Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-02 / 103. szám
ifjúsági klub Rőzsasientmártonban V esztrum-nézőben ^M>b a Vesztrum, mint a Wornim* — jelentette ki egy aagyvaszantói fiatalember. S a különös az, hogy egyik sem Zagyvaszánton van. Csak a környékén. A Novum Petöfibá- nyán, a Vesztrum Rózsaszent- mártonban. A selypi medence fiataljai, úgy látszik, jól ismerik mind a kettőt — lám véleményt is mondott egyikük, (anrrit azonban ne fogadjunk el készpénznek). Párhuzamot lehet vonni köztük, — mindkettő ifjúsági klub. Az egyik jobb lehetőségekkel, — ez a Novum; a másik szerényebbekkel — ez a Vesztrum. ÄZ előbbi alakult meg hamarabb (és az az érzésem), ennek hatására és mintájára az utóbbi De ezt ne írjuk a Vesztrum rovására, sőt — a jót követni mindig érdem. A Nóvumot már bemutattuk egyszer, a maga ú jszerűségében (Novum = újdonság). S a Vesztrum? A Vesztrnin — a tiéd 5Ä tiéd”, vagyis a raentmártoni fiataloké a Veszt- rum. „A tiéd”, egy mezőgazdasági gépszín, később gabona- raktár. Ez most a KISZ klubja. Ez van, ezzel kell beérni. A klub vezetője egy kicsírá- atrtt búzát mutat az egyik ablakközben. Igen, itt nemrég még gabonát tároltak. De már csak as egy szem gabona van itt, a többit ki hordták. Bs ahelyett van a rsagy tetemben rengeteg asztal, szék, egy zenekari emelvény, rajta zongora, dobfelszerelés, és modern falfestés; meg világítótestek, falidíszek, és a klub programja, meg jelvénye kifüggesztve... Koromsötétség vette körül az épületet, sehol egy villanykörte. Űt sem vezet ide. A lányok a tűsarkút magukkal hozzák és odabent húzzák feL Turáncsics József, a khih igazgatója előremegy, és villanyokat gyújt. Nem valami bizalomgerjesztő a földszinti épület kívülről, de belülről... Amikor már bent vagyunk, mintha egy más világba cseppentünk volna — egy küszöbátlépéssel. A klubház belülről igazolja az elnevezést: a rózsaszentmár- toni fiatalok „a magukévá tették” a klubot, berendezték, kifestették, otthonossá varázsolták, a „tied”-dé, Vesztrummá. Mi van a teremben? A csütörtöki ötórai teának már vége tft-es a terem. TuNagyon helyes, mindent meg kell tárgyalni, mielőtt a komoly döntés napvilágot lát. Azt meg kell tárgyalni mindenképpen, mert hova jutna a világ manapság, ha nem tárgyalnák meg a dolgokat úgy, ahogy azokat meg kell tárgyalni. Ez így a helyes, így a tárgyilagos, sőt a megtárgyilagos, s egyébként is, olyan nagyszerű kifejezés ez, hogy a fontosságoktól eltekintve kifejezetten alkalmas az érdemben megtárgyalás elodázásának kifejezésére, mely gondolat használata ugyanakkor bizonyos hivatali felsőbbrendűséget adományoz az arra rászorulóknak, minimális megerőltetéssel. — Maga a múltkor nem mondott igazat — mondta ismerősöm, a Fontoskodó és Zsargono- lógiai Intézet osztályvezetője. Meghökkenve néztem rá, de szeme olyan ellentmondást nem tűrő hangon szegeződött rám, hogy gondolkodóba estem. — És mi az. amiben nem mór Aram igazat? — Rogy az eső lefelé esik. — De könyörgöm szeretettel, ez miért nenn igaz? ! ráncsics József, a klub vezetője, — villanyszerelő a 7/A aknánál, szocialista brigád tag — és Gubis Pál, a 13 vezetőségi tag egyike, a zenekar vezetője, — géplakatos az ecsédi külfejtésnél — kalauzol és mesél. Az emberben első látásra a kivilágított és vibráló Veszt- rum-jelvény ragad meg. A nap sugarai megvilágítják az 1965- ös számot, — a jelvényt. A múlt évben határozták el, hogy megalakulnak, s január elsején megalakultak. Nem volt más választásuk. Hasznos és kellemes időtöltést akartak a fiataloknak biztosítani. Ideszoktatni őket, együvé Hát ide örömmel is jöhetnek, mert ez otthonosabb, mint egy italbolt, ebben a cukrászda nélküli községben. A' zenekari pódium mögötti falon papírból, falécekből és műanyagból színes fali kompozíció Máshol hagyományosan hengerelt a fal, de díszítem próbálták pL egy űrhajós, saját készítésű, kompozícióval; űrrakéta az ég félé tör, fából és műanyagból. S ha ők nem is törnek az ég felé — játékdélutánokat rendeznek. Van rear, asztali foci, lóverseny és komplett elnevezési társasjáték, meg Rakéta is. (Igaz nem űr, csak földi— társasjáték). A mennyezetfestés modernebb, rajta kis maguk készítette világítótestekkel. De ők készítették a dobfelszerelést is, az asztalokat nagyobb asztalokból, és a székeket székroncsakbóL Kewés a pénzük. Most éppen teljesen elfogyott A zenekarnak erősítőt vettek Pesten, majdnem négyezerért. De hát ez a legfontosabb. Csütörtökön és szombaton tánc van. Az egyik sarokban felfedezek egy képet Asztalos János kommunista mártír fényképe ez. Méltó megemlékezés a munkásmozgalmi harcosról —, mert a Vesztrum törzstagjai az Asztalos János KISZ-szerveaet tagjai. Tánc és játék A szervezeti szabályzat mellett függ a falon a heti program. Éppen nem volt rajta semmi. Aztán lapozgattuk a stencil e- zett áprilisi programot; Vidám szombat este, táncest, tévé-nézés, asztalitenisz, úttörő- délelőtt, úttörődélután, szabadfoglalkozás, ötórai tea, a tévéműsor megvitatása, vidám húsvét: táncest, játék. Ez végig így ismétlődik, egész hónapban. Volt még egy közös mozilátogatás, politikai oktatás és „IUik, nem illik’-est. Különben az sztár a vetélkedő. Negyedik hónapja működnek, s bizonyára ezek után frissítik és gazdagítják is a műsort, hogy ne váljon megszokottá, esetleg unalmassá. Persze, mikor válik a tánc és a játék unalmassá a fiataloknak? Különösen ott, ahol otthon varrnak, a sajátjukban, a Vesztrumban, „a tiédben’'. Berkovits György Elbúcsúzott a cirkusz a televízióban is. Aki szereti a poron művészetét — s ezek vannak többen — szívesen fogadta szombat este a helyenként valóban színvonalas búcsúzást, s még az is szívesen, aki különösebben nem lelkesedik a ma- nézsért, mert néhány ügyes riporteri ötlet fűszerezte a több mint egy órás műsort. Azt azonban szívfájdalommal kell megállapítani, hogy — legalábbis e műsorban —, nem állunk valami jól bohócok dolgában, s különösen lemérhető volt bohóchelyzetünk szegényes volta a régi nagy nevette- tőkre való stílusos emlékeztető filmkockák kapcsán. „Két város egy folyó partján” — ezt a címet viselte Belgrád és Budapest közös műsorának első része. A nemes gondolat, könnyed és népszerű hangú tolmácsolásának szándéka elismerésre méltó, annál kevésbé a bizony unalmas, kamerák elé szorított műsor. Nem hisszük, hogy e két város csak ennyit tudna nyújtani egymásnak egy óra alatt, még akkor sem, ha egy-két szám valóban magas művészi igényről tanúskodott. A szombat este legsikeresebb műsora a kitűnően megrendezett, pergő ritmusú vidám összeállítás Burns verseiből. A játékos keretbe foglalt költői esit kitűnő példa és járható út —természetesen — jellegnek és műfajnak megfelelően —, hogy a televízió újabb százezreket ismertessen meg a világirodalom nagyjaival vonzó, könnyed és közérthető módon. Vasárnap, május Cselének fő programja a „Tévé-park” volt. Megbocsátja a televízió, ha bizonyos fenntartással ültem a képernyő elé, mert a Magyar Televízió, ha humorban nem is, de a rendezés ötleteiben, a kivitel, a látványosság igényét illetően nem kényeztette el túlságosan nézőit. „Mintha nem is mi csináltuk volna” — szakadt ki örömmel belőlem az első pillanatra kétesnek tűnő dicséret, pedig mi csináltuk, jól csináltuk és ez is igazolja, hogyha igény van, akkor ötlettel is bírja a televízió. Azzal kell kezdeni, amit sajnáltunk, de mégis az egyik alapja a sikernek: alig több mint egy órát tartott. Pedig így volt a jó, így volt a helyes. A legjobb műsor is unalmassá válig, ellankad a figyelem, ha hosszú az idő, s a legjobb írói, szereplői gárda is kifullad. A Tévé-park kitűnően ötvözte a politikai kabarét, a mértéktartóan ízléses, de látványos revüvel, volt ötlet az önparódiára és a premier plánok, a fényeffektusok, vágások a lehetőségek gazdag tárházát sorakoztatták fel, hogy valóban televíziószerű legyen a május esti kabaré. Sinkornts Imre remekbe szabott sofőr-monológja, vagy a hullámvasúti párbeszéd méltán sorakozik az igazi politikai kabarészámok legjobbjai közé, — hogy csak e kettőt említsem a sok közül Igényes könnyedség Deák István pergő ritmusú rendezéséről már szóltam, külön kell említést tenni Nagy József operatőri. munkájáról amely a beállítások egész sorozatával járult hozzá a rendezői koncepció sikeréhez. Ügy vélem, ez a május elsejei kabaré új korszakot nyit e műfaj tekintetében, nem is annyira a szövegek szellemessége,, mint inkább a rendezés, az operatőri munka és a kiállítás tekintetében. Még egy kellemes műsor- számmal kedveskedett a nézőknek a televízió; a várnai nemzetközi balettverseny néhány filmrészletével. Az emberi test művészetének reprezentánsai sorakoztak fel, hogy a klasszikusoktól a modemekig, széles skálán versenyezve adjanak számot a világ balettművészetének fejlődéséről. A balett szerelmesei nemcsak ízelítőt, de a rövid kockákon is valódi művészi élményt kaptak a balett nemzetközi mestereitől. A két nap elsősorban a derűs, könnyed, de igényes szórakoztatás jegyében telt el. És a hangsúly most az igényességen van. S elsősorban ez válik a televízió becsületére, ha összegezni akarjuk a két nap, a két este műsorprodukcióít. (gyárira) Az amatőr tánczenekarok megyei fesztiváljáról A KISZ megyei bizottsága május elsején, vasárnap délután, a Szakszervezetek Szék- názában rendezte meg az amatőr tánczenekarok fesztiválját. A tánczenei vetélkedő telt házat vonzott, főképp a középiskolás fiatalságból álló közönség az egész műsort végigtapsolta. A Szalkay László által vezetett bíráló bizottság már nem lelkesedett ilyen egyértelműen a nyújtott teljesítményekért. Legjobbnak minősítette a hatvani honvédek együttesét. Ezek a fiatalok — bár nem nagy múltra tekintenek vissza — komolyan veszik feladatukat, zeneileg jól képzettek, szólistáik ismerik hangszereik hatáshatárát és ezért nyújtottak — a többi együtteshez mérten — elsőrendű tánczenét Az Egri Tanárképző Főiskola tánczenekara zeneileg a legkulturáltabb együttesnek mutatkozott ezen a vetélkedőn. Bemutatott műsoruk szerényebb volt a képességeiknél és lehetőségeiknél, ezüst fokozatot érdemeltek. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium Plutó-zenekara és a gyöngyösi Ördögök nevet viselő együttes tudása és teljesítménye azonos értékűnek mondható. A gyöngyösi énekesek — bár hatásukat taps- és ffltty- fergeteg mérte — nem jól választották meg sTárnáikat: az előadott számok karaktere más volt, mint az énekeseké. Mindkét együttes bronz fokozatot kapott. Elismerő oklevelet kapott a 4 mmm 1966. május 3., kedd — Majd megtárgyaljuk — mondta, s az órájára pillantva elsietett, mert fontos megtárgyalni valója volt. Kétségbeesetten álltam ott, hogy már most mi lesz ezzel az esőproblémával? Két hét után találkoztunk megint. Ismerősöm összevont szemöldökkel nézett végig rajtam, majd köszönés nélkül tovább akart menni, de én útját álltam. — Ugyanis... azzal az esődologgal ... — Azzal az esődologgal? — nézett csodálkozva rám. Vagyis az esődologgál? — mondta tanácstalanul. — Ugyanis ... az az esődolog... — legyintett — Nem emlékszem arra az esődologra. Majd megtárgyaljuk — mondta, és elsietett, mert fontos megtárgyalni valója volt Amikor egy hónap múlva újra találkoztunk, szélesen mosolygott, sietve kezet fogott velem, de mielőtt tovább ment volna, figyelmeztettem: — Mikor tárgyaljuk meg? — Tessék? — kérdezte, egy pillanatra kizökkenve osztályvezetői légköréből. — Azt tetszett mondani, hogy megtárgyaljuk. — Én ezt mondtam volna? — Szóról szóra. így tetszett mondani: majd megtárgyaljuk. S én úgy érzem, hogy a majd éppen most van. — És én azt mondtam volna, hogy majd megtárgyaljuk? = Igen, szeretettel rtovafi Flamingó zenekar: Armstrong- és Gershwin-szá- mokat játszott. A megyei amatőrök tánczenei vetélkedője mennyiségileg a vártnál kisebb versengést hozott, így a színvonal sem lehetett túlságosan magas. Túl a lassan minden fórumot, színházat, tévét, rádiót elöntő tánczenei divaton, amely előtt az ízlés megtorpanni kényszerül, hiányoljuk a vonószenekarok távolmaradását, és azt az elmélyültebb törekvést, amely ennek a ma oly divatos stílusnak, ezeknek a mechanikus hanghatásoknak tisztább és érettebb változatait szólaltatná meg. A bíráló bizottság ebbe az irányba is hatott, amikor az első két helyezésről döntött. <t a.) — Na, hát akkor ezt majd megtárgyaljuk — mondta, és elsietett, mert fontos megtárgyalni válója volt. Másfél évre rá oda lyukadtunk ki, hogy nem tudtuk, ml az, amit meg kell tárgyalnunk, pont akkor, amikor megérett a helyzet erre, tehát: amikor végre behívott az irodájába. Ezt én észrevettem, de nem mertem szólni, miközben ő így beszélt: — Igen, igen, nagyon jól emlékszem arra a dologra, pompás kis dolog volt, amolyan igazi dolog, persze-persze, s ha ezen az úton halad, minden bizonynyal, pedig manapság, de akkor azonban, s az a keltetőállomás azzal az elektromos vályúval ... — Itt álltam fel, érezve társalgásunk sokatmondó és mélyenszántó fölöslegességét. — Akkor majd még megtárgyaljuk — mondtam, s elsiettem, s igy jutott eszembe, ebben a pillanatban, hogy más mondattal szorult helyzetemben nem is vághattam volna ki magam, csak ezzel a mondattal tudtam elmenekülni a legsikeresebben, s azóta mélyen megemelem a kalapom az előtt az ember előtt, aki valamely fontos kérdés napirenden tartása alól kihúzva ezt mondja: es Majd megtárgyaljuk... r-kátai— akiiünk nyomán s Alkalmas vagy nem alkalmas? Több mint egy éve tartó munkaügyi vitával kapcsolatban írtunk ezzel a címmel Kádár Ferencről, aki 1964. december 19-ig az Országos Mentőszolgálat gyöngyösi állomásán dolgozott. Ekkor alkalmatlanság címén elbocsátották. Kádár Ferenc a Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottsághoz adta be fellebbezését, ami- nek alapján a tárgyalást lefolytatták. 1965. május 7-éq megszületett az első fokú határozat 1—3/1965. szám alatt. Ez a határozat kötelezi az Országos Mentőszolgálatot, hogy Kádár Ferenc munkaviszonyát állítsa helyre, mert a mentő- szolgálat igazgatósága a volt dolgozója munkára való alkalmatlanságát nem tudta bebizonyítani. Mi lehetett volna az első fokú határozatnak más sorsa, mint — fellebbezés. Most már az Országos Mentőszolgálat a. Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz adta be kérését, hogy semmisnek nyilváníttassa az elsőfokú döntést. Annak ide'én megírtuk, hogy a területi munkaügyi döntőbizottság hiába várt hónapokon keresztül az Országos Mentő- szolgálat I. fokú munkaköri alkalmassági orvosi véleményére, sürgetésre is csupán egy nyomtatvány szeletkéjét kapta meg, amelyen minden részletezés nélkül csak a nem alkalmas megjelölés szerepelt. Ezután kérte ki a területi bizottság az illetékes, Gyöngyösi Munkaképességcsökkenést Véleményező I. fokú Orvosbizottság véleményét, amely azt állapította meg Kádár Ferencről, hogy a kérdéses munkakört jelenlegi egészségi állapota alapján továbbra is el tudja látni. Ilyen előzmények után tárgyalta meg az ügyet a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság. A 43 227/1966. számú, Egerben, 1966. március 22-én keltezett határozatában elutasította az Országos Mentőszolgálat fellebbezését. Kötelezte a volt munkaadót, hogy állítsa helyre Kádár Ferenc munkaviszonyát, és az azóta eltelt időre a kiesett munkabért fizesse ki, illetve azt a különbözetet, ami Kádár Ferenc mostani munkabére és a mentőszolgálatnál folyósított munkabére között fennáll. Ugyanis Kádár Ferenc közben a MÄV Kitérőgyártó ÜV hegesztő telepén vállalt munkát, méghozzá nagy fizikai igénybevételt kívánó munkál A területi munkaügyi döntőbizottság határozatának meghozatalában ezt a körülményt is figyelembe vette, mint bizonyítékát annak, hogv a mentőszolgálat ellátására fizikailag is alkalmas Kádár Ferenc. A bizottság azt is kimondta a határozat indokolásában, hogy Kádár Ferencet személyi bosszú következtében bocsátották el a mentőszolgálattól. És ezzel tulajdonképpen a másfél éves vita végére is értünk, most már csak azt kellene közölnünk, hogy Kádár Ferenc visszakerült előző munkahelyére. De ezt a tényt nem közölhetjük, mert az Országos Mentőszolgálat még a mai napig sem állította vissza Kádár Ferenc munkaviszonyát. Hiába jelentkezett Kádár Ferenc szolgálatra, hiába kérte a döntőbizottság símért határozatának végrehajtását. Ügy látszik, kénytelen lesz a járásbírósághoz fordulni a határozat végrehajtását kérve. Mi azonban most az Országos Mentőszolgálathoz fordulunk, és kérjük, válaszoljanak: több mint egy hónap eltelte után miért nem hajtották végre még most sem a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság idézett számú határozatát? Hol lesz a megye legjobb klubja? A vetélkedő-sorozatban a körzetekben és a járásokban már összemérték erejüket a „legjobb” cím megszerzésére pályázott ifjúsági klubok. Az értékelés alapján kilenc ifjúsági klub került tovább a május nyolcadikán megrendezésre kerülő megyei döntőre, ahol eldől: 1966-ban melyik lesz, hol lesz a megye legjobb klubja? A címért többek között a pe- iőfibányai Novum, a gyöngyösi \KÖV ifjúsági klubja, az egri ifjúsági klub, és a karácsondi ifjúsági klub is verseng, Az elmúlt évben a legjobb a karácsondi klub volt, s az idén is feljuthatott a megyei döntőre, tehát nem lesz könnyű dolga vasárnap a többi „jelölte nek”, és a zsűrinek sem.
