Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-28 / 151. szám
( / Napjaink forradalmisága Kertészet a város mellett Ti/I ilyen politikára, s an- nak milyen megvalósítási módszereire van most szükségünk? Józan, átgondolt, megfontolt, a tényekkel gondosan számot vető, a lehetőségeket reálisan mérlegelő — ilyen és ehhez hasonló jelzők tolulnak a toll hegyére. És aztán még egy: forradalmi. A közkeletű felfogás mintha nem a korábban felsoroltakkal társítaná a forradalmiság fogalmát. S valóban, olykan egyesek hiányolják is politikánkból a" forradalmi jelleget, vagy romantikus nosztalgiával idézik fel azokat az időket, amikor még — úgymond — szükség volt a forradalmi hévre, lendületre. A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kérdések a győztes forradalommal szem- ben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem mindeneket ott építenie kell. Leninnek is nekiszegezték szinte az októberi forradalom másnapján; megfeledkezett Október forradalmi hagyományairól. Pedig Lenin nem tett mást, mint hogy nyomatékkai figyelmeztetett a látványos, de elsietett, s ezért álmegoldások veszélyeire, s hangsúlyozta a körültekintő, józan, lépésről lépésre haladó politika, gazdaságpolitika szükségességét, amely az adott helyzetben a forradalom számára a legcélravezetőbb, és ennélfogva a legforradalmibb politika is volt. A történelmi analógia önmagában még nem bizonyíték, tanulságára azonban érdemes odafigyelni. Hiszen már akkor, Lenin idején is bebizonyosodott: az igazi forradalmiság nem a jelszavak hangoztatásában, s nem is a józanságot nélkülöző, hűbelebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétköznapi tettekben, az állhatatosságot, kitartást, megfontoltságot igénylő mindennapos cselekedetekben. És csakis az ilyen cselekedetekben juthat kifejezésre a forradalmiság most nálunk is. „Most” és „nálunk”: nem felesleges aláhúzni ezt, hiszen a forradalmiság sohasem valamiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatározott körülmények között érvényesül. Ezért napjaink forradal- miságát nem választhatjuk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készülünk: a gazdasági mechanizmus reformiától. forradalmi feladat a me- chanizmus reformja? Hiszen itt olyan dolgokról esik szó, mint: biztosítsunk tágabb érvényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacnak, a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen, fokozzuk az egyén és a kollektívák anyagi érdekeltségét, jusson nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat. Lehet-e egy forradalmár jelszava, hogy „minél nagyobb nyereséget, minél nagyobb jövedelmet”? Lehet-e fegyverei között az elektronikus számológép, s a kalkuláció? Igen, lehet! Sőt, erősítsük felszólítóvá a feltételes módot: lennie kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk teljesíteni a hazánkban végbemenő szocialista forradalmat, nem is cselekedhetüAk, nem is harcolhatunk másképpen És ebben a harcban nemhogy feleslegesek, hanem nagyon is szükségesek a forradalmártulajdonságok: a bátorság, merészség, az új irárti érzék, a határozott szakítás az elavulttal, hiszen másfél évtizeden át belénk rögződött szemlélettel, vérünkké vált fogalmakkal, meggyökeresedett szokásokkal és módszerekkel kell szakítanunk viszonylag rövid idő alatt. Üj kategóriák, új összefüggések, új felismerések kell, hogy betöltsék gondolkodásunkat, beidegződött, valósággal reflexerejűvé vált cselekedeteket váltanak fel újabbak, korszerűbbek. Az új iránti nagyfokú forradalmi érzék most minden vezető, minden közéleti ember számára nélkülözhetetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társadalmi fejlődés soron következő nagy próbáján. önálló döntés, kezdeményezőkészség, bátorság, kockázat- és felelősségvállalás, vállalkozókedv, mozgékonyság — olvashatjuk a párthatározatban, ilyen követelményekkel lép fel a népgazdaság új irányítási rendszere a vállalatok vezetőivel és dolgozóival szemben. A minden kezdeményezéstől irtózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bukásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi forradalmárokat követel minden gazdasági és társadalmi tisztségbe. é t '.van forradalmárokat, ^ akiknél a merészség körültekintéssel, a kezdeményezőkészség megfontoltsággal, a kockázatvállalás józansággal párosul. Mert most — még inkább, mint bármikor — ilyen forradalmiságra van szükségünk. Józan, lenini forradalmiságra. Gyenes László —vaj v UŰOl WXU nagy a forgalom. A pultokon korán reggel sok az áru, amelyek nagy része rövid idő alatt gazdára talál. Hosszú sor áll az egri Petőfi Termelőszövetkezet standja előtt. A nagyobb választék miatt van ez, mert kedvelik az egri háziasszonyok a tsz zöldség-gyümölcs elárusítóhelyét. Legalább tízféle áru található itt. Nap nap után küldi a szövetkezet az utánpótlást káposztából, karfiolból, karalábéból, zöldborsóból, paprikából, salátából, uborkából, retekből, hagymából és paradicsomból. Hagyomány, igény és jövedelmezőség A jelenlegi körülmények között a megyeszékhely ellátása nincs megoldva. A városi tanács már több ízben is foglalkozott ezzel, mert a hajtatóház kapacitása is kevésnek bizonyult a igényekhez képest. A város termelőszövetkezeteit kérték, hogy segítsék az ellátást. Vajda László, a Petőfi Tsz elnöke már a tervtárgyaló közgyűlésen kijelentette a tagság nevében is, hogy fejlesztik a 9 Érték, amit nem forinttal mértek Levél érkezett az egri Fi- nomszerelvénygyárba. Egy rokkant salgótarjáni lakos kéréssel fordult a gyár igazgatójához: — A nyugdíjból nem telik motorra, pedig kézikocsijához nagy szüksége lenne egy Berva motorblokkra, a gyár segítségét kérte. Nagy gondot okozott a levél az igazgatónak. A Finomsze- relvénygyárban már több éve nem gyártják a mopedeket, raktáron sincs motor. A segélykérés híre eljutott a gyár műszaki főosztályán szocialista címért küzdő Kompresszorbrigádhoz. A gyár legfiatalabb brigádjában — tavasszal alakult — mérnökök, technikusoki rajzolók dolgoznak együtt. — Nem gyártanak mopedokat, de a Kompresszor-brigád tagjai nem ismertek lehetetlent. A fiatal műszakiak elvállalták, hogy a bajba jutott ismeretlen munkás kérésére összeállitanak egy motorblokkot. Rétfalvi Károly vezetésével a legapróbb részletekig tervet dolgoztak ki. A brigád minden tagja, munkaidőn túl, időt, fáradtságot nem sajnálva, hangyaszorgalommal látott a nagy feladathoz. Raktárakat, minden fellelhető helyet tűvé tettek, kerestek, kutattak, átnézték az alkatrész-készleteket. Több hetes munka után a legutolsó csavar is együtt volt a motorblokkhoz. — Szalóki István üzemtechnológus brigádtagra esett a választás, aki a vállalat gépkocsiján a kért motorblokkal Salgótarjánba utazott. A bervai brigádtaggal először a rokkant munkás egykori munkahelyére, az Acélárugyárba siettünk. Kísérőnk elmondta, hogy Szőke István hengerész volt a gyárban, régi pártmunkás, 1944-óta párttag. Kiváló munkása volt a gyárnak, a rokkantsága is munkából ered, a lába tönkrement. A pártmunkában még ma is részt vesz, amit tud, elvégez. A Házi Ferenc utca 53. szóm alatt állt meg gépkocsink. Ötven év körüli, ősz hajú ember fogadott bennünket. A botjára támaszkodó férfi nem akart hinni a szemének. — Elnézést kér, szabadkozik, később tudta meg, hogy a Ber- vában már régen nem gyártják a mopedokat, s hogy eddig választ nem kapott a levélre, befejezettnek tekintette az ügyet. Dupla örömmel méregette a régen óhajtott motort. — Most kaptam a rokkant- kocsit az SZTK-tól, erre szereljük fel a motort, mert nagyok itt az emelkedők, a Ka- rancs alján, kézzel nagyon fárasztó a kocsi mozgatása — magyarázza — Nem azt kell nézni, hogy az ember idegen — vélekedett a brigád küldötte. — Értesültünk kéréséről, kötelességünknek éreztük a segítséget. Búcsúzóul előkerül a Kompresszor-brigád naplója, s a salgótarjáni hengerész szálkás betűivel a brigád feljegyzései közé rója: „Nagyon nagy hálával tartozom a brigád minden tagjának. Nemes tettükkel nagyon megkönnyítették egy rokkant ember életét. Hálás köszönettel: Szőke István rokkant nyugdíjas. — Nem azt kell nézni, hogy az ember idegen — ismétlődnek bennem a brigád küldöttének szavai. A humanitást, a nemes tettet nem forinttal mérték. Szívvel. Simon Imre kertészetet és rövidesen nagy részt vállalnak a város biztonságos zöldség-gyümölcs ellátásában. Az ígéretet a hagyományokra alapozták, ugyanis Eger felnémeti részén mindig foglalkoztak zöldségtermesztéssel, mégpedig jó eredményekkel. A szövetkezetnek is volt még négy évvel ezelőtt hatvan hold kertészete, de elpártoltak tőle. Tavaly már csak húsz hold volt. A szőlőnek a tagok szemében még most is nagyobb az értéke, pedig a kertészet bevételének felét sem adja. Az idei tavaszon sok minden változott, többek között a jövedelmezőségről alkotott vélemény is. Hatvan holdról egymilliós bevétel — A fokozatosságot be kell tartani — mondja az elnök, amikor a kertészet régi és új otthonát keressük fel —, először bebizonyítjuk, hogy érdemes foglalkozni ezzel és utána senki sem szól a bővítés ellen. — Hatvan hold kertészetet terveztünk és egymillió forint bevételre számítunk. A melegágyak utóhasznosítására tervezett bevételt előreláthatóan 50 százalékkal teljesítjük túi. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kertészet régi helyén kiöntött a Berva-patak és különben is magasra szökött a talajvíz, a melegágyakat újra kellett csinálni. így is elsőnek jelentünk meg az egri piacon az egyes primőrökkel. Április elején volt zöldpaprikánk, uborkánk és június 8-án eladtunk 3 kiló paradicsomot. — A kertészet eddig alig szállított árut, de már az egymilliós bevételi tervnek 20 százalékát teljesítettük. A kertészet adja a tagok húszforintos munkaegység-előlegéhez a pénzt. Itt ért be elsőnek a szabadföldi paradicsom A melegházban felkötözték a paradicsom szárait, így gyorsabban érik, de látszik az is, hogy milyen sok van belőle. Több sor hollandi ágyban fürtökben lóg a hegyes erős paprika, a másikban kilószámra található uborka. A kertészetnek ennél sokkal jobb helyet találtak. A Berva-völgye után kedvezőbb a környezet a szövetkezet almári részén. Egyrészt az utí'sr-patakrói, másrészt nagy vízhozamé csőkútból nyolcvan hold öntözésére van itt lehetőség. Két öntöző motor dolgozik, összesen 24 szórófej locsolja a vizet. Alacsony szórófejet használnak, mint elmondták, azért, hogy kisebb legyen a víz párolgása. Cseh József főmezőgazdász csatlakozik hozzánk. A virágzó paprikapalántákat mutatja és a korai paradicsomot, amelyről mázsaszámra szedik a termést. — Számításom szerint 400 ezer forint lesz csak ebből a bevétel. Az elnök elmondja, hogy még mindig van paradicsom- palántájuk, amit csak ezután ültetnek ki. Ügy tervezik, ezzel el tudják húzni az érés idejét és még novemberben, decemberben is tudnak értékesíteni friss paradicsomot. Cseh Józseffel nézzük a hatalmas káposztafejeket. Karfiolból. karalábéból veszünk mintákat. — Másfél hónapja már, hogy az első szabadföldi karfiolt, karalábét és káposztát elszán lítottuk az egri piacra. Azóta fokozatosan növelni tudtuk a mennyiséget. Ezeket a területeket másodvetésekkel még hasznosítjuk, így a hatvan hold kertészet valójában 100 hold lesz majd. A távlati tervek alapján megnézzük azokat a helyeket, ahová az új melegházak, hollandi ágyak sorai kerülnek. — A fejlesztés legnagyobb gátja az volt, hogy nem rendelkeztünk elegendő meleg- ágyi üvegablakkal, nem volt megfelelő területünk — mondja az elnök, aki kezdettől fogva szívügyének tekinti ezt az üzemágat. — Ahogy növelni tudjuk az üvegfelületet, úgy nő majd a haszon, a termelési eredmény is. Most 1300 üvegablakunk van, jövőre négyezer lesz, és május végéig már félmillió f őri nt bevételre számítunk csak a hajtatásból. — Ez, úgy érezzük, mindennél beszédesebb. Még az idei termés elejét szedik, de már a jövő évi ala-j pozással törődnek. Megkezdtékj az anyagok vásárlását, a felszerelésekről, berendezésekről gondoskodnak a megyeszékhely közvetlen szomszédságában. Komolyan veszik ígéretüket, magukra vállalják a közel féiszázezer lakosú város zöldségoll áfását. Pilisy Elemér XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X\X Megértet' anyag mennyiségét, az alapfogalmak és összefüggések megértésére törekedjenek. A marxista-leninista esti középfokú iskolára és az esti egyetemre a beiskolázás döntően a káderfejlesztési tervek alapján történjen. A szocializmus építésének kérdései tanfolyamra pártvezetőségi tagokat, aktivistákat. tömegszervezetek vezetőit és aktív társadalmi munkásokat vonjunk be elsősorban. A tömegpolitikai tanfolyamoknak alapvetően az előttünk álló egyre növekvő feladatok megismertetését, megértetését és ezek megoldását kell szolgálniuk. A tanfolyamok létszámát úgy alakítsuk ki. hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei megismerkedjenek pártunk IX. kongresszusának anyagával. Az előadásos propagandára és az időszerű kérdések tanfolyamára értelmiségieket, pártfunkcionáriusokat ne osszunk be. A gazdaságpolitikai tanfolyamra elsősorban gazdasági területen dolgozókat vonjunk be. Az eddigi tapasztalatok felhasználásával tovább kell növelni a televízió bekapcsolását a tömegpolitikai oktatásba. Több televíziókört kell szervezni. Jelentős helyet kell biztosítani a televíziónak az időszerű kérdések és a gazdaság- politikai tanfolyamok, valamint a téli tanfolyamok és az előadássorozatok keretében. A KISZ és a szakszervezet a káderképzésben tudatosabban használja fel a pártoktatás különböző tanfolyamait. Azok a tömegszervezetek és mozgalmak, amelyek önálló politikai oktatást nem szerveznek, segítsék a dolgozóknak a pártoktatásba való fokozottabb bevonását. Azok a tömegszervezetek, tmelyek önálló oktatási formával rendelkeznek, főleg olyan rétegek körében szervezzenek politikai oktatást, ahová a pártoktatás eddig nem jutott el. A KISZ és a szakszervezetek nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az elmaradottabb munkás- és alkalmazotti rétegek politikai oktatására, fokozzák tevékenységüket a vidékről bejáró dolgozók és a munkás- szállások lakói körében. Erősíteni kell a párt- és a tömegszervezeti politikai oktatás területi jellegét. Ennek érdekében a központi tematikákkal helyi vonatkozásban foglalkozzanak. A megyei pártértekezlet alapján oktatási formánként két megyei témát és járási helyi témákat is fel kell dolgozni. A tananyagok indokolatlan sokféleségének csökkentése érdekében a tömegszervezetek fokozottabban használják fel a párt tömegpolitikai kiadványait. 3. Továbbra is központi feladat a propagandisták összetételének javítása és képzése. A párt- és tömegszervezetek propagandistáit, az oktatási bizottságok tagjait körültekintő munkával kell kiválogatni. A párt propagandistáinak egy részét át kell adni a KISZ- és szakszervezeti oktatás számára. Szervezeti pártoktatást csak ott javasolunk indítani, ahol megfelelő általános ismeretekkel, jó politikai felkészültséggel, kellő pedagógiai érzékkel rendelkező propagandistákat lehet biztosítani. Az alapszervi propagandisták lehetőleg középfokú általános műveltséggel és a marxista-leninista középfokú iskolának megfelelő, vagy annál magasabb elméleti—politikai felkészültséggel rendelkezzenek. Ahol nincs jó propagandista, inkább televíziós köröket és előadás-sorozatokat szervezzenek, esetenként meghívott előadóval, vagy vitavezetővel. A propagandisták vegyenek részt az oktatás előkészítésében, az oktatási formák és a hallgatók kiválasztásában. Az előző oktatási év kedvező tapasztalatai alapján minden oktatási formában kívánatos az adott témában legjobban jártas helyi párt- és gazdasági vezetőket előadóként, vitavezetőként meghívni. A helyi vezetők jobban hasznosítsák a tanfolyamokat elképzeléseik, javaslataik ismertetésére, megbeszélésére. A következő oktatási évben fokozottan kell biztosítani a propagandisták továbbképzését. Minden járási—városi pártbizottság területén gondoskodjanak arról, hogy a párt- és tömegszervezeti propagandisták, az oktatási év megkezdése előtt, néhány időszerű témát feldolgozzanak. Az eddigieknél jobban kell biztosítani a propagandisták munkájának erkölcsi, politikai elismerését. Oklevéllel kell jutalmazni azokat a propagandistákat, akik 5, 10, 15 és 20 éve végeznek eredményes munkát. A pártokatás irányításáról 4. A pártoktatás irányításának tökéletesítése megköveteli a különböző oktatási formák jobb összehangolását, valamint a pártoktatás és a tömegszervezeti politikai oktatás megfelelő összhangjának megteremtését. Ezt az elvet már a hallgatók kiválogatásánál érvényesíteni kell. A pártoktatást koordinálni kell az állami oktatás, valamint a kulturális tevékenység területével. A kéthetes téli tanfolyamokat 1967. januárjában szerepeltessék a kulturális tervekben. A pártoktatás megszervezésében és irányításában egyre ! nagyobb önállóságot kell biztosítani a pártszervezeteknek. Az alapszervezetek vezetőségi üléseken, taggyűléseken rendszeresen foglalkozzanak a pártok- j tatás előkészítésével és irányi- j tásával. Minden párttaggal és J pártonkívüli aktívával beszél- j jék meg: milyen oktatási for- | mán kívánnak részt venni, A politikai oktatást lebecsülő nézetek ellen küzdve értessék meg, hogy az oktatáson évről | évre új kérdésekkel foglal- j koznak és hogy a szakérte- | lemhez a marxista—leninista j műveltség is elengedhetetlen. | Az előkészítő munka során { megfelelő gondot fordítsanak ] az oktatási anyagok megren- j delésére és árának befizetésé- j re. A vidékről bejáró dolgozóknak — ahol az indokolt — lakóhelyükön kell tartani a foglalkozásokat. Célszerű, ha több üzem közösen is alakít ki csoportokat. A következő pártoktatási év •nagy feladatokat ró a párt- [ és a tömegszervezeti propa- j gandára. Az egész politikai ok- I tatás előkészítésénél és irányi- tásánál abból kell kiindulnunk, hogy az 1966/67-es párt- | és tömegszervezeti politikai j oktatási év pártunk IX. kong- j resszusának éve. Nem szabad j megfeledkeznünk arról sem, j hogy az 1965/66-os politikai j oktatási év befejeztével a po-1 litikai nevelőmunka nem ért véget. A lehetőségek szerinti formában a pártnapokon, csoportos és egyéni beszélgetések során mindenütt, ahol emberek élnek, agitáljunk pártunk eszmei—politikai irányvonalának érvényesítéséért. Polgár Miklós Olyan esetről szeretnénk most hírt adni, amikor a segítség csupán a megértés következménye. A Mátravidéki Sütőipari Vállalat kénytelen volt Gyöngyösön a Köztársaság téren levő üzemének rekonstrukcióját elhatározni, mert a kemencék már nagyon rossz állapotban vol- • tak. Annak rendje, módja szerint megkeresték a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-t, tárgyaltak az illetékes vezetőkkel, megegyeztek a különböző kérdésekben, aztán megkötötték a szerződést. Amíg a kemencéket le kellett bontani, nem is volt semmi hiba. Az újjáépítés azonban elakadt. A sütőipari vállalat vezetői aggódva figyelték az események alakulását, hiszen itt a nyár. amikor a kenyér iránti kereslet megnövekszik. A Köztársaság téri üzem napi harminc mázsás termelése olyan jelentős mennyiség, amit hosszabb ideig nem képesek pótolni. Mit tegyenek, hogy a kemencék újjáépítése ne húzódjon el túlságosan sokáig? Nincs elegendő munkása a ktsz-nek? Mi lenne, ha az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalathoz fordulnának: adjanak néhány harmadéves építőipari tanulót kölcsön? No. de hát olyan kérés ez, amivel nem nagyon szokás kopogtatni a vállalatnál. Mit válaszolnak erre? A körülmények ismertetése után a vállalat vezetősége egy pillanatig sem gondolkozott — a segítsége' megad.ják: közölték. Ez a gyors és kedvező válasz a kérelmezőket lepte meg a legjobban. Egy kicsit reménykedtek ugyan, de hogy ilyen „simán” menjen minden, erre nem számítottak. A kölcsön kapott építőmunkások meg is jelenlek a munkahelyen, de a ktsz még így sem tudta meggyorsítani a kemencék átépítését, bár a határidő sürgette őket. A sütőipariak ismét gondoltak egy merészet, és újból elmentek az építőipari vállalathoz. Ha már munkásokat úgyis adtak kölcsön, nem lenne-e egyszerűbb. ha az egész munkát átvennék a ktsz-től? így hangzott a kérdés, amire a válasz ismét gyorsan megérkezett: Ha nincs más megoldás, a lakosság kenyérellátásának biztosítása mindennél fontosabb — átveszik a munkát. Ha jól belegondolunk, az egész, így, ahogy van: nem nagy dolog. Egymáson segíteni kötelességünk, a lakosság ellátása pedig elsőrendű érdek. De ha jól belegondolunk, az egész, így ahogy van: mégis elég nagy dolog — nem nagyon fordult még elő olyan, hogy minden külső és „felső” kényszer nélkül átvegyen egy munkát egy lényegében érdektelen vállalat egy ktsz-től. Felsóhajtunk: milyen jó lenne, ha ennek az egyszeri példának a szelleme már általános jelenséggé szélesedne! De miért ne lehetne így? így kell lennie. (g. molnár) 1966. június 28.. kedd
