Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

A filozófiai előadássorozat tapasztalatai Verpeléten Hatvan szerkezetének kiala­kításáról tartott előadást né­hány nappal ezelőtt Hatvani György, a városi tanács vb- einöke. Hatvan nem a városi települések mintapéldánya, de ahogy a város jövőjéről, ren­dezési tervéről beszélgettünk a tanácselnökkel és a városi fő­mérnökkel, Karácsony László­val — még azzá válhat A városrendezési tervet a VÁTl (Várostervező Intézet) készítette a városi tanács fel­kérésére. A terveket két éve hagyták jóvá. Még lassan bon­takozik ki a tervek alapján épülő város, de két év nem nagy idő. Huszonöt évre szól­nak a tervek. A belváros A Petöfi, a Szabadság, a Ka­zinczy, a Bányász, a Tabán és az tJj Étet utcák, valamint a Hagyna, által határolt területen épül fel Hatvan új központja, •tulajdonképpen a mai belvá­ros helyén. Szanálják a föld­szintes házakat és egyes el­árult, többszinteseket is. Teljes mértékben lebontják majd a Farkas Imre utca nyugati, a Tabán utca északi, és a Dózsa tér házainak egy részét és bon­tónak a Hatvanas utcában is, A Sárkány utcai cigánytelepet megszüntetik. Az új belváros teljesen kon­szern városrész lesz. Általában négyszintes lakóházak épülnek — ebben az évben megkezdik az építkezést, bár csupán egy IS lakásos épületet készítenek csak éL A házak önálló épü­letként, egyenként magasod­nak majd, nem alkotnak utcá­kat, hanem a modem város- építészetnek megfelelően, koz­ták szabad tereket alakítanak ki, parkokkal. A belvárosban új középisko­lát, két általános iskolát, két óvodát, két bölcsődét, művelő­dési otthont (hangversenyte­remmel, könyvtárral), új szál­lodát, éttermet, eszpresszót, bü­fét és modern filmszínházat is felépítenek. Területe csökken, lakossága nő Minden megváltozik Lebontják a régi áruházat és modernet építenek a helyére — több új üzletet is kap a város. (A Horváth Mihály utcában például korszerű üzletsor lesz.) Még ebben az évben a jelenle­gi új lakótelepen egy ÁBC- áruház és szolgáltató „ház” építését kezdik el. Eltűnik a városi és a járá­si tanács épülete is. Helyükön új, többemeletes üveg-beton Irodaház magasodik majd. A jelenlegi főtér megmarad, de környezete alaposan megválto­zik. A piacot viszont megszünte­tik, Területét parkosítják. Az árusok új vásárcsarnokban árulhatnak majd. A modem csarnokot az Űj Élet, a Mikes utca és a Zagyva között építik fel. A két TÜZÉP-telepet és a te­metőt is kitelepítik a város központjából. (A temetőt pél­dául a miskolci vasútvonalon kívülre.) A közlekedés A korszerű lakótömbök kö­zött négy kijelölt helyre gará­zsokat is terveztek. Különben Hatvan főútvona­la továbbra is a hármas főút marad. Viszont középen aöld sávval elválasztva, két forgal­mi vonalra szélesítik. Építenek egy mentesítő utat is, amely délről kerüli meg majd a várost A 3-as út vonala Is módosul egy kicsit A Zrínyi úti isko­lánál 200 méterrel délebbre tolják el az utat és a jelenlegi állatvásártérnél aluljárót épí­tenek, — a miskolci vasútvo­nal alatt (Vagyis megszűnik a sorompó.) Korszerű töltőállomás is lé­tesül. Űj-Hatvanban a 3-as út mellett, a Viola utcával szem­ben. A személypályaudvar válto­zatlan marad, de bővítik a ren­dező pályaudvart és vele szemben modern teherpálya­udvart építenek. A jelenlegi TÜZÉP mellett úgynevezett kereskedelmi fő­nökséget létesítenek, vasúd raktárakkal. A déli ipartelep Hatvan ipari jellegű város. Később még inkább az lesz. A cukor- és konzervgyár új irodaháza már csaknem tető alatt van, s egy nagy befogadó­területű raktárát is építenek. A város új ipari övezettel gazdagodik. A cukor- és kon­zervgyártól délre a Szolnok— Űjszász vasútvonal és a Zagy­va közti területen a közeljö­vőben megkezdik a Fűtőberen­dezések Gyára és a Vegyipari Csomagoló Vállalat építését Későbbi időpontban kerül sorra a hatalmas MÉK-telep, az Ásványolajforgalmi Vállalat és egy új, korszerű gabonarak­tár felépítése. Itt kell megemlítem, hogy a város a jövőben a Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság­hoz fog tartozni és ez az intéz­mény a Bercsényi utcában egy telepet alakít ki raktárakkal, munkásszállással. Az új déli ipartelep raktárai, műhelyépületei között modern irodaházak magasodnak majd. Új-Hatvan A jelenleg elhanyagolt Ü"j- Hatvan inkább falusias, mint városias. A cél: a lakósűrűség növelése. Ennek érdekében megszüntetik a hatalmas ker­teket, növelik a beépítettséget és új utcákat hoznak létre. Felépítenek itt egy középisko­lát (ebben az évben elkezdik), egy általános iskolát és egy óvodát. S természetesen kor­szerűsítik az üzlethálózatot. Hatvan strandja is itt lesz majd. A közelmúltban egy ezerméteres fúrással 96 C fo­kos vizet találtak. A terv sze­rint a kút teljesítménye 1000— 2000 liter lesz percenként. Er­re nemcsak strandot, de me­legházakat is telepítenek. Különben a város területe nem változik a következő ne­gyedszázad alatt. Mint a ta­nácselnök magyarázta, túlságo­san elnyúlt ez a város. Egyes kerületeit sorvasztásra ítélték — így a Szőlőhegyet, a Tízholdnyi települést. Hatvan határa — amikor eb­ből a szerkezet nélküli vá­rosból „szervezett” településsé válik — a következő lesz: Mé­száros Lázár utca, Bercsényi úti major, budapest—miskolci vasútvonal, Mikes és Csapajev utca, a rendező pályaudvar, a Nagyteleki Egyetemi Tangaz­daság és a Túrni út. Területe tulajdonképpen csökken, de a lakosság száma növekedni fog — valódi város lesz. A terv szerint 1980-ra 25 ezer, 2000-re 32 ezer lesz a la­kosság létszáma. Aki most látja a várost, 25 év múlva nem fog ráismerni. Berkovits György Verpeléten a helyi pártszer­vezet és az iskola pártcso­portja évek óta szívügyének tartja a filozófiai ismeretter­jesztést. Az 1965/66-os isme­retterjesztési évadban a tudo­mányos társadalomszemlélet alapkérdéseiből tartottunk egy tíz előadásból álló sorozatot. Az előadások az elmúlt év októberének végén kezdődtek és ez év március végén feje­ződtek be. Az előadássorozat hallgatóságának megszervezé­sében a helyi pártszervezetek voltak segítségünkre. Huszon­öt hallgatót szerveztünk be, főleg olyanokat, akik az el­múlt években még nem^ vettek részt ilyen jellegű előadáso­kon. Űj színfoltot jelentett ez évben, hogy az előadások meghallgatására meghívtuk az általános iskola VIII. osztá­lyának néhány fejlettebb ta­nulóját is. Az előadásokat, amelyeket kéthetenként tartot­tunk, vita, kérdések felvetése követte, majd filmvetítés volt. A filmeket úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy azok té­mája azonos, vagy legalábbis hasonló legyen az előadások témájához. A hallgatók az előadásokat érdeklődéssel fogadták, s csak március hónapban, a tavaszi munkák beálltával volt bizo­nyos lemorzsolódás. A községi szervek általában érdeklődéssel kísérték az elő­adásokat, s támogatták annak ügyét A TIT felsőbb szerve­zetei részéről sajnos, ez évben nem érdeklődtek munkánk iránt, bár az előadássorozat benne volt a község kulturális munkatervében, így előttük ismert lehetett. A következő évben a szocia­lista erkölcs témaköréből aka­runk előadássorozatot indítani. Tervezzük azt is, hogy a Ver­peléten ez évben elhanyagolt előadásokat megismételjük a szomszédos Tarnaszentmárián is az 1966/67-es ismeretter­jesztési évadban. Szecskó Károly Megszüntetik a feszültségingadozást Biztosítják a villamos háztartási gépek, a rádiók és televíziók zavartalan üzemeltetését Az ország egyes helyem csúcsforgalom idején — télen 17 és 19, nyáron 19 és 21 óra között — halványabban ég a villany és nem mindig hasz­nálható a háztartási készülék, vagy a rádió, esetleg a televí­zió Az áramszolgáltatás zava­rainak elhárítása folyamatos munka, s még néhány eszten­dőnek kell eltelnie, míg a pa­naszok megszűnnek. Miután a villamos feszültség ingadozása sok tízezer fogyasztót érint, a Magyar Villamos Művek or­szágos villamosenergia-ipari trösztjéhez fordultunk felvilá­gosításért. Kérdéseinkre Pét Szilveszter főosztályvezető az alábbi vá­laszt adta: — Az erengiaipar államosításakor Magyarország lakott településeinek még fele sem kapcsolódott be az áram- fogyasztásba. Az volt a cél, hogy a villanyáram sürgősen eljusson mindenhová. 1963-ra ez be is következett. A régeb­bi, kisebb igények kielégítését szolgáló, kis keresztmetszetű vezetékek sóik helyen még megvannak, ám a megnöveke­dett fogyasztás kielégítésére — különösen csúcsidőben — már nem alkalmasak. Ez okozza, hogy a kisfeszültségű hálózat végpontján a névleges 220 volt feszültség sok helyen jóval ke­vesebb. A szabványok értel­mében az áramszolgáltatás akkor megfelelő, ha a feszült­ség 198 és 231 volt között mo­zog. Sajnos, ezt nem minde­nütt tudjuk biztosítani. — Évenkénti mérések hatá­rozzák meg a rendellenes fe­szültségű körzetek rekonstruk­ciójának sorrendjét. Ennek alapján végezzük el a folya­matos rekonstrukciós munkát. Elsősorban azokban a körze­tekben cserélünk vezetéket, amelyekben a kis keresztmet­szetű vezetékek már nem bír­ják el a megnövekedett háló­zati igényeket. Megvizsgáljuk minden egyes transzformátor körzetét, s ahol a növekvő igénybevétel szükségessé teszi, új állomást építünk, vagy a transzformátort nagyobbra cseréljük. A legmostohábbak a viszonyok Budapest peremke­rületeiben, Borsod megyében, Nógrádban és Győr megyé­ben. Az idén több mint ezer transzformátorkörzetben vég­zünk felújítást. Jelentős fela­dat hárul a Magyar Villamos Művekre, hiszen jelenleg 2 millió 700 ezer áramfogyasztó­val kell számolniuk és szá­muk évenként kb. 3 százalék­kal nő. Budapesten körülbelül 800 ezer fogyasztónk van, míg vidéken 1 millió 900 ezer fo­gyasztónk igényli az áramszol­gáltatást. Az idén vidéken el­érjük a bűvös 2 milliós szá­mot. — Ebben az évben csak a feszültségviszonyok javítására 250 millió forintot költünk, a ez lehetővé teszi, hogy folya­matosan növeljük a transzfor­mátorok számát, illetve a ve­zetékek cseréjét. — A rekonstrukció folyama­tos, minden reményünk meg­van rá hogy 1970-re az egész országban biztosítani tudjuk» szabványoknak megfelelő elektromos energiát. A fejlő­dést jól szemlélteti, hogy míg 1959-ben a transzformátor- körzetek több mint 34 száza­lékában kapott a fogyasztó ki­sebb feszültségű elektromos áramot, addig a múlt eszten­dőben már csak a körzetek 10 százalékában nem tudtuk biz­tosítani a szabványnak megfe­lelő feszültséget — fejezte be tájékoztatóját Pét Szilveszter. Zs. L. 3 M3 GM 1MBMSZMW ív. A „NAGY VADÁSZAT” a végiéhez köizeledett. Most, ami­kor Eichmannt megtalálták, el­fogták és minden külső kény­szer nélkül megnevezte magát, nem maradt többé semmi két­ség. Az állt előttük, aki a hit­leristáktól ideiglenesen meg­szállt területeken megszervezte a pusztulásra szánt gyermekek deportálását; akinek az utasítá­sára működésbe léptek a gáz­kamrák a haláltáborokban; akinek „rendkívül fontos ese­tekben” alárendeltjei voltak az auschwitzi, maidaneki és maut- hauseni táborparancsnokok; aki megengedte, hogy élő embere­ket csontvázzá változtassanak a strassburgi anatómiai intézet számára; aki halálra ítélteket küldött a treblinkai táborba; aki főnöke volt a Gestapo un, „zsidó ügyek osztályának”; aki részt vett all millió békés eu­rópai lakos kiirtására vonat­kozó „Wannsee” jegyzőkönyv összeállításában; akinek a neve a német háborús főbűnösök nürnbergi perének majd min­den ülésén szerepelt; aki gettó­kat állított fel; aki Himmler jobbkeze volt; aki parancsno­kolt a „különleges rendeltetésű különítmények” felett; aki *Mwüsw, J066. április 28., csütörtök Müller Gestapo-fSnök legköze­lebbi munkatársa volt; aki Kalten brurmer hivatalában ve­zetője volt „a német állam el­lenségeinek ártalmatlanná téte­lével” foglalkozó ügyosztály­nak; aiki parancsokat osztoga­tott, hogy az antifasisztákat fosszák meg német állampol­gárságuktól; aki irányította az összes elmebetegek megsemmi­sítését célzó akciót; akinek a parancsára megöltek és megkí- noztak 10 millió embert, anél­kül, hogy bármi közük lett vol­na a hadműveletekhez; aki szer­zője volt „a gázkocsikról szóló referátumnak”; aki rendelke­zéseket írt alá, hogy ártatlan embereket lőjenek agyon a tankcsapdákban; aki kidolgozta a „kijelölt személyeik kiirtá­sára szolgáló pontok” rendsze­rét; akinek az erőfeszítései ré­vén „megtisztították” a hitle­rista hadsereg „hátországát”. Igen, előttük állott a világtör­ténelem egyik legsötétebb és legvisszataszítóbb bűnözője. MEG KELLETT azonban őrizniük higgadságukat. Telje­sítve az előre megállapított ter­vet, J közölte Eächmann-nal, hogy kiknek a kezébe jutott, és azt is, hogy Izraelbe fogják szállítani, ahol ítélkeznek majd fölötte, és megadják neki a jo­got, hogy védőt fogadjon. Elch- mann nem tett ellenvetést. Ek­kor J azt kérte tőle, akar-e írásbeli vallomást tenni. Eich- mann néhány pillanatnyi gon­dolkodás után kérte, hogy erne csak másnap adhasson választ. Az engedélyt megkapta. Ezzel a beszélgetés véget ért. Eichmann ruháját figyelmesen megvizsgálták, aztán visszaad­ták tulajdonosának üres zseb­bel, csak a zsebkendőt hagyták benne. Ezután ételt hoztak be neki. Megengedték, hogy bár­mikor lefeküdjék. A villanyt égve hagyták, és bei ember felváltva éjjel—nappal mellette volt Mikor őrzőivel magára ma­radt Eichmann megpróbált be­szélgetést kezdeni velük, külön­féle kérdéseket tett fel nekik. De az örök, mintha közömbös lenne számukra, egy szót sem válaszoltak. A kővetkező reg­gel Eichmarm ezt mondotta: „Gondolkoztam a dolgon, kész vagyok vallomást tenni”. Az őrök meghallgatták, de nem mozdultak a helyükről. Egy óra múlva következett a váltás. Az egyik őr J-hez ment és továbbította Eichmann sza­vait 3 bement hozzá - a szo­bába: „Mit óhajt?” „Kész va­gyok írásban adni: beleegye­zem, hogy Izraelbe szállítsanak és bírósáig elé állítanak”. J. ELŐHOZOTT a zsebéből egy papírlapot amelyen már elő volt készítve a német nyel­ven megszövegezett hozzá j áru­lás az Izraelbe való utazáshoz. Odanyúj+otta Kchmarm-nak a papírt, és megkérdezte, aláír- ja-e. De Eichmann nem olvas 1» A, kezébe sem vette, hanem azt válaszolta: „Ha nincs kifo­gása ellene, akkor szeretném saját magam megfogalmazni a nyilatkozatot Átgondoltam, és tudom, mit akarok írni”. J elhagyta a szobát majd visszatért egy tiszta papírlap­pal, Eichmann töltőtollával és szemüvegével. Eichmann leült az asztalhoz és a következőket írta: „Alulírott Adolf Eich­mann önként teszem ezt a val­lomást. Mivel most felismertek, teljes mértékben tisztában va­gyok azzal, hogy semmi értel­me tovább rejtőzködnöm az igazságszolgáltatás elől. Kije­lentem, hogy kész vagyok Izra­elbe menni, és megjelenni a kü­lönleges bíróság előtt. ígéretet kaptam arra nézve, hogy jo­gomban lesz védőt fogadni, és igyekezni fogok ferdítés nélkül leírni azokat a cselekedeteket, amelyek németországi szolgála­tom utolsó éveivel függnek össze, hogy az események hite­les képe eljusson a későbbi nemzedékhez. Mindezt saját akaratomból jelentem ki. Sem­mit sem ígértek nekem, és senki sem fenyegetett semmi­vel. Szeretném végül is meg­szerezni lelki nyugalmamat. Mivel sok részletre nem emlé­kezhetem, és összezavarhatom az eseményeket, segítséget ké­rek ahhoz, hogy hozzájussak a dokumentumokhoz, és tanúval­lomásokhoz, s így támogatásra leljek az igazság feltárására irányuló törekvésemben. Adolf Eichmarm. Buenos Aires. 1960. május’. J elolvasta a papírlap szöve­gét Arca semmit sem árult el, elvette Eichmann szemüvegét és töltőtollát, s elhagyta a szo­bát AZ EZUTÁN következő né­hány nap feszült várakozással, de megjegyzésre méltó esemé­nyek nélkül telt el. ÁSz utazás előtti este Etohrrnann-mak: szo­kás szerint behozták a kávét, de az a jelen esetben altatót is tartalmazott Háromnegyed órával azután, hogy mély álom­ba merült, felső ruhája helyett házikabátót adtak rá. A ház elé állt egy hosszú, fekete autó. Ajtajánál az egyik őr állott so­főrruhában. A gépkocsiban egy hordágy várta utasát. A bő­röndöket már előbb berakták a csomagtartóba. Most követke­zett az akció vezetőinek és a helyi segítőtársaknak a forró búcsúja, majd Eichmannt ki­vitték a kocsihoz, és a hátsó ülésre tették. G és D a vissza­hajtható ülésen helyezkedett el, J a gépkocsivezető mellé ült. Az autó elindult. Az ellenőrzés során a repü­lőtéren az utasok összes iratait rendben találták. A „beteget”, aki továbbra is mélyen aludt, a repülőtér két alkalmazottja hordágyon vitte be a gépbe. Két oldalt „egészségügyiek” kísérték; G, D és J a „beteg” rokonaiként egészítették ki a menetet A repülőgépben né­hány elülső helyet az alvónak tartottak fenn, jobbról és bal­ról G és D ült mellé. Az útirány kérdése élég sóik gondot okozott s csak fokozato­san alakult ki. Mindjárt a há­ború utáni első években a kü­lönböző országokban nagy számban akadtak önkéntesek, akik a háborús bűnösöket saját kezdeményezésből keresték, ki­egészítve a Hitler- ellenes koa­líció országai hivatalos szervei­nek ilyen vonatkozású kutatá­sait Ezeknek az önkéntesek­nek jó része éppen Eichmann- ra „vadászott”, igyekezve leg­alább elpusztítani, ha már nem sikerül ezt a nemzetközi bűnö­zőt az igazságszolgáltatás ke­zére juttatni. Csak az 1950-es évek elején történtek az első kísérletek e kutatások össze­hangolására. Ez azonban nem sikerült teljes mértékben, mi­vel nem minden ,/kutatót” is­merték. Ezenkívül a felfedezés esetleges helyétől függően vál­tozott az Izraelbe szállítás le­hetséges útvonala. A legnehe­zebb lett volna a helyzet, ha Eichmannt a Német Szövetségi Köztársaságban találják meg. A következő nehéz problémát az arab országok jelentették volna, majd a latin-amerikai országok és így tovább. Amikor megjött az értesítés, hogy Eichmannt Argentínában elfogták, olyan döntés született, hogy Izraelbe szállítását egyet­len, Nyugat-Aírikában végre­hajtott leszállással kell megol­dani. Az első „ugrás” Ázsia fe- lé az Atlanti-óceán, a második az afrikai földrész fölött törté­nik. A GÉP MÁR Nyugat-Afrika fölött szállt, de Eichmann még mindig aludt. Az utazás nyu­godt légkörben folyt le, egészen Tel Avivig. Az ottani repülő­téren D felvette a kapcsolatot az izraeli különleges szolgálat­tal, és felfedte a „beteg” kilé­tét. Azonnal megjött az utasí­tás, hogy a szomszédos lakott helységbe szállítsák. Ott a pi­lóta olyan jelzést kapott, hogy a hivatalos repülőtértől távo­labb eső nyílt mezőn ereszked­jék le gépével. A leszállás he­lyére megérkezett egy katonai mentőkocsi. Eichmannt, akit közben felébresztettek, beül­tették, és két rendőrautó fede­zete alatt ideiglenes börtöné­be vitték. Május 23-án reggel a cellába belépett a vizsgálóbíró, és átad­ta Eichmann-nak a vádiratot tizenöt napos semmisségi ha­táridővel. 16 órakor hivatalos közlemény jelent meg Eich- üiann elfogásáról. Rövidesen megkezdődött a világraszóló per, és két év múlva a gonosztevőt kivége*- ték. iWolytatjukf- "t: Valódi város lesz Hatvan *25 év múlva

Next

/
Thumbnails
Contents