Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVTT. évfolyam, 99. szám ARA: 50 FILLÉR. 1966. április 2&, csütörtök WfíAfi PROLETÁRJAI. BGT ESÜL JETEK* , JI/p/i újság Jtlunka mellett érettségi MAI íeggxeUlnk Azóta sem érti, hogyan történt. Talán későbben fe­küdt le? Fáradtabb volt a szokottnál? Vagy a vekker romlott el? Ma sem tudja. 12 év óta ez volt az első alka­lom, hogy elaludt. Amikor felébredt, az óramutató már jócskán átlépte a fél hatot. Pillanatok alatt felöltözött, összekapta a holmiját, de már késő volt. Elment a busz, a vonatról n lema­radt Évek óta nem voR olyan dühös magára, mint azon a reggelen. A kapuból vissza­szaladt pénzt vett magá­hoz és rohant a tateiáilomás- ra. Beült egy Warszawába, és irány: a gyár. A társai már átöltöztek. Nem tudták elképzelni, mi van véle. Beteg? Akkor üzent volna. Szabadságra ment? Azt előre tudnák. El­aludt? Nem valószínű. Ez még sohasem történt meg vele. Találgattak. Az ajtót lesték, a portán érdeklőd­tek. A Warszawa a szokottnál gyorsabban hajtott a gyár felé. Még hét perc volt hát­ra, amikor megállt a gyár előtt. Ügy esett be az öltö­zőbe, mint aki az utolsó erejét is kiadta. Nem csi­nált belőle titkot. Elmond­ta, hogy elaludt. Azt vi­szont már nem, hogy taxi­val jött. Nem tartotta szük­ségesnek. Együtt volt a brigád, elindultak az üzem­be ... Talán él is felejtették volna az esetet, ha az értekezleten az előadó nem mondja el. Kár lett volna elfelejteni. Kár, mert ritka és sokat mondó kis epizód ez a tör­ténet. Nem arról van szó, hogy mi lesz, ha elalszik. Nem. Neki megbocsátották volna. 12 év alatt egyszer el sza­bad késni. Nem is erre gon­dolt. A brigádral Itt már kizá­ró oknak számít a késés. Oda■ a negyedik szocialista brigád cím, miatta. Évek óta nincs késése a brigád­nak. Ez lett volna az első. S pont ő, aki alapító tag­nak számít a kis közösség­ben, aki annyit beszélt a fe­gyelemről, az őszinteségről, az összetartásról, a közös­ségről. Ez izgatta, s erre gondolt a taxiban, s azóta is, ha, visszagondol rá. A hallgatóság jót derült az eseten, ő szótlanul ült az asztal mellett, tálán észre sem vette, hogy a mosolyok öt köszöntötték. —koós-* ' Kállai Gyula adta át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár dolgozóinak Egymás után harmadszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár. A gyár egyik üzemcsarnokában a nehézipari miniszter ünnepi beszéde után a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára a SZOT és a vegyipari szakszervezet jókívánságait tolmácsolta a gyár dolgozóinak. Ezután Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke emelke­dett szólásra. Méltatta a gyár dolgozóinak munkáját, majd beszélt az új feladatokról, a távlati tervek­ről, amelyek a vegyipar szá­mára ismét az átlagosnál na­gyobb fejlődést tesznek lehető­vé. A vegyipar, ezen belül a gyógyszeripar fejlesztését, mint mondta, továbbra is kiemelten kezelik, arra törekszenek, hogy fejlődése meghaladja az ipar egésze növekedésének ütemét. Ezután a gazdaságirányítás új módszereinek kérdését tag­lalta, hangsúlyozva, hogy ter­vezési rendszerünket szigo­rúbban tudományos alapokra kívánjuk helyezni, s meg akar­juk szabadítani a sok felesle­ges adminisztratív előírástól. Kifejtette azt a véleményét, hogy az intézkedés lehetőségé­nek, a megfelelő hatáskörnek ott kell lennie, ahol a megol­dásra váró feladatok is van­nak. Hosszabban foglalkozott gaz­dasági építőmunkánk legfonto­sabb nemzetközi feltételével, a béke megőrzésének kérdésével. Rámutatott, hogy ennek meg­felelően pártunk és kormá­nyunk továbbra is aktívan te­vékenykedik a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a béke megszilárdítása érdekében. Ezért egész népünk egyönte­tű felháborodással ítéli él az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját, s vállal szolidaritást a szabadságukért harcoló né­pekkel. Beszéde végeztével a kor­mány elnöke a Minisztertanács és a SZOT nevében átadta a zászlót Vereckei Istvánnak, a vállalat igazgatójának. Gromiko sajtóértekezlete olaszországi útjáról Látogatás a pápánál A pápánál tett látogatásáról szólva a szovjet külügyminisz­ter közölte, hogy a New York­ban 1965 októberében megkez­dett tanácskozás folytatásaként úgy mint a szovjet kormány hivatalos képviselője, ismét ta­lálkozott VT. Pál pápával. „Meggyőződésünk ezzel kap­csolatban, hogy az embereknek az egész világon egyesülniük kell az enyhülésért és a béké­ért vívott küzdelemben, füg­getlenül ideológiától és vallási szempontoktól” — mondotta. A Magyar Távirati Iroda tu­dósítójának az európai bizton­ság problémáival kapcsolatban : feltett kérdésére G.romiko.a kö- • vetkezőket válaszolta: < — A Szovjetunió kormánya; éppen úgy, mint más országok,; köztük Olaszország kormánya; is, abbcil indul ki, hogy az eu- J rópai biztonság megteremtésé- 5 re szükség van. Erről sokféle, javaslat hangzott már el. J Hangsúlyozni szeretném egy 5 összeurópai konferencia össze- \ hívásának fontosságát. Ennek < az értekezletnek az lenne a cél- < ja, hogy megvitassa Európa 1 még megoldatlan problémáit.! Gromiko tegnap visszaérkezett; Moszkvába. Gromiko szovjet külügymi­niszter — aki szerdán 13 óra­kor visszautazott Moszkvába — olaszországi látogatásának befejezése előtt sajtóértekezle­tet tartott a római szovjet nagykövetségen. Az értekez­letre közvetlenül azután került sor, hogy a szovjet külügymi­nisztert egy órás kihallgatáson fogadta magánkönyvtárában VI. Pál pápa. Gromiko kiemelte, hogy min­denekelőtt a kétoldalú gazda­sági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése útján elért eredményeket értékeli nagyra. „Ügy gondoljuk ugyanakkor, hogy a szovjet-olasz kapcsola­tok fejlesztése terén még nem merítettünk ki minden lehető­séget” — mondotta, ma jd han­goztatta, fontosnak tartja azo­kat a megbeszéléseket is, ame­lyek általános érdekű nemzet­közi kérdésekről folytak. „Vannak természetesen olyan lények és célok, amelyekben nem egyeztek meg nézeteink az olasz tárgyalófél álláspont­jával, de tapasztaltuk, hogy nemzetközi téren is lehetséges tovább keresni az együttműkö­dést a nemzetközi enyhülés, a béke érdekében. Fiatal agrárszakemberek megyei tanácskozása Kompolton Juhász Árpádnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának megnyitó szavaival kezdődött tegnap délelőtt a Kompolti Kí­sérleti Intézet kultúrtermében Heves megye fiatal agrárszak­embereinek tanácskozása. A KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága mellett a MEDOSZ megyei elnöksége, a megyei ta­Szakszervezeti világkonferencia Budapesten Louis Saillant sajtótájékoztatója Louis Saillant, a Szakszerve- aeti Világszövetség főtitkára, aki részt vett az SZVSZ alap­szabálymódosító bizottságának budapesti ülésszakán, szerdán az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta a magyar szak- szervezeti vezetőket és az új­ságírókat. Ott volt az előadá­son Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagja és Brutyó János, az MSZMP politikai bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Louis Saillant a Szakszervezeti Világszövetség üdvözletét tol­mácsolta május 1-e, a nemzet­közi munkásosztály nagy ünne- Sb alkalmából a magyar dolgo­zóknak, majd bejelentette, hogy májusban Nicosiában, Ciprus fővárosában ül össze a Szak- szervezeti Világszövetség Vég­rehajtó Bizottsága, majd arról szólott, hogy a közelmúltban Prágában, a monopóliumellenes akciókat összehangoló bizott­ság ülésén elhatározták: nem­zetközi szakszervezeti konfe­renciát hívnak össze. A ta­nácskozáson, amelyet decem­ber 14—17 között Budapesten tartanak, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének kérdéseit vitatják meg. Louis Saillant a továbbiak­ban azzal foglalkozott, hogy a világ dolgozói az idén a viet­nami nép iránti szolidaritás jegyében ünnepük május 1-ét, majd kérdésekre válaszolt. nács mezőgazdasági osztálya és a megyei Agrártudományi Egyesület is részt vett a ren­dezésben, amely megfelelő fó­rumot teremtett a mezőgazda- sági üzemekben dolgozó fiatal szakembereknek. Részt vett a tanácskozáson Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője. Sramkó Lász­ló, a hevesi és Horváth Ferenc, a füzesabonyi járási pártbi­zottság első titkára, valamint több termelőszövetkezeti elnök is. Misi Sándor, a KISZ közpon­ti bizottsága parasztifjúsági osztályának vezetője tartott vi­taindító előadást, amelyben többek között elmondta, hogy az ilyen tanácskozások nem hiábavaló fáradozások, mert az eddigiek is sok jó eredményt hoztak a gyakornoki nevelés, a letelepedés, a munkához és a politikai, szakmai továbbkép­zéshez biztosított feltételek, a fiatal szakemberek megbecsü­lése terén. Ha az agrárszakembereknek a társadalomban betöltött he­lyéről, szerepükről beszélünk — mondta Misi elvtárs, — fi­gyelembe kell vennünk, hogy a számarányában a leggyor­sabban növekvő falusi értel­miségi csoportról van szó. Ha­zánkban jelenleg 24 ezer ag­rárszakember dolgozik, néhány év múlva ez a szám háromszo­rosa lesz a mostaninak. — Néhány évvel ezelőtt tar­tottunk hasonló tanácskozáso­kat Akkor mást nem hallot­tunk, mint azt, hogy a fiatal szakembereket nem becsülik meg. Ezen a téren van fejlő­dés, de korántsem elegendő az agrárszakemberekről való gon­doskodás. Ki kell próbálni a fiatal szakembereket, már a gyakornoki idő alatt is, hogy minél több önálló feladatot kapjanak. Fiatal agrárszakem­bereinknek viszont nem elég csak a szakmai munkával fog- lalkozniotk. Ma már hármas fel­adatuk van. Az első valóban a szakmai szervező-irányító te­vékenység. de nagyon fontos, hogy szakmai tudati nevelő­munkát folytassanak a tagok, üzemi dolgozók körében és ne feledkezzenek meg a társadal­mat formáló közéleti tevékeny­ségről sem. Legyenek pártunk, kormányunk agrárpolitikájá­nak hirdetői. Ismerjék, érezzék magukénak a parasztemberek problematikáját. Ehhez a mun­kához kell, hogy a helybeli tár­sadalmi és szakmai vezetők megteremtsék a feltételeket A vitaindító előadás után a tanácskozás részvevői elmond­ták tapasztalataikat az agrár- szakemberek munkájáról, munkakörülményeiről és meg­becsüléséről. A tanácskozás részvevőinek módjukban áll, hogy a vendég- <átó kísérleti intézet tevékeny­ségét, telepeit megtekinthes­sék. Az intézet munkájáról Szalay György igazgató tartott tájékoztatót Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében két dolgozót látogattunk meg, akik a napi munka mellett érettségire ké­szülnek. Gambár István hetenként háromszor tölti estéjét a gépipari technikumban. Az üzemben 1962-től forgácsoló. Az elmúlt évben jó munkájáért Kiváló dolgozó-oklevelet kapott, és most a technikusi oklevél megszerzésére készük Mélypataki Ignác a gimnázium negyedik nulója. Szakmája szerelő, s Örömmel újságolja, mányi átlaga négyes fölött van. Érettségi után úgy közgazdasági technikumba tesz különbözeti vizsgát. (Foto: Kiss Béla) Taskentben az élet visszatér medrébe „Az embernek az volt az ér­zése. hogy minden kimozdult a helyéből” — így jellemezték a szemtanúk első benyomásai­kat a taskenti földrengésről. A 7,5 erősségű földlökések hétfőről keddre virradó éjsza­ka következtek be. Sok ház összedőlt, megrongálódott, fő­képpen régi épületek. Most a milliós város élete visszatér normális medrébe. Nincs fennakadás a közlekedés­ben, a repülőtér fogadja és in­dítja a repülőgépeket műkö­dik a telefon, kifogástalan a vízellátás és az egyéb közszol­gáltatás. Javítják a megrongá­lódott épületeket. A hajlékta­lanok közül sokan már lakást kaptak. A földrengés idején Taskent - bán tartózkodott a francia ál­talános munkásszövetség (CGT) küldöttsége. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak arról a határozottságról, amelyet a helyi hatóságok tanúsítottak, hogy biztosítsák a város normá­lis életét. „Önök egy olyan or­szágban élnek, ahol senki sem marad magára a nehéz órák­ban”, — mondotta Benoit Frachon, a küldöttség vezető­je Jadgar Naszriddi novának, Üzbegisztán elnökének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents