Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

Közel hatezer beutaló Július 1-től változnak a térítési díjak Hol üdülhetünk as idén ? Maradjon köztünk! Pályaválasztási tanácsok Mi az oka, hogy a pályavá­lasztási tanácsadás nem elég eredményes? Talán a szüksé­gesnél kevesebbet foglalkoz­nak ezzel az évről évre vissza­térő, nagy jelentőségű problé­mával? Ellenkezőleg! Szerintünk az a baj, hogy a a kérdéssel maszek alapon foglalkozók száma messze fe­lülmúlja -a szükségletet. Nálunk mindenki valóságos belső titkos. pályaválasztási tanácsos, ha szóba kerül, hogy mi legyen a gyerekből! k PAPA MHMH IMGV- MAMfl mesterséget, ápolónő szeretne lenni, erre érez elhivatottsá­got, ők döntenek, punktum. És aztán Juüka fésül szomorúan, tupíroz elkeseredetten, berak bánatosan, a. vendégek utálják öt, ő is a kedves vendégeket és rövidesen a kerület leghir- hedtebb hajgubancolójává vá­lik. .. És itt vannak Nagyék, az örökösödési szemlélet rabjai; „A nagyapám is törtadíszkészí- tő volt, én is az voltam, a fiamból is azt nevelek!” Füg­getlenül attól, hogy ilyen szakma nem is létezik! Kisséknél az az elv uralko­dik, hogy csak falun ne ma­radjon a gyerek, kapaszkodjék meg a városban, verjen ott gyökeret. Másutt az íróasztalt vagy a fehér köpenyt tekintik a gyerek jövendő boldogulá­sának zálogául. Gyanús érdeklődés Ezekből az egész életre szóló elhatározásokból többnyire csak annak a szava nem hal­latszik ki, akinek az életére szól ez az elhatározás. A pá­lyaválasztóé! Olyan „pályavá­lasztó” az ilyen fiatalember, mint amilyen szabadon fut a vonat azon a sínpáron, amire ráállították a forgalmisták. E hasonlat — sántít. Már csak azért is, mert ők szakemberek, ismerik a pálya könnyű és ne­héz szakaszait, a mozdony te­herbírását stb., és ha nem is kérdezik meg a vonatot, több­nyire jól igazítják el. De hon­nan tudná például Tusi néni, hogy milyen feladatok várnak egy matematikusra? Fejtegetéseink során eljutot­tunk a probléma sarkalatos pontjához. Nagyobb beleszólást a gyereknek, a tanárnak, a nevelőnek, a szakembernek a legalkalmasabb szakma, hiva­tás megközelítésében, kiválasz­tásában. Kovácséknál egészen más a helyzet, ök nem döntik el már kiscsirke korában, hogy mi le­gyen a lányukból, ők nem ker­getnek csalfa délibábot. Gya­korlati gondolkodású, józan. emberek. Amikor elérkezik az ideje, „körülnéznek a piáé­W6G, március 10., csütörtök Közvélemény-Térképezés" — Fontos kutatási témák — Különleges sorozatok — Alakulóban a Filmklubszövetség LÁTOGATÁS A FILMTUDOMÁNYI INTÉZETBEN — Mi akarsz lenni, fiam? — Tessék megkérdezni a mamától! Attól még lehet jó egy pá­lya, hogy hivatalos szervek ajánlják! És mi legyen a jó szándékú hozzátartozókkal, a buzgó is­merősökkel, (i család barátai­val, akik mind jogot formál­nak arra, hogy megfellebbez­hetetlen tanácsokkal szolgál­janak? A válasz kézenfekvő: minő­síteni kell ölcet. Teljes jogú tanácsnok csak az lehet közü­lük, aki még soha ki nem ej­tette a száján, de még gondo­latban- sem fogalmazta meg saját sorsával kapcsolatban az alábbi mondatokat. „Hiszen, ha én annak ide­jén szabadon dönthettem vol­na afelől, hogy milyen szak­mát válasszak?!” „Másként alakult volna az életem, ha nem előítéletek szabják meg, hogy hol helyez­kedjem el.. ” Mert ka ez volna a vélemé­nyük, akkor ők forduljanak pályaválasztási tanácsadóhoz. Amíg nem késő... Irta: Kürti András Rajzolta: Fülöp György val és a Fekete-tenger híres üdülőhelyeivel. A külföldi cse­reüdültetésben és turistauta­kon mintegy száz Heves me­gyei dolgozó vehet részt. TOVÁBBRA IS 25 SZÁZALÉKOT FIZETÜNK A február 1-én életbe lépett árváltozások bizonyos mérték­ben befolyásolják a beutalóje- gyek térítési díját. Az árválto­zások ebben az évben — a számítások szerint — mintegy 14 millió forintos többletki­adást jelentenek a szakszerve­zeti üdültetésben. Az összeg felét a beutaltak térítik meg, míg a másik hétmilliót az ál­lam fedezi. Az első félévben nem vál­toznak a térítési díjak, július 1-től azonban személyenként és naponként 4 forinttal emel­kednek. Ez az emelkedés a té­rítési arányon nem változtat. A szakszervezeti üdültetés ösz- szes költségeinek 75 százalékát továbbra is az állam fedezi, míg a beutalt dolgozók 25 százalékot térítenek. Eszerint a belföldi üdülés napi 18 forintba kerül, két hétre tehát 252 forint. A nem dolgozó házastárs plusz 168 fo­rintot fizet. A családos üdülte­tésben részt vevő 15 éven alu­li gyerekért 196 forintot kell fizetni a két hétre, míg a 15 éven felüli gyerekért naponta 18 forintot. A gyerekek nyári üdültetése is napi négy forinttal emelke­dett. Július 1-től 140 forintba kerül a kéthetes üdülés Ugyanígy változott a gyermek- gyógyüdülés is, 23 napra 23C forint. A szanatóriumok térítési dí­ja ebben az évben nem válto­zik. Továbbra is 196 forint a 21 napra. A hatnapos al-dunai és az osztrák hajóüdülés térítési dí­ja 163 forinttal emelkedett. A csereüdültetés 1100 forint 14 napra, á turistautak pedig az útiránytól függően 1600 forint­tól 2500 forintig váltakoznak. ♦ Beszámolhatunk még egy újdonságról is. Ebben az év­ben a hajóüdülésen kívül csak kéthetes belföldi beutalójegyet ad ki a SZOT. Jóllehet az ed­digi tapasztalatok igazolják, hogy a dolgozók szívesebben vették igénybe a kéthetes be­utalókat, mégis meggondolan­dó, szabad-e megvonni azt a lehetőséget, hogy kisebb fize­tésű, esetleg nagy családos dol­gozók, vagy olyanok, akik két részletben veszik ki a szabad­ságukat, egy hétre menjenek üdülni...?! (márkusz) biztosít, míg akik a Felszaba­dulás hajóra kapnak beutalót, egy hétig „vándorolnak” a Du­na magyar szakaszán. MEGNYÍLT A BALATONFÜREDI SZANATÓRIUM A SZOT szanatóriumai eb­ben az évben is nyitva állnak a gyógyulást kereső dolgozók előtt. 227 szanatóriumi beuta­lót kap a megye Párádra, Hé­vízre, Dubicsányba és az eb­ben az évben ismét megnyíló balatonfüredi szanatóriumba. A ZAMÁRDI ÜDÜLŐ IS VARJA A GYEREKEKET A nyár elején megnyitja ka­puit Zamáydiban az 500 sze­mélyes nyári gyereküdülő. Ezenkívül a budapesti szabad­sághegyi, a parádsasvári, a kő­szegi, a balatonlellei, a bala- tonmárlai, és a balatonboglári üdülők várják a gyerekeket. A nyári gyermeküdültetés be­utalójegyei még ugyan nem érkeztek meg, de mintegy fél­ezer kéthetes beutalóra szá­míthatunk. Az iskolásgyerekek gyógy- üdültetése továbbra is 23 na­pos, s főleg Parádsasvárra és Kőszegre mehetnek az iskolás gyerekek. Az első félévre 103 beutaló érkezett, a másodikra ugyanennyi várható. NYOLC ORSZÁG FELÉ Akik már jól ismerik a ha­zai tájat, üdülésre külföldre kívánkoznak. Nagy népszerű­ségnek örvend a' külföldi tú- r istahaj ó-üdülés. Lehetősége­ink ezen a területen eléggé korlátozottak: 169-en vehetnek részt a bratiszlavai, az al-du­nai és az osztrák hajóüdüié- sen. Ebben az évben is folytatja a SZOT jól bevált külföldi csereüdültetést és a külföldi turistautakat is. A csereüdül­tetés keretében két hétre Cseh­szlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köz­társaságba mehetnek megyénlc dolgozói. Változatos a turistautak programja is: Szovjetunió, Ausztria, Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és Olaszország az útirány. A Szovjetunióba öt különböző turistautat indít a SZOT. A szak szervezeti csoportok 10— 19 napos program keretében ismerkedhetnek Mo-zkvával. Leningráddal, Kijewel, Rigá­szabad időnket? 1 éven aluliak a legfogékonyab­bak az effajta időtöltés iránt. (MTI) Közeledik a jó idő, egyre jgyakraban gondolunk az üdü­lésre. A vállalati üdülőkön kí­vül mintegy 200 SZOT-üdülő várja a dolgozókat, s ebben az évben 213 ezer felnőtt és 51 ezer gyermek vehet részt szak­szervezeti üdülésen. Hányán mehetnek a mi megyénkből és Ihová? A kérdésre a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsának üdülési felelősétől kértünk fel­világosítást. 3516 KÉTHETES BEUTALÓ A belföldi, kedvezményes szakszervezeti üdültetésben 3516 Heves megyei dolgozó ve­het részt. Az első félévre 1661 beutalójegyet osztottak szét a szakszervezeti bizottságok, míg a második félévre 1855 be- ulalójegyet kap a megye. Az elmúlt évekhez hasonlóan, most sem mehet mindenki jú­liusban, vagy augusztusban á Balatonhoz, de megnyugtató, hogy az egész évre szóló be- trtalójegyek 25—30 százaléka a nyári hónapokra szól. CSALÁDI ÜDÜLÉS Az utóbbi időben emelkedett fe családi üdülés igénye. Ezt a jogos igényt kívánta kielégí­teni a SZOT, amikor több üdü­lő átalakításával lehetővé tet­te, hogy ebben az évben már többen tölthessék családtagja­ikkal együtt a szabadságukat. Heves megye 470 úgynevezett családos beutalót kap ebben a-/, évben. Ez azt jelenti, hogy 470 felnőtt, és 395 gyerek üdül­het együtt a családdal, két hé­ten keresztül. A családos be­utalók különbözőek: van két felnőtt egy gyerek, két felnőtt két gyerek, sőt három és négy gyerekre szóló beutaló is. De részt vehet a családos üdülő­ben egy felnőtt és egy gyerek Is. A gyerekek alsó korhatára továbbra is három év. Újdonságot jelent, hogy a családos üdülés keretében eb­ben az évben részt vehetnek a 15 éven felüli .gyerekek is. „VÁNDORÚT" A DUNÁN Nem marad el a hajóüdülés sem. 242 egyhetes beutalóje­gyet kap a megye. A hajóüdü­lésnek két változata van. Az egyik az úgynevezett állóhajó — a Budapest és a Visegrád —, amely budapesti üdülést Mivel töltjük s Az Egészségügyi Felvilágosí­tási Központ munkatársai mintegy 35 000 dolgozót — gyári munkást, tsz-parasztot, értelmiségit, ipari tanulót — kérdeztek meg arról: mivel töltik legszívesebben szabad idejüket. A válaszokból ki­tűnt, hogy ’ legnagyobb tábora az úgynevezett aktív pihenés­nek, a sétának, a sportnak, a turisztikának, a barkácsolás­nak és a nők körében a kézi­munkának van. Erre szavazott a megkérdezettek csaknem kétharmada. Az üres órákat a válaszadók kereken egyharma- da kulturális jellegű elfoglalt­sággal — olvasással, rádiózás­sal, tv-nézéssel, kiállítások, múzeumok látogatásával, szín­házzal, mozival — töltik ki. Csak egy töredék, a közvéle­ménykutatásban részt vevők 1,8 százaléka foglalt állást az alvás, vagy a passzív pihenés más formái mellett, s ennél is kevesebben törtek lándzsát a kártya, a társasággal eszpresz- szóban, vendéglőben való szó­rakozás. kiruccanás mellett. A szellemi munkások példá­ul meglehetősen nagy számban választják a testi munkával járó aktív pihenést, a fizikai dolgozók körében pedig a kul­turális jellegű kikapcsolódás a legkedveltebb. Érdekes, hogy a szabad időben a nők a napi munka utáni pihentetőül a fér­fiaknál szívesebben használ­nak szellemi elfoglaltságot s a gyengébb nemen belül is a 20 HÁNYÁN LÁTTÁK az Aranyembert és hányán az Ol­dás és kötést? Ki a kedvenc színésze, vagy színésznője a diáknak, a vasmunkásnak és a háziasszonynak? Ezekre a kérdésekre, s még számtalan hasonlóra kapha­tunk választ a Filmtudományi Intézet hatásvizsgáló csoport­jától, ahol a közvélemény „fel- térképezésével”, az igények, vé­lemények, visszhangok pontos rögzítésével segítik a „film­ipar” gazdáit, s magukat a fil­meseket a további alkotómun­kában. A hatásvizsgálók íróasztalain kérdőívek, összesítések halmo­zódnak, a Filmtudományi Inté­zet többi helyiségében azonban megint más kép fogadja a láto­gatót. Itt óriási szekrényekben kisebb-nagyobb, lapos fémdo­bozok, s bennük filmtekercsek — ez a filmtár. Ott elsárgult és frissebb újsághalmok, az a fo­lyóirattár, és mint dr. Újhelyi Szilárd, az intézet igazgatója mosolyogva megjegvzi, az egész ház csupa tár. Található itt még könyvtár, adattár, emlék­tár is. Utóbbiban a filmgyártás tárgyi emlékeit őrzik, az adat­tárban pedig kartonokon a magyar s a világ filmművésze­tére vonatkozó minden fontos tényt. — Vajon ez a felmérhetetlen szellemi kincs hogyan szolgál­ja a nagyközönséget? — Természetesen csak köz­vetve — mondja az igazgató. — Intézetünk munkatársainak nagy része tudományos kuta­tó, akik a sok, egyelőre még holt adatok felhasználásával tanulmányokat írnak, s ily mó­don bizonyos esztétikai, vagy filmtörténeti kérdések megvi­lágításával jelentősen hozzájá­rulnak a magasabb, tartalma­sabb, s esztétikailag is maga- sabbrendű filmek születéséhez. AZ INTÉZET kutatási terve önmagáért beszél. Huszár Ti­bor, a társadalom etikai prob­lémáinak vizsgálatával foglal­kozik, oly mértékben, ameny- nyiben ezek az etikai problé­mák filmek .konfliktusául szol­gálnak. Nemes Károly „Miért jók a magyar filmek?” címmel filmművészetünk 54—64-es sza­kaszának elemzését készíti. Ta­nulmány íródik a filmforgató­könyv problémáiról, s a kor­szerű filmszínészi játékról is. Kutatók egész sora foglalkozik a realizmus problémájával, No­vak Zoltán Eizensteinnek, e realizmus atyjának alkotómód­szereit, Bíró Yvette- a moderr filmművészet realista törekvé­seit, Hegedűs Zoltán a mai an­gol filmszatírák, Nemes Kárbl% pedig a népi demokratikus fil­mek realista tendenciáit vizs­gálja. Sokan dolgozzák fel tu­dományos művekben a filmtör­ténet egyes korszakait. Az is­meretterjesztéssel szoros kap­csolatban álló két mű is készül Kertész Pál: A filmművészei formanyelve, valamint Zai László elemzése az 1957 óta ha­zánkban folyó iskolai filmok­tatásról. Az intézet archívumának te­vékenysége még közvetleneb­bül érinti á közönséget. Gon­doskodik a főváros népszerű és állandóan zsúfolt mozija, s Filmmúzeum műsorösszeálíítá- sáról és íümellátásáról. A mű­sorcsoport állítja össze a kü­lönleges sorozatokat, s gondos­kodik az érdekesebb filmren­dezvények megszervezéséről Rendezett már az Intézet fran­cia, lengyel, jugoszláv és bolgái filmnapokat, s a hatvanhatos év munkatervében szerepel ju­goszláv, svéd és osztrák, illetve a görög filmművészetet bemu­tató sorozat, valamint „Minden idők 12 legjobb filmje” című összeállítás és még- egy sorozat, amely Renoirnak, a kiváló francia filmrendezőnek több művét mutatja be egymást kö­vető napokon. Mindezek a so­rozatok, rendezvények általá­ban a budapesti Filmmúzeum­ban zajlanak le, de az intézet nem feledkezik meg a vidéki nézőről sem. A napokban ala­kul meg hivatalosan is az eddig országszerte szétszórtan műkö­dő filmklubokból a Filmklub­szövetség, amely egyébként a nemzetközi filmklubok szövet­ségének is tagszervezete lesz. E kluboknak a filmmel és elő­adóval való „ellátását” az inté­zet vállalta magára, s ezért már folyik az előadásvázlatok készítése, és előkészítés alatt áll egy tanfolvam szervezése is a filmklub-előadók képzésére és folyamatos továbbképzésére. GAZDAG és sokrétű munka folyik az intézetben. Egyesek munkájának eredménye már holnap realizálódik a filmklu­bok érdekesebb, változatosab­ban összeállított, előrelátóbban megszervezett programjaiban, mások alkotótevékenységének hatása csak évek múlva lesz érezhető. De az bizonyos, hogy a Film tudományi Intézet kol­lektíváin is ott van azok sorá­ban. akik munkálkodásának eredményeképpen, az utóbbi évek biztató kezdetei nyomán jelentékeny, szocialista film­művészet születik Magyaror­szágon. *. J. / con”. Melyik az a szakma, , ahol pillanatnyilag a legjob­bak a kereseti lehetőségek, ahol a legtöbb mellékesre van kilátás. Mert ők, ha törik, ha szakad, megalapozzák Julika jövőjét. Hadd bőgjön csalta hogy ö utálja a női fodrász • • 1 J * \ \ \ X X \ — Mi lesz itt, ha mindenki egyetemi gólya akar lenni? Tusi néni látogatóba érke­zik, elmondja, hogy mi újság a környékükön aztán térdére ülteti unokaöccsét, a. hatesz­tendős Pistit, gyönyörködik benne egy ideig, majd kije­lenti: , — Szakasztott olyan a hom­loka, mint szegény megboldo­gult Jenő bácsié volt! Nézzé­tek ezeket a dudorokat. Jobb­ról is, balról is! Ez egy mate­matikus koponyája, akár hi­szitek, akár nem! Az a híres Gauss lehetett ilyen kicsi ko­rában, meg a két Bolyai és Jenő bácsi, ha el nem esik Isonzónál! Tusi néni látnoki szava után az egész család más szemmel nézi Pistit, mint azelőtt. Nap­közben többször is áhitatos ■ csodálattal szemlélik a dudo- i rókát. Ez a fiú tudós lesz, hírt t és dicsőséget szerez a Kufcsák ■ névnek! És miközben Pisti Ist- : vánná cseperedik, a Kufcsák­■ família, semmi áldozattól visz- sza nem riadva, mint ezer­■ lóerős mozdony, úgy tolja a ■ matematikus pályára, amihez ■ pedig szegénynek sem tehetsé­■ gc, sem kedve, semmiféle adott­■ sága nincsen. A dudorain kí­■ vül. Géplakatosnak menne a ! legszívesebben, vagy műsze­■ résznek, de mukkani sem mer, : hiszen tőle várja az egész ki- : terjedt rokonság, hogy Eukli­dészt és Einsteint még tovább i fejlessze. Hát kínlódik az elő- '■ készítőn, verejtékezve magol • és hősiesen elvérzik az egye- i térni felvételin...

Next

/
Thumbnails
Contents