Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
KATIKA ÉL K. Erzsébet 21 éves leányanya a kórházban egy mellékhelyiségben szülte meg gyermekét, majd meg akarta fojtani. A csecsemő azonban egy lélegzetnyi pillanatban felsírt — megmentették. A rendőrség í nyomozást lefolytatta, emberölési kísérlet történt.. A s yennek érett volt, fejlett és Életképes. Születési súlya 3,20 kg, testhossza 52 cm. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint N. Erzsébet teljesen kihordott terhesség után szült. Az akkor még 19 éves lányt a férfi eszköznek használta. Ösztönei eszközéül. Most a legparányibb felelősség sincs benne. „A gyermeket nem ismerem el saját gyermekemnek. A kórházban csak mint vállalati dolgozót látogattam meg.” — K. András építésvezető rendőrségen tett vallomá♦ ♦ ♦ doltabb, ha a tisztább útját választja a szerelemnek, eljuthatott volna-e idáig? Arról gondolkozom, mi történhetett volna, ha nem sír fel életet követelve a világra kívánkozott új élet...? Katika él...! Katika mégis él!? A bíróság még nem döntött HOGYAN MARADT TITOKBAN? A h.-hegyi csecsemőotthon helyettes vezetője karján hozza megmutatni a kis pólyást A patyolatfehérségből az élet eleven piro6sága mosolyog rám pufók arccal, kék szemekkel, fekete hajjal. Apró ujjacskáit ökölbe szorítja. Négyhetes elmúlt. Most már ismerni kezdi azokat akiket szüntelen maga körül lát Az anyját i& Nem tud semmit arról, hogy születése pillanatában élete ellen tört két kéz. Nem tud semmit arról, hogy nem akarták, nem kívánták* Az anyja most már azt mondja: — Szeretem, ZZ Az anya magas, nyúlánk, sá- padtfehér az arca. Azután, hogy az igazságügyi orvosszakértő kihallgatta, választott nevet kicsijének: Katalin. Ez a név magyarra fordítva azt jelenti, hogy tiszta. Illő és méltó név az életellenes fogadtatás után. — Szeretem a gyermekemet.. I, — Mióta? — Én mindig szerettem a gyerekeket.. — És miért titkolta él az utolsó pillanatig? — Ezt bosszú lenne elmondani. .. Az orvosszakértőnek azt mondta, hogy nem tudott a terhességéről. A szülés előtt percekkel, másodpercekkel talán, amikor a belgyógyászati osztály vizsgálóasztalán feküdt a doktornőnek vese- és szív- görcsökre panaszkodott, s előtte is letagadta, hogy terhes; s amikor a doktornő rövid időre a laboratóriumba ment, ő a közeli mellékhelyiségben szülte meg a gyermekét. Mindenki előtt eltitkolta terhességét közvetlen munkatársai sem tudtak semmiről; még szobatársnője is meglepődött amikor N. Erzsébet szüléséről hallott — pedig egymás mellett állt az ágyuk a munkásszálláson. — Hogyan maradt titokban a terhessége? — Nem tudom..Z biztosan nem látszott.. Az utolsó napig dolgozott sa a bíróság B. 178/66-06 ügyszámon iktatott pere anyagából. »,FELNEVELEM... DOLGOZNI AKAROK ÉRTE!” N. Erzsébet nyolc osztályt végzett. S utóbb már a technikum második osztályába járt, érettségizni akart Ha nem jön a férfi. Az építésvezető, aki miatt majdnem gyilkossá lett Az orvos ezt állapította meg Erzsébet tettéről: az ilyen esetek gyakran a beszámítha- tatlanság határát súrolják. A szüléssel járó fizikai fájdalom, a félelemérzet tudatbeszűkülést eredményezhet, korlátozhatja az ítélőképességet Van mentsége, de mégsem menthető fel. önmaga is oka, hogy elsodródhatott a tragédiák küszöbéig. Ha meggonaz anya ügyében. Tanúkat hallgat meg, szakértőket, ügyészt és ügyvédet. A férfi, aki maga is hozzájárult ahhoz, hogy majdnem tragédia történt, tanúként áll majd a bíróság elé. A vádlottak padján egyedül a leányanya ül. De ne vágjunk a bírósági tárgyalás elébe... Katika él...! — Hogyan képzeli a sorsát ezután? — Felnevelem... dolgozni fogok érte. És tanulni is akarok, folytatni a technikumot, ahol abbahagytam. A fiatal leányanya most kis- kabátkát horgol Katikának. Meleg gyapjúból. Talán a csöppség sosem tudja meg. mi történt születésekor: erősebben akarta az életet, mint az anyja. Katika él! Néhány másodperces korában erősebb volt, mint az anyja érett fővel, huszonegy évesen. Pataky Dezső jogrosak-e az építtetők panaszai ? Az ÄFTH Heves megyei Felügyelősége szerint: nem .KIFIZETEM...r Egy építkezésen dolgozott. Először kisegítőként alkalmazták, mert fiatalkorú volt, aztán anyagnyilvántartó lett a raktárban. Ismerte már az építésvezetőt korábban, 1961 óta, de közelebbi kapcsolatba csak 1964-ben került a férfival — és 1964-től úgy éltek, mint házastársak. Mikor észrevette rhességét, megmondta a fér- t nak. „Vetesd el, fizetem a költségeket..” — volt a vá- ’asz. N. Erzsébet azonban nem fordult orvoshoz, mert szé- avellte terhességét, és félt az abortusztól is. Titkolta terhességét, titokban akarta megszülni gyermekét is. — Igaz, hogy sosem ígért házasságot a férfi magának? — Nem ígért soha... — Tudta, hogy annak a férfinak már két gyereke van, s hogy másodszor nősült? — Tudtam... — Nem gondolt a következményekre, hogy milyen sorra juthat? — Nem... 4 Mmülsm 1966. március 31., csütörtök Falun és városon egyaránt megnövekedett az építési kedv az utóbbi időben s ezért a telkeket azok célszerű felhasználása miatt, a legtöbb esetben meg kell osztani. Ilyenkor az építkező a megosztási vázrajzot megrendeli az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőségénél. Ha a megrendelés körül nem merülnek fel hiányosságok, másfél hónap alatt megkaphatja a megrendelő azt a vázrajzot, ami nélkül nem tud nekilátni az építkezésnek. Vannak olyan panaszok is, hogy az ÁFTH csak hónapok alatt készíti el ezeket a vázrajzokat, pedig az építkezőnek akkor kell, amikor az OTP-hitel is, az építkezéshez szükséges anyag is, a nyári idény is lehetővé teszi a házépítkezést. Az ideges megrendelők bürokráciát és lassúságot emlegetnek. Ezért látogattuk . meg a Heves megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőséget, hogy választ keressünk a panaszokra, azok okaira, Á közvélemény nem mindig kap helyes tájékoztatást a felügyelőség munkájáról. A lakosság nem ismeri pontosan a felügyelőség feladatkörét és ezért elhamarkodottan ítélkezik. A felügyelőség 110 munkatársa közül mindössze 3—4 szakember foglalkozik a lakossági megosztási vízrajz-igényekkel. Ezeknek az elkészítése nem hatósági, hanem vállalati munka, s ezt csak azért végzi a felügyelőség, mert a megyében erre nincs megfelelő vállalati kapacitás. A másfél hónapos átfutási időt a felügyelőség azonban csak abban az esetben tudja tartani, ha a megrendelők késedelem nélkül csatolják a telekkönyvi szemlét és a járási tanács illetékes szakigazgatási szervének, az építési hatóságnak, vagy a mezőgazdasági osztálynak az elvi engedélyezését. Gyakran előfordul, hogy a felügyelőség kénytelen hosz- szas levelezésbe bonyolódni a megrendelővel, mert az még nem tudja pontosan, mit akar, vagy nem szolgáltatta a megosztási vázrajz elkészítéséhez szükséges adatokat. Ilyenkor bizony hónapokra elhúzódhat a megrendelő igényének a kielégítése, de már nem a felügyelőség hibájából. Lehet a hibán segíteni, de ez nem csak a felügyelőségen múlik. Már az elmúlt évben is fordult a felügyelőség a községi tanácsokhoz olyan tájékoztatás beszerzése miatt, amely a következő évi építkezésekről, telékmegosztási igényekről informálná a felügyelőséget. Ha ugyanis a községek — ismerve a tervezett építkezéseknek csaknem pontos számát — közölnék a felügyelőséggel, kik, hol és mit kívánnak építkezni, ezt a munkát is lehetne tervezni. Jelenleg ez a megosztási vázrajz-igény lökésszerűen és ötletszerűen jelentkezik. A tavaszi és nyári idény rendszerint torlódást hoz, s azt úgy küzdi le a felügyelőség, hogy ilyenkor nyolc-tíz szakembert ráállít erre a munkára. A felügyelőség vezetőjével és vezető munkatársaival való beszélgetés során az a nézet alakult ki, hogy a megrendelők nagy része indokolatlanul türelmetlen. Azt hiszik, hogy a földmérést és nyilvántartást pillanatok alatt el lehet végezni és rajtuk kívül nincs más igény, amelyet a felügyelőségnek halaszthatatlanul ki kell elégítenie. Nem fedi a valóságot, hogy rengeteg panasz érkezik a felügyelőséghez. Évente 700—800 telekmegosztást térképez fel és lát el megosztási vázrajzzal a felügyelőség. Éppen műszaki jellegénél fogva ez a munka minden szempontból nagy pontosságot és körültekintést igényel. Ha a megrendelések mennyiségét vesszük figyelembe és azt, hogy évenkint mindössze mintegy tíz panasz érkezik a felügyelőségre, akkor az intézmény jó munkájáról kell beszámolnunk. A felügyelőség fő feladata más: térképeket készít a népgazdasági igények, a közületek kielégítéséra A közületi megrendelések alapján napra kés» állapotban kell állmok a munkáknak, mert a hiteles és pontos adatokra sokféle szervnek van szüksége. A felügyelőség szervezeti felépítése kizárólag az állami, hatósági feladatok ellátáséra irányul, és csak jobb megoldás híján, szükségből elégíti ki a magánépítkezőket. A közületi igények kielégítése is lehetne gyorsabb és tervszerűbb. Ehhez ugyancsak igényelte és igényli most is a felügyelőség a közületek tervszerű segítségét. Az állami szervek már évekkel előbb, vagy legalábbis a tárgyévet megelőzően ismerik feladataikat. Beütemezhetővé, szervezhetővé akkor válna ez a térképészeti munka, ha a közületi igénylők legalább novemberben megközelítő pontossággal közölnék, mit és hogyan akarnak elvégeztetni a felügyelőséggel a jövő évben. A közületeknél is előfordul az igények pontatlan megfogalmazása, vagy az igényeik módosítására, vagy az igények: óhatatlanul késedelemhez, felesleges munkához és költségekhez vezetnek. Mindenképpen célszerűnek tartják a felügyelőség dolgozói a fokozottabb tervszerűséget. A fejlődéssel lépést kell tartani ebben a munkában is, a felügyelőségnél is. Keresik az utakat és a módozatokat, hogy ennek a fontos térképészeti munkának az átfutási ideje a hatóságok és a lakosság megelégedésére lerövidüljön. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat gyöngyösi kirendeltsége sokszor besegít a felügyelőségnek ebbe a vállalati-műszaki munkába. Ez a lehetőség is egyik mód- ját-megoldását nyújtjhatja a lakosság körében elhangzó* olykor jogos, olykor alaptalan panaszoknak. (farkas} A YIZ nem vált Teljes részletességgel isme- rém egy kedves harmincéves, mosolygós arcú, szőke fiatal- asszony és egy morgásra mindig kész, kedvesnek nem mondható harmincnyolc éves búsa- hajú férj legbelsőbb problémáit. Ismereteimet közvetlenül az említett fiatalasszonytól, Körmöcziné, Farkas Zsókától szereztem, éppen ezért hitelesnek nyilváníthatom. Ha még elmondom, hogy a derék Kör- möczi házaspár egy négyéves kislányt és egy másfél esztendős kisfiút vallhat magáénak, a kis család lényegesebb ismérveit máris az olvasó tudtára adtam. — Az én férjem mentes minden szenvedélytől — magyarázta élénk taglejtéssel Körmöcziné. — Nem iszik, mert sokba kerül; nem kártyázik, mert a kártyán lehet veszíteni; nem kuglizik, mert ha kevés fát talál, a partnereknek fizetendő sörmennyiség alaposan igénybe veszi a pénztárcáját. Annyit már tehát tudtam az eddigiekből is, hogy Körmöczi olyan takarékos és Szenvedélymentes férj, amilyenről egy jóravaló feleség legfeljebb csak álmodhat. — És nőkre sem költ — informált büszke dicsekvéssel az asszony amikor férjének kiváló tulajdonságait ecsetelte. Mi a csudát panaszkodik ez a Körmöcziné? — elmélkedtem amikor ilyen tökéletes férjjel áldotta meg az ég. — E kiváló férji tulajdonságok arra engednek következtetni — jegyeztem meg — hogy Körmöczi rendkívül derék ember, amit épven a feleségnek kell a legjobban megbecsülnie. Körmöcziné Farkas Zsóka közbevágott: ne legyek türelmetlen, eddig csupán férje poFOLDES GYÖRGY : SZfNVEDEiyMENTES FÉRJ zitív vonásait sorolta fel, mert szeretné elkerülni, hogy elfogultnak lássam férjével szemben. Egyébként: a fiataiasz- szony előadó egy kereskedelmi vállalatnál, tehát dolgozó nő, a férje pedig osztályvezető egy másik nagyvállalatnál, tehát dolgozó férfi. — A férjem időnkint kijelenti — informált a továbbiakban Körmöcziné — hogy ő komoly agymunkát végez és szüksége van egy kis kikapcsolódásra. Ennélfogva a két gyerek ellátása, a napközibe, illetve a bölcsődébe való elvitele és hazahozatala kizárólag az én hatáskörömbe tartozik. A férjem a tökéletes kikapcsolódás érdekében a nyári víkend- jeit, szombat déltől vasárnap estig, a Balatonon tölti, ősszel pedig — igaz, csak minden második héten — felrándul a Mátrába, hogy hétfőn reggel frissen és pihenten kezdje meg hivatali munkáját. — Illenék pedig megosztani a gyermeknevelés és háztartás gondjait — szóltam közbe. — Még csak a hét végéről beszéltem eddig — folytatta a fiatalasszony. — A férjem a hét többi napján is főosztályvezetői pozíciójához méltatlannak tartja, hogy a család bármiféle gondjával törődjék, és esténként is gyakran élvezi a kikapcsolódás örömeit: későn jár haza, s nem törődik azzal, hogy friss vacsorával várom és azt vele együtt szeretné a család elfogyasztani. Miután minderről értesültem, Körmöcznié az asszonyok előttem mindmáig érthetetlen belenyugvásával közölte, hogy életének a férje által diktált rendjén már nem tudja magát izgatni, viszont anyagi körülményei kibírhatatlanok. A férje ugyanis megköveteli, hogy minden filléröl, amit elkölt, szabályos könyvelést vezessen, a saját előadói fizetésével és a nagyon szűkre szabott háztartási pénzzel, amit férjétől kap, az utolsó fillérig számoljon el és ha netán megmarad néhány forint, a következő hónapban annyival kevesebbet ad haza a férje. Körmöczi minden tételt ellenőriz és rendszerint kifogásokkal él. Megszabja, hány forintot költhet a gyerekek csokoládéjára. sőt még felesége Bambi-fogvasztását is korlátozza. „Minek kell neked kéthetenként fodrászhoz járni" — kérdezte a legutóbbi kontroll* * * ** * fi Ek* Hí Hí "É* nál amitől Körmöcziné, minti már annyiszor, most is dühro- f hamot kapott. A férj persze 4 DsSZCjótSZOtt G VdCtO nem köteles anyagi ügyeiről * az ellenőrrel számot adni és így helyreáll J az egyensúly a férj-feleség el- ♦ A karácsondi földművesszo- számolási viszonyában. $ vetkezet elnöke azonnali haAz ember azt hinné, hogy ‘tállyal elbocsátotta Forgács ilyen puritán gazdálkodás . Gergelyné presszóvezetőt és eredményeként Körmöczi } Juhász Pál belső ellenőrt. nagy összegű takarékbetéttel t Ez ^v januárjában a föld- rendelkezik. Erről azonban szó * művesszövetkezet elnöke ellen— sincs! Amit megtakarít a csa- . őrző leltárt rendelt el a karéjodon, azt az utolsó fillérig ma- $ csondi presszóban. A munká- gára költi. ^val Juhász Pál belső ellenőr® — Hétszáz forintos import- ! bízta meg. A leltáregyeztetésssövetből szabat magának ru- * nél kiderült, hogy mind a szobái, drága cigarettákat szív, a ♦vetkezet, mind pedig a boltve- feketét, napjában többször is. jjzető példányán számokat javí- csak konyakkal issza, de meg ♦ tottak. Alapos gyanú merült fel. kell hagyni, nem mulat, nem*a presszóvezető és a belső ei- kártyázik, nem kuglizik és t lenőr összejátszására. semmiféle szenvedélye nincs J További vizsgálatokat nen- — ismételte a fiatalasszony egy * deltek el, és kiderítették, hogy kicsit elítélően, de egy kicsit ♦ a már általuk ismert leltár- dicsekedve is. 4 hiányt akarták így eltüntetni. Amikor Körmöcziné meginti Ezek után felülvizsgálták' a hozzákezdett férje pozitív vo- «korábban felvett leltárokat is, násainak a felsorolásához, is- ‘amelyekben ugyancsak találtak mét közbeszóltam: ♦ hibákat.- Csak éppen förtelmeséül Forgács Gergelyné presszósmucig a családjához, de ttU-;v“eto „ tevékenységét ságosan gavallér önmagához az 1966- februári atado — mondtam a fiatalasszonynak tel tárnál is folytatni akarta, és megkérdeztem tőle, hogy 1 csa*c I?as, módszerekkel. Ekkor tulajdonképpen miért keresett u®í?f1,ls . teíarta kijátszani fel. A kedves, mosolygós arcú.'* lettarozo bizottságot, hogy U szőke hajú fiatalasszony így demizsont vízzel toltott meg. válaszolt- Cselekmenyet azonban a lelta„ ’ . ... „ (rozó bizottság idejében félfedTudja, jólesik néha egy a demizsonok felbontása asszonynak, ha kiontheti a után kiderült, hogy a 90 liter szivet Meg akkor is jólesik, »festett & részben f€stetlen víz hogyha olyan igazan ntka.»nem vált likőrré. A presszó szenvedélvmentes férjé van. {vezetőjének mesterkedése megment amilyen az enyem es J hiúsult. akiért a barátnőim irianelnek... ♦ A hamisítások következtében Kedvesen és barátságosan f mintegy 14 463 forintos leltárbúcsúztam a kedves és barát-“hiány keletkezett. A társadal- ságos fiatal asszonykától és Jmi tulajdon sérelmére elköve- arra gondoltam, hogy mi len- * tett sorozatos csalásért és ok- ne vele, ha szeretett férjének j irathamisításért a bíróság előtt méa valamiféle szenvedélye is , felelnek tettükért volna. * (.szabó)