Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

lYem sikerült semmiféle pozitív eredményt elérni Leszerelési értekezlet Genf ben Genf (mtv. Kedden délelőtt a genfi le­szerelési értekezlet megtartotta az öthetes nyári szünet előtti utolsó ülését. Az ülésen felszó­lalt az indiai, a szovjet és az amerikai küldött. Trivdi indiai küldött foglalkozott a kínai nukleáris kísérlettel és elítélte azt. lioscsin szovjet küldött ösz­szegezte a leszerelési értekez­let négyhónapos ülésszakának inunkáját. Roscsin szovjet delegátus megállapította, hogy a szocdar­tista országok, valamint a sem­leges államok minden erőfeszí­tése ellenére a tizennyolc ha­talmi bizottságnak nem sike­rült semmiféle pozitív ered­ményt elérnie. Az Egyesült Ál­lamok és az őt támogató NA- ‘ TO-partnerei gyakorlatilag le­hetetlenné tették, hogy a bi­zottság előre jusson. Roscsin rámutatott, hogy a Szovjetunió előterjesztette a nukleáris fegyver elterjedésé­nek megakadályozására vonat­kozó szerződés tervezetét, ame­lyet „első betűjétől az utolsóig Román—vietnami tárgyalások Hanoiban május 9-én foly­tatódtak a román párt- és kor­mány küldöttség, valamint a v ietnami párt- és kormánykül­döttség tárgyalásai — jelenti az Agerpres tudósítója Hanoi­ból-. A román vendégek délután felkeresték a Hanoi peremvá­rosában levő légelhárító alaku­latot. Az alakulat katonái és tisztjei melegen üdvözölték a román nép küldötteit és a pa­rancsnok meleg köszönetét fe­jezte ki a román népnek a vietnami nép harcához nyúj­tott támogatásért és segítsé­gért. Ezután a vietnami csapa­tok katonai gyakorlatot tartot­tak. (MTI) Indonéziai jelentés AmÉr Machmud, a djafcartal helyőrség parancsnoka kedden bejelentette, hogy a hatóságok „kommunista összeesküvést" lepleztek le. As állítólagos összeesküvők „meg akarták öl­ni Suharto altábornagyot és magát Machmudot" Az állítólagos összeesküvés leleplezését bejelentő parancs­nok — mat Antara részletes je­lentése szerint — azonnal filo­zófiai fejtegetésekbe bocsátko­zott és a kommunisták teljes eltüntetését követelte Indoné­zia közéletéből, mert — mint mondotta — az indonéz szocia­lista társadalom megteremtésé­hez „teljesen felesleges Lenin vagy Marx tanításaihoz folya­modni« Angol—rhodesiai tárgyalások mtiiiwi Londonban ked­den folytatódtak a titokzatos angol—rhodeslai tárgyalások, a hírügynökségek olyan béreket közölnek, bogy Smith tanéi 25 ÁnsátréteU munkakör ellát ősár a Tzjnnak 4» is ipészsegédet alkalmazunk« Vállalat, Eger. Raktár a. L százalékkal emelte a benzin árát Kapwepwe amtht külügy­miniszter egy sajtóértekezletén kijelentette, kormánya úgy vé­li, hogy az angol—rhodesiai tárgyalás tulajdoniképpen szél­ső lépés afelé, hogy Anglia el­ismerte az illegális rhodesiai rendszert Közölte, hogy Zam­bia, Algéria és Szenegál azzal a kéréssel fordul a Biztonsági Tanácshoz, alkalmazzanak gazdasági, vagy katonai szank­ciókat — vagy mindkettő» a Smi th-rendszerrel szemben. áthatott az a törekvés, hogy elzárjon minden mellékösvényt a nukleáris fegyver közvetlen vagy közvetett elterjedése előtt". Az Egyesült Államok kül­döttsége azonban gyakorlati­lag kitért a tervezet megvita­tása elől, azáltal, hogy előter­jesztette az amerikai szerződés- tervezetben kifejezésre jutott úgynevezett „organikus elter­jedés” koncepcióját Ez az el­gondolás a katonai tömbök, „egyes nukleáris ereje” meg­teremtésének lehetőségéből in­dul ki és ellentmond az ENSZ- közgyűlés határozatának. A szovjet delegátus megje­gyezte, hogy az Egyesült Ál­lamok és más nyugati országok valójában még megvizsgálni sem akarják a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról, az idegen területen levő csapa­tok kivonásáról, az atomfegy­vermentes övezetek megterem­téséről stb. szóló javaslatokat A nyugati hatalmak semmibe vették az ENSZ közgyűlésé­nek azt a határozatát, amely a nukleáris fegyver alkalmazá­sának megtiltására vonatkozik. Az Egyesült Államok, ragasz­kodva a hírhedt helyszíni el­lenőrzéshez, akadályt teremtett a föld alatti nukleáris kísér­letek eltiltása problémájának megoldása útját». A tizennyolc hatalmi bi­zottságban kialakult helyzet aggodalmat és nyugtalanságot kell, hogy kiváltson — mon­dotta Roscsin. — Reméljük, hogy a szünetet arra használ­ják majd fel a bizottság tag­jai, hogy elgondolkozzanak a helyzeten és előkészítsenek olyan lépéseket, amelyek ki­mozdítják a holtpontról a le­szerelés kérdéseinek megoldá­sát Foster amerikai küldött nem mulasztotta el az alkalmat, hogy felszólalásában éles tá­madást intézzen a szovjet ja­vaslattervezet ellen. Az ameri­kai küldött kifejezte reményét, hogy a jelenlegi kudarc elle­nére még az év vége előtt si­kerül Genfben valamilyen megegyezésre jutni Az ülést ezután elnapolták. A konfe­rencia június 15-én ül ismét össze. (AP, DP A, Reuter) Kútfőidről H rhodesiai helyzetről tárgyalt jelentik az ENSZ 24-es bizottsága NEW YORK; Mint az UPI jelenti Hágából, Hollandia partjai kőzetében az Északi tenger felett kedden összeütközött a nyugatnémet légierő két Starfighter típusú vadászgépe. Az egyik pilóta el­hagyta a repülőgépet, a másik sorsáról semmit sem tudnak. (TASZSZ). LEOPOLDVILLE: A Leopoldvflle-i Kongó szená­tusa 80 szavazattal 12 ellenében elfogadta azt a törvényjavasla­tot, amely elítéli a törzsi viszá­lyokat az ország területén. A törvény megsértőit két évig terjedhető börtönnel sújthat­ják. (TASZSZ). BELGRAD: Tito jugoszláv elnök ötna­pos hivatalos látogatása után az Egyesült Arab Köztársaság­ból hazaérkezett Belgrádba. (Reuter) PEKING: Mao Ce-twng a Kína! Kom­munista Párt elnöke megbeszé­lést folytatott Mehmet Shehu albán min iszterelnökkel. (Űj Kína). PÉCS: Kedden Bécsben nemzetközi konferencia nyílt meg, amelyen az űrkutatás eddigi eredmé­nyeit és jövőjét tárgyalják meg. A konferencián 32 ország 570 képviselője vesz részt (Reu­ter.) KUWAIT: Negyven személyt «tanítottak ki Kuwaitból azzal a váddal, hogy a későbbiekben felforga­tó tevékenységet fejthetnek ki a kuwaiti kormány ellen. 500 másik személy ügyében a vizs­gálat folyik. (AFP) BONN: I Hétfő este a páriámén then képviselt pártok vezetői a bon­ni kancellári palotában megtar­tott tárgyalásukon megálla­podtak abban, hogy egy héten belül törvényjavaslatot dolgoz­nak ki, amely lehetővé teszi, hogy az NSZEP képviselői a letartóztatás veszélye nélkül részt vegyenek az NSZK-ban megrendezendő gyűléseken. A törvényjavaslatot Ernst Benda CDU-képviselő és az SPD ja vaslata alapján dolgozzák ki. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ 24 tagú bizottságá­nak I. számú albizottsága megvitatta a rhodesiai helyze­tet Tanzánia, Szíria és a Szov­jetunió küldöttei felszólalá­saikban hangoztatták, hogy Anglia azért nem hajlandó erélyes intézkedéseket tenni a fajüldöző rendszer megfékezé­sére, mert szeretné fenntartani a jelenlegi helyzetet, amikor a monopóliumok, a fehér telepe­sek könyörtelenül kizsákmá­nyolhatják a színes bőrű lakos­ságot Sahov, a Szovjetunió képvi­selője felszólalásában rámuta­tott, hogy a Rhodesiában be­ruházott tőkének 80 százaléka külföldi eredetű. A monopóliu­moknak előnyös az ország je­lenlegi „függetlensége”. Tötob rhodesiai részvénytársaság részvényesei között angol par­lamenti képviselők is vannak. Így azután Smith kormányá­nak nem okoz különösebb ne­hézséget, hogy kölcsönt kap­jon. Az utóbbi években az an­gol és az amerikai bankok több ízben is adtak neki hiteit) mégpedig vagy félszáz millió fant sterling összegben. A mo­nopóliumok urai biztosak ben­ne, hogy soha nem fogja hát­rányos helyzetbe hozni őket az a kampány, amelyet az angol kormány Smith rendszere ellen indított — mondotta a szovjet küldött (MTI) India hallandó tárgyalásokat kezdeni ÜJ-DELHI (MTI): Az új-delhi rádió jelenté­se szerint Indira Gandhi indiai miniszterelnök kijelentette, hogy örömmel találkozna Nasszerrel, az EAK elnökével és Tito jugoszláv elnökkelj hogy megvitassák a mindhá­rom felet érdeklő kérdéseket Gandhi asszony hozzáfűzte, hogy India hajlandó tárgyalá­sokat kezdeni a Kínai Népköz- társasággal, amennyiben előző­leg sikerül megteremteni a tár­gyalások alapját Megkerült a radioaktív labda BELGRAD (MTI): Belgrádban lassan elcsitul az idegesség, megnyugszanak a kedélyek. Húszórás intenzív nyomozás után végre előkerült a labda alakú radioaktív cso­mag, amely vasárnap délután tűnt el a műszaki feltalálók belgrádi kiállításán. A mű­anyag burkolatú gömbben ra­dioaktív Tallium—104 volt el­helyezve A veszélyes labdát két meg­rettent gyermek szolgáltatta át a nyomozó szerveknek. El­mondották, bogy a kiállítást Járva a földön műanyag göm­böt pillantottak meg, s labdá­nak gondolva elvitték, bogy játsszanak vele. Játék közben hallották, hogy a labda belse­jében valami zörög. Felnyitot­ták és egyikük a Tallium— 104-et rejtő ampullát kesébe is vette. A két gyermeket a belgrádi sugár-fertőtlenítő intézetben alapos vizsgálat a!á vetették. A kiadott közlemény szerint a su­gárzás egyikük szervezetét sem támadta meg veszélyes mérték­ben. Kedden napközben is rengett a fold Taskentben TASKENT (TASZSZ): Kedden, a nap folyamán újabb földrengéseket észleltek Taskentben. Erősségük több­ször az 5 ballt is elérte. Mint már közöltük, éjszaka a föld­lökések ereje elérte a 6—7 ballt is. A legutóbbi földrengés kö­vetkeztében a korábban meg­sérült házak falai beomlottak és új épületek is megrongá­lódtak. A sebesülteket elsőse­gélyben részesítették. Közben tovább folytatódik a munka a korábbi földrengések következményeinek felszámo­lására. (MTI) i ÉrtesftJBk gek érintett kftraé- Zogy a Makiár és Füzesabonyi át melletti 120/35 KV-oa at- állomástól az egri kőlyuk- tetfl 120/35 KV-os alállo- rnásig kiépített 35 KV-os távvezetéket és az egri kő- lyuktetői 120/35 KV-os al- állomástól a Kőolajtermelő Vállalat kompresszor-tele­péig kiép ftett 35 KV-os távvezetéket 196«. május 12- én feszültség alá helyezzük A távvezetékek Makiár, Nagytálya és Andornaktá- lya községek mvugati olda- >án haladnak, illetve az Eger—Füzesabony vasútvo­nal nyugati oldalán vannak megépítve. A távvezetékek megközelí­tése és érintése életveszé­lyes és tilos! ÉMÁSZ EGRI ÜZEMVEZETŐSÉGE 2 Nänüisw 1966. május 11 „ szerda A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS rendszerének átfogó reformjá­ról, s még inkább a legutóbbi ár- és bérintézkedésekről fo­lyó viták egyik fontos tapasz­talata, hogy a közvélemény nem ismeri eléggé a mezőgaz­dasági termelés helyzetét, a mezőgazdaság helyét és szere­pét a gazdasági életben. Ebből adódik, hogy sok esetben úgy ítélik meg a mezőgazdaság fejlesztését, mintha az a többi népgazdasági ág terhére tör­téntig a fejlesztésre fordított milllárdokat a mezőgazdaság nemzeti ajándékként kapta volna és mindez csupán a ter­melőszövetkezeti parasztság ér­deke lenne. , A mezőgazdaság — különö­sen az elmúlt öt év alatt — valóban jelentős állami támo­gatásban részesült. A mezőgaz­daság fejlesztésére, a szövet­kezeti gazdaságok megszilárdí­tására milliárdokat költött szo­cialista államunk. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek évről évre növelték termelésüket és egyre inkább eleget tettek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az elért eredmények ellenére a gazdaságok egy jelentős ré­sze ma még nem képes saját árbevételeiből fedezni ráfordí­tásait. Jellemző erre, hogy az utóbbi években a szövetkeze­tek szektorátlagában az árbe­vételek mintegy 2 milliárd fo­rinttal voltak kisebbek, mint a saját termelésű anyagok nél­kül számított termelési költsé­geknek a munkadíjakkal és közterhekkel növelt összege. Ezért a szövetkezetek felhal­mozási és részesedési szintjé­nek fenntartásához elengedhe­tetlen volt a szövetkezetek bruttó jövedelmének állami támogatás — dotáció, hitelelen­gedés, prolongálás — formá­jában történő kiegészítése. Az állami támogatásra azonban nem azért van szükség — mint azt sokan hiszik —, mert a szövetkezeti gazdaságok kivé­tel nélkül rosszul dolgoznak — ilyenek is vannak —, hanem mert a mezőgazdaságban előál­A mezőgazdaság helye a népgazdaságban Ipar — mezőgazdaság — nemzeti jövedelem Iított új érték aránytalanul nagy része kerül — központi­lag — elvonásra. Mindez annak következmé­nye, hogy hazánkban indoko­latlanul alacsony a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árszínvonala, a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű anyagoké, eszközöké pedig viszonylag magas. Az Országos Árhivatal számításai szerint a mezőgazdasági ter­melői árak árszínvonala jelen­leg 26 százalékkal alacsonyabb, mint azt a társadalmi ráfordí­tások indokolnák. Az ipari árak színvonala pedig 11 szá­zalékkal magasabb a társadal­mi ráfordítások szintjénél. Ilyen körülmények között ért­hető, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részében az árbevételek nem fedezik a ki­adásokat és veszteségessé válik a termelés ott is, ahol arra társadalmilag szükség van. Emiatt a mezőgazdasági üze­mek nagy része nem képes a fejlesztéshez szükséges anyagi erőforrásokat saját erőből meg­teremteni. Ezért vált szüksé­gessé, hogy az állam az álla­mi támogatás formáiban a szö­vetkezetek számára visszajut­tassa a fejlesztéshez, a jövedel­mi színvonal fenntartásához szükséges eszközök egy részét. Az állami támogatás fenti gya­korlata miatt alakult ki az a látszat, mintha az állam „tar­taná el” a mezőgazdaságot. A VALÓSÁG AZONBAN mást mutat. Jelenlegi árrend­szerünkben a népgazdaság tiszta jövedelmének 75 százalé­kát az iparban realizáljuk, míg a mezőgazdaság mindösz- sze 5 százalékkal részesedik. Ebből következik, hogy a me­zőgazdasági árakban a tiszta jövedelem nem jelentkezik ará­nyosan a lekötött alapokkal és a munkabérekkel. Továbbá, hogy a társadalmi ráfordítások­kal arányos árak esetében a tiszta jövedelem lényegesen nagyobb része jelenne meg a mezőgazdasági árakban és ki­sebb az iparban. Ez világosan mutatja, hogy a társadalmi rá­fordításokkal arányos árak esetén megszűnne az a látszat, hogy a mezőgazdaság a nép­gazdaság eltartottja, mert a közel 30 százalékkal magasabb árak lehetővé tennék a mező­gazdasági termelés fejlesztésé­hez szükséges saját felhalmo­zást és a mezőgazdaság még így is hozzájárulna a társadal­mi közös költségek viselésé­hez. A ráfordításokkal arányos árakat figyelembe véve, a megszokottól eltérő képet ka­punk a főbb ágazatoknak a nemzeti jövedelemben elfoglalt súlyáról is. A jelenlegi árrend­szerben a mezőgazdaság 16— 17 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, az ipar pedig ennek háromszorosával. A társadalmi ráfordításokkal arányos árrendszerben viszont az ipar és a mezőgazdaság kö­zel azonos mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem ter­melésében. Kísérleti számítá­sok erről az alábbi képet mu­tatják: A népgazdasági ágak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 1963-ban Megnevezés Százalékos 1963-ban érv. árrendsz-ben Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés, hírközlés Kereskedelem Egyéb termelés összesen A RAFORDItASARANYOS árak természetesen nemcsak a főbb ágazatoknak a nemzeti jövedelemhez való hozzájáru­lási arányait változtatják meg, hanem eltérő képet mutatnak a nemzeti jövedelem végső fel- használásában, a végső fo­gyasztásban is. Ha az egyes ágazatok végső kibocsátását — a közvetlen és más ágazatokon keresztül történő kibocsátás — vesszük figyelembe, akkor 1959-ben pl. a mezőgazdaság az érvényben volt árakon 22,5 százalékkal, a ráfordításokkal arányos árakon pedig 31,6 szá­zalékkal működött közre a fo­gyasztásban. Ezzel szemben az ipar az érvényben volt árakon 34,5 százalékkal, a ráfordítás- arányos árakon pedig 23 száza­19,7 57,0 8,3 5.5 7,0 2.5 100,0 megoszlás Ráfordítás- arányosán sz. árrendsz.-ben 34,9 37,6 9,3 8.6 8,7 0,9 100,0 lékkai részesedett a fogyasz­tásban. A mezőgazdaság jelentőségét azonban nemcsak a nemzeti jövedelem termelésében elfog­lalt helye, hanem a magyar népgazdaság fejlődésében, a mezőgazdaság és az ipar köl­csönös kapcsolataiban játszott szerepe is mutatja. Közismert, hogy hazánk ásványi kincsek­ben, ipari nyersanyagokban nem bővelkedik. Viszont ren­delkezésre áll az egyik legna­gyobb potencionális természeti erőforrás, a mezőgazdaság. Eb­ből következik, hogy a mező- gazdaság fejlesztése, a mező- gazdasági és az ipari termelés közti aránytalanság csökkenté­se egyben megnyitja az ulat az ipar, az egész népgazdaság ki­egyensúlyorottabb fejlődése előtt is. A mezőgazdaság az ipar egyik legnagyobb piaca és ennek terjedelme a mezőgaz­dasági termelés korszerűsítésé­vel, a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának javulásával tovább bővül. Ugyanakkor a mezőgazdaság az ipar termé­szetes bázisa. A mezőgazdasá­gi termelés növekvő mennyi­ségű nyersanyagot biztosit az élelmiszer, a len, a kender, bőr- és gyapjúipar és részben a vegyipar számára is. Ebből következik, hogy az ipari ter­melés jelentős hányadát jelen­tő iparágak fejlődése a mező- gazdasági termelés alakulásá­tól függ. Ezek az iparágak általában olyan termékeket ál­lítanak elő, amelyek hosszabb távlatban is exportképesek. Mi­vel pedig a mezőgazdaság egy­re növekvő mértékben használ fel ipari eredetű anyagokat és eszközöket — csupán az utób­bi években 16 milliárd forint értékűt — a közvetlen mező­gazdasági exporton keresztül mód nyílik az egyébként eset­leg nem exportálható ipari ter­mékek közvetett kivitelére is. MINDEZ TERMÉSZETESEN nem jelenti az ipar vezető sze­repének jelentőségének taga­dását Az ipar továbbra is a népgazdaság fejlődésének leg­fontosabb ágazata marad. Az ipari termelés hatása a mező­gazdaságra tovább növekszik, hiszen a mezőgazdaság az ipar­ban értékesíti termékeinek 28 százalékát, a mezőgazdasági termelés anyagi—technikai megalapozása nagyrészt az ipa­ri termelés színvonalának függ­vénye. De a mezőgazdaságnak a gazdasági életben betöltött szerepét, helyét a korábbinál sokoldalúbban, reálisabban kell értékelni, mert ez egyben más megvilágításba helyezi a mező- gazdasági termelést és ennek megfelelően szabja meg a me­zőgazdaság és a véle kapcsola­tos iparágak fejlesztésének fel­adatait is. Dr. Daiíkovits

Next

/
Thumbnails
Contents