Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
/ A BIVV-ről jele iitiiik Óriás repülőktől a zsebrádióig Látogatás a szovjet pavilonban másoló szikraforgácsoló gépnél, amely „letapogatja” a formát, és azonnal elkészíti a „hiteles” másolatot; természetesen, valamennyi műveletét automatikusan programozza. Ami pedig valószínűleg a szerszámgépeknél is nagyobb figyelmet kelt: első ízben mutat be a szovjet elektronikus ipar különleges technológiai, ellenőrző és mérőberendezéseket, közöttük azokat is, amelyek nemrég Lipcsében aranya szomszéd vitrikneket figyelik: úgy látszik, a szőrméknél jobban izgatják őket a vadászat, pontosabban az a remek vadász- és sportfegyver választék, amely ott kínálja magát. És most már így, gusztusa szerint hullámzik a látogatósereg. Ki az új típusú Csajka porszívókat, hűtőszekrényeket nézegeti, és főleg a mosógépeket, amelyek között a centrifugával egybeépített forgótárcsás és lengőlapátos típusokat Több mint százezer gyermek napközis táborokban A Művelődésügyi Miniszté- j rium tájékoztatása szerint a nyári napközis táborokban a szünidő alatt több mint százezer tanulóról gondoskodnak | majd, mialatt szüleik dolgoz- j nak. Új tábor nyílik, egyebek j közt Dunaújvárosban, Ózdon, , Kazincbarcikán. i A gyermekeknek az általában június közepén nyíló táborokban változatos, hasznos időtöltési lehetőséget biztosítanak. A foglalkozások zöme játék és sport lesz, s nem feledkeznek meg azokról a gyerekekről sem, akik valamilyen tantárgyból megbuktak, őket a jö tanulók korrepetálják, készítik fel a javítóvizsgára. Karám — vagy kerthelyiség Az fmsz-vendéglátás nemes versengésében úgy látszik, hogy a gyöngyössolymosi bisztró sem akar lemaradni... A közelmúltban ugyanis új színfolttal lepte meg kedves vendégeit és a községen átutazó idegeneket, eredeti ötletként egy nyírfából ácsolt. ■ . „karámot’ varázsolt az országút mellé... Nos ilyen még valóban nem volt! — de ezután is minek? A kirakott asztalok, székek korántsem vallanak arra. hogy a bisztró — állattartásra akart berendezkedni. Valószínűleg emberek számára toldotta meg eggyel a helyisegeit. .. De bocsánatot kérünk: miért éppen egy „karámot’ kellett odaragasztani az egyébként modern üzlet elé, a falu közepére? Nyilván valami tévedésről lehet szó... Rosszul értelmezett hangulatkodásról, a jó szándéktól — messzi maradt jó ízlésről. Talán azt hitte valaki, hogy ami elmegy egy erdőszéli vagy tóparti betyárcsárda ha_ lásztanya mellett — ugyanaz megfelel esetleg egy korszerű bisztró kiegészítéseként is Gyöngyössolymos központjában? S az „eredeti” ötleten moot megbotránkozik minden jobb érzésű ember... (—-nd) A XX. század grií'fmadara könnyűszerrel emel a levegőbe egy Ikarus autóbuszt. érmet nyertek. Egy kvantum- generátoros mikrohegesztő és mikromaró berendezésről van szó, valamint a rétegfelrakó- dás sebességének és vastagságának mérésére szolgáló készülékről, — ezek a megfogalmazások alighanem még a laikus számára is érzékeltetik e berendezések képességeit és precizitását. Érthető módon, sokan tolongnak az orvosi berendezések, elektronikus orvosi készülékek, klinikai életmentő felszerelések körül. Ezekről itt csak any- nyit, hogy találunk közöttük érvarró készüléket, műszívet, különleges érzéstelenítő berendezéseket, tüdő- és szívsebészeti műszereket, jó néhány „aranyérmest” is. Közben hátrahagytuk a hölgyeket; nem is csoda, a bundák, szőrmék körül találjuk őket. A kékrókától a vadmacskáig, micsoda pompás felvonulás. Ám a férfiak egyre csak egyaránt találni, ki a hangszerek vagy a könyvek választéka iránt érdeklődik. Az utóbbiaknál egy felirat, amely elgondolkoztat: a Szovjetunióban magyar szerzők 671 művét, 23 millió 421 ezer példnyában, 34 nyelven adták ki eddig... A szabadtéren még inkább differenciálódik az érdeklődés: hatalmas munkagépek, mező- gazdasági felszerelések, személygépkocsik ... valóban sok és sokfajta a látnivaló. Nem tudjuk,’ jól választottunk-e, amikor az igen korszerű, D 455 jelű vibrációs úthengerre hívjuk föl a figyelmet — szerencsére, elég sok most nálunk az útkorszerűsítés, ám olykor elég korszerűtlen technikával —. meg a 75 lóerős, magánjáró út- gyalura ... Az emberek lassan, tűnődve távoznak... nem is könnyű egyszerre befogadni ennyit látnivalót. (b. j.) Negyedév után, félév előtt Néhány héttel ezelőtt volt a „bizony ítvány”-osztás: az élüzem címek, kiváló dolgozó jelvények, oklevelek átadása megyénk ipari üzemeiben, vállalatainál. Kitüntették, megdicsérték a jól dolgozókat, megdorgálták, serkentették a gyengébbeket. Az elismerések, a kitüntetések az elmúlt esztendő munkáját dicsérték... Negyedév után, félév előtt járunk, vagy ahogy mondani szokás, hátunk mögött a negyedév és n vakunkon a félév, így ismét a „vizsgák” következnék, amelyekből megtudhatjuk, hogyan is dolgoztunk az 1966-os esztendő első fél évében. Egy gyáregységnél s három vállalatnál érdeklődtünk. Az első negyedév eredményeiről konkrét adatot kaptunk, a másodikról még csak eredményeket, elégedett válaszokat s pa- I naszokat... ' | Nehr Tibor. A HAJTÖMÜ- ÉS FELVONÓGYÁR 4. sz. egri gyáregységének vezetője: — Az 1966-os év első negyedévére 30 millió 360 ezer forint ; volt a teljes termelési tervünk, ! és 32 millió 105 ezer forintra teljesítettük. Százalékban kifejezve 105,6 százalékra. Különö- , sebb gondok, problémák nélkül j dolgoztunk, és a második ne- j gyedév eddig eltelt időszakában | is tartjuk az eddigi eredményeinket. Ha különösebb prob- i lémák nem jönnek közbe, ak-' I kor reméljük,' hogy sikeresen I zárjuk a félévet is. Ehhez még csak annyit, hogy a gyáregységek között izgalmas verseny főijük. Az első helyet az egriek tartják, kilenc ponttal vezetnek, az utánuk következők előtt. A város „vége” után a város szélén érdeklődtünk ... Juratovics Aladár, A NAGYALFÖLDI KÖOLAJTERMELŐ VÁLLALAT egri telepének vezetője: — 19 ezer 250 tonna olajat kellett volna az első negyedévben termelnünk, de csak 18 ezer 944 tonna lett meg belőle. Az ók: több kutat nem üzemeltettünk, mert technológiai méréseket kellett végezni a víz- visszanyomó berendezés beindítására. A' 300 tonna lemaradásunk nem jelent különösebb gondot, mert rövidesen öt új kút kezdi el az üzemelést. Félévre mindenképpen pótoljuk a lemaradást. Visszajöttünk a várasba, és meghallgattunk két elégedetlen véleményt: Gyetvai Béla, A HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI ÉS ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT igazgatója: — Az első negyedéves tervünket 112 százalékra teljesítettük. Jó volt az anj'agellátás, amely annak köszönhető, hogy télen sok anyagot elraktároztunk. Sajnos, korántsem mondható el ez a második negyedév eddig eltelt időszakára. Egyszerűen katasztrofális az anyagellátásunk. Nincs cementünk* téglánk, veszélyben van a tervünk. A munkahelyeken dolgozó 800 ember közül lassan már 400 nem tud folyamatosan dolgozni a cementhiány miatt. A vállalat ebben az évben kapta meg az élüzem címet Rangjukhoz méltóan szeretnének dolgozni, de cementet, téglát azért nem gyárthatnak. Ök építők... Ugyanez a helyzet AZ ÉM. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT egri főépítésvezetőségén is. Debreceni László főépítésvezető: — 102,3 százalékkal zártuk az első negyedévet, de a második eddig eltelt időszakát legfeljebb 70, 70,5 százalékra. Nincs cementünk, betongömbvasunk. Rendkívül gyenge a szállítás is. Csúsznak a határidők, több munkahelyen nincs folyamatos munka. Mindennek az oka: elégtelen anyagellátás, rossz a szállítás. Ezek után kétszeresen érthetetlen Bondor József építésügyi miniszterhelyettesnek az Építők Lapjában tett nyilatkozata, amelyben azt mondja, hogy megoldódtak az anyagellátási gandok, nincs cement-, téglahiány. Van. Egerben, de az az érzésünk, máshol is. (koós) Heves megye földrajzi helyzete különleges, domborzati viszonyai változók. A megye északi részéből, a Bükkből és Mátrából lezúduló vizek a déli részen, a legmélyebben fekvő hevesi járás területén gyűlnek össze, így ez a terület úgyszólván vízgyűjtő szerepet is betölt. Annak ellenére, hőgy a megyén keresztülfolyik a Tisza, a Tárná, a Zagyva, az Eger és még néhány jelentősebb patak, mégis vízszegények vagyunk. Tudományosan alátámasztott, hogy a jelenlegihez hasonló „esős” periódus nálunk csupán másfél, két évtizedenként jelentkezik. így szükséges, hogy a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen öntözőrendszereket létesítsünk, víztárolókat építsünk. Ez a munka — a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — meggyorsult és jelenleg a megyében mintegy 15 ezer hold öntözhető területet tartanak számon. Csupán 1966-ban ezer holdnyi korszerű, felszín alatti csőhálózattal berendezett öntözőteleppel gazdagodik a megye. Milliókat költünk, és költöttünk tehát öntözésre, ugyanakkor tavaly és az idén sok ezer holdat öntött el az ár, belvizek pusztítottak. — Nem feleslegesen kidobott milliókról van-e szó? — kérdezhetné bárki. A válasz egyértelműen; nem. Legföljebb arról beszélhetünk, hogy a vízgazdálkodás problémáját nem mindig komplex egységként kezeltük, hanem csak annak egyik részére, az öntözésre fordítottunk nagy gondot, bizonyos mértékig elhanyagolva a víz gazdaságos megtartásának, levezetésének tennivalóit. Az, hogy húszévenként rövidebb-hosszabb csapadékos ciklusba kerülünk, nem jelentheti az öntözőrendszerek kiépítésének elhanyagolását. Heves megye területe három vízügyi igazgatósághoz tartozik. Megyénk déli része — a bel- és árvízzel veszélyeztetett hevesi járás — a Szolnoki Víz- ügyi Igazgatóság területe, vízügyi szempontból annak bizonyos mértékig elhanyagolt része. A Tárná mente eddig nem tartozott a „belvizes” területek közé, csupán most várható döntés, hogy ezt a területet is veszélyeztetettnek minősítsék. A Zagyvától nyugatra a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozunk és a megye nagyobb részét vízügyi vonatkozásokban a miskolci igazgatóság tudja magáénak. Az említett igazgatóságok anyagi erejükhöz képest iparkodnak megfelelő víz- gazdálkodást folytatni, és ha a Heves megyeiek egyszer-más- szor úgy is érzik, hogy valamelyik igazgatóság mostoha gyermekként kezeli a vízügyi székhellyel nem rendelkező megyénket, mégis hiba lenne olyan következtetést levonni, hogy a tavalyi és idei vízkárokért, pusztításokért kizárólag a vízügyi igazgatóságok lennének felelősek. Tény, hogy csupán államilag egy megye vízgazdálkodási gondjait megoldani nem lehet és a földtulajdonosok, a tsz-ek széles körű, nagyüzemi jellegű összefogására van szükség ahhoz, hogy ez a nagy, hosszú programot magában foglaló feladat, végül is megnyugtatóan megoldódjék. Ez a felismerés hívta életre a vízgazdálkodási társulatokat. Megyénkben 1963-ban alakult meg az első vízgazdálkodási társulat Gyöngyös székhellyel, Mátraalji Vízgazdálkodási Társulat néven. Azóta megalakult a Felső-Tarna-völgyi, az Eger- Laskó-völgyi és a Sarud—Sajó- foki Vízgazdálkodási Társulat is. Aki azt gondolja, hogy ezek a társulatok — amelyek magukban foglalják a termelőszövetkezetek nagy többségét — csak névlegesek, téved. Néhány példát. A Mátra alji társulat alig három évvel a megalakulás után ma már saját kotrógéppel, három okleveles mérnökkel, gépkocsikkal, emeletes székházzal rendelkezik és eredményes vízgazdálkodási — ezen belül —, vízlevezetési munkát végez. A saját kotrógép többek között azt is eredményezi, hogy alacsonyabbak az önköltségek. A kézi kubikmunka köbméterenként 16—18 forintba kerül, a gépi munka költsége mindössze 7— 8 forint. Érdemes megemlíteni, hogy — bár ezek a társulások önmagukat tartják fenn —, részükre az állam — csupán Heves megyében — évi 4—5 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. A fiatal Felső-Tarna-völgyi Társulat tavaly bérkotrók igénybevételével százezer köbméter földmunkát végzett el. A vízgazdálkodási társulatok átfogják az egész megyét, komplex terveket készítenek és munkájukat jól összehangolhatják a vízügyi igazgatóságok terveivel is. A vízgazdálkodás népgazdasági jelentőségét kihangsúlyozza és elősegíti az a törvény- erejű rendelet, amely a közelmúltban jelent meg és amely többek között a vízgazdálkodási társulatok működését is szabályozza. 0 Kevesen tudják, hogy jelenleg megyénkben — a készülő víztárolókat is ideszámítva — tíz víztároló épült. Ezek többsége már üzemben van. Elsőként 1961-ben Nagyrédén építettek víztárolót, amelynek költsége rövid két-három év alatt már meg is térült. A tapasztalatok igazolják, hogy ezek a tárolók még öt éven belül — szakszerű hasznosítás mellett — még akkor is megtérülnek, ha egyikük-másikuk 13—14 millióba került. A Mátra alji víztárolók segítségével — egy regionális terv keretében — megoldódik a vízben rendkívül szegény Mátra-vidék, a mátrai üdülők ivó- és ipari vízellátása, továbbá nagy területek válnak ön- tözhetővé. Az öntözés jelentőségét ott, ahol belterjes kultúrákkal — szőlővel, oltvánnyal, zöldséggel, gyümölccsel — foglalkoznak, felesleges külön hangsúlyozni. Nem lehet Heves megye víz- ügvi, vízgazdálkodási problémáiról beszélni anélkül, hogy ne említenénk a II. tiszai Vízlépcsőt, amely a kiskörei Ti- sza-hídtól fölfelé 1300 méterre épül. Ez a mintegy 22 évi programra szóló beruházás közel 11 milliárdba kerül, ugyanakkor több feladatot old meg és úgyszólván átformálja az egész környék, beleértve megyénk déli részének képét is. Ahol' öntözött terület lesz, ott egyúttal megoldja a belvízrendezést is, mégpedig a legkorszerűbb csatornahálózattal. Ez a munka már 1973-tól elkezdődik. Megoldja a Tisza kis vizeinek rendezését, nagy mennyiségű ivó-, ipari, öntözővizet biztosít és úgyszólván hasznavehetetlen területeket tesz majd bőtermővé. A vízmű lehetővé teszi, hogy a Tisza újabb 120 kilométeres szakaszon hajózható legyen. A hajózást az újabb szakaszon 1350 tonnás hajóparkkal oldják majd meg. A tiszai víztároló nagyságára jellemző, hogy ez lesz hazánk második legnagyobb tava. Területe négyszer akkora, mint a Velencei-tóé. A tároló 250 millió köbméter vizet foglal majd magában. Érdemes szólni az erőmű energiatermeléséről, amely ugyan országosan nem tartozik majd a legnagyobbak közé (28 megawattos erőművet építenek, az első szakaszban 12 megawattot termel). A vizi energia kilowattonként 18 fillérbe kerül majd. (Az országos átlag 45 fillér.) Ha mindezekhez hozzászámítjuk, hogy a vízlépcső elkészülte után félmillió hold terület válik öntozhetővé, ezen belül 50—60 ezer hold megyénkben, akkor érthető, miért kíséri élénk érdeklődés a Kiskörén már megkezdődött előkészítő munkálatokat is. 13 A víz áldás, de átok is lehet. A vízzel éppúgy kell gazdálkodni, mint bármi mással. A társulatoknak, ezen belül a mezőgazdasági üzemeknek, a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a saját területükön levő kisebb és nagyobb vízlevezetők állandó tisztán tartására. Neves vízügyi szakember nyilatkozott a napokban arról, hogy Heves és Szolnok megyében a félig üres főlevezető csatornák mellett sok ezer holdas tavak csillognak belterületen amiatt, hogy a levezető árkokat a tszf-ek beszántották, eltömték. Legolcsóbb vízgazdálkodási forma a víznek a területen való hasznosítása, a talajt műveléssel kell alkalmassá tenni arra, hogy a vizet elnyelje, sőt, hasznosítsa A magunk kárán kellett megtanulnunk, hogy a vízlevezetés problémájának megoldása ugyanolyan fontos, vízgazdálkodási feladat, mint az öntözőtelepek létrehozása. Szalay István Umism,3 1966. május 26„ csütörtök 4 , áldás . 5 . A víz; , . , is lehet... átok Nehéz dolga van a riporternek, amikor az idei vásár szovjet kiállításáról a ivar számot adni. A szovjet pavilon és a szabadtéri bemutató két vonatkozásban is kimagasló: tájékoztató anyaga rendkívül látványos és a látogatók változatos érdeklődése szerint ösz- szeválogatott, a szakembereknek szolgáló műszaki-kereskedelmi anyagában pedig számos olyan újdonságot találunk, amellyel tovább bővülhet, gazdagodhat az országaink közötti árucsere-forgalom. Vessünk egy pillantást az érdekes tájékoztató anyagra. A pavilon bejáratánál az Avia- export szebbnél szebb modelljei, egész repülőgéppark fogadja a látogatót, az IL—62. interkontinentális, sugárhajtóműves, 186 utast szállító szupergéptől a világon egyedülálló. legkorszerűbb helikopterekig. Vagy egy másik különlegesség: az új voronyezsi atomerőmű első telepének tökéletesen élethű, a belső technológiai folyamatokat kitűnően érzékeltető. nagy formátumú modellje, nyomógombokkal; mert a kiállított tárgyakhoz nyúlni, legalábbis ez esetben — nem tilos, fis a Lun a 9. nagyméretű Holdfényképei... firthető tehát. hogy a pavilonra állandó jelleggel kifüggeszthetnék a ..telt ház” táblát. A szakemberben túlmenően, a nagyközönséget is élénken érdeklik azok a technikai újdonságok — és fogyasztási cikkek — amelyekkel a szovjet külkereskedelem reprezentál az idén. Már csak azért is, mert a látogatókat, szembeszökő helyen, felirat tájékoztatja: az 1966—70. évi kereskedelmi egyezmények értelmében a Szovjetunió 41 ezer személy- és tehergépkocsit, 10 ezer traktort, 5 ezer kombájnt, 16 millió tonna nyersolajat, 1Ö,8 milliárd kilowattóra villamos energiát. 15 millió tonna vasércet, stb. szállít Magyarországnak. Valóban, a nagyszabású bemutatót eleve azzal a szemmel nézzük, hogv a Szovjetunió hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, és a két ország árucsere-forealma a következő öt esztendőben ismét 50 százalékkal növekszik. Először a gépeket tanulmányozzuk. A szovjet szakemberek működés közben mutatnak be számos fémforgácsoló-gépet, koordináta fúróművet, egyetemes menetköszörűt. Akaratlanul is hosszabban időzünk egy vAXX>XXXXXXXXXXxXXXXXXXX\>>>>XXXXXVXXXXX\.NV Újsághír: Heves megyében az idén 15 ezer holdon pusztított belvíz. 12,5 ezer hold kenyérgabona és 2600 hold árpa ment tönkre, az öntözhető terület: 15 ezer hold. 0
