Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVTL évfolyam, 84. szám ÁRA: 50 FILLER. 1966. április 9., szombat Nagy díjnyertes: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem népi tánccsoportja A Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző csoportja az egri Gár­donyi Géza Színház színpadán. Morvái népi táncokat ad elő a gazdasági Főiskola tánccsoportja. (Tudósítás a 6. oldalon.) Mosonmagyaróvári Mező- (Foto: Kiss Béla) jiAWWWVWA\WVVWVWWWWVWMMAA/W/W\AA/W\AŐWW^^V MOSZKVA (TASZSZ* Pénteken délelőtt 10 orakor a Kremlben megnyílt az SZKP XXIIU kongresszusának záro­^^Tkrerol kongresszusi palo­tájában megjelent a közel ha ezer küldött és vend«*. Az utóbbiak között ott voltak 86 ország kommunista és munkás­pártjainak, nemzeti demokra­ta és baloldali szocialista várt­jainak képviselői. A záróülést Leányul Brezs nyev nyitotta nae& es »er­jesztette az SZKP Központi Eh- zotteása beszámolójával kap­csolatos határozattervezetet. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az első napirendi S szóló határozatot, amely teljes egészében és mar radéktatenul jóváhagyja a* SZ^P K,°T ponti Bizottságának Pol*t£ vonalát és gyakorlat» tevékenységet, £2ASr*£2‘ySJTZ Sh£poo<> BlmiBágáns* heszámotója u ÍSi*. ««*»­jónak feladatost. ______ . _ ez után a kongressiws sasüg»»­A kongresszus ut^ito^^^ központi bizö^-lí^ácsát, hogy jetunió ^»r^ítabtetosit- az irán^ek1^ népgazda­sa az irtózását. A kong­sz “J^StSoo- a resszus javasol«, meg elkészítéseneiv^^^vas latot azt a «fSgÄek terveze- ;unely az ““VT V1tája során tének szeles kort Jj^zak- a kongresszus eiovu ban elhang^^nyev közölte, Leonyid Bre Alelgtt meg- nogy rf'LS az SZKP' tai-totta első kongresszuson iSyySS?« »*—1b" “Tpffi.»» ■»»ví1“,aoa‘ * A Vezető szerveit A központi bizotts^ ^ tórává egyhangúlag «•“"“SS? , politikai bizottság tagjai •“s5f££5£. Kísaí Kirill MazV^*jn ’grnii Dmitnj Nyikola, Po^eksza’ndr Sele- Poljanszki],. Ai Mihail szusz- pin, Pjotr Se o^onott. Ion és GennagW póttag­A polttito» baott^TG!/«­iai. Viktor Kunajev, miesev, Dinmu a Mzso­Pjotr Ma?^°r KIsidov, Vlagyi­^rSrUkijesDinitrijUsZ­^TSZKP Központi Bizottsá- ga^tkárságánaktagiai^^^ Jwnj Anp^ Gyerracsev. Brezsnyev Pl™ dtfrej Kirt­Inán Kapl^in0 Kulakov Borisz lenko, Fjodor Kulakov vonwmtlZíMi­E áSt D—i «» tyMihóii Szuszlov is™ert^.! annak a nyüátkozatnak a t« vezetet, amelyet a Xxn_ tóngresszus az Egyesült Álla mok vietnami agressziójáról ad E A nyilatkozat elítéli az Egyesült ÁUamok barbár ag­resszióját, amely veszélyezteti más országok szuverenitását és kiéled a világhelyzetet Hang­súlyozza, hogy az egész vilá­gon egyre jobban erősödik az Egyesült Államok által kirob­bantott véres háború elleni til­takozás mozgalma. A XXIII. kongresszus nyi­latkozatában hangoztatja, hogy a Szovjetunió, más szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom nagy és sokrétű segítséget és támo­gatást nyújtott és nyújt a har­Leonyid bes; Leonyid Brezsnyev, SZKP Központi Bizottságának főtit­kára záróbeszédet mondott a XXIII. pártkongresszuson. — Kollektiven kidolgoztuk a pért politikai irányvonalát a legközelebbi évekre — jelentet­te ki Brezsnyev. — A kongresszus meghatároz­ta belpolitikánk és gazdasági munkánk fő irányait a követ­kező ötéves időszakra. — A kongresszus munkájá­nak az a másik fontos eredmé­nye, hogy megjeiöite pártunk és az állam külpolitikai irány­vonalát. — A kongresszus meghízta a központi bizottságot, a szovjet kormányt, hogy a jövőben is folytassa azt a külpolitikáig amely a kommunizmus építé­séhez a legkedvezőbb feltételek megteremtésére, a szocialista rendszer hatalmának erősítésé­re, a népek által a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc minden eszközzel való támogatására, a béke erő­sítésére és az új világháború elhárítására, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok köz­ti békés egymás mellett élés Lenini elveinek erősítésére irá- m/til, — folytatta Leonyid Brezsnyev. Végül a kongresszus munká­jának harmadik fontos eredmé­nye abban rejlik, hogy elfo­gadta azon haxározatokat, ame­lyek szervezeti és eszmei-poli­tikai vonatkozásban pár­tánk további megerősíté­sére hivatottak. A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága 1964. októberében, 1965. márciusá­A XXIIL párti az SZKP Közpi beszámolója als halát A kongresszus a Központi Bizottság beszámolója alap­ján elfogadott határozatában jóváhagyta az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a szovjet kor­mány külpolitikai tevékenysé­gét „A szovjet kormány kül­politikájának célja — hang­zik a határozat — más szocialista országok­kal együtt biztosítani a szocializmus és a kommu­nizmus felépítésének ked­vező nemzetközi feltételeit; erősíteni a szocialista orszá­gok egységét és összefogását, barátságát és testvériségét; támogatni a nemzeti - felsza badító mozgalmakat és meg­valósítani a sokoldalú együtt­coló Vietnamnak. A kongresz- szus leszögezte, hogy a vietna­mi kérdést csak a VDK kor­mányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front­nak a követelései alapján le­het rendezni. Az SZKP XXIIL kongresz- szusa a vietnami nép támoga­tásában akcióegységre hívta fel a világ kommunista pártjait. A küldöttek fergeteges lel­kesedéssel fogadták az „El a kezekkel Vietnamtól! A viet­nami nép igaz ügye győzni fogf” szavakat. A kongresszus egvsegesen jóváhagyta a nyilatkozatot Brezsnyev lédé bon és szeptemberében megtar­tott plénumának határozatait és nagyra értékelték e hatá­rozatok jelentőségét a párt fgréz. életében a helyes, való­ban reális szakszemi munka­stílus megerősítésében. Magan a kongresszuson is ez a mun­kastílus érvényesült ___ — Az SZKP XXIIL kong­resszusa újra bebizonyította, hogy pártunk szilárdan egysé­ges a bel- és külpolitika min- den kérdésében — állapította meg Brezsnyev, — Osztálytestvérei nfc min­denütt a világon úgy látják, hogy a kommunizmus sikeres építésével segítjük elő legjob­ban forradalmi harcukat, kül­földi barátaink kongresszusi felszólalásai újra erről győz­tek meg bennünket — mon­dottad SZKP KB főtitkára. — A testvérpártok képvi­selői felszólalásaikban mind teljes megértéssel fogadták és támogattak pártunknak a kommunista egység megszilárdítására tett erőfeszítéseit, __ jelentette ki, s annak a me ggyőződésének adott kifejő- zést, hogy „az egység ügye győzni fog”. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a kongresszus ki­fejezésre juttatta „harcos, for­radalmi szolidaritását az ame­rikai imperializmus ellen küz­dő hős vietnami néppel”. _ __ Magabiztosan, derűlátóan né zünk a jövő elé. S ez az optimizmus megalapozott, mert reálisan vettük számba óriási lehetőségeinket, pártunk és az egész nép kimeríthetetlen ere­jét — jelentette ki Brezsnyev befejezésül. i on gressznsn a Is önti Bizottsága tpján elfogadott ■ozat a működést a fiatal, fejlődő álla­mokkal; következetesen védelmezni a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élésének elvet, határozott visz- szautasításhan részesítem az imeperializmus egresszr' erőit, megmenteni az emberiséget az új világháborútól”. „A Szovjetunióban végbe­menő kommunista építés nem­zetközi jelentősége az, hogy növeli az egesz szocialista rendszer gazdasági, politikai és védelmi erejét, elősegíti világ­szerte a szocializmus eszméi-1 nek elterjedését és meggyöke-; resedését”. Az SZKP „meg van győződ-; ve a nemzetközi kommunista! mozgalom azon megállapításá­nak helyességéről, mely szerint megvan a lehetőség az ag- rcsszor megfékezésére, az új világháború elhárításá­ra”. Az erőviszonyok a nemzetkö­zi porondon továbbra is a szo­cializmus, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító moz­galom javára változnak. Ugyanakkor fokozódott az im­perialista agresszió és aktivi­zálódott a reakció. A határo­zat rámutat, hogy „nem válto­zott meg az imperializmus ag­resszív természete”. „Az amerikai imperializ­mus legfőbb reakciós erő, amely a világ csendőrének szerepében lép fél”. Jíyugat-Németország a nem­zetközi feszültség veszélyes tűzfészkévé vált” — mondja a határozat. — A nemzetközi helyzet „sürgetően megkövete­li minden háborúellenes anti- imperial ista erő tömörülését”. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának irányvonalát, amely a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban támadt nézeteltéréseknek az 1957-es és 1960-as ismert dokumentumokban foglalt el­vek alapján való rendezésére irányul. A határozat jóváhagy­ja a központi bizottság kon­krét intézkedéseit, amelyek bél ja „rendezni a nézeteltérése­ket a kínai kommunista párttal a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján”. A határozat hangsúlyozza, hogy a marxistáknak—leninis­táknak engesztelhetetlen har­cot kell vívniuk a jobboldali és a „baloldali revizionizmus” ellen. „Az SZKP csakúgy, mint a testvérpártok többsége, cél­szerűnek tartja a kommunis­ta- és munkáspártok új nem­zetközi tanácskozásának ösz- szehívását, amikor erre meg­érnek a feltételek.” A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győzelmeket < aratott ,-a legfőbb kapitalista < országokkal vívott gazdasági ; versenyben”. <--------------------------------------< Brezsnyev az SZKP főtitkára Véget ért az SZKP XXIII. kongresszusa Jóváhagyták az új 5 éves terv irányelveit — A kongresszus elítéli az USA agresszióját — Megválasztották a párt vezető szerveit A nyugat-berlini iolloial már a városban állomásozó francia katonaság eltávozásáról leszól A CDU nyomása a franciákra Couve de Murviile bonni látogatása előtt NYU GAT-BERLIN (MTI); Berlinben nagy feltűnést kel­tett a CDU-hoz -közelálló nyu­gat-berlini Der Tagesspiegel cí­mű lapnak Berlin De Gaulle NATO-politikájában című ve­zércikke. A lap, amelyet álta­lában a nyugat-berlini politi­kai jobboldal szócsövének te­kintenek, már felveti annak a lehetőségét, hogy a francia csa­patok nemcsak Nyugat-Német- országból, hanem Nyugat-Ber- linből is kivonulnak. A Der Tagesspiegel vezér­cikke megállapítja, hogy hiva­talos francia állásfoglalás sze­rint a Nyugat-Berlinben állo­másozó francia katonaság égé- zen más nemzetközi szerződé- x sek alapján tartózkodik a vá- j rosban, mint a NATO-szerző- ! dések értelmében Nyugat-Né- ! metországban levő francia csa­patok. Nyugat-Berlinben a francia fegyveres egységek mint megszálló csapatok van­nak jelen, ezért kezdet kezde­tétől fogva nemzeti parancs­nokság alatt állottak. A vezércikk részben egyetért ezzel a francia állásfoglalással, s kijelenti, hogy a francia ka­tonaság Nyugat-Németország- ból való kivonulása valóban nem jelenti azt, hogy a fran­ciáknak Nyugat-Berlint is au­tomatikusan azonnal ki kell üríteniük. „De a berlini francia csapatoknak később is szük­ségük lesz a Német Szövetségi Köztársaság területén levő összekötő és biztosító vonalak­ra, Franciaországnak tehát kö­vetelnie vagy kérnie kell, hogy a megszállási jog alapján hasz­nálhassa ezeket az összekötő vonalakat. Ha viszont ezek a feltételek nem teljesülnének, Franciaország gyaníthatnia! Berlinből is visszavonná csa­patait, vagy pedig, ezt a kon­zekvenciát már egy sokkal ko­rábbi stádiumban levonná” — írja a lap. A cikk végül a franciák irá­nyában leplezetlenül fenyegető hangon felszólítja a bonni kor­mányt, egyszer már mutassa meg határozottan és igazolja példával is, hogy komolyan veszi Nyugat-Berlinre támasz­tott igényét és illetékességét. Józanabb nyugat-berlini kö­rök e vezércikket úgy értéke­lik, hogy a CDU és így a bonni kormány ezzel is nyomást akar gyakorolni a franciákra és ked­vezőbb tárgyalási pozíciókat akar teremteni magának Couve de Murviile francia kül­ügyminiszterrel esedékes bon­ni tárgyalásain.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents