Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

XVIL évfolyam, 149. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. június 25« szambái —Jf Az országgyűlés folytatta az ötéves terv vitáját A lakosság ellátásának további javítására a kormány fokozza a baráti országokkal folytatott árucserét Kedvezően alakul ipari és mezőgazdasági termelésünk Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint a képviselők folytatták a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. Elsőnek Fock Jenó, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde vezőnek ítélhetők a gazdasági eredmények. A terv főbb cél­jait — úgy látszik — ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari termelésünk, s az ipar termelékenysége. A mezőgaz­daságban az aktuális munká­kat nagy szorgalommal végzik. A terméskilátások reményt- keltőek. A külkereskedelmi forgalom alakulása is biztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg alakulásának fontos­ságát — kellő erőfeszítések 2000 tonnáv vásárolt a A lakosság ellátása nem zök­kenőmentes, vannak válasz­téki hiányok, de ezek alap­vetően nem zavarják az ellá­tást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok elle­nére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azon­ban az emberek a hiányossá­gokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelessé­günk minden kérdésre, felme­rülő kételyre őszintén válar szólni. Az emberek úgy véle­kednek: rendben van, tudo­másul vettük a húsáremelést, de most aztán legyen hús, és­pedig olyan, amilyet vásárol­ni akarunk. A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év elejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az el­látásban. Ilyen gyors javulás­sal senki nem is számolt. Tud­tuk, hogy egyik hónapról a Tisztek; országgyűlési Harmadik ötéves tervünket a kormány meggyőződéssfsl tudja javasolni elfogadásra a tisztelt országgyűlésnek. A terv az összes érintett miniszté­riumok és főhatóságok együt­tes munkájával, gondos mérle­geléssel, a lehetőségek számba­vételével készült Szakembe­rek ezrei vettek részt fontos részletek kidolgozásában, a terv készítése tudományos jel­legű, alkotó tevékenységet követei meg. Ugyanakkor nem nélkülözheti a dolgozók min­den rétegének állandó aktív közreműködését, a társadalmi jellegű ellenőrzést sem. Ter­vünk realitását ezek a ténye­zőt nagymértékben erősítik — mondatta bevezetőben Fock Jenő. Tervünket nagymértékben jellemzi a józansag, a realitá­sok számbavétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végre­hajtása könnyű feladat Ellen­kezőleg: egész tevékenységün­ket az élet minden területén magasabb szintre kell emelni, mert a terv, különösen annak alapvető koncepciója csak ily motion teljesíthető. A piacon a verseny éles. Ha meg akarjuk állni helyünket a versenyben, a konstruktőrök­nek, a fizikai dolgozóknak, a műszaki és gazdasági terüle­ten működőknek fokozottab­ban kell alkalmazkodni a piac követelményeihez. A magyar műszakiak, közgazdászok, fi­zikai dolgozók gyakran bizo­nyítják, hogy képesek kiváló termékek előállítására, terme­lékeny, gazdaságos munka el­végzésére. Ezt bizonyítja sok egyéb tényező mellett a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron be­mutatott gyártmányaink évről évre javuló színvonala. Bát­ran kell követelményeket tá­masztani. Világosan ki kell je­lölni a tennivalókat, magas színvonalon kell szervezni a munkát, s az eredmény nem A termés reményi Fock elvtárs ezután hangsú­lyozta, hogy: A jövőben tovább fokozzuk együttműködésünket a Szov­jetunióval, amely mind az importban, mind az export­ban elsődleges partnerünk. A szocializmust építő baráti or­szágokkal is erősíteni és gaz­dagítani szándékozunk gazda­sági kapcsolatainkat, minde­nekelőtt a KGST keretében. Szorosabbá kívánjuk tenni gazdasági kapcsolatainkat a gyarmati sorból nemrég felsza­badult népekkel. Politikai irányvonalunknak 'megfelelően építjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés orszá­gokkal. Népgazdaságunk gyor­sabb fejlesztése érdekében a gazdasági együttműködés min­A tervidőszakban következe­tesen törekszünk a nemzetközi munkamegosztásban való rész. vételünk fokozására. Tapaszta­lataink igazolják, hogy az or­szágnak az a leghasznosabb, ha természeti és egyéb adott­ságainknak leginkább megfe­lelő termelést folytatunk. Az elzárkózás a nemzetközi munkamegosztástól nagy tár­sadalmi veszteségekkel jár. előbb-utóbb akadályozza a ter­melés bővítését. Viszont a nemzetközi munkamegosztás­ban való fokozottabb részvé­tel kiterjeszti a gazdasági po­tenciált. Lehetővé válik más országok tapasztalatainak, ered­ményeinek átvétele és haszno­sítása. A kölcsönös előnyök alapján a részt vevő országok biztonságosabban fejlődnek. Meggyőződésünk, hogy gazda­ságpolitikánknak ez a vonása a társadalmi munka termelé­kenységének emelését szolgál­ja — mondotta. kilátások keltőek den olyan lehetőségét készek vagyunk felhasználni, amely kölcsönös előnyöket nyújt. Azt szeretnénk, ha a lakos­ság ellátásának fejlődése mind sokoldalúbb lenne, ha a ren­delkezésre álló árualapok vá­lasztéka a jelenleginél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bősé­gének megteremtése nem könnyű feladat, s talán ebben az ötéves tervben maradékta­lanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánknak ezt a vonását nem téveszthetjük szem elől, sőt, a lehetőségek­hez képest erősíteni is akarjuk. Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv első évének eddig eltelt időszakában ked­maradhat el. A magyar nép alkotó munkájának újabb és újabb elismerését, megbecsü­lését tudjuk megszerezni történnek az előirányzatok tel­jesítésére. A beruházások szer­vezettebbé tétele, a koncent­ráció fokozása érdekében in­tézkedéseket foganatosítottunk és remélhető, hogy — várako­zásunknak megfelelően — e téren is javulás következik be. Ami a termelés gazdaságos­ságát illeti szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségle­tekkel, s a készletek emelke­dése nem túlzott. Az év elején hozott bérjel­legű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is meg­értésre találtak, az árcsökken­téseket pedig örömmel fogad­ták. al több húst i lakosság másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érezhető javulást. Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a lakos­ság sertéshús-vásárlása 2000 tonnával (20 százalékkal) volt nagyobb az egy évvel korábbi­A lakosság < az eleit A ruházati árcsökkentések­kel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kap­ni az üzletekben a leszállított árú cikkeket? Egészében ezek­ből a cikkekből az ellátás sok­kal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen meg­növekedett. A ruházati cik­kek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 szá­zalékkal alacsonyabb volt. nál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tarta­lékolták. Annyi kolbász egyet­lenegy esztendőben sem ké­szült a háztartásokban, mült ez év elején. Az év követke­ző 2 hónapjában jórészt az elővásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával keve­sebb húst vásárolt a lakosság. A második negyedévben a húsvásárlások mértéke a tava­lyihoz viszonyítva nem emel­kedett, hanem csökkent. A vi­szonyítási alap azonban irreá­lis. Emlékezetes, hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az állatállományt. A kivágá­sok száma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem lehe­tetlenné vált Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat látszólag javította, s közben tetemes károkat oko­zati a népgazdaságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első fél évben forgalomba hozott hús­ból a sertéshús aránya 65 szá­;letköpülmén ált évekhez Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számítá­sunkat felülmúlta, hogy feb­ruárban a januárihoz képest nylonharisnyából másfélszere­sére, konfekcionált ágynemű­ből, nylonzokniból több mint zalék, az elmúlt év első fél évéhez képest lényegében nem változott. Az első fél évben forgalom­ba hozott fagyasztott marha­hús az összes húsnak keve­sebb mint 10 százaléka. A la­kosság azonban ezt a mennyi­séget sem szívesen vásárolta meg Arra törekszünk, hogy a második fél évben ezt az arányt tovább csökkentsük. Ismeretes, hogy a húsáreme­lés hatására egyes termelők az év első hónapjaiban jelentő­sen emelték az éló és vágott baromfi árát Az állam az ex­port rovására növelte a forga­lomba hozott vágott baromfi mennyiségét, másrészt növelte az élőbaromfi-eladást. Május­ban például nyolcszorosát ad­ták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. Ennek eredmé­nyeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tava­lyival azonos szántóé mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget ered­ményezni, de fokozatosan eny­hítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén, összes­ségében 1966-ban a belkeres­kedelem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyi­ségű húst hoz forgalomba. iyei járulták képest kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkánkabátból pedig két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egy része — az árcsökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás javítására tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiány­cikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a ka­pacitást, a nyersanyagból többletimportot rendeltünk eL Gondoskodtunk a terven felüli termeléshez szükséges bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fo­kozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az erede­tileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáru-importot. A ruházati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyo­mán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. A' megtett rendkívüli intéz­kedések mindenképpen szüksé­gesek voltak. Egy részük át­menetileg rontja külkereske­delmi forgalmunk egyenlegét, de más áruk terven felüli ex­portjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a lakos­ság életkörülményei az elmúlt évekhez képest javultak. Meg­felelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a taka­rékbetétállomány. A szezonális (Folytatás a 3. oldalont Kádár János, Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elvtársak. (Fotó: Bozsán)

Next

/
Thumbnails
Contents