Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

A fordítós elmarad • • Ötszáz szóval folyékony beszéd A nyolcnyelvű hatvani tanár új módszere — Good morning — köszön­ti a tanár a gimnázium első osztályos tanulóit. A diákok értetlenül állnak. i,Good morning” ismétli az angol tanár és rámutat az egyik fiúra: „Good morning, SirJ* — mondja tagoltan, s megy a tanuló felé, közben is­mételgeti a „jó reggeT-et, an­golul, szeme rászegeződik a fiúra, szinte szuggerálja, hogy kimondja az ismeretlen három angol szót. S akkor megtörik a fég, nagy nehezen megismétli a gyerek a tanár szavait. (Anélkül, hogy tudná a ma­gyar jelentését, de rájön arra, hogy reggel az angol így kö­szön.) S ez így megy az egész an­gol órán. Már az első órától kezdve, egyetlen szó sem hangzik el magyarul, csak an­golul. Pályázat-győztes, reform-tankönyvekre Budai László, a hatvani Báj­tot József Gimnázium angol ta­nára, évek óta sajátos, egyéni módszer szerint tanítja az an­golt. Az eredmény nem maradt nemrég például budapesti angol szakos egyetemisták, ta­nárjelöltek jöttek gyakorló ta­nításra Hatvanba. Az egyik kijelentette: „Én nem merek beszélni ezek előtt a gyerekek előtt”, s nem volt hajlandó még be se menni az egyik ne­gyedik osztályba. Nem volt ön­bizalma... Vagy: egyszer Budai tanár irr megbízta egyik negyedikes kiváló angolos leánytanítvá­nyát, hogy tartson meg he­lyette egy órát, az angol tago­zatos harmadikban. Egy tanár — aki bent ült az órán. hogy az esetleges fegyelmezetlensé­geknek elejét vegye — mond­ta: „Ilyet még nem láttam, hogy milyen órát tartott az a lányT* De az áj módszer eredmé­nyessége csaknem országos hí­rű már — annyira, hogy Bu­dai Lászlót bízta meg a Műve­lődésügyi Minisztérium, hogy az új angol nyelvű reform- tankönyveket írja meg. Ter­mészetesen pályázatot írtak ki a tankönyvek írására, s ezt ő nyerte, az első három gimná­ziumi osztályokban. Ezután már a negyedikes könyv írását is rábízták. Oral, aural, visual Mi a lényege új módszeré­nek? — Az idegen nyelvű szeman- tizáció, vagyis a szó jelentésé­nek feltárása. Erre használom az oral, aurai, visuált, ami egyik pályázatom jeligéje is volt. Magyarul: száj, fül, szem _Kiejtem a szót, a ta­nu lók hallják, és rögtön szem­lélhetik is az ábrán, hogy mi a szó jelentősége. (Pl. fa, ház.) Vagyis: a magyar jelentést ki­kapcsolom. Így nem kell állan­dóan először magyarra fordít- gatni a szavakat, később a mondatokat. A tanulók levet­kőznek egy csomó gátlást, ami az eddigi hagyományos nyelv- tanulásnál a beszéd rovására ment. Hiába tudtak eddig sok szót és nyelvtant a diákok, be­szédkészségük mégis gyenge volt. Mi az órákon, négy éven keresztül csak angolul beszél­tünk, egyetlen magyar szó el­hangzása nélkül. Ehhez elen­gedhetetlen a maximális szitu­áció-teremtés is. Vagyis ha például üzletről beszélünk az órán, akkor „teremteni” kell üzletet is. (Mondjuk felrajzol­juk a táblára; vagy kiosztjuk a „szerepet”, ki lesz az eladó, vagy a vevő ...) Könyve is ebben a szellem­ben készül. Társszerzője, ár. Jakabfy László, a Tankönyvki­adó egyik szierkesztője. A mód­szer annyira új, hogy tanári segédkönyveket is készítenek az új tankönyv használatához. Az új tankönyvekben egyetlen magyar szó sem lesz, csak an- goí, s rengeteg rajz, ábra. Különben Budai László rend­kívül „soknyelvű”. Az angolon kívül — 57-ben végzett az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának magyar—angol szakán — németül, olaszul, franciául, spanyolul, oroszul, eszperantóul és latinul is tud. Lehet, hogy nyelvzseni? Egy adalék: „Angol szót elő­ször az egyetemen hallottam”. Ugyanis magánszorgalomból még középiskolás korában tel­jesen egyedül kezdte az angolt. Rádiójuk sem volt, ott sem kapcsolhatott be angol adást — Jászapáti mellett, egy tanyán laktak. Lengyel, bolgár — aztán portugál, svéd Ma is tanul — lengyelt és bol­gárt. Tervezi, hogy megtanul portugálul és svédül is. „A múltkor kezembe akadt egy portugál újság, csaknem meg­értettem a spanyol alapján. Hogyan tanul vajon ő nyel­vet? — Teljesen hagyományos ala­pon. Egyedül, másképp nem le­het. A múlt évben Lee angol professzor ellátogatott Hatvan­ba. Elismerő hangon nyilatko­zott Budai tanítványainak tu­dásáról. A diákok annyi kérdést tettek fel a professzornak an­golul, hogy majdnem lekéste a vonatot. Több tanítványa idegenveze­tőként, tolmácsként is megáll­ta már a helyét. Hat volt diák­ja angol szakos egyetemi hall­gató.^ Az idén is nyolcán sze­retnének erre a szakra menni. Mi vonzza vajon a nyelvek­hez? — Engem először a nyelv hangzása, zamata ragad meg. Azután jön minden más... Angol kiejtése, többek sze­rint egészen kiváló. Különben Budai László nem volt még an­gol nyelvterületen. Talán most a nyáron kiküldik tanulmány útra. Nemigen van még egy gim­názium az országban, ahol a gyerekek már 300—400 angol szó megtanulása után — termé­szetesen a laikus szemével — szinte mindent el tudnak mon­dani, ki tudnak fejezni ango­lul. „Good byef’ búcsúzik! az óra végén Budai László. S már az első gimnázium első óráján utána mondják a tanulók rög­tön: Good bye! Reflexemen. Berkoviís György wr Űrközpont Franeia-Guayanában A franciák első, A1 jelű kí­sérleti mesterséges holdjukat múlt év november 26-án a szaharai Hammaguirból indí­tották útjára. Hammaguir al­gériai területen fekszik, s a franciáknak ottani űrközpont­jukat — az eviani egyezmény értelmében — 1967. július 1-ig el kell hagyniuk. Helyette egy új központ létesítésére először az anyaországbeli Landes- okat szemelték ki, de bizton­sági okból le kellett monda- niok róla. Végül a Francia- Guayana mellett döntöttek. Az új űrközpontot az északi szé­lesség 5 foka alatt a tenger­partra telepítik, szemben az lies du Salut szigetekkel. Az Atlanti-óceán felé a biztonsá­got nem veszélyeztető kilövési lehetőség nyílik. MEDDIG MÉG? Vannak ásatások, amelyek dicsőségére válnak mindazok­nak, akik támogatták, előse­gítették ezt a munkát. És vannak ásatások, amelyek csak értetlenséget váltanak ki. Ilyennel találkozhatunk Gyöngyösön is, a strandra ve­zető út mentén. Árok húzódik itt a járda mellett. Nem olyan nagyon mély, az igaz, alig fél­méteres. Tekintettel arra, hogy a fürdőzési szezontól még messze vagyunk, nincs is útban ez az árok. Valószínű­leg ezért létezik most már hónapok óta. A kiásott föld jó tömöttre összeállt az el­múlt hónapok alatt, ott púpo- sodik végig a járdán. A város legnagyobb dicsőségére. Elismerjük, egy árkot ki­ásni, nem kis munka. Bizo­nyára meg is fizették xr érte járó bért Ez az árok tehát semmiféleképpen sem kelet­kezhetett néhány ember sze­szélyéből. Nem keletkezhetett puszta időtöltésből sem. Mi le­het hát a rendeltetése a kö­zel fél éve üresen tántongó ároknak? , A járatosabb egyének tudni vélik, hogy a posta ásatta ki az árkot még az ősszel, mert a strand bejárati épületéhez, az ottani helyiségek egyikébe telefont szereltetne be a Víz­mű Vállalat, vagy a tanács. A telefonkábelra vár tehát az az árok. Még szerencse, hogy olyan türelmes. Mert ha szól­ni tudna, bizonyára már rég­óta kiabálna, méghozzá jó hangosan. Az árok azonban hallgat és vár. Meddig még? AZ ORVOS HALÁLA Magyar film Gyorsan és megérdemelten vált népszerűvé 1963-bain Fe­kete Gyula regénye, Az orvos halála. A cselekmény néhány napot ölel fel, egy megfáradt, öreg falusi orvos életének utolsó napjait. A nagy könyv­siker után jó lett volna most beszámolni a film sikeréről is. Sajnos ezt nem tehetjük egyér­telműen. Nem indokolatlan, ha j számon kérjük, miért nem született művészi film, igazi si­ker a jó regényből? Annál in­kább jogos ez a kérdés, mert maga a regényíró — Fekete Gyula — és a rendező — Mam- cserov Frigyes — együtt vál­lalkozott a forgatókönyv meg­írására. Dr. Weisz, az egyszieírű, szür­ke kisember a film hőse. Va­lóban hős, — tiszta, embersége, magatartása, az emberekkel való kapcsolata magasztosítja hőssé- Egy kis borsodi faluban él, gyógyítja a betegeit és ön­magát. Egy hirtelen rosszullét figyelmezteti korára, elnyűtt szervezetére. 68 éves, amikor nyugdíjazását kéri. Fiatal or­vos lép a helyébe, de nem tud megbarátkozni a faluval, kül­földi ösztöndíjjal gyorsan to­vábbáll. És ekkor marad a megfáradt, öreg falusi orvos, pedig ő már „megtette a ma­gáét”. Hetven felé közelítve, magas vérnyomással, szívgörcs- csel és a feleségével viaskodva tovább gyógyítja a betegeket. Az emberség, a hivatástudat, az önfeláldozás nagyszerű epo­sza lehetett volna ez a film. Egyes jelenetei így is kifeje­zik a film alapgondolatát, de a formai megoldások elterelik figyelmünket a lényegről, a tartalomról. A sűrűn visszaté­rő emlékképek, a modern, kül­földi filmekben gyakran látott technikai bravúrok vontatottá, sőt helyenként unalmassá la­zítják a cselekményt. Jól ábrázolják a film alkotói az orvos vívódását, bölcsessé­gét, ahogyan eldönti a pihenés, vagy a munka nagy kérdését, amely számára az élettel, vagy a halállal jelent egyet. Csupán az indokolás szálai hiányoznak, azoknak az emberi kapcsola­toknak a képei, megformálása, amelyek a falusi emberekhez kötik az idős orvost. Ezeknek a kapcsolatoknak — negatív és pozitív — bemutatására nem alkalmasak egyedül az emlék­képek. így az orvos csaknem egyetlen szereplője a filmnek, hiányzik a falu, az emberek, akik szeretik, vagy esetleg nem szeretik orvosukat. Mint­ha kissé egyedül lenne a film falusi orvosa, kívül a faluig egy díszletbe illő, álomszép park közepén­A film utolsó jelenetei hor­dozzák a legszebb gondolato­kat az áldozatvállalásról és a megbocsátásról. 1944-ben, ami­kor elhurcolták a falusi or­vost, egy nyilas vasutas le­köpte. Most a vasutas fia zör­geti fel éjnek idején: beteg a fiatalasszony, gyereket vár. Az idős orvos gondolkodás nélkül siet a tanyára, és élete árán megmenti az anyát és a gyere­ket. Az öreg vasutasnak egy szava sincs hozzá... Az új ember születik Gor­kijra emlékeztető megfogalma­zása a film legjobb részlete. Az orvost Paper Antal ala­kítja, hitelesen keltve életre a megfáradt, falusi orvost. Szin­te patológiai pontossággal élte át betegsége tüneteit, kár, hogy az orvos embersége nem érvé­nyesülhetett eléggé. Kisebb szerepekben Bulla Elma és Dayka Margit alakí­tása tetszett, de fel kell jegyez­ni Kovács Károly, Pártos Erzsi, Balázs Samu és Sinkovits Imre nevét is. Tóth János operatőri munkája kontrasztos képeivel jól szolgálta a film hangulatát. A film zenéjét Pertromcs Emil szerezte! Márkusz László Az iroda lomban már régóta hiánycikk az ideális férj arc­képe. A drámairodalomban és a filmművészetben azért nem sikerült megalkotni ezt az ala­kot, mert egyáltalán nem ille­tékes személyek próbálkoztak meg vele: vagy megkérgesült agglegények, vagy sárgacsőrű ifjoncok, akiknek sem idejük, sem módjuk nem volt még ar­ra, hogy megülepedjenek a családi fészekben. Nagy jelen­tősége van egy másik körül­ménynek is: a mintaférj elő­forduló leírásai rendszerint igen terjedelmesek, sok ben­nük az elkanyarod ás, a mellék­ág, és ezért nem nagyon ol­vasmányosak. A mai, rendkí­vül elfoglalt és serény asszony nem hajlandó elolvasni ezeket a leírásokat. Neki az a véle­ménye, és igaza van, hogy az ideális férj arcképe legyen a végletekig lakomikus és pon­tos, akárcsak a krémes torta készítésének receptje, avagy égy fenyőfatuskó elfűrészelése. Mint ahogyan manapság mond­ják, erről van szó. Tehát mi­vel kezdjük? , . A küllem. Az ideális férj magasabb legyen, mint a hú- vese. Magas asszony és kurta férjecske a családi boldogság két pár lábon járó karikatú­rája Alacsonyabb férfi egyál­talán nem számíthat a minta- férj dicsőségére. Soha az elei­ben nem lesz belőle ideális Lelki alkat. Az ideális fen legszebb jellemvonásai: nyu- Ä hidegvér kiegyensú­lyozottság. Bai-milyen helyzet adódjék is elő, sohasem sza bad rekedten dühösre emelnie hangját, de le sem szab®f ^ Vyednie bűnbanoan suttogoia. Leghelyesebb, ha hitvesevei folytatott beszélgetése során megtartja a jófiús, „oda se ne­ki” hangnemet. Ezt példákkal is megvilágítjuk. , ön a napokban átadta be nejének a fizetését. Erre ő (az 4 Hl Mis fa 1966. április 16„ szombat asszony, nem a guba), hazatér, minekutána különböző üzle­tekben komissiózott. A külseje harcias: szőrmekucsmája fél­recsúszva, a haja boglyos, a kabátjáról hiányzik nehány gomb. Tele van vásárolt hol­mikkal. Mi minden nincs ná­la! Kötöttáru, ibolyaszín kesz­tyű, valami kacifántos cipellő, két káspi-tengeri hering, fali­szőnyeg, parfüm, üveggyöngy, s végül kétliteres bolgár be­főtt. Az asszony óvatosan ejt az asztalra egy bankjegyet, azt az egyetlent, ami megmaradt a kétheti fizetésből. Hogyan kell eljárnia a férj­nek hasonló helyzetben? Ká­romkodni, ordítani, toporzékol- ni? Nem, a cselekvésnek ez a módja nem méltó az ideális férjhez! Odamegy az asszonykához, óvatosan kézbe vesz minden vásárolt holmit, megpaskolja a nej kipirult arcát és azt mondja: — Megint az üzletekben ló- tottál-futottál, pénzecskét fe­cséreltél? Nohát, mennyi min­denfélét összevásároltál! & hogy mindezt haza tudtad ci­pelni, csoda, hogy nem hullat­tad el a felét útközben! Kifá­radtak a kacsóid, ugye cicu- kám? Add ide, hadd pusziljam meg. A gyerekek két hétig me­gint hideg koszton fognak él­ni. Hogy te milyen mókás kis feleség vagy, nohát! ön Petrakovéknál van név­napon. Régi ismerősök. A há­ziasszony asztalhoz invitálja a vendégeket. — Ne ülj Kirijev mellé, iszik mint a gödény — súgja az asszony az ön fülébe. — In­kább ülj Barankin mellé. ön kiválóan tudja, hogy Ki- rejev, a zártkörű muriktól el­tekintve, sohasem iszik sze­szes italt. Nagyon szeretné megtárgyalni vele a legutóbbi pecázás eredményeit. Ön azon­ban megelégedett mosollyal tá­volabb ül egy székkel, Baran­kin mellé, hogy egész este hallgassa névezett ostoba fe­csegését a „tartozik”-ról és „kö- vetel”-ről. Az asztalon boros­tyánszínű kocsonya, finom zsír­réteg rajta. Folyik a nyála ér­M. SZEMJONOV; te, már nyújtotta oda a kezét utána, ám újfent hallja a szi­szegő suttogást: — Nehogy zabáim merj ab­ból a kocsonyából, nem friss! Tudom, Petrakov felesége egy hétig az ablakpárkányon tart­ja, és csak azután tálalja fel. Inkább kiveszek neked... És ön fásultan rágcsálja a csizmatalpszerű, száraz mar­hahúst, amíg a szomszédja él­vezettel habzsolja a csodás, frissen hűtött kocsonyát. Csendes nyári este. Ön a fe­leségével együtt ül a pádon a nagy szomorúfűz alatt. A sé­tákért útján elhalad mellettük egy szép, ízlésesen öltözött kis­lány. — Ugye milyen cuki? — mondja az asszony. — Bizony — mondja ön. — És bizonyára angyali lé­lek. Ez már az arcán is meg­látszik. — Csakugyan. Igazán jóképű lány. — Kár, hogy egy kicsit vas­tag a lába. — Lehetséges. Nem figyel­tem meg. — És a járása? Úgy ugrál, mint a szalonka a mocsár fe­lett. — Nnaigen, A járása lehet­ne jobb is. — No és az az orr? Mintha gomb lenne a helyén. Látszik rajta, hogy barátságtalan ter­mészet. Borzasztó, hogy én mennyire nem bírom ezeket a rosszképű hárpiákat. — Én sem, drágám. Lehetséges, hogy ezek után valaki azt mondja önre, hogy rongy ember, talpnyaló, kamé­leon. ön azonban ismeri a sa­ját értékét: ideális férj, aki mindig és mindenben egyetért a feleségével. Erkölcsi vonások. Legfonto­sabb köztük az igazságosság. Az ideális férj sohasem hazu­dik a feleségének. íme, ön a szokásosnál későbben érkezett haza a munkahelyéről. Kérdés­sel fogadják: — Mondd csak, hol kószál­tál? Ne próbáld nekem beme­sélni, hogy értekezleten voltál. Tudom, megint azzal a Petra- kowal söröztél. No, nézz a sze­membe! Egykedvűen állja a hitves szúró tekintetét, majd nyíltan vall: — Szavam sincs, gyöngyöm- bogaram. Kiittunk egy korsó­val, diskuráltunk egy kicsit... Annak ellenére, hogy való­ban szolgálati értekezleten ült, sőt, sem ön, sem Petrakov nem szereti a sört! De ez nem fon­tos. Az ideális férj szempont­jából az a lényeges, hogy ke­reken kimondja az igazságot. Bármilyen is az asszonyé. Az ideális férj pénzügyei mindig olyan rendezettek, mint a minisztériumban. Sohasem titkol el egyetlen kopejkát sem, nem szerez magának zsebpénzt, amit egyesek dug- pénznek is neveznek. Mások tapasztalatából tudja, hogy ez reménytelen és rázós dolog. Voltak kísérletek, hogy valaki eldugta a pénzt az ágynemű­ben, a cipőtalpban, speciális rejtekhelyeken, de mindig nagy zajjal kerültek napvilág­ra. Valaki például konzerves dobozban rejtette el a zseb­pénzt a hetedik szomszédnál, a felesége mégis megtalálta, kiderült a turpisság, és szé­gyen, gyalázat lett a férj osz­tályrésze. Nem, az ideális férj nem követ ei ilyen hibákat. Hasznos tanácsok. Minél több van belőlük, annál jobb az ideális férjre nézve. Már arról nem is beszélünk, hogy tudnia kell neki főzni, varr­ni, mosni, fehérneműt vasalni, padlót mosni és mosogatni. Ezek elemi követelmények. Jó, ha megtanul hímezni síma és keresztöltéssel, fel tudja szed­ni a leszaladt szemet a nylon harisnyán, kivenni a foltot, be­sózni a halat, bölcsődalt éne­kelni, megjavítani a háztartá­si gépeket, verseket írni, sálat és szvettert kötni. Mindez nagy hasznára van a családnak. Hi­szen a férjnek annyi a szabad ideje, nem szabad hagyni, hogy mind veszendőbe menjen. Társadalmi helyzet. Az ideá­lis férj ezenkívül megjelenik itt-ott. És nemcsak azért, hogy kielégítse a saját hiúságát, ha­nem azért is, hogy a felesége alkalomadtán elmondhassa: „Az uramat megint megválasz­tották.” Vagy: „Nincs rám te­kintettel : annyi mindennel megterhelik, hogy az már ki­bírhatatlan.” De lehet így is: „Az én uram megint egész éj­szaka cikket írt az újságnak. Nincs őneki se éjjele, se nap­pala.” Az utóbbi időben újfajta kö­vetelményt támasztanak az ideális férjjel szemben: olykor fel kell lépnie a televízióban. Bizonyára ezzel van kapcsolat­ban a televíziós hálózatnak az a rohamos fejődése nálunk. Már nem sok mondanivalónk akad. Férfi-hallgatóság előtt gyak­ran feladják ezt a kérdést: ho­gyan válhat az ember ideális férjjé? Erre a válasz roppant egy­szerű. Hogy a férjek elérjék ezt a rájuk nézve olyannyira dicső elnevezést, nincs szüksé­gük különösebb erőfeszítésre. Éljenek csak szívük választott­jával egy fedél alatt két—há­rom évet, és az asszony száz­százalékosan idális férjet csi­nál belőlük. Oroszból fordította: Pogonyi Antal

Next

/
Thumbnails
Contents