Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
MÉNES Az erdő havas ferítője, csöndesség és döngölt vonta tóutak. Mint fonál a gyöngyszemeket, a kisebb-nagyofab tisztások sorát keskeny feltáró út fűzi ösz- sze. A dúcos hátú hegyek védte tisztásokon végtelen nyugalom honol, hallgat a szél, hallgatnak a télben a madarak, a vadak. A Bükk-fennsík az esztendő minden szakában kedves ajándékkal várja az embert. Akinek erre visz az útja, rejtett szépségek megtárulkozásá- nak tanúja. Fehér és szürke minden: fehér a vastag hótakaró; szürke az álomba dermedt b ükkök törzse, a vén gyertyánok kérge. S az eget is, mintha szürke, cínezett lemeztáblák tapétázták volna. Csipkéskútra tartunk — ménest látogatni. Kanyargó út, széltördelte, s villámhasította fák csonkjai között. Kanyar jobbra, kanyar balra — hó és hó, fák és fák mindenütt. Az egyik útkanyarulatban végre előtűnnek a telep épületei, a karám mértani alakzata. A telep házait gránitkőből emelték, a Bükk szürke szikláiból. A ménes tanyája — istálló mivoltában is — inkább emberi lakhelyhez hasonlatos. — Még októberben is megjárták a csikók a Nagymezőt, a bánkúti legelőket — mondja az erdei ménes parancsnoka* Abonyi László. Százhárom csikót számlál a ménes. Külön rezidenciában szénáznak a hónapos jószágok, s külön azok, „akiknek” életkora túl van már az esztendőn. Mikor az istálló ajtaját lezáró vas bordarudakat lecsatolják és szabad előttük az út, nem rontanak a hóra szélvészes száguldással — csak akkor mozdulnak a helyükről, ha a ménesgazda kétszer megcsattantja díszes karikás ostorát. Az idősebb jószágok tartanak elöl, az épület sarkánál kicsit várakoznak a fiatalabbb társaikra, s csak azután kanyarodnak a nagy karám bejárata felé. Napi megszokott, „ebéd” előtti sétájukat végzik, nyargalász- nak, játszanak, éles patáikkal döngölik, vágják a havat. A menetet Hetyke vezeti — tapasztalt, királyi testű jószág. Hetykének nagy tekintélye van a többiek előtt, addig, amíg a karámba nem érnek, nincs „fegyelmezetlenkedés’’ a sorban. A karámban már minden csikó azt teheti, amit akar. Élesen csattognak a karikás ostorok, hangjukat visszhangozzák a környező dombok. — Az a kicsi, leghátul — magyarázza a ménesgazda — Titán. Törpe, kis növésű jószágnak hihetné bárki, de ilyen sértés nem érheti Titánt. Ö igazi, vérbeli póni, s mint ilyen, egyetlen a népes méncsaládban. Hathónapos korukban jönnek fel a hegyre Szilvásváradról a csikók, a kis csenák, s hároméves korukig övék a fennsíkon minden finom fűvű legelő. Hároméves korukat betöltve búcsúznak, s útra kelnek új gazdáikhoz. Országhatárainkon túl is nagyon ismerik a csipkéskuti ménest, szívesen utaznak ide, hogy kivás már itt a hegyekben töltötte be huszadik életévét. Idegent csak nagy ritkán látnak. Mostanában gyakran be- bejárogat a telepre a jávorkuti erdész. A közelben nyitottak új vágteret, gyáraknak termeltetik az öles bükköket; aztán majd odább, a Kurtabércen a kőrisek is sorra kerülnek. A Hetyke nyergében Bálint Mihály, a legfiatalabb csikó« A messzi Csongrád bokrosról vándorok a Bükkire, hogy a lovak mellett élhessen, {Foto: Kiss Béla) lasszák maguknak a legjobban tetsző állatokat. Az idei évre Svájc jelezte elsőnek igényét a jó testű, pompás lipicai ménekre. Száz csikót visznek majd áprilisban és szeptemberben jönnek a másik százért. A csipkéskilti csikókra parádés tisztség vár a svájci hadseregben. Csipkéskút távol esik az emberlakta helyektől. Mindössze nyolcán élnek itt fenn, a Bükk tetején — s ebben a számban benne foglaltatnak a csikósok négyen, egy takarmányos és egy fogatos is. Szép hivatásuknak tartják a csikók gondozását. nevelését. A legfiatalabb csikós, Bálint Mihály, a mesz- szi Csongrádbokrosról vándorolt ide, hogy a lovak mellett élhessen. Családjában minden férfi lovas foglalkozást űz, ő maga 14 éves korában kezdte, Az erdei méntelep nem unalmas sziget, akik itt élnek, nem zárták el magukat a világtól. Egy lovas másnaponként kenyérért megy Ómassára, s onnét hozza a postát is, újságokat, leveleket. No, és kultúrából sem kapnak kevesebbet a tengerszint bükki magasságán: van rádiójuk és nagyképernyős televíziójuk — az áramot Lillafüredről küldik. ... Üjabb ostorpattogások jelzik, hogy a ménes napi sétájának vége. Még egy utolsó vágta a fehér havon, s olyan rendben, ahogy kivonultak, visszasétálna]!: az istállóba. Hetyke elégedetten nyerít. Távolról bagoly panaszkodik éles torokhangon az alvó fenyők sűrűjéből. Előbb megzavarták az ostorpattogások, de most már a csendben alhat tovább. Pataky Dezső Vizsgázott a D4 K—B Érdekes bemutatónak lehettek tanúi minap a meghívott szakemberek, a sajtó képviselői és a tv nézői. Magyar— nyugatnémet koprodukcióként kitünően vizsgázott egy új gép. A Vörös Csillag Traktorgyár D 4 K—B. típusú traktora kiváló tulajdonságokkal rendelkező gép. Jó súlyelosztása, négykerék-meghaftása alkalmassá teszi sokféle munka végzésére. A tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron, mint a magyar traktoripar újdonságát tekintették meg a látogató?* és a szakemberek. A nyugatnémet Schaeff KG langenbur- gi cég és a TEHNOIMPEX szakemberei pedig előzetes tárgyalásokat kezdtek. A Schaeff-eég különféle földmunkagépek felszereléséi indítványozta a D 4 K—B-re, különösen növelve ezzel mind a traktor, mind a munkagépek piacképességét. A megbeszélések eredményeképpen megkezdődött a langenburgi gyártelepen a kisérletsorozat és rövidesen megszületett az új konstrukció. Hidraulikus tolólapátja kiválóan alkalmas a talaj egyengetésére, nyesésére, árokásó-feje a legkeményebb talajjal is megbirkózik és 4,5 méter mélységig dolgozhat. A földmunkagépek nagy előnye, hogy könnyen kezelhetők, mozgékonyak és pillanat alatt szétszerelhetök. Szükség eseten a traktor így gyorsan „vissza- vedlik” szállítóeszközök, vagy talajmunkagépek vontatására. A Százhalombattán tartott bemutatón a traktor és szerelvényei megállták a kemény próbát és 80 centi mélységű,, átfagyott talajban is jó teljesítménnyel dolgoztak. Most bátra van még a hosszabb működés alatti vizsgálat, s ha az eredmények igazolják a várakozást, megkezdődik a két cég között a végleges üzleti tárgyalás. Kép és szöveg: Begös István Minden modern támadó fegyver megteremti a modern elhárítás eszközét is A polgári védelemről nyilatkozik a törzsparancsnok A háború lehetősége az imperializmus léte és természete miatt fennáll. Soha nem tudhatjuk, hogy a háborús usztí- tók mikor próbálkoznak a szocialista táborra támadni. Éppen ezért minden pillanatban készen kell állnunk arra, hogy az esetleges támadást kivédjük és visszaverjük, ugyanakkor dolgozó népünket is felkészítsük. Ezért kerestük fel Jakab Emil őrnagyot, a Heves megyei polgári védelmi törzsparancsno- kpt és arra kértük, mondja el: melyek voltak- megyénkben a legfontosabb kiképzőn feladatok 1965-ben, hogyan sikerült ezeket megvalósítani, ugyanakkor milyen tennivalók elvégzése előtt állunk ebben az esztendőben? — Az elmúlt évben..,» polgári védelem előtt a kiképzési utasítás előírásszérű végrehajtása állott — mondotta Jakab Emil. — Ez azt jelenti, hogy az egységeit és az alegységek az eddigi elméleti kiképzést a gyakorlattal váltották fel, s mindezt sikkerrel is teljesítették Ez volt a legfontosabb munkánk. Konkrétan: málházási gyakorlatokat, műszerekkel való bánást, óvóhelyek építését, berendezését, a szállítás megszervezését és végrehajtását, a különféle mentési munkák gyakorlását végeztük el- Országos viszonylatban is nagyon jól sikerült az elmúlt év októberében az egészség- ügyi szolgálat által végrehajtott gyakorlat, amelyen a sérültek mentését hajtattuk végre. a kárhelytől az orvosi segélyhelyig, illetve a szükségkórházakba. Ennél a gyakorlatnál és általában a többinél is fényesebben bebizonyosodott, hogy a parancsnokok nincsenek egyedül, az emberek, a lakosság aktívan vesz részt, lelkismeretesen végrehajtja a feladatokat — Hasonló feladatok előtt állt természetesen az üzemekben folyó polgári védelmi munka is. Az üzemek polgári védelmi egységei, alegységei sikeresen hajtották végre tennivalóikat. Ugyanakkor a tanulóifjúság egészségügyi oktatásban való részvétele is jól sikerült, a fiatalok elsajátították az életmentés területén szükséges ismereteket. Összegezve a múlt évi tapasztalatokat, elmondhatom: az 1955-ös év sikeres volt. A megye végrehajtotta a rá háruló feladatokat. A lakosság megismerte a legfontosabb atomvédelmi szabályokat, gyakorlatokat, felkészültsége lehetővé teszi, hogy az adott esetben saját magán, családján és embertársain is tudjon segíteni. Fejlődött a parancsnoki állománykiképzés szervező és irányító munkája, növekedett az egységek fel- készültsége, gyakorlati tapasztalatokat szereztek a mentési latok gyors végrehajtására. A kiképzési utasítás végrehajtásának keretében többlépcsős gyakorlatokat tervezünk a városokban és az üzemekben, amelyeket a különböző alegységek, egységek külün-külön, illetve közösen együttműködve hajtanak végre- Azon leszünk, hogy megyénk lakosságát minél jobban megismertessük a védekezés lehetőségeivel. Itt szeretném megemlíteni, hogy- a polgári védelem hivatásos állománya és széles körű előadó-, gárdája az utasításban rögzített előadásokon kívül te bár-, milyen tanácsadásban a lakosság rendelkezésére éli. — Sokan felvetik, hogy a modern fegyverek korában van-e értelme egyáltalán mindennek? — Van! Történelmi tény, hogy minden modern támadófegyver megteremti a modern elhárítás eszközét te. Így van ez napjainkban is. A szocalista tábor, élén a Szovjetunióval, olyan modern elhárítással rendelkezik, amely képes megfelelő biztonságot nyújtani. Nem véletlen, hogy pártunk és államunk sokat áldoz a felkészülési és védelmi munkákra. A történelem során egyszer már előfordult, hogy az atombombát használták. Akkor az emberek még nem tudtak ellene védekezni., mert nem ismerték lényegét és hatását. Azóta több mint húsz év telt el, az emberek megismerték azokat a leJ§Í' \HtSK*. Naponta megszokott, „ebéd” előtti sétára indul a csipkéskúti ménes. és a mentesítési gyakorlatok végrehajtásában. — Melyek az idei év feladatai, tervei? — Célunk, hogy parancsnokaink az adott feladatok megoldására még jobban elsajátítsák a tudnivalókat, a beosztott állomány pedig az adott körülmények között még jobban képes legyen a mentési munkáhetőségeket, amelyekkel saját maguk, családjuk, embertársaik életét megmenthetik s ez nem csupán az ismeretek elsajátításában, hanem azokkal a műszaki feltételekkel te megvalósítható, amelyek nálunk a nép védelmének szolgálatában állnak — fejezte be nyilatkozatát Jakab Emil. (F. I.) Pontot tesznek a nagyvisnyói postavita végére Lapunk január 14-i számában irtunk arról, hogy elhanyagolt, roggyant épületben van a nagyvisnyói posta. Hosszú ideig sem a Miskolci Posta- igazgatóság, sem a helyi tanács nem talált megoldást és a huzavona azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy bezárják a nagyvisnyói postát és a falu lakóinak Szilvásváradra kell levéllel, csomaggal és pénzzel átjárniuk. Az elmúlt hét végén a nagyvisnyói posta ügyében helyszíni szemlét tűzött ki az Egri Járási tanács és a Postaigazgatóság, hogy pontot tegyenek a vita végére, és ne a község lakói húzzák a rövidebbet. Megállapodás történt, hogy jelenlegi helyén legfeljebb a nyár derekéig maradhat a posta. Addigra új helyére, a felújított helyiségbe költözhet az orvosi rendelő, a posta pedig min tegy két évre a mostani orvosi rendelőben kap helyet. A Miskolci Postaigazgatóság ígéretet tett, hogy két éven belül új postát építtet Nagyvisnyón. A helyszíni szemlén az alkalmas teiltet már ki is választották. rmpjfMiG, 5 1966. február 6., vasár na®
