Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Ötszáz traktort gyógyítanak... Az előrajzoló On hajú ember, együtt kez­dett a gyárral — friss segéd­levéllel, tizenhárom esztende­je a Pipishegyen. Előrajzoló- ként __ A fiatal géplakatost nem leptem meg különösebben! hogy már az első munkahe­lyén máshová sorolták, mint tanult szakmája után remélte: iskolás korában ugyanis na­gyon megszerette a rajzot..: Élvezettel hajolt hát ismét a vonalak, körök, alkatrész-ábrák, vetületefc fölé s már-már a ré­gebben csak ritkán kézbe vett szerszámokat te megszokta — amikor mégiscsak ’visszaren­delték a lakatosok közé. „Mert akkoriban egyetlen ember is elegendő volt az előrajzoláshoz, géplakatosra inkább a tank­ban volt szükség...” ötvennyolcban irányították másodszor a vastag platni mel­lé — s azóta sem mozdult az előrajzolóktól. Talán már el sem lehetne onnan küldeni! Hozzánőtt a magasságmérő, a karctű, a pontozó, a „vinklivas”, vérébe ivódott az egész munka. Ez az érdekes, változatos foglalko­zás ... amibe néha még egy- egy daru is besegít... A nagyüzem egyik sarkában hatodmagával dolgozik már Csetneki Lehel — tizenhárom év alatt megszaporodtak a fel­adatok — s a gyöngyösi Izzó­nak szinte valamennyi gyárt­mánya átfut a kezük alatt. „A bázisméreteket, aztán a fura­tok helyét s végül a készre munkálás végső adatait rajzol­juk az alkatrészekre...” — Aprólékos, nagy figyelmet, tü­relmet igénylő munka, de na­gyon szereti, mert úgyszólván minden nap újat hoz... Egy szóval: nem kell félnie az una­lomtól ... Jól érzi magát a gyárban: szaktársai szeretik, tisztelik — a munkája után megbecsülik. Háromszoros kiváló dolgozó, s tagja az alapszervi pártveze­tőségnek, a vállalati döntőbi­zottságnak. Életét — napi feladatai mel­lett — a társadalmi munka, az emberi igazságok keresése, sorsok irányítása, ügyes-bajos dolgok intézése színesíti, s ha műszak után lejut, hazakerül a Pipishegyről — a családja, kisfia. No és kedvenc szóra­kozása: a festegetés! Derűs lelkű, csendes ember. Rajzol és fest, a vonalakban, színekben leli kedvét Találgatja az idegen: annak idején vajon mi vonzotta a la­katosszerszámok közé, miért jegyezte el magát a vassal, zaj­jal. -3 ülést tartott a Szövetkezeti Tudományos Tanács Szerdán délelőtt Erdei Fe­renc elnökségével a SZÖVOSZ székházában ülést tartott a Szövetkezeti Tudományos Ta­nács. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja —, a Központi Bizottság titkára, Szármái Je­nő, a SZÖVOSZ elnöke, Erdős József, az OKISZ elnöke. A Szövetkezeti Tudományos Tanács és a szövetkezeti kuta­tó és üzemszervezési iroda a múlt év óta foglalkozik a tu­dományos kutatásnak egy ná­lunk új ágával, a szövetkezeti szociológiával. Ennek az ered­ménye az a két tanulmány is, amelyet a szerdai tanácskozá­sokon megvitattak. Mészáros Sándor, a földmű­vesszövetkezeti vezetőségek összetételéről készített repre­zentatív értékű felmérést és értékelést, Tornka Miklós pe­dig a földművesszövetkezetek és a lakosság kapcsolatát ta­nulmányozta egy meghatáro­zott községben. (MTI) Nem viccelünk: megtörtént Kabarénak is beülő színjá­tékot játszik ezekben a na­pokban a Gyöngyösi Járási Tanács pénzügyi osztálya és Sidló István domoszlói lakos. A darab tartalma a követke­ző: Sidló István 1944 decembe­rében a községben állomásozó szovjet katonai parancsnok­ságtól munkadíj fejében ka­pott egy öthónapos kis csi­kót. Annak rendje-módja sze­rint felnevelte, majd mun­kára fogta. 1949-ben a föld­osztó bizottság 720 forintra értékelte az akkorra már ló­vá cseperedett csikót, ennyi lett a megváltási ára az árva jószágnak, vagy 12 mázsa bú­za. Sidló István tartván, hogy ajándékként kapta a csikót, egy huncut garast sem fize­tett be a megváltási összeg­ből, igaz, hogy az adóíven év­ről évre ott szerepelt a ki nem fizetett 720 forint, de ezenkí­vül közel két évtizedig a kutya sem szólt hozzá. Egyik adóív után kapta a másikat, aztán összegyűlt egy láda adóív, de a 720 forintot úgy komolyab­ban senki sem kérte tőle. Tel­tek az esztendők, szaporodtak az események, megalakult a Gyöngyösi Járási Tanáét pénzügyi osztálya, aztán 1950- ben megdöglött a ló, majd fel­lőtték az első űrhajót, Sidló István is öregebb lett pár esz­tendővel, és a pénzügyi osz­tályon is többen lettek néhány ülőszékkel, de g. megváltási összeget ahogyan én nem, úgy Sidló István sem fizette be. Sőt voltak esztendők, amikor még az adóíveken sem kérték tőle. Így mentek az évek, míg­nem 1965-ben becsapott az is­tennyila, jobban mondva a pénzügyi osztály ébersége: 17 év után elhatározták, ha tö­rik, ha szakad behajtják a már elporladt ló megváltási árát. Ment a papír Sidló Ist­ván munkahelyére, és azóta részletekben fogják a lovacs­ka árát.,, Ez igen, ez férfimunka volt. 17 kemény esztendő és nincs tovább: a megváltási pénzt be kell fizetni. Hát nem édes kis eset? Nem viccelünk: megtörtént. Oooósi Mini-baedcher Magyarországában Közeleg a nyár, az utazás főidénye, ez indokolta a MA­GYARORSZÁG szerkesztősé­gének elhatározását, hogy az e heti számában M in i-baedeker címmel úti tájékoztató cikk­sorozat közlését kezdje meg Elsőnek a csehszlovákiai uta- s lehetőségeit, körülményeit ismerteti a lap, tájékoztatójá­ban a valuta- és vámrendélke- sek éppúgy szerepelnek, mint az üdülő- és fürdőhelyek leírásai, az ajánlott látnivalók felsorolása mellett áttekintést ad a M írni -baedeker az árakról is, meg a múzeumok vagy a boltok nyitva tartási idejéről. A nyárt idényben a MA­GYARORSZÁG minden héten más és más országról ad ide­genforgalmi! utazási tájékozta­tót t, Két újabb benzinkút Gyöngyösön A tervek szerint az Ásvány­olajforgalmi Vállalat a közel­jövőben két újabb benzinku­tat létesít Gyöngyös közigaz­gatási területén. A városi ta­nács szakigazgatási szerve már a helykijelölést is elvé­gezte, bár ezzel kapcsolatban némi vita alakult ki. Az ÁFOR az egyik benzin­kutat a 3-as számú műút mel­lett, a város déli bejáratánál szeretné megépíteni. Ugyanitt alakítja ki az AKÖV is az új telephelyét, ahol szintén létesí­tenek benzinkutat A városi ta­nács építési és közlekedési osz­tályának az & javaslata, hogy az AKÖV üzemanyag-állomá­sát telepítsék ki a 3-as számú műút mellé, és ezt a lakosság is használhassa. Az APOR pe­dig a töltőállomást a város keleti kijáratánál, a Szurdok­parton alakítsa ki, a Miskolc felé vezető út mentén. Annak ugyan» nem sok ér­telme lenne* hogy Gyöngyi» déli részében két benzintöltő állomás is működjék egymás szomszédságában, amelyek kö­zül egyet az ÁFOR, egyet pe-; dig az AKÖV kezelne. A másik, új benzinkút Mát­raházán üzemel majd a ter­vek szerint, és ezzel egy na­gyon és régóta panaszolt hi­ányt szüntetnének meg, hiszen a Mátra legforgalmasabb, leg­keresettebb részén nem lehe­tett eddig üzemanyagot kap­ni. Ha a városi tanács szakigaz­gatási szervének a javaslatait az érdekelt üzemek elfogad­ják, akkor Gyöngyös közigaz­gatási területén nem két újabb benzinkút áll majd az autósok! gépjármű-tulajdonosok rendel­kezésére, hanem három. És a már előirányzott költségek egy fillérrel sem növekednek meg A takarékosság elve is a gyöngyösi javaslat mellett szól (fftnf) a termelőszövetkezetek új ter­vezési rendszerének várható hatását a termelés alakulására. Mint ismeretes, a szövetkeze­tek idei termelési terve mór nem az országos előirányzatok központi, illetve megyei felbon­tására, hanem a tsz-ek és a termeltető, felvásárló vállalatok kereskedelmi kapcsolatára épül. Bár a felmérés csak a 12 ki­emelt növény termelésére feb­ruár végéig megkötött, az elő­irányzott terület 92 százaléká­ra szóló — szerződések adatai­ra vonatkozik, már ezekből is megállapíthatták, hogy az új tervezési rendszer kedvező fel­tételeket teremt a termelőszö­vetkezetek önállpbb gazdálko­dásához, helyi adottságainak fokozottabb figyelembevételé­hez. Érmek megfelelően már az idén némileg megváltozik, elő­nyösebben alakul a termelés területi elhelyezése. A részlete­sen megvizsgált — összesen több mint félmillió holdat elfoglaló — tizenkét növény többségét az idén koncentráltabban, azaz ke­vesebb helyen, de egy-egy he­lyen nagyobb mennyiségben termelik. Általában azokban a megyékben, ahol a természeti adottságok vagy a hagyomá­nyok következtében eddig is aktívan foglalkoztak a illető növénnyel, most tovább nőtt ennek a vetésterülete, ott vi­szont, ahol eddig is csak kis mértékű volt a termelése, ez még tovább csökkent, vagy tel­jesen meg is szűnt. A fűszerpaprika eddig is csak egyes megyék növénye volt, de termelése most még jobban összpontosul az erre legalkal­masabb vidékeken. Országos vetésterülete a szerződések sze­rint egyharmaddal nagyobb a tavalyinál, s ennél is jóval na­gyobb arányban, csaknem két­szeresére növekedett a „szege­di paprika” hazájában, Csong- rád megyében, amely az idén Nwiisw2 1966. június 2., csütörtök Egyenjogúságot as ijesztgetésben is! II termelés koncentrálását is segíti a tsz-ek új tervezési rendszere Felmérés a szerződéskötések néhány tapasztalatáról A Földművelésügyi Miniszté­rium Statisztikai és Számítás- technikai Igazgatósága felmérte előreláthatóan az összes fűszer­paprika-termelés felét adja. A másik 50 százalék zöme Báci és Tojyia megyéből kerül ki Négy megye abbahagyta a fű­szerpaprika eddig is csak né­hány száz holdra elaprózó*: termelését. A rostlen termesz­tésére újabban Veszprém ét Zala megye specializálódik 1963 óta 80, illetve 130 száza? lékkal növelték ennek a nö­vénynek a vetésterületét. Aj idén az egész rostlen termeiéi 82 százaléka ezekben, valamim Fejér és Somogy megyében koncentrálódik, s bár országo­san a tavalyinál valamivel na­gyobb területre szerződtek, há­rom megyében egyáltalán nem termelnek rostlent. Az új tervezési rendszer még szembetűnőbb fejlődést ered­ményezett a szerződéses növé­nyek termelésének üzemi kon­centrálásában. A legjellemzőbb ez a bükkönyféléknél, amelyek­nek az egy-egy tsz-re jutó át­lagos területe a szerződésköté­si adatok szerint csaknem két­szerese a tavalyinak. Ország­szerte mintegy 40 százalékkal nagyobb területre kötöttek szerződést, s az egészséges kon­centráció folyamatát jelzi, hogy ezt a jóval nagyobb mennyisé­get mintegy négyszázzal keve­sebb tsz-ben állítják elő. Az adatok szerint a termelő­szövetkezetekben általában csökken a termelés elaprózott­sága, a kevesebb számú, de egyenként nagyobb területen termesztett növényre is a tsz- ek több munkaeszközt és szak­értelmet fordíthatnak, jobban hasznosíthatják a nagyüzemi gazdálkodás ü zeniszervezési és egyéb előnyeit. (MTI) Ritkán nézem a divatlapo­kat, s az öltözködés esztétiká­ja is hidegen hagy a ragasztott zakótól a nyitott nadrágzsebig, mert ez a feleségem reszortja. de van eset, amikor a körül­mények arra kényszerítenek, hogy végigkínlódjak valami­lyen divatbemutatót. A múlt­koriban a híradó újfajta fran­cia divatujdonságokat muta­tott. Szenvedtem rajta egész addig, míg eszembe nem jutott valami. Igen, eszembe jutott a jogok egyébként számos téren bevált uniformizálásának egy örökké megoldatlan válfaja, az egyenjogúság. Egyenjogúság a nő és a férfi között- Az új francia divat juttatta ezt az eszembe. Persze, ami a kérdés elvi részét illeti, új dol­got nehéz mondani, akármelyik oldalról szemlélődünk is. De a gyakorlat mindig új, és új pél­dákkal szolgál, ami mellett szó nélkül — férfitársaim — nem mehetünk el. A manöken ép­pen egy kombiné és csalogány keresztezésből származott va­lamit mutogatott a fején, ami­kor az jutott eszembe: madári­jesztőnek miért csak a férfifi­gurákat alkalmazza a modern magyar mezőgazdaság, mint­egy hagyományként tovább ápolva a letűnt feudalizmus elavult eszközét? A cilinderes, vagy kiselejtezett éjjeliedény- föveget és fölöslegessé vált za­kót. illetve nadrágot viselő, seprűcsonkot szorongató bábú félreérthetetlenül a férfiak megjelenését utánozza csufo- lódó, általánosíthatatlan for­mában. Miért a férfi legyen a madárijesztő — mint ahogy ■ ezt a jelzőt is csak a férfiakra , alkalmazzák! —, az a torzléte- '■ ■ sítmény, amely arra hívatott, : hogy az erdő-mező szeüd, da­los madárkáit elriassza a vete­ményeskertből, a gyümölcsös­ből, vagy a szántóföldekről? Miért éppen a férfit személye­síti meg a riasztásra szánt fi­gura, amely a természet élő világát akarja elidegeníteni a természettől, s akaratlanul is — tőlünk, férfiaktól, akik szin­tén szeretjük a csalogányt, a bibicet, a pelikánt, a jncsir- tát, vagy éppen a struccmada- rat? Miért nem állítanák női fi­gurát madárijesztésre? Ennek számos előnye lenne: a lobogó szoknyától, amint meglebben a szélben, megijed a kártevő fe­nevad, teszem azt, a mezei ve­réb; valami, manapság szoká­sos istentelen frizuraforma megakadályozná a madarat, hogy rajta megpihenve terep­szemlét tartson a pusztítandó fölött, mivel a hajviselet egy- egy formája még a legbizal­masabb vadállatban is bizony­talan érzést kelt? A madárijesz­tőként történő alkalmazással az új női divatot ki lehetne terjeszteni most már az élet valamennyi területére; o női madárijesztő lehetne jelkép a nemekben is egységes mező- gazdasági dolgozók osztályá­nak kialakítására és; az új di­vat alkalmazása a mezőgzda- sági elriasztásban növelné az állatvilág ing kedélyét s új lé­pést jelentene e női riasztó eszközök felhasználása az egyenjogúság végleges megva- lósitasa felé... • — kátai — szagban egyetlen hely ez, aho ilyen munkát vállalnak. Az elő­jegyzés máris 350 darab. Kicserélik a benzinmotorokat Autójavító műhelyt szereltek fel, három járás száz teher­autójának egyes és kettes szem­léit vállalják. Termelőszövet­kezeti, állami gazdasági és er­dőgazdasági teherautókat hoz­nak rendbe. Most „renoválnak” egy olyan gépkocsit, amely 150 ezer kilométert futott és most került először műhelybe. Egy hónap alatt felújítják. Elkészültek az első benzin- üzemelésű tehergépkocsi diese- lesítésévéL Ez is új szolgálta­tás, a motort kicserélik a drága benzin üzemelésről az olcsó gáz­olajra, és a mezőgazdasági üze­meknek így lényegesen olcsób­ba kerül majd a szállítás. Ilyen igénnyel hét tehergépkocsit je­gyeztek elő a szövetkezetek. — A hegyvidéki körzetünk­ben azt is kérik, hogy a faki­termelésnél használt fűrészek karbantartását is vállaljuk el Az év második felében meg­szervezzük a motoros fűrészek karbantartó és felújító brigád­ját. Ugyancsak akkor kezdjük a hozzánk tartozó félszáz ter­melőszövetkezetben a hálózati villanymotorok beszerelését, felújítását is. Kerítést iavít a Zalka-brigád Az üzend híradóban a szo­cialista brigád vezetők tanács­kozásáról olvasunk. A szakszervezett titkár mondja el, hogy tavaly három traktoros és öt műszaki brigád nyerte el a szocialista brigád címe*. Termelési terveik túltel­jesítése mellett munkaidő után parkosítanak, a Zalka Máté szocialista brigád kijavította a telep több ezer méteres keríté­sét. A KISZ cserelátogatást tervezett Hódmezővásárhelyre, jutalom kirándulást a BNV-re. a szakszervezet Prágába viszi a dolgozókat. tzz udvaron felsorakozott kombájnok közül egy kiválik, és hangos zúgással a műhely felé veszi útját. Készülődnek a nyárra, amikor 12 ezer hold gabonát kell learatni. Ott megyünk el, ahol a köz­ponti szociális létesítmény épül majd. Közel másfélmillió fo­rintba kerül, jövőre készül ed. öltöző, fürdő, ahol megfelelő körülmények között tisztálkod­hatnak az ötszáz traktor gyó­gyítói. villamosfelújitók, autó­javítók ... Pilisy Elemér : — 240 műhelymunkásunk van ' — mutat körbe az igazgató — ki- | lencven ipari tanulót képezünk , saját és a termelőszövetkezetek , szakmunkáspótlására, 16 mér- - nők, technikus irányítja a ’ munkákat Szalagszerű javítás folyik. Az • egyik ajtón bevontatják a trak­tort és a másik ajtónál kijavít­va, festve várja a szövetkezet traktorosát — Azt szeretnénk még elérni, hogy a szövetkezetiek vegye­nek részt a hibafelvételezésnél és szakembert küldjenek az át­vételhez. Ezzel sok reklamáció­nak elejét vennénk. — Sok ba junk van a szövet­kezetek „óvatos" szerződéskö­tésed miatt 46 motorcserére, 68 legmagasabb fokú karbantar­tásra kötöttek velünk szerző­dést de már eddig 32 cseremo- tort építettünk be, 82 lmfc-t fe­jeztünk be és még fokozódó igényre kell számítanunk. Saj­nos, azt tapasztaljuk, bogy a szövetkezetekben még mindig addig mennek m gépekkel, «nwxMig bírja és nem törődnek a tervszerű megelőző karban­tartással. Csúcsmunkák idején szerződés nőikül hozzák & rossz gépeket fedgyülendenek a munkák. Oj üzem született, néhány méterrel távolabb, a viHamos- fedújító, amely négy megye ré­szére végez munkákat Tavaly még negyven munkással, öt és fél mülió forint értékű terme­lési értéket teljesítettek, az idei tervük már ennek a kétszere­se, legalább tízezer traktor vil­lamos berendezésének felújítá­sa vár rájuk. A búváradvuttyttk Javítása hnfg mm* lAttarir htmA A» nr­Kombájnok sorakoznak az udvaron, mögöttük hosszú épü­letek. A frissen festett falak között olajos emberek hajolnak a gépek fölé, daru nyikorog, esztergakések hasítják az acélt, hegesztők fényei világítanak. Több száz embernek ad mun­kát az Egri Mezőgazdasági Gép­javító Állomás, ahol több mint egy éve két járás ötszáz trak­torát javítják. Megyénk legnagyobb gépjavítója £1 gépjavító állomások terü­letének egy harmad része tar­tozik Egerhez. Dombos, hegyes vidék, olyan terep, amely pró­bára teszi a gépeiket — Gépjavítók lettünk — mondják az üzem vezetői lep­lezetlen örömmel, mert az ed­dig szerteágazó feladat sók baj­jal, vesződséggel járt — Huszonötmillió forintos tervet kaptak javítóüzemeink 1966-ra, a mezőgazdasági te­vékenységünk éves terve vi­szont 79 ezer nannálheAd, fő­ként kombájnolás. Járjuk az üzem területét; •melyen szembetűnő változá­sok történtek az utóbbi egy-két esztendőben. Aszfaltos út köt össze új épületeket önkéntele­nül összehasonlítást teszünk a néhány évvel ezelőtti egri gép­állomással, amikor esős időben ecufa gumicsizmában lehetett közlekedni. Negyven ember elég volt, hogy az a&g száz traktor gondját ellássák, egy főmérnök és egy műhelyvezető képezte a műszaki gárdáit Ml van most? I Csak Egerben javítanak búvárszivattyúkat A nagy csarnokba lépünk« ahal a traktorokat javítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents