Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

Folytatja munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ütemének fokozását és közelí­tését a termelő eszközök ter­melési üteméhez. Míg az egész ipari terme­lés 47—50 százalékkal fog emelkedni, az „A”-esoport termelésének 49—52, a .,B”- csoport termelésének 43— 46 százalékkal kell gyara­podnia. Az előző öt esztendőben az hA”-csoport termelése 58, a ,.B”-csoporté pedig csupán 36 százalékkal növekedett. Előirá­nyozzuk a mezőgazdasági ter­melés növekedési ütemének je­lentős közelítését az ipari ter­meléséhez. Magától értetődik, hogy a központi bizottság és a kor­mány — tekintetbe véve a je­lenlegi nemzetközi helyzetet — a következő öt esztendőben is tovább erősíti az ország védel­mi potenciálját, olyan színvo­nalon tartva fegyveres erőin­ket, hogy azok megsemmisítő csapást mérhessenek az agresz- szorra, ha kezet merne emelni a szovjet nép békés életére, bé­kés munkájára. Más szocialista országokkal szoros együttműködésben fej­lesztjük gazdasági életünket — jelentette ki Koszigin. Az öt­éves terv fő feladatainak meg­oldása megköveteli, hogy to­vább fejlesszük gazdasági kap­csolatainkat a szocialista vi­lágrendszer országaival. A miniszterelnök megjegyez­te, az áj ötéves terv kiemelkedő vonása, hogy az iparon be­lül nagyobb súlyra tesznek szert azok az iparágak, amelyek biztosítják az egész népgazdaság műszaki rekonstrukcióját és az új. korszerűbb termékek elő­állítását. Alekszej Koszigin megálla­pította, hogy öt év alatt körül­belül 70 százalékkal növekszik a villamosenergia-termelés. Az energetika fejlesztésében a fő irányt a nagy erőművek építé­se jelenti. Szibériában példá­ul elkészül a világ legnagyobb erőműve, a krasznojarszki ví­zierőmű. Tovább fejlesztjük az atomerőművek építését is. A városi lakosság minden­napi szükségleteire fordított villamos energia mennyisége 60 százalékkal, a falusi lakos­ság villamosenergia-felhaszná- lása mintegy háromszorosára emelkedik majd. Az új ötéves tervben tovább tökéletesedik a tüzelőanyag- mérleg szerkezete: a gáz- és az ásványolaj hányada a tüzelő­anyag össztermelésében az 1965. évi 52 százalékkal szem­ben 60 százalékra emelkedik. A kőolaj-kitermelés évi nö­vekedése több mint húszmillió tonna és a gáztermelés évi növekedése körülbelül 20 mil­liárd köbméter lesz. A beszámoló megállapítja, hogy a Szovjetunió a vaskohá­szatban számos műszaki­gazdasági mutatót tekint­ve túlszárnyalta a legfejlet­tebb tőkés országokat. A Szovjetunióban épültek a világ legnagyobb teljesít­ményű Martin-kemencéi és nagyolvasztói, a legnagyobb kapacitású folyamatos mű­ködésű acélolvasztó beren­dezések. A jövőben is állhatatosan növelni fogják a kohászat mű­szaki színvonalát. Jelentősen fejlődik a színesfém-kohászat, a nemesfémek és a gyémánt termelése. Az új ötéves tervidőszakban jelentősen megnövekszik a vegyipar termelése. Egyes ter­mékfajtákból azonban még mindig valamivel kevesebbel fog kibocsátani vegyiparunk, mint amennyit a korábban el­fogadott határozatok irányoz­tak elő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kevesebbet törődünk a vegyiparral. Csu­pán reálisan nézzük a dolgo­kat — jelentette ki Koszigin. Megállapította, hogy a koráb­bi vegyipari előirányzatok tel­jesítését pem biztosították a szükséges tervekkel, a megfe­lelő technológiák kidolgozásá­val, berendezésekkel és építő­ipari kapacitásokkal. M66. április 6. szerda A miniszterelnök megjegyez­te, hogy a gépiparnak — mű­szaki színvonalához és szak­képzett kádereihez képest — olyan termékeket kell gyárta­nia, amelyek sikerrel konkur- rálnak a nemzetközi gép- és berendezéspiacon. A könnyűiparban körülbe­lül háromszáz új nagyvál­lalat építését és több mint száz működő vállalat re­konstruálását Irányozzák elő. A termelés növekedésének át­lagos évi üteme a könnyű­iparban 2,1-szeresére emelke­dik. 1970-ben 9,5—9,8 milliárd négyzetméter szövetet, 1,65— 1.75 milliárd kötszövött cikket 610—630 millió pár bőrcipőt fogunk előállítani. Az élelmi­szeripar brutto termelésének ezekben az években 1,4-szere- sére kell növekednie. Az ötéves terv végére álla­mi tartalékok felhasználá­sával 5,9—6,2 millió tonná­ra kell fokoznunk a hús­termelést, szemben az 1965. évi 4,8 millió tonná­val. Az iparfejlesztés terve telje­sítésének legfontosabb feltéte­leként jelölte meg Koszigin — hogy az iparvállalatoknál vég­hez vigyék a szeptemberi plé- numon jóváhagyott új gazda­sági reformot. Több nagy vál­lalat — több mint 300 ezer munkással és alkalmazottal — már átállt az új rendszerre. Alekszej Koszigin megálla­pította, hogy az új rendszerre áttért vállalatok többsége túl­teljesítette a realizált termék és a nyereség felemelt tervét Az állami költségvetés nagyobb I v ölre tett szert. A válla­latoknál létrehozták a terme­lés fejlesztésének, az anyagi ösztönzésnek, a szociális-kultu­rális beruházásoknak es a la­kásépítkezéseknek az alapjait. Nőtt a munkások és alkalma­zottak munkabére. Az ötéves tervnek a mező- gazdaságra vonatkozó irányel­vei az SZKP Központi Bizott­sága márciusi plénumán ho­zott határozatokból indulnak ki A mezőgazdasági termé­kek évi átlagos termelése a következőképpen alakul: Cukorrépa: 80 millió ton­na az 1961—3965. évi átla­gos 59 millió tonnával szemben; burgonya: 100 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 81 millió ton­nával szemben; hús: 11 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 9,3 millió ton­nával szemben; tej: 78 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 65 millió ton­nával szemben. Koszigin kijelentette, külö­nös gondot kell fordítani a szűzföldek helyzetére, ahol a szántóföldek erősen elgazosod­tak, ahol számottevő területe­ken pusztít a talajerózió. Efvik fontos feladatként je­löli meg a mezőgazdasági ter­melés fellendítését a nem fe- keteföldű övezetekben. Ugyancsak nagy feladat az állati termékek termelésének növelése és minőségük megja­vítása. A kolhozok és a szovhozok öt év alatt mintegy 1,8 millió traktort kapnak majd (1,6-szer többet, mint az előző ötéves tervben), 1 100 000 tehergépko­csit, több mint félmillió gabo­nakombájnt. A munka ener­gia-ellátottsága megkétszerező­dik a mezőgazdaságban. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból szár­mazó jövedelmét — je­lentette ki Koszigin — az előirányzat szerint öt esz­tendő alatt 35—40 száza­lékkal növeljük. Jövedelem-kiegészítő forrás lesz számukra továbbá a ház­táji gazdaság. A szövetkezetek­ben a munka normázása, szer­vezése és bérezése egyre job­ban meg fogja közelíteni az állami gazdaságokban elért szintet és kialakult formákat. Előirányoztuk, hogy fokoza­tosan mindenütt bevezetjük a kolhozparasztok havi garantáld javadalmazását. A kolhozpa­rasztok nyugdíjellátása köze­lebb kerül a munkások és al­kalmazottak nyugdíjellátásá­nak feltételeihez. Koszigin hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés nö­vekedésének teljesen reális programja végrehajtását biz­tosítani fogja a gépeknek, a műtrágyának, a villamos ener­giának a kolhozok és szovho­zok számára történő nagyará­nyú szállítása. Mindez igen kedvező feltételeket fog te­remteni a szovhozokban és a kolhozokban a munkatermelé­kenység 40—45 százalékos nö­veléséhez, csupán a termelési jellegű építkezésekre, vala­mint a gépek kifizetésére az állam 41 milliárd rubelt folyó­sít a mezőgazdaságnak, körül­belül kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. Kívánatos, hogy a kolhozok saját erőből körülbelül har­minc milliárd rubelt fektesse­nek be gazdaságuk bővítésébe. A szónok emlékeztetett rá, hogy a felvásárlási árakat növelték, a kolhozoknak szállí­tandó termelési eszközök árát leszállították és a kolhozok jö­vedelmi adója 1966 elejétől csaknem felére csökkent. A beszámoló részletesen elemzi a szállítás és közleke­dés fejlesztésének feladatait. A vasutak teljes villamosí­tását, illetve dieselesítését 1970-ig lényegében befeje­zik. Vasútépítési programot dolgoztak ki, főképpen Nyugat-Szibéria és . Ka­zahsztán számára. Jelentősen növekedni fog a szovjet kereskedelem, a szov­jet flotta tonna-űrtartalma. Tengeri flottánk biztosítja kül­kereskedelmünk függetlensé­gét a kapitalista tengerhajózási piactól. Az új ötéves tervidőszakban az előirányzat szerint együtt­véve körülbelül 37-000 kilomé­ternyi kőolaj- és gázvezeték épül majd. A lakosság növek­vő szükségleteinek kielégítése érdekében jelentősen növelni fogjuk a korszerű autóbuszok és személygépkocsik gyártását, lényegesen bővül a televíziós állomások hálózata. Mestersé­ges holdak segítségével a köz­ponti televízió műsorát a tá­vol-keleti vidékeken, a maga- dáni területen, Kamcsatkán, Jakutföldön is lehet majd fog­ni. A szovjet miniszterelnök kö­zölte, hogy a nép életszínvona­lának növelését célzó intézke­dések voltak az egyik központi kérdés az ötéves terv irányelv- tervezetének megvizsgálásakor. Az egy lakosra számított reáljövedelem körülbelül harminc százalékkal fog emelkedni, szemben az 1961—65. években elért 20 százalékkal. A munkások és alkalmazot­tak átlagos havi bére öt év alatt legalább húsz százalékkal emelkedik majd, s az új öt­éves tervidőszak végén körül­belül 115 rubel, sőt, a társa­dalmi fogyasztási . alapokból származó juttatásokat és ked­vezményeket is beleszámítva körülbelül 155 rubel lesz. Koszigin hangsúlyozta, hogy a bérpolitika fő vonása az. hogy szakadatlanul növekszik majd a munkabér ösztönző sze­repe az ötéves terv fontos ter­melési feladatainak megoldá­sában. Fokozott előnyöket kell nyúj­tani azok számára, akiknek a munkakörülményei nehezek és az egészségre ártalmasak, ille­tőleg, akik föld alatt dolgoz­nak vagy fokozott intenzitású munkát végeznek. Kelet-Szibériában, a Távol- Keleten és az észak-európai or­szágrészben minden munkás­nak és alkalmazottnak maga­sabb bért kell kapnia, mint a többi körzetben. További ked­vezményekben fognak részesül­ni a Távol-Észak s az ugyan­így elbírált egyéb körzetek dolgozói. Folytatjuk majd a munká­sok és alkalmazottak bérét terhelő kereseti adó leszál­lítását és megszüntetését. Tervbe vettük, hogy a havi het­ven rubelnél kisebb keresetű dolgozók adóját megszüntetjük és folytatjuk néhány más mun­kás- és alkalmazottcsoport ke­reseti adójának leszállítását. Koszigin közölte, több mint harminc százalékkal emelik a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális öregségi nyugdíját; a kolhoz­tagokat a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjfeltételek tekintetében egy szintre hozzák a munká­sokkal és az alkalmazottakkal. Felemelik a rokkant kolhozta­gok minimális nyugdíját. Nagy horderejű társadalmi- gazdasági intézkedés az ötna­pos (öt munkanap és két sza­badnap) munkahét bevezetése az új ötéves tervidőszakban, — mondotta Koszigin. — Ezt a jelenlegi heti munkaóra szám megváltoztatása nélkül valósít­juk meg. A Szovjetunió miniszterelnö­ke a mostani ötéves terv egyik fontos feladatának nyil­vánította a szovjet kereskede­lem javítását. Lényegesen nagyobb meny- nyiségű élelmiszert és könnyű­ipari terméket vásárolhat a la­kosság. Koszigin közölte, hogy a dolgozók anyagi jóléte emelésének egyik forrása az állami kiskereskedelmi árak csökkentése lesz egyes közszükségleti cikkeknél, mindenekelőtt a gyermek- holmiknál. Koszigin ezután beszélt ar­ról, a gigászi lakásépítési prog­ramról, amely körülbelül 65 millió ember lakáshelyzetének megjavítását, új lakásba költö­zését segíti elő. A lakosság egészségvédelmé­ről szólva kiemelte, hogy a Szovjetunióban a legkisebb a halandóság. Rámutatott: meg kell javítani az egészségügyi ellátás kulturáltságát. Külön figyelmet érdemel a vírusos megbetegedések — elsősorban az influenza — elleni harc, va­lamint a szív- és véredény-be- tegségek és rosszindulatú da­ganatok leküzdése — mondotta. Az úi ötéves terv a kulturá­lis építőmunka új szakaszát jelenti — mondotta Alekszej Koszigin. Ma ez a vívmány már nem elégíti ki hazánk dolgozó tömegeit. Lényegében be kell fejezni az áttérést az egyetemes, teljes középfokú ok­tatásra. Koszigin felhívta a figyel­met, hogy sokkal szorosabban kell összekapcsolni a diákok oktatását a modern magasan gépesített termelés sokrétű szükségleteivel. A beszámoló hangsúlyozza, hogy növelni kell a szakem­berképzés színvonalát. Tervbe vették, hogy több tanulót vesz­nek fel a középfokú szakokta­tási intézményekbe is. Burzsoá ellenségeink • az utóbbi időben azt kezdték áll- lítani, hogy az SZKP-t és a szovjet államot csak a műsza­ki tudományok és az ezekkel kapcsolatban álló természet- tudományos ágazatok érdeklik. Koszigin elutasította ezt az ál­lítást és kijelentette: Egész tevékenységünk szi­lárd tudományos alapra, a társadalmi fejlődés leg­haladóbb elméletére épül. A Szovjetunióban a marxista— leninista filozófia már rég a tudományos kutatómunka módszertana lett valamennyi ismeretágban.. Koszigin ezután a Szovjet­unió és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erő­sítéséről szólva hangoztatta: Az önkéntesség és a teljes egyenlőség alapján megterem­tett nemzetközi szocialista munkamegosztás megkönnyíti számunkra és barátaink, a szo­cialista testvérországok számá­ra a gyorsabb haladást a kö­zös cél, a kommunizmus építé­se felé. Az új ötéves tervidőszakban a Szovjetunió több mint ezer vegyipari, könnyű- és élelmi- szeripari stb. vállalat és üzem számára vásárol komplett be­rendezést. A testvérországok szállításai fogják fedezni a tengeri teherhaió-szükségle- tünk 48 százalékát, fővonali és ipari villanymozdony-szükség- letünk 40 százalékát, vasúti személy kocsi-szükségletünk mintegy 36 százalékát stb. Ezenkívül nagymennyiségű közszükségleti cikket is vásá­rolunk. Az államközi gazdasági kapcsolatok gyakorlatában most első ízben egyeztette egy egész országcsoport öt cvre előre óriási volumenű kölcsönös áruszállításait — jelentette ki Koszigin. Ugyanakkor a szovjet szál­lítások fogják fedezni a szo­cialista országok alapvető szükségleteit számos berende­zés- és gépfajtából, szilárd és folyékony tüzelőanyagból, ko­hászati nyersanyagokból és fémekből, gyapotból, fa-, cellu­lózé- és papíripari cikkekből s néhány más fontos áruból. Koszigin megemlítette, hogy a szocialista országok jelenleg saját termelésükből és kölcsö­nös áruforgalmukon keresztül elégítik ki egész berendezés- és gépszükségletük több mint 95 százalékát. Ilyen körülmé­nyek között nagy felelősség hárul az iparra és a külkeres­kedelmi szervekre. Biztosíta­nunk kell a lehető legjobb minőségű áruk kölcsönös szál­lítását, méghozzá a kikötött határidőre. Nagy jelentőséget tulajdo­nít a Szovjetunió a független ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai államokkal való gazdasági kapcsolatai bővítésének. A legutóbbi öt esztendőben több mint másfélszeresére bővült a Szovjetunió ke­reskedelme a tőkés orszá­gokkal, elsősorban Finnor­szággal, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, Angliával, SvédországgaL Az Egyesült Államok igyek­szik akadályozni a Szovjet­unió külkereskedelmének fej­lődését, e kísérletek azonban kudarcot vallanak. A szónok kijelentette, hogy a széles kö­rű gazdasági csere a szocialista országok és a kapitalista rend­szer országai között kedvező hatást gyakorolhat a nemzet­közi helyzetre. Az ötéves terv nemzetközi jelentőségét méltatva Koszi­gin kijelentette, hogy külföldi barátaink az új szovjet ötéves tervben azon nép további si­kereinek zálogát látják, amely a történelemben elsőként épí­tette fel a szocializmust és fogott hozzá a kommunista társadalom építéséhez. Osztályellenségeink egyre inkább kénytelenek szá­molni a szovjet állam sike­reivel. A szónok emlékeztetett rá, hogy Lenin történelmileg tör­vényszerű folyamatként fogta fel a két rendszer gazdasági versenyét. Ahogy a Szovjetunió gazda­sági pozíciói megszilárdultak, úgy vált reálisabbá az a fel­adat, hogy túl kell szárnyal­nunk a kapitalista világ leg­gazdagabb államait — állapí­totta meg Koszigin. Egészében véve azt mondhat­juk — jelentette ki Koszigin —, hogy a háború utáni ta­pasztalatok a kapitalista világ gazdasági és következésképpen politikai helyzetének ingatag­ságáról tanúskodnak. Alek­szej Koszigin megállapította: Ha megoldjuk az új ötéves terv feladatait, még job­ban megnövekszik orszá­gunk gazdasági ereje, s a nemzetközi erőviszonyok még inkább a béke és a szocializmus javára tolód­nak el. Gazdaságunk fejlesztésével egyben a Szovjetunió honvé­delmét erősítjük, s növeljük az egész szocialista tábor ha­talmát. Népünk és más népek forradalmi vívmányai veszély­be kerülnének, ha ezeket néni fedezné közvetlenül vagy köz­vetve a szocialista közösséghez tartozó országok, elsősorban a Szovjetunió óriási katonai ereje. Az imperialisták olykor csak azért nem merik meg­tenni azt, amit szeretnének, mert jól tudják, hogy nagy a kockázat. A Szovjetunió nagy támo­gatásban részesíti és to­vábbra is részesíteni fogja Vietnam szabadságszerető népét. A szükséges mértékben, mind­addig, amíg a vietnami nép győzelmesen be nem fejezi a beavatkozókkal vívott hősies harcát. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai kongresszus a viet­nami háború céljaira több mint 13 milliárd dolláros pót- előirányzatot szavazott meg. Ilyen körülmények között természetesen nem engedhet­jük meg magunknak — jelen­tette ki a szovjet kormányfő —, hogy kevesebb gondot for­dítsunk országunk honvédel­mének erősítésére. Az új ötéves tervben pár­tunk központi bizottsága és s szovjet kormány változatlanul egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti majd a szocializ­mus védelmire, a szovjet nép békés munkájának oltalmazá­sára hivatott fegyveres eretek fejlesztését Alekszej Koszigin kijelen­tette, hogy a Szovjetunió to­vábbra is törekedni fog arra« hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyát a békés egymás mellett élés el­vei határozzák meg. A nemzetközi helyzet sm»= den szövevényessége elleném mi, kommunisták — mondotta Koszigin — megalapozott optimizmus­sal tekintünk a jövőbe. Ki­jelentjük: aa agresszoro- kát meg lehet és meg kell fékezni, as új világhábo­rút el lehet és e( kell há­rítani E lehetőség valóra váltásai végett az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány síkra száll az új világháború híveivel szemben kialakí­tandó szilárd és megbízható frontért Az új ötéves terv feladatai­nak valóra váltása újabb len­dületet ad a kommunizmus építésének, ami a munkásosz­tály, az egész szovjet nép nagy célja. A Szovjetunió miniszterel­nöke kijelentette, hogy az öt­éves terv szilárd alapot te­remt a mezőgazdasági terme­lés egyenletesen gyors ütemű fejlesztéséhez, a társadalmi termelés két legfontosabb szfé­rája, az ipar és a mezőgazda­ság egybehangolt fejlesztésé­hez. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen közelebb kerülje­nek egymáshoz a város és a falu élet- és munkakörülmé­nyei. Az új ötéves terv nagy lépést jelent majd a szellemi és a fizikai munka közötti lé­nyeges különbségek megszün­tetése történelmi feladata tel­jesítésének útján. E nagy feladatok megoldá­sa közben még jobban megszi­lárdul társadalmunk társadal­mi tekintetben homogén volta, ami elengedhetetlen feltétele haladásunknak a kommuniz­mus felé. Hozzászólások a beszámolóhoz A délutáni ülést, amelyen megkezdődött a vita az ötéves tervről szóló beszámoló fölött, Anasztasz Mikojan nyitotta meg. A vitához elsőként Vlagyimir Scserbickij, ukrán kormány­fő szólt hozzá. Bejelentette, hogy Ukrajna kommunstái és minden dolgozója egyetérté­süket fejezték ki az irányel­vek tervezetével. Ismertette Ukrajna gazdasági fejlesztésé­nek átfogó programját. Mint Scserbickij elmondotta, 1970-ben csupán Ukrajna kétszer annyi iparcikket állít majd elő, mint az egész Szovjetunió 1940-ben, a fasiszta Németország el­len vívott háború küszö­bén. Vlagyimir Scserbickij kije­lentette: Ukrajna Kommunista Pártjának küldöttsége teljes mértékben helyesli a szovjet kormány külpolitikai irányvo­nalát. Az új ötéves terv teljesí­tése — fűzte hozzá — erősíteni fogja a Szovjetunió nemzetközi helyzetét. Alekszandr Georgijev, az al- táji határterületi pártbizottság titkára, sürgette, hogy tegyenek erőteljes intézkedéseket a ke­mény vagy üveges búzafajták termesztésének növelésére. Konsztantyin Geraszimov, az OSZSZK Állami Tervbizottsá­gának Elnöke közölte, hogy az ötéves terv végén több mint 530 millárd kilowatt­óra elektromos áramot fej­lesztenek; ez felülmúlja Anglia, Franciaország Nyu- gat-Németország és Olasz­ország jelenlegi együttes energiatermelését. Ezután a külföldi vendégeké a szó. Dange, az Indiai Kommunis­ta Párt Országos Tanácsának (Riport a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents