Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-02 / 103. szám

ifjúsági klub Rőzsasientmártonban V esztrum-nézőben ^M>b a Vesztrum, mint a Wornim* — jelentette ki egy aagyvaszantói fiatalember. S a különös az, hogy egyik sem Zagyvaszánton van. Csak a kör­nyékén. A Novum Petöfibá- nyán, a Vesztrum Rózsaszent- mártonban. A selypi medence fiataljai, úgy látszik, jól isme­rik mind a kettőt — lám véle­ményt is mondott egyikük, (anrrit azonban ne fogadjunk el készpénznek). Párhuzamot lehet vonni köz­tük, — mindkettő ifjúsági klub. Az egyik jobb lehetőségekkel, — ez a Novum; a másik szeré­nyebbekkel — ez a Vesztrum. ÄZ előbbi alakult meg hama­rabb (és az az érzésem), ennek hatására és mintájára az utób­bi De ezt ne írjuk a Vesztrum rovására, sőt — a jót követni mindig érdem. A Nóvumot már bemutattuk egyszer, a maga ú jszerűségében (Novum = újdonság). S a Vesztrum? A Vesztrnin — a tiéd 5Ä tiéd”, vagyis a raentmártoni fiataloké a Veszt- rum. „A tiéd”, egy mezőgazda­sági gépszín, később gabona- raktár. Ez most a KISZ klubja. Ez van, ezzel kell beérni. A klub vezetője egy kicsírá- atrtt búzát mutat az egyik ab­lakközben. Igen, itt nemrég még gabonát tároltak. De már csak as egy szem gabona van itt, a többit ki hordták. Bs ahelyett van a rsagy te­temben rengeteg asztal, szék, egy zenekari emelvény, rajta zongora, dobfelszerelés, és mo­dern falfestés; meg világítótes­tek, falidíszek, és a klub prog­ramja, meg jelvénye kifüg­gesztve... Koromsötétség vette körül az épületet, sehol egy villanykör­te. Űt sem vezet ide. A lányok a tűsarkút magukkal hozzák és odabent húzzák feL Turáncsics József, a khih igazgatója előremegy, és villa­nyokat gyújt. Nem valami bi­zalomgerjesztő a földszinti épü­let kívülről, de belülről... Amikor már bent vagyunk, mintha egy más világba csep­pentünk volna — egy küszöb­átlépéssel. A klubház belülről igazolja az elnevezést: a rózsaszentmár- toni fiatalok „a magukévá tet­ték” a klubot, berendezték, ki­festették, otthonossá varázsol­ták, a „tied”-dé, Vesztrummá. Mi van a teremben? A csütörtöki ötórai teának már vége tft-es a terem. Tu­Nagyon helyes, mindent meg kell tárgyalni, mielőtt a komoly döntés napvilágot lát. Azt meg kell tárgyalni mindenképpen, mert hova jutna a világ ma­napság, ha nem tárgyalnák meg a dolgokat úgy, ahogy azokat meg kell tárgyalni. Ez így a he­lyes, így a tárgyilagos, sőt a megtárgyilagos, s egyébként is, olyan nagyszerű kifejezés ez, hogy a fontosságoktól eltekint­ve kifejezetten alkalmas az ér­demben megtárgyalás elodázá­sának kifejezésére, mely gondo­lat használata ugyanakkor bi­zonyos hivatali felsőbbrendűsé­get adományoz az arra rászoru­lóknak, minimális megerőltetés­sel. — Maga a múltkor nem mon­dott igazat — mondta ismerő­söm, a Fontoskodó és Zsargono- lógiai Intézet osztályvezetője. Meghökkenve néztem rá, de szeme olyan ellentmondást nem tűrő hangon szegeződött rám, hogy gondolkodóba estem. — És mi az. amiben nem mór Aram igazat? — Rogy az eső lefelé esik. — De könyörgöm szeretettel, ez miért nenn igaz? ! ráncsics József, a klub vezető­je, — villanyszerelő a 7/A ak­nánál, szocialista brigád tag — és Gubis Pál, a 13 vezetőségi tag egyike, a zenekar vezetője, — géplakatos az ecsédi külfej­tésnél — kalauzol és mesél. Az emberben első látásra a kivilágított és vibráló Veszt- rum-jelvény ragad meg. A nap sugarai megvilágítják az 1965- ös számot, — a jelvényt. A múlt évben határozták el, hogy megalakulnak, s január elsején megalakultak. Nem volt más választásuk. Hasznos és kellemes időtöltést akartak a fiataloknak biztosí­tani. Ideszoktatni őket, együvé Hát ide örömmel is jöhet­nek, mert ez otthonosabb, mint egy italbolt, ebben a cukrász­da nélküli községben. A' zenekari pódium mögötti falon papírból, falécekből és műanyagból színes fali kompo­zíció Máshol hagyományosan hengerelt a fal, de díszítem próbálták pL egy űrhajós, sa­ját készítésű, kompozícióval; űrrakéta az ég félé tör, fából és műanyagból. S ha ők nem is törnek az ég felé — játékdélutánokat rendez­nek. Van rear, asztali foci, ló­verseny és komplett elnevezési társasjáték, meg Rakéta is. (Igaz nem űr, csak földi— tár­sasjáték). A mennyezetfestés moder­nebb, rajta kis maguk készítet­te világítótestekkel. De ők ké­szítették a dobfelszerelést is, az asztalokat nagyobb asztalokból, és a székeket székroncsakbóL Kewés a pénzük. Most éppen teljesen elfogyott A zenekar­nak erősítőt vettek Pesten, majdnem négyezerért. De hát ez a legfontosabb. Csütörtökön és szombaton tánc van. Az egyik sarokban felfedezek egy képet Asztalos János kom­munista mártír fényképe ez. Méltó megemlékezés a munkás­mozgalmi harcosról —, mert a Vesztrum törzstagjai az Aszta­los János KISZ-szerveaet tag­jai. Tánc és játék A szervezeti szabályzat mel­lett függ a falon a heti prog­ram. Éppen nem volt rajta sem­mi. Aztán lapozgattuk a stencil e- zett áprilisi programot; Vidám szombat este, táncest, tévé-nézés, asztalitenisz, úttörő- délelőtt, úttörődélután, szabad­foglalkozás, ötórai tea, a tévé­műsor megvitatása, vidám hús­vét: táncest, játék. Ez végig így ismétlődik, egész hónapban. Volt még egy közös mozilátogatás, politikai oktatás és „IUik, nem illik’-est. Külön­ben az sztár a vetélkedő. Negyedik hónapja működnek, s bizonyára ezek után frissítik és gazdagítják is a műsort, hogy ne váljon megszokottá, esetleg unalmassá. Persze, mikor válik a tánc és a játék unalmassá a fiatalok­nak? Különösen ott, ahol ott­hon varrnak, a sajátjukban, a Vesztrumban, „a tiédben’'. Berkovits György Elbúcsúzott a cirkusz a tele­vízióban is. Aki szereti a po­ron művészetét — s ezek van­nak többen — szívesen fogad­ta szombat este a helyenként valóban színvonalas búcsúzást, s még az is szívesen, aki külö­nösebben nem lelkesedik a ma- nézsért, mert néhány ügyes ri­porteri ötlet fűszerezte a több mint egy órás műsort. Azt azonban szívfájdalommal kell megállapítani, hogy — lega­lábbis e műsorban —, nem ál­lunk valami jól bohócok dolgá­ban, s különösen lemérhető volt bohóchelyzetünk szegé­nyes volta a régi nagy nevette- tőkre való stílusos emlékeztető filmkockák kapcsán. „Két város egy folyó part­ján” — ezt a címet viselte Belgrád és Budapest közös mű­sorának első része. A nemes gondolat, könnyed és népszerű hangú tolmácsolásának szándé­ka elismerésre méltó, annál kevésbé a bizony unalmas, ka­merák elé szorított műsor. Nem hisszük, hogy e két város csak ennyit tudna nyújtani egymás­nak egy óra alatt, még akkor sem, ha egy-két szám valóban magas művészi igényről tanús­kodott. A szombat este legsi­keresebb műsora a kitűnően megrendezett, pergő ritmusú vidám összeállítás Burns verseiből. A játékos keretbe foglalt költői esit kitűnő példa és járható út —természetesen — jellegnek és műfajnak megfele­lően —, hogy a televízió újabb százezreket ismertessen meg a világirodalom nagyjaival von­zó, könnyed és közérthető mó­don. Vasárnap, május Cselének fő programja a „Tévé-park” volt. Megbocsátja a televízió, ha bizonyos fenntartással ül­tem a képernyő elé, mert a Magyar Televízió, ha humor­ban nem is, de a rendezés öt­leteiben, a kivitel, a látvá­nyosság igényét illetően nem kényeztette el túlságosan néző­it. „Mintha nem is mi csinál­tuk volna” — szakadt ki öröm­mel belőlem az első pillanatra kétesnek tűnő dicséret, pedig mi csináltuk, jól csináltuk és ez is igazolja, hogyha igény van, akkor ötlettel is bírja a televí­zió. Azzal kell kezdeni, amit saj­náltunk, de mégis az egyik alapja a sikernek: alig több mint egy órát tartott. Pedig így volt a jó, így volt a helyes. A legjobb műsor is unalmassá válig, ellankad a figyelem, ha hosszú az idő, s a legjobb írói, szereplői gárda is kiful­lad. A Tévé-park kitűnően öt­vözte a politikai kabarét, a mértéktartóan ízléses, de lát­ványos revüvel, volt ötlet az önparódiára és a premier plá­nok, a fényeffektusok, vágások a lehetőségek gazdag tárházát sorakoztatták fel, hogy valóban televíziószerű legyen a május esti kabaré. Sinkornts Imre re­mekbe szabott sofőr-monológ­ja, vagy a hullámvasúti párbe­széd méltán sorakozik az igazi politikai kabarészámok leg­jobbjai közé, — hogy csak e kettőt említsem a sok közül Igényes könnyedség Deák István pergő ritmusú rendezéséről már szóltam, kü­lön kell említést tenni Nagy József operatőri. munkájáról amely a beállítások egész soro­zatával járult hozzá a rendezői koncepció sikeréhez. Ügy vé­lem, ez a május elsejei kabaré új korszakot nyit e műfaj te­kintetében, nem is annyira a szövegek szellemessége,, mint inkább a rendezés, az operatő­ri munka és a kiállítás tekin­tetében. Még egy kellemes műsor- számmal kedveskedett a né­zőknek a televízió; a várnai nemzetközi balettverseny né­hány filmrészletével. Az embe­ri test művészetének reprezen­tánsai sorakoztak fel, hogy a klasszikusoktól a modemekig, széles skálán versenyezve ad­janak számot a világ balett­művészetének fejlődéséről. A balett szerelmesei nemcsak ízelítőt, de a rövid kockákon is valódi művészi élményt kap­tak a balett nemzetközi meste­reitől. A két nap elsősorban a derűs, könnyed, de igényes szórakoz­tatás jegyében telt el. És a hang­súly most az igényességen van. S elsősorban ez válik a televí­zió becsületére, ha összegezni akarjuk a két nap, a két este műsorprodukcióít. (gyárira) Az amatőr tánczenekarok megyei fesztiváljáról A KISZ megyei bizottsága május elsején, vasárnap dél­után, a Szakszervezetek Szék- názában rendezte meg az ama­tőr tánczenekarok fesztiválját. A tánczenei vetélkedő telt házat vonzott, főképp a kö­zépiskolás fiatalságból álló kö­zönség az egész műsort végig­tapsolta. A Szalkay László ál­tal vezetett bíráló bizottság már nem lelkesedett ilyen egy­értelműen a nyújtott teljesít­ményekért. Legjobbnak minő­sítette a hatvani honvédek együttesét. Ezek a fiatalok — bár nem nagy múltra tekinte­nek vissza — komolyan veszik feladatukat, zeneileg jól kép­zettek, szólistáik ismerik hang­szereik hatáshatárát és ezért nyújtottak — a többi együttes­hez mérten — elsőrendű tánc­zenét Az Egri Tanárképző Főisko­la tánczenekara zeneileg a leg­kulturáltabb együttesnek mu­tatkozott ezen a vetélkedőn. Bemutatott műsoruk szeré­nyebb volt a képességeiknél és lehetőségeiknél, ezüst fokoza­tot érdemeltek. Az egri Gárdonyi Géza Gim­názium Plutó-zenekara és a gyöngyösi Ördögök nevet vi­selő együttes tudása és teljesít­ménye azonos értékűnek mond­ható. A gyöngyösi énekesek — bár hatásukat taps- és ffltty- fergeteg mérte — nem jól vá­lasztották meg sTárnáikat: az előadott számok karaktere más volt, mint az énekeseké. Mind­két együttes bronz fokozatot kapott. Elismerő oklevelet kapott a 4 mmm 1966. május 3., kedd — Majd megtárgyaljuk — mondta, s az órájára pillantva elsietett, mert fontos megtár­gyalni valója volt. Kétségbeesetten álltam ott, hogy már most mi lesz ezzel az esőproblémával? Két hét után találkoztunk megint. Ismerősöm összevont szemöldökkel nézett végig raj­tam, majd köszönés nélkül to­vább akart menni, de én útját álltam. — Ugyanis... azzal az esődo­loggal ... — Azzal az esődologgal? — nézett csodálkozva rám. Vagy­is az esődologgál? — mond­ta tanácstalanul. — Ugyan­is ... az az esődolog... — le­gyintett — Nem emlékszem ar­ra az esődologra. Majd megtár­gyaljuk — mondta, és elsietett, mert fontos megtárgyalni való­ja volt Amikor egy hónap múl­va újra találkoztunk, szélesen mosolygott, sietve kezet fogott velem, de mielőtt tovább ment volna, figyelmeztettem: — Mikor tárgyaljuk meg? — Tessék? — kérdezte, egy pil­lanatra kizökkenve osztályve­zetői légköréből. — Azt tetszett mondani, hogy megtárgyaljuk. — Én ezt mondtam volna? — Szóról szóra. így tetszett mondani: majd megtárgyaljuk. S én úgy érzem, hogy a majd éppen most van. — És én azt mondtam volna, hogy majd megtárgyaljuk? = Igen, szeretettel rtovafi Flamingó zenekar: Armstrong- és Gershwin-szá- mokat játszott. A megyei amatőrök táncze­nei vetélkedője mennyiségi­leg a vártnál kisebb versen­gést hozott, így a színvonal sem lehetett túlságosan magas. Túl a lassan minden fórumot, színházat, tévét, rádiót elöntő tánczenei divaton, amely előtt az ízlés megtorpanni kénysze­rül, hiányoljuk a vonószeneka­rok távolmaradását, és azt az elmélyültebb törekvést, amely ennek a ma oly divatos stílus­nak, ezeknek a mechanikus hanghatásoknak tisztább és érettebb változatait szólaltatná meg. A bíráló bizottság ebbe az irányba is hatott, amikor az első két helyezésről döntött. <t a.) — Na, hát akkor ezt majd megtárgyaljuk — mondta, és el­sietett, mert fontos megtárgyal­ni válója volt. Másfél évre rá oda lyukad­tunk ki, hogy nem tudtuk, ml az, amit meg kell tárgyalnunk, pont akkor, amikor megérett a helyzet erre, tehát: amikor vég­re behívott az irodájába. Ezt én észrevettem, de nem mertem szólni, miközben ő így beszélt: — Igen, igen, nagyon jól em­lékszem arra a dologra, pompás kis dolog volt, amolyan igazi dolog, persze-persze, s ha ezen az úton halad, minden bizony­nyal, pedig manapság, de ak­kor azonban, s az a keltetőál­lomás azzal az elektromos vá­lyúval ... — Itt álltam fel, érezve társalgásunk sokatmon­dó és mélyenszántó fölösleges­ségét. — Akkor majd még megtár­gyaljuk — mondtam, s elsiet­tem, s igy jutott eszembe, eb­ben a pillanatban, hogy más mondattal szorult helyzetemben nem is vághattam volna ki ma­gam, csak ezzel a mondattal tudtam elmenekülni a legsike­resebben, s azóta mélyen meg­emelem a kalapom az előtt az ember előtt, aki valamely fon­tos kérdés napirenden tartása alól kihúzva ezt mondja: es Majd megtárgyaljuk... r-kátai— akiiünk nyomán s Alkalmas vagy nem alkalmas? Több mint egy éve tartó munkaügyi vitával kapcsolat­ban írtunk ezzel a címmel Kádár Ferencről, aki 1964. de­cember 19-ig az Országos Men­tőszolgálat gyöngyösi állomá­sán dolgozott. Ekkor alkalmat­lanság címén elbocsátották. Kádár Ferenc a Járási Kö­zös Munkaügyi Döntőbizottság­hoz adta be fellebbezését, ami- nek alapján a tárgyalást le­folytatták. 1965. május 7-éq megszületett az első fokú ha­tározat 1—3/1965. szám alatt. Ez a határozat kötelezi az Or­szágos Mentőszolgálatot, hogy Kádár Ferenc munkaviszonyát állítsa helyre, mert a mentő- szolgálat igazgatósága a volt dolgozója munkára való alkal­matlanságát nem tudta bebizo­nyítani. Mi lehetett volna az első fo­kú határozatnak más sorsa, mint — fellebbezés. Most már az Országos Mentőszolgálat a. He­ves megyei Területi Munka­ügyi Döntőbizottsághoz adta be kérését, hogy semmisnek nyil­váníttassa az elsőfokú döntést. Annak ide'én megírtuk, hogy a területi munkaügyi döntőbi­zottság hiába várt hónapokon keresztül az Országos Mentő- szolgálat I. fokú munkaköri al­kalmassági orvosi véleményére, sürgetésre is csupán egy nyom­tatvány szeletkéjét kapta meg, amelyen minden részletezés nélkül csak a nem alkalmas megjelölés szerepelt. Ezután kérte ki a területi bizottság az illetékes, Gyön­gyösi Munkaképességcsökke­nést Véleményező I. fokú Or­vosbizottság véleményét, amely azt állapította meg Kádár Fe­rencről, hogy a kérdéses mun­kakört jelenlegi egészségi ál­lapota alapján továbbra is el tudja látni. Ilyen előzmények után tár­gyalta meg az ügyet a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság. A 43 227/1966. számú, Egerben, 1966. március 22-én keltezett határozatában elutasította az Országos Men­tőszolgálat fellebbezését. Kö­telezte a volt munkaadót, hogy állítsa helyre Kádár Fe­renc munkaviszonyát, és az azóta eltelt időre a kiesett munkabért fizesse ki, illetve azt a különbözetet, ami Kádár Ferenc mostani munkabére és a mentőszolgálatnál folyósí­tott munkabére között fenn­áll. Ugyanis Kádár Ferenc közben a MÄV Kitérőgyártó ÜV hegesztő telepén vállalt munkát, méghozzá nagy fizi­kai igénybevételt kívánó mun­kál A területi munkaügyi döntőbizottság határozatának meghozatalában ezt a körül­ményt is figyelembe vette, mint bizonyítékát annak, hogv a mentőszolgálat ellátására fi­zikailag is alkalmas Kádár Ferenc. A bizottság azt is kimondta a határozat indokolásában, hogy Kádár Ferencet személyi bosszú következtében bocsá­tották el a mentőszolgálattól. És ezzel tulajdonképpen a másfél éves vita végére is ér­tünk, most már csak azt kellene közölnünk, hogy Ká­dár Ferenc visszakerült előző munkahelyére. De ezt a tényt nem közölhetjük, mert az Or­szágos Mentőszolgálat még a mai napig sem állította vissza Kádár Ferenc munkaviszo­nyát. Hiába jelentkezett Ká­dár Ferenc szolgálatra, hiába kérte a döntőbizottság símért határozatának végrehajtását. Ügy látszik, kénytelen lesz a járásbírósághoz fordulni a ha­tározat végrehajtását kérve. Mi azonban most az Orszá­gos Mentőszolgálathoz fordu­lunk, és kérjük, válaszoljanak: több mint egy hónap eltelte után miért nem hajtották vég­re még most sem a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság idézett számú határozatát? Hol lesz a megye legjobb klubja? A vetélkedő-sorozatban a körzetekben és a járásokban már összemérték erejüket a „legjobb” cím megszerzésére pályázott ifjúsági klubok. Az értékelés alapján kilenc ifjúsági klub került tovább a május nyolcadikán megrende­zésre kerülő megyei döntőre, ahol eldől: 1966-ban melyik lesz, hol lesz a megye legjobb klubja? A címért többek között a pe- iőfibányai Novum, a gyöngyösi \KÖV ifjúsági klubja, az egri ifjúsági klub, és a karácsondi ifjúsági klub is verseng, Az elmúlt évben a legjobb a karácsondi klub volt, s az idén is feljuthatott a megyei döntő­re, tehát nem lesz könnyű dol­ga vasárnap a többi „jelölte nek”, és a zsűrinek sem.

Next

/
Thumbnails
Contents