Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

Jobb lesz a sör 600 millió koronadugó évente — 21 ezer dollár import-megtakarítás — 1,5 millió forintos beruházás A kutya, meg ami a nyakában van:-..: Az egyik intézményünk irodájában já- M rok. Szívesen fogadnak, hellyel kínál­nak. Alig beszélgetünk néhány szót, amikor egy játékkutyát pillantok meg az asztalon. Egy kutyát, amelyik orvként egy cédulácskát visel a nyakában. A cédulán ilyesmi felírás: Ne tarts fel feleslegesen, mert az idő pénz _ Az idő csakugyan pénz, de azért ez a ku­tyaeset mégis gondolatokat támaszt az em­berben. Eszembe jut az az idős parasztasszony, aki két nappal ezelőtt már-már könnyezve szo­rongatta kezében papírjait, mert nem tudták neki megmondani, hogy melyik irodában ír­ják majd át a fia Trabantját. — Tetszik tudni, a fiam nem tud bejönni. Két helyre is benyitottam, de azt mondták, nem rájuk tartozik. Mondom, mutassák meg, hová menjek? — Nem érünk rá, mamám, magával baj­lódni — ezt mondták... Az egyik vidéki iskola igazgatója meséli a történetet: A VI. osztályban felfeszítették a katedra fiókját és elloptak onnan 10 forintot. Az osz­tályfőnök nyomozott, kereste a tettest, végül kiderült, hogy a pénzt az egyik fiú lopta el. Behívatta a gyerek apját, aki miután végig­hallgatta a tanárt, kijelentette: „Nem érek rá ilyen apró ügyekkel foglalkozni. Van az em­bernek elég baja, minek zaklatják ilyen je­lentéktelen dolgokkal...” És távozóban hanyagul egy „húszast” do­bott a katedrára. A pétervásári járás egyik termelőszövet­kezetének Irodájában üldögélünk az elnök­kel. Komoly, nagy események kerülnek szó­ba. Traktort vásárolnak, építkeznek, százéi rekre menő költséggel. Közben bekopog egy férfi. Megáll az ajtó előtt, és mondani kezdi, hogy feltétlenül fogatra lenne szüksége, mi­vel a fáját kellene az erdőről hazahozni. Az elnök türelmetlenül vág közbe: — Józsi bátyám! Nem látja, hogy televaíS az ember munkával, bajjal. Korán jött a ta­vasz, vetni is kellene, mondja meg hát, az is­ten szerelmére, ki tud most a maga apró ügyeivel törődni? Fél óra múlva ezzel az emberrel a laká: sán találkozom. Magába roskadva ül az asztal mellett. Káromkodik, éktelenül szidja a veze­tőséget és kijelenti, hogy tájára sem megy többé a szövetkezetnek. ★ Kis ügyek! Vannak-e egyáltalán kis ügyele? Emberi ügyek vannak csak, amelyek önma: gukban lehet hogy kicsinek látszanak, de óriásokká nőhetnek, ha nem kellő időben, és nem megfelelően foglalkoznak velük. Külö­nösen jó ezt tudniuk azoknak, akikre veze-* tést bíztak, akiktől beosztottjaik megértést* türelmes meghallgatást, emberséget várnak! A kutya nyakában levő írásnak kétségtől lenül igaza van. A felesleges fecsegés valóban időpazarlás, de az emberi ügyektől nem sza­bad sajnálni az időt, mert nincsenek kis ügyek, csak kis türelmű, érzéketlen emberek, akik az aprónak látszó dolgok mögött nena képesek észrevenni az Embert <— szalay —* Nehéz órák a Hanyi-érnél Háromórás út az iszapban — Az árvizesek elhárították a veszély! ELET AZ ÜVEGEK ALATT ♦ A napsütés egy hónap előnyt jelent ♦ Félmillió saláta kerül piacra ♦ A zöldségtermelők és a MÉK kapcsolata 2056 vagon burgonya és zöld­ségféle szerződéskötésünk van. Tervünket közepes termés ese­tében is teljesíteni tudjuk. Gö­rögdinnyéből közel ezer, sárga­dinnyéből kétszáz, zöldborsó­ból félezer, uborkából 650, zöldbabból, paprikából, para­dicsomból ezer hold a szerző­désben lekötött terület. —• A PALÄNTA nevelési időszaka a bőséges napsütés­ben lerövidült, és már ott tar­tunk, hogy a folyamatos kiül­tetéshez megfelelően nőnek a kis növények, elvetették a pap­rika és a paradicsom magvait. Különösen jó a palántanevelés, az egyéb jellegű felkészülés Erdőtelken, Tenken, Boconá- don és Tarnaörsön. — Tartunk az április végi, május eleji fagyoktól. Ez az időszak egybeesik a kiültetés­sel és ha várni kell, elöreged­nek a palántáink, elveszítjük az egyhónapos előnyt. A kápol­nai Alkotmány Tsz ígér legelő­ször primőrt, április 5—10 kö­zött szállítanak retket, salátát április 10-e körül hoz a hevesi Kossuth, néhány nappal ké­sőbb karalábét az erdőtelki Űj Élet Tsz. Május közepén beérik a zöldborsó is. Több és jobb primőr lesz az idén, mert az üvegfelületeket jobban kihasz­nálják. A palántanevelők utó- hasznosítása kétszeresé lesz a tavalyinak. A kirendeltség épületét tata­rozzák, javítanak és kiegészí­tik a berendezéseket, hogy az idényre felkészülve várják az idei év legfrissebb mezőgazda- sági termékeit. Nagy a készülődés a MÉK gyöngyösi kirendeltségén is, ahol a hűtőház végleges szere­lése folyik. A kirendeltség ve­zetője a szerződéskötések alap­ján elegendő árura számít. — Tavaly még március vé­gén is vetettek magot a kerté­szetekben, most csak elvétve található lemaradás. Legfőbb eredménynek tartjuk, hogy a palánták kétharmad része tűz­delve lesz. A kiültetés után a növénynek nem kell átállnia, hanem a tápkockában koráb­ban hozza a termesét. — Salátát már a hónap vé­gén szállítani fog a gyöngyös­halászi Győzelem Tsz. Három- százezer fej salátára számí­tunk, valamivel később a gyön­gyösi Dimitrov jelentkezik majd százezer darabbal. Ápri­lis végén szabadföldi zöldhagy­mát kapunk a ludasi szövetke­zettől, hatvanezer csomót ígér­nek. AZ EDDIGI tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hozzáértő, alapos munkát végeznek a ker­tészetekben, a szerződéskötések is jó eredménnyel kecsegtet­nek. A műút mellett tükrözik a napfényt a gyöngyöshalászi kertészet melegágyi üvegabla­kai. Háromszázezer fej salátát nevelnek, többet, mint az egri hajtatóház, a gyöngyösi Dimit­rov és a hatvani Lenin Tsz együttesen. Hovanetz Pál főmezőgazdász- szal járjuk a négymilliós beru­házással épült telepet. A kere­tes üvegek alatt zölden pompá­zó salátapalánták élednek. Minden üvegfelületet kihasz­náltak, mindenüvé kiültették a szépen fejlett palántákat. Az utójának házilag készítettek hollandi ágyakat. Attól függ, a versenyt ki nyeri; félmilliót, vagy akár egymillió forintot is hozhat a kertészetnek a pri­mőr. Az elsőnek kiültetett sa­láták között már van olyan, amilyet tálalni lehetne az ebéd­hez. A hat—nyolc dekás súlyt várják, és kezdik az értékesí­tést. Március végén vinni kell, azért is, mert kell a hely a paprikának. A hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet az utolsó állomás. Ez a szövetkezet az idén is leg­alább ötmillió forint értékű árut ad el a MÉK-nek. Tápkockázva, nagyon előre­haladott állapotban láttuk a palántákat. A karalábékon már megkezdődött a gumósodás, a hajtatóházban a paradicsom illata terjengett. A kertészek azt mondták, ők szállítják majd az első salátát piacra, paprikájuk május 5-re, paradi­csomuk május közepére beérik. Várjuk. A MÉK jó árat ígér, kedvező feltételeket ajánl, és megtesz mindent, hogy a ter­melő gazdaságosan állítsa elő a termékeket, és a fogyasztóhoz késedelem nélkül, a legköze­lebbi úton eljusson a vitamin­ban gazdag saláta, retek, kara­lábé, uborka, paprika, paradi­csom ... AZ ELŐIRÁNYZOTT több mint hétezer holdról 4300 va­gon árut vár idén a MÉK. A tapasztalatok szerint a terme­lőkön nem múlik az idei zöld­ség- és burgonyaellátás, nem lesz hiány a gyümölcsben, amelyre most kezdték meg a szerződéskötéseket. Pilisy Elemér Ez is panasz Már akasztófahumornak tű­nik, annyit emlegetik Gyön- gyösön évek óta, hogy ezer jo­gos lakásigénylőt tartanak nyilván. Sehogyse akar fogyni a számuk. És akkor megjelenik a váro­si tanács elnökének helyiségé­ben egy középkorú asszony. — Segítsenek rajtam, kérem! — Miről van szó? — Másik lakást szeretnék. — Most hol lakik? — A negyedik emeleten. Na­gyon sok az a négy emelet. — Mikor kapta ezt a lakást? — Az elmúlt nyáron. Két szoba, komfort. Sajnos, a fér­jem nemrég meghalt, nincs aki a szenet felvigye a negyedik emeletre. Sok a lépcső. Mit mondjunk? Bizony, sok az a lépcső a négy emeleten át. De hányán vállalnák ezt r. ne­hézséget? Milyen jó lenne, ha Gyöngyösön ez volna a legsú­lyosabb lakásügyi panasz! Ugye, milyen relatív min­den? (-ár) UßniUtüi>, 3 1866. március 10., csütörtök szintjén elfér a láncüzem, az emeleten a jelentősen növelt koronadugó-gyártás. Sőt, a do­bozüzemet is ide költöztetik. Mintegy 60 gépet kivonhattak a termelésből, ezek egy részét más KGM-vállalatnak adták át, a megmaradtakkal és főleg az angol automata géppel ol­csóbban dolgozhatnak. Mi lesz a felszabadult épü­lettömbbel? Készen áll a to­vábbi 300 milliós tubus gyár­tására és külön nyereség, hogy nem kell új üzemet épí­teni. Célprémium plafon nélkül A koronadugó-gyártás auto­matizálása csak egy a sok műszaki fejlesztési feladatból. Ez tulajdonképpen nem is sze­repel az idei tervekben, ennek sikerére ma már biztosan szá­mítanak Sírokban. A második negyedévben megvalósul, az új automata géppel dolgoznak. Persze, a régebbiekkel is, mert az új mellett azokra is szükség van. Az idei műszaki fejlesztési tevékben 15 téma szerepel és több célfeladatot tűztek kL Mind fontos és sür­gős! Mit kapnak a megvalósítók? Például Reményi József, a mű­szaki fejlesztési osztály veze­tője ötezer forintot, ha mind a 15 célkitűzés megvalósul. De búcsúzhat az ötezer forinttól, ha két feladat nem sikerül. Hogyan kaphat többet? Ha a kitűzött határidőnél hamarabb megoldják a feladatot, akkor havonként 500 forint külön ju­talom jár. Jelentékeny össze­geket tűztek ki Sírokban cél­prémiumként is. Nem, nem herdálják a pénzt. A műszaki fejlesztésért vagy a célprémiumként kifizetett összegek többszörösen megté­rülnek a gyárnak és a nép­gazdaságnak is. Ezért mondták ki a Mátravidéki Fémművek­ben, hogy a műszaki premizá­lásban nincs plafon. Dr. Fazekas László elevísiős encia Hevesen Televízió népművelési adásai­nak igazgatója pedig Kétéves a magyar Iskolatelevízió cím­mel előadást tart. Ezt követően a részvevők az Iskolatelevízió­val kapcsolatos tapasztalatokat beszélik meg. A konferenciára a szomszéd megyék képviselőit és az Iskolatelevízió munka­társait is meghívták. cenként 500, óránként 30 000 és évenként 180 millió darab koronadugót termel. Nem kell hozzá parafa, a műanyag job­ban, higiénikusabban tömít és 15 munkást lehet megtakarí­tani. Igaz, a műanyag ma még importáru, de a parafa és a műanyag árkülönbözeteként évi 21 000 dollárt lehet meg­takarítani és 14 hónap alatt megtérül a beruházás. De miből, hogyan tudták megvásárolni a 25 000 dollár értékű angol automata gépet? • « Összefogott os élelmiszer* és a vasipar Az élelmiszeriparnak érde­ke, hogy jobb legyen a sör és az üdítő ital minősége, biz­tonságosabban és tovább tud­ják tárolni, a sirokiak pedig minő nagyobb tömegű gyár­tást szeretnének — korszerűen és gazdaságosan. Sikerült a megállapodás; az élelmiszer- ipar a devizát, a vasipar pedig a pénzfedezetet adja. Miből, hogyan gazdálkodjak ki a másfél milliós beruházást? Az importanyag- és a lét­szám-megtakarításról már szóltunk. De átszervezték a 4-es és az 5-ös üzemet Eddig a 4-es üzemből háromszori át­rakással húzták, cipelték az árut Géptől az üzemi raktár­ba, onnan kocsira, majd a nagy raktárba és vagonba, mintegy 500 méter távolságra vándorolt az áru. Közben mennyi sérült meft mennyi vált selejttéi Es a felesleges szállítás nemcsak temérdek pénzbe ás energiába került, hanem emberéletet is követelt. Bizony, ha már tavaly is szál­lítószalagon és csúzdán ment volna az áru a géptől közvet­lenül a raktárba, akkor Káló János ma is élne, a hét gye­rek nem vesztette volna el édesapját a gyár pedig az él­üzem címet és a vele járó je­lentős összegű jutalmat Az automatizálás, a techno­lógiád módosítások lehetővé tet­ték, hogy az 5-ös üzem föld­Mo: Iskolait járási konfer A Hevesi Járási Tanács mű­velődésügyi osztálya és az Eg­ri Tanárképző Főiskola neve­léstudományi tanszéke ma rendezi meg a Hevesi I-es szá­mú Általános Iskolában a já­rási iskolatelevíziós konferen­ciát, amelynek keretében Kiss Józsefné tanítónő bemutató órát Sándor György, a Magyar X Mátravidéki Fémművek­ben esküsznek rá, hogy az üveg« sör a nyáron jobb lesz. Igen, finomabb lesz, még ak­kor is, ha a sörgyárak ugyan­olyan minőséget palackoznak, mint az elmúlt években — mondta Rózsa László igazgató és Krisztián István üzemve­zető. Megkérdeztem, hogy mi a garancia erre; — Az, hogy mi is szeretjük a sört — válaszolták. Először tréfának tűnt, hogy a siroki vasasok akarják megjavítani a sör és az üdítő italok minősé­gét Hogyan? — Egy kis aprósággal, vagy ha tetszik, korszerű és világ­színvonalon álló műszaki fej­lesztéssel — kezdték a magya­rázatot és az asztalra tettek két koronadugót Mi az a korocadugó? Köz­nyelven kupaknak hívjuk azt a kis alumínium apróságot amit a sörösüveg felbontása után eldobunk. Ebből évente közel 400 millió darabot gyár­tottak Sírokban, hagyományos módon, sok munkával, elavult gépeken. Pesten is csináltak 200 milliót Az ország igénye évi 600 millió koronadugó és a gyártást teljes egészében a Mátravidéki Fémművekre bíz­zák. Persze, csak akkor, ha korszerűen és az eddiginél ol­csóbban tudják gyártani. Japánból érkezett az angol automata gép Filléres áru a koronadugX de 600 millió darab 84 millió forint termelési értéket jelent Sírokban. A gyártáshoz 2000 tonna ónozott lemez és 53 ezer dollár értékű parafa szüksé­ges. Hogyan lehet a jelentős parafaimportot megtakarítani? Mit kell tenni, hogy többé ne kelljen a parafát Budapesten darabolhatni, zsákokban szál­lítani, a ktsz-szel kisipari mó­don feldolgoztatni és főleg ol­csóbb megoldással elérni, hogy jobban zárjanak a kupakok? Ezek a célkitűzések szerepel­nek a Mátravidéki Fémművek műszaki fejlesztési terveiben. A megoldás már megvan — újságolták a gyár műszaki ve­zet« és büszkén mutatták az angol automata gépet, amely Japánból érkezett, két dán mérnök szerelte fel és a pró­bát már sikeresen kiállta a sirold gyárban; Japánba be­mutatóra vitték a Darex gyárt­mányú koronadugó-tömítő gé­pet Ez a korszerű berendezés a speciális műanyagot automa­tikusan felviszi a koronadugó belső falára, ott gyűrűt képez és a műanyaggyűrűt besütés- sel a koronadugó belsejéhez rögzíti. Mit tud az űj gép? Per­AZ ÁTLAGOSNÁL koráb­ban kizöldültek a rétek, rü­gyeznek a fák, sok a virág. Ilyen korai tavasszal már rég nem ajándékozott meg ben­nünket a természet. Nem lehet betelni a friss színekkel, a pia­cokon már a primőröket kere­sik az emberek, hogy a szer­vezet vitaminhiányát pótolják. Türelmetlenek vagyunk, azt várjuk, mikor jelenik meg a kirakatokban az első fej salá­ta, azután a karalábé, retek, ' paprika, paradicsom... Az egyhangú téli ételek után vál­tozatosságra vágyunk. Bioló­giailag magyarázható türelmet­lenség ez. ' Hogyan tudják hasznosítani a korai napsütést a kertésze­tekben? Lesz-e ebből koráb­ban friss zöldségféle? — erre kerestünk választ a minap Nagy Bélával, a MÉK termel­tetési és felvásárlási osztályá­nak vezetőjével. Megyei kőr­útunk során az első állomás a káli kirendeltség volt. Az ösz- szes zöldségfélének a felét itt termelik a MÉtc-nek — A felkészülés nagyon jő,' és ha így marad az idő, akkor egy hónap előnyünk lesz. A kirendeltség vezetőjének megnyugtató szavai mögött szorgalmas munka van. A ki- rendeltséghez tartozó hevesi járásban, a füzesabonyi és az egri járás egy részében nagy verseny folyik a termelőszö­vetkezeti kertészek között a szép, erős palántákért és az idővel, a korai primőrért. — Negyezer-háromszáz hold, zekény, Tarnaszentmiklós ét Pély környékéről szállítja a külső vizeket. Tiszasüly és Kisköre között torkollik a TV szába. A hatvan méter széles csatorna azért tartozik a küV vízfőcsatornák közé, mert a magasabban fekvő területelv ről magasvezetéssel szállítja 1« a vizet a nagy vízgyűjtőbe, a Tiszába. Felzúgnak a motorok. Há­rom CSK, valamint DCSK 800-J as, négyegységes úszómű keV di meg a „termelést”. Másod­percenként 5,2 köbméter vizet emelnek át a Tiszába. Hajnalodik, de a rendkívül magas vízállás csökkenése még alig észrevehető. A gépek ésa* emberek azonban pillanatnyi szünet nélkül dolgoznak. Karcagi Gábor főmérnök jókora területet jelöl be a tér­képen: — Ha a víz átszakítja a töl­tés két oldalát, 140 négyzetki­lométer nagyságú terület ko­rülhet veszélybe. Ezeken a ré­szeken zöldellő vetések, frissen szántott földek, tanyai épülő, tek, tsz-majorok találhatók. A kár számottevő lehetne. A két gépészbrigád éjjel­nappal azóta is szünet nélkül dolgozik. Kedden reggel a H<*. nyi külvízfőcsatoma vízmércé­je 779 centiméteres vízállást mutatott a torkolatnál. A „te­tőzés” óta nyolcvanhat centi­métert apadt. A veszély tehát a Császi- és az Orsós-brigád huszonkét főnyi tagjának hősi erőfeszítésével jelentősen eny­hült. Endrész Sándor gyulladnak a reflektorok fé­nyei. — Indulás! — hangzik a vezényszó. A nehéz testű gé­nek, a nagy teljesítményű 3SK- és DCSK-szivattyúk út­nak indulnak. Mintha távol- seleti dzsungelek ingoványá- ban járnánk Lépésről lépésre baladnak csak előre. Minden kilométer száz mérföldnek tű­nik. Az egyik gépjármű lera­gad. Se előre, se hátra nem mozdul. A daruskocsi közelé­be férkőzik. A nagy gépmonst­rumot vastag, aoélkötéllel te­kerik körül. A kocsi motorja Eelbúg, a daru emelőszerkeze­te megfeszül. Centiről centire emelik ki börtönéből a megra­kodott gépjárművet. Sikerült A négyMlaméteres út meg­tétele száraz időben öt—hat perc, most csaknem három óra hosszáig tartott. Az első gép­kocsi a CSK-szivattyúval meg­érkezik a veszélyeztetett pont­ra. Aztán lassan követik őket a többiek. Megfeszített erővel folyik a szerelési munka. A fő­csatornában zavaros víz höm­pölyög. Sodra a főcsatorna két. oldali töltésén rendkívül ve­szélyes helyzetet alakított ki. — Minden perc drága! — közli Karcagi Gábor, a Közép- Tisza vidéki Vízügyi Igazgató­ság főmérnöke. Kezében tér­kép. Rajta számos piros pont; a veszélyeztetett gócok. — A Hanyi-főcsatoma Erdő­telek, Átány, Kömlő, Hevesve­A Közép-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság szolnoki „fő­hadiszállásán” élesen berreg a telefon. A vonal túlsó végén a védelemvezető jelentkezik. — A Hanyi-főcsatornán kri­tikus helyzet alakult ki, gyors segítséget kérek — jelenti iz­gatottan a központi ügyelet­nek. A vízállás március 2-án 865 centiméter, 65 centiméter­rel magasabb, mint a főcsa­torna engedélyezett belső víz­állása. A szakemberek gyorsan in­tézkednek. Riadóztatják a szol­noki, a tiszasülyi gépészbri­gádokat. Nagy teljesítményű szivattyúk, lánctalpas daruk, műhelykocsik indulnak útnak a késő délutáni órákban. Erő­sen szürkül már az idő, ami­kor a Hanyi-főcsatornához ér­nek. A gépeket közvetlenül a csatorna torkolatához kell szál­lítani, ez azonban négy kilo­méterre van a köves úttól. A talaj, amelyet két-három héten keresztül belvíz áztatott, rend­kívül mély, ragadós. Császi Mihály, a szolnoki és Orsós András, a tiszasülyi gépészeti brigád vezetője gyors helyszí­ni szemlét tart, gumicsizmá­juk elmerült a latyaktenger­ben, az iszapos víz már a nad­rágjukat áztatja. — Nehéz órák előtt áTIunkl — állapítják meg egybehang­zóan. Visszaindulnak a köves útra. A műhelykocsikon ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents