznak a visontaiakkal is. AZ ÉPÜLŐ ERŐMŰ TERÜ­LETÉN sok katona dolgozik. A tűző napfényben csillog napbarnított, izzadt testük és kezük munkája nyomán emel­kednek a betonfalak, mélyül­nek, szélesednek az árkok, földbe kerülnek a hatalmas betonoszlopok. Itt találkozunk Vágó József őrvezetővel, aki Tiszanánáról, Gyetvai Lajos, Bajzáth Gyula honvédokkal, akik Felsőtárkányból, Papp Sándorral, aki Erdőtelekről és Sípos Gáborral, aki Ludasról vonult be. s itt teljesíti kato­nai szolgálatát. Ők mondják el. hogy szívesen dolgoznak az építkezésen, mindent elkövet­nek a feladatok sikeres telje­sítéséért. Jól érzik magukat, nincs mire panaszkodniuk. — Legutóbb is 100 százalék fölött volt a teljesítményünk — dicsekszik Vágó József bri­gádjával, — s ha az eső nem zuhog annyiszor, még sikere­sebben dolgoztunk volna... A katonák nem dicseksze­nek, de nem is titkolják, hogy komoly szándékuk megmutat­ni mindenkinek: az általános kiképzés mellett a szakmai tudnivalókat is példamutatóan tudják végrehajtani a gyakor­latban! SOKÁIG BESZÉLGETÜNK így. Majd, amikor az ellátásra kerül a sor, valamennyien — parancsnokok és beosztottak — elmondják, hogy eleinte nem minden szempontból volt kielégítő. Azóta sikerült az ét­kezést és a vízellátást Is meg- javítaniok, s ma már ezzel is elégedettek. Csupán a műve­zetőkkel nem értik meg min­dig egymást a katonák. Gyak­ran előfordul, hogy a munka szervezetlensége miatt megnő az állásidő, s az előírt felada­tokat nehezen tudják teljesí­teni a harcosok. Igaz, az anyagellátással is van baj, de ahogy múlnak a hetek, úgy ja­vul a helyzet, úgy kerül min­den fogaskerék a maga he­lyére, s úgy szűnnek meg a zökkenők is. A bátor katonák máris kitűnő eredményeket ér­tek el, — végrehajtották a ki­képzés eddig előírt anyagát...! Fazekas István gondok? — A felvásárlást mfmVrihtg alapos felkészülés előzte meg. A megfelelő raktártér rendel­kezésre éli, • remélhetően nem lesznek raktározási gmóok an idén. — A szórttáff to|»ictMrf — Mint említettem, U8g még nem kellett a beérkezett gabonát szárítani, kielégítő rótt a szárazsági fok. Szükség ese­tén azonban a szárítás sem fog különösebb gondot ofco» ni, megfelelő szárítáai kapaci­tással rendelkezünk. , — Egyéb problémája f — Elmondhatom, hogy tin­csének. A felvásárlás folyama­tos, hasonló ütemben halad a cséplésekkeL A termelőszövet­kezeteknél a részszállítások folynak, még sehonnan sem érkezett be a teljes mennyiség. Éppen ezért a termésátlagokról nem lehet még nyilatkozni, hi­szen nem lenne körültekintő!. Az új gabona tehát elindult a malmokba, a magtárakba. Remélhetően kedvező lesz a termés, biztosítja az ország szükségleteit. K. L. P orlré-f ami Imány Lengyel Józsefről Lengyel Józsefről szóló élet­mű-tanulmányt küldött a hé­ten a boltokba a Szépirodalmi Kiadó, amely ezzel a kötettel új sorozatot indít — „Arcok és vallomások” ezt a címet választották az elsőhöz hason­ló műfajú könyveknek. Illés Béláról és József Atti­láról jelentetik meg még az idén a második és a harma­dik kötetet. Az 1967-es tervek­ben Babits Mihály, Ady End­re, Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Füst Milán életútjá- ról szóló tanulmányportré sze­repel. Az „Arcok és vallomá­sok” 1968. évi kötetei Veres Péter, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Juhász Gyula, Áprily Lajos és Nagy Lajos életútját mutatják be, a későbbi megje­lenési sor: Tóth Árpád, Gábor Andor, Illyés Gyula, Tersán- szky J. Jenő, Illés Endre, Sza­bó Pál, Darvas József, Vas István, Benjámin László, Kosztolányi Dcísö, Strabo Lő­rinc, Déry Tibor, Juhász Fe­renc, Mesterházi Lajos, God* Gábor* Szabó Magda. Jó ütemben halad a gabonafelvásárlás Nincs baj a minőséggel — Folyamatos a szállítás —- Dolgoznak a malmok Megyénk minden gabonater­melő közös gazdaságában az aratás jelenti a legnagyobb munkát ezekben a napokban. Szerte a földeken dolgoznak a gépek, a kombájnoktól megra­kott teherautók szállítják az új búzát, az őszi árpát, a ta­vasa árpát a malmokba vagy a magtárakba. A termelőszö­vetkezetek saját szükségleteik kielégítésén túl jelentős meny- nyiségű gabonát adnak át a népgazdaságnak minden év­ben. Megyénkben is megkez­dődött már az új gabona fel­vásárlása. Mennyit szállítanak a közös gazdaságok, milyen a gabona minősége, vannak-e szárítási, tárolási problémák — ezekre a kérdésekre kér­tünk választ Takács Sándor elvtárstól, a megyei tanács felvásárlási osztályának veze­tőjétől. — Több mint egy héttel ez- I előtt kezdődött meg megyénk­ben az új gabona felvásárlása Az ütem kedvező, a közös gaz- I daságok folyamatosain szállít­ják a búzát, őszi és tavaszi ár­pát Eddig búzából mintegy 300 vagonnal, őszi árpából 350 vagonnal, míg tavaszi árpából szintén 300 vagonnal vásárol­tunk feL — Honnan főn a legtöbb ga­bona? — A hatvani, a káH én a gyöngyösi körzetekből. — A minőség? — Nagyon örvendetes, hogy a beérkezett gabonák minősé­ge a követelményeknek meg­felel. Az elmúlt évhez képest fejlődés mutatkozik, az idén jóval kisebb a szennyeződés, tisztábbak a gabonák. Ezt bi­zonyítja azt a tény is, hogy közvetlenül kombájntól mint­egy 50—60 vagon sörárpát vá­sároltunk fel, pedig ennél ma­gasak a követelmények. Ked­vező az a tény is, hogy a ga­bonák szárazsága is kielégítő, elérték a kellő szárazsági fo­kot, s szárítani nem kelleti idáig. Pedig az időjárás elég csapadékos volt az elmúlt idő­szakban. Egy nagyon régi szólás azt art ja: „Beszédnek minden megjár!”. Mi pedig éppen azt fkajuk most bizonyítani, hogy jnnek a szólásnak mai éle­lünkben nem lehet érvénye. Elsősorban azért nem, mert a szépen szólás, a kellemesen hangzó, dallamos nyelv, az ért­hető, tartalmas beszéd alkal­masabb a nyelvi szerep teljesí­tésére, mint a színtelen, fakó. kenetlen, rozsdás hangokba be­levesző, ízetlen és üres beszéd. Ma mindenkinek törekednie kell arra, hogy beszéde tartal­mában és megformálásában egyaránt a nyelvi igényesség példája is legyen. Ez azt jelen­ti, hogy a beszéd tartalma, kompozíciója, grammatikai helyessége, szabatossága is el­sőrendű követelmény. Nem le­het szép az a magyar beszéd, amiben nincsenek nyelvi fi­nomságok, amin nem érződik a nyelvben is megnyilvánuló mű­vészi szép felhasználásra való törekvés, ami nem igényes megfogalmazásában. Nem lehel szép az a beszéd, amelyik nyomorék gondolatok tárháza, amelyben a mondatszerkesztés pongyola, s a szavak szint« csak úszkálnak a lazaszövésű mondatszerkezetekben. Nem lehet szép a beszédünk akkoi sem, amikor tele van ízléste­lenségekkel, zsargon nyelv, elemekkel. Egyesek azt hiszik hogy csak a „huligánok” élnél ízléstelen zsargon nyelvi for­mákkal. A valóság azonban az, hogy a trágárság, a durvaság, az ízléstelenség mind szélesebb körben kezd terjedni. Sokan azt tartják, hagyjuk, majd „ki­növik” egyesek ezt a nyelvi használatot. A valóság mást mutat. A csurglizás (= tánc), a krapek (= ember, fiú),a csaj (= leány), a síiről (— néz, fi­gyel) stb. szavakat azok is használják, akiket egy általa, ban nem illethetünk a huligár jelzővel. Hogyan válik ízléste­lenné a beszéd? Ízléstelenül durván beszél pl. az a fiú, ak egy lánnyal való megismerke­dését így adja tudtul: „Fel­szedtem egy csajt”. Sokan az hiszik, hogy az „állati klassz! és az „öltári frankó” nyelv formák humorosak. Tévednek Ezek a szavak sem hangulati lag, sem érzelmileg nem érté kés nyelvi elemek, s így nen érdemlik meg, hogy megtűrjüi beszédünkben. A helyes é szép beszédre való törekvé mellett természetes követel mény az is, hogy mindenki ért hetően beszéljen. Vajon elege tesz-e ennek a követelmény nek annak a fiatal lánynak . beszéde, amiben ilyen monda tok is jelentkeznek: bu nem az én kéglimben volt. A egyik ürge azonnal felkéi csurglizni. Fűzött, hogy va dohánya. De én azt mondtar neki, hogy én se most érkeztet, a hathúszassal, és kopjon le.” A főiskolai Magyar Nyelvé­szeti Tanszéken egyik szakdol­gozat éppen a fiatalság zsargon beszédéről készült el A szerző, je ezt a „mondatot” így for­dítja le érthető magyar nyelv­re: „A házi rendezvény nem az én lakásomon volt. Az egyik fiú azonnal felkért táncolni és állandóan azt mondogatta, hogy sok pénze van, de én kö­zöltem vele, hogy engem az sem érdekel.” Azok, akik zsargon nyelvi elemekkel élnek, nemcsak a nyelvi ízlés és igényesség ellen vétenek, hanem az érthetőség ellen is. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy üres hangosko­dással, meghökkentő, ízléstelen zsargon nyelvi elemekkel ideig- óráig talán feltűnést kelthe­tünk, de csakhamar rá kell jönnünk arra, hogy a zsargon beszéd ízléstelen nyelvi képletei értelmi és érzelmi sivárságot takarnak. Ha erre azok is rá­jönnek, akik még élnek zsar­gon nyelvi elemekkel, akkor gyorsabban útját tudjuk állni az ízléstelen nyelvi formák nagyobb mérvű elterjedésének. A nyelvművelés, a beszédápo­lás ebben az esetben az em­berformálás szép feladatát ií teljesíti. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár a nyelvészeti tudományok kandidátusa A helyes és szép beszéd (Miért veszélyes a zsargon i) Cikkünk nyomán - válaszol az illetékes: Nines több kocsi, de keresik a megoldást Lapunk 1966. június 24-i szá­mában cikket írtunk Miért nincs tehertaxi Egerben? cím­mel. A fuvarozók érdekében szóvá tett kérdésünkre a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat áru­forgalmi osztályának vezetője válaszolt A tehertaxi hiányát legin­kább azzal magyarázza, hogy a vállalat kistehergépkocsi-park- ját az utóbbi időben a selejte­zésekkel csökkentették és he­lyettük újakat eddig még nem kaptak. — Kistehergépkocsi-parkunk tavaly júniushoz képest hattal csökkent — írja az áruforgalmi osztály vezetője —, ezzel szem­ben tapasztaltuk azt, hogy a fuvarozók igénye állandóan nö­vekszik. Júliusban vállalatunk 11 szerződéses kiskocsi-igényt nem tudott elfogadni, éppen a fcistehergépkocsik hiányában. Eger részére a jelenlegi kis­kocsiparkunk és a szerződéses fuvarok figyelembevételével csak három 0,9 tonnás teherbí­rású kiskocsit tudunk teher- taxiként üzemeltetni. E kevés gépkocsi teljesítménye még az­zal is csökken, hogy az üzemek és a különböző vállalatok ebéd- szállításai idején nem állhat a fuvaroztatók rendelkezésére. A vállalat vezetői találtak Ideiglenes megoldást? — Egyelőre abban látjuk a megoldást, hogy a 0,9 tonnás kiskocsik mellett 2 tonnás te­herbírású gépkocsikat állítunk a fuvaroztatók igényeinek kie­légítésére. A 2 tonnás teherbí­rású gépkocsikra a tehertaxi viteldíjszabást már megkér­tük a vezérigazgatóságunktól. Mindaddig, amíg a 2 tonnás viteldíjielző készülékkel felsze­relt gépkocsik üzembe helyezé­sére sor kerül, egy kéttonás tehergépkocsit beállítottunk jelzés nélkül küldi a rekesze­ket, ládákat a csomagolóba, ahol a mérést már a jelzések figyelembevételével végzik. Bállá Balázs brigád vezetővel beszélgetünk, aki a szállítást sürgeti minduntalan, és itt-ott segít a szedésben is. Fogja a létrát, rekeszeket emel, vödröt adogat. — Június 26-án ért be a legkorábbi fajta, a rózsaba­rack. Tíz fasor volt belőle csak, ezért a szedéssel is gyor­san végeztünk. — Most a legnagyobb meny- nyiségben található kajszi faj­

Next

/
Thumbnails
Contents