Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

Á kadenciáfól a hangversenydobogóig A RÉGI PANAKOSZTA­HÄZ örök félhomályában élet­re kelnek a hangjegyek. Apró gyerekek, kamaszok és felnőt­tek sietnek hangszerekkel, kot­tákkal be a nagy kapun, vagy az elmúlt percek zenei élmé­nyével gazdagodva ' távoznak az óráról. Immár tizenhárom esztendeje létezik a szép han­gok fellegvára, az Egri Állami Zeneiskola. Pezsgő életét a mu­zsika derűje, a művészet za­vartalan légköre, békéje teszi vonzóvá. A zeneiskola első igazgatója Fógel Elemérné volt, neves ze­nepedagógus, növendékeinek kedves Emmy nénije, aki idestova már a hetvenhez kö­zeledik, ám ma is felbecsül­hetetlen energiával és szívvel tanítja a hegedűjáték titkait. — 48 éve élek már Eger­ben — mondja, s a kedves emlékek fölviÜanak szemében. Melyik volt a legkedvesebb? Amikor a zárkózottnak, mo­gorva embernek hitt egri író­nak, Gárdonyi Gézának ját­szott Abban az Időben rengeteg tapsot aratott Fógel Elemérné a hangversenydobogón, s híre eljutott Gárdonyihoz is, aki — többedmagával — meghívta őt — Gárdonyi nem hitte, hogy egy nő is tud szíwel-lélekkel játszani... Az Ördögtrillát sze­rette volna hallani. Amikor eljátszottam, elővette a kottát, 6 szinte taktusról taktusra „járt”, kérdezgetett. Neki is volt néhány hegedűje, az egyik­re azt mondta, hogy Danko Pistáé. Azzal szórakoztunk, hogy a többiek elfordultak, én meg mindegyik hegedűn ját­szottam, s ők találgatták, hogy most melyiken?... Felejthetet­len élmény volt Nekem adta az Ábel és Eszter című leg­kedvesebb könyvét. GÁRDONYI EZT IRTA az első lapra: „A legigazább, legszebb és legkedvesebb hege­dűművész lánynak.” Fógel Elemémé már több mint ötven esztendeje tanít s nagy segítséget nyújt a zene­iskola három fiatal hegedűta­nárának is. Kitüntetései az igazi elismerés illusztrálói. A zeneiskolának jelenleg 368 növendéke van, 16 tanár­ral. Hegedű, zongora, cselló, magánének, fa- és rézfúvó, ütő­hangszerek, szolfézs és zene- irodalom. .. Ezeket már az iro­dában tudom meg Vajda Lász- lóné igazgatótól — egy kis hangverseny után, amely az irodában volt A többi hivata­los helyiség is délután lassan tanteremmé alakul — jobb hí­ján. A „jobb” a felső szerve­ken múlik, s az eddigi legna­gyobb segítség az volt, hogy a zeneiskola megkapta a pincét... Itt tanulnak az ütősök és a rézfúvósok. — Tizenhat tanár foglalko­zik a növendékekkel — mond­ja az igazgatónő. — Zömük fiatal, nemrég került hozzánk. Sőt, hárman közülük itt kezd­ték a zenetanulást, aztán a magasabb iskola, a konzervató­rium elvégzése után most visz- szajöttek hozzánk: Mag Stefá­nia, Halmai Katalin és Lévay Zsolt. A jövőről, a tervekről is esett szó. Két komoly feladat vár az idén a zeneiskolára. Az oktatás, a zene szeretetére és a gyomként irtandó sznobiz­mus elleni nevelés mellett a nagyobb zenei rendezvények lebonyolítása is feladat: az or­szágos kamarazenei fesztivál Egerben és az ugyancsak a me­gyeszékhelyen megrendezendő észak-magyarországi zenekari fesztivál. Az utóbbi új kezde­ményezés, amelyen 11 zenekar vesz részt, köztük a még fia­tal, kissé bizonytalan jövőjű (?) egri szimfonikus zenekar is. — Nem sok kellene hozzá tulajdonképpen — mondja Farkas István karmester —, biztosíték az „életben tartás­hoz” a megyétől vagy város­tól várható maximális támo­gatás. A fiatal karmester aránylag rövid idő alatt már a második egri zenekart vezeti: ő foglal­kozik ugyanis a zeneiskola 21 tagú, neves ifjúsági zenekará­val is, amely tavaly nagy si kert ért el Lengyelországban is, az idén pedig az NDK-ba készül. Milyen szép lenne, ha nemcsak külföldön, de itt a városban is érezné a zeneiskola a megillető helyet. Mert kül­földön már neve van...! Igaz, általános elvként hangoztatott dolog, hogy a művészet akkor művészet, ha akadályokat kell legyőznie, hogy a küzdelem az éltetője. Lehet, hogy van benne valami. De az anyagi gondok­kal való küszködésnek nálunk már nem lenne szabad „aktuá­lis problémaként” léteznie. Hi­szen elég fáradság a közönség megnevelése. Sokkal nagyobb gond, mint az illetékes szerv által biztosítandó, nélkülözhe­tetlen segítség. NEM A ZENEISKOLA veze­tésén múlik, hogy egyszer iga­zi fellegvára legyen az egri intézmény a megye zenei éle­tének Ök mindent megtesz­nek. Elég néhány órát vagy egy hangversenyt meghall­gatni. Több mint élmény. Kátai Gábor JDrágau land ij A VÁDLOTTAK padján csak ketten ültek: a boltvezető, aki elsikkasztotta a raktárkészlet egyharmadát, és a leltáríró, aki segített eltüntetni a hiányt. De nemcsak ők ketten felelősek a közel 400 000 forintos hiányért! A bíróság az ítélet indoklásá­ban is megemlíti: a laza és fe­lületes ellenőrzés lehetőséget adott e nagyarányú sikkasztás­ra ... A szabálytalanságok soroza­tát követték el a szilvásváradi vegyesboltban... A boltvezető, a bevételből vásárolta a lottó- és totószel­vényeket. A pénztáros pedig hetenként átadta a 600—700 fo­rintokat a boltvezetőnek. A pénztárból! Százharmincezer forintot játszott el így a bolt­vezető. A pénztáros hallgatott a szabálytalanságról, a Bél­apátfalva és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői és ellenőrei pedig „nem tapasz­taltak rendellensséget.” A MÉSZÖV kissé megkésett revizori vizsgálata megállapí­totta azt is, hogy az üzletben árusított lottó- és totószelvé­nyek árát nem számolták el a bevételhez, de amikor az OTP- nek fizetni kellett, kiadásba Megtisztelő feladat Egy év munkájáról ég ax új, kísérleti megoldásokról tanárshosoit a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Fmsx küldöttgyűlése Vasárnap tartotta meg a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet küldött- gyűlését, amelyen részt vett Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Vadász József, a városi pártbizottság titkára, Molnár Géza, a városi tanács vb-titkára is. A tanácskozást Molnár Nán­dor, a járási tanács vb-elnök- helyettese, az fmsz igazgató- sági tagja nyitotta meg, majd Csemyánszky Tamás igazgató- sági elnök ismertette a beszá­molót Az elmúlt évben több mint két és fél millió forint tiszta nyereséget ért el a földmű­vesszövetkezet. Legeredménye­sebbnek a kiskereskedelmi üzemág bizonyult, amelynek nyeresége meghaladta az egy­millió forintot. Javult a tagság és a választott vezetőség kap­csolata. Fejlődött az ipari és a vendéglátóipari üzemág forgal­ma, megszilárdult a vagyonvé­delem és megszépültek az üz­letek. A hiányosságok közül a fel- vásárlási terv teljesítésében mutatkozó nagyobb kiesést kell megemlíteni. Ennek egyik oka a rossz időjárás miatti alacsonyabb termésátlag, de a felvásárlók kezdeményező készsége sem volt kielégítő. Szép eredményeket értek el a versenymozgalomban. Az fmsz-ek megyei versenyében a második helyet biztosították. Az egységek közül egy a me­gye, egy másik pedig a járás legjobb egysége címet nyerte el. öt brigád versengett a szo­cialista címért, közülük egy már ötödször jutott ennek bir­tokába. Megszervezték a szórvány­gyümölcsösök betelepítését, a növényvédelmi szolgálatot to­vábbfejlesztették, és kiterjesz­tették a szolgáltatási tevé­kenységüket. Ebben az évben megtisztelő feladatot kell ellátnia a föld- művesszövetkezeteknek. A SZÖVOSZ elnöksége megbízta az új gazdasági mechanizmus kialakításával kapcsolatos kí­sérlettel. Ebben a kísérletben összesen tíz fmsz vesz részt az országban. Jelentősen megnö­vekedett a Gyöngyös és Vidé­ke Körzeti Földművesszövet­kezet önállósága, ezzel együtt a felelőssége is. Lehetővé vált, hogy hét tsz-szel szerződést kössenek az áruk átvételére, ipari üzemektől is közvetlenül vehessenek át termékeket pénzügyi gazdálkodásukban még a vállalkozás kockázatával is élhetnek. Ez a nagyobb önállóság azonban csak a közösség ér­dekeit szolgálhatja, mint ami­lyen a jobb áruellátás, a ter­melési kedv fokozása. Ezért a zöldség- és gyümölcsfelvásár­lás során elért tiszta haszon 30—50 százalékát az év végén visszatérítés címén a tsz-eknek vissza kell fizetni. A nagyobb forgalom elérésére a bérezés­ben is változást hoznak létre. A több személyes boltokban a bérek ötven százaléka alapbér lesz, a másik ötven százalék pedig mozgóbérként használ­ható fel. A kísérlet néhány új vonása is érzékelteti már, hogy a földművesszövetkezetnek eb­ben az évben megnövekedett feladatokkal kell megbirkóz­niuk. Szükség van tehát a vá­lasztott és a függetlenített ve­zetőség, valamint a tagság ak­tívabb, összehangoltabb együtt­működésére. Ezt a követelményt a vitá­ban többen is hangoztatták. A községi küldöttek egy része pedig nemcsak újabb igénye­ket jelentett be, hanem az igények kielégítéséhez a lakos­ság társadalmi munkáját is felajánlották. A küldöttgyűlés munkáját a realitáshoz való ragaszkodás és a felelősség vállalása jelle­mezte. Ezek a vonások egyben a további eredmények elérésé­nek is biztosítékai. (gmf) 1 OOfS március 30-án szü­1 y'7V' letett Gell éri An­dor Endre, az újabb kori ma­gyar irodalom kiemelkedő te­hetségű képviselője. Annyi ma­gyar író pártfogója, Mikes Lajos fedezte fel a Nyugat pá­lyázatán jelentkező fiatal diá­kot, aki egy egészen új színt, új hangot hozott a húszas-har­mincas évek magyar novellisz­tikájába. Óbuda küldötte volt, a nagyváros vonzásában élői, mégis egy kisváros miliőjébe szorult vergődő kisemberek életének hű krónikása. Maga is tucatnyi foglalkozást próbáiig hogy élni tudjon, jól ismerte hát az élet perifériájára hullott egzisztenciákat. Kisiparosok, inasok, téglagyári munkások, cselédek, kelmefestők, hivatal­nokok, ügynökök, rakodómun­kások megszámlálhatatlan so~ kasáeű serege vonul fel no­velláiban, A nagymosoda című regényében. GelJéri Andor End­re legmélyebb emberi-írói él­ménye az ellenforradalmi kor­szak kisembereinek szörnyű megái ázottsága. eltaposottsága volt: az emiatt érzett fájdalom és az alulra kerültek iránti mély emberi részvét, egyiittér- zés munkál írásainak különös fényében vibráló világában. A valóság durva jelenségeit is pcézissé költötte át. de ez nála sohasem 'elöntött mene­Szíre melegével vette körül szegényeit 60 éve született Geiléri Andor Endre 1966. március 30., szerda külést. A valóság és az álmo­dozó-játékos képzelet egymást átvilágító, teremtő ereje jel­lemzi művészetét; Kosztolányi nyomán ezért nevezik őt a tün- déri realizmus képviselőjének. Meseszerűen alakított kompo­zíciói mélyén a nehéz és elva­duló kor elleni humanista tilta­kozás munkál; nem volt haj­landó feladni az ember jogait, így védte a szépséget, az örö­met, a szenvedélyes szerelmet. Szíve melegével vette körül szegényeit, ezzel a tündéri szí­nekben pompázó művészettel ajándékozta meg és emelte fel őket, noha nem eszményítette a’akjait, hanem pontosan és hitelesen tudósított emberi gvengéikről is, mesteri finom­sággal rajzolta meg a ialleme- ket, a gondolkozás, a magatar­tás ezernyi változatát. Hősei összetéveszthetetlenül egyé­niek, érzékletesen elevenek; megannyi ragyogó kis portré, zsánerkép kél Geiléri tolla nyo­mán. Kezdetben kissé a szá­zadelő natura'izmust és roman­tikát vegyítő hangján szál e sorsakról (a korai Rarta Lajos-i próza örökét folytatja ezzel 1 később, a Szomjas inasok című kötetet követő írásaiban kitel­jesedik művészete szürrealista fátyolozottsága, de a negyvenes évekre ez mindinkább egy ma­gas költői szinten tartott rea­lista hanggá nemesedik. Gelló- ri gyakran ösztönösen írt, ön­gyötrő kételkedés közepette al­kotott, de mint az Egy önérzet története címmel már halála után kiadott önéletrajzi regé­nyéből kitűnik, szerette volna az általa megélt világ összefüg­gő, regénvszerű enciklopédiá­ját adni. Erre nem volt lehe­tősége, de — úgy tetszik — a novelláiban ezernyi fényben csillogó kép mégis egésszé tel­jesedik, tehetsége így nyilat­kozhatott meg legtökéleteseb­ben. P elléri nem kapcsolódott ^ közvetlenül a munkás- mozgalom áramába, költői al­katának sajátosságai magyaráz zák, miért nem lépett azok so- ráha, akik a művészi szót az osztályharc katonájaként küld­ték előre. Érzelmeivel, szívé­vel mindig is a felszabadulá­sért küzdők oldalán állt. A har­mincas évek e!e'én írt. novel 'áinaV romantit-us b'se. Tir. t- fűtő a távo’í keleti fórrad: ' mák honáb'’ kés-ni1 munkás lázadoznak r sztrájk fegyveré hez nyúlnak. Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése felett érzett megren­dülése indította arra, hogy az Ukránok kivégzése című novel­lájában ő mondja ki a kor egyik leghangosabb írói szavát a forradalom ügye mellett, méltó párja ez az írás Nagy Lajos 1919. május című elbe­szélésének. Az emberi létükben fenyegetett, emberi önérzetük­ben megsértett, kizsákmányolt szegényeket annyi szeretettel, együttérzéssel láttató Geiléri későbbi írásai a fasizmus elle­ni éles tiltakozást fejezték ki, még akkor is, ha ez a tiltako­zás e különleges művészet fénytörő prizmáján át közvetet­ten jelentkezett csupán. Idilli szépségű írásainak mélyén só­iét és veszedelmes tragédiák rejlenek, életörömmel és vá­gyakkal teli hőseit a halál, a megroppanás, az el veszettség várja; riasztó hirtelenséggel rombol már a rejtélyes, ször­nyű veszély, amelyet oly szug- gesztíven jelenít meg egyik leg- megraea-dóbb késői novellájá­ban. a Villám és esti tűzben.-uAndor Endre é’et- ^ művét erőszakosan le­zárta a halál, a fasiszta kon­centrációs táborok lakójaként még megérte ugyan a felsza­badulást, de a gyilkos kór ha­marosan elpusztította őt, annyi mártír írónk között az egyik 'eenagvobb. legeredetibb te­hetséget. A megalkotott mű Tégis zárt és eírész, közvetlen " * ’vtatácát 'KWö -‘nsplrá'ó ”a íré4: mogta1ál jut- mai irod al­munkban is, így üzen Geiléri a múltból, hogy életműve halha­tatlan az időben — sí — helyezték ezt az összeget. Négy esztendő alatt 170 ezer forintot fizettek be így a szelvénye­kért. DE HOGYAN tudta a bolt­vezető éveken keresztül leplez­ni a hiányt? Nagyon egysze­rűen: meghamisította a leltár­íveket. Az elmúlt öt esztendő­ben hétszer leltároztak a szil­vásváradi vegyesboltban — bi­zonyára nem véletlen, hogy öí alkalommal a boltvezető egyik jó barátja volt a leltáríró. A földművesszövetkezet ellenőrei ezt sem tartották gyanúsnak! De az sem tűnt fel nekik kü­lönösebben, hogy a boltvezető túlzott udvariassággal igyeke­zett megvendégelni az ellen­őröket, sőt a járási központ ke­reskedelmi felügyelője éppen a leltáríró lakását tartotta legal­kalmasabbnak az éjszakai szál­lásra. (?) Éveken keresztül semmit sem vettek észre az ellenőrök. 1964. május 17-én a földművesszö­vetkezet főkönyvelője és ke­reskedelmi osztályvezetője tar­tott ellenőrzést: 7,90 forint hiányt találtak a pénztárban. Semmi mást!... Pedig akkor már az egymillió forintos áru­készlet egyharmada hiányzott! 1965 júliusáig nyugodtan dol­gozhatott a boltvezető. Ekkora MÉSZÖV, egyik ellenőrét — Veres Albertet — küldte leltá­rozni Szilvásváradra. A MÉ­SZÖV ellenőre már felfigyelt azokra az apró „narancshéjak­ra”. amiken később a boltve­zető elcsúszott. „Ragadt” a boltvezető. Esténkint kísérgette az ellenőrt, fizetni akart neki a vendéglőben, s mindenáron meginni a pertut. Aztán gyanús lett a leltáríró is, — ismét a jó barát! —, aki sokszor hallott „rosszul”, de mindig úgy, hogy többet írt, mint amit diktáltak. Az esténkinti zárásnál a bolt­vezető a régi és eddig még min­dig bevált módsaert alkalmaz­ta: az ellenőrrel kiválasztatott egy lakatot, s azzal zárták le a bolt ajtaját. Csakhogy bármi­lyen lakatot is választott az el­lenőr, egy belevaló kulcs már régen a boltvezető zsebében lat­pult. PÉNTEKEN este lezárták aa ajtókat, szombaton és vasárnap a boltvezető kinyitotta, 132 té­telt meghamisított a leltárod, és ezzel 142 ezer forintos hiányt tüntetett el. Egyszerű volt a hamisítás módja is: egy-egy számot írt csupán a leítárívek- re, s így lett 44 darabból 144, 89-ből 589... De az ellenőr már mindé« apróságra felfigyelt. Többek között arra is, hogy hétfőn reg­gelre mintha kissé elmozdult volna az ajtón a ragasztósza* lag... A leltárt felfüggesztették^ megindult a vizsgálat, — majd ítéletet hirdetett a bíróság. A’ boltvezetőt — Harsányi Jánost —, hatévi, a leltárírót — Bahil Mihályt —, hathónapi szabad« ságvesztésre ítélték. ★ Nemcsak ők ketten Selehkseta a közel 400 ezer forintos hiá­nyért! Felelősség terheli a Bél­apátfalva és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőül és ellenőreit is. Nekik más időben fel kellett volna figyel­niük a boltvezető gyanús mes­terkedéseire: többször kellett figyelmeztetni és büntetni is a boltvezetőt, a kétkulcsos rend­szer be nem tartása miatt, és az is feltűnő, hogy mily köny- nyedén vállalta az árukészlet túllépéséért kiszabott több ezer forintnyi kártérítés kifizetését is. A KAR KÖZEL 400 ezer fo­rint. A laza ellenőrzésért sen­ki sem kapott fegyelmi bünte­tést. Reméljük, legalább hasz­nosítják az ügy tanulságát... Érdemes lesz: drága tandíjat fizettünk érte! (márkusz) Az idén is helytállnak az ifjúsági munkacsapatok Évek óta eredményes mun­kát végeznek a füzesabonyi já­rás termelőszövetkezeteiben dolgozó ifjúsági munkacsapa­tok. Ezek a fiatal munkabrigá­dok minden évben rendszere­sen részt vesznek a KISZ által meghirdetett termelési ver­seny-mozgalomban. Jelenleg 38 ifjúsági munka­csapat dolgozik a járás terme­lőszövetkezeteiben, a gépjaví­tó állomás és az állami gazda­ság üzemeiben. A 38 munka­csapat 1500 holdon végzi el a szükséges növénytermesztési, növényápolási feladatokat. Szép vállalásokat tettek a 12 termelőszövetkezeti és a két gépállomási traktorosbrigád tagjai, akik 90 ezer normálhold összes gépi munkájának idő­ben és jó minőségben való el­végzésére tettek vállalást, 90 százalékos üzemanyagfelhasz­nálás mellett. Az állattenyész­tésben dolgozó baromfigondozó ifjúsági munkacsapatok tagjai az elhullási százalék csökken­tésén kívül azt is tervbe vet­ték, hogy az egy kiló hús elő­állításához szükséges abrak­takarmány mennyiségét az el­múlt évhez képest tovább csökkentik. A növénytermesz­tésben dolgozó fiatalok főleg az új módszerek, a vegyszeres gyomirtás és a fejlett agrome- chanikai eljárások alkalmazá­sával kívánják fokozni a ka­pásnövények terméseredmé­nyeit. A járás fiataljai, úttörőcsa­patai és KISZ-szervezetei az idén ötezer hold rét és legelő ápolását, karbantartását vállal­ják. Különösen dicséretes a* újlőrincfalvi fiatalok vállalása, akik az idén, az elmúlt évihez hasonlón 500 hold rét- és le­gelőterület teljes ápolását és növényvédelmét biztosítják. A járás ifjúság munkacsapa­tai között is egyre inkább tért hódít a szocialista brigádmoz­galom. Jelenleg 14 munkacsa­pat 132 taggal nevezett be a. szocialista brigád cím elérésé­ért folyó versenybe. A tavaszi munkák megkez­dése után a füzesabonyi járási KISZ-bizottság rendszeresen értékeli a járás ifjúsági mun­kacsapatainak eredményeit, a verseny állását. Cs. I. A Nóvum áprilisi programja PetSfibányán Költészet és divatbemutató A Novum a petőfibányai if­júsági klub áprilisi műsorprog­ramjában az eseményekről, év­fordulókról megemlékező mű­soroknak szentel különleges fi­gyelmet. Felszabadulásunk 21. évfor­dulóján, április 4-én Évforduló címmel a klub irodalmi köre ad műsort. Április 16 ár iro­dalmi klubestet rendez a kői tészet napja alkalmából — amely Irodalmi presszó című sorozatukban illeszkedik. Meg­emlékeznek Lenin születésé­nek 93. évfordulójáról is, április 22-én, 24-én pedig egész napos rendezvénysorozatot tartanak a gyarmati ifjúság napja alkal­mából. Természetesen az áprilisi programból nem maradhat ki a Bolondos április sem, smely ■gv vidám klubest címe, és a avaszi legújabb divat sem: Tavasz és divat néven táncos divatbemutatóit is rendeznek nőknek, férfiaknak egyaránt. Viszont Csak nőknek — cím­mel — tartanak kozmetikai és hajápolási tanácsadást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents