Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

MAI jef/tizeiunk „Tovább... tovább . - H Ma valamennyi középisko­lában felcsendül a dal, a ballagó vén diákok éneke, s még egyszer végigjárják a folyosókat, tantermeket... s ekkor egy csapásra emlék lesz minden. Emlék az öreg tábla, ame­lyen oly nehezen született meg a gömb felszínének le­vezetése, s amelyre a szü­netekben tréfás figurákat rajzolt a csínytevő kéz. Em­lék lesz a napló a jegyekkel; a pad, amikor órák alatt az a falánk Kövér olyan nagyot harapott, hogy majd meg­fulladt, de a többiek is a ne­vetéstől, mert borzalmasan jó nevetni akkor, amikor nem szabad, s csak a re­keszizom hullámzik a visz- szafojtott vidámságtól, mert a vidámságot tudja fékezni az oldóképlet... Amerre néz a ballagó diák, minden meg­szépül most, s ami szép volt, szivárványszínnel tündököl, mert a fény megtörik, részei­re bomlik a feltörni készülő könnyeken. Nemsokára már. ha össze­találkoznak, ezt mondják egymásnak a hajdani dl ár­kok: „Emlékszel, amikor a nagyszünetben...” „Igen... s most hol vagy T JDolgo- zom. És te?” „Az egyete­men. Nyakamon a szigor­lat ...” Megállás nincs, mert az ember feladatra termett, al­kotásra, a világ megformá­lására, becsületes munká­ra... S jönnek egyre az újak, ahogy év végén kinyí­lik az iskolák, gimnáziumok, technikumok, főiskolák és egyetemek kapuja, jönnek az újak, égve a vágytól, hogy bemutassák, mit tanul­tak, s mire képesek. Mindig nehéz a búcsúzás, s mindig szép az új feladat, Felszárad a könny, elhervad a csokor, s csak a tabló ma­rad immár örökifjú, vidám osztálytársakkal. „Az élet szólít, menni kell...” Elindulnak hát, mert még hosszú nagyon az út, elin­dulnák, hogy teremtsenek tudásukból majdan hatalmas házakat, gépeket, hogy ter- mőbbé tegyék a földeket Ma 1140 középiskolás diák indul útnak a megyénkben. Jó utat, ti véndiákok! (kátai) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA; m FtLLÉS, XVII. évfolyam, Ml szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1966. májas 7» szombat nem akarja megnyerni a há­borút”, s követelte, hogy a je­lenlegi korlátozott háborút váltsa fel a korlátlan hadvi­selés. A bombahiány országos botrány — jelentette ki a volt szenátor. Az Amerikai Légió nevű jobboldali szervezet országos tanácsa szintén határozottan követelte, hogy a kormány használjon fel minden katonai eszközt a háború megnyeré­sére. Nixon volt alelnök ugyan­csak heves támadást intézett azok ellen, akik követelik a vietnami békét Afrika, a NATO és i a Szocialista Intern; STOCKHOLM: A Szocialista International X. kongresszusának első nap­ján, a vietnami kérdés vitája után még a következő kérdé­sekkel foglalkoztak: Afrika — Er lan der svéd mi­niszterelnök annak szükséges­ségét hangoztatta, hogy állandó harcot folytassanak a Dél-Af- rikában és Rhodesiában ural­kodó elnyomás ellen. NATO — valamennyi szónok azt a véleményét fejtette ki, hogy nincs szükség „a helyzet dramatizálására”. Krag dán miniszterelnök úgy vélte, hogy végül is megoldáshoz jutnak el a NATO és Franciaország kö­zötti együttműködés kérdésé­ben. Willy Brandt az érdekelt országok szociáldemokrata i harmadik világ — icionálé ülésszakán pártjaiból alkotott bizottság lé­tesítését javasolta, amelynek feladata lenne a NATO-válság megszüntetését konkrét javas­latokkal elősegíteni. A küldöt­tek, főleg a francia és az angol delegátusok, helyeslésed fo­gadták a javaslatot. A harmadik világ — Jules Moch francia küldött beszédé­ben utalt arra, hogy egyre na­gyobb mélység választja el az iparilag fejlett országokat a fejletlenektől. Ez pedig erköl­csileg, politikailag és gazdasá­gilag súlyosnak ítélhető. Ma a jelenlegi fegyverkezési össz­költségeknek csupán egy há­nyadát fordítanák a harma­dik világ megsegítésére, úgy ezt a kérdést könnyen meg­oldhatnák. WASHINGTON: Fulbright szenátor, az ame­rikai szenátus külügyi bizott­ságának elnöke, csütörtökön a John Hopkins egyetemen mondott beszédében ismét éle­sen támadta az amerikai kor­mányzat vietnami politikáját. A szenátor az Egyesült Ál­lamok kötelezettségvállalásai­ról szólva kijelentette: Remélem, hogy Amerika megmenekül a hatalom ama szörnyű kísértéseitől, amelyek tönkretettek más nagy nemzeteket. Az Egyesült Államok elleni dél-vietnami tiltakozó mozgal­mat illetően a szenátor rámu­tatott, hogy a vietnamiak a rájuk erőszakolt amerikai kul­túra romboló hatását érzik. Fulbright idézte azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Saigon — mint mond<4tta — „valóságos amerikai bordély­házzá vált” és ezek nyomán a bárgőrlök, a prostituál­tak és a taxisofőrök ka­paszkodtak a gazdasági pi­ramis csúcsára. „Mi még mindig úgy visel­kedünk, mint azok a cserké­szek, akik vonakodó öreg höl­gyeket ráncigáinak át az utca túlsó oldalára, noha azok nem akarnak átmenni. Át akarjuk alakítani á vietnami társadal­mat, noha ez olyan feladat, me­lyet nem lehet erőszakkal vég­rehajtani.” Fulbright hangoztatta, hogy az amerikaiak által meghirde­tett nemes szándékok ellené­re „azok az országok, amelyek az Amerikai Egyesült Államok tengerészgyalogosainak gyám­ságát élvezték a demokráciá­ban, nem túlzottan demokrati­kusak”. A szenátor utalt Haiti- ra, Dominikára és a Batista-féle Kubára; majd hozzáfűzte: „Eredményeink e rendkívüli listájának fényében talán itt lenne az ideje, hogy felülvizs­gáljuk tanítási módszerein­ket.”' Goldwater volt köztársasá­gi párti elnökjelölt csütör­tökön éles támadást inté­zett Fulbright ellen és kö­vetelte, mondjon le a kül­ügyi bizottság elnöki tiszt­ségéről. Goldwater azzal vádolta Ful- brightot, hogy demoralizálja a Vietnamban harcoló amerikai csapatokat. Goldwater azzal vádolta a kormányt, hogy „valójában Évente ■ 19 mi,,ió f°rinf ■ 3000 tonnával megtakarítás több cukor Harmincmillió forintos beruházással korszerű toronydiffúziós berendezést szerelnek te1 a Hatvani Cukorgyárban. ‘ * (Riport a 3. oldalon) (Foto: Kiss Béla) Fellőtték a Kozmosz 117-et MOSZKVA: (TASZSZ) A Szovjetunióban az űrkuta­tási program folytatása végett pénteken pályájára bocsátot­ták a Kozmosz 117. mestersé­ges holdat. A szputnyik pályájának főbb adatai: kezdeti keringési idő 89,5 perc; a Föld felszínétől való maximális távolság 308 kilométer; minimális távolság 207 kilométer; pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szö­ge 65 fok. A szputnyikon elhelyezett 1": dezes szabályszerűen mű­ködje. A koordinációs számí­tóközpont feldolgozza az érk» ző adatokat A megyei ta értek a Páriái A községek helyzetéről, fej­lődésének eredményeiről, to­vábbi perspektíváiról és a ta­nácsok ezzel kapcsolatos tevé­kenységéről tárgyaltak pénte­ken a Parlamentben a főváro­si, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára és dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese. Dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője vitaindító referátumában egyebek között elmondta, hogy az ország területének 90 százalékán elhelyezkedő 3192 községben él a mező- gazdasági népesség 88,1, s az ipari népesség 42,2 szá­zaléka. Mintegy 600 000-en lakóhelyük határain kívül — közülük 340 ezren a városokban — dolgoz­nak. A települések ügyeit 2798 tanács intézi. Ebből 256 közös tanacs 650 község dolgaival foglalkozik. A beszámoló településháló­zatunk aránytalanságaival fog­lalkozva kitért arra, hogy míg 4500 katasztrális hold hazánk­ban az egy községre jutó át­lagos terület, addig a legki­sebb településhez, a Baranya (•egyel Pusztakisfaluhoz mind­mácselnökök ezlete mentben össze 70, a legnagyobbhoz, 5 Balmazú jvároshoz pedig 85 000 < katasztrális hold tartozik. < Ugyanígy egyenetlenül oszlik < el a népesség is. A legkisebb < lélekszámú Nemesmedvesen < csupán 58-an, a legnagyobb < községben, Érden 23 175-en < lanak. A statisztikák tanúsága < szerint 5 1949 és 1964 között 640 > ezren vándoroltak el a köz- < ségekből, elsősorban az ? Alföld és Dél-Dunántúl la- < kossága csappant meg. A költözők 60 százaléka Buda-j pesten, 40 százaléka pedig az ? észak-dunántúli iparvidéken < telepedett le. > Dr. Dallos Ferenc hangsú-S lyozta: indokoltnak és szüksá- 3 gesnek látszik, hogy 1975-ig > körülbelül 1200 önálló és 700$ közös tanács irányítása alá | vonják az ország községeit. A > településfejlesztési szakembe- ? rek számításai szerint ugyanis? akkor ésszerű és gazdaságos a ? teljes alapfokú közintézmény- > hálózat kialakítása és fenntar- ? tása — vagyis nyolctantermes? általános iskola, illetve bölcső-? de, tűzoltóság, szolgáltató mű-? helyek, vasút- és autóbuszállo-> más létrehozása —, ha egy-egy? település lakóinak száma leg- ? alább 2500—3000. A községek < további városias fejlődésének ? és a nagyobb községcentrumo!. , kialakulásának elősegítésére < meg kell teremteni a „nagy- s község” települési kategóriát. i Fulbright honira Goldvcnter A szembenálló frakciók összecsapása az Egyesült államokban Közös közlemény az olasz és a francia kommunisták találkozójáról Az Unitá pénteki száma kö­zölte annak a közös nyilatko­zatnak a szövegét, amelyet az OKP és az FKP Luigi Longo, illetve Waldeck Rochet vezet­te küldöttségeinek San Remo-i találkozóján fogadtak el. A nyilatkozat rámutat, hogy a két párt azonos nézeteket vall a legfontosabb kérdések­ben. A vietnami helyzetről szóló részben a dokumentum rámu­tat, nincs más megoldás, mint elismerni a VDK kormányá­nak és a DNFF-nek jogos ál­láspontját A vietnami kérdés békés és igazságos megoldásá­nak előfeltétele a VDK bom­bázásának megszüntetése, a DNFF elismerése és a vele foly­tatott tárgyalás, a genfi egyez­mények tiszteletben tartása, és a genfi egyezményeknek meg­felelően az amerikai csapatok fi bonni Ipd az Egyesfiit ííil Von Hassel hadügyminiszter pénteken délután tizenegy na­pos látogatásra az Egyesült Ál­kivonása Dél-Vietnamból. A dokumentum ezután felhívja a kommunistákat és a népi tö­megeket Franciaországban és Olaszországban az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni harcra. Az OKP és az FKP úgy véli — hangoztatja befejezésül a közlemény, hogy túl kell lépni a Közös Piac korlátain és meg kell teremteni egy olyan gaz­dasági együttműködés alap­jait, amely az összes európai országok szuverénitására, egyenlőségére és kölcsönös ér­dekére alapozódik, legyen szó akár kapitalista, akár szocia­lista országokról, egészen a ter­melés és a tudomány terén ki­alakuló megegyezésekig. igyminiszter írnokba utazott lamokba utazott. A hadügymi­niszter előbb azokat a kiképzé­si központokat látogatja meg, ahol az Egyesült Államokban lökhajtásos pilótákat, illetve rakétakezelő személyzetet ké­peznek ki a Bundeswehr szá­mára, majd pedig a washing­toni hadügyminisztériumban folytat megbeszéléseket. E tár­gyalások témájáról a nyugat­német sajtó előzőleg azt jelen­tette, hogy azokon elsősorban további fegyvervásárlásokról lesz szó. Ugyanakkor figyelem­re méltó, hogy a nyugatnémet sajtó közvetlenül Von Hassel amerikai útja előtt röppentett fel olyan jelentéseket, amelyek szerint Washingtonban ismét napirendre tűzik annak meg­vizsgálását: hogyan lehetne ki­elégíteni az NSZK atomigé­nyeit. Erhard nem távolítja el az akadályokat BERLIN: Egyes nyugat-berlini és nyu­gatnémet lapok cikkeivel kap­csolatban, amelyek szerint im­már semmi akadálya nincs an­nak, hogy a Német Szocialista Egységpárt szónokai Nyugat- Németországban szabadon ki­fejthessék véleményüket, to­vábbá az Erhard-kormány megszüntette az NDK-beli új­ságok nyugat-németországi terjesztésének útjába állított jogi akadályokat — a Német Demokratikus Köztársaság fő­városának illetékes politikai körei a következőképpen fog­lalnak állást: Az Erhard-kormány egyelő­re csak olyan határozatot ho­zott, hogy nem ad biztonsági garanciát az NSZEP szónokai részére, továbbá, hogy az NDK-beli állampolgárok ellen hozott összes megkülönböztető intézkedések érvényben ma­radnak. Az újságcserét illető­en pedig: Nyugat-Németor- szágban továbbra is érvényben van a büntető törvénykönyv 93. paragrafusa, amely szerint a Német Szövetségi Köztársa­ság minden olyan polgárát bí­róság elé lehet állítani, akinél NDK-beli újságokat. vagy egyéb sajtókiadványokat ta­lálnak, illetve aki ilyen kiad­ványokat olvas. Ezek szerint tehát — állapítják meg a de­mokratikus Berlinben, az idé­zett lapjelentések nem felel­nek meg a valóságnak, az Er­hard-kormány sem egyik, sem másik vonatkozásban nem tá­volította el az útból az akadá­lyokat. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents