Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

Kétéves az Iskolatelevízió járási iskoláié evueiós ankét Hevesen A HEVESI JÁRÁSBAN — mondhatni kezdése óta élénk érdeklődés nyilvánul meg az Iskolatelevizió iránt, igen ha­mar felismerték az oktatásban és nevelésben betöltött szere­pét. Ennek köszönhető, hogy ma már mindössze ót olyan is­kolája van a járásnak, amely még nem rendelkezik televí­ziókészülékkel. A járás gazdag iskolateleví­ziós tapasztalatai, biztató ered­ményei mellett azonban van­nak problémák is, amelyek fő­leg az alkalmazásban, a mód­szerek megválasztásában je­lentkeznek. Erről beszélt bevezetőjében Kelemen Tibor, a Hevesi Járá­si Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője, amikor a művelődésügyi osztály, az Eg­ri Tanárképző Főiskola neve­léstudományi tanszéke és az Iskolatelevízió által rendezett konferenciát megnyitotta. A konferencia részvevői, akik között a járás igazgatóin, a megyei tanács képviselőjén, a főiskola neveléstudományi tanszékének munkatársain, a gyakorló iskola igazgatóján kí­vül ott voltak Nógrád és Haj- tíú-Bihar megye képviselői, va­lamint az Iskolatelevízió szer­kesztői is, megtekintették Kiss Józsefné tanítónő Iskolatele­vízióval kombinált bemutató tanítását. A bemutatott II osz­tályos, a házépítéssel foglalko­zó kömyezetismereti órát ta­nulmányi séta előzte meg, amely a művelődési ház építé­séhez vezetett. Majd Sándor György, a televízió népműve­lési előadásainak igazgatója tartotta meg előadását „Két­éves a magyar Iskolatelevízió” címmel. A HOZZÁSZÓLÁSOK főleg azt emelték ki, hogy elsősor­ban a falun tanító pedagógu- soiknak jelent nagyon sokat az Iskolatelevizió, mivel a közsé­gi iskolák szemléltető eszkö­zökben is szegényebbek. Ebből következik, hogy amíg a fővá­rosi és a városi pedagógusok, iskolaigazgatók egy része még ma is fenntartással, kritikával fogadja az Iskolatelevíziót, a falun dolgozó igazgatók és ne­velők rendkívül nagyra értéke­lik. Említésre méltó a megyé­ben Csány példája, ahol az is­kola felújítása időszakában ki­szorultak az osztályok a meg­szokott tantermekből és a falu különböző helyiségeit vették igénybe tanítás céljára. Ennek ellenére is biztosították azon­ban az Iskolatelevízió rend­szeres, folyamatos felhasználá­sát. Az iskolák televíziókészülék­kel való ellátottsága a hevesi járásban jó, sőt több olyan is­kola is van, mint a komlói, ahol már két készüléken néz­hetik egyszerre az órákat. A hozzászólások utaltak arra is, hogy egyrészt központilag kel­leni megvalósítani a tv-készü- lékek beszerzését, másrészt olyan típust kellene kialakíta­ni és gyártani, amely nem len­ne olyan drága kivitelű és bonyolult rendszerű. Az isko­lai munka nagyobb képernyő­jű készüléket igényelne. Az illetékeseknek minderre gon­dolniuk kell. Az Iskolateleví­zió problémát jelent az óraké­szítéskor is, hisz a tantermek­ben szegény iskolák igen ne­hezen tudják megoldani a te­levíziós tanterem tervszerű ki­használását. A pedagógusok elmondták, hogy a televíziós­órák, amelyek programját az Iskolatelevízió időben közli, fix órák, nem lehet változta­tás az órarendben. Számos hozzászólás hangsú­lyozta az Iskolatelevízió szere­pét, jelentőségét, a televízió­nak tulajdonítható előnyös vál­tozásokat. Mind a pedagógu­sok, mind a tanulók nagyon megszerették azt. Az igazgatók elmondták, hogy lényeges szemléletbeli változást idézett elő az Iskolatelevízió. Ma már alig van olyan nevelő, aki „gé­pesített pedagógusnak” tekin­tené a televíziót és vége a te­levízió úgynevezett „mozi”-jel- legének is. A NEVELŐKET JOBB fel­készülésre, szakmai és mód­szertani továbbképzésre ösz­tönzi. Életszerűség, élmény­szerűség, érzelmi telítettség szempontjából is követendő példát nyújt a televízió. Arról is beszámoltak a kon­ferencia részvevői, hogy a gyer­mekek valóságos rajongói a te­levíziónak. Szívesen fogadnak szót a képernyőn megjelenő pedagógusnak. Jellemző pél­dául, hogy az egyik alkalom­mal azt javasolta a televíziós pedagógus, hogy a tanulók ké­szítsenek madáretetőt. S a fel­szólításnak meg is lett az eredménye. Segíti a televízió a tanulók pályaválasztását is. Azonban ez a segítség még jobb lenne, ha már a tanév elején sugároz­nának ilyen témájú műsorokat. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az Iskolatelevízió a XV— V. osztályos átmenetet meg­könnyítő tapasztalatcsere-jel- legű műsort is sugározhatna. Nem maradtak el a konfe­rencián a bíráló megjegyzé­sek sem. A hozzászólások so­rán felvetődött, hogy miért sikerül minden a televízióban. A házépítéssel kapcsolatban például a tanulmányi séták során azt tapasztalták a ta­nulók Tarnamérám, hogy az egyik építkezésen előbb a par­kettát fektették le a házban, majd utána vezették be a vi­zet és az utóbbi művelet a parketták felbontásával járt. A tanulók is jól tudják, hogy saj­nos, alig adnak át hibamente­sen házat az építők. Tapasztal­ják ezt az új iskolában is. A televízióban viszont minden sikerül. Alig valószínű, hogy a tanulók ezt el is hiszik! Felvetődik a negyedik osz­tály számára sugárzott nyelv­tanórák játékossága is. Itt azonban a vélemények eléggé megoszlottak. A televíziós ne­velő beszéd-, illetve kérdés­kultúráját is többen kifogásol­ták egy-egy műsorral kapcso­latban. Szó esett még az Is­kolatelevízió szignáljának idő­tartamáról, amely a tanítási óra egységének, folyamatossá­gának megbontását eredmé­nyezheti. .. A KONFERENCIA végül is arra a következtetésre jutott, hogy az Iskolatelevízió és a gyakorló pedagógusok kezde­nek egy nyelven beszélni Egy­re inkább megtalálják és al­kalmazzák az eredményhez ve­zető módszereket. A televízió két esztendő alatt otthonra ta­lált az iskolákban, az oktató­nevelő tevékenység segítője, a pedagógiai közvélemény for­málója lett Nagy Andor Forradalmiság és csend GONDOLATOK A FIATALOK FÓRUMÁNAK ÜLÉSÉN MÁRCIUS 15. Szabad léleg­zetvétel a monarchia kényszea> vastüdejétől végre megfoszt­va ... Fiatal mellek feszülnek az új, frissítő eszmék árama felé, titkon ápolt gondolatok hirtelen szökkennek virágba, élni aikamak, teremteni akar­nak, megváltoztatni a vilá­got ... Akkor 1843-at írtak. A „forradalmi” jelző a mai ember gondolatvilágában már átcsoportosított, elvonatkozta­tott lassan elveszti — a kor jel­lemzője ez! — vérrel erőszakos, harsányan követelőző jelenté­sét. Ám a lendület még min­dig jellemzi, s ez a lendület segített bennünket ilyen ma­gasra, s ez visz majd tovább is. Űj életünkben az új utakon is felbukkannak akadályok, eze­ket ostromoljuk szüntelen, az elmaradottságot, a művelet­len séget, a rossz vezetést és a rossz munkát, az embertelen­séget és az álhumanizmust, a törvénytelenséget és a lelket­len paragrafusokat, mindent, ami nem az embernek való. Fórumok sorozata töri ezen a fejét, köztük a fiatalok fóru­ma: mit lehetne jobban, hogy lehetne minél többet nyújta­ni a fiatalság erejével és len­dületével. Ezen törte a fejét a minap a KISZ egri városi bi­zottsága is. A' titkár felolvasta az éves akcióprogramot, s vár­ta a javaslatokat, a hozzászó­lásokat. A székeiken fiatal bi­zottsági tagok, előttük papír, toll, körülöttük csend ... A HOZZÁSZÓLÁSOKAT megelőző, szinte hagyományos, zavart csend. Nehéz elkezde­ni... De valaki elkezdi: foglalkozni — mondja a hoz­zászóló fiatal. — A múltkor ar­ról írt a sajtó, hogy az ország­ban igen visszaesett a születé­sek száma. Nálunk legalább 12 fiatal pár dolgozik, s majd mind albérletben éL Ha van gyerek, nem tudják bölcsődé­ben elhelyezni. Lakások kelle­nek és bölcsődék. Jó, hogy a KISZ ezt is bevette az akció- programba ... A hozzászóló leül,, s újra csend van. Legalább a gondo­latok vitatkoznak-e? Biztos, hogy csak a lakáskérdés az oka a születési arányszám csökke­nésének? Tudnak-e sok példát? A versenyszellemet hogyan le­hetne fokozni, színessé, eleven­né tenni? Az érdektelenséget hogyan lehetne legyőzni sok fiatalban? Támad-e valarrn más gondolat legalább? ... Újabb kéz a levegőben. És könnyeb­bült sóhaj. — A barkácsolás a fiatalok egyik „hobby”-ja. Neveli a kéz­ügyességet, a munkakészséget, segítséget ad a pályaválasztás­ban, hasznos szabadidő-töltést biztosít... Segítséget ad a szol­gáltató iparnak is, hiszen ön­maga is képes megjavítani pél­dául a háztartási gépeik kisebb hibáit... Igen, ha volna Eger­ben is egy ezermesterbolt, ahol megvásárolhatnák a szükséges eszközöket. A KERAVILL er­re nem képes. Az ország több városában van ilyen bolt, miért ne lehetne Egerben is? ... A KŐVETKEZŐ HOZZÁ­SZÓLÓ az ateista nevelés gya­korlati tennivalóiról beszélt, hogy biztosítsanak az illetékes szervek bizonyos összeget a tár­sadalmi ünnepségek megszab- vezósére, melyek a legjobb se­gítségnyújtó eszközök az ateiz­musra való nevelésben. Az ér­zelmi hatás felmérhetetlen pél­dául egy szépen megrendezett KÍSZ-esküvőn! A nagy létszámú bizottsági­ból alig öten szóltak hozzá. M hozzászólások a fiatalos lendü­letről tanúskodtak, a csend vi­szont, a többiek hallgatása másról. Igen találó volt, talán észre sem vették, hogy nem- csali a távollévőkre vonatkozol az egyik hozzászóló kifakadá- sa: — Ha azt kívánjuk, hogy a fiatalok lelkesen dolgozzanak» legyenek lelkesek a vezetők is» a hivatalnoki, irodai irányítáa helyett adjanak igazi, szocialis­ta romantikát. Márciusi ifjak; jelenti a for­radalmi lendületet, amely át­hatva a fiatalság hevétől, ten- nivágyásától, nagy dolgokat teremtett. A mai forradaimi- ság sem alábbvalö ennél. A tár­sadalom ifjú tagjai sem szere­tik a tétlenséget. Kritizálnak, terveznek, javasolnak, tesz­nek. hallatják a szavukat, van lendület is, de van — csend is! Még mindig nem tartunk ott» ahol kéne. A KISZ-kb jelszava: „Tervezzünk és cseléked'ünk együtt”. Legyen ez valóban „együtt”, ne bízzuk csak a ..hangosabbiára”. azokra, akik lelkösmorefi kérdésnek veszik az élénk tevéken vséseí. IGAZ, KÉNYELMES DOLOG a karosszékben bólogatni. De nem elég. A forradalmiságnak árt a csend. Kátai Gábor — Nem dolgozik elég követ­kezetesen a bizottság. Nem biztosította a versenymozgal­mak nyilvánosságát, nem tart­ják állandó napirenden. Csat­lakoztak tavaly az üzemek a Finomszerei vénygy ár munka- verseny-felhívásához; aztán a Finomszerei vénygyár „beful­ladt”, pedig mi is hajtottunk. Nem értékelték az ered­ményt ... A mi versenyünk a Hajtóműgyárban most a selejt- mentességet tűzte ki célul. Ne csak mennyiségi legyen a ver­seny, javuljon a minőség is. Az akcióprogram a KISZ-la- kások építését is említi. — Már nagyon időszerű ezzel Magas színvonalú az egészségügyi ellátás a hadseregben A néphadsereg alakulatainál állandóan figyelemmel kisérik a személyi állomány, s ezen belül is különösen 18 éves ko­rukban bevonult fiatalok egész­ségügyi helyzetét. Az e téren szerzett tapasztalatokról dr. Farádi László orvos vezérőr­nagy, az orvostudományok kandidátusa elmondta az MTI munkatársának: — Egyöntetű tapasztalat, hogy a katonai szolgálat — élettani hatását tekintve —- közel áll az edzőtáborokban, vagy más körülmények között folytatott sportolás hatásaihoz» s elősegíti az egészséges fiatal férfiak fizikai és szellemi fej­lődését 3. Leide Richard századpa­rancsnok ezért nem is próbált gátat vetni a megtorlásnak. ÁM EGY VÁRATLAN ese­mény megmentette a foglyok életét... Az erdei úton két lovas kö­zeledett. Nagy sárga lovon egy markáns arcú katona vág­tatott a csoportokra oszlott század közé, majd bőrkabátos, Lenin-sapkát viselő társa kö­vette. — Mi történik itt? — kiál­totta parancsoiáshoz szokott hangon az első lovas. — Ké­rem a parancsnokot! Leide századparancsnok ke­mény vigyázzállásban jelen­tett: — Dandárparancsnok elv­társ. Leide Richárd, a IV/10. zászlóalj 3. századának pa­rancsnoka, jelentkezem. A lét­szám 123 fő. AZUTÁN ELMONDOTTA, hogy miképpen fogták el a légionáriusokat. A történet tetszett a kemény kezű dan­dárparancsnoknak. — Cikrák, egri fiúk, büsz­kék vagyok rátok! Jó munkát végeztetek. Ezt követően Karikás Fri­gyes — mármint a bőrkabátos, Len in-sapkás lovas — beszélt a századhoz. — Mi a szabadság katonái vagyunk és nem gyilkosok. Ha ti is úgy csináltok velük, mint ők cselekedtek tőrbe csait bajtársaitokkal, gyilkosokká váitok. Kérlelhetetlenek va­gyunk a harcban, de nem öl­hetünk meg fegyvertelen ha­difoglyokat. Meg kell magya­ráznunk, hogy nem mi va­gyunk az igazi ellenségeik... __a csodálkozó légionáriu­sokat cigarettával kínálták, majd két vöröskatona kísére­tében Egerbe indították őket. Bá r -1 rúzsa T-tván vezetése alatt ni” ~r- még nem hozott jpipnii4-' - ’ ■orsodrádasdi LACZIK JÁNOS: A harmadik század M06. március HL szerda helyzetről, a század erőltetett, de biztosított menetben to­vább indult. Végre ismét harc­ra kényszeríti és megsemmisíti az ellenséget! Ez volt a parancs és a cél. Fűtötte a katonákat a bosszú is és a vágy, hogy emlékeztető példát adjanak minden olyan kalandornak, aki pénzért fordította fegyverét a proletárhatalom ellen. Ám mire megközelítették a községet és a gyártelepet, már csak a menekülő légionáriusok után küldhették néhány so­rozatot a zsákmányolt géppus­kával. DE NÉZZÜK MEG, mi is tör­tént tulajdonképpen Borsodná- dasdon a század megérkezé­séig? Dózsa István teljes és tiszta képet akart nyerni az ellenség erejéről. A vidék csendes volt, ezért rajával a gyártelep kö­zelébe húzódott. Ekkor azon­ban teljesen váratlanul egy osztag légionárius bukkant ki a közelükben levő útkanyarból. Géppuskával felmálházott ösz­vért is vezettek maguk után. A helyzet fontolgatására már nem volt idő, tehát azt válasz­tották, amit ilyen esetben min­den bátor katona reflexe dik­tál; szinte parancs nélkül sor- tüzet indítottak a menetelő csapatra. A légionáriusok, a váratlan támadástól megrémül­ve, pánikszerűen menekültek vissza a gyártelep irányába. „Itt vannak a vörösök!” — kia­bálták szünet nélkül. Kissé regényes hihetetlen­séggel hangzik, de egy egész ellenséges zászlóalj futamodott meg a tíz kiéhezett, fáradt vöröskátona elől. Itt termé­sre tezen pszichológiai okok is közrejátszottak. Az érdemet, és a győzelmet azonban az emlí­tett tényező egyáltalán nem kisebbítheti. Siker volt ez a tavából. És ilyesféle meglepe­téseket mindig tartogat a há­ború, még akkor is, ha nyu­galmas békeidőben tamáskod­ni próbálunk fölötte. Hát így történt. Mire a szá­zad a gyártelepre ért, már el­csitult a harci zaj. A támadó raj nyolc.foglyot — köztük egy zászlóst — ejtett De hadi­zsákmány is akadt bőven. Számtalan kerékpár és lőszer gazdagította a század leltárát A legnagyobb örömet azonban a tábori konyhák okozták, amelyekben konzervhús mele­gedett a légionáriusok részére. Az éhes század bőséges ebéd­hez jutott az ellenség szaká­csainak jóvoltából. ★ A BORSODNADASDI pánik Özdig űzte az ellenséget Né­hány órai pihenő után a szá­zad is indult Az Özd előtt levő magasla­tokon foglaltak ideiglenes tü­zelőállást Ide érkezett vissza az előzőleg kiküldött harci járőrből két ember. Jelentet­ték, hogy az 'ellenség védelem­re rendezkedett be a várostól északi és keleti irányban hú­zódó dombokon. Fel akarják ugyan venni a harcot, de visz- szavonulásra is számítanak, mert a városban levő élelmi­szer- és lőszerkészletük tekin­télyes részét teherautókra rak­ták és elszállították. Ellenben a vasútállomáson hét vagon lőszer és élelmiszer vesztegel, az ózdi vasutasok jóvoltából, akik használhatatlanná tették a mozdonyokat. — Megszerezni a vagonokat — adta ki a parancsot Leide Richard. És ebben az esetben is, mint számtalanszor a hadjárat fo­lyamán, Grégász János pa­rancsnoksága alatt indult a mintegy húszfőnyi rohamcsa­pat. Már az állomás közelébe férkőztek, amikor a csehek felfedezték őket. A következő pillanatokban pedig megszó­laltak a dombok peremén le­vő ellenséges géppuskák. A sorozatok szinte barázdákat szántottak a meglapulő vörös­katonák körül. Itt kapott fej­lövést Kormos István. Brach- man József pedig, a combján sérült meg. Elvonszolta magát a század elsősegélynyújtó he­lyéig, ahol Zsoldos György sza- nitéc bekötözte. A különítmény többi tagja, az állomás mellett tornyosuló salakdomb oldalához húzódva fedezte magát a golyózápor előL de AZ ELLENSÉGES gép­puskatűz ellensúlyozására megszólaltak a 3. század gép­puskái is, amelyeknek fede­zete alatt egymás után indultak rohamra a szakaszok. Ez el­vonta a csehek figyelmét és a géppuskák tüzét az állomást támadó különítményről. Gré­gász János, kihasználva az így adódott lélegzetvételnyi időt, rohamot vezényelt. Az ellenség azonban nem várta be az elő­retörő vöröskatonákat. Megta­nulták már tisztelni az éles szuronyokat. így nemcsak az állomáson veszteglő vagonok kerültek hadizsákmányként a támadók birtokába, hanem az élelmiszer­rel és lőszerrel megrakott te­herautók is. A bátor ózdi fiatalok valóságos hőstettet haj­tottak itt végre. Mert amíg a gépkoesikaiavánt kísérő őrség az állomást támadó osztaggal harcolt, ők kilyukasztgatták a gépkocsik kerekeit. Hogy kik voltak név szerint, azt már le­hetetlen kideríteni az évtize­dek távlatából. Névtelen hő­sök voltak, munkásfiatalok, akik a lehetőség adta eszkö­zökkel harcoltak a betolako­dók ellen. De térjünk vissza a század­hoz. mert ott is gyors fordu­latot vett a hadiszerencse. Amikor ugyanis a szakaszok támadásra indultak, váratlanul közbeszólt a Centernél állo­másozó vörös tüzérség is. A jól irányzott gránátok egymás után tépték szét az ellenséges géppuskafészkeket. Ez meglep­te, egyben lelkesítette a szá­zadot, mert úgy gondolták, hogy e dandártól elszakadva, öntevékenyen működnek. Elhallgattak a géppuskák. Ahol alig egy fertályórával előbb még a légionáriusok tol­las kalapjai mozogtak a dom­bok tetején, már a vöröskato- nák gyűjtögették a sietség miatt hátrahagyott jó minősé­gű külföldi fegyvereket. AZ ELLENSÉG FELADTA Ózdot és Kiskapud irányába vonult vissza, mivel a dandár más egységei elvágták a rövi- debb visszavonulási útvonalat. Az Ózd birtokáért folyó harcban az egri Kormos Ist­vánon kívül még egy vörös­katona, az ostorosi Mészáros Nándor is itt vesztette életét. A két hősi halotton kívül még 3 súlyos és 7 könnyebb sebe­sültet vesztett a század. Harci sikerekben gazdag nap volt ez, mert egy nap alatt Borsodnádasdtól Ózdig körülbelül 30 kilométert fu­tott az ellenség. Pedig csupán 123 vöröskatona üldözött egy zászlóaljnyi intervenciós erőt. De még egy fontos kérdés vár tisztázásra. Mi legyen a nagy mennyiségű zsákmányolt élelmiszer sorsa? Hádizsák- mányról lévén szó, tehát a hadseregé volt a birtoklás jo­ga. Igen ám, de a lakosság is segített! Meg a munkások kül­dötteinek jelentése alapján nagy hiánvt szenved a mun­kásság is. Főleg a gyermekeket érintette a szűkölködés. A század kommunistái, min­den harcos véleményére’ egyetértésben döntöttek: a zsákmányolt élelmiszer fele a lakosságot illeti meg. Az öreg veteránok szeme még ma is lené- rr "illan amikor rt«*-:— ” arra a vid-'m m ’ * airr-1' akkor - ize’cm t ini estén volt Ó A gvári fúvó‘Szene''-ar szol­gáltatta a talpalávalót. Ügv táncoltak a vöröskatonák, | mintha a két ütközet és az erőltetett menetelés csupán ártatlan kirándulás lett volna (Folytatjuk) — A katonai szolgálat élet­tani hatását tekintve nincs lé­nyeges különbség a 20, illetve a 18 éves korban bevonultak között. Nem közömbös azon­ban, hogy a bevonulok milyen családi környezetből jönnek. Beilleszkedési nehézség első­sorban az elkényeztetett fiúk­nál tapasztalható, akikről ott­hon túlzottan gondoskodnak, s akikkel szemben kevés köve­telményt állítanak. Könnyebo a helyzetük azoknak, akiknél már a családban is kötött volt a „napirend”, s még a szülői háznál megszokták a fegyel­mezettebb életmódot. — A sorkatonák táplálkozá­sát egyébként rendszeresen el­lenőrizzük. Az egységnél a be­vonuláskor, majd hathavon- ként mérik a testsúlyt, a ma­gasságot és a mellkas körfoga­tát A csapatorvosok részt vesz­nek az étlapok összeállításá­ban, és gondosan ügyelnek arra, hogy az étrendben minél jobban érvényesüljenek az élettani szempontok. A meny- nyiség és az összetétel azonos a legjobban ellátott külföldi hadseregekben biztosított éle­lemmel, fedezi azt az energiát, amit a sorkatonák kiképzés közben felhasználnak, és biz­tosítja o.zokct a tápanyagokat, amelyek az életkorból fakadó, továbbá a kiképzési teljesítmé­nyekhez szükség"' —kedést, illetve izmosod-r* 'górják. — Az egér-só."i rvi szolgálat a had«ert "nél is -’r "sírban a betegs-sooi^ megelőzésére tö­rekszik. Ezt a cél* szo’g'lják a sorozást megelőző szakorvosi vizsgálatok, a sorozásnál a bi­zottsági orvosi vizsgálatok és az újoncok bevonulásakor vég­zett csapatorvosi vizsgálatok. — 0:0'ÓS7S:ég- *! ?yi in tei ben * e *' Tszerö, fpv - ?C fOg­H'-o7 ’.pV r>rr í -.^Vö • o—-' •••'■' t -rf. r,pe- ,*‘<rrv~ r* ó £<? p ty. munka színvonalánál pz orvopti\dí>rr>ér>v désével lépést tartó — folya­matos emeléséhez — fejezte be nyilatkozatát dr Farádi László orvos 'egér őrnagy. •MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents