Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt a szakközépiskola

IMMÄR ÖT ESZTENDEJE,

hogy napvilágot látott az 1961. évi IIL törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. A törvény részletesen szól a középfokú oktatás területén forradalmi változást jelentő szakközépiskoláról, melynek lényegét az alábbiakban fejti ki:

— A szakközépiskola elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket: továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista, világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; és valamely szakmában képesítést nyújt.

— A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát tesz.

— A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít

— A sikeres szakmai képesítő vizsga a tanult szakmában jogszabályban meghatározott munkakörök betöltésére képesít.

Felmerül a kérdés, hogy a törvényben vázolt célok menynyire voltak reálisak, mit mutatnak az elmúlt 4—5 év tapasztalatai.

Elsősorban iskolánk ilyen irányú megfigyelései, de más tapasztalatok alapján is egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a szakközépiskola, ahol a tárgyi és személyi feltételek biztosítva voltak, a hozzáfűzött reményeket mind oktatási, mind pedig nevelési szempontból beváltotta, a törvény helyességét ebben az összefüggésben is igazolta. Az elmúlt években továbbá az is igazolódott, hogy a társadalmi, népgazdasági igényeknek ez a legjobban megfelelő, legéletképesebb iskolatípus. Éppen ezért fordít nagy figyelmet ennek a kérdésnek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1965. évi 24. számú törvény- erejű rendelete, amely így határozza meg a szakközépiskola

fplílflíltfl f •

„A SZAKKÖZÉPISKOLA

korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt. Növendékeit szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré neveli, olyan szakmaielméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal és készséggel látja el, amelyeknek birtokában a képzés irányának megfelelő szakterületen a közvetlen termelőmunkától a részfolyamatok irányításáig terjedő és a külön meghatározott munkakörök feladatainak megoldására képesek, továbbá előkészíti őket felsőfokú továbbtanulásra.”

Az 1965—66-, valamint az 1966—67-es tanév beiskolázásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakközépiskola oktatási-nevelési tartalmát illetően még nem alakult ki helyes kép társadalmunk, a szülők, a tanulók tudatában. Az általános iskolák egy része nem ad megfelelő felvilágosítást, sőt, nem egy jelenség igazolja, hogy helytelen, téves információkkal látják el a szülőket és tanulókat. A jobb elő- menetelű tanulókat főleg a gimnáziumok felé irányítják, mondván, hogy egyedül ez a továbbtanulást biztosító oktatási forma. Nem csoda tehát, hogy a szakközépiskolát illetően számos helytelen nézet terjedt el, melyek közül az alábbiak a legáltalánosabbak:

— a szakközépiskola zsákutcát jelent;

— nem ad megfelelő általános, valamint szakmai képzést és műveltséget;

— következésképpen kizárja a felsőbb fokon történő továbbtanulás lehetőségét;

— a fentiekből fakadóan a tanulmányi szempontból gyengébb előmenetelű tanulók iskolatípusának tartják a szak- középiskolát.

Nem tudom, hogy ezeknek a nézeteknek a képviselői és hangoztatói számoltak-e azzal,

hogy milyen veszéllyel jár a társadalom számára e nézetek elterjedése.

E NÉZETEK KÖZVETVE

vagy közvetlenül a munkásosztály vezető szerepének lebecsüléséhez vezetnek, amely pedig, mint tudvalevő, még a kommunizmus alapjainak lerakása időszakában is megmarad. Nem veszik figyelembe, hogy a szocializmus teljes felépítésén dolgozó társadalmunk már a fejlődés jelenlegi szakaszában is olyan szakmunkásokat igényel, akik az üzemeinkben ma meglevő műszaki viszonyok között is — meg a harmadik évezred küszöbén is! — megállják a helyüket. A szakközépiskolában képzett szakmunkásoknak olyanoknak kell lenniük, akik permanensen képesek új ismeretek elsajátítására, szakmai továbbfejlődésre, akik látják a maguk helyét a társadalmi fejlődés folyamatában, s akik a holnap új követelményeinek eleget tudnak tenni. Ezt a szakképzettségükkel együtt szerzett széles körű általános műveltségük biztosítja.

— Veszélyes azért is, mert eltorzítja a valóságot, a fejlődés irányát, nem veszi figyelembe, hogy a jövőben a műszaki középkáderképzés elsődleges és kizárólagos bázisa a szakközépiskola lesz;

— Továbbá, hogy főleg a szakiránynak megfelelő felsőfokú technikumok és egyetemek egyre inkább építenek a szakközépiskolából kikerülő fiatalokra. A felvételeknél a

szakiránynak megfelelő elméleti és gyakorlati előképzettség nagy előnyt jelent

Illúziókat táplál a továbbtanulást illetően, amikor azt csak a gimnáziumra szűkíti le, holott szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a gimnáziumból is (akárcsak a szakközépiskolából!) a legjobbak tanulhatnak tovább, s ezzel a tizennyolc éves fiatalok egy tekintélyes része minden szakképzettség nélkül találja magát szemben az élettel. Nem is beszélve arról, hogy a katonai sorkötelezettség új rendszere ezt a korhatárt további évekkel kitolhatja;

ILLÚZIÓT KELT AZZAL is,

hogy a gyengébb tanulókat irányítja a szakközépiskolába, holott nyilvánvaló, hogy a kettős tantervi cél (középfokú szakmai képzettség plusz érettségi) elérése csak a hagyományos, a gimnáziumnál jobb tanulmányi eredményű tanulókkal valósítható meg maradéktalanul.

Példaként említem meg, hogy iskolánkban az új tanévben induló egy gimnáziumi osztályra 54 jelentkező van 4,47-es, míg három ipari szakközépiskolai osztályra 67 tanuló 3,96-os, valamint egy erdészeti szakközépiskolai osztályra 39 tanuló 3,91-os tanulmányi átlaggal. Még szembetűnőbb a fentiek igazsága, ha iskolákra lebontva vizsgáljuk a kérdést. Csak az egri általános iskolákból kiragadva nézzük meg és hasonlítsuk össze a jelentkezési megoszlást.

Iskola

Jelentkezési szám

gimnázium ipari erdészeti

szakközépiskola

létsz.

tan. áfl.

létsz.

tan. ált.

létsz.

tan. á

I. sz.

6

4,42

3

3,39

...

n. sz.

7

4,47

5

3,55

—

—

IV. sz.

5

4,55

5

3,61

2

3,:-®

V. sz.

8

4,57

3

3,66

1

3,60

X. sz.

6

4,16

—

—

1

3,00

Ügy gondolom, ehhez az ösz- szehasonlításhoz nem kell különösebb magyarázatot fűznöm.

BÄR NYILVÁNVALÓ, hogy ezek a jelentkezési arányok a technikumi felvételek lezárásával (jövőre ezek az intézmények is szakközépiskolává alakulnak át!) módosulnak, sőt, túljelentkezésre lehet számítani, az elsődleges jelentkezések tapasztalatai, az ebből fakadó általánosítások mégis figyelemre méltóak, elgondolkoztatóak. Annál is inkább, mert itt olyan problémáról van szó, ahol szorosan kapcsolódik a társadalmi és az egyéni érdek, ez szabja meg a teendőket, a feladatokat.

Az a legfontosabb, hogy a jövőben legyen célirányosabb, konkrétabb az irányító szervek és az általános iskolák felvilágosító munkája.

Mi továbbra is szeretettel várjuk az intézetünkbe jelentkezőket. Az érdeklődők csoportos szervezésben megtekinthetik jövő iskolájukat, az ország egyik legjobban és legkorszerűbben felszerelt tanműhelyét és más tárgyi feltételeket, amelyek számukra a legmagasabb szintű képzést biztosítják. De várja az új növendékeket iskolánk tanulóifjúsága, különösen a szakközépiskolások, akik éveken át együtt nőttek iskolájukkal, s két kezük munkájával is segítettek olyanná tenni munkahelyüket, melyre valameny- nyien büszkék vagyunk. Végül, de nem utolsósorban, várják az ifjú szakembereket Eger fejlődő, korszerűsödő üzemei, melyek a jövőben a szakember-utánpótlás fontos bázisaként tekintenek a szakközép- iskolákra.

Sípos István, az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója

EZ EGYSZER nem a Lahocza-hegy méhében rejlő kincsekről lesz szó. Ezt a kincset a ládafia őrizte évtizedek óta. Valamikor fáradt parasztasszonyok öltögettók a mécs pisla fényénél. A szürke hétköznapok elől menekülték színes hímzésekbe öltve a szépre vágyást Írástudatlan, tanulatlan nők, akik formáról és arányokról nem hallottak, mégis ösztönösen eltalálták azokat.

Csipkefinomságú beszövések, játékos kacskaringók, színes kakasok, tulipán, ágas-bogas faág. És ha valaki azt hiszi, hogy a csillagminta valami modem, új dolog, téved. A recski parasztasszonyok horgolótűje alatt évtizedekkel ezelőtt is kerekedett, alakult a formás csillag, hogy dísze legyen a sátor- lepedő szélének, az ünnepi asztalt heborító hatalmas abrosznak.

Ez a tudomány anyáról lányára szállt, évtizedeken át, de már csak a szekrények mélye őrizte, mint anyai örökséget. Innen kerültek elő körülbelül tíz évvel ezelőtt, hogy modern térítőkön, ruhákon éledjenek újjá.

A recski főutcán friss vako- lású ház áll A régi kerítés mögött építkezés nyomai. Tatarozzák a háziipari szövetkezet új székházát. Az egyik szobát már birtokukba vették, a falakat borító polcokon készülő és kész kézimunkák, tíz- és százféle variációja a mintáknak. Az asztalon celofán csomagocskákban térítők kis részlete, könyvjelzőnyi csíkok. Egy-egy darab mindegyikből felkerül a Népi Iparművészeti Tanácshoz, egy a háziipari tsz központjába Hevesre, egy pedig itt marad. Így őrzik meg az utókornak a recski, bodonyi asszonyok örökét.

AKI A MINTÁKAT tíz esztendeje fáradhatatlanul gyűjti, Bárdos Sándomé, a népművészet mestere. Aki értő

Közrend és közbiztonság Gyöngyösön

ügy is mondhatnánk, a szokásos módon szóbeli tájékoztatást kért a Gyöngyösi Városi Pártbizottság a városi—járási rendőrkapitányságtól a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Ennek a tájékoztatónak két lényeges megállapítását érdemes idéznünk.

A közrend és a közbiztonság megnövekedett Gyöngyösön és

NÉMELYIK FEGYELMI TÁRGYALÁSON

— Köszönöm a jóságukat és ígérem, hogy teljesen megváltozom! (Mészáros András rajza)

Szépem /

1 Jlsmism

1966. március 25., péntek

Miután húsz forintnál akkor sem találtam többet a zsebeim- ' ben, miután térdig turkáltam bennük, a helyzethez illő komorsággal indultam el az élet útján, hogy ezt az összeget legalább kerek száz forintra egészítsem ki valemely embertár- < sam jóvoltából. Figyelembe vé- j ve hogy joghurtot akartam vá♦ sárolni és legalább egy pitykét ' a lajbimra. bárki beláthatja,

kölcsön iránti igényem nem mondható túlzásnak, de azt meg lehet állapítani, hogy e kölcsönre ugyanakkor égetően « szükségem volt.

J Érthető örömmel vettem észre a Jó utca sarkán befordulom Pacolait, régi jó barátomat, lakiról tudtam, hogy takarékos

♦ ember, nem olyan hebehurgya

♦ mint én, kétszer is meggondolnia, ha joghurtot akar venni, ♦pitykét pedig egyszerűen nem J vásárol, inkább nem hord la j♦ bit. Pacolai ugyanis, legjobb J tudomásom szerint egy szerény

♦ kisfogyasztású Kozmosz 23 456- ♦ra gyűjt, mert a szomszédnak 4is van már ilyen, s a felesége

emiatt nem hagyja békén.

— Szervusz, egyetlen barátom, Pacolai — lelkendeztem, és rögtön a tárgyra akarván térni, így folytattam... — Te, mond, egyetlen barátom, nem tudnál...

— Jólesik, hogy barátodnak szólitasz — vágott közbe Pacolai és megsímogatta az arcom, majd a váltamra borult és zokogni kezdett...

— De hát mi történt? — hebegtem, mert mindig meghat, ha egy ilyen nagy marha termetű férfi, mint ez a Pacolai. a vállamon kezd sírni, még akkor is, ha közben összeesek a súlya álastt.

— Mi? Ne is kérdezd, úgysem tudsz rajtam segíteni... Olyan rideg, olyan sivár, olyan embertelen és könyörtelen ez a világ, hogy legszívesebben öngyilkos lennék. Igen. Golyó a torkomra, vagy kötelet a fejembe. Hogy mindennek vége legyen. A kiábrándulásnak. A megingathatatlan bizalmatlanságnak az emberek iránt. Nem, ne kérdezd, mi a bajom... Nea járásban az eltelt egy év alatt. Hogy ezt a szintet tartani, sőt fokozni lehessen, egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni.

A két megállapítás látszólag ellentmond egymásnak. Tény, hogy a rendőrség csak a még szélesebb társadalmi segítség igénybevételével tud hatékonyan tevékenykedni a közrend és a közbiztonság megóvásárért Ezért válik szükségessé többek között az önkéntes rendőrök számának növelése és egyben szakmai képzése.

Ha a bűnesetek számát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy Gyöngyösön az ifjúság elleni bűntettek és a társadalmi tulajdon elleni vétségek a leggyakoribbak. Ezek a tények egyben megmutatják azt is, milyen területeken kell az erőfeszítéseket fokozni, a megelőzésre nagyobb gondot fordítani.

A tavaszi idő megérkeztével a járművek, különösen a kerékpárok és a motorkerékpárok eltulajdonítása növekedett meg. A járművek tulajdonosai legtöbbször elősegítik az ilyen bűncselekményt azzal, hogy nem lakatolják le a kerékpárokat. Másik oka a lopások fokozódásának, hogy nincs megőrzőhely például a szakrendelő intézetnél és más, forgalmas közületik, intézmények környékén.

Már most, a munkák megkezdésének időszakában gondolni kell arra is, hogy a nagy összegű beruházás, a visontai külszíni fejtés és hőerőmű fokozottabb védelmet igényel. Nemcsak a rendőri szerveknek kell a beruházás területén a társadalmi tulajdon fölött éberen őrködniük, hanem az ottani gazdasági szerveknek is. Egy ilyen nagy beruházás objektiven is több alkalmat nyújt a különböző bűncselekmények elkövetéséhez.

Az is tény, hogy a városi—járási rendőrkapitányság személyi állománya már most is csak a legnagyobb erőfeszítésekkel képes a feladatait ellátni. Ezért szükségessé válna a személyi állomány növelése. A város és a járás előtt álló ipari beruházások jelentős mértéke is igényli a kapitányság létszámának megerősítését,

A párt-vb megállapította,, hogy a rendőri szervek és a pártbizottság, a tanács, illetve a különböző társadalmi szervek között elég jó kapcsolat létesült, ennek is következménye a közrend és a közbiztonság megerősödése.

tOmt)

hogy csalódjak benned is... Még te, egyedül te tartod bennem az élethez való ragaszkodást ..

Belékapaszkodtam és felálltam.

— Mondjad,. Mond nyugodtan. Bennem bízhatsz. Én ember tudok lenni az embertelenségben is.

— Bízhatok, tényleg bízhatok bened? De ha te is félrevezetsz, ha te sem akarsz segíteni, akkor megyek.„ megyek_. csak megyek, nem is tudom hová? Ide figyelj! — hajolt

közelebb. — Arról van szó, különben kicsi ügy az egész, hogy megjött a kiutalásom a Kozmosz 23 456-ra. Együtt a pénz, mennék az OTP-be, hogy befi- zesem. Akkor veszem észre, hogy a feleségem húsz forintért, ebből a pénzből húsz forintért, marcipánt vett a gyerekeknek. És most hiányzik húsz forintom.

— Mennyi?

— Mondom, húsz forint? És nincs egy ember, aki adna, csak kölcsön, de adna húsz forintot. Szívtelenek, kegyetlenek önzők. Hát érdemes élni ilyen közegben, ügye, hogy nem?

Szó nélkül a zsebembe nyúltam, átadtam az utolsó húszasom, hogy kilegyen Pacolas kétszázötvenezer forintja, s hogy visszanyerje hitét az emberiségben. Pacolai megcsókolt és dalolva, plusz húsz forinttal, plusz visszanyert hittel, eltáncolt az utcán.

Két nap múlva hallottam, amint röhögve mesélte egy társaságban, hogyan szúrt ki velem azzal a trükkel, hogy ő sirt előbb. Megrendült a hitem az emberiségben, elvesztettem a hitem a jövőben... Olyan sivár lett egyszerre minden. De legalább tanultam egy jó trükköt.

Itgri»

kézzel „levarrja" a sárguló vásznakról, vagy a rajzokról: Szabó Erzsébet. Bárdosné már nemcsak összegyűjti a régi hagyományos mintákat, hanem újra tervezi őket, hegy alkalmassá váljanak a mai ízlésnek i megfelelően gyermekruhák, női blúzok díszítésére is. S mutatják is a rózsaszín, Rubrikával díszített gyermekruhát, s a női

• blúzt, amelynek eleje a vőle- gényi ing gazdag hímzését vise, li. És a térítőkét, amelyeken i találkozhat az ember a „gan- ; gák” kakasos hímzésével, az , ingváll-szélek vagdal ásos reme■ keivel.

Átmenteni és megőrizni a ‘ hagyományokat, ez az egyik

■ céljuk. Erre szolgál a parádi

■ palócházhoz hasonló múzeumi ' szoba is. De amíg Párádon az

■ 1800-as évek berendezésével

• találkozunk, itt az 1900-as évek elején használatos bútor, edény

• található majd. A gyűjtést még - az őszön megkezdték. Boross i Mariann, a Népművészeti Múzeum munkatársa, maga járta

t végig az asszonyokkal a régi 1 házakat, megnézték a paliáson : porosodó holmikat. így kerültek elő a nyolcvan évvel ezelőtti edények, kosarak, s a rég

porladozó fazekasmesterek es»répedéAyei.

A közeljövőben három mo- aeológus jön a községbe, s osztályozva, rendszerezve az ös»- szegyűjtött holmikat, megtervezik a palócszoba berendezését.

Természetesen a háziipari szövetkezet munkájának ez csupán egy része. Sok országban keresett cikk a magyar népművészeti munka Legutóbb Németországba szállítottak, de Dánia, Ausztria, Franciaország, sőt Kanada is üzletfelük.

Asszonyok, mintegy kétszázan, recskiek, bodonyi ak, — mát- ramindszenti is van közöttük — bedolgozók. Keresetük inkább csak kiegészítése a háztartási pénznek. Nem is elsősorban ezért dolgoznak, — magáért a kézimunkáért Ez a napi pihenőnk — mondogatják. És öltéseik nyomán újjáélednek az ősi minták. Csoportjukból a népművészet mesterei nőttek ki.

KÉTSZÁZ ÜGYES kezű, dús fantáziájú asszony. Valameny- nyien 30—40 esztendő felett. Fiatal lány, asszony egy sincs közöttük.

Vajon, ha kiöregszenek, csupán emlék marad a recski népművészet?

(Deák Rózsi)

A RECSKI KINCSEK