Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-19 / 66. szám

így látták jónak ... EGY-EGY JÖVENDŐBELI faszobrásszal, villanyszerelő­vel, lakatossal beszélgettünk. Valamennyien a Il-es számú általános iskola végzős tanulói, és valamennyien a szerszámot választották... Kelemen Laci villanyszerelő szeretne lenni..; — Sokat vitáztunk otthon. Két táborra oszlott a csalód. Édesapám és én amellett vol­tunk, hogy iparitanuló-iskolába menjek, villanyszerelő tanuló­nak. Anyu technikumba szere­tett volna küldeni. — Miért a villanyszerelő szakmát választottad? — Édesapám is az, de nem azért. Jó szakmának, biztos szakmának tartom. Az ipar nem tudja nélkülözni az elekt­romosságot, így a villanysze­relőket sem. — Hogy egyezett meg aztán a család? — Én nem vagyok jó tanuló, a 3,5-es eredményem szerin­tem kevés a technikumhoz. Ezt megérttettem édesanyám­mal. — Szóval, nem szeretsz ta­nulni? — Szakmámat nagyon meg­tanulom. Elvégzem én majd a technikumot is. Levelezőn. így terveztem el, így látom jónak. — Nem irigyled azokat, akik tovább tanulnak? — Nem. Nálam sokkal rosz- szabb tanulók is jelentkeztek az osztályunkból gimnáziumba. Mit nyernek vele? Elvégzik a gimnáziumot és nincs semmi szakmájuk. Én három év múl­va már keresek, ók még akkor lesznek negyedévesek. Egy év­vel tehát a pénzben is meg­előzöm őket. De nekik még az érettségi után kell gondolkoz­ni, hogy mit csináljanak, mert az érettségi magában még ke­vés. LIPOVNICZKY Katalin ér­dekes szakmát választott,.. — Igen, faszobrász szeret­nék lenni. Szeretek rajzolni, faragni. Itt volt az iskolában az iparitanuló-iskola igazgató­ja. Nagyon örültem, amikor el­mondta, hogy ez a szakma is indul. Rögtön jelentkeztem. Heten vagyunk testvérek, jó lesz, ha hamar keresek. — Az osztálytársak mit szól­nak a szakmához? — Nem nagyon beszélünk Ilyesmiről. Harmincán va­gyunk az osztályban, ebből csak öten jelentkeztünk szak­munkás-tanulónak. A többiek tovább tanulnak. — Nem szeretnél velük tar­tani? — Én azt mondom, hogy egy szakma ér annyit, mint egy érettségi. Sót, többét. Nem aka­rok irodában dolgozni. Két bátyám is szakmát tanult. Jól keresnek. — Otthon mit szóltak a szakmához? — örültek neki. — A tanulás? — Esti vagy levelező tago­zaton. — Ha keresel, mire költöd a pénzt? — Adok haza is, és szeret­nék szépen öltözködni. — Szerinted megbecsülik úgy a szakmunkásaikat, mint a diplomásokat? — Sokan igen, sokan nem. De szerintem ahhoz közele­dünk, hogy egyformának tart­ják. Tudom, hogy még többen vannak, akik irodára, fehér köpenyre vágynak. Nem baj. Majd megváltozik ez is. Én ak­kor is azt mondom, hogy a szakmunkásokra mindig szük­ség van. Az ember értékét úgy­sem az dönti el, hogy kinek mi a foglalkozása. ’— Szép bútorokat készítesz majd? — Szeretnék. BÄRSONY JÓSKA szobafes­tésre adta a fejét.. — Szüleim jobban szerették volna, ha szellemi munkás le­szek. Eszem ágában sem volt Először is nem vagyok olyan jó tanuló, meg nincs is hoz­zá kedvem. Tessék megnézni, milyen nagy építkezések van­nak. Hát nem jó pálya a szo­bafestő? Amíg építkeznek, szükség van rá. Építkezni pe­dig mindig fognák. — Mondta valaki, hogy szo­bafestő legyél? — Nem modta nekem senki. Én úgy gondoltam, hogy jó less az. Ha időm és kedvem lesz hozzá, estin majd leérettségi­zek. Fő, hogy három év múlva már keresek. Ez nem utolsó szempont. Mikor keresnék én, ha tovább tanulnék? Meg nem is biztos, hogy megkeresem azt a pénzt, mint a szobafes­téssel. Én nem törődöm az­zal, hogy ki hogyan osztályoz­za az embereket Szerintem egy szobafestő is van olyan ember, mint egy orvos, vagy egy mérnök. Hogy nincs olyan finom keze? Nem számít.. Nyári Sanyi lakatos lesz. — Én megmondom őszintéit nekem nincs kedvem tovább tanulni, de jó lakatos szeret­nék lenni és mielőbb pénzt keresni. Azok, akik tovább ta­nulnak, nem biztos, hogy job­ban járnak, mint én. Fogadni merek, hogy sokat fel sem vesznek majd, hiába igyekez­nek. Ha meg leérettségiznek, törhetik a fejüket, hová men­jenek. Biztosan lesz közöttük olyan, aki majd akkor megy lakatosnak. De akkor én már egyéves szakmunkás leszek. — Szereted a gépeket? — Igen. Legalább úgy, minit a lakatosszakmát. Ha majd ta­lálkozót tart egyszer az osz­tály, majd meglátjuk, hogy ki hogyan választott... A SZERSZÁMOT választat­ták. így látták jónak... K X Három óra a szekéren Jó dolog újságírónak Íme három kérvény után meg­kaptam az engedélyt, hogy la- punk tisztelt olvasói számára interjút kérjek Tavasz kisasz- szonytól. A véget érni nem akaró fagyos téli éjszakákon sokszor elképzeltem ezt a tar lálkozást. Tavasz kisasszony... legszívesebben tündérnek ne­vezném, . de ez ellenkezik ma­terialista hitemmel. Különben is az Időjárást Szervező és Programozó Iroda — miután megszüntette az évszakok spontán munkáját és Tavasz kisasszonyt is állományba vet­te— határozatot hozott, hogy a jövőben évszakvezető titulus­sal illendő. Szóval, beszélhetek vele... Igen... Pehelyköny- nyű selyem és tüll borítja majd karcsú alakját, haja mint az ünnepi zászló, meg!eb­ben az enyhe fuvalomban, sze­me csillog, ajka nedvesen és puhán megnyílik és hangjában a rétek sejtelmes susogása, a pacsirták trillája, az újjászüle­tő természet győzelmes hozsan­nája csendül. . — Szabad — hallottam egy érdes, fáradt hangot, amikor ajtaján kopogtattam. — Tavasz tündért... akarom mondani évszakvezető kartárs­nőt keresem — motyogtam a szobában levő lastex nadrágos hölgynek, aki hatalmas terv­rajzok és kimutatások fölé ha­jolt. Rövid hajat viselt, ciga­JjamuKÍ inter jú rettázott és feketéjét konyak­kal hütötte le. — En vagyok... Mi akar?-. Na, bökje kit nem lopom én az időmet... — Izé... egy nyilatkozatot lapunk olvasóinak... most, hogy itt a tavasz előestéje ... néhány biztató szót... — nyö­szörögtem. — Biztató szót? Hát az van Ha ez a maga olvasóinak elég. Kérdezzenl — Szóval, hogy... mikor tetszik jönni... Március 21. hétfőn van. — Na és? Mit gondolnak ma­guk? Azt talán elfelejtik, hogy február végén két hétig helyet­tesítettem Tél kartársat? A túlórát nem fizetik, most csúsztatok! Nem beszélve arról, hogy még nincsenek készen a tervek. — Tervek? Minek ehhez terv? Ez már szinte rutinmun­ka. Évezredek óta azonos fel­adatok: madárcsicsergés, vi­rágzik a mandulafa, a barack, a szilva, a cseresznye és a ko­nyak. Lágy szellő, meleg nap­fény ... Mit kell ezen tervez­ni? — Maga egy idealista pun­csért Mi már véget vetettünk a spontaneitásnak. Ma a tavasz nem költői nyavalygás, hanem tervszerű munka. Tudja maga, milyen nehéz dolog megszer­vezni a jó kooperációt? Itt van mindjárt a Fuvalomkiszerelő Művek! Most értesítettek, hogy nincs a raktáron enyhe, tavaszi fuvalom. Kénytelen vagyok ezért szezon végi, leértékelt áron, télről visszamaradt iá- mankót rendelné. — Tavasszal zimankót? — Most mit demagógizál? Húsz évvel ezelőtt annak is örültek! De nem ez a legna­gyobb baj. Én rendeltem né­hány garnitúra hófehér bá­rányfelhőt. Hát nincs. Elment exportra. Helyette kapok sö­tétszürke hófelhőt! Ez van, ezt kell szeretniI Nehogy azt higgye, hogy a meleggel job­ban állunk. Amikor helyettesí­tettem, a keretből jelentős mennyiséget igénybe vettem. Kaptam egy fegyelmit, de nem kaptam tervmódosítást. Most értékesítjük a tél elfekvő kész­leteit ... — És mi less a fecskékkel? — Olvastam, hogy javítják a minőséget — mondta nevetve és rágyújtott vgy Kossuthra.— Ami pedig a fecskemadarakat illeti, miattuk ne aggódjék. Ök sem sietnek. Ismerik a dörgést. — Na, de a szerelmesek! Rájuk nem gondol? — Majd jobban összebújnak. A SZEKERET erősen rázza a dülőút Az első ülésen a ko­csis biztatja a két barna lo­vat Az elnök pedig a tájat fi­gyeli, a lassan felszakadozó felhőket a zöldellő vetést és az embereket a földeken. Reggel 9-kor, mint eddig 17 éve mindennap, Barta András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnö­ke határszemlére induL A szekér kikanyarodik a há­zak közül és nagyot zökken a földúton. Az elnök hirtelen hátranéz: — Látja, szép vetésünk lesz... Négy embert dobál a sorhú­zógép ülése. A traktor pöfög és mögötte 25 asszony hajla­dozik. Sárgarépát dugnak a földbe. — Csak függőlegesen, asszo­nyok, aztán rátaposni — ki­áltja oda a szekérről az elnök. — És a mezőgazdaság? A téeszek? — Hálásak lesznek. Mindent rám lehet fogni. Késett a ta­vasz. Olyan objektív nehézség ez, hogy megnyalják utána a tíz ujjúkat. — Arra nem gondol, hogy az embereknek kifogyott a téli tüzelőjük? — Most még olcsó, nem úgy, mint az én időm. Kérem, ne tartson fel. Éppen most készí­tem elő a tervmódosítást ja­vaslatot, amely szerint az idén a tavaszt objektív okok miatt később kezdjük. — Mikor? — Erről nem nyilatkozha- tom. A terv még csak a javas­lat stádiumában van. Eltelik legalább két hét, amíg jóvá­hagyják. Forduljon a felettese­imhez. A viszontlátásra — mondta és nagyot húzott a ko­nyakos feketéjéből, majd a pa­pírjai fölé hajolt, jelezve, hogy a kihallgatás véget ért. Szomorúan vánszorogtam ki. Az utcán hideg szél sepert vé­gig, az égen hófelhők gomo­lyogtak. Fáztam. Mellettiem egy fiú és egy lány ment el. A fiú magához húzta a lányt és szerelmesen súgta a fülébe: — Szívem... Itt a tavasz... Érzed? — I ...i.. .gén,.. — vacog­ta a lány és a fiú kabátja alá bújt. Szegények... ők még nem tudják... ősz Ferenc Aztán leugrik a földre. Az asz- szonyok köréje gyűlnek. — Lesz-e premizálás? — kérdezi az egyik menyecske. — A répamagvak között öt százalék arankát találtak ... Az asszonyok zajongani kez­denek. — Meglátják, less prémium áprilisban... — Tényleg megcsináltathat­juk az SZTK-val a fogunkat kérdezi az egyik, asszony és szabálytalan fogsorát mutatja szégyenkező mosolya. — Igen, július elsejével to­vábbfejlesztik a tsz-tagok tár­sadalombiztosítósát — és az elnök ismerteti az új lehetősé­geket — így lesz? Nagyszerű — mondják többen. Á répahalmok mellett Örül­nek az asszonyok. És az egyik asszony saját tervét is bedobja a közös jókedvbe. ! — Mi építünk egy nyári konyhát, meg egy éléskamrát. Kombinált bútorra is szükség van. A gyerekek is nőnek, gyűjteni kell a „taxira”. NÉGY EMBERT dobál a sor­húzógép ülése. Az asszonyok hajladozva újra megindulnak a barázdában. — Csak függőlegesen, asszo­nyok, aztán rátapoeni. Tíz óra. Üjra megmozdul a táj. A dülöngélő szekérrel együtt hullámzik a közeli kopasz er­dő. Cecei paprika — fehér mészbetűkkel ezt írták a me­legágy fakeretére. ■— A jövő héten már gyö­nyörű lesz a paprika — mond­ja az elnöknek az egyik ker­tészlány. — Aztán a jövő héten ki kell gyomlálni, lányok. Addig is a fóliákat hozzátok és ta­karjátok le vele az ágyakat. — Elnök elvtárs, az Icát is le kéne már százalékolni, mennyivel rosszabb ő a Joli lányánál. — Idős parasztasz- szony szájából pereg az érve­ié*. — Nem így van ez, leiken*, — és az elnök fog a bizonyí­tásba, hogy a Joli lánya bé­nább, nem ment már neki « munka. De Ica... — A ládákra vigyázzanak, 40 forint minden darab. Tizenegy óra A SZÁNTÓFÖLD mellett to­vább dülöngél a szekér. A ko­csis a lovak közé vág és a see­ker átrepül a síneken. — A színtelen és rothadt ré­pákat ne is ültessétek eí — mondja a következő táblánál az elnök. — Elnök elvtárs, engedjen el, — répásvödröt tartva egy 16 éves lány kérleli aa elnököt. — Elmennék a tégla­gyárba dolgozni, már fel is ve*» tek. Engedjen el, elnök elv­társ. Csak a kertészetben van­nak hozzámvaló lányok. Nem érzem Itt jól magam. — Téglagyárba mennél to­ka bb. Ott sem keresel többet éa a munka sem kevesebb. Az el­nök újra bizonyít. — Engedjen ei, elnök etf- tórs... — Majd visszajössz te feg mint a többi. Felugrik a szekérre. — Jó, majd szólok, hogy ke­vesebb földdel hozzák a répá­kat. A szekér továbbindul. Távúd labb az elnök még beletúr a saláta magvakba és pár szót vált a vetőbrigád vezetőjéveL Tizenkét óra. A szekér visszaér a házak közé. Az elnök hirtelen hátra­néz. — Hát így. A TSZ-IRODÄNÄL lerugrl* a szekérről. Szobájában már két ember várja. — Elnök elvtárs... Főtt Péter MuniümsL 3 1966. március 19., szombat is a szomszédban levő borki­mérést felkeresse. Végül a sze­mélyeskedést a nyílt, őszinte véleménynyilvánítással kell felváltanioic, mert a kollektív szellem megszilárdítását csak ezen az úton biztosíthatják. A termelésben a legnagyobb gondot most az anyagellátás bizonytalansága okozza a ktsz- nek. Hetenként többszőr is fel­mennek alkatrészekért a fővá­rosba, de ez a módszer nem jár teljes eredménnyel. Rákénysze­rülnek arra, hogy régi alkatré­szeket újítsanak fel. Így vi­szont nem tudi ak tökéletes al­katrészt beépíteni a járművek­be. A ráhegesztés útján az anyag követelményei sem egyeznek meg a követelmé­nyekkel, ami könnyen vezethet 1 töréshez. És'semmi esetre sem tart egy ilyen felújított alkat­rész addig, mint az új. Egyelőre még ígéretet sem kapnak arra, hogy az alkat­részellátás lényegesen megja­vul majd a közeljövőben. A GYÖNGYÖSI Gép- és Mo­tor javító Ktsz tagjai a közgyű­lésen őszintén * beszéltek az eredmények mellett a hiányos- : Ságokról is. A tények ilyen ’ kendőzetlen feltárása már a to­vábbi előrelépés lehetőségét is magában hordja. (g. molnár) vet bírnak el ö les fák ? s esetén szép, tsra számíthatunk • sza, s életműködésük már phisz ■ 6—8 foknál megindul, ezek ; legtöbbje az ország déli részén : a múlt héten csaknem mim- ' denütt virágzott. Az őszdba­• rack, fajtájától függően, a rügyfakadás különböző foká­i nál tart, a cseresznye-, meggy-, ■ körte- és szilvafákon a rügyek ■ már mind kipattantak, s most ■ kezdenek fakadni. Az alma ■ egyes fajtái még teljes nyu­■ galmi állapotban vannak, a többin a rügyek éppen feípat­[ tantak. A kinyílt virágokon már . semmi sem védi a bibét és a magházat, s így ezek nagy ré- 1 sze már mínusz 1—2 foknál el­fagy. Azokon a fákon azonban, ahol a rügyek még nem jutot­tak túl a fakadás stádiumán, a pikkely, csésze ék szlrom- t levelek elegendő védőtakarót jelentenek a termő részek szá­- mára, s így ezekben az eddigi- hideg nem tett kórt Ha a me- r teorológusok szerint várható i lassú felmelegedés néhány nap múlva valóban megkezdő- i dik, s azután tartós lesz, ak­- kor számíthatunk a jó termés egyik legfontosabb feltételét » képező, szép, nyugodt virág­zásra, (MTI) , sítették. Ez feljogosítja őket arra, hogy bizakodva nézzenek ■ az értékelés elé. Eddig két bri- ; gód vetélkedett a szocialista cím megszerzéséért. A decem­ber 31-i értékelés szerint a . Molnár-brigád több mint ötszá­zalékos túlteljesítést mondha­tott a magáénak. Most csatla­kozott a két brigád versenyé­hez a motor javítók Lendület elnevezésű brigádja, amelynek ■ Benei Miklós a vesetője. Ez a brigád érte el a szakmai brigá­, dók versenyében tavaly a leg­jobb eredményt, amiért megér- ; demelt jutalmukat november ; 7-én meg is kapták. A ktsz-ben valóban él és ha- ’ tékonyan munkálkodik a jő ; versenyszellem. EZ A YETÉI.KEDfiSI kedv ^ Is biztosítéka lehet és kell is, . hogy a biztosítéka legyen a még meglevő hiányosságok : megszüntetésének. Határozot- : tabban kell fellépniük a mun- , kafegyelmet lazító, fiatalabb . dolgozókkal szemben, akik nem . érkeznek pontos időre mun- 1 kába. A megrendelőkkel foly- ( tatot* tárgyalásoknál mindig . fegyelmezettséget és udvarias- , Ságot kell tanúsítania minden ■ dolgozónak. Nem szabad eltűr- | niök, hogy munkaidőben bálid ■ ’ Milyen kidet a gyűrni Felmelegedé nyugodt virágzc i A téli elfagyás mértéke áV ■ tálában Dem annyira a tény- . leges hőmérséklettől függ, mint i inkább attól, hogy a növények . hogyan készültek fel fízáoló- : giailag a télre, azaz eljutot­tak-e a teljes téli nyugalmi . állapotba. Ilyenkor ugyanis a : sejtnedvek erősen koncén trá- . lódnak, s így a növények na­gyobb hideget bírnak károso* i dás nélkül elviselni — mon- t dották a Kertészeti Kutató In- . tézetben. Minthogy a mandulának és • a kajszibaracknak a legrövi­- debb a mély nyugalmi szaka­jtó rozcitot terem- 15V1966. számú hivatalos le­. vélben kiértesítette a terme­- lőszövetkezet vezetősége, hop • részére a kért helyen a háztáji- területet kijelölte.- A Dimitrov Tsz határozat* 5 most pontot tesz a hosszú vi­- tára. Köszönjük a gyons választ < i szövetkezet vezetőinek! A VEZETŐSÉG beszámolója de a hozzászólások is két tárgy­körrel foglalkoztak a gyöngyö­si Gép- és Motor javító Ktss közgyűlésén: az elmúlt év ered­ményeivel és a jelenlegi gon­dokkal. Mindkét témánál voll miről beszélniök a ktsz dolgo­zóinak. Négy és fél százalékkal telje­sítették túl a tervüket, ami összegben közel másfél száz­ezer forintot tesz ki. Még büsz­kébbek arra, hogy a lakosság­nak nyújtott szolgáltatásokat javításokat tizenkét és fél szá­zalékkal haladták túl, mini amennyire tervezték. Ehhez még tegyük hozzá, hogy a javí­tásokat kifogástalan minőség­ben végezték el. A magán­autósok és motorkerékpárosok részére soronkívüliséget is biz­tosítottak. A terv túlteljesítésébe í létszámnövekedést be kell szár mítani. Figyelemre méltó, hogj az egy főre eső termelés mosl mintegy háromezer forinttá! volt kevesebb, mint egy évvé ezelőtt. Bár az átlagbér is csökkent, még mindig maga sabb, mint amennyit terveztek A béralaptúllépóst azon bar nem tudták elkerülni. Lényeges beruházásokat nerr végeztek az elmúlt évben. Vá­sároltak egy esztergapadot megközelítően ötvenezer forin­tért, a balesetveszély csökken­tésére a gumiipari részleg el­avult gőzkazánját kicserélték a festőműhelyben kintről fűt­hető cserépkályhát építettek ét szellőző berendezést szereltek feL Az elsoroltakra valamivé több mint százezer forintot for­dítottak. A KTSZ GONDJÁT azonbsc csak az új telephely megépítése oldja meg véglegesen. A terü­letkijelölést mér elvégezte s városi tanács, de az építkező sefc időpontja még bizonytalan Pedig a ktsz mostani helyén,, i .szétszórt és korszerűtlen műhe­lyekben, nehéz körülményei között dolgozik. ___ Az eredményes munka nyo mán, most 35 napi bérnél megfelelő összegű nyereségre saeeedést tudtak kiosztani. A ktsz dolgozóit a több réti rmmkaverseny is segítette t feladatok minél Jobb elvégző seben. A kiváló szövetkezet cí­mért folyó versenyben vállalá- sak minden részletét túltelje A cikkünk trromán s A türelem — h< Ezzel a cfemroe! fbglalkaz trank két nappal ezelőtt özv Baranyl Sándorné háztáji föld gének évek óta húzódó vitájá­val. A Dimitrov Tsz vezetésé gétől máris megkaptuk a vá faszt, amiből kiderül, hogy a: érdembeli intézkedés megtör tént özv. Basrasiyl Sándoroét « Ha jobb lenne az anyagellátás j s s Eredmények és gondok a gyöngyösi Gép- és Motor javító Ktsz közgyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents