Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVIL évfolyam, 78. szám AB A: 50 FILLER. 1966. április 2„ szombat Myngodtan és magabiztosan őrizzük nj: luk békés munkáját Az SZiíP XXIII. kongresszusa folytatja a tanácskozást MOSZKVA (MTVr. Negyedik napja tanácskozik az SZKP XXIII kongresszusa. Folytatódik a vita a párt központi bizottságának beszá­molója és a központi ellenőrző bizottság jelentése fölött Röviddel az Ülés kezdete előtt került sor azoknak az érdemrendeknek és érmeknek az átadására, amelyet nemrég ítélt oda a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa a mezőgazdaság kiváló dolgozóinak, akik közül sokan a kongresszus részvevői. A tudományos munkaszerve­zés az ötéves terv végrehajtá­sában a legfontosabb tényezők egyike lesz — mondotta Konsz- tantyin Nyikolajev, a szverd- lovszki területi pártbizottság titkára, a pénteki ülés első fel­szólalója. Közölte, hogy Szverd- lovszkban jelenleg 11 000 mér­nök, technikus és munkás vesz részt a tudományos munka­szervezési tervek összeállításá­ban. E tervek megvalósítása előreláthatólag 10—15 száza­lékkal fogja megnövelni a munkatermelékenységet 5 év alatt ebben a nagy ipari kerü­letben. A délelőtti ülés második fel­szólalója, Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke kije­lentette, hogy a szakszerveze­tek teljes mértékben támogat­ják az SZKP Központi Bizott­ságának javaslatát, amelynek értelmében ötnapos munkahétre térnek át a munkások és alkalmazottak lohov —, mint a kommunis­ták, mint a párt, a nép, a szovjet ember forradalmi hu­manista nézeteinek kifejezőjét. Mi a szovjet hazát anyánk­nak nevezzük, valamennyien egy család tagjai vagyunk — mondotta Mihail Solohov. Nincs szén tségtör óbb és undo­rítóbb annál, mint anyánkat bemocskolni, mint anyánkra kezet emelni. — Szégyenlem magam azok miatt — folytatta Solohov —, akik megpróbálták és meg­próbálják védelmükbe venni az ilyeneket, „bármivel indo­kolják is ezt a védelmet”. Két­szeresen szégyenlem magam azok miatt, akik felajánlják szolgálataikat, kérve, hogy bízzák rájuk az elítéli áruló­kat, ők majd kezeskednek ér­tük. Solohov hangsúlyozta, hogy a szovjet embereknek drágább a szovjet hatalom, semhogy bárkinek is megen­gednék annak rágalmazását. Azokat sem lehet megérteni, akik „a humanizmusról ejtett szavakkal takarózva az ítélet szigorúságán siránkoznak”. „A gúnyiratok szerzőinek külföldi pártfogóihoz” fordul­va Solohov kijelentette: Ne aggódjanak amiatt, hogy meg­marad-e nálunk a kritika. A kritikát mi támogatjuk és fej­lesztjük. A kritika jelenlegi kongresszusunkon is élesen csattan. „Ám a rágalom — nem kritika, nem pocsolyából vett mocsok, s nem festék a művész palettájáról” ünnepség Moszkvában április 4. tiszteletére Kádár János mondott beszédet s hsAerrte két szabad napjuk lesz. Különböző népgazdasági ágazatokban 569 vállalat már ennek megfelelő munkarendet vezetett be. Ezek a vállalatok s peresen teljesítik tervüket, emelték a munkaiermelékeny- f éget és csökkentették a mun­kaidő veszteségeket. A saovjet szakszervezetek egyik fő gondja a dolgozók pi­henésének megszervezése, — mondotta Grinin. Az utolsó öt évben a szakszervezeti szana­tóriumok és üdülők száma 40 százalékkal nőtt. Tavaly 15 millió dolgozó töltötte szabad­ságát szakszervezeti és más szanatóriumokban és üdülők­ben. Az ötéves terv előirányza­ta szerint 1970-ben már 23 millió dolgozónak lesz lehető­sége erre. Viktor Grisin hangsúlyozta, hogy az utóbbi években nőtt a szakszervezetek szerepe az or­szág gazdasági életében, s a nép életszínvonalának emelé­sében. A szovjet szakszerveze­teknek jelenleg körülbelül 80 millió tagja van. Mint az SZSZKT elnöke mondotta, a szovjet szakszer­vezetek nagy gonddal fogják fejleszteni nemzetközi kapcso­lataikat a külföldi munkás­szervezetekkel. Jelenleg száz­nál több ország szakszerveze­teivel tartanak fenn kapcsola­tokat Viktor Grisin kijelentette, hogy a szovjet dolgozók to­vábbra is támogatni fogják az amerikai imperialista agresszió ellen harcoló vietnami népet. A következő felszólaló, Zi­naida Puhova, ez az „egyszerű ivanovói orosz asszony” — mint ahogy a kongresszus előtt bemutatkozott — a kongresz- szus emelvényéről felhívta a szovjet munkásokat, hogy ve­gyenek részt az új technika gyors elsajátításáért folyó ver­senyben. Coj Jen Gen, a Koreai Mun­kapárt Politikái Bizottságának tagja, a párt központi bizottsá­gának elnökhelyettese, felszó­lalásában hangoztatta, hogy a kongresszusi küldöttek egyöntetű helyesléssel fogadták Mihail Solohov felhívását, az ú! szovjet ötéves terv teljesítése újabb lépést jelent a kommunizmus anyagi- műszaki alapjainak me teremtésében, a lakosság jólétének emelésé­ben, elő fogja mozdítani a Szovjetunió védelmi képessé­gének további erősítését.” Ezután arról szólt, hogy az amerikai Imperialisták egy új agresszív háború felvonulási területévé akarják változtatni Dél-Koreát. Coj Jen Gén ki­jelentette, a törvényellenes dél-koreai—japán szerződés nemcsak politikai-gazdasági jellegű megállapodás, hanem katonai szövetség is. Az ameri­kai imperialisták ezt a „szer­ződési” olyan alapnak tekintik, amelyen megpróbálják össze­tákolni északkelet-ázsiai ag­resszív katonai szövetségüket és befejezni egy egységes ázsiai kommunislaellenes tömb lét­rehozását” Coj Jen Gén napjaink impe­rialistaellenes harcának kulcs­pontjaként jelölte meg azt a hősies küzdelmet, amelyet a vietnami nép az amerikai im­perialisták vietnami háborúja ellen vív. „A kialakult helyzet megkö­veteli, hogy minden, imperia- 1 istaellenes erő szorosan tö­mörüljön, fokozza harcát az amerikai imperializmus ellen.” Solo ■to v: Ezután Mihail Solohov lé­pett az emelvényre. Beszédé­nek na® részében azzal fog­lalkozott. hogy hol van a he­lye a művésznek a mai társa­dalom életében. Hangsúlyozta, hogy az emberiség ma olyan eseményeket él át, „amelyeket nem lehet simának nevezni”. Az író emlékeztetett az Egye­sült Államok Vietnam ellen folytatott agressziójára, a né­met militaristák azon kísérle­teire, hogy kezükbe kerítsék az atomfegyvert. A világ művé­szeit illetően továbbra is idő­szerű a Makszim Gorkij fel­vetette kérdés: „Kivel tartotok ti, kultúra mesterei?” — mon­dotta Solohov. Mi a szovjet életben az író helyét úgy ha­tározzuk meg — folytatta So­hogy gondosan óvni kell tm orosz természetet. Sértetlenül meg kell őrizni a Bajkált (Ez a szibériai tó, amelyet a világ legmélyebb tavának tartanak, szépségéről híres.) Ennek érde­kében meg kell őrizni a tó körüli erdőket, partjain nem szabad megengedni cellu lóz­és papírkombinátok építését. Cedenhalt A következő felszólaló Jltnn- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra kijelentette, hogy „a szocia­lista országokban élő népek és az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom barátságának és egységének űlnok ellensége a nemzetközi imperializmus ál­tal szított burzsoá nacionaliz­mus és sovinizmus”. Mint mondotta, a szocialis­ta országokban minden objek­tív feltétel megvan ahhoz, hogy közös célokért harcoló népeik állandóan és követke­zetesen erősítsék barátságukat és együttműködés üt rét. \lalinovszkif 9 Rogyion Malinovszlklj mar­sall a péntek délutáni ülésen jelentést tett a XXXII. párt- kongresszusnak a szovjet fegyveres erők magas fokú harci készenlétéről. Kijelen­tette: kétségtelen, hogy ha az imperialisták háborút rob­bantanak ki, akkor a mi csa­pásaink megsemmisítőek lesz­nek a háború szervezőire. — Nyugodtan és magabizto­san őrizzük népünk békés munkáját, különösen most, miután államunk védelmére megteremtettük a „kék öve­zetet” — hangoztatta a Szov­jetunió honvédelmi minisztere. Malinovszkij marsall közöl­te, hogy az SZKP XXII. kong­resszusa óta eltelt időszakban növelték az összes fajtájú nukleáris lőszerkészletet, to­vábbfejlesztették a stratégiai rakéta alakulatokat és a raké­tahordozó atom meghajtású tengeralattjárókat. Létrehoztak Solohov élesen bírálta Alek­szandr Isakov halgazdasági mi­nisztert az Azovi-tengeri rossz gazdálkodás miatt; a tenger halállományát ugyanis a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti. Ugyanez a veszély tornyosul a Don felett is, amelyről Solo­hov híres regénye a nevét kapta. Á Mongol Népi Forradalmi Párt és a világ dolgozói — mondotta — „lelkesen üdvöz- lik a Szovjetuniót, amely egy­re növekvő, hatékony segítsé­get nyújt a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak hon­védelme erősítéséhez, az im­perialista agresszió visszaveré­séhez”. Az új szovjet ötéves népgaz­daság-fejlesztési terv felada­tai „teljes egészében megfelel­nek mind a Szovjetunió, mind a szocialista világrendszer, mind a forradalmi világerők érdekeinek” — jelentette ki MOSZKVA (MTI): Kádár János mondott beszé­det pénteken este a szovjet fő­városban a Tudósok Házában rendezett ünnepi esten, ame­lyet nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére a szovjet kül­földi kulturális kapcsolatok társasága és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság szervezett Az ünnepségen megjelentek a szovjet párt és kormány kép­viselői: Andrej Kirilenko, az SZKP elnökségének tagja, Za- harov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, Ilji- csov külügyminiszter-helyettes, továbbá a közélet, a kultúra és a tudomány számos kiváló­sága. Jelen volt Szipka József, moszkvai magyar nagykövet valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, Kristóf István főtitkár vezeté­sével. Az ünnepi estet Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke nyitotta meg. Ünnepi beszédé­ben méltatta hazánk ered­ményeit a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésében. Fedoszejev megnyitója után a szovjet főváros üzemi dol­gozóinak, a moszkvai terület kolhoz- és szovhozparasztjai- nak, a szovjet ifjúságnak egy- egy képviselője köszöntötte az új Magyarország megszületé­sének 21. évfordulóját. Az ünnepség részvevői hosz- szan tartó tapssal köszöntöt­ték a szónoki emelvényre lépő Kádár Jánost. — Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy itt, Moszkvában, és szerte a hatalmas Szovjet­unióban a szovjet társadalom képviselői, a dolgozók kollektí­vái széles körben megemlékez­nek 1945. április 4-ének évfor­dulójáról, a magyar nép fel- szabadulásának napjáról — kezdte beszédét Kádár János. Ezután megköszönte a meg­hívást, a szíves fogadtatást, a meleg, baráti szavakat. Átadta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság FJnöki Tanácsa és kormánya a ma­gyar dolgozó nép forró, elv­társi üdvözletét és legjobb kí­vánságait. Kádár János ezután így foly­tatta: Április 4 a magyar nép leg­nagyobb ünnepe. Huszonegy évvel ezelőtt ezen a napon fejezte be a szovjet hadsereg Magyarország teljes felszaba­dítását a hitlerista megszállók és magyar fasiszta csatlósaik terroruralma alóL Április 4 egyben a szovjet—magyar ba­rátság napja is, s engedjék meg, hogy az alkalmat megra­gadva, itt is kifejezésre juttas­sam a magyar nép háláját és köszönetét a lenini kommu­nista pártja által vezetett, fel­szabadító szovjet népnek, a dicső hadseregnek, a népünk­nek nyújtott történelmi jelentő­ségű segítségért. A magyar nép megfelelően élt a szovjet nép nyújtotta segítséggel, összezúz­ta a kapitalisták és földesurak reakciós, fasiszta rendszerét, a hatalmat saját kezébe vette, s a régi romjain egy új világot épített. Él, szocialista alapon fejlődik, erősödik a Magyar Népköztársaság. Kádár János ezután beszélt azokról a hatalmas eredmé­nyekről, amelyeket a magyar nép mindössze húsz év alatt, rendkívül nehéz körülmények között és nagy akadályokat le­küzdve elért, majd így foly­tatta: A legfontosabb mégis az, s ez minden további előreha­ladás biztosítéka és feltétele egyben, hogy a népi hatalom, a társadalmi rendszer, a mun­kás—paraszt állam szilárd ala­pokon nyugszik. A szocialista társadalom alapjainak leraká­sa befejeződött, s ma ennek teljes felépítése folyik. Megvallom, a magyar nép harcának, alkotó munkájának nagy eredményeire büszkék vagyunk. Eredményeinkben azonban jelen van mindenek­előtt a Szovjetunió ás más szocialista országok, a nemzet­közi munkásosztály testvéri segítsége, amelyet népünk mindvégig élvezett és nagyra becsül. Kádár János ezután vázolta a jövő feladatait. A szónok végezetül sok si­kert kívánt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkájához. Eio^lolléh oss 1966. év! Aliomi és Kossnth-drakal Pénteken délután az Ország­ház kupolacsarnokában, ha­zánk felszabadulásának ünne­pe alkalmából, kiosztották az 1966. évi Állami és Kossuth - j díjakat és művészeket tüntet- I tek ki a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze, illetve Ér- ' demes Művésze címmel. | Az ünnepségen megjelent I Dobi István, a Népköztársaság ! Elnöki Tanácsának elnöke, | Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Gáspár Sándor, a 'tZOT fő­titkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ár. Ajtai Miklós, Cseterki Lajos, Ilku Pál, a Politikai Bizottság pót­tagjai és a kormány több tag­ja. Az ünnepségen Kállai Gyula beszédet mondott Kállai Gyula ezután átadta az Állami díjakat és Kossuth- díjakat, valamint a művészeti kitüntetéseket. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak a díjak, illetve a művészeti cí­mek adományozásáról szóló határozatát dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának i'ezetője ismertette. A kitüntetettek nevében dr. Kellner P"la mondott köszöne­tét. (MTI) A SZOT fi és»: egy sor teljesen öj rakétahor­dozó fegyverfajtát. Rövid idő alatt rendszeresítették a kü­lönböző stratégiai harci eszkö­zök egész komplexumait. A stratégiai rakétacsapatok nagy mennyiségű új, és ami rendkívül fontos, mozgó kilö­vi ot’ ondezést kaptak. A Szovjetunió rakétahordo­zó búvárhajó flottája, amely víz alól indítható ballisztikus rakétákkal van felszerelve, egyaránt képes stratégiai fel­adatok megoldására, vaia nint szárazföldi és tengeri célpon­tok leküzdésére. Malinovszkij marsiil t eje­len tette, hogy egy atommeg- fcajtású búvárnaszád csoport néhány nappal ezelőtt befe­jezte világkörüli víz alatti út­ját. Az utóbbi időben ötszörö­sére növekedett a szovjet ten­geralattjárók távoli útjainak száma; az útvonalak az Észa- (foiyUUás a 2, oldalonj Felhívás a konore'siusi munkaversenyre A Szakszerveztek Országos Tanácsa tegnap délelőtt az ÉDOSZ nagytermében ülést tartott. Az ülést Karakas László, a SZOT titkán nvitoí- ta meg. Az elnökségben Gás­pár Sándor, n SZOT fótit. . "j és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai foglaltak helyet. Az ülés első előadója Gáspár Sándor volt. Beszédében először az ár- és bérintézkedésekkel kapcsola­tos szakszervezeti munkát és az intézkedések tanulságait elemezte. Elmondta, hogy a családok 53 százalékánál, kü­lönösen a kis fizeté'űeknél és i a nyugdíjasoknál minimálisan ] emelkedett a jövedelem. Sikerült javítani az eddigi kereseti arányokon, jobban segíti majd a munka sze­rinti elosztás elvét. A bér- és nyugdíjjellegű in­tézkedések több mint egymil lió dolgozóra terjedtek ki. Az ipari munkások bérrendezésé­re 621 millió forint jutott, amelyből több mint egyhar- mad részük kapott béremelést Az építőiparban 300 millió fo­rintot fordítottak bérrendezés­re, az egészségügy területén 150 millió forintot osztottak el. Az alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben dol­gozók közl i százezr en kap­tak fizetésemelés.. Az állami, a szövetkezeti kis- és nagykereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak 70 százaléka részesült béremelés­ben. Második napirendi pont­ként Beckl Sándor, a SZOT tit­kára az 1966. évi népgazdasági terv eddigi tapasztalatairól és a szakszervezetek szocialista munkaversennyel kapcsolatos tevékenységéről beszélt. Javas­latot tett a tanácsülésnek, hogy fogadják el a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága együttes felhívását a IX. pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaversenyről.

Next

/
Thumbnails
Contents