Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
Komplett gyárberendezés szállításában vesz részt az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára Hetvennyoic építőanyag és vegyesipari vállalat közül három kapott élüzem címet, közöttük a Heves megyei Építőanyag és Vegyesipari Vállalat, amely 1965-ben olyan eredményeket produkált, amelyekre még a legoptimistábbak sem gondoltak az esztendő elején. Az egy munkaórára eső termelési értéket 120,3 százalékra teljesítették. 1964-ben egymillió 400 ezer forint veszteséggel zárták az évet, ács 1965-öst 576 ezer forint nyereséggel. — Hogyan csinálták? — A választ Ivádi József igazgatótól kapjuk: — 1964 elején költözött Hatvanból Egerbe a vállalat központja, és egy vállalattá olvadt össze a káli betonüzem és a szilvásvárad! mészmű. Az egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy a termelte irányításába, a vezető beosztásokba olyan embereket tegyünk, akik képességeik, tudásuk alapján megfelelnek azoknak a feladatoknak, amelyeket magunk elé tűztünk. Második lépésünk m termeién műnsaki feltételeinek m megntnervenéne, biztosítása volt. lehetőségeinkhez mérten kicseréltük az elárult gépeket, te új állítottunk munkába, így felszabadítottuk dolgozóinkat a nehéz fizikai munka alól. Ma már a munkafolyamatok nagy részét gépek végzik. Az 1965-ös esztendőnek nemcsak gazdasági eredményei vannak... — Az előző években a káli beton üzemnek még szakszervezete sem volt. Vállalatunknál nyoma sem volt a szocialista versenymozgalomnak. 1965-ben már öt brigád vernenyxeit egymással, ebben az évben pedig 15-re nőtt a versenyző brigádok száma. Megszilárdult a munka- fegyelem, megváltozott a szellem a dolgozók között. Az él- üzemavató ünnepségen 10-en kaptak kiváló dolgozó jelvényt (közöttük az igazgató és a műszaki vezető), 15-en pedig kiváló dolgozó oklevelet Főkönyvelőnk pedig A kőny- nyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Az élüzem-kitüntetés újabb erőt lendületet adott a dolgozóknak ... — Valóban, az 1966-os év első negyedévének eredményeiben már lemérhetek ezek a hatások, 101,3 százalékra teljesítettük negyedéves tervünket. A dolgozók vállalást tettek, hogy az 1906-os tervet 102 százalékra teljesítik. Az elkövetkezendő években az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldania a vállalatnak... — 1966. január elsejével vállalatunkhoz csatolták a Heves megyei Javító-Szolgáltató Vállalatot is. Ismeretes, hogy megyénk lakossági szolgáltatása nem kielégítő. Lesz tehát mit csinálnunk. Lakossági szolgáltatási tervünket az első negyedévben 103,8 százalékra teljesítettük és reméljük, s mindent megteszünk érte, hogy a lakosság igényeit megfelelően kielégítsük. Hatssáxexer forinton vállalással kösxöntjük a IX. kongressxust. Reális vállalások ezek, hiszem megvannak hozzá a személyi# műszaki feltételek te nem utolsósorban ott vannak a vállalások mögött azok az emberek, akik az 1905. évi munkád jukkái elnyerték az első éJ-> üzem címet. Kis közösség a Heves megyei Építőanyag te Vegyesipari Vállalat, de már rangos közösség. Az élüzem címhez méltó feladatokat szabtak maguk elé, s az élüzem címhez méltóan akarják megvalósítani Koós József Egy hasznos vizsgálat tapasztalatai A megyei pártbizottság és tanács mezőgazdasági osztályainak szervezésében és irányításával tételesen megvizsgáltuk a megye termelőszövetkezeteinek helyzetét az időszerű mezőgazdasági munkák végrehajtása vonatkozásában. A járásonként végrehajtott vizsgálat eredményét értékelték az illetékes járási párt- és tanácsi vezetők és a szakigazgatás irányítóinak bevonásával mérleget vontak a kapott helyzetkép alapján, valamint intézkedéseket tettek a hibák kijavítására. van: nagyobb a jövedelem, többet lehet költeni. Hogy ne legyen panasz rá, a nagylánynak is vásárol egy szép, gyapjú kardigánt dupla áron, de megéri: csak ötödrészét kell lefizetni a maszek árusnál. A többi részlet és ez a fontos! Mert a mamának készpénzért ingyen sem kell... A nagylány nemcsak sudár növésű, de okos is. öt hónapig szó nélkül odaadja a mamának a fizetését, mégsem lesz kevesebb a gond, pedig havonta ezer forinttal több a jövedelem. — Ez rgy nem mehet tovább — mondja a mamának. — Hiába dolgozom és apu is feleslegesen gyötri magát, ha anyu köny- nyelmü és pazarol. — Akkor csináljátok H! — kiabálja hisztérikusan a mama. — Csináljuk is! — bátorkodik fel a férj. — Ezentúl a fizetésemet a lányomnak adom, nem pedig neked. A mama dührohamot kap, leroskad egy székre és zokog. A férj kérlelhetetlen. — Te vásárolsz ezután — mondja a lányának. — Ruhaféléket is, és mindazt, ami a háztartáshoz kell. — Hat hónap alatt kifizetjük anyu adósságait is — szól közbe a lány. — És velem mi lesz? — kérdezi fáradtan, könnyeit morzsolva a mama. — Tovább is éppen úgy vezeted a háztartást, mint eddig — mondja határozottan a férj. — De hát valami zsebpénzt csak kapok? — fordul most már nyugodtabban és élénk figyelemmel az asszony a férjéhez. — Természetesen kapsz — zárta le a beszélgetést a férj — pedig te sohasem adtál nekem még egy szimplára váló sem.megyel szinten az időszerű munkák állásának tényei, miben kell sürgő*« sen intézkedéseket tenni? Az őszi kenyér- te takarmánygabonák tavaszi felsegélyező trágyázását a szövetkezetek zömében az előirányzatnak megfelelően elvégezték. A gabonafélék vegyszeres gyomirtását általában megkésve kezdték meg a termelőszövetkezetek és ez a munka kezdetben nagyon vontatottan haladt. A munkák végrehajtásában különösen elmaradtak az egri, gyöngyösi és pétervásári járásokban. A jelentős lemaradást a vizsgálat óta eltelt időben jórészt pótolták, de befejezni nem tudták a szövetkezetek. A kora tavaszi vetésű növények közül súlyos elmaradást tárt fel a vizsgálat a cukorrépánál. Objektív körülményként játszott közre ugyan a belvízzel borított terület, de teljes mértékben erre hivatkozni nem minden esetben lehetett. A vizsgálat idején súlyos lemaradás volt a gyöngyösi és a hevesi járás közös gazdaságaiban. A vizsgálat óta eltelt időszakban ezeken a helyeken már módosult a helyzet. Más években a kukorica vetését zömében április végére befejezték a szövetkezetek. A belvízkárok miatt most •z a munka is kitolódott és még jelenleg is vetnek kukoricát a megyében. A szőlőterülettel rendelkező szövetkezetekben a metszési munkákat általában időben és megfelelő minőségben elvégezték. A szőlők első kapálása az időszaknak megfelelően kellő ütemben haladt. A széles sor- távon telepített ültetvények gépi sárköz-művelése a vizsgálat idején a legtöbb üzemben befejezést nyert. A sorköz- művelés minőségét illetően azonban a vizsgálat néhány üzemben hibaként állapította meg, hogy a szántással végzett munkafolyamatot nem követte tárcsa vagy fogas. Mind a termő, mind a nem termő ültetvények fakadása jó. A termő szőlőkben a fakadá- sok fürthozama is megfelelő. A hajtások növekedése intenzív. Az egri és hevesi járásokban folytatott vizsgálatok idején az üzemek már a permetezésekre is felkészültek. Az üzemi gyümölcsösök növényvédelme és talajmunkái kielégítőéit voltak általában. A recski Kékesi Gyopár Tsz-nél a talajmunfeát, az andomaktá- lyai Búzakalász Tsz-nél a növényvédelmi munfca elmaradását hiányolta a vizsgálat A zöldségtermesztésben a vizsgálat megállapította, hogy a tsz-ek erre a munkára évről évre nagyobb gondot fordítanak. Felismerték, hogy a termesztés sikere nagy mértékben múlik a kiültetésre kerülő palánták minőségén, fejlettségén. Jelentősen megnövekedett a korai magvetésből származó^ tűzdeléssel nevelt palánták aránya. Paradicsomból például ilyen nagy területen április végéig még egyetlen évben sem ültették ki a palántákat, mint ebben az évben. A szerződött terület 60 százalékán már kipalántálták a növényt. A vizsgálat idején jelentős területen folyt az uborka, tök, dinnye és paprika kl- ültetése is. Amennyiben máfásban fagykár nem éri a zöldségkertészeti knV- túrákat, úgy korán, nagy tömegű árura lehet számítani. A vizsgálat során azonban azt is megállapíthattuk, hogy több szövetkezetben minden palántát felhasználtak és fagy esetén pótlásra már nem lesz lehetőségük. A hagyományos paradicsomtermesztő termelő- szövetkezetekben az optimális tőszám biztosítása tekintetében is van még javítani való. Az állattenyésztés, illetve tartás helyzetképének megállapításakor az átteleltetés utáni kondícióbeli, takarmányozási, termelési, istálló és majorrendszer szemrevételezésére terjedt ki a vizsgálat. Általában megállapítást nyelt, hogy az állatok átteleltetése a szövetkezetek többségében nem idézett elő kondícióromlást, elhullást. Mégis akadtak olyan szövetkezetek, ahol nincs minden rendben az állattartás területén. A bodonyi Mátragyöngye, az átányi Dózsa, az újlőrincfal- vi Május 1., a karácsondi Kossuth tsz-ekben, Kál mindkét szövetkezetében és a makiári Űj Élet Tsz-ben a szarvasmarhák takarmányozására, gondozására sokkal több gondot kell fordítani. Kéri István a megyei tanács mező- gazdasági oszt. helyettes vezetője 1966. május 13., péntek dós feleség kezei között rendszerint elfolyik a pénz és a kis családnak még a napi kosztja is veszélyben forog. — Nem juthat mindig mindenre — mondja ilyenkor az asszony. — Sokba került a tavaszi kosztümöm. A cipőt és a retikült sem adták hozzá ingyen. A türelmes és kitünően idomított férj rengeteg külön munkát vállal, hogy a családot átsegítse a havonként ismétlődő válságokon, de olykor már zúgolódik sanyarú sorsuk miatt. — Nem tűT&m tovább anyád zsarnokságát és pazarlását — mondja a már előbb említett sudár növésű lányának, amikor a lány az érettségi után elfoglalja első munkahelyét. De nem tesz semmit és a mama egy hónap elteltével boldogan öleli keblére a lányát és a lánya első fizetését. A mama elemében tovább egy ilyen dúvaddal! A tájékozottabb házastársak körében ismeretesek a báránylelkű férjek időnkénti kitörései és hirtelen meghunyászkodásai. A férj, villámgyors fordulattal az asszony elé járult, a két gyerekkel együtt átölelte és vezeklő szavakat mormolt: — Soha többé, esküszön, csak maradj! Nem tudok nélküled élni. Ígért, siránkozott, és az asz- szony maradt. Nem állítom, hogy a feleség győzelmi mámorában cirkuszi oroszlánidomító módjára az egyik, vagy a másik lábát rátette volna az előtte vonagló derék férj hátára, de annyi biztos, hogy az eltelt újabb tíz évben a férj többé nem mondott nemet. A kis család pénzügyeit természetesen a feleség intézi, rendkívül egyszerű módszerrel. A férj minden fizetéskor átadja teljes keresetét. Ám a karGyongyosön, az Egyesült Izéé Félvezető és Gépgyárában egyre többen nézik meg a térképen, hogy hol fekszik Novgorod, egyre többen beszélnek arról, hogy milyen város is ez. Ugyanis a gyöngyösi gyár 1966. évi munkája, sőt az 1967-es év első fele is sajátosan összekapcsolódik Novgoroddal. Ismert dolog, hogy a magyar export fontos része a komplett gyárberendezések gyártása, és ebben a tevékenységben legnagyobb partnerünk a Szovjetunió. Az Egyesült Izzó jelentős részvevő ezekben a szállításokban, mivel önálló exportálója a lámpa- és fénycsőgyártó berendezéseknek, a vákuumtechnikai gépeknek és a tv-képcsö veket gyártó gépeknek. Még a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron történt, bogy aláírták az Izzó képviselői a vásár egyik legnagyobb kötését egy Novgorodban felépítésre kerülő komplett tv-képcsőgyár berendezéseinek a szállítására. A képcsőgyár kívánt teljesítménye magyar viszony- tatban rendkívüli, hiszen hat gyástó vonalával évente egymillió 200 ezer képcső gyártására alkalmas és kiszolgálásához háromezer «aber szükségen. Ugyanekkor • Vád Tv- képcső- és Alkatrészgyár egy gyártó vonalával fedezi a rohamosan fejlődő hazai igényeket, és még jelentős mennyiséget termei exportra is. De tükrözi a munka nagyságát a szerződések értéke is, amely több stet had és fél millió rubel Magyar szakemberek Novgorodban A munka során nemcsak le teB gyártani a gyár berendezé- eeit, hanem egy gyártó vonalat háromhavi hazai próbaüzem «során — amelyet szovjet sze- méiyxet lát ei — át kell adni Novgorodban, a teljes gyári berendezést, üzembe kell helyezni fei beB futtatni ezt a maximális gyártásra és el kell érni a garantált kihozatali százalékot. Erre a célra majd külön szakembereket küld az Izzó Novgorodba. Mindezt viszonylag rövid Sdő alatt ken végrehajtani A ■emwődé« aláírása után másfél évvel — tehát még ez év barA ■*“«—-v aUg negyven esztendejével, a maga sajátos módját» szeretí a családját: • férjét, a üzenném éves, nyurga legényfiát és a* immár eladósorba került és sudár növésé lányát. A mama fia gimná- vsamban tanul, a mama lánya pedig tavaly érettségizett az egyik technikumban. Talán különösen hangzik, hogy a mamát, mint a két gyerek egyetlen szülőjét említem, amikor a két gyerek apja is a legjobb egészségnek örvend és boldog családi kötelékben együtt él a mamával és a két gyerekkel. De hát a családon belül minden a mama és minden a mamáé! A két gyereket is kizárólagos joggal vallja magáénak, ami érthető, ha a kedves mama markáns természetrajzával és közismert erélyűvel szembeállítjuk férje végtelen türelmét, a csendet, és a békességet szerető tulajdonságait. Ebből következik, hogy a családban mindenkor és mindenben a mamának van igaza, a papa csak bólogat, ahogy az úgynevezett jó házasságoknál ez gyakran tapasztalható. Húszéves boldog házasságuknak csak egyetlen időszakáról lehet úgy megemlékezni, hogy átmenetileg zavarok álltak be. Tíz évvel ezelőtt egy említésre is alig érdemes vitában a papa nemet mondott, s az önuralmát vesztett férj a saját elnyomatásáról és feleségé tűrhetetlen zsarnokságáról oly drasztikus hangon nyilatkozott, hogy merészsége nemcsak az asszonyt, hanem önnönmagát is meglepte. Az assszony hamar felocsúdott, kézen fogta a körülöttük siránkozó gyerekeket és érthető izgalommal a hangjában az ajtóból kiáltott vissza a még mindig dühöngő férjének — Hazamegyek, örökre haza- ffjegyek apáékhoz. Nem élek madik negyedévében — szállítani kell az első berendezéseket. 1967 első félévének végére pedig üzembe kell állítani a gyártó vonalakat. Ennyi idő pedig egy komplett gyár megtervezésére, a konstrukció elkészítésére, a legyártásra és a kiszállításra nem éppen bőséges. Ebből a munkából vállalt jelentős részt az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető- és gépgyára. Együttműködésük alapján az Egyesült Izzó újpesti gépgyárával és a Konverta-gyárral készülnek a szükséges berendezések. Ez a megrendelés a gyöngyösi gyár 1966 éves munkájának zömét jelenti, meghatározó és alakító szerepet tölt be a gyár életében. A hatás meg is látszik a gyár életében. „Novgonodi” értekezletet tartanak, *movgorodi”. ütemtervek készülnek, „novgo- rodi” témafelelősöket neveznek ki, stb. stb. Ennek a gyártásnak megfelelően alakítják át a szereidét, építenek ki új részlegeket, szervezik át a forgácsolóműhelyek munkáját, vezetnek be új technológiákat és honosítanak meg új szakmai ágakat Ez a gyártmány ugyanis a legkülönbözőbb gyártási technológiák és gyártási ágak kapcsolatát igényli. Megtalálható benne a nehéz vasszerkezetektől kezdve a finom vákuumtechnikai munkán át az elektroműszerész munkáig és a különleges felületkikészítésig egy sereg technológia. A helybeli munkához kapcsolódik még jó néhány olyan munka, amelyet más cégekkel kell elvégeztetni — mint például krómozás, nikkelezés, argon íves hegesztés, gumírozás, kerámiák készítésé, műanyagsa j tolás, transzformátorok gyártása —, azni széles körű kooperációs munkát kíván meg. A gyöngyösi gyárban a II. negyedév elejétől már nagy ütemben folyik ez a munka. Előre elkészített ütemterv szerint kezdődött el az alkatrészek forgácsolása, áprilisban pedig még egyes típusok szerelése. Sok nehézség adódik a hiányos anyagellátás, valamint a konstrukciók kiforratlansága miatt, de megállásra nincs idő, mert sürgetnek a határidők. A legsürgősebb feladat Külön üzemrész foglalkozik a BTE—2 típusú képcsőszivaty- tyú-kocsik gyártásával, amely pillanatnyilag a legsürgősebb feladat. Ebből a kocsiból 642 darabot kell legyártani Gyöngyösön, és az újpesti gépgyárban építik rá a pá’yákra. Ezek a kocsik végzik a képcsövek leszívását és lezárását a technológiai folyamat során. Együttes értékük több mint 42 millió forint. Jelenleg már az első 30 darabos széria szerelése folyik, amely a napokban kerül az újonnan épített próbastandra bemérés végett. Ez a munka nagy figyelmet, különleges szakképzettséget és precíz megmunkálást igényel. Másik nagy volumenű munka — de már eltérő jellegű — a hat darab ZTE—7 elektromos beégető kályha szerelése. Egy-egy ilyen kályha 30 méter hosszú, közel két és fél millió forintot ér. Elkészítéséhez egyenként mintegy 20 ezer forgácsoló és szerelő munkaóra szükséges. Ahhoz, hogy ezt le tudja az üzem gyártani, jelentősen fel kellett emelni a szerkezeti lakatosok, hegesztők és elektromos szerelők létszámát. Csak egy adat a munka nagyságára: a berendezésen közel százezer lyukat kell fúrni. Még a szereidét is át kellett alakítani, hogy megfelelő helyet nyerjenek a szereléshez. Az első mérföldkő Szeptember vége a „novgo- rodi" témában az első mérföldkő. Ekkorra kell ugyanis Vácra szállítani az első gyártó vonal berendezéseit, hogy megkezdődjön a próbaüzem a szovjet személyzettel. Erre a célra külön épületet is építettek a vád gyárban. A további kiszállítást pedig ütemterv szabályozza 1966 végére, metre 1967 első negyedévére. Ezért jelent Gyöngyösön az „Izzóeoknafc^ jóval többet a Novgorod név és ezért érdeklődnek a város iránt. Hiszen több mint egyéves munkájukat jelenti. Konkrét kapcsolatot egyébként még nem lehet megteremteni a szovjet üzemmel mert új létesítményről van szó, még most építik a csarnokokat és ezért még nincsenek munkásai sem. De a KISZ és egyéb szervek erre is gondolnak a jövőben. Szeretnének minél hamarabb megismerkedni a várossal és az emberekkel is. k. r. * Elüzememk 0 Sikeres esztendő
