Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

A NÉPI ELLENŐRÖK MEGVIZSGÁLTÁK: Fehér foltok a szolgáltatásban EGRI APRÓSÁGOK A. lakossági szolgáltatást Vizsgálták a népi ellenőrök. A vizsgálatok során a következő kérdésekre kerestek választ: Milyen a szolgáltatások je­lenlegi volumene? Milyen visszásságai, fogyatékosságai vannak? Az ipari javító-szol­gáltató tevékenység fejleszté­sére hozott párt- és kormány- határozatok alapján az irányí­tó és a végrehajtó szervek tettek-e intézkedéseket a la­kosság ellátásának javítására? Milyen műszaki, gazdasági, szervezési intézkedések szük­ségesek a javítás, a szolgálta­tás továbbfejlesztésére? Mielőtt a vizsgálatok ered­ményeit ismertetnénk, néhány mondat azokból a levelekből, amelyek a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz ér­keztek, és dokumentálják is megyénk lakossági szolgálta­tásának helyzetét. Petőfibányán nincs kárpitos, és nincs Patyolat A Gyöngyö­si Cipész Ktsz csak olyan mé­retű cipő készítését vállalja, amilyen kaptafája van. Ha a megrendelő lába hosszabb, vagy vastagabb, már nem fo­gad el megrendelést Ugyanez a levélíró kérdezi: hogyan kérhet egy magánkisiparos 6—700 forintot egy pár cipő­ért? Hort községben hónapokig tart a háztartási gépek javí­tása. Az Ecsédi Cipőjavító Ktsz-nél reklamálni sem lehet, mert az ügyfeleket durván el­utasítják. Parádsasváron nincs cipész, borbély. A gyöngyösi gépjármű-szer­viznél nem tartják be az elő­írásokat, a kötelező garanciá­lis munkákat nem végzik el rendesen. A borravalóra vi­szont igényt tartanak. A gyöngyösi GELKA egy 200 forintos kávédaráló leégett motorját 160 forintért csinálta meg. Egy hónap múlva ismét elromlott Rendkívül sok kifogás éri az egri GELKA munkáját. Gyakran nincs alkatrész, sok a visszatérő „beteg” rádió, te­levízió. A drágább alkatrésze­ket nem javítják, inkább ki­♦ Magasak az árak ♦ Hosszú a javítási idő 4 Kevés a szakmunkás 4 Sok a kontár és a többletmunka 4 Ankét a szolgáltatásról vesen mennek a javittatók- hoz. A kontár, a fusizó igen. Általános jelenség, hogy egyes javítórészlegekben di­vatba jött az úgynevezett többletmunka, amely sokszor a javítási összeg 50 százaléká­nál is több. Ezt különösen a kiskörei, a hevesi, a pétervá- sári, a füzesabonyi javít­tatok, Bélapátfalva és környé­kének lakói tudják, s a zsebü­kön érzik a legjobban. A népi ellenőrök vizsgálata arra is fényt derített, hogy a helyi iparpolitikai tevékeny­séggel Kapcsolatos párt- és kormányrendeleteket az irá­nyító szervek vezetői nem egy­ségesen értették s valósították meg. A megyei irányító szervek megtették a szükségesnek lát­szó intézkedéseket, de az al­sóbb szervek nem. Ezt bizo­nyítja az az ankét is, amelyet a megyei taüács rendezett a lakossági szolgáltatásról. Az ankétra meghívták a megye különféle társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetőit is, csak az volt a baj, hogy a la­kosságot képviselő társadalmi és tömegszervezetek vezetői az ankéton alig hallatták szavu­kat. A népi ellenőrök a vizsgálat eredményei mellé javaslatokat is tettek. Olyan javaslatokat amelyek megvalósításával je­lentős eredmények járnának. Az említett ankéton felszó­lalt megyei vezetők ismerik e problémákat s a lehetőségek­hez mérten segíteni is kíván­nak a megye lakossági szol­gáltatásán. Mielőbb szükség van erre. mert az utóbbi időben sokat fejlődött ugyan a lakossági szolgáltató\s, de még koránt­sem kielégítő. Koős József kezelése olyan nehézkes és bo­nyolult hogy kénytelenek le­szünk egyszerűsíteni. — Ügy tudom, hogy a kará­cson di szőlők régi telepíté- sűek, tehát a gépesítés problé­mát okoz. — így igaz. Am az 56 hol­das alacsony kordonművelésű és a 61 holdas Lens—Moser- területünk már teljesen alkal­mas gépi művelésre. — Ez még a szőlőterület fe­lénél is kevesebb. De mi lesz a többivel? — Jövőre a karós szőlőknél minden hatodik sort kivesz- szük, és így alkalmassá válik a gépi permetezésre. Amint látja, tervekben nincs hiány. De így a jó... Laczik János — Mert, fiatal barátom, május a reuma időszaka. Ilyen­kor, este, csalóka az idő! (gresko) — Gyakornokként jöttem ide a múlt év februárjában a budapesti Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskoláról. Azután egy­re jobban megszerettem a tsz-t, a munkámat és a falut. — További tervei? — Egy év után, februárban véglegesítettek. Megkötöttük a szerződést, tehát maradok. — És Budapest... a fiata­lokat csábító szórakozás, nagy­városi élet? Csodálkozó megütközéssel néz rám a különféle kimutatá­sokat tartalmazó aktahalmaz felett, majd véleményét egyet­len rövid mondatba sűríti: — Az aszfalton nem lehet Szőlőt termelni...! Valamiféle rendreutasítás­nak is beillett ez a tömör vá­lasz Mészáros Zoltánnak, a karácsomdi Kossuth Tsz szőlé­szeti üzemegysége vezetőjé­nek a szájából, de bevallom, hogy jólesett hallani. Ezt várjuk olyanoktól, akik az egyetemet vagy a főiskolát nem ugródeszkának tekintik, hanem valódi hivatástudattal készülnek az életre. A múlt év tehát gyakor­noki — de mondhatnánk úgy is, hogy próbaidő volt. A vizs­gaeredményt talán a legjob­ban az a tény tükrözi, hogy a szőlészeti brigád elnyerte a járási pártbizottság vándor- i zászlaját, amelyet a járás leg­jobb szőlészeti brigádjának adományoztak. i — Ügy gondolom, fölösleges magyarázgatnom, hogy milyen érzés és élmény volt ez egy kezdő embernek — emlékezik Mészáros Zoltán. — Nem egyé­ni siker volt ez, hiszen min­denki becsülettel dolgozott ér­te, de a tudat, hogy én is szőt­tem hozzá egy szálat... — Melyek voltak a feltéte­lek? — Csak úgy, nagy vonalak­ban: termésmennyiség és mi­nőség, a talajmunkák pontos elvégzése, valamint a gazdasá­gosság. 2 Aztán szó esik mindenről, ! Hogy ők a szőlőt családi mű- $ velésre osztják ki. Ez a leg­jobban bevált módszer Kará-2 csondon, tekintettel arra, hogy < a tagság zöme nő, míg a fér-$ fiák inkább besegítők. —- Éppen a férfihiány sür-j geti a gépesítést — folytatja« Mészáros Zoltán. — Főleg a' permetezés okoz sokszor gon- ( dot. Tavaly építettünk egy \ permetlékeverőt. Az adott ter­vek szerint készült, viszont a i Kolbászból a képkeret... 1966. május 5*, csütörtök Meghőkkenve ol­vastam az újságban, hogy a New York-i festőművészek egy csoportja új irányza­tot teremtett: az ehe­tő festészetet. A me­sében kolbászból van a kerítés, a New York-i valóságban a képkeret, marcipán­ból az ablak a mesé­ben, de az ehető fes­tészetben ebből ké­szül a tó tükre. Fel­használható vaj, méz, kenyérszelet, sőt — gondolom, erről nem kaptam jelentést — kétszemélyes sertés- csülök, avagy flek­ken is, mert az ét­lap és a konyha lehe­tőségei kimeríthetet- lenek. Megvallom őszintén, a nonfigura­tív irányzatok után csak lelkesedéssel fo­gadhattam ezt a hírt, mert bárki beláthat­ja, hogy csak más egy olyan kép a fri­zsiderben, amit ha megunok, megehetek, mint egy olyan a fa­lon, amit ha már megvettem, legfeljebb eldobhatok. Kitűnő lehetősége­ket látok eme új irányzat tematikai és nyersanyagbéli egy­ségéhez. Hogy csak egyet említsek, mi­lyen nagyszerű kép lenne a Venus szűz­érmékből, diszkrét, barnapiros rósejbnik- kel, talpa alatt hara­goszöld, idei fejes sa­látával, ajkán nektár- nyi vörössel, már­mint borral?! Távol álljon tőlem, hogy a hazai piktúrát befo­lyásoljam, pláne, hogy valamiféle adminiszt­ratív eszközöket sür­gessek e módszer és stílus honi alkalma­zását illetően. Pedig higgyék el, kedves műértő honfitársaim és önök is, ecsetfor­gató művészek, ná­lunk nagy lehetőségei vannak a New York-i példa kiteljesedésé-. nek. Hogy csak annyit legyen szabad meg­említenem, miszerint csakis és egyedül ná­lunk lehetne a tejfö­lös paprikás csirkét felhasználni, hogy a töltött káposzta, a tú­rós csusza, a rétes, vagy paraszti, falusi témákhoz a szalonna, a lebbencs, valami egészen sajátos és magyarosch piktúrát teremtene meg. Any- nyi gond és töpren­gés, vita és próbálko­zás jelzi, hogy hazai piktúránk hogyan és miként akar egyete­mes, de sajátosan hazai is lenni. No lám: itt a kitűnő al­kalom, a nagyszerű lehetőség. Már látni vélem, amint összeül a zsű­ri, hogy felülbírálja a Túrós hukács-i esz­közökkel, ecset he­lyett tepsikkel, vil­lákkal és bográcsok­kal készült műveket. Nem színre, de ízre folyik a zsűrizés, s a legjobb alkotások el­nyerik a nagyérdemű zsűri tetszését. Emiatt aztán a vacakok ke­rülnek a kiállításra és a remekművek a gyo­morba. Mert a remek­művek alapos és rész­letes ízlelést, témájá­nak szerves meg­emésztését kívánják meg. Nemdebár? Fel hát, jó étvágyú és gazdag konyhájú hazám festőművészei, fonjatok kolbászból képkeretet, alkossa­tok marinírozott pontyból háborgó óceánt. Mert mi min­dig és mindenben azonnal követjük az újat, különösen, ha Nyugatról érkezik hozzánk. S fel kell állítani egy mélyhűtött mú­zeumot is, a megma­radt remekművek megőrzésére! Mond­juk: a vágóhíd kör­nyékén ... (egri) A glóbusz ugyanis beszüntet­ve egri népszórakoztató és nép­bosszantó szerepét, fölszedte sá­torfáját, s motorostól, hangle­mezestől, benzinszagostól és oroszlánostól, elhagyja végre a várost. Az idegenek ezután már nem hiszik azt, hogy ez eg­ri nevezetesség, s nem készül — itt — róla több száz méter filmszalag... Igaz, a glóbusz­nak volt valami régies patiná­ja is. a patina Általában vonzó, ha korhű légkört teremt* mint Mária Lujza egykori la­kószobájában a több száz éves pomédészag, de nem mindegy* hogy mi okozza a patinát. A minorita-templom freskóján in­kább az esővíz okozza ezt, il­letve a színek elhalványulását, az alakok láthatatlanná tételét. Nem egyszerre, fokozatosan.- Nagy foltokban. Biztos rossz a tető, és beázik. Beázik a világ­hírű barokk templom teteje, tönkremennek a freskók szép lassan. Sokba kerül a restaurá­lás ..: Nemrégiben a két tor­nyot rendbe hozták, s ez szép Viszont a tetővel kapcsolatban is születhetett volna abban az időben hasonló elképzelés. Ugyanis nagyon sok idegen megnézi, mert szép, mert mű­vészi értéke felmérhetetlen ... (hátai) edagógus építhet kedvezményes csönnel szegyűjtötték az igényeket, s ennek alapján határozták meg a megyei kereteket. Az elbírá­lást rábízzák a helyzetet köze­lebbről ismerő megyei szervek­re, amelyek össze tudják egyeztetni az oktatásügy érde­keit az építkezők egyéni törek­véseivel. Amint a Pedagógusok Szak- szervezetében elmondották, eb­ben az esztendőben a pedagó­gusok kedvezményes lakásépí­tő akciója keretében 1300 je­lentkező igényét tudják kielé­gíteni az Országos Takarék- pénztár által engedélyezett köl­csönkeretből. Ezen belül a Mű­velődésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó iskolák ' nevelőinek soraiból több mint 1200-an, a Munkaügyi, vala­mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium irányítása alatt mű­ködő oktatási intézmények pe­dagógusai közül csaknem szá­zan juthatnak kedvezményes építési kölcsönhöz. örvendetes, hogy a jelentke­zők között elég nagy számban* mintegy 40 százalékos arány­ban vannak pedagógus házas­párok. továbbá olyanok, akik járási székhelytől távol eső* £ kisebb községekben kívánnak letelepedni, — élve a jelentős anyagi támogatással. Ez pers­pektivikusan lehetővé teszi* hogy a kisebb települések is­koláiban is fokozatosan kiala­kuljon a pedagógusok törzs­gárdája. A keretek elosztásá­nál egyébként előnyben része­sítik a házaspárokat, a család- fenntartókat és a fiatal peda­gógusokat. Az illetékesek ezúton is fel­hívják az érdekeltek figyelmét, hogy a kölcsönfelhasználóknak legkésőbb június 30-ig alá kell írniok az OTP-nél a kötelez­vényt. Ajánlatos, hogy az épí­teni szándékozó nevelők előta- karékossággal gondoskodjanak arról, hogy amikor igényüket benyújtják, már rendelkezze­nek a szükséges anyagi felté­telekkel. £ Tekintettel arra, hogy a ked- c vezményes akció 1970-ig tart, i remélik, hogy a következő ? években minden jogos igény 5 kielégítésére sor kerülhet — ■■ fejeződik be a tájékoztatás. > .... . t (MTö cserélik. A javítási idő elhú­zódása esetén nem biztosíta­nak cserekészüléket Markazon nincs férfi-, női szabó, asztalos, villanyszerelő, Mikófalván borbély, cipész, Mezőszemerén, Egerbocson kőműves, Lőrinci, Csány köz­ségekben szobafestő, Istenme­zején fodrász, cipész. Ez a gond Terpesen és Szajlán is. Hasonló a helyzet az ipar­cikk-kereskedelmi szolgálta­tásban is. A megye területén nincs belkereskedelmi köl­csönzőbolt. Kevés a babakocsi, a gyermekmérleg, a kvarc­lámpa. A merev szállítási szabályok miatt sok bosszúságot okoz a tüzelő házhoz szállítása. Van rá eset, hogy a vevőnek kell gondoskodnia még a szállító- munkásokról is... Panaszok, kifogásoík, hiá­nyosságok sokasága. Bár az egyes szolgáltatási ágazatok­ban az elmúlt évekhez viszo­nyítva határozott fejlődés ta­pasztalható, a felsorolt pana­szok azt mutatják, hogy még bajok vannak a szolgáltatás­sal. Több oka is van annak, hogy a lakossági szolgáltatás nem kielégítő megyénkben. A vállalatok és a szövetkezetek a javítások, szolgáltatások he­lyett inkább árutermelő tevé­kenységüket növelik. Az élet­színvonal és a kulturáltság fejlődésével a lakossági szol­gáltatás nem tudott lépést tar­tani. Egyes szakmák kiöreged­tek, nincs utánpótlás. A vizsgálatok megerősítet­ték a levélírók panaszait: Rendkívül magasak az árak, kezd elburjánozni a kontárko­dás, a fusizás. Baj van a ja­vítási idővel. Sokszor hóna­pokig tart a rádió, televízió javítása. A szerelők nem szi­Cserélt a vár és a Szépasszonyvölgy Egy utca, ahol emelkedik a vérnyomás Mi okozza a freskó patináját? A VÁLTOZÁSOK mindig el­szórakoztatják az embert, gon­dolkodásra, tanulmányozásra, bosszankodásra, esetleg kaca­gásra késztetik, attól függően, hogy mit és hogyan nyújt az élet. Az élet például azt is nyúj­totta, hogy az egri Markhot Fe­renc utcában, az I. számú ál­talános iskola mellett egy épü­letféle lebontása (amit nagyon helyesen tettek!) kapcsán az arra járók bepillantást nyer­hetnek a félig üres telekre, amelyet a háttérben pocsék, düledező deszka- és omladozó kőépítmények határolnak. Ez a telek csak azért üres félig, mert ócskavas és szemét talál­ható rajta, nem messze egy ru­haszárító kötéltől, amelyen időnkint intimebb öltözékek is lógnak, nem kevés gyönyörűsé­gére az arra elhaladó idegen csoportok tagjainak. Mert nagy forgalmú ez az utca, a minaret felé vagy felől jövet -.-..A ke­rítés drótból készült, pedig va­lami átlátszatlan anyag sikere­sebben fedhetné el ezt az egri szépiát* Ami a Markhot Ferenc utcát illeti, az valamikor az Irgalmas utca névre hallgatott, ám az át­keresztelés nyoma az idegene­ket eligazító táblákon nem lát­szik, ott még ma is az Irgalmas név szerepel, mint találós kérdés a várost látogatók számára... Ha már itt tartunk, nem győz az ember eléggé örvendezni, hogy végre elszállították az eg­ri várat szegyenítő úgynevezett pléhkocsmát, így nem csúfítja ezt az idegenforgalmi nevezetes­séget Ezt nem. De egy mási­kat igen. A Szépasszonyvöl­gy et! Oda vitték ugyanis, s le­hajították a legforgalmasabb helyre, ahol egy szomorúfűz áll. (Ez a fűz azóta még szomo­rúbb). Igen, lehajították, mert amikor ott jártam, a girbe-gör- be tetőváz a szintén girbe-gör- be pléhfalak mellett hevert, ab­lakai betörve. *. Miért kellett ezt oda szállítani?.*. Ki iszik — sört a Szépasszonyvölgy ben? IGEN, A VARBAN nincs pléhkocsma. Helyette valami újabb létesítményt helyeztek 'el, s így minden maradt a régiben. Ugyanis ez is csúnya, csak a színe szép;.* Újra a városban haladunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcán. Il­letve itt nem haladunk, hanem furakodunk, koszolódunk, ru­hát szaggatunk, és a közlekedé­si baleset veszélyétől rettegünk, mert a bisztróval átellenben a járda mentén járművek veszte­gelnek egymás hegyén-hátán, vontatók és személygépkocsik, lovas járművek és teherautók, motorkerékpárok és kézi vonta- tású közlekedési alkalmatossá­gok. Az erre haladó mély töp­rengésbe merülne, hogy merre kerüljön, ha volna ideje erre — különösen a délelőtti — tü­lekedésben. Az úttestre lépni veszélyes, mert gyorsforgalmú útvonal! Érdekes lenne itt egy áthúzott „P” betűvel díszített tábla... Tovább haladva könnyebbűlt sóhaj hagyja el az ember mell­kasát, egyrészt a Bajcsy-Zsi­linszky utcai lidércnyomás aló­li szabadulás, másrészt a moto­ros glóbusz elköltözése felett érzett megkönnyebbülés miatt Ezerháromszáz f lakást az idén OTP-köl A Pedagógusok Szakszerve­zete és a Művelődésügyi Mi­nisztérium által kezdeménye­zett kedvezményes lakásépítési akció élénk érdeklődést váltott ki a pedagógusok körében. Gondos előkészítő munkával — a megyei szakszervezeti szer­vek közreműködésével — ősz­Fiatal szakember Karácsonyon Tiszai napot Május 15 és 22 között a po­roszlói művelődési ház és a földművesszövetkezet közösen kulturális napokat rendeznek. A Poroszlón megrendezésre kerülő kulturális napok kere­tében több érdekes esemény­re kerül sor. Előadás hangzik [ Poroszlón majd el az 1631—32. évi tiszai j parasztfelkelésről, valamint a' II. tiszai vízlépcső terveivel is-1 merkedhetnek majd a környék j dolgozói. A kulturális napok' keretében tánc- és dalos cso-j portok is fellépnek, neves ven-j dégművészeket hívnak meg. < A megnyitó napján a láto-( gatók kiállításon vesznek: részt, ahol bemutatják a leg-, újabb konyha- és szobabútoro- j kát, háztartási gépeket, felsze-j reléseket. Poroszlón és kör- ■ nyékén máris nagy az érdek-1 lődés a kulturális napok iránt. |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents