Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

Gromifco a szovjet külpolitikáról Mit várnak Wilson gyözefmétfii ? (folytatás sz 1. oldalról) Nyngai-Németonzigban fordulatnak kell bekövet­keznie a békés egymás mellett élés és a reálpoli­tika irányába. Az európai béke nemcsak a Szovjetuniónak és más szo­cialista államoknak szívügye — folytatta a külügyminisz­ter. Valamennyi európai nép­nek szüksége van rá Sajnos, néhány nyugati ál­lam kormányai az utóbbi idő­kig nem tettek lényeges erő­feszítéseket azért, hogy érint­kezési pontokat találjanak a felek álláspontjában és kiemel­jék azt, ami az európai ál­lamok érdekeiben közös. Ez különböző okokkal magyaráz­ható, de az egyik ilyen ok „egy nem európai nagyhatalom be­folyása”. „Az Egyesült Álla­mok, ki tudja miért, úgy vé­lekedik, hogy Európa nem le­het meg az ö gyámkodása és jelenléte nélkül. Az európai népek azonban máris kimond- iák és a jövőben még inkább hallatják majd ezzel kapcso­latos véleményüket.” Andrej Gromiko «tán Julia FUinova, a szaratovi terület volszki kerületi bizottságának titkára szólalt fel. Több szovjet küldött után felszólalt Richard Dixon, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Hangsúlyozta, hogy a vietnami kérdés különösen fontos Auszt­rália számára, ahol a kormány és az uralkodó osztály csatla­kozott az amerikai imperializ­mus vietnami háborújához. Közölte, hogy az ausztráliai munkásmozgalom minden nagy szervezete ellenzi a kormány politikáját és követeli az auszt­ráliai csapatok kivonását Viet­namból. A szónok üdvözölte az SZKP kezdeményezését, amelyet a szocialista országok szolidari­tásának erősítésében, valamint a vietnami népnek nyújtott politikai és anyagi segítség fo­kozásában tanúsított. Kosztasz Kolijannisz, a Gö­rög Kommunista Párt első tit­kára felszólalásában arról be­szélt, hogy az a mozgalom, amely országszerte annak érde­kében indult, hogy Görögor­szág mondjon le az atomfegy­verekről és számolja fel az or­szága területén létesített ame­rikai katonai támaszpontokat, kedvező feltételeket teremt a széles társadalmi rétegek mo­nopólium-ellenes, imperialista­ellenes frontba tömörítéséhez. Népünk harcával meghiúsít­hatja a reakció terveit, érvényt szerezhet nemzeti szuverenitá­sának, helyre tudja állítani az ország normális demokratikus fejlődését, szabad választások útján — mondotta Kosztasz Kolijannisz. Kijelentette, hogy a Görög Kommunista Pártnak létérdeke fűződik a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­géhez és nagyra értékeli az SZKP ez irányban tett erőfe­szítéseit Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ki­fejtette, hogy a Szovjetunió történetét, az októberi forrada­lom történetét „nem szabad ön­kényesen felosztani, mert egé­szében testesíti meg a jelenkor forradalmát a jobb jövő ki­bontakozását.” Azután Arismendi kijelentet­te, hogy Szergej Pavlov a Komszomol iránti nagy bizalom jeleként értékelte az SZKP Központi Bizottságának azt a javaslatát, hogy a 23 éves korhatár alatt a fiatalokat csakis a Komszo- molon át vegyék fel a pártba. A Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára kongresz- szusi felszólalásában kijelen­tette, hogy a szovjet ifjúság az apák méltó követője, jól tud­ja, hol a helye és mi a szerepe a szovjet társadalom életében. Bejelentette, hogy a hétéves terv idején egymillió fiatal utazott az ország lakatlan tér­ségeire, hogy új vállalatokat építsen ott. Szergej Pavlov hangsúlyozta a serdülőkkel való politikai foglalkozás fontosságát. Kije­lentette, hogy az imperializmus védőügy­védjei az utóbbi időben fo­kozzák ideológiai aknamun­kájukat. Az ideológiai összecsapások hevessége fokozott felelősséget ró az irodalomra és a művészet­re, amelynek termékeit a fiatal ember bizalommal veszi a ke­zébe. Pavlov kijelentette, hogy semmivel sem lehet igazolni egyes művészek eltávolodását „az önmagukban való vájkáló­dásnak, a rágalmazásnak és a modernista nyárspolgárságnak szűk, áporodott világába”, sem­mivel sem lehet igazolni egyes alkotások apolitikus voltát. Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára felszólalásában kijelentette: „az európai biztonság Brezsnyev által javasolt rendszerének megteremtése lehetővé tenné az európai feszültség enyhíté­sét, a bizalmatlanság felszámo­lását, a jószomszédi kapcsola­tok és az együttműködés meg­teremtését az államok között”. a kubai forradalom „né­peink felszabadító mozgal­mának új szakaszát jelen­tette”. mint mondotta, az uruguayi munkásosztály és nép megmoz­dulásairól „az amerikai impe­rialisták és ügynökeik azt állít­ják, hogy ezeket az ország bel- ügyeibe való szovjet és kubai beavatkozás váltotta ki. Ez rá­galom. Csak szűklátókörű em­berek találhatnak ki ilyesmit, olyanok, akik hozzászoktak, hogy külföldről kapnak utasítá­sokat”. A felszólaló hangoztat­ta, hogy a győzelem nyitja — „a szocialista tábor és a kum- munista világmozgalom egysé­ge.” A feszültség enyhítése pedig megkönnyítené a két német állam közeledését és lehetővé tenné, hogy előbbre vigyük az újraegyesítés ügyét» Max Reimann a Német Szö­vetségi Köztársaság békeszere­tő erőinek nyújtott nagy segít­ségként értékelte Walter Ulb- richtnak azt a javaslatát, hogy korlátozni kell a fegyverzetet, le kell mondani az atomfel- fegyverzésröl, és meg kell te­remteni a kölcsönös megértést. Mindenekelőtt a kommunisták és S szo­ciáldemokraták egyetérté­sétől függ, kivívhatjuk-e az NSZK-ban azt az új politi­kát, amely megfelel a nép nemzeti érdekeinek — mondotta végül Max Rci- mann. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének vezetője han­goztatta, az Egyesült Államo­kat kormányzó imeprialisták a vietnami nép dien viselt bar­bár, szennyes háborújukkal megszentségtelenítették az ame­rikai nép büszke hagyományait Kijelentjük észak- és dél-viet­nami testvéreinknek, hogy harcukat és harcunkat a közös ellenséggel vívott egységes küzdelem részének tekintjük mondotta Henry Winstonj Ezután hangsúlyozta, hogy az egység, amelynek szükségessé­gét az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolója hangsú­lyozza. a béke, a haladás és a szocializmus győzelmének kul­csa. Winston sürgette a kom­munista mozgalom egysé­gének megszilárdítását az 1957. és 1960. évi nyilat­kozatok elvei alapján. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja küldöttségének A Komszomol nevelje a fiatal párttagokat hét q világpolitikában A kongresszus a világsajtó érdeklődésének központjában. — Ball fenyegetései ellenére Franciaország megkezdi a szakítást a NAXO-val. — Az új indonéz kormány sem fe­lel meg a terrorista jobbol­dalnak. — Washingtont ag­gasztják a saigoni események. Az egész világsajtó megkü­lönböztetett s nagy figyelem­mel kíséri az SZKP XXIII. kongresszusának munkáját. Még a nyugati lapok vezető helyéről is minden más ese­ményt kiszorítottak a kongresz- szusról szóló tudósítók. Nagy visszhangra talált a központi bizottság Leonyid Brezsnyev által ismertetett beszámolója, amelyet részletesen közöltek a lapok. A nyugati sajtókom­mentárok kiemelik a beszámo­ló nyugodt hangját, józan ér­veiket, és reálisnak nevezik a terveket, amelyek a szovjet népgazdaság fejlődését, a nép jólétének növelését irányozzák elő. Külön kiemelik a lapok, hogy a Szovjetunió — mint a kongresszus megerősítette — tovább folytatja szilárd béke­politikáját. A Moszkvából érkező hírek mellett a külpolitika más fon­tos, időszerű kérdései is jelen­tős helyet foglaltak el a lapok hasábjain. 2 Mmüsüg Megszületett a jegyzékbe fog­lalt hivatalos francia álláspont a NATO átszervezésével kap­csolatban. Párizs „menetrend­je” előkészíti Franciaország fokozatos búcsúját a nyugati katonai blokktól. Franciaország részéről ez a búcsú cseppet sem mondható fájdalmasnak. Pompidou hét eleji tv-interjú- jában elmondta, hogy hazája nem kíván olyan rendszer fog­lya lenni, amelynek nem gaz­dája. Olyan Európa, amely amerikai parancsnokság alatt áll. nem tetszik a franciáknak, maguk szeretnék eldönteni, mi­lyen katonai akciókba keve­rednek bele. Annál fájdalmasabb viszont a búcsú Washingtonnak. Oly­annyira, hogy az amerikai ve­zetők egyre dühödtebb kijelen­tésekre ragadtatják magukat. Ball külügyminiszter-helyettes a NATO székházában — a francia képviselő jelenléte nél­kül — megtartott ülésen éle­sen támadta Franciaországot, és megtorlásokat helyezett ki­látásba. Többek között azt. hogy Párizsra hárítják át az átszervezés költségeit, amelyek megközelítik az egymilliárd dollárt. Ball felháborodása érthető. Mint maga mondotta, a francia döntés a NATO szívét érinti. Nemcsak azért, mert Francia- ország földrajzilag a katonai hálózat központja, hanem mert a NATO légvédelmi radarhá­lózatának is kulcspontja. Persze a probléma ennél is sokkal súlyosabb. Párizs lépé­se alaposan összekuszál min­dent a nyugati szövetségben. Bonn jogi helyzetét is kikezdte, hiszen, ha kivonja Nyugat-Né- metországban állomásozó csa­patait a NATO-parancsnokság alól, csorbát ejt az 1954-es pá­rizsi szerződésen, amely annak­idején azt jelentette az NSZK- nak, hogy legyőzött államból NATO-taggá vált. És, amiről Ball még beszél­ni sem mert: a francia maga­tartás az egész NATO-épít- mény alatt kezdi mozgatni az alapköveket. Amikor létrehoz­ták a szervezetet, azzal indo­kolták, hogy a Szovjetunió ál­lítólagos támadó szándékaival akarják szembeállítani. A mostani francia vélemény, amelyet mások is osztanak már, viszont nem tételez fel ilyen szovjet szándékokat, sőt... Mi hát akkor a NATO létjogosultsága? Washington­nak be kellene vallania azt, amit már úgyis mindenki tud, hogy az amerikaiak saját hó­dító terveik kiszolgálására tart­ják fenn a nyugati katonai tömböt. Ehhez a beismeréshez azon­ban nem hogy Bálinak, hanem nála sokkal rangosabb wa­shingtoni politikusoknak sincs bátorságuk, amit megint csak meg lehet érteni. A világpolitika másik fontos színteréről, Ázsiából is sok új fejleményről érkezett hír. In­donéziában Sukarno államel­nök bejelentette, hogy befeje­ződött a kormány áta’akitása. Bek Gyula vezetője ismertette annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Gus Hall intézett az SZKP XXIII. kongresszusához. Gus Hall nem tud személye­sen részt venni a kongresszu­son, minthogy 1959 óta ez év júniusában első ízben tart nyil­vános országos kongresszust az Egyesült Államok Kommunista Pártja. Henry Winston meghívta a Kreml kongresszusi palotájá­ban képviselt valamennyi test­vérpártot, küldje el delegáció­ját az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának kongresszu­sára. A kongresszus nőküldöttei vörös és fehér szekfúket kap­tak ajándékba a francia szö­vetkezeti dolgozóktól. Az el­nöklő Dmitrij Usztyinov felol­vasta a kongresszus elnökségé­hez eljuttatott feljegyzést, amelyben a nők köszönetét mondanak a francia elvtársak­nak a virágokért. „Virágozzanak mindig a vö­rös szekfűk és sohase lobban­jon fel az atomfegyver lángja” — mondja befejezésül. Az általános választásokon aratott fölényes munkáspárti győzelem eredményeként a Wilson-kormánynak 97 fős, át­fogó szótöbbsége lesz az ápri­lis 21-én megnyíló új parla­mentben a konzervatív és a liberális ellenzékkel szemben. Jóllehet, a Munkáspártnak ezúttal sem sikerült megsze­reznie a népi szavazatok ab­szolút többségét (a leadott szavazatok 48 százalékát kap­ta), határozott viszonylagos többségével egyértelmű felha­talmazást kapott a kormány­zásra a következő öt eszten­dőre. Londonban nagy érdeklő­déssel tekintenek a jövő héten várható kormányalakítás elé. Radikális változásokra nem számítanak, de úgy vélik, hogy sor kerülhet a 23 tagú kabinet létszámának csökken­tésére, a kormánygépezet egy­idejű megfiatalításával egye­temben. Gyökeres átalakítás várható a konzervatív „árnyék-kabi­netben”: a tory-ellenzék 16 al­sóházi szóvivője bukott ki a választásokon, köztük a szű- kebb vezérkar három tagja is. „Nagy-Britannia végre ki­kászálódik a három év óta szünet nélkül tartó kortes­kedés légköréből” — állapítja meg szombaton a konzervatív Daily Mail. Ez az alaphangja a túlnyomóan tory irányzatú angol sajtónak, amikor vigaszt merít abból, hogy Nagy-Bri- tanniának végre „szilárd kor­mánya” lesz. A polgári sajtó hírmagyará­zói aggodalmukat fejezik ki* hogy az alsóházba bekerülő 62 új képviselő „bal felé tolhat­ja” a politikai súlypontot a kormánypárt alsóházi padso­raiban. Ebből a szempontból jellemző lehet, hogy több új képviselő első megnyilatkozá­sa szerint az angol választók „több szocializmust’* és Wa­shingtonnal szemben „nagyobb ömáll !ságot” akarnak, különö­sen a vietnami háború kérdé­sében. JCiiUMdi KALEIDOSZKÓP Ezután Codovilla, az Argen' tin Kommunista Párt elnöke szólalt fel. — A Szovjetunió eredményei jelentősen szilárdítják a szo­cialista tábor, valamint a nem- zetközi kommunista, é mun­kásmozgalom egységét, elő­mozdítják a gyarmati és a füg­gőségi népek függetlenségi- és szabadságharcát, a béke védel­mét — jelentette ki Codovilla. Az argentin kommunisták támogatják és üdvözlik az SZKP arra irányuló türelmes politikáját, hogy kiküszöböljék a szocialista táborban és a nemzetközi kommunista moz­galomban keletkezett ellenté­teket, amelyeket ellenségeink igyekeznek meglovagolni. Co­dovilla sürgette az új nemzet­közi kommunista tanácskozás összehívását. Az Argentin Kommunista Párt elnöke rámutatott, hogy a Vietnammal való szolidaritást napjaink legsürgősebb kérdé­sének kell tekinteni. A kongresszus ülésének be­rekesztése előtt az elnöklő Vik­tor Grisin bejelentette, hogy a kongresszusnak küldött üdvöz­letében Honduras, Paraguay, a Dominikai Köztársaság, Salva­dor, Reunion és Puerto Rico kommunista pártja köszöntöt­te az SZKP-t és a szovjet né­pet A pártkongresszus hétfőn, moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) folytatja munkáját. (MTI) LOTTÓ A 13. lottó játékhétre 6 771 930 db lottószelvény ér­kezett be. öttalálatos nincs. Négy találatot 117 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 34 728 Ft. A háromtalá- latos szelvények száma 8001, a nyereményösszeg 254 Ft. Két találatot 184 597 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 13,80 forint. (MTI) SZÓFIA (MTI): Bukarestben, 57 éves korá­ban elhunyt Dimitr Dimov, a jelenkori bolgár irodalom egyik legnagyobb alakja, a bol­gár írószövetség elnöke. Leg­népszerűbb regényeit: A do­hányt, Az elkárhozott lelkeket, amelyek a bolgár népnek a fasizmus elleni hősi harcát örökítik meg, jól ismeri a ma­gyar olvasóközönség is. PHENJAN (MTI): A Brutyó János, a SZOT el­nöke, az MSZMP KB póttag­ja vezette magyar szakszerve­zeti küldöttség hamhueni lá­togatása második napján, pén­teken délelőtt felkereste a ma­gyar segítséggel épült ponguni festékgyárat. Délután elláto­gattak a közeli Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. A ma­gyar vendégeket mindkét láto­gatásra elkísérte Kádás István, magyar nagykövet. A kétna­pos baráti látogatás befejezté­vel a magyar szakszervezeti küldöttség pénteken este Ham- huenből visszautazott Phen- janba. MOSZKVA (MTI): Az 1965-re szóló „A Szov­jetunió számokban” című sta­tisztikai évkönyv közli, hogy a Szovjetuniónak 1966. január 1-én 231 869 000 lakosa volt. Közülük 80 300 000 teljes vagy részleges főiskolai, illetve kö­zépiskolai végzettséggel bír. LONDON (Reuter): Indira Gandhi indiai minisz­terelnök. szombaton délelőtt, útban Moszkva felé, megérke­zett Londonba. Gandhi asz- szony találkozik Wilson mi­niszterelnökkel, s megvitatja az angol—indiai kapcsolatokat és néhány nemzetközi kérdést. AMSTERDAM (AFP) Pénteken éjjel Amsterdam­ban letartóztatták három diák­lap szerkesztőjét azzal a vád­dal, hogy lapjunkban Beatrix trónörökösnőről sértő képeket jelentettek meg. PÁRIZS (MTI): A francia kormány betiltot­ta Dlderot-nak Az apáca cí­Tüntetések Déi-Vietnamban mű regényéből készült film franciaországi és külföldi ter­jesztését. A cenzúrabizottság két ízben is a film engedélye­zése mellett foglalt állást. A kormány döntésében arra hi­vatkozik, hogy a film egyes je­lenetei visszatetszést kelthet­nek a vallásos érzelmű közön­ség körében. Az FKP parla­menti csoportja a betiltás miatt interpellációt intézett a kormányhoz. A francia szí­nészszakszervezet tiltakozott a hatósági intézkedés ellen. A producer, aki 1 600 000 frankot költött a filmre, az államta­nácshoz fellebbezett. WASHINGTON: 1 Charles Lucet, Franciaország washingtoni nagykövete pén­tek délután megbeszélést foly­tatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel és George Ball külügyminiszter-helyet­tessel. A tárgyalásokon első­sorban a NATO problémáit vitatták meg. A francia nagy­követ szombaton jelentéstétel - re Párizsba utazik. STOCKHOLM: A svéd szakszervezeti veze­tők és munkáltatók elfogadták a kormány közvetítő bizottsá­gának javaslatát, és így több mint egymillió svéd munkás elhalasztotta tervezett sztrájk­ját. Az elfogadott javaslat sze­rint 1969-ig csökkentik a mun­kaidőt és fokozatosan emelik a béreket. PRÁGA: Magyarország felszabadulá­sának 21. évfordulója alkalmá­ból Prágában filmvetítést tar­tottak, amelyen bemutatták a Húsz óra című magyar filmet. A vetítést a film főszereplője, Páger Antal nyitotta meg. SANTIAGO DE CHILE: Sikerrel végződött az El Teniente chilei rézbánya mint­egy hétezer munkásának és al­kalmazottjának sztrájkja. A bánya amerikai tulajdonosai a sztrájk következtében enged­ményekre kényszerültek, s így a munkások megkapják a kö­vetelt béremelést. Közép-Vietnamban továbbra is nagy a politikai feszültség, Da Nangban és Huéban, a környék két legnagyobb váro­sában a tüntetők ezrei tartot­tak kormányellenes gyűlése­ket. Da Nangban, az amerikaiak egyik legnagyobb dél-vietnami támaszpontja közelében, szom­baton reggel tízezer főnyi tün­tető tömeg tartott kétórás fel­vonulást. A tüntetők, akik kö­zött több ezer egyenruhás dél­vietnami katona és buddhista szerzetes is volt, zászlókat és feliratokat vittek magukkal, amelyekben a saigoni katonai kormány és az amerikai be­avatkozás ellen tiltakoztak. A felvonulás minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott le. A felvonulás meg­szervezésére egy 1963. évi buddhista tüntetés alkalmával megölt diáklány halálának év­fordulója volt az alkalom. Miután a diákok vezetői ki­jelentették. hogy nem tudnak felelősséget vállalni a Da Nang-i amerikai katonák éle­tének és vagyonának biztonsá­gáért, az ott állomásozó ame­rikai katonáknak az amerikai konzul utasítást adott, hogy tartózkodjanak a laktanyájuk­ban, lehetőleg keveset mutat­kozzanak az utcán és kerüljék a tömegeket. Az AP egyik kommentárjában kiemeli, hogy a tüntetések nagyon jól van­nak megszervezve. Dél-vietna­mi megfigyelők szerint a je­lenlegi katonai kormány fenn­maradásának kilátásai nagy­mértékben függnek attól, hogy a tiltakozó megmozdulások mennyire öltenek országos ará­nyokat. A Reuter és a DPA közlése szerint körülbelül kétezer dél­koreai katona szombaton na­gyobb méretű katonai műve­letbe kezdett, Saigontól 430 kilométernyire északra. B—52 típusú amerikai bom­bázógépek szombaton reggel támadást intéztek a 17. széles­ségi körtől közvetlenül délre, a szabadságharcosok állítóla­gos utánpótlási vonalai ellen. Mielőtt BÚTORT vásárol ?!! l*ere«»M* lel a Sizománvi Áruházát! Kombinált szekrények, garnitúrák, hálószobák, konyhabútorok, asztalok. BÜTORRAKTÁR: Eger, Kilián u. 22. Nyitva: szerdán, pénteken, 9—12 óráig. 1666. április 3„ vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents