Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

.Sportmozgalmunk megerősödött és helyes irányban fejlődött A sportköri közgyűlések tapasztalatairól 1965, december 1. és 1966. Január 31-e között fontos ese­ménye zajlott le a magyar sportmozgalomnak: az MTS határozata alapján lebonyolí­tották a sportköri beszámoló és ve2e tőség választó közgyűlése­ket A közgyűlések szerepét fö­lösleges utólagosan hangsúlyoz­ni: ez az a fórum, ahol a tag­ság érvényesítheti demokrati­kus jogát, beszámoltatja vá­lasztott vezetőit, számon kéri munkájukat,, megvitatja a sportkör helyzetét, és a fejlő­dést elősegítő határozatokat hoz. Most azonban mégis job­ban aláhúztuk a közgyűlések jelentőségét, mert a fentiek mellett a vezetőség újjává- lasztása is feladata volt a sportköri tagoknak. A közgyűlések előtt ugyan­csak nagy jelentőségű esemé­nyekre került sor országszerte — így Heves megyében is. A párt illetékes osztályainak irá­nyításával és rendezésében azért gyűltek össze a kommu­nista sportvezetők, hogy az MSZMP sporttézisei, Valamint a Politikai Bizottság 1962. ja­nuár 22-1 határozata alapján megtárgyalják a sportmozga­lom helyzetét, felszámolják a még mindig megtalálható sportellenes tendenciákat és kialakítsák a helyes szemléle­tet. A kommunista sportveze­tők megyén belüli tanácskozá­sai kedvező hatást váltottak ki és nagymértékben elősegítették a közgyűlések megszervezését, lebonyolítását. Megyénkben a megyei TS gondosan elkészített intézkedé­si terve alapján indult meg az előkészítés munkája. A megyei pártbizottság feladatul szabta meg, hogy a pártszervezetek kibővített üléseiken tárgyalják meg a közgyűlésekkel kapcso­latos feladatokat. A KISZ, a szakszervezet és a tanács a maga vonalán hatékony segít­séget nyújtott a szervezési munkában, főleg az új sport­köri vezetők kiválasztásában. Jó előkészítés —- jól sikerült közgyűlések A jó előkészítés után nem következhetett más, mint a jó folytatás. Valóban, Heves me­gye 173 sportkörében — jóval a határidőn belül — megtar­tották a közgyűléseket, ame­lyek iránt az előző években sohasem tapasztalt' érdeklődés nyilvánult meg. A több mint 32 ezer főnyi sportegyesületi tagságnak mintegy 80 százalé­ka jelent meg, 1151 elnökségi tagot (ebből 89 nő) és 536 számvizsgáló bizottsági tagot (ebből 88 nő) választottak. Kedvező eredményként lehet elkönyvelnünk, hogy a levál­tott sportvezetők száma a 35 százalékot sem éri el. Ez utób­biak java része nemtörődöm, hanyag munkát végzett, fel­adatát nem látta el olyan mér­tékben, mint ahogyan azt a sportmozgalom, a tagság meg­kívánta volna. Persze, akadtak olyanok is a lecseréllek között, akik elköltözésük, vagy új munkahelyi beosztásuk miatt nem állhatták többé sportkö­rük rendelkezésére. Egyik beszélgetésünk alkal­mával Pusztai László, a me­gyei TS elnöke, örömmel újsá­golta, hogy az új vezetőségbe egyre többért kerülnek be olyanok, akik az átszervezés előtt már tevékenykedtek a sport különböző területein, de egyrészt mellőzés miatt, más­részt pedig azért, mert nem látták tisztán az átszervezés jelentőségét — egyszerűen há­tat fordítottak. Nos, e sportem­berek visszatérése ékesen bi­zonyítja a sportmozgalom megerősödését és helyes irá­nyú fejlődését! Az új vezetőségekben kevés a pedagógus Az elnökségek összetételét vizsgálva eléggé változatos ké­pet kapunk. Az aktív sporto­lók (271), játékvezetők (59), ed­zők (36) mellett majdnem min­denütt ott vannak a KISZ- és a szakszervezetek képviselői, furcsa viszont és nem teljesen érthető, hogy a vezetőségekben kevés a pedagógus, főleg a fa­lusi sportköröknél maradnak távol a munkától — pádig At­kát, Nagyút és még néhány község példája igazolja, hogy ahol a pedagógusok irányítják a sportot, ott nem maradnak el a jó eredmények sem. Az illetékes TS-ek jelentései arról adnak számot, hogy szin­te mindenütt növekedett a köz­gyűlések aktivitása, javult a tartalmi munka, s a beszámo­lók színvonala is megütötte a kívánt mértéket. Ügy látszik, hogy sportköreink lassan tisz­tába jönnek a magyar sport- mozgalom alapvető céljaival, a versenysport mellett nem fe­ledkeznek meg a tömegsport­feladatokról, az utánpótlásról, a káderképzésről, a nevelésről. Nem tagadhatjuk viszont, hogy olyan beszámolót is hallot­tunk, amely figyelmen kívül hagyta a sportmozgalom tö­megszervezeti jellegét, és csak szakmai problémákkal foglal­kozott. A sportköri tagság örömmel és őszintén mondta el vélemé­nyét, nem kevesebb, mint 1200-an vettek részt a viták­ban! Különösen sok bírálatot kapott a sportkörök vezetősé­ge, amelyektől szervezettebb, rendszeresebb munkát kértek, — de a bíráló szavakból a se­gíteni akarás is kicsendült. A közgyűlések lefolyása be­bizonyította, hogy egyre na­gyobb tömegek szeretik és igénylik a sportot. A vele való foglalkozás valóban társadalmi üggyé vált, hiszen a közgyűlé­seken nagy számban részt vet­tek a politikai, a tömegszer­vezeti, a gazdasági vezetők, és ott volt a tagság mintegy 80 százaléka, és nagyon sok kí­vülálló érdeklődő. A megválasztott új vezetősé­gek munkakedvét, agilitását bizonyítja, hogy több sportkör­től (Apci Vasas, Egri Dózsa, Egri Spartacus) máris felkeres­ték a megyei sportszövetséget, elmondták terveiket, elgondo­lásaikat, s a végrehajtáshoz segítséget kértek. Jelenleg a szakosztály vezető­ségek újjáválasztása folyik, a továbbiakban pedig rövid időn belül meg kell oldani a kom­munista és a KISZ-csoportok létrehozását ott, ahol erre a rendeleteknek megfelelően le­hetőség nyílik. Somody József A táblásatok nem mindig mondana]: igazat. Különösen, ha nem azt mutatják, miként fejeződött be egy dupla pont­rendszerű bajnokság, hanem több bajnokság eredményét sű­rítik. Az ilyen táblázat görbe tü­kör. S csak nevethetünk rajta. Mellékelten mégsem azzal a szándék Icai közöljük a legjob­bak VB-selejtező és VB-döntő mérkőzésének táblázatát, hogy nevessünk rajta. Nem, ez nem lehet a szándékunk. Ezt a furcsa táblázatot azért közöljük, hogy az eddigi küz­delmek eredményeit egy új vetületben ismerjük meg. Miről is van szó? Figyelembe vettük a Jules Rímet Kupáért eddig megtar­tott valamennyi mérkőzés eredményét. Eddig 605 mérkő­zés volt. 168 a hét világbajnokság 16- cs (és egyéb) döntőiben. 10 áll ü iSiiü. február 6., vasárnap 605 VB­437 pedig a selejtező mérkő­zéseken. Csak az utóbbiak közül 127 mérkőzést az idei, sorrendben a nyolcadik világbajnokság előtt játszottak le az egyes or­szágok válogatottjai. Itt vannak tehát az eredmé­nyek, össze kell adni őket, és a táblázatban a megfelelő hely­re kell őket tenni. Ez kétségte­lenül érdekes játék volt, s úgy véljük, azoknak is érdekes lesz, akik böngészgetnek majd ben­ne. De mielőtt bárki is levonná a következtetéseket, vegye fi- gyelmbe, hogy ennek a táb­lázatnak sorrendje nem fejezi ki a válogatottak valódi ér­tékét így kezdtük bevezetőnket is, s azzal, hogy ismételten visz- szatérünk rá, csak azt kíván­juk hangsúlyozni: ez a táblá­zat valóban görbe tükör... 3 a hetvenhat közül A világbajnoki selejtező mérkőzéseken eddig 76 ország válogatottja próbált szerencsét. A 76 közül csak három vá­logatott vett részt, mind a nyolc eddig megtartott VB-se- lejtezőn. Ez a három: Jugo­szlávia, Brazília és Franciaor­szág. Húsz válogatott pedig csak egyetlenegyszer vette ki részét a selejtezőkből. (Az afrikai ál­lamok válogatottjai ugyanis tüntetőén lemond tálc részvéte­lüket a VIII. labdarúgó-világ­bajnokságért folyó selejtező­kön). A 76 válogatottat úgy is fel lehet osztani, hogy hánynak si­került közülük a VB-döntők- ben szerepelni, s hánynak si­került a befejező küzdelmekig eljutni. A befejező küzdelmekben ed­dig 36 állam vett részt, negy­vennek ez sosem sikerült. mérkőzés Miért éppen Mexikó? Táblázatunk élén Mexikó vá­logatottja áll. A számoszlopok legelején impozáns számokat találhatunk. Az első azt áral­ja el, hogy Mexikó válogatott­ja eddig 48 VB-mérkőzést ját­szott, ezek közül 27-et meg­nyert, hét döntetlennel végző­dött, 14-et elvesztett, 121 gólt adott, 65-öt kapott, „bajnoki” pontjainak száma Cl. Ezekből a számokból kiderül, hogy Mexikó válogatottja ját­szotta a legtöbb világbajnoki mérkőzést, és több mérkőzést nyert, mint bármely más vá­logatott, sőt, több gólt is rúgott a többi válogatottnál! Könnyű volt Mexikónak sok mérkőzést játszania, sokat megnyernie, és sok gólt lőnie, amikor — földrajzi fekvésénél fogva — mindig olyan selejte­ző csoportban leüzdhetett, amelyben nem volt nehéz győz­nie. Kivel is játszott? Guatemala, Trinidad, Hon­duras, Kanada, Jamaica és ha­sonló országok válogatottjai­val, hogy ne soroljuk tovább. Ezeket mindig legyőzte. És amikor eljutott a befejező küz­delmekbe, a VB-k 16-os dön­tőjébe, sorozatos vereségeket szenvedett. Elég, ha csak any- nyit árulunk el (ami a táblá­zatból nem látszik): 61 pontja közül a VB-k döntőjében csak hármat nyert A többit mind a selejtezőkben „gyűjtötte” össze! Második: Jugoszlávia Az sem reális, de tény, hogy ezen az örök ranglistán Jugo­szlávia a második helyet fog­lalja el. Szerencsés körülményei: ját­szottak itt közre. Például az is, hogy eddig egy esetben A továbbképzésen van a hangsúly Egy sportág fejlődése nagy­részt attól függ, hogy az ab­ban működő szakemberek ho­gyan tudják gyakorlati és el­méleti tapasztalataikat a fia­tal versenyzők részére átadni — ezen túlmenően pedig attól, hogy mennyi újat, mennyi kor­szerűt vezetnek be edzésmód­szereikbe. Természetesen semmit sem adnak ingyen, így a szakmai ismereteket sem. Valamikor azt mondták a labdarúgásban, hogy minden edző annyit tud, amennyit sikerült ellesnie más edzőktől... Ma már ez a mondás el­avult, hiszen minden edző­nek alkalma nyílik arra, hogy tudását a legmagasabb szintre emelje. Erre módot adnak a különböző szakmai tanfolya­mok, sőt a TF-en működő há­roméves edző-iskola szakok­tatói tanfolyama már olyan képzettséget ad, amely megfe­lelő gyakorlati ismeretekkel párosuiva Ikiváló eredmények elérését biztosítja az oktatő- és a nevelőmunkában. Mindezek után vizsgáljuk meg, hogy a Heves megyei LSZ mellett működő edzőtes­tület hogyan biztosítja a szak­emberek továbbképzését? Azon túlmenően, hogy a ren­delkezések évente legalább három továbbképző előadáson való részvételt írnak elő, — az 1966. évi munkatervben el­sőrendű feladatként szerepel az edzők . tudásszintjének nö­velésére való törekvés. Az oktatási bizottság már az elmúlt évbén összeállította a programot, amelynek első eseménye Pálfai Jánosnak, a Testnevelési Tudományos Ku­tatóintézet neves szakemberé­nek januári előadása volt a korszerű edzésmódszerek al­kalmazásáról, ezen belül az alapozás módszereiről. Páljai János februárban is ellátogat Egeibe és az első előadás foly­tatásaként a formábahozásról és néhány új edzésmódszer­ről tart ismertetőt. A testület munkaterve nem feledkezett meg gyakorlati edzésbemutató rendezéséről sem, amelyet az időjárási viszonyok figyelem- bevételével április hónapban szándékoznak megtartani. Az edzők számára mód nyí­lik arra is, hogy saját elgon­dolásaikat, bevált, vagy kísér­letezés alatt álló módszereiket ismertessék — s ezzel nagy­mértékben elősegíthetik az ér­tekezleteken rendszeresen megjelenő szakemberek mun­káját, ezen keresztül az egész megye labdarúgó sportjának fejlődését. Heves megye labdarúgó ed­zőinek nagy többsége részt vesz a testület tevékenységében és részt vesz az előadásokon. Vannak azonban olyanok is, akiket a testület vezetői csak akkor látnak, ha valamilyen személyi probléma merül fel velük kapcsolatban. Ilyen ese­tekben persze kénytelenek mérlegre tenni az illető edző eddigi magatartását, valamint a szakmai továbbképzés terén elmulasztottakat... Minden edző annyit tud te­hát, amennyire képezi magát. És aki szereti a nevelő-mun­kát, él is ezzel a lehetőséggel, mert tudia, hogy a fiatal spor­tolók igényei állandóan nö­vekszenek! Ma már csak az tarthat lépést a fejlődéssel, aki állandóan keresi az újat, a korszerűt, ennek jegyében végzi munkáját a megyei lab­darugó , edzőtestület is — re­mélhetőleg a sportág újabb sikereinek kovácsaként! Nagy András Labdarúgó NB III-as csapataink felkészüléséről Pető ^bányai Bányász Petőfibányán megtörtént a labda­rúgó-szakosztály vezetőcégének megválasztása. Üj emberként Kiss Elemér kapcsolódott a munkába, aki a jövőben mint szakosztályve­zető működik majd. Az edzői teen­dőket továbbra is Takács László végzi, az ifjúságiakkal pedig Feke­te László foglalkozik. A csapat játé­kosállományában azonban már több változás tör­tént. Kovács L. kapus eltávozott a sportkörtől, Ro­zsa és Horváth i F. pedig bevonult katonai szolgá­latra. Takács J. tanulmányi elfog­laltsága miatt nem állhat az együt­tes rendelkezésére — a tehetséges Makalicza viszont katonai szolgá­latából leszerelt és ismét számíta­nak játékára. A jelenlegi keret: Szuhányi, Kot^ócz, Papp, Gáldi IL Juhász I., Tóth I., Tóth G.. Gáldi, I., Kovács I., Plcssek, Tarnasi, Berta, Zimonvi, GeTics, Makalicza. Alattyányi, Ágoston, Jancsó. Mel­lettük Gelics II. és Illés az átiga­zolási idő lejártával, májusban szerepelhetnek. Január 24-én kezdődött el a fel­készülés munkája s a csapat heti rngv edzéssel tés .ül a új bajnok­ságra. Az edzési ehetőségek nem a legkedvezőbbek, azért a jó idő beálltáig idegenben játsszák edző- mérkőzéseiket a petőfibányaiak. A bajnoki rajtig 12 barátságos ta­lálkozó van beütemezve. A sportkör nagy gondot fordít az utánpótáss-il való szervezett foglalkozásra. A közeljövőben új­jászervezik a serdülő csapatot, amely mellé most egy úttörőcsa­patot hoznak létre. További fejlő* dés várható az ifjúsági együttes­től, amelyben olyan tehetséges fia« talok rúgják a labdát, mint Laci­ké, Rá ez, Tamás. Takács László edző az id^n is jö szereplést vár az együttestől, ko­molyabb problémát csak a kapus­kérdés okoz A leszerelt Makalicza csatársorba való állításával a tá­madók góLképességét akarják nö­velni Most folyik az erőgyűjtés, amely után a .technika fejlesztés® képezi majd a fő feladatot. Kosárlabda Ülést tartott a Heves megyei Kosárlabda Szövetség. Az ülésen megtárgyalták az 1965. évben végzett munka tapasz­talatait, az 1966-os év felada­tait, valamint az idei bajnok­ságok rendezésének és lebo­nyolításának tervét. A szövet­ség elhatározta, hogy ebben az évben különös gondot for­dít a fiatalok, elsősorban az utánpótlás szerepeltetésére; — Ez a táblázat tehát csak dokumentum. A számok szerel­mesei sokat kiolvashatnak be­lőle. Vannak azonban olyan adatok is, eldugva a számok mögött, amelyeket kötelesek vagyunk elárulni. Csak hét ország válogatottja dicsekedhet azzal, hogy vala­mennyi selejtezőjéből tovább jutott. Németország, Brazília, Magyarország, Anglia, Szovjet­unió, Argentína és Észuk-Ko- rea válogatottja. Vagy például: egy olyan tekintélyes labdarúgó-hatalom, mint Portugália — most vesz részt először világbajnokságért folyó mérkőzéseken! De hogy ezekre az adatokra %'onatkozó utalást is megtalál­ják az olvasók, közvetlenül az ország neve után zárójelet nyi­tunk. Az első szám azt jelenti, hányszor vett részt a kérdéses ország válogatottja világbaj­noki selejtező tornákon, a második pedig azt: hányszor szerepelt ez a válogatott a be­fejező küzdelmekben, a VB-k döntőiben. A többi pedig mind érthető szám, mert semmiben sem kü­lönböznek a mindennapi táb­lázatok számaitól és jelentései­től, tehát: játszott, győzött, döntetlenek, vereségek, az adotí és kapott golok száma és a pontok. Nos, itt van a táblázat, tes­sék benne eligazodni! megrendezik a bevált terem­bajnokságot. A férfiak bajnokságában A és B csoportot szerveznek. Az A csoportban szerepelnek majd a Főiskola I., a Hatvani Kinizsi, a Helyiipar I. és a Főiskola II. egvüttesei, míg a B csoportban a Hatvani Kinizsi ifj., Helyi- rpar II. a Gárdonyi és a Dobó Gimnázium csapatai küzdenek meg a bajnoki pontokért. A három héten át tartó küzdel­meket tegnap kezdték el az Egri Szilágyi Gimnázium, s ma délelőtt 8 órai kezdettel ugyan­ott folytatják. A lányok csoportjában sze­repel majd az 1947-es születé­sűek E. Dózsa vegyes csapa­ta, az 1948—49. évben szüle­tett játékosok Dózsa ifj., a?] 1949-ben születettek Gárdonyi, az 1950-ben születettek Dózsa, és az 1951-ben születettek Gár­donyi csapata. A nyolc kiem. lt NB 1-es női játékos ezekben a küzdelmekben nem vesz részt. Ez idő alatt barátságos mérkőzéseket vívnak a Debre­ceni VSC és az MVSC csapa­taival, mivel a bajnoki küz­delem a Budapest-kupa mi­att szünetel. A V4SÁRN4P sportműsorából Kosárlabda: Egri Dózsa— Székesfehérvári vasas NB I-es női mérkőzés, Eger, Szilágyi Gimnázium, 10 óra. Előtte es utána a megyei terembajnok­ság küzdelmei. Asztalitenisz Eger—Diósgyőr NB II-es férfimérkőzés, Eger, Miskolci MTE NB II-es női mérkőzés. Eger, Gárdonyi Gimnázium, 8.30. A Hevesi já­rás ifjúsági és serdülő-bajnok­sága. Heves, 9 óra. Kézilabda: A hatvani járás terembajnoksága. Selyp, Gim­názium tornaterme, 8 óra. Jégsport: Az Egri Dózsa műkorcsolyázó és jégtánc ver­senye. Eger, Népkeaá, 9 óra. (.Kedvező idő esetén). Labdarúgás: Egri Dózsa— Egercsehi, Eger, Népkert, 14.30 óra. Gyöngyösi Honvéd—Gyu­lai MEDOSZ, 9.30 óra. Barát­ságos mérkőzések. Sí: Az országos felnőtt síug­ró-bajnokság második napja. Mátraháza, 10 óra. Televízió: a győztesek bemu­tatójának közvetítése a m#» korcsolyázó EB-ről. 16 onu mérlege sem mulasztotta el jelöltetni magát a selejtezőkön. S mint már megállapítottuk, ilyen csak három ország van: Jugo­szlávia, Brazília és Franciaor­szág. A többi, valamilyen ok­nál fogva, egyik-másik selejte­zőn részt sem vett. A jugoszláv válogatott ért el eddig a legtöbb döntetlent a világbajnoki mérkőzéseken. Sok esetben selejtező mérkő­zései is döntetlennel fejeződtek be, s néhányszor ugyanazzal a válogatottal háromszor is meg kellett küzdeni, hogy eldőljön: ki jut tovább? Miért maradt fe Brazília? A brazil válogatott azért nem foglalhatja el az őt meg­illető helyét ezen a tábláza­ton, mert a legtöbb esetben nem is játszik selejtezőt. 1950-ben azért, mert ő volt a VB szervezője, 1962-ben és most pedig azért, mert — mint a világbajnoki cím védelme­zője — selejtezők nélkül ju­tott be a 16-os döntőbe. Ha a brazilok selejtezőt is játszottak volna, azzal csak gyarapították volna győzelmei­ket, s valószínűleg Mexikót is maguk mögött hagytak volna.

Next

/
Thumbnails
Contents