Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

drága az eSri P*a©? Drága az egri piac! — ezt pa­naszolják a háziasszonyok, de erről tanúskodnak a pontosan összeállított statisztika szigorú számadatai is. Sőt, úgy is mondhatnánk, az egri piac az ország legdrágább piacai közé tartozik. A piacra siető háziasszonyok a MÉK, a termelőszövetkeze­tek, az őstermelők és a kiske­reskedők árui között válogat­hatnak. A MÉK árui kevés el­téréssel csaknem az egész or­szágban azonos áron vásárol­hatók. A kiskereskedők már magasabb áron kínálják porté­kájukat és ezzel bizonyos mértékig befolyásolják a pia­cot. De mert árukészletük még összességében sem jelent nagy mennyiséget, így nem ők a meghatározói a piaci áraknak. A termelők — szövetkezetek és őstermelők — már nagy mennyiségű árut visznek a piacra, s ezzel már jelentősen befolyásolják az árakat. 1965- ben például a MÉK közel 15 ezer mázsa árut értékesített az egri piacon, a termelőszövet­kezetek és őstermelők több mint 20 ezer mázsát. Drága az egri piac. E meg­állapításunk a termelői árak­ra vonatkozik. Ezért vizsgáló­dásunk a termelőszövetkezetek és az őstermelők piaci árainak alakulását kíséri figyelemmel. SZŐLŐ: Egerben 6,90 - Szegeden 4,40 Az országos piackutató cso­port 43 városban rendszeresen figyelemmel kíséri a termelői felhozatalt és a piaci árakat. Az összehasonlító adatokat az 1964-es statisztikából vettük (a tavalyi átlagárak még nem áll­nak rendelkezésünkre). Nézzünk néhány példát: Az élő csirke évi átlag ter­melői ára Egerben 32,40 fo­rint volt kilogrammonként, Nagykanizsán 28,10. A tejfel litere Egerben 23,90, Salgótar­jánban 17,90. A zöldségfélék is drágábbak Egerben: a kelká­poszta például 4,30 volt, míg Kecskeméten 2,40. Nem is kell túlmenni a me­gye határán! A fokhagyma kilója Egerben 14,30 volt, Gyöngyösön 11,10. A karalábé 4.70 a megyeszékhelyen, Gyön­gyösön 2,50. Sorolhatjuk a gyü­mölcsféléket is. Egerben 8 fo­rintot fizettünk egy kiló cse­resznyéért, Gyöngyösön 4,80-at. Még a szőlő is drágább volt az egri piacon, kilója 6,90. Gyön­gyösön 6,50. Szegeden pedig csupán 4,40 az éves átlagár. Hogy az áringadozások 1964 óta nem sokat változtak, bi­zonyítják az 1965 novemberi árak. Egerben 4,20 volt a burgo­nya novemberei átlagára, Gyön­gyösön 3,90. Még nagyobb az eltérés a sárgarépánál, a me­gyeszékhelyen 4,70 volt kilója, a gyöngyösi piacon pedig 1.70 (!). Érdemes megemlíteni azt is, hogy az egri piac termelő ára nemcsak az egyes városokhoz, hanem az országos átlaghoz képest is magasabb. Egy jel­lemző példa: Mint fentebb már említettük, a szőlő éves átlag­ára Egerben 6,90 volt, míg a vidéki városok átlaga csupán 5,80-as árat mutat. De kisebb- nagyobb eltérések mutatkoz­nak más áruféleségeknél is. 9 A piac törvénye uralkodik Nem elégedhetünk meg á té­nyek felsorolásával, keressük az okokat is. Miért olcsóbb a gyöngyösi piac, mint az egri? A vásárcsarnokokban a piac törvényei uralkodnak, s a ter­melői árakat a felhozatal szab­ja meg. A gyöngyösi piacra sokkal nagyobb a felhozatal. Tejből és tejtermékből, burgo­nyából, valamint gyümölcsből 1964-ben 100 százalékkal volt nagyobb a felhozatal a gyön­gyösi piacon, mint az egrin. A zöldségfélékből tízezer má­zsát értékesítettek a szövetke­zetek és az őstermelők az ezri ben az egri piacra 24 és fél ezer mázsát, összességében nézve a piaci felhozatalt: 1964- ben az egri piacra 24 és fél ezer mázsa áru érkezett a tsz-ekből és az őstermelőktől, # gyöngyösi piacra pedig közei Egy furcsa társaságban Gárdonyi Gézával ~a sámánjaival. „Azokon az Réseken — írta —, amiken részt vettem, soha semmi bi­zonyosságot nem hallottam * lelkektől; jeladás, vagy jelenés nem történt, csak homályos vagy kétértelmű feleletek, többnyire gyermekesek, vagy jorombák; — ennyi volt az agész.” Az egyház tételes ta­nításait Gárdonyi, bizonyítot­tan, elvetette, tagadta minden rallási dogma jogosultságát, s nem ismerte el teljességgel tö­kéletesnek az élő vallások egyikét sem — a tökéleteset gondolataiban építgette. Val­lásalapító szándék vezette vé­leményem szerint akkor, ami­kor „A spiritiszták katekizmu­sa’’ megírásába kezdett. A ka­tekizmus — töredék. Mindösz- sze 5 — kézzel, tintával — írott lap; olyan tagolásokkal, mint A különféle emberfajták, A csillagok, Szerves és szer­vetlen testek, Az élet és a ha­lál. 4 hagyaték 144-es Iratoso­** mójából Gárdonyi kité­pett naplólapjai kerültek elő. A naplólapok, ceruzával és tintával írottan, a Hock János lakásán tartott spiritiszta szel­lemidézések eredei és teljes szövegéi rögzítik. „Kérdeztük Aport, hogy aki reinkarnálva van — írja Gár­donyi —, lehet-e hívni előbbi alakjának nevét. Felelte: „Ti nem tudhatjátok, mi a rein­karnáció, de tán megértitek, ha röviden így fejezem ki: a születés halál, a halál szüle­tés.” Gárdonyi gondolatkérdési tett fel, istenre volt kíváncsi, istent hívta. A következő fele­leteket kapta: „Deus non res- pondere.” „Non potes respon- dere vei non vis?” „Non res- pondere, Deus.” Es utoljára: „Non padre, non padre.” — Az isten nem válaszol! — Va­jon nem tud vagy nem akar válaszolni? — Nem felel az is­ten! — Nem atya, nem atya! Hook is megpróbálkozott gondolatkérdéseket feltenni a lelkeknek. A kérdéseket és vá­laszokat Gárdonyi így jegyezte naplólapjára: — ..Élt-e már Gárdonyi? — Élt. — Reincamálva van? — Igen. — Mi volt az előbbi életé­ben? — Bramafandatikus papka­— Mi bűnt követett el? — A hetedik gyűrűből vis*- szavettetett...” É9 Hock egyik rokonáról is tudatták a lelkek, hogy „Pféni- ciában” élt, s ott „Ogbi hajós” volt... 17gy iszákos varga, s egy ■"-1 vakbuzgó vallásosság­gal, miszticizmussal telített idegbeteg nő terhelt gyermeke — Davis Andrew Jackson, in­dította útjára Amerikából a szellemidézés, a modern spiri- tizmus formáját. S ha mégoly megmosolyogtató is, de tény, hogy a józan gondolkodást fé­kező, a megbízható, tudomá­nyosan is igazolható ismerete­inknek ellentmondó spiritiz- niusnak ma is akadnak műve­lői. Gárdonyit élete külső kö­rülményei, sok szenvedése (há­zassága szerencsétlen volt!) nagy érzékenysége, kételyei so­dorták a spiritizmusig; idea­lista nézetei, s egri környezete kötötték, hogy a spiritizusból végképp szabadulni tudjon. Néhány spiritisztikus észlelet megtévesztette, a hamis tudat magához lelkesítette, s megza­varta, felajzotta Gárdonyit — „ ... Egyetlen szó, amely bi­zonyosság a másvilágról, na­gyobb esemény lenne a világ minden eddigi eseményénél...” De felróható-e a még oly te­hetséges, klasszikus értékű író­nak, Gárdonyi Gézának is, hogy nem volt járatos a kór- lélektanban s a spiritisztikus trükkök megfejtésében? Mű vei ellentmondásoktól tisztul- tabban és mind érthetőbben, életünket gazdagítva — a mi­énk! Pataky Dezső XlPÜJSiG i S 1966. február 13, vasárnap ötvenezer mázsa. 1965 novem­berében még rosszabb volt az arány: 1374 mázsa árut érté­kesítettek a termelők az egri piacon, míg a gyöngyösin 3220 mázsát. Érdemes megemlíteni, hogy az áruk mintegy harmadrészét Egerben és Gyöngyösön is a termelőszövetkezetek szállítot­ták a paicra. Reményt keltő tervek A termelői árakat tehát a felhozatal befolyásolja. Ebből következik az egyik legfonto­sabb teendő: több áru kellene az egri piacra. Igaz, ez nem könnyű feladat, de az is igaz, hogy nem mindig a „nincs” okozza az áruhiányt, gyakran a szervezésen is múlik, mi ke­iül a háziasszonyok kosarába. A napokban az egri piacon, helyesebben — most már így is nevezhetjük — az egri vá­sárcsarnokban jártunk. A MÉK egyik elárusító pavilon­jában 2,50-ért mérték a bur­gonyát, mellette a termelőszö­vetkezet 3 forintot kért ugyan­olyan minőségű burgonyáért. Megjegyeztük: Nem tudja ilyen áron eladni a burgonyát, hiszen mindenki a szomszéd­ban vásárol. A tsz-asszony szinte közgazdasági szakérte­lemmel így válaszolt: Jöjjenek csak vissza egy félóra múlva, amikor a MÜK-nek elfogy a burgonyája, majd meglátják, hogy viszik ezt 3 forintért. Ez az egyszerű, de találó megjegyzés azt bizonyítja, hogy a MÉK-nek is bőven akad tennivalója. Ha több és jobb minőségű árut hoznak a piac­ra, olcsóbbak lesznek a terme­lői árak is. A MÉK értékesítési osztá­lyán érdekes tanulmányterv készült a napokban. Pontosan felmérték Eger város szükség­leteit, s megtervezték, honnan kívánják szállítani az árut. A terv szerint ebben az évben mintegy 40 százalékkal emelik majd a piaci forgalmat. Be­számolhatunk egy dicsérendő kezdeményezésről is. A jobb és gyorsabb ellátást szolgálja, hogy ebben az évben 27 terme­lőszövetkezettel olyan szállítá­si szerződést kötnek, amely szerint a szövetkezetek a sze­dés napján egyenesen az egri vásárcsarnokba szállítják árui­kat. Tovább jávítja majd az ellátást az is, hogy a MÉK ez­után majd naponta kétszer szállít árut az egri piaci stan­dokhoz. Áznak, fáznak az őstermelők A MÉK tervei biztatóak, de ha olcsóbban akarunk vásá­Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\W\\\\\, HATVANBAN, az úgyneve­zett új-hatvani részen van a helybeli cukorgyár egyemele­tes szolgálati épülete. Itt lakik 1957 óta Kurucz László bádo­gos és vízvezetékszerelő, a cu­korgyár dolgozója. Amikor la­kásán zörgetünk, álmosan nyit ajtót, két órával ezelőtt jött ha­za' éjszakai műszakból, és — mint mondja — hirtelen arra gondolt: talán a munkásőrség rendelt el riadót! Miközben elmondjuk jövete­lünk célját, betessékel az ízlé­sesen berendezett szobába. Itt kezdünk el beszélgetni életéről, munkájáról. Kurucz László becsülettel, kiválóan végzi munkáját, de ugyanilyen becsülettel áll helyt a munkás­őrség soraiban is, ahol két éve rajparancsnok. Nemrégiben el­nyerték a kiváló raj megtisz­telő címet és az ezzel járó ver­senyzászlót, valamint az okle­velet. — Keveset tudok mondani. Különben is, minek írna erről újságcikket? Hiszen úgy élek, ahogyan minden rendes mun­kásembernek élnie kell! Sokáig hallgatunk ezután Van időm jobban szemügyre venni ezt az embert, akiről annyi jót hallottam munkahe­lyén és a munkásőrség helyi parancsnokaitól. Szikár, közép- termetű férfi, fekete haja ren- . dezetlen fürtökben hull barna . szemébe, amely mély izzással , csillog, amikor beszél. Miről? Az életéről. rolni az egri piacon, növelni kell a termelői felhozatalt is. Gyakran mondják a szakem­berek, hogy Egernek nincs ele­gendő zöldövezete. Bizonyára ebben is van valami igazság. De hol a határ? Miért ne szá­míthatna a megyeszékhely pia­ca a füzesabonyi vagy a he­vesi járás termelőszövetkeze­teire? Igaz, az új vásárcsarnokban már minden hely foglalt. Ki­nőttük, amikorra elkészült. De ott az egész tér! Lehet, hogy nem mutatnának valami jól a csarnok környékén felsorakozó elárusító pavilonok, de a há­ziasszonyok ezt a szépséghibát bizonyára megbocsátanák — csak több áru legyen a piacon. Az is meggondolandó, szüksé­ges-e kenyérbolt a csarnokban? Helyére inkább egy jó terme­lőszövetkezetet kellene meg­hívni! Hasznos elgondolás volt, hogy a városi tanács végre­hajtó bizottsága meghívta az egri piacra az állami gazdasá­gokat. (Még nem érkeztek meg, de reméljük, hamarosan bő választékkal megnyílik eláru­sító standjuk.) Az ilyen meg­hívásokat kellene tovább bő­víteni. De gondoskodni kell a megfelelő feltételekről is. Mert e téren még nagyon sok a tennivaló. Tizennyolc elárusí­tó fedett helyen, folyóvízzel ellátott standokon kínálja áruit, de az őstermelők a csar­nok udvarán továbbra is a szabad ég alatt áznak, fáznak, ha esik, vagy ha hideg az idő. Legalább egy műanyag tetőt a fejük fölé! A jó szervezés is sokat segíthet Ha olcsóbb piaci árakat aka­runk, növelni kell az ősterme­lői felhozatalt is. A jó szer­vező munka itt is sokat segít­het. Érdemes kutatni, mi az oka, hogy a környék ősterme­lőinek nagy része elkerüli az egri piacot? Bizonyára szere­pet játszik ebben a közleke­dés, de valószínű, hogy az egri piac rossz kiszolgálása is. Egy újságcikk szűk keretei nem tárhatják fel teljes egé­szében a zsebbe vágó gondok szerteágazó összefüggéseit. Jól tudjuk, egyik napról a másik­ra nem lesz olcsóbb az egri piac. Ehhez idő kell és jól ösz- szehangolt igyekezet. Bár az. értekezleteknek nem vagyunk híjával, mégis öröm­mel üdvözölnénk egy okos ta­nácskozást, ahol piackutatók, kereskedelmi szakemberek, tsz-elnökök és a város vezetői megvitatnák: hogyan lehetne olcsóbbá tenni az egri piacot?! Márkusz László ,\\\\\W\\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v> KURUCZ a munkásői rajpara ELMONDJA, hogy Hatvan­ban született, négyen voltak testvérek. Apja vasutas volt — szülei már nem élnek. Ami­kor 1945-ben végzett iskolái­val, vasutasnak akarták adni, de ő nem vállalta. Hatvány Fe­renc barátjának segítségével lett bádogos és vízvezetéksze­relő, ezt a szakmát szerette meg és sajátította el. S nem is akárhogyan! Amióta a gyár­ban dolgozik, négyszer jutal­mazták kiváló dolgozó oklevél­lel, jelvénnyel, és a héttagú Gagarin-brigád — amelynek tagia — kétszer nyerte el a szocialista brigád címet! — Szeretek dolgozni, mint a brigád többi tagja, akik kö­zül négyen vagyunk munkás­őrök. Nem panaszkodhatom. Átlagban 2200 forint a fizeté­sem. A feleségem is dolgozik a cukorszezonban, így van miből megélnünk. A munkahelyemen — érzem — megbecsülnek, sze­retnek, mert tudják: nem félek a munkától! Határozott hangon mondja ezeket. így tudjuk meg azt is, hogy nemrégen „utolsó lehető­ségként” őt és hozzá beosztott három társát küldték ki egy parókia. A' kőbányai lel­* késziak egyia szobájá­ban sejtelmes csend és homály. Az asztalnál négy férfi: a házi­gazda Hock János, katolikus plébános, egy Balázs nevezetű, a magyarul mit sem tudó fran­cia Chelard, s a csontos, komor arcú, máskor is hallgatag író — Gárdonyi Géza; az asztalnál ötödiknek egy tizenkét éves, bá­jos leányka. A bájos gyermek előtt fehér papírlap, ceruza; mintha egyszerre áramütés ér­te volna, teste megremeg, han­gosan, kapkodva lélegez, s ke­zében a ceruza szinte átlyu­kasztja a vékony papírt... Mi ez a furcsa társaság, s hogyan került közéjük Gárdonyi? Spi­ritiszta szeánszot tartanak, szel­lemekkel társalkodnak, halot­tak lelkeit faggatják; s a halot­tak postása, a médium — ép­pen a fiatal és bájos 12 éves leány... December hava, anno 1896... Gárdonyi József, az író egyik fia „Az élő Gárdonyi” című kétkötetes munkájában (1938) írt néhány lapot a túlvilág Ko­lumbuszáiról; sokan gyanakod­tak, durva hamisításra gondol­tak — egyes sejtések utóbb bi­zonyosságot nyertek, több tor­zításra fényt derítettek a tü­relmes kutatók. De mi az igaz­ság Gárdonyi spiritizmusáról? A választ, remélhettük, meg­kapjuk az egri vármúzeumba került újabb, s eddig még nem ismert Gárdonyi-hagyaték ira­taiból. Az irodalmi hagyaték rendezése, átvizsgálása során már előkerültek olyan okmá­nyok, amelyek a spiritizmus kérdésében a hamisítás tényét kizárják. Ä ' árdonyi egyik kézdratkö­w tege: „Földre néző szem — Intelmek a fiaimnak”. Átte­kinthető .tiszta gépirat, 169 számozott lapon (a hagyaték­ban fellelhető ennek kézzel, tintával írott eredetije is!) A késárat 102. lapjától „Három kérdést a t. telkekhez” cím alatt a következőket olvashat^ juk: „Magyarországon sokan fog­lalkoznak a lélekidézéssel. Ma­gam is részt vettem harminc, negyven ilyen ülésen. Megtör­tént, hogy a lelkek neveket is írtak: Napóleon, Zrínyi, Wes­selényi, Deák és más ismert nevű jelesék. Minden név más írás. Ki az egyiket ismerte, ki a másikat”. Az egyik szeánszon, lejegyzi, megbiztatták, kérjen ő is írást. Az édesapját szólíttatta, s kérte, írja le a nevét. A médium meg­kérdezte Gárdonyit, hogyan hívták az apját, s aztán leírta a nevét, így: Czigler Sándor! Az író nem volt elégedett; ak­kor sem, mikor a médium má­sodszorra is csak Cziglert írt. „Apám — mondta — te nem ír­tad soha cz-vel a nevedet”. A médium harmadszorra már így vetette papírra a betűket: Zig­«XNN^\\\V\V\\V\\^ LÁSZLÓ, rság1 kiváló ncsnoka fontos vezeték megjavítására. Jól tudták: amíg a munkával nem készülnek el, áll a terme­lés. Már két csoport próbálko­zott megbirkózni sikertelenül a feladattal. Ök fél nyolckor kezdtek hozzá és délután ket­tőkor végeztek. Tiszta szívből, nagy akarattal dolgoztak és si­került az öntött vascsövet ki­javítaniuk .megindulhatott a termelés! A munkásőrségre terelődik a szó. Arra vagyunk kíván­csiak: miért lett munkásőr? A kérdés meglepi, de határozot­tan válaszol rá: — Szeretem a hazámat. Aki pedig szereti a hazáját, annak készen kell állnia arra is, hogy nemcsak munkával, de fegyverrel is megvédelmezze. Ezért lettem és vagyok mun­kásőr! JÓ MUNKASÖRNEK lenni. Jó valahová tartozni, s a mun­kásőrök testvérként szeretik, elvtársként segítik egymást. Amikor rajparancsnoknak választották, attól tartott, hogy nem tud majd fegyelmet tar­tani. De kellemesen csalódott. Beosztottjai minden utasítását maradéktalanul teljesítették. ler! „Apám Zieglemek írta ne- i vét. Az írása meg olyan volt, i hogy senkiéhez sem hasonlí- i tott” — jegyezte meg az író. A ; médium negyedszerre már nem ] próbálkozott leírni az agárdi i derék mesterember nevét, i pénzre helyezte az ujját, mert i Szent János apostol jelentke- i zett, s mondotta: aki hitetlen, < annak a lelkek sohasem adnak í bizonyítékot! 1 Különben Gárdonyival, ezt ’ az „incidenst” nem számítva, : békességet tartottak a halottak 1 lelkei. „Ha olykor csak a két- 1 ségtelenül hivőknek akartak i nyilatkozni, engem mindig megneveztek, hogy jelen lehe­tek” — írta. Egy alkalommal ■ Béla király névtelen jegyzője- • ről kért felvilágosítást a lel­kektől Gárdonyi. Legrégebbi : gesztánk szerzőjéről, Anony- musról azt mondották a lel­kek, hogy elcsapott barát volt, s Innocentnak hívták. "É'rdekes „sztorit” jegyzett fel Gárdonyi író barát­járól, Tóth Béláról, a magvar anekdotakincs összegyűjtőjé­ről ... Gárdonyi magával vitte Tóth Bélát az egyik szeánszra. Jóllehet, a lelkek szólották minden nyelven — latinul, an­golul, franciául, németül és olaszul —, amit a társaság ér­tett, Tóth Bélával nem voltak hajlandók társalogni. Mikor Tóth „törökül kezdett kérdez­ni, nemcsak hogy a török lel­kek nem jelentkeztek, hanem másfélék sem”. Persze, Tóth Bélára tüstént rásütötték a spiritiszta társak, hogy kétel­kedő. Hitt-e Gárdonyi a spiritiz­mus tanaiban? Egész életében kételkedő, 3 még inkább — eszmeileg, vi­lágnézetileg — bizonytalanko­dó ember volt Gárdonyi. ..Annyi kiváló elméjű ember hisz benne vallotta a spdri- tizmusról —, hogy azt kell gondolnom, csak én nem vol­tam- elég szerencsés...” Há­rom kérdésre (Miért szenved az ember a földön? Mi a hit? A t. lelkek miért állnak szóba velünk?) adott válaszok kap­csán vitába szállt a „lelkek leghitelesebb tolmácsával”, Tó­völgyi Titusszal, aki őt a spi­ritizmus ellenségének nevezte. Gárdonyi nem volt ellensége a spiritizmusnak, legalábbis nem volt annyira ellenség, mint amennyire Tóvölgyi becsülte. Sajátságos idealista hadállás­ból indította vitatéma dását, s ez a sajátságos idealizmusa fe­szíti szocialista ízű érvelését is. Arról van szó, hogy mint minden . nem, vagy — még inkább — idealista tantól —a spiritizmustól is! — bizonyos­ságot akart, élete ellentmondá­sainak, lelki görcseinek felol­dását, az életét terhesítő kér­dések válaszát várta, s mert csalódott, azért is vitázott ko­V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v,v, őt is átsegítették az első ne­hézségeken, amely a parancs­noki munkával járt. Egy kis ideig gondolkodik, majd elmondja, hogy felesége 1948-tól párttag, ö 1957-ben lé­pett be a pártba, amikor rá­jött, hogy neki a kommunisták között a helye. Az ellenforra­dalom tobzódása idején, Nagy- kökényesen, puszta ököllel szállt szembe kétszer is a fegyveres ellenforradalmárok­kal, amikor azok a tanácsel­nök, később pedig a tsz-elnök életére törtek. — Szocialista vívmányainkat nem engedem bántalmazni — magyarázza —, ezért voltam az elsők között, akik a mun­kásőrséget szervezték és belép­tek soraiba, ezért teljesítem örömmel az ott rám háruló fel­adatokat is a mindennapi ten­nivalók mellett. Természetesen a jutalom, az elismerés sem marad el. Már megkapta az ötéves szolgálati érmet, most várja a tízéveset. Emellett elnyerte a Kiváló parancsnok-jelvényt is, amely- lyel nem sokan dicsekedhetnek a megyében! Raja kiváló raj, évek óta első a szocialista ver­senyben. Munkahelyi brigádja pedig kétszer nyerte el a szo­cialista címet. KURUCZ LÁSZLÓ kiváló rajparancsnok, kezében szer­számmal és fegyverrel szolgál­ja a nép ügyét! Kazekas István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents