Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

Kidobott százezrek

Egy újító különös gátfutása

ÁTSZERVEZÉSRE készülnek it gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál, ahol egyebeik között más beosztásba helyezik az egyik mérnököt, Kovácsik Endre gyárrészlegvezetőt is. Mert, hogy — úgymond — jelenlegi munkakörében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a legutóbbi három év alatt alig-alig produkált valamit

Kovácsik mérnök sértődötten tiltakozik a vállalat vezetőinek egybehangzó véleménye ellen, visszautasítja, cáfolja a „vádakat”. Terveket, javaslatokat mutat, üzemszervezési, termelésirányítási elképzeléseit magyarázza — s elkeseredve panaszolja, hogy — mindez meddő próbálkozás. Minden igyekezete hiábavaló, mert legjobb gondolatai is rendre elakadnak, ötletei nem jutnak tovább a papírokról.

A gyárrészlegvezető rosszindulatot emleget...

A vállalatvezetőség rosszindulatával magyarázza szüntelen mellőzését, küszöbön álló áthelyezését — s legnagyobb sérelmét is: az 1 078 429 forintos évi megtalcarítást ígérő újítása körüli hosszú huzavonát Bizonyításként pedig közreadja 60 009/1963. számú javaslata viszontagságos történetét:

1962. őszén többedmagával hivatalos tanulmányúton járt az NDK-ban, ahol sok más mellett a geo-szorítók gyártását is megtekintette. Előzőleg ugyan egyikük sem kapott rá külön feladatot, de érdekelte a téma, hiszen mindaddig még Gyöngyösön sem találták meg a szorítólemezek darabolásának gazdaságosabb megoldását. Jóllehet, a külföldi eljárást sem tartotta egészen tökéletesnek ■'(nagy volt az anyagveszteség, kézzel adagoltak), ám az ötletet mégis magával hozta. Amikor pedig vállalatának újítási feladatterve éppen hasonló kérdésre keresett választ: kidolgozta és benyújtotta a javaslatát Természetesen kiegészítve, tovább fejlesztve a német módszert.

A GYÁRBAN KICSIT meglepődtek a váratlan bejelentésen, de különösebben nem ellenezték, s így a kísérleti szerződés megkötése után Kovácsik Endre mérnök nagy lelkesedéssel hozzá is fogott javaslatának megvalósításához.

E közben érte az első kellemetlenség: a vállalat vezetője 100 forintos kártérítésre kötelezte, mert „ .. .a 33. számú lyukasztó gépen, kísérlet közben a kulisszák összetörtek...” A hivatalos írás 1660 forintos veszteséget emlegetett, s mintegy indoklásként az újító tudomására hozta: „ .. .Államunknak öntudatos és fegyelmezett dolgozókra van szüksége, akik a társadalmi tulajdont nem rongálják, nem pisz- kítják...”

Kovácsik mérnök kétségbe vonta a büntetés jogosságát, mivel kísérlet közben, akarata ellenére keletkezett a kár —, amely egyébként kulisszák helyett csupán egyetlen kulissza cseréjét tette szükségessé, 300 forint összértékben. (?) Ám főnöke hallani sem akart ítélete megváltoztatásáról: megfellebbezte a vállalati döntőbizottság — az újítóra nézve kedvező — határozatát, s csupán azután adta fel a harcot, hogy a pesti fórum (?) is Kovácsiknak adott igazat...

KÖZBEN A MUNKA ment

tovább. A kísérletképpen gyártott első ötszáz darabos tételből mifttát küldtek Budapestre. A válasz — kifogásokat közölt. Erre az újító kidolgozott egy jobb technológiát s felterjesztette a megvalósítási szerződés tervezetét. Ezt azonban visszautasították a KPM I. Vasúti Főosztályától, mondván, hogy a jelzett megtakarításnak csupán töredéke fogadható el, mivel a javaslat nem számít teljesen újításnak: egy részét ugyanis az említett külföldi tanulmányúiról hozta magával Kovácsik mérnök.

— Az újító természetesen — elfogadhatóan — cáfolta ezt, s bizonyította, hogy javaslata a maga nemében teljesen eredeti: a benne emlegetett megtakarítás éppen a külföldi módszerrel ellentétben mutatkozik... Előbbre azonban így sem jutott.'

Mondhatni: máig sem jutott! Pedig — noha még nem használják rendszeresen — az újítás időközben gyakorlatilag megvalósult, s a feladattervben szereplő kérésnek így, az automatika nélkül is eleget tesz: mert kétszerte gazdaságosabb, mint a hagyományos fűrészelés. Alkalmazásával — Kovácsik szerint — eddig valami 18 ezer darab geo-szorító- lemezt készítettek el megfelelő minőségben, de ennek ellenére sem fizették ki a kitűzött kétezer forintos cél jutalmat és a járandó újítási díjat. _

Eddig a panasz...

A VÁLLALAT VEZETŐI azt válaszolják rá, hogy Kovácsik mérnök személyével és újításával kapcsolatban — igazán szó sincs rosszindulatról. Legalábbis a részükről... Ami pedig a javaslatot illeti: hosszú idő óta szerepel az a műszaki fejlesztési tervekben — tehát szándékukban áll megvalósítani. Csak hát még nem jött meg Pestről a szerződés, most soron kívüli, sürgős munkák ... és más újítások megvalósításai kötik le kapacitásukat... A különféle sérelmek pedig nyilván félreértésekből adódnak. S magyarázzák is: például a rajzasztalt sem azért vitték el annak idején Kovácsik üzemi irodájából, hogy az újítót a javaslatával kapcsolatos dokumentációk készítésében akadályozzák, hanem azért, mert nagyobb szükség volt arra a szerkesztésben ... S akkor is a jó szándékú segíteni akarás vezette őket, amikor tavaly, a főmérnök vezetésével, három tagú delegáció utazott az NDK- ba, az időközben megoldott automatikus adagolás tanulmányozására, jóllehet, hogy a témában leginkább érdekelt Kovácsikot — itthon hagyták.

Tény, hogy Kovácsik újításának végére három év után sem tettek pontot, s az imént említett nagy igyekezet ellenére, máig sem készült el az automatika ... Híre-hamva sincs még februárra ígért rajzainak sem, noha a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsával úgy közölték, hogy májusra üzemszerűen alkalmazzák a javasolt darabolási eljását. A gyár a minisztériumnak küldött legutóbbi jelentésében azt írja: csupán a harmadik negyedévben kerülhet arra sor...

NEM VITATJUK a MÁV Kit ér ogy ártó Üzemi Vállalat sürgős munkáit, de — mert gondoljuk, hogy másokat is érdekel — megkérdezzük: miért lett vajon ilyen ráérős, elodázható téma Kovácsik Endre újításából? Mi feledtetheti a javaslatban ígért évi több mint 1 millió forintos népgazdasági megtakarítást, hogyan lehet szemrebbenés nélkül kidobni az ablakon havi közel 100 ezer forintot akkor, amikor például az idén éppen önköltségcsökkentésből 7 millió forintos verseny_ vállalást tett a gyár...?

Gyóni Gyula

nünk, hogy a fontos belpolitikai, külpolitikai és helyi kérdéseket rendszeresen megismerjék a párttagok. Törekednünk kell arra, hogy nagy jelentőségű kérdésekben a párt vezető szervei előzőleg konzultáljanak a pártszervekkel és párttagjággal. Tehát politikailag—eszmeileg a pártot jobban fel kell készíteni ilyen módszerrel is, fontos határozatok megértésére és végrehajtására.

A pártszerű vita, a bírálat és önbírálat, a pártdemokiácia fejlesztése jelentős eszköze lehet a demokratikus centralizmus jobb érvényesülésének. A feladatok sokasodása és sokrétűvé válása új kérdéseket vet fel, ezért természetes, hogy a párt tagjai minden részkérdésben nem vallanak azonos nézeteket. A fejlődés új kérdéseire csak sokoldalú véleménycserével, az ellentétes vélemények egybevetése alapján adhatunk választ. Ezért fejleszteni kall a vitát, érvényesíteni a demokratizmust a pártban. A bírálatnak bizonyos esetekben személyhez szólónak kell lennie. A bírálat és önbírálat színvonala fontos fokmérője annak, hogy milyen igényt támasztunk a magunk és a piások munkájával szemben.

pártszervezeteink segítsék

• elő olyan légkör kialakulását, amely biztosítja, hogy a hiányosságok feltáróit becsület és tisztelet övezze, és ez mindeneke1 ott a hibák kijavításában. a javaslatok—bírálatok hasznosításában fejeződjék ki. A bírálat és önbírálat fejlesztésében nem lehet nélkülözni azt, hogy elvi legyen, hogy útmutatást adjon. Formáját tekintve pedig Lenin figyelmeztetése ma is időszerű, amely szerint „jobb otromba formában kimondani az igazságot, mint elhallgatni.”

A pártdernokrácia helyes értelmezése megköveteli, hogy a határozatok meghozatala után a különvélemény fenntartása esetén is kötelező a határozat szellemében való cselekvés és kiállás. A demokratizmus érvényesülése nem egyszerűen többségi álláspontot jelent, hanem a fejlődés objektív törvényeinek, a társadalmi fejlődés szükségleteinek jobb felismerését és az annak szellemében végzett munkát segíti elő. Ebből adódóan a demokratizmus fejlesztése megköveteli, hogy a párt tagjainak képzettsége, ismeretei gyarapodjanak, a politikai, ideológiai munka fellendüljön és a növekvő tudatosság szilárd bázisát alkossa a pártdemokrácia fejlődésének.

Tovább kell munkálkodnunk

a kollektív vezetés elvének következetesebb alkalmazásán. Ennek érdekében minden lényeges politikai, ideológiai, gazdasági és szervezeti kérdésben a választott pártszerveknek kell állást foglalniuk. A testületi vezetés elve megköveteli, hogy a párt választott szerveiben politikailag és szakmailag felkészült és rátermett, kipróbált, az új iránt fogékony, a dolgozókkal szoros kapcsolatban állói, vezetőképes és

tehetséges emberek legyenek. Ennek érdekében a választott pártszervek összetételét tovább kell javítani, fel kell lépni a szubjektivizmus maradványai ellen, biztosítva ezen fontos feltételét a kollektív vezetés érvényesülésének.

Tovább kell növelni a vá- * lasztott pártszervek

szerepét, olyan módon, hogy az serkentse az alsóbb pártszervek, mindenekelőtt az alapszervezetek önállóságának fejlődését. Ennek érdekében normális szinten kell tartani a határozatok számát és terjedelmét, mellőzve az átfedéseket és párhuzamosságokat állami, gazdasági szervekkel és tömegszervezetekkel.

A választott pártszervek üléseinek demokratikusan kell lefolyniuk, de nem szabad idő- fecsérlő vitákat megengedni. Ennek érdekében gondosabban kell előkészíteni -minden szinten az üléseket, és nagyobb figyelmet kell fordítani a beszámolók, a feladatok és határozati javaslatok érdemi kimunkálására és megvitatására. A választott pártszervek üléseire és az értekezletekre any- nyi részvevőt hívjunk meg, annyi időre szervezzük az értekezletet, amennyi a tárgy érdemi megvitatásához feltétlenül szükséges.

Elő kell segítenünk, hogy a taggyűlésen elhangzó javaslatok, észrevételek érdemi intézésére rendszeresen visszatérjenek, ami serkenteni fogja a párttagság felelősségérzetét és aktivitását Az alapszerveze4 IX. párthontfresfixus tiszteletére:

Űj iskolát építenek a gyöngyösi

lakótelepen

A hatvani kőművesek bizonyítani akarnak - Ki tud viz nélkül vakolni ?

Űj városrész született a régi Gyöngyös mellett, őszre 16 tantermes iskolát sürget itt a jogos igény. Július 30. az átadási határidő, de sok munka vár még az építőkre. Hajdú József 12 fős kőművesbrigádját azért helyezték át az iskolaépítkezésre, hogy a homlokzati burkolatot és a nemes vakolást idejében elkészítsék, de közben a szakiparosok is zavartalanul dolgozhassanak.

Jó híre van a hatvani kőműveseknek, de most a gyöngyösiek előtt kell bizonyítani.

— Mi elvállaltuk, tehát július 30-ra be is fejezzük az iskola építését. Persze, ehhez jóval 100 százalékon felüli

munka kell, mennyiségben és minőségben egyaránt. Nyújtott műszakban dolgozunk és nagyon vigyázunk, hogy az új iskola homlokzata szép és jó legyen — mondta Hajdú József, a hatvani kőművesek brigádvezetője.

— Jönnek-e már az állványozók?

— Holnap megérkeznek — válaszolta Bendiák István művezető.

— A kongresszus tiszteletére mi azt vállaltuk, hogy a tetőszerkezetet gyorsan és jól megcsináljuk. A betonoszlopok már a múlt hét óta a helyükön vannak. Salak van elegendő, a daru győzi az emelést, tehát dolgozni kelL

Persze, nem ilyen egyszerű a Tóth-brigád munkája. De ők betartják a „szabályt” — mindennap egy kicsit többet, és egy kicsit jobban dolgoznak.

Antal László kubikosbrigádja az utóbbi napokban jól halad az aljazatbetonozással. Jól tudják ők, hogy munkájuk Hajdú Györgyökkel összefügg, csak a belső vakolás után kerülhet sor alja- zatbetonozás- ra. Éppen azért a két brigád összhangban tette meg a kongresszusi vállalást, és ehhez szigorúan tartják

S-.

(ví

1

Ti

is magukat.

— Legkésőbb május 15-re befejezzük a 16 tantermes iskola belső vakolását, aztán jöhet a többi munka — mondta Hajdú György, az ötszörös szocialista brigád vezetője.

Nincs, nem lehet megállás. Most fejezték be a 18-as jelű lakóépületet, a 12-esen a szakipar dolgozik, a 17-esen belső vakolás megy, a 8/5-ösön a blokkokat rakják, a 8/4-est falazzák, a bölcsőde tetőzetén dolgoznak, de a Hajdú-brigád tagjait láttuk a vendéglátóipari kombinát építkezésén is.

— Mi állhatja útját a gyöngyösi építők kongresszusi vállalásainak?

— A vízhiány. Vakológép akad elegendő és bánni is tudnak vele az emberek. Homok és mész is van, de ki tud víz nélkül vakolni? Dél felé már éppen hogy csak csepeg a csap. Víz nélkül nem tudnak új habarcsot keverni és délután leállnak a vakológépek. Ezen az áldatlan állapoton kellene végre változtatni* hiszen sok lakást kell még Gyöngyösön építeni — méltatlankodott Hajdú György.

Miért éppen az iskolaépítkezésre tettek kongresszusi vállalást a gyöngyösi kőművesek és kubikosok? Racskó Gyula építésvezető és a brigádtagok egybehangzóan válaszolták, hogy a lakásoknál előnyt szereztek, az iskolánál viszont torlódott a munka. Itt mutatkozik a legtöbb nehézség, tehát itt kell helytállni. Nem látványosságra törekszenek, a párt- kongresszus tiszteletére azt vállalták, hogy a július 30-i határidőre befejezik a gyöngyösi 16 tantermes iskola építését. Azt is megfogadták, hogy a minőségre nagyon ügyelnek. Mindnyájan azt akarják — és a következő két és fél hónapban úgy dolgoznak —, hogy az új tanévet kifogástalan iskolában kezdhessék a gyöngyösi gyerekek.

Dr. Fazekas László

A% erdészeti dotgoxóh vállalása

Újra a felajánlások vaskos dossziéját lapozzuk. Megyénk két erdőgazdaságának vállalásairól számolnak be a lapok. Százalékok, számok, forintok, túlteljesítési felajánlások igazolják, hogy az erdészeti dolgozók is jelentős termelési eredményekkel kívánják köszönteni pártunk IX. kongresz- szusát.

85 BRIGÁD TETT VÁLLALÁST

Az 1964—65-ös termelési évben az erdőgazdaságok dolgozói több mint 1 430 000 forintos felajánlást tettek és ezt túlteljesítették. Ez is bizonyítja, hogy vállalásaik reális alapokon nyugodnak.

Idén a IX. pártkongresszus j tiszteletére 85 brigádjuk mínt- ] egy 700 fővel tett felajánlást. A vállalások elérésében komoly

tekben és pártszervekben érvényt kell szerezni annak, hogy megszüntessük a párttagok egy részénél tapasztalható túlterheltséget, amely nemegyszer kiváltotta a fáradtságból (tehát nem a politikai érdektelenségből) származó pasz- szivitást. Fejlesztenünk kell az alapszervezetek önállóságát olyan módon, hogy az megfeleljen a gazdaságirányítási reform követelményeinek, az élet lüktető ütemének.

A választott pártszervek, “ a párttagok viszonya a határozatokhoz szintén szorosan összefügg a demokratikus centralizmussal. A felsőbb pártszervek határozatai az alsóbb pártszervekre, a többség álláspontja a kisebbségre kötelező. Ennek jobb érvényesülése érdekében biztosítani kell, hogy az elfogadott határozatok reálisak legyenek és a végrehajtásért felelős párttagok meg legyenek nevezve, és a végrehajtás határideje ki legyen tűzve. El kell érnünk azt, hogy a helyzet gondos elemzése és a következtetések mellett a legnagyobb figyelmet a tennivalók kimunkálására, a határozatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére fordítsuk. A határozatok végrehajtásában növelni kell a személyi felelősség érvényesülését, dicsérni az erre érdemeseket, bírálni, és ha szükséges, szervezeti úton is felelősségre vonni a mulasztókat. Fel kell lépnünk azokkal szemben, ákiik a pártfegyelmet a defeladatot kapnak szocialista brigádjaink is, amelyek közül eddig 49 nyerte el a szocialista brigád oklevelet, hét brigád oklevelet, hét brigádjukat zászlóval, egy négyéves szocialista brigádjukat bronz, és egy hat éve dolgozó brigádjukat pedig ezüst plakettel jutalmazták.

VERSENYFELA JÁNLÁSUK:

1 066 000 FORINT A Mátrai Erdőgazdaság 193566-os év első fél évét 620 ezer forintos nyereséggel zárta. Versenyfelajánlásuk nem kevesebb, mint egymillió forint. A kongresszus tiszteletére eddig 24 brigádjuk tett felajánlást.

A munkaverseny mozgalom szépen fejlődik ebben az erdő- gazdaságban. Több mint 72 munkacsapat vesz részt a munkaversenyben. A brigádok és

mokratizmussal, a személyi felelősséget a kollektivizmussal állítják szembe.

A fegyelem és a demokrácia, a párthatározatok végrehajtásáért viselt személyes felelősség és a kollektív vezetés nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező követelmények. Erősíteni kell a párt minden szervében és tagjánál azt a tudatot, hogy a Szervezeti Szabályzat követelményeit lelkiismeretességből kell teljesíteni, vagyis azzal a közügyek iránti odaadással, amely a pártnak, .mint a munkásosztály tudatos élcsapatának természetéből fakad. Szívós harcot kell folytatni a burzsoá és kispolgári nézetek és erkölcsi felfogás ellen, leküzdve a párt egyes tagjainál és szerveinél tapasztalható helytelen nézeteket és magatartást. Fel kell lépnünk a párt ügye iránti közömbösség, anyagiasság, az önzés, a megalkuvás minden formája ellen. Szükség esetén a bírálaton túl a cselekmény következményeit mérlegelve szervezeti intézkedéseket is kell tenni.

feladataink nagyok és

■ bonyolultak. A pártélet tapasztalatainak összegezése és ennek alapján továbbfejlesztése jelentősen javíthatja egyik fontos feltételét annak, hogy feladatainknak megfeleljünk. hogy szervezeti szempontból is megfelelően felkészüljünk a párt IX. kongresz- szusára.

az egyéni versenyzők részben az Erdőgazdaság legjobbja címért,részben az erdészetek által kitűzött célokért versenyeznek.

A versennyel való törődés is örvendetes módon fejlődött, elsősorban Tarnaleleszen, Pász- tón és Gyöngyössolymoson.

A kongresszusi felajánlásokban élen járnak szocialista brigádjaik. A csaknem 40 „régi” szocialista brigád és a most jelentkezett újabb kilenc is.

A mátraiak különösen számítanak a Blazsek-brigádra, amely hat éven át minden évben elnyerte a szocialista brigád címet és idén az ezüst plakettet is. Nem kevésbé Pál Ferenc négytagú fakitermelő brigádja, amely négyéves munka után a bronz plakettet kapta jutalmul.

ÖNKÖLTSÉG- CSÖKKENTÉSSEL, MINŐSÉGI MUNKÁVAL...

A Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság az 1964—65 évi termelési évben dolgozóinak hét százalékát tüntette ki a Kiváló dolgozó-jelvénnyel.

Eddig 17 brigádjuk nyerte el a szocialista brigád kitüntető címet és jelenleg 52 brigádjuk kapcsolódott be a mozgalomba.

Dolgozóik felajánlásának értéke: 934 000 forint.

A vállalást elsősorban önköltségcsökkentéssel, termelési érték emeléssel és minőségi munkával kívánják megvalósítani.

Szocialista brigádjaik részére a felajánlás teljesítése biztosított.

Röviden így lehet összefoglalni azokat a vállalásokat, amelyeket az erdészeti dolgozók pártunk IX. kongresszusának tiszteletére felajánlottak. Most már egyetlen egy van hátra: a vállalások teljesítése. Ehhez kívánunk mindkét erdő- gazdaságunknak sok sikert.

f. p.

1966. május 15„ vásárnál»