Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
A világirodalom megismeréséért (Taksás Imre tudósító): Az elmúlt évben a nagy magyar klasszikusok életével és munkásságával ismerkedtek meg a könyvkedvelő lőrinciek* a könyvtárban rendezett előadássorozaton. Ebben az évben a világirodalom nagyjaival ismerkednek. Az első előadásra ebben & hónapban került sor, — bevezetőben a világirodalom fogai-* mával foglalkoztak. Az előadásokon Balzac, Victor Hugo, Zola, Dickens, Lev Tolsztoj íréh sait elemzik. A'z előadásisorozat végén szellemi vetélkedőt rendeznek majd, s a legjobbakat könyvekkel jutalmazzák. ípjúíiqíjúsl fdLUwiaikífL Telelőn Végre megtalálta az idegen a Fő téren a telefonfülkét. Legalább felhívhatja egyik, régi barátját, az alatt az öt perc alatt, amíg megálltak, és útitársai elfogyasztanak egy feketét. A telefonfülke modem, nyitott, egy lábon álló, műanyag építmény. Színével és alakjával jól illeszkedik a városképibe. Amíg odaér, a hívandó számon töri a fejét, de nem jut az eszébe. Majd kikeresi a telefonkönyvből — gondolja. Igen ám, de hogyan, amikor nincs a fülkében telefonkönyv. Egy tantusz: a tudakozó már mondja is a kívánt számot, másik tantusz: és már beszélhet is a barátjával. Befejezte a beszélgetést és sóhajt. No, ez is sikerült! igaz, hogy dupla áron, de sebaj. Lágyan teszi vissza a kagylót. Ekkor látja, hogy ingének mandzsettáján egy nagy folt éktelenkedik. A telefonfülke asztala fogta be. Úgy látszik, hogy felállítása óta nem takarították ki a fülkét. Ezzel szolgáltat Gyöngyös emléket a telefonálóknak ... ke-fe Tanulnak a hevesi járás asszonyai A hevesi járás művelődési programjának szerves része a nőtanács kulturális munkája. A járási nőtanács különböző szervek, bizottságok — járási TIT, községi művelődési otthonigazgatók — segítségével szervezi a községekben a legkülönbözőbb előadásokat, amelyek az asszonyok általános műveltségét emelik. Egyetlen est programja is tükrözi ezt a munkát. Február 28. Ezen a napon a járás kilenc községében vettek részt az asszonyok a művelődési körök, szaktanfolyamok foglalkozásain. Boconádoo dr. Molnár József, az Egri Tanárképző Főiskola történelmi tanszékének tanára tartott előadást ezen az estén az asszonyoknak a hazaszeretetre nevelésről. Az előadással bővült az asszonyok ismeretköre és igen hasznos segítséget kaptak ahhoz, hogy gyermekeiket a haza szerete- tére nevelhessék. Erdőtelken Bogár Lászlóné, a járási nőtanács titkára a nőkongresszusról számolt be. Ismertette, hogy ma kétmillió nő vesz részt a gazdasági építőmunkában — ez a szám az összes keresők 38 százaléka. Beszélt az asszonyok problémáiról, arról, hogy a társadalomnak nagyobb segítséget kell nyújtania a gyermekeket nevelő dolgozó nőnek. A megyei tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője, Pöltl József, Tarna- zsadánybam, a „Gödör” cigány lakosságának tartott előadást, A cigányság kulturális fel- emelkedésének kérdései címmel. Az előadáson részt vevő 40 cigányasszonynak igen nagy része van abban, hogy a gyerekek rendszeresebben járnak Áprilistól új bérezés az építőiparban iskolába és vannak már, akik igyekeznek megszabadulni az egészségtelen lakásokból, a káros hagyományoktól. Grúz János Támamérára látogatott el ezen az estén, hogy a családi és az iskolai nevelés összhangjáról beszélgessen az előadáson részt vevő asszonyokkal. A nevelés problémáiról beszélt, arról, hogy figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, szellemi és fizikai képességeit, lelki alkatát, vér- mérsékletét, érdeklődési körét. A tanárképző főiskola történelemtanára, dr. Nagy József, a tenki asszonyoknak a nacionalizmus fogalmáról tartott előadást. Közérthetően mondta el a nacionalizmus kialakulásának kérdéseivel, fejlődésével kapcsolatos problémákat Mindez egyetlen est története. Ezen az egyetlen estén 320 asszony hallgatott különböző előadásokat, amelyek világnézetük helyes formálásához, gyermekük neveléséhez adott segítséget Godó Ferencné Aa Építésügyi Minisztérium és a tanácsi építőipar tíz vállalata kísérletként az új alap- órabérezésre tért át a múlt év második felétől. A kísérlet jó eredménnyel járt Általában emelkedett a termelékenység, javult a munkaidő kihasználása és csökkent a munkaerővándorlás a kísérletbe bevont munkahelyeken. Ezért áprilisi, vagy legkésőbb május elsejétől már valamennyi ÉM és Tanácsi Építőipari Vállalat, továbbá a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium építőipara is áttér az újfajta bérezésre. Az új módszer lényege az, hogy az építőipar hat munkakategóriájában a teljesítmé- nyes alapórabér összegét alsó- és felső határértékek között szabják meg. Korábban egy- egy kategórián belül ragaszkodni kellett a megállapított fix alapórabérhez. Ez a merev előírás nem tette lehetővé, hogy a vállalatoknak évente engedélyezett bérfejlesztés arányában változtassanak az alapórabéreken és így növekedjenek a teljesítmények szerint elszámolt keresetek is. A vállalatok túlnyomó részénél tehát jelentős bértartalék keletkezett, amelyet prémiumként, s főleg keresetkiegészítésként fizettek ki a dolgozóknak. Az építőiparban a teljesít- ményes alapórabér az L kategóriában 5—7 forint, a II-ban 5,8—8, a Ill-ban 6,6—9, a ívben 7,50—10, az V-ben 8—11, a VI-ban 9—12 forint lehet. A határértékek figyelembevételével minden vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben és a helyi körülményeknek megfelelően maga állapítja meg a bértételeket. IDŐJÁRÁSI SZÁMVETÉS Mátyás, Gergely: két rossz ember” Budapest megcsinálta a februári időjárási egyenlegét. Az ottani feljegyzések azt mutatták, hogy közel 200 éve, 1775- ben volt hasonlóan enyhe o február. Ennek okára lapunkban már rámutattunk. Most összegezzük mi is Egerre vonatkoztatva a februári viszonyokat. Február első öt napja télies jellegű volt, ékkor az átlag mínusz 1 C fok körül mozgott 6-án történt a fordulat eS>' meleg délnyugati légáramlás hozta el az enyhülést. Az egyes februári napok középhőmérséklete meghaladta a 3 fokot, elég egyenletesen emelkedett február 22-ig, amikor a napi átlag a 11 fok határáig szökött fel. A havi maximumot is ekkor észlelték Egerben: 16,4 fokot. Rátette a koronát az emlékezetes nyári zivatar. Egy hideg, esős front lehűtöt- te kissé a levegőt, de e megtorpanás után ismét tavaszias, napfényes napok következtek. 1A hónap utolsó két napján is 9 fok felett volt az átlag. Ösz- szegezve a február napi középértékeit, egy igen magas átlag: 5,3 fok adódott, amihez hasonlót az 1901-től nyilvántartott egri feljegyzések nem tudnak felmutatni. A februári 50 éves törzsértékünk (sokévi átlag) csak 0,1 fok, így is 5,2 fokkal haladtuk ezt is felül Tehát ez szabályos márciusi időszaknak illett be, ugyanis a márciusi átlag kereken 5 fok. Mivel kecsegtet március első fele? 12-én lesz Gergely napja, vari alapja annak a megfigyelésnek, hogy e tájon egy-egy rohammal visszatér a tél? Ha ezen időtájban hószállingózás akad, erre azt mondja a népi regula: „Gergely megrázta a szakállát.” Március első hete csendes, derült időt hozott, ugyanis Közép-Európát magas légnyomású légtömeg ülte meg, Napos idő, derült éjszakákkal, fgy jöhetett létre a kisugárzás, éjjeli lehűlés. Például 7-én reggel az Északi-Középhegység vidéken fagyokat észleltek. A talaj mentén Egerben mínusz 6 fokot jeleztek, egyedül a Ferihegy szárnyalta túl, ahol mínusz 7 fokot észleltek. Ez a hideg itt képződött hazánkban és nem északról szivárgott ide. Jelenleg Észak-Európában több felé havazik. E hét végén eldől, hogy egy földközi-tengeri ciklonmag küld-e enyhe esőt, vagy Skandinávia felől tör be egy hidegfront, s akkor igaza lehet Gergelynek. ÍZ.) Luxusa utó buszok a MAVAUT nemzetközi járatain A KPM Autóközlekedési Ve- goszláv és osztrák autöközle* zérigazgatóság vezetői megbeszéléseket folytattak a jukedés képviselőivel és tárgyalásaik eredményeként újabb nemzetközi járatokat indít a MÁVAUT. A Budapest—Becs vonalon március 5-től június 6-ig két járatpár közlekedik, mégpedig Budapestről kedden és vasárnap, Bécsből szerdán és szombaton. A múlt évben Budapest—* Belgrád között közlekedtek autóbuszok. Ehelyett az idén május 15-től szeptember 30-ig Budapest—Noviszád között szállítják az utasokat Május elsejétől Rédics—Lenti—Lete- nye—Cakovec—Lendva—Murs- ka—Sobota viszonylatban is rendszeresen járnak autóbuszok, s a tervek szerint Szeged—Subotica között is naponta közlekedik busz. A MÁVAUT a hosszabb tá>* vú nemzetközi járatokon luxuskocsikat közlekedtet, hogy az utasok kényelmesen tölí- hessék az utazási időt. (MTI) A szarvaskői 60 fős kis iskolában is új oktatási módszer bevezetésével kísérleteznek. Kabinetoktatási rendszert vezettek be, ahol a kémia-, fizika- és biológiaórákat teljesen külön tanteremben tartják. Így a tanulók is jobban megérthetik egy-egy óra anyagát. A korábbi oktatási forma, az összevont osztályokban egyszerre két- vagy háromféle tantárgy tanítása elvonta a tanulók figyelmét. Képünk az élővilág-órán készült: előadó Tamásfalvi Aladár, az iskola igazgatőja. (Foto: Kiss Béla) 2L Csalit, horgászbotot, hátizsákot, mindent a sorsára hagyott És Kati elöl, ő megbűvölten », nyomában, már a pallón is voltak, hogy reccs-ropp-loccs — néhány óvatos lépés után hanyatt-homlok a vízbe szakadjanak. Szerencsére a tó nem volt mély, csak szörnyen iszapos. Laci derékig, Kati nyakig süllyedt bele. És hogy mire gondoltak közben? Kati pirult: —• Szégyen! Ezzel a híddal is jól levizsgáztunk. Laci ellenben ujjongott: —. Szerencsém lesz! ITar1966. március 9., szerda madszor is megfürödtem érte! Mármint Katiért tudniillik. Holott a fürdésben nem a balszerencse, nem is a korhadt palló, de hála egy ihletett pillanatának — az öreg Bársony volt a ludas. Eredetileg úgy okoskodott, azt a heccet kombinálta ki, hogy a mit sem sejtő Katival — mint valami horgászni érkezett fő-fő városi kartársat — vacsorára hívatja meg Lacit. Ügy ám, de mint az események irányítója és suttyomban figyelő tanúja mit hallott meg, amidőn ő egy bokorban kuksolt, Takó és Laci pedig éppen a szigetre volt átkelőben? — Ezt a pallót csak minden cigányeszteridőben használjuk — mondta Takó. — Valahogy vízbe ne bukfencezzék itt nekem. És ha belebukfencezik? Ha ráadásul a szintén gyanútlan Katival együtt bukfencezik bele..;? Ez volt a küszöb, az ihlet küszöbe, amelyen átlépve nyomban egy ruhacserés — tehát vetkőző és kompromittáló — jelenet képzett meg az öreg Bársony lelki szemei előtt. Persze, hogy tüstént ellódult onnét; egyenesen az istállók mögé, egy pudvás, szúette pallóért lódult, majd Katit a fő-fő kartársért küldve újból lesbe állt. Hogy minő sikerrel láthattuk. A reccsenés, loccsanás és lubickolás hallatára táncolt egyet, a tenyerét is összedörzsölte, majd ismét futásnak eredt. Ezúttal mint félig-meddig hatósági személyt, Takó Illést mozgósította és Hegymegi Mátét, a szövetkezet vénségesen vén éjjeliőrét is. Az utóbbit szolgálati fegyverével, egy ócska flintával egyetemben. Libasorba állította őket, a saját házának ablakai alá settenkedett velük, majd mutató ujját a szájára illesztve csendet parancsolt, és valósággal a zsalugáter keskenyen világító résére tapadt. És nem hiába. De nem ám, a jóreggelét, mert elkövetkezett a pillanat, amidőn az iszapból kimosakodott Laci egy szál ingben és még egy szálabb lenge magyarban tűnt fel odabenn, a vacsorához terített asztal mellett. Még pedig féllábas, szerfölött groteszk táncot járva, mert sehogy se bírt az öreg Bársony ünnepi pantallójába beletalálni. — Most! — adta ki a támadási parancsot odakünn a pan- taló tulajdonosa. — Én elölről, ti meg majd innen, ha szólok. Azzal usgyé, rohamra Samu, a házba rontott. — Mi történik itt? — bömbölte bőszen és a szemét is ugyancsak forgatva. — Kati! Hol vagy, hová bújtál, melyik paplan alá? Iziben ide veled! Megöllek, véged, de ezt a nő- csábászt is kinyírom! Kati tüstént ott volt, a saját szobájából került elő. Ruházata csupán egy hirtelen magára tekert frottír törülköző. —r De apus, de édesapa, hiszen mi... — Egy szót se! — torkolta le az öreg Bársony, mint esze- és becsülete vesztett drámai apa. — Mindent tudok. Te így, ez a ficsur meg... majdnem Úgy. Ez vért kíván. Véri* avagy... elégtételt. Olyan elégtételt, hogy... Most Laci vágott közbe. Vígan, mindent értve, de lázban is, mert a szeme is csaknem kifutott, annyira bámulta Katit. — Ne tessék félni — mondta. — Tudom a kötelességemet — Ezt tanúk előtt is ki meri jelenteni? — így a drámai apa. — Nagyon szívesen . Az öreg Bársony intett. Erre a zsalúk szétvágódtak, és az egyik ablakon Takó, a másikon pedig Hegymegi Máté dugta be a fejét. Az utóbbi flintástoL — Óhaj? Panasz? Kérelem? — nyújtotta tovább az öreg Bársony, de már erősen puk- kadozva. — Nincs. — Nem is lesz? — Reméljük. — Akkor... gilt! — kacagta el magát végre az öreg tréfamester. — Akkor... — hunyorított Katira — mit bőgsz, te csibe? Rajta, hamar egy csókot a vőlegényednek. — De apus...! — mosolyo- dott el Kati is. — Nem látja? Neglizsében vagyunk. — Oppersze! — csapott homlokára győzelemittasan Samu bátyánk. — Akkor pediglen: Kati, te mars ki! Te viszont — fordult a legszélesebb mosolyával Lacihoz — gyerünk, föl azt a nadrágot... fiam. ★ Hát a mesterségek cseréje? Hogy... agyő, kalauzi állási mától fogva a régi szakmáját folytatja, fejőgulyás lesz Csülik Laci? A mesterségek cseréje nem került szóba? Nem tudom. De egy találkozásról beszéd molhatok. A tavasszal otthon, a szülőföldemen jártam, és az egyik szövetkezet rokoni vendége gyanánt különös alakra ügyeltem fel. Az illető sudár, délceg, mustrának való férfipéldány volt» Gumicsizmában és köpenyben feszített. Hófehér, ropogósra keményített orvosi köpenyben. De fejőgulyás létére mégse ez a professzoros köpeny volt rajta a feltűnő, Egy sapka. Egy közönséges, kissé megkopott kalauzsapka. Hogy miért viselte? Talán emlékül. Esetleg — különcködésből. De az is lehetséges, hogy dacból, a felesége bosszantására, aki az üvegházakban parancsnokolt és egy csapat csinosnál csinosabb lánynak volt a brigádvezetője. És igazi szépség is: magyar asszonyban elképzelni se tudok szebbet. A többit találják ki — álmodozzanak, kedves olvasóim. Hiszen e történetet írva magam se tettem mást: a valóság párnáin álmodoztam. (Vége)
