Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

Mégr van javítanivaló a javífószolgáltaíáson Nagy bosszúság, ha a víz­csap elromlik, ha eltörik a ki­lincs, a villanykapcsoló. Igaz, pár perces munka az egész, de ha bárki megkísérelné, hogy telefonon szerelőt kérjen, alig­ha kapná úgy • választ: már megyünk is. Az úgynevezett szolgáltatá­sok, a különböző kisebb és na­gyobb javíttatások elvégezte­tése nem is olyan könnyű do­log. Az elromlott kapcsoló okozta bosszúság mellé ezért gyakran újabb bosszúság éri az embert: tetemes időbe és fáradságba telik, amíg szakem­bert szerezhet Érthető, hogy ezt a nagyon fontos kérdést a Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága a napirendjére tűzte. Az érdekeitek bevonásával kí­sérelte meg az adott hiányos­ságok; megszüntetését. Ahová elértünk .-Az dmítt években sokféle, kellemes meglepetés érte a gyöngyösié két a szolgál tatások - kai összefüggésben. Korszerű, modern helyiséget létesített a GELKA, több üzletét fetúji- totta a Fodrász és Fényképész Ktsz, bővítette éa megszépí­tette helyiségett a Háziipari és az «PÓTÉRT. Az ytfoiw vi i megépítése már a távolabbi környék la­kosságának is a kényelmét szolgálja. A Kékes Általános Ruházati Kösz ki Igyekezett legttéhb átrendezéssel a múlt­ba* képest többet nyújtani. Az igényeknek megfelelően a szolgáltatások kön Is bő- vöt. Bég talán azt megemlí­teni, bogy az Agromechanihal tenne a bűtűvakjényck. Javítá­sát vállalta d, ásni séfig a vá­rna területén JSebér tokként^ jelentkezett. Valahogy az történt azoo- bsm, bogy az igények nagy át- taláDceságban jobban növeked­tek, mk* a saoigáltetáack ke­Még «n b bosszéság A Rttyotat mnofeájátan a helyzet semmivel sem jobb ma, mént évekkel ezelőtt volt. Tegyük hozzá: nem az itteni dolgozók tubájából. A vállalat Gyöngyösön csak egy felvevő­helyei üzemeltet. A tisztítást Égerben végzik, és elég tá­voli vállalási határidővel. Bár a közeljövőben a város köz­pontjában a gyorstisztítási munkák vállalására korszerű szalont nyitnak, ha a Patyolat egri központjában a kapaci­tást nem tadják megnövelni, a modern helyiség önmagában még semmi jót nem ad. A Mátravidéki Építő- és SBafldpari Ktsz a Gyöngyösre kiadott építési engedélyeik huszonöt százalékát vállalja csak el. Amíg ez a ktsz más vidékeken épít, a város­ban más vidékre való ktsz dol­gozik, illetve kisiparosok hoz­zák tető alá a családi háza­kat Ellátatlan területnek mi­nősíthetjük a ktsz szempont­jából a lakások karbantartá­sával összefüggő építő- és szak­ipari munkákat is. _Amíg az autószerviz egyfe­lől munkahiányra panaszko­dik, másfelől az autósok kifo­gásolják, hogy kéthónapos ha­táridőre fogad el javításra vá­ró gépkocsikat A GET .KA al­katrészhiány miatt nem tud minden esetben rövid Idő alatt javítást elvégezni, bár a lakos­ság esetenként a végzett mun­ka minőségét is kifogásolja. Nem értik, hogy egy megjaví­tott készülék miért romlik el a legközelebbi huszonnégy órá­ban. fis Is előfordul. A cipők javításánál időnként a magas költségek ellen szól­nak, a téli hónapokban pedig a hosszú vállalási idő vált ki türelmetlenséget Az igények kielégítése Látni kell, hogy a különböző javítások, szolgáltatások kifo­gástalan elvégzése a cél. Én­nek a feladatnak nemcsak a gazdasági oldalát kell mérle- gelmök az érintett üzemek­nek éa ktsz-eknek, hanem a pohtZkal következményeit is. A lakosság hangulatának ki­alakításában fontos szerepe vám a szolgáltatások szintjé­nek. fiaért készítették ef minde­nütt már a második ötéves terv Időszakában a helyi iparpoli­tikai tervet Sajnos, érmék a tervnek a végrehajtását nem mindenki szorgalmazta. Több kifogást hallottunk, mint amennyi eredményről beszá­moltak a szolgáltatást végző üzemek és ktsz-ek. Pedig nincs min töprengeniük: a he­lyi íparpoütikaá tervet teljesí­teni heil. A városi tanács végrehajtó bizottsága éppen ennek a cél­nak a jobb megközelítésére határozott úgy, hogy a szak- igazgatási szerve az érintett üzemek és ktsz-ek részvételé­vel koordináló tanácskozást rendez, amelyen közösen szab­ják meg a feladatokat. Utólag tehát nemigen lehet majd ma­gyarázkodni. Es ez így helyes. Fejlesztési feladatok Gyöngyös abban a helyzet­ben van, hogy a visontai kül­színi bánya és erőmű megépí­tése következtében rövid időn belül több ezer fővel növekszik meg lakosainak a száma. En­nek természetes velejárója a szolgáltatások iránti igények további növekedése. Szembe kell tehát nézni a tényekkel: a jelenlegi helyzet mennyiben teszi lehetővé az újabb, lényegesen megnöveke­dett igények kielégítését. Már most látható, hogy bizonyos fejlesztési programot kell meg­jelölni. / A déffl városrészben folyó építkezések magukkal vonják a szolgáltató üzemek létesíté­sét is. Itt nincs gond. A különböző ktsz-ek viszont nagyon mostoha körülmények között működnek: szétszórt kis műhelyekben, egészségtelen helyiségekben, az öltöző- és mosdóhelyiségek majdhogynem teljes hiányában. A legjobb helyzetben talán csak a Fod­rász és Fényképész Ktsz van, de csupán a többiekhez viszo­nyítva. Már a megvalósulás felé kö­zeledik a Mátravidéki Építö- és Szakipari Kitsz, valamint a Gép- és Motorjavító Ktsz új, központi telepének megépítése. Még nem eldöntött, hogy mi­kor és hol építik meg a város­ban a mintegy kétmilliós költ­séggel az új szolgáltatóházat, de a harmadik ötéves terv ezt a feladatot is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy anyagi erőforrásaink tói függően, a jö­vőben a fejlesztés, a további korszerűsítés kerül napirendre, és ez egyben a szolgáltatások szintjének emelkedését is biz­tosítja. A dolog természetéből fakadóan, ennek a fontos fel­adatnak a minél teljesebb vég­rehajtása közügy. A hiányos szolgáltatások okozta bosszú­ságokat mielőbb meg kell szün­tetnünk: ezt célozta a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak állásfoglalása is. G. Molnár Ferenc Több mini 3000 ú| pedagógus A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint eb­ben az oktatási évben a tudo­mányegyetemekről, a főisko­lákról, a tanító- és óvónőkép­zőkből összesen 3109 új pedagó­gus kerül ki. Közülük 280 óvó­nő, 682 tanító, 985 általános is­kolai tanár, 1162 pedig közép­iskolai tanár. A megyei, járási tanácsok a betölthető munkahelyek meg­jelölésénél arra törekedtek, hogy az újonnan végzőkkel pó­tolják az alsó- és középfokú oktatási intézmények szakta­nár-hiányát. Az ifjú pedagógu­sok mintegy 3400 munkahelyre pályázhatnak. Az elosztások országszerte jú­nius közepén fejeződnek be. WWCVWÍVTO.VNTO P.VMW,\\\\\VO\\V\\V.\\\V Al indulásra kész, NDK- gyártmányú, hatalmas hányó­rendező alatti kis völgyben — gépzúgástól vert szelíd tanyán — az ecsécS Jarmertl kiere­Eled a holt vidék sem..: Asszonya előbb csodálkozva ismétli a kérdést, majd tette­tett bosszúsággal panaszolja, hogy biz’ az ő férje kinn van most is ,ja földön”. Minden­nap, reggeltől úgyszólván estig oda kinn vann. Kiballagott még a télen is, tavaszi jó időben hogyne menne hát?! Aztán elkísér egy darabig — felforgatott, összetúrt földön bukdácsolunk — s a dombol­dalon eligazít: — Arra menjen csak — mu­tatja —, „toronyiránt”! Amott a traktor mellett biztosan rá-' akad a Pistára .. 1 ' 0 Szürkéssárga a dombhát, gondosan egyengetett: egy ré­gi bánya temetője, az ország első külszíni szénfejtése felett szétterített meddő. Pár esztendeje megjósolták: „Ahová egyszer beleharapnak azok az átkozott kotrógépek, nem nő ott még a fű sem! Ugyan, milyen élet is eresz­tene gyökeret ilyen összeke­vert talajon...?!” Egy féltetős szín közelében — facsemetéket ültetnek. — Mi Jerem azokon? — kér­dezem a legközelebb levő asz- szonyt. — István bácsi azt; mondja, hogy őszibarack is, meg meggy is — kotnyeléskedik a válasz­adásba egy piros kendős lány. De azt hiszem, hogy aligha szedünk mi abból...! Odaérek a traktorhoz. Fia­talember hajlong mögötte, fe­jén pörge kis gazdászkalap, csizmáján, szárközépág, az agyagos por: — Andorfi István. „István bácsi”, az ecsédi „farmer”. — Vetünk. 1; — Bánya volt itt még nem­rég is... A faluban azt mond­ják, hogy kiszedtek ebből a földből mindent... — így igaz. De meglátja, hogy hoz még ez termést! — Mit? Meggyet, őszibarac­kot.. .? — Talán azt is. Majd elvá­lik — Mindenesetre, most faggatjuk, hogy mihez lenne nagyobb kedve — fordítja tré­fásra a szót. — Kísérletezünk mindenfélével: őszi árpával, tavaszival, rozzsal, Fleisch- mann-búzával, Fertődi 293-as- sal, zabbal, őszi takarmányke­verékkel. Pannon-, meg szö- szös bükkönnyel, répával, kö­lessel, borsóval, babbal, mák­kal. És őszibarackkal, meggyel is... Hogy melyik sikerül? Majd elválik... De hogy újra élet lesz ezen a meddőn, az biztos! Jöjjön csak, saját sze­méve! láthatja! s Nem messzi a traktortól — zöld színbe vált a szürkéssárga. agyag: a huszonöt holdnyi te­rület 1000 szabályos, kis par­cellájának jó része egybeol­vad. — Nézze csak: kikelt, szárba szökkent a korábbi vetés. Szé­pen megerősödött. Egyike-má- sika alig alábbvaló, mint oda­át — mutat a kotrók, dózerok mögé — ,ja rendes talajon”. Amikor a múltkoriban itt jár­tak nálunk a faluból, alig akarták hinni! Hogyne, ami­kor nemrég is . arra esküdtek valahányan, hogy még a gaz is odébbáll innen, a bánya fö­lül... Megvallom, esztendeje, amikor először jöttem ki ide, s láttam, hogy a hatalmas ár­kokkal felszabdosott területen még az acat sem tud megka­paszkodni — egy kicsit én is vakartam a fejem... De hit­tem azért akkor is, tudtam, hogy az „engli határban” sem marad haszontalan tábla, egy­szer valaminek a meddőn is gyökeret kell vernie! Nos, most maga is láthatja, hogy... kezd igazam lenni... Leveszi a kalapját, izzadt fejét törülgeti. — Elneveti ma­gát, s szabadkozva kéri, hogy ne tartsam dicsekvőnek. Mert nem a büszkeség, hanem az öröm beszél belőle... Kiskörei a fiatalember, rizs­termelő agronómusként kezdte a pályáját. Aztán a hevesiek kertészetét vezette, onnan ke­rült mostani munkaadójához, a kompoüi kísérleti intézetbe, Külön-külön JVagy dolog az, amit egy egész ország ünnepel. Nagy dolog az, amire egy egész ország készül. Igaz, még hetek, hónapok választanak el bennünket ettől a jelentős ese­ménytől, de már készülünk rá, külön-külön és — együtt. Egy egész ország készül, mert rang­jához méltóan akarja köszönteni történelmünk új határkövét, életünk, szocialista társadal­munk új eredményeit, annak egyik jelentős ál­lomását, pártunk IX. kongresszusát. A munka az élet anyja, — mondja a költő, és ha sokféleképpen is lehet egy eseményt ün­nepelni, köszönteni, a legnagyszerűbb, a leg­rangosabb mégis az, ha munkával köszöntjük. Munkával, amely rangot ad életünknek, amely ezreket, milliókat sorakoztat fel, amelynek hő­se az ember, a gyárakban, a földeken, a bá­nyában, a katedrán, külön-külön és — együtt. Az egyik vállalat szocialista brigádvezetői­nek tanácskozásán a brigádok vezetői zárt bo­rítékokat tettek az elnöki asztalra, A boríté­kokra a következő volt ráírva: A kongresszus tiszteletére! Ez az, erre az országos méretű mozgalomra gondolunk most, amely a közelgő kongresszus tiszteletére ismét kibontotta szárnyait, amely a legkisebb vállalattól a legtávolabbi üzemig elvitte a kongresszus jelentőségét A kongresszus tiszteletére. Milliók mozgal­ma lett s egy ország jelmondata. Csak néhány példa megyénkből a jelképessé vált borítékok tartalmából: Másfél millió forint megtakarítás az egri Finomszerelvénygyárban. A Hortt Gépjavító Állomás dolgozói határidő előtt kijavítják a meghibásodott gépeket, a traktorosok páros versenyre hívták ki egymást A Mátrai Erdő- gazdaság felajánlása túllépi az egymilliót, a Nyugat-bükkié pedig megközelíti. 625 000 fo­és — együtt rint értékű követ adnak terven felül a Mátra vidéki kőbányászok, s a selypi cementgyáriak egymillió 700 ezerrel, a cukorgyáriak egymillió 600 ezer forinttal adnak többet a népgazdaság­nak. Hétezer tonna rézszínpor volt a terve a recski ércbányának. Amikor eljutott hozzájuk a kongresszus híre, 7300 tonnára emelték. Me­gyénk kisipari szövetkezeteinek dolgozói is több millió forintot ígérnek.; i És sorolhatnánk még a példákat, mert szin­te nincs olyan nap, hogy ne kapnánk hírt újabb felajánlásokról, vállalásokról. Van, ahol már teljesítették is, s vannak, akik a derekán járnak, s vannak, akik most törik a fejüket, hogy mit ég mennyit vállaljanak. Hírként megy az egyik munkapadtól a másikig, a szo­cialista brigádoktól a szocialista üzemekig, a gyáraktól a bányákig, a bányáktól a földekig. Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás —i de a millióktól mégis többet ér az a szellem, amely áthatja ezeket a vállalásokat, az embe­reket, akik ön maguktól adnak többet, s akik a milliók mellé hitüket, meggyőződésüket és bizalmukat is-beleadják munkájukba Pártunk IX. kongresszusa újabb erőt, bizal­mat ad majd életünknek, munkánknak, s újabb feladatokat szocialista társadalmunk építésé­hez. Kádár János etvtárs a VU3. kmgrant tiszteletére indított munkavenenyről kong­resszusi zárszavában • következüket mondot­ta: „...a verseny élén a munkásosztály állt, amely a helytállásnak oly nagyszerű példáját tanúsította, amelyre nagyon büszkék lehetünk osztálytestvéreink előtt, az egész világon*. Ennek a jegyében versenyezzünk most to, s ennek a jegyében dolgozzunk valamennyien, külön-külön és — együtt , KJ. Sokoldalúan képzett káderek A párszerveaetefeben mind gyakrabban esik szó a káderek helyzetének megítéléséről, fel­készültségéről, a velük szemben támasztott követelmények és feltételek érvényesítéséről. E témák azért foglalkoztatják fo­kozottabban a pártagokat, mert tudják, hogy amikor a párt a gazdaságirányítási rendszer re­formján dolgozik, akkor a kö­vetkező lépés az ember, aki a meghatározott szervezeti rend­szerben biztosítja a célkitűzé­sek eredményesebb végrehaj­tását Alapelvek A párt káderpolitikái irány­elvei, valamint at VIII. kong­resszus e vonatkozású határo­zatai ma is teljes egészében biztosítják a káderek kiválasz­tásának legjobb alap>elveit E határozatok alapján például amikor valakit egy-egy adott munkaterületre kívánnák be­állítani, elsősorban a politikai megbízhatóságot, ezzel együtt a szakmai felkészültséget, a ve­zetésre való alkalmasságot és a vezetéshez szükséges emberi tulajdonságokat együttesen kell figyelmen kívül hagyták, ta- tehát egyik követelményt sem mellőzni, nem elég ha valaki a 1962 elején . 1Dr. Pekári Ká­roly mellett ismerkedett meg alaposabban az agrokémiával, agromechanikával, s a kitűnő szakembertől szerzett ismere­teivel vágott neki esztendeje az ecsédi meddőnek. „Kitapo­gatni, megtudni, hogy mi hono­sodik meg rajta a legjobban, az elrontott talajhoz milyen trágyázás szükséges, milyen vetésforgót a legcélszerűbb ki­alakítani .. .* E — Ä legolcsóbb módszert akarjuk választani — magya­rázza —, a talajjavítást. Mű­trágyával, lignitporos kezelés­sel, száz-száznegyvenezer fo­rintba kerül holdanként... Ha bányaművelés előtt lefejtenék és később visszahordanák a termőréteget, 400 ezerbe is be­lekerülne egy-egy hold helyre- állítása! Kinek érné ez meg?! Esztendeje még csak egye­dül tűnődött a 4—5 méteres eróziós átkok fölött — most valóságos kis csapat gyönyör­ködik az elegyengetett, meg­változtatott talajon szépen fej­lődő vetésben. Egy állandó traktoros, egy növényfelelős, s — tavasztól őszig — tíz szer­ződéses nő áll mellette, segíti munkájában. Érdekes, izgal­mas munkájában — az ecsédi „farmert”. Aki nemhiába biza­kodik! Gyóni Gyula követelmények csak egy részé­nek felel meg. .. Ahol a kiválasztás során a politikai követelményeket, a vezetői készséget és jártasságot figyelmen kívül hagyták, ta­pasztalható, hogy bár lehet az illető elsőrendű szakember, mégiscsak nehezen tud megbir­kózni az adott terület vezeté­sével Attól, akinek nines kész­sége a vezetésre, nem tud meg­felelően bánni az emberekkel nem lehet megkövetelni, hogy azok összehangolt tevékenysé­gét megfelelően, eredményesen tudja irányítani. Felelősség terheli mindazo­kat, akik nem megfelelő gon­dossággal választották ki a hoz­zájuk tartozó területek vezetőit. Felelősség terheli őket azért, mert a szakemberek között is szép számmal akadnak olya­nok, akiket megfelelő politikai iskoláztatással, a vezetési el­vek és gyakorlatok megismer­tetésével nagyszerű vezetőkké lehet felkészíteni, ha erre egyébként van hajlamuk. Mindennek a másik oldala viszont az, amikor az egyéb­ként nagy vezetői gyakorlattal, megfelelő politikai felkészült­séggel rendelkező káderek szakmai felkészítését hanyagol­ják el. Nem arról van szó, hogy valamennyi vezetőnek ki­váló sped a) istának, szerkesztő­vagy kutatómérnöknek kell lennie, hanem arról, hogy meg­felelő közgazdasági-, gazdaság- politikai ismeretekkel rendel­kezzék és ismerje a hozzá tar­tozó, vagy vezetése alatt álló gyár, intézmény szakmai tevé­kenységét.- Tervszerűség A káderek szakmai felkészí­tésében jelentős eredménye­ket értünk el az elmúlt esz­tendőkben. Többségükben az adott terület vezetéséhez szük­séges szaktémákkal ismerked­tek meg, egy jelentős részük azonban — a káderképzés irá­nyításában mutatkozó fogyaté­kosságok miatt — olyan közép — vagy felsőfokú iskolát vég­zett, amely szakmailag nem jelent sok segítséget az adott terület irányításához. Mert va­jon az a műszaki vezető, aki elvégezte a jogi egyetemet, szakmailag mennyivel jobban tudja ellátni feladatát? Ha az eddig elmondottak nem is általánosnak és jellem­zők, de rávilágítanak • arra, hogy a káderek tervszerűbb képzésére van szükség, amely biztosítja, hogy mindeki a szükséges ideológiai-p>olitikai és szakmai képzettséget szerez­ze meg. Jogos tehát az az igény, amely a párton belül és a köz­véleményben napjainkban je­lentkezik, hogy már jó előre foglalkozzunk a soron követke­ző időszak feladatai, célkitű­zései végrehajtásához szükséges személyi feltételek biztosításá­val. Ez megköveteli, hogy min­dazokat, akik alkalmasak — és a káderek többsége i — a feladatok megoldására, eddiginél jobban készítsük félj és pótoljuk mindenkinél a büLí nyosságokat így válnak olyas* vezetővé, aki körültekäntob-j ben, önállóbban tudja megszer­vezni a hatáskörébe tartózd dolgozók tevékenységéi Kinél a politikai, kinél a szakmai felkészültsége* kell javítani, másoknál a vezetői készségéé keil fejleszteni Nőn feledkezz; hetünk meg azokról sem. bMSJ bosszú időn keresztül eredméj nyesen, becsületesen dolgoztak; de képességeiket a fokozódd) követelmények végrehajtása meghaladja. Nekik — a képen ségüknek megfelelő helyre keli kerülniük. Nem tűrhető megj hogy azok, aldk évtízedekeai keresztül az ügyet szolgálták, most mellőzőttnék érezzék ma­gukat Az ügy érdekében velük együtt kell megoldani a problé­mákat, továbbra te bizonyítva ai pártunk politikájának humani­tását. Nem reszortfeladat Az a körülmény, hogy a fo­kozódó követelményekre fel kell készíteni valamennyi terű- let vezetőit és kádereit, nemi jelentheti a káderek cserélget tését Elsősorban az ott dolgom zó kát kell felkészítenünk arraj hogy eredményesebben, jobban tudják ellátni feladataikat Tb? vábbra is érvényt kell szerez? nünk annak az elvnek, hegy egy-egy vezető minél hosszabb időtt töltsön el egy adott mim? kakörben. Ez az egyik fettétel« annak, hogy területét megfelel lően tudja irányítani., Hiszen csak igy képes a helyi ismére? tek sokoldalú megszerzésén^ csak így tudja elnyerni munka, társai bizalmát, hegy azokaf megismerve — legjobb tulaj? donságaikat hasznosítva —? mind eredményesebben vezhesse munkájukat A káderek sokoldalú nevelés se és képzése elengedhetetlen követelmény, ezért fokozottabb ban érvényt kell szerezni an­nak a helyes elvnek, hogy a kádermunka nem reszortfela­dat, hanem szerves részét képe­zi a vezetésnek. Minden veze­tőnek, s a helyi pártszerveze­teknek az a feladatuk, hogy fokozottabb gonddal lássák el a kádermunkából adódó felada­taikat, elsősorban a káderek nevelését. Elsőrendű jelentősé, gü, hogy minden területen po­litikailag szilárd, magas szak­képzettségű vezetők álljanak. Csak így oldhatjuk meg azo­kat a gazdaságszervező és kul­turális feladatokat, amelyek a szocialista forradalom jelenlegi szakaszában pártunk előtt álla­nak. K. fi Néiuüsm 3 196& május 27., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents