Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

írók, könyvek — ünnep Színesnek és tartalmasnak ígérkezik az idei, május 28.— június 5. között megrendezésre kerülő ünnepi könyvhét. Gon­dos szervezéssel készülnek az író—olvasó találkozókra, s nagy BÚlyt fektetnek a könyvárusí­tásra is. A könyvesboltok meg­hosszabbított nyitva tartási idő­vel állnak majd a vásárlókö­zönség rendelkezésére. Me­gyénk városaiban, a hagyomá­nyok szerint, idén is felállítják a könyvsátrakat, s a községek­ben házról házra árusítással igyekeznek új olvasókat nyer­ni. A könyvhét rendezvényei között irodalmi fejtörők, könyvbálok, könyvbarát-na- ] ok, könyvárusítással egybekö­tött könyvkiállítások, egész na­pot betöltő programsorozatok szerepelnek. A moi magyar irodalom ünnepe Az ünnepi könyvhét — könyvkiadásunk gondosságá­nak köszönhetően — valóban a mai magyar irodalom ünnepe, költészetünket Nagy László, Csanády János, Mezei András, Győry Dezső kötetei reprezen­tálják, s mai verstermésünk értékes darabjainak gyűjtemé­nye a Szép versek 1965. című antológia. Mai prózairodal­munkat Goda Gábor válogatott elbeszéléseinek kötete, Len­gyel József összegyűjtött mű­vei, Szabó Pál és Veres Péter összegyűjtött novellái, Tamási Áron és Fejes Endre elbeszélé­seinek kötetei képviselik. Meg­jelenik a fiatal prózairók Kör­kép■ 66. című antológiája, s új kiadásban olvashatjuk Kassák Lajos Egy ember élete című önéletrajzi regényét, bibliofil kiadásban kapjuk Tersánszky J. Jenő Kakuk Marciját. A régebbi magyar irodalom és a külföldiek Az ünnepi könyvhét kiadvá­nyai között megtalálhatjuk a régebbi magyar szépirodalom darabjait is. A verseskötetek porában meg kell említeni Pe­tőfi összes verseit (illusztrált, bibliapapíron), a Hét évszázad magyar versei című költői an­tológiát és Juhász Gyula összes verseit. Második bővített és ja­vított kiadásban adják közre Bálint György publicisztikai írásait, s bizonyára kapós lesz majd Szerb Antal VII. Olivér című munkája. A külföldi irodalom — egye­bek között — Copic A nyolca­dik offenzíva című regényét és Hochhuth világsikerű drámá­ját, A helytartót kínálja. Kilá­tó 66. címmel megjelenik az új szovjet novellák antológiája. A gyermek- és ifjúsági iro­dalom könyvheti újdonságai között sikerre számíthat a ne­ves csillagász, Kulin György, s az író Fábián Zoltán közösen írt fantasztikus regénye, az Üzen a nyolcadik bolygó. Az ismeretterjesztő könyvkiadás csemegéjének ígérkezik Vám- béry Ármin Dervisruhában Szamarkandig című munkája. A 64 könyvheti mű 835 ezer példányban jelenik meg, de kaphatók lesznek a mai ma­gyar szépirodalom közelmúlt­ban megjelent értékes alkotá­sai is. Megfelelő példányban állnak majd rendelkezésre az ünnepi könyvhétre hozzánk lá­togató írók kötetei is. Ünnepségek megyénkben A könyvhét megyei megnyi­tóját május 29-én, vasárnap délelőtt, az egri Gárdonyi Könyvesboltban tartják A könyvesbolti megnyitó ünnep­séget irodalmi matiné követi a Hotel Eger halijában, ahol a meghívott íróvendégek —Som­lyó György, József Attila-díjas költő, Galambos Lajos, Fekete Gyula és Szakonyi Károly írók — műveiből a Megyei Irodalmi Színpad együttese szolgáltat műsort. Somlyó György és Fekete Gyula saját műveiket tolmácsolják a mű­sorban. Vasárnap délután Recsken kerül sor az ünnepi könyvhét megyei jelentőségű író—olvasó találkozójára, amelyen Galam­bos Lajos és Szakonyi Károly vesznek részt. Ugyancsak ek­kor találkozik Nagyút iroda­lomszerető lakóival Somlyó György és Fekete Gyula. Az ünnepi könyvhét más­napján, május 30-án, hétfő délelőtt az íróküldöttség az egri József Attila Leánykollé­giumba hivatalos. Hétfőn dél­után Somlyó György és Fekete Gyula a gyöngyösi Vak Boty- tyán Gimnázium diákjaival, Galambos Lajos pedig hatvani olvasóival találkozik.'Szakonyi Károly ugyanekkor az Egri Irodalombarátok Klubjának tagjaival folytat baráti eszme­cserét. Több íróvendéget várnak megyénkbe az ünnepi könyv­hét járási rendezvényeire. A programsorozatokban nem ke­vesebb, mint 30 író—olvasó ta­lálkozó megrendezését tervezik a különböző intézmények, a népművelési és társadalmi szervek. fp. d.) Száz magyar találmányt mutatnak be az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron Közeledik a műszaki alkotá­sok tavaszi seregszemléjének időpontja: május 20-án nyit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Mint eddig minden évben, 1966-ban is jelen lesznek a magyar feltalálók és találmá­nyaik, a kiállítási pavilonban száz műszaki alkotás reprezen­tálja a magyar feltalálókat, szellemesebbnél szellemesebb szerkezetekkel, eljárásokkal és gépekkel. A hazai és külföldi műszaki és kereskedelmi szakemberek minden évben fokozott érdek­lődéssel tekintették meg a ki­állított magyar találmányokat. Az 1966. évi kiállításon 275 négyzetméter fedett és 150 négyzetméter szabad területen már száz találmány jelentke­zik. Mi az, amely alapját képezi a kiállításnak, minőségben és számszerűségben is megterem­ti a fejlődés lehetőségét? Ala­pot jelent a kiállítás megren­dezésében az a tény, hogy csak az elmúlt évben magyar felta­lálók 1438 bejelentést tettek, az engedélyezett hazai szaba­dalmak száma pedig 437 volt. Jelentősek újítómozgalmunk számadatai is: 1965-ben 192 691 javaslatot nyújtottak be, ebből 102 848-at fogadtak el és 81 839-et valósítottak meg. A kifizetett újítási díj 62 411 500 forint volt, az eszmei díjazás összege 46 340 800 forint És Viz§ga-„menetremr a dolgozók középiskoláiban A középiskolák esti és leve­lező tagozatain a negyedik év­folyamokban az idén csaknem 30 000 felnőtt diák fejezi be tanulmányait A negyedikesek­nek — akárcsak a nappali ta­gozaton — már véget ért a ta­nítás. Az írásbeli osztályvizs­gák a dolgozók gimnáziumai­nak negyedik osztályaiban e hét végén kezdődnek és a be­fejezéstől számított öt nap múl­va kerül sor a szóbeli osztály­vizsgákra, amelyek legkésőbb május 21-ig tarthatók. Május végéig az első, második és har­madik évfolyamokban is véget ér az oktatás. Június 1-én, 2-án és 3-án készítik el a dolgozók gimná­ziumaiban az idén végző fel­nőttek írásbeli érettségi dolgo­zatukat; az első napon ma­gyarból, a másodikon mate­matikából, a harmadikon ide­gen nyelvből. Az első, második és harma­dik évfolyamokban a gimná­ziumok esti és levelező tago­zatán június első felében bo­nyolítják le az írásbeli osztály- vizsgákat és egy héttel ezután kezdődnek meg az említett év­folyamokban a szóbeli osztály­vizsgák, amelyeket legkésőbb július 9-ig befejeznek. A szóbeli érettségi vizsgá­kat a dolgozók gimnáziumai­ban június 20 és július 16 kö­zött tartják. Illetékes helyen közölték, hogy az 1966—67-es tanévre már júniusban jelentkezhetnek az érdeklődők a dolgozók gim­náziumába. A közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatain az első, második és harmadik év­folyamok írásbeli osztályvizs­gáira a tanítás befejezését kö­vető öt-tíz napon belül kerül sor, a szóbeli vizsgákat az írásbeli befejezése után egy héttel lehet kezdeni és július 9-ig be kell fejesmi. A negyedikesek írásbeli osz­tályvizsgáit az utolsó tanítási napot követő héten bonyolítják le, a szóbelit pedig olyan idő­pontra tűzik ki, hogy az írás­beli képesítő vizsga előtt leg­alább nyolc nap' felkészülési idejük legyen a hallgatóknak. A közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatain az írásbeli képesítő vizsgák június 3-án, 4-én, 6-án és 7-én lesz­nek. A szóbeli képesítő vizs­gákat június 20 és július 16 között tartják. (MTI) még a számszerűséghez tarto­zik, hogy csak 1966. április 4-e alkalmából 1046 újító és 141 feltaláló kapta meg országos viszonylatban a kiváló újító és feltalálói kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. Mindent összevetve, nagy az alkotókedv, sok az új műszaki megoldás. Arra természetesen sohasem lesz mód, hogy vala­mennyi új találmány, össze­gyűjtve, grandiózus kiállítás keretében kerüljön bemutatás­ra, de egyre gyakrabban hang­zik el olyan észrevétel, hogy egy kicsit lehetne tágasabb is a pavilon, mert sok olyan ta­lálmány hiányzik belőle, amely jelentőségénél fogva helyet kéme a BNV-n. A találmányok pavilonjának közönsége minden évben arra számít, hogy valami kuriózum is akad a kiállított tárgyak kö­zött. Mi az, ami érdekes lesz majd a pavilonban? Az Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak úgy válaszolhatunk, hogy minden tárgy érdekes, mind­egyikben van valami, amely világviszonylatban új és hala­dó, hiszen ezen feltételek nél­kül nem lehetett volna szaba­dalmaztatni egyiket sem. Még­is, anélkül, hogy bármelyik találmányt magasabbra érté­kelnénk a többiekhez viszo­nyítva, tehát rangsorolás nél­kül szeretnénk néhányat meg­említeni az 1966. évi kiállítás anyagából. Patkós László és Szálát Mi­hály találmánya a mélyfúrási paraméterek helyszínen és a telephelyen történő mérését, az adatok regisztrálását végzi. Kerekes József találmánya kialakította a bútorgravírozót és a nyomdaipari klisékészítő gépet A Lakk- és Festékipari Vál­lalat kutató kollektívájának korrózió ellen védő, kétkompo­nensű bevonóanyaga szabadal­mát mutatják be. Nem kívánunk további felso­rolásba bocsátkozni, mert ki­vétel nélkül lehetne valameny- nyi kiállításra kerülő talál­mányról méltatást írni, hiszen megvalósításuk, külföldi érté­kesítésük a népgazdaság érde­keit szolgálja. A vásár nyilvánosságától azt várják a kiállítás rendezői, hogy ne csak a puszta érdek­lődés vezérelje a pavilonba a nézőket, hanem próbálják a gazda szemével nézni az új­donságokat, és a saját munka­helyükön való hasznosítás te­hetőségét kutatva, váljanak maguk is e mozgalom terjesz­tőivé, a tapasztalatcsere tevő­leges részvevőivé. Uj íePTgynjíeményt kapnak a magánlakás-építők Készül a blokkos családi ház és társasház térve Az Építésügyi Minisztérium öt évvel ezelőtt adott ki elő­ször tervgyűjteményt a csalá­£>/\&VAS JÓzse-fir-, 4. Azután jöttek a téli hóna­pok. Az elhagyatottságnak és el- esettségnek valami végtelen szomorúsága fog él még most is a hófölleges, nyomott téli na­pokon. Éveken keresztül ivó­dott belém a tél sok kínja-ba- ja, mint meztelen bőrbe a te­továló festék: lemosni többé nem lehet. Nagy szegénységünk különö­sen télen ütközött elő. Nyomo­rogtunk, fagyoskodtunk, akár az útszéli koldusok. Emlék­szem: az iskolába mindig lyu­kas csizmában mentem. Űj lábbelim soha nem volt. Azt. szaggattam cafatokká, ami még bátyáimtól maradt, mert ki­nőtték. Ha jöttek a dércsípős, tél eleji napok, mikor mezítláb már nem lehetett menni, anyám felment a padlásra és lehozott egy pár lyukas talpú, penészes csizmát. — Ez legalább nem lesz ki­csi — szokta mondogatni min­dig. — Jó sok kapcát belehúz­hatsz, hogy ne fázzon a lábad. Csakugyan nem volt kicsi, akár az ágyról beleugorhattam volna. De bármennyi rongyot csavargattam a lábamra, min­dig fázott. A lyukas talpon be­nyomult a hó, elolvadt és át­nedvesítette a legvastagabb 4 MnnuLmiL íBSSslsSO 1M6. május 12„ csütörtök kapcát is Úgy próbáltam se­gíteni a dolgon, hogy kívülről is becsavargattam ronggyal, de igy meg éktelenül otrombán festett. A' testi kínokon kívül még külön lelki fájdalmaim is voltak, mert a többi gyerek mindig csúfolódott velem; — ... bocskorban jár... — Hol hagytad a medvét? — Táncoltass már medvét, bocskoros... Otthon sírva panaszkodtam az anyámnak, de mit segíthe­tett volna szegény? Egyetlen hathatós segítség lett volna, ha rendes csizmát vesz a szá­momra, de hát ez csak mese­beli álom maradt mindig. Még Feri bátyámnak se tudtak ven­ni. Emiatt sűrű veszekedések is voltak. Volt még egy kis búzánk. Bátyám mindenáron el akart belőle adni egy mázsát, hogy legyen csizmára való. — Szégyellek már az embe­rek közé menni ilyen topron- gyosan. Egész nyáron dolgo­zok, mint egy állat és még ren­des csizmára se telik. — Ki tehet róla? — siránko­zott az anyám. — Talán én? Nekem sincs egy rendes ru­hám, amiben a piacra menjek. Még a falatot is elvonom a számtól, hogy nektek több le­gyen. Most mégis rajtam kere­sed a nyomorúságod okát? — Dögöljünk meg mindnyá­jan éhen — dühöngött a bá­tyám. — Ha már élni se lehet rendesen. Anyám csak sírt az ilyen összezördülések után és én vele sírtam. Azokban az időkben mi sokat sírtunk és keveset ne­vettünk. A jókedv nálunk ün­nepszámba ment. Az enyéim sokat harcoltak az életért, a kenyérért, de még többet egy­más ellen. Én csak kívülről néztem sűrű háborúskodásukat, de tálán legtöbbet szenvedtem tőle, mert mindegyikük kese­rűségéből jutott rám is ele­rette, mert a szavak zsongása elálmosította és akkor olyan 1 lehetett ábrándozni soha m élt szépségekről. Most is 'Rk azért ment el, hogy ott Lalán meleg szobára talál. Nálunk csak Feri bátyám volt otthon és Füleki bácsi jött át, a harmadik szomszédból. Kabátjukba húzódva üldögél­tek a hideg kemence mellett. Talán, hogy áltassák magi’kát. Cigarettáztak és közben nagyo­kat köptek a földre és a lá­bukkal mindig elmázolták. Csendesen beszélgettek — de a szavak értelme most nem érde­kelt. Mélyen behúzódtam a ta­karó alá és hagytam magam elringatni a szavak zsongásá­tól. Kicsit fáztam, mert vékony volt a takaró. Valamikor vas­tagon duzzadó volt még ez a dunyha, de anyám a nyomorú­ság napjaiban kiszedegette be­gendő. Emlékszem, egy süket téli estén történt, hogy én is bele­keveredtem először a harcba. Korán lefeküdtem, mert hi­deg volt a szoba. A fehérre me­szelt búbos kemence hidegen hallgatott a sarokban. Anyám nem volt odahaza. Elment bandázni valamelyik szomszéd­hoz. Ez persze csak ürügy volt, mert anyám nem volt soha társaságkedvelő. A beszélgetést is inkább csak hallgatni sze­lőié kilónként a tollat és elad­ta. Mindig azt mondta, hogy majd visszateszi a legközeleb­bi kopasztáskor, de soha nem jutott hozzá. Lassan már csak a tokja és huzata maradt meg. A szobában sötét volt. Kint az úton néha csengés szán szá­guldott el a tanyák felé. A bentiek csendesen elhullajtotc szavai mint jótékony takaró borultak a szememre. Ha pilla­natokra elhallgattak, hiányzott az elringató duruzsolás. Egyszerre csak felfigyeltem. A szavak, mintha tűk lettek volna, úgy szúródtak belém és merev figyelésbe mozdították az egész testemet Füleki bácsi beszélt: — Benkőékné! is tele van a góré. Kutyák nincsenek. Az ember szépen kifeszít néhány lécet és már töltheti is a zsá­kot. .. Észre se veszik... — Jó ára van a kukari cáriak — mondta a bátyám. — Az is. Meg nálunk ott a két malac. Venni nem tudok nekik. — Nekünk nincs malacunk. De csizma kellene... — Én mondom, ne gondolkozz sokat a dolgon! A szegény em­ber úgy él, ahogy tud. Meg on­nan vesszük, ahol meg se koty- tyan az a kicsi. AZ álmosság egyszerre ki­röppent a szememből. Ogy do­bogott a szívem, hogy azt hit­tem, meghalljáik. Mozdulni se mertem, nehogy észrevegyék, hogy ébren vagyak és kihall­gattam a beszélgetésüket. Vágj' talán nem is törődtek velem? Gondolták, hogy úgyse értem, miről van szó? Füleki bácsi nemsokára elkö­szönt és elment. Kint, az ajtó előtt még sokáig elbeszélget­tek. Hogy mit, azt nem értet­tem. A szavak csak monoton dünnyögésként ütődtek át a fa­lakon. Én mégis szinte a bő­römmel éreztem minden mon­dat értelmét. Tudtam: a lopás­ról beszélnek, hogy mikor men­nek. Az én bátyám, az én Feri bátyám lopni akar! El akarja venni a másét. A rémület szin­te megmerevítette a tagjai­mat. Hát lehetséges ez? Mind­járt arra gondoltam: biztosan megfogják őket és micsoda szé­gyen lesz az nekünk. És lopni... Hiszen az borzasztó dolog! Szerettem volna kiugrani az ágyból, kirohanni hozzájuk és könyörögni, hogy ne is beszél­jenek ilyenekről. Még rágon­dolni is borzasztó!... Az én bátyám lopni akar.. . . (Folytatjuk) dtház-épftőknek. A gyűjtemény tervei azóta lényegében elavul­tak. Ezért a minisztérium meg­bízáséira a Típustervező Inté­zet, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Szegei® Tervező Iroda dolgozói újabb tervsorozatot készítenek. Nagy munkát végeznek, összesen Itt tervet dolgoznak ki családi há­zakról, ikerházakról, sor- és társasházakról. A munka érde­kessége, hogy ebben a gyűjti menyben kapnak helyet elő­ször olyan tervek, amelyek alapján korszerű kohóhabsa- lakbol vagy téglablokkfoől már nem állami bérház, hanem földszintes családi ház vagy emeletes társasház épül. A tervezők összesen húsz­féle blokkos ház terveit dol­gozzák ki A családi ház alap­típusa az ötszemélyes blokkos épület, amely a lakás magjá­nak — vagyis a konyha és a fürdőszoba — megváltoztatása nélkül bővíthető vagy szűkít­hető újabb helyiségekkel hat, illetve három- és négyszemé­lyes otthonná. Az építészek többféle egyemeletes soav és társasházat terveznek, de mindegyiket úgy alakítják ki, hogy alkalmat adjanak a csa­ládok teljes elkülönülésére. Ezért valamennyi lakáshoz külön lépcsőfeljáró vezet és a lakó saját kertjén át közelít­heti meg otthonát. Űjabb vál­tozást jelent, hogy a tüzelő és a lomkamra is a lakásban kap helyet, így nem kell elcsúfí­tani a kertet valamilyen rozo­ga bódéval. Érdekes megoldás a nagyobb lakásoknál, hogy beépített típusbútort terveztek válaszfalnak. Az új tervgyűjtemény há­rom részletben jelenik meg ez év végéig. A jövőre kezdődó magánház-építkezésekhez te­hát már mindenki beszerezheti a modem, korszerű házak ter­veit (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents