Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
Jó úton halad a tarnazsadányi Egyetértés Tsz Bíró József elvtárs gratulál Tóth Lászlónak, a tsz elnökének, az őszi munkaversenyben elért első helyhez és átnyújtja a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának díszoklevelét. — mondotta többek között. — Ez a tsz megteremtette az alapját a többtermelésnek, a még nagyobb eredményeknek. Ha továbbra is ilyen szorgalmasan dolgoznak, a decemberi határozat segítségével még nagyobb eredményeket érnek el. A közgyűlés hangulata, határozatai az elkövetkezendő gazdásági évre, és az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: jó úton halad a tarnazsadányi Egyetértés Tsz vezetősége és tagsága. Meggyőződésünk, hogy sok jót hallunk még erről a szövetkezetről. A kísérleti építkezések éve Az Építésügyi Minisztérium Műszaki-Fejlesztési Főosztályának tervei szerint az idén 11 kísérleti építkezésen próbálnak ki az építők újfajta épületszerkezeteket, munka- módszereket, különleges anyagokat. A múlt évi negyven helyett csaknem hatvanmillió forintot fordítanak a kísérletekre. Most fontos cél a kísérleti munkák koncentrálása, mert általában sokáig elhúzódnak a próbák és késleltetik az új el- I járások felhasználását. AZ ORSZÁGGYŰLÉS UTÁN KJ árom napig tanácsko- zott az országgyűlés. Ez az esemény mindig nagy jelentőségű az ország életében, de ez a múlt heti ülésszak nem egy volt a sok közül. Hiszen az 1965- ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka és harmadik ötéves tervünk megvalósításához kezdtünk. Bármennyire is sürgetnek feladataink, a fontos határkőnél meg kell állnunk. Mire vittük, országépítő munkánkban meddig jutottunk, hogyan lépjünk tovább? Ezekre a kérdésekre várt választ az ország. Valóban mindnyájan, az ország egész lakossága tájékozódhatott. Ha egy kicsit az újságba mélyedtünk, ha kinyitottuk a rádiót, vagy bekapcsoltuk a televíziót, a termékeny vita részeseivé válhattunk. Népgazdaságunk, társadalmunk eredményeiről és problémáiról esett szó, de nem „zárt ajtók mögött”, hanem a hírközlés modem eszközei útján az ország közvéleménye előtt. Akár a pénzügyminiszter expozéjára, akár Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának felszólalására, vagy a külügyminiszter tájékoztatójára került sor, mindig úgy éreztük, hogy a mi ügyünkről van szó. Az elmúlt öt év alatt az ipari termelés 47 százalékkal, a mezőgazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. E pár adatban, mint cseppben a tenger, benne van mindnyájunk igyekezete, tehát a siker közös. De eredményeink nagyobbak lennének, ha a készletek az indokoltnál nem nőttek volna nagyobb mértékben, ha mindig és mindenütt jobban ügyeltünk volna a minőségre és a gazdaságosságra, ha gazdaságirányítási rendszerünk jobban biztosította volna a vállalatok önállóságát és a népgazdasági érdekek érvényesülését. A parlamenti vitát nyíltság és teljes őszinteség jellemezte akkor is, amikor gondjainkról, problémáinkról esett szó. így van ez rendjén, hiszen a hibák kijavítása is a mi ügyünk, részt kér és vállal abból a kormány, a gyárak és a szántóföldek dolgos népe. Nálunk nem szólam, hanem zottság titkára, valamint ott voltak a környező községek, termelőszövetkezeteinek elnökei és a különböző vállalatok képviselői is. Az 1965. évi gazdasági munka részletes értékelése helyett — amelyet Tóth László elnök terjesztett a közgyűlés elé — álljon itt ez a kimutatás: Álló forgóalap Tiszta vagyon 11 528 900 Ft 5 797 000 Ft 14 704 000 Ft 8 419 000 Ft 19 068 000 Ft 9 995 000 Ft 22 052 000 Ft 12 547 000 Ft A jól szervezett és szorgalmas munkát bizonyítja az is, hogy az őszi mezőgadasági munkára meghirdetett versenyben az Egyetértés — amely a verseny meghirdetője is volt — a második kategóriájú szövetkezetek közül az első helyen végzett, elnyerte a megyei párt-vb és a megyei tanács vb díszoklevelét és a 16 ezer forintos jutalmat, amelyet Bíró József elvtárs a zárszámadó közgyűlésen adott át. Bíró elvtárs meleg szavakkal szólt a termelőszövetkezet gazdaságának és a tagság tudatának fejlődéséről. — így képzelem el a tsz életét, fejlődését a jelenlegi körülmények, viszonyok mellett A tamazsadányi Egyetértés Tsz tagsága és vezetősége szombaton közgyűlésen adott számot az 1965. évi munkájáról. Az ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Bíró József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Sramkó László, a hevesi járási pártbi*gy munkaegys. Egy tagra eső értéke jövedelem 1962 32,20 Ft 9 779 Ft 1963 35,— Ft 13 057 Ft 1964 40,— Ft 14 237 Ft 1965 46,75 Ft 20 778 Ft Ezt az eredményes fejlődést látva természetes az az elégedettség, az a jó hangulat, amely a közgyűlést jellemezte. Valamennyi felszólaló — 11-en szólaltak fel — beszélt a tagság szorgalmáról, a vezetés és a tagság gyümölcsöző harmóniájáról. Ennek köszönhető elsősorban, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is — száj- és körömfájás miatt három hétig le volt zárva a község, az ár- és a belvíz 100 holdakon pusztított — tovább növekedett a tsz vagyona, a tagság jövedelme, hogy egy év alatt 24 fővel szaporodott a tsz-tagok száma, és egyre több fiatal jött vissza, vagy készül vissza a szövetkezetbe. A termelőszövetkezet tagsága nagy figyelemmel hallgatja a* éves munkáról szóló elnöki beszámolót (Foto: Kiss Béla) A jó vezetés, a szorgalmas munka Hatvanban is meghozta gyümölcsét Négy év alatt 30 millióval nőtt a közös vagyon megkapják a megye legjobb szövetkezetének kijáró oklevelet levél mellé a megyei tanács húszezer forint pénzjutalmat is adott. »NXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXX’WXX' Befejeződtek a téli tanfolyamok. A tanfolyamok vezetői visszatérnek otthonukba, rendezgetik, olvasgatják feljegyzéseiket, és beszámolóra készülnek. Ilyen jegyzetrendezgetés közben beszélgettünk Kerékgyártó Bélával, a megyei tanács pénzügyi osztályának dolgozójával. — Mi mindent rejt magában a füzet, amelyben bizoni a két hét végére kevés ürei lap maradt? Kerékgyártó Béla a számok embere, ezért talán érthető hogy füzetében sok a számadat, összehasonlítás. E számok mögött azonban Erdőtelek jelene és jövője húzódik meg. Mielőtt a számok „megszólalnának”, magáról a tanfolyamról esik néhány szó. — Két zimankó» hetet töltöttem Erdőtelken. Akad olyar nap is, amikor az autóbusz is felmondta a szolgálatot, a hófúvás miatt. A tanfolyamoi azonban a zord, hideg ellenére is szívesen látogatták. Átlag százon felül jöttek össz< esténként, -hogy meghallgassák az előadásokat, hogy elbeszélgessenek a párt, a kormán; politikájáról, mindennapi életünkről. Érkeztek öregek é: fiatalok, fejkendős nénik é: lányok, akik érdeklődéssé hallgatták az előadásokat. — Mi a véleménye a falu ban működő három szövetke zetről? A gazdálkodást illető en mit mutatnak a számok? — A kérdés olyan széles kő rű tájékozódást igényel, hog: csak a teljességre való törek vés nélkül válaszolhatok I Tény, hogy Erdőtelken háron Két hét falun Beszélgetés a téli tanfolyamról eredményesen és jól gazdálkodó szövetkezet van, földterületük azonban annyira szétaprózódott, hogy a jelen körülmények között igazi nagyüzemi gazdálkodást folytatni nehéz. Véleményem szerint jelenleg az Aranykalász Termelőszövetkezet az, ahol a legtervszerűbb, a legelőrelátóbb munka folyik. ... A beszélgetés közben úgy tűnik, mintha megelevenednének a számok. Kiderül, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezetben hat év távlatában 50 forint volt az egy munkaegységre eső átlagjövedelem. Itt kizárólag munkaegység, plusz prémiumrendszert alkalmaznak. Sokat mond a tagok egy napra eső átlagkeresetének statisztikája is. 1961-ben 51, 1962-ben 61, 1963-ban 64, 1964-ben 67, 1965-ben pedig 79 forint volt az egynapi átlag- , kereset. Tavaly a rossz időjá- : rás ellenére is kimagasló ered- ; mények születtek több termelési ágban. Így a dinnye 70, a paradicsom 105 mázsát fizetett . holdanként. Az említett szövetkezet ve■ zetői is szeretnek számolni és érdekes számításokat végez■ tek. Kiderült, hogy a felvá- ' sárlási árak emelése az idén ■ jelentősen emeli majd a mun- . kaegység értéket, összességé- i ben pedig közel másfél millió többletbevételt jelent a gazda- ■ Ságnak. A szövetkezet látta a sertéstenyésztés gazdaságosságát, ezért 1966-ban már 450 hízósertés átadására kötöttek szerződést. Kerékgyártó Béla füzetében már olyan számítások is akadnak, amelyekhez hasonlót a megyében csak elvétve találunk. Így kiszámították, hogy az Aranykalász Tsz-ben az amortizációs költségek felbontva a következőképpen alakulnak: egy kiló sertéshúsra 75, a marhahúsra 32, a baromfira 10, és a tej literére egy fillér ráfordítás esik. A jelenlegi új árak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövetkezet ilyen alapot létrehozzon. Később az emberekről ko- rü’t szó, a kulturális életről. — Mi a tapasztalata az általános műveltséggel kapcsolatban? — A szép gazdasági eredmények láttán ebben a vonatkozásban némi csalódást keil okoznom. Szinte el sem hinné az ember, hogy egy ilyen négy és félezres faluban, ahol jól- menő három mezőgazdasági üzem van, az emberek menynyire nem érdeklődnek a vilár: dolgai iránt. Erdőtelken 128’ család él. Ebből mindössze l1 családnak van televíziója é ami még inkább meglepő, csak runden második háznál van rádió. A felnőtt olvasottság gyenge, erről nemigen mernek Deszélni az illetékesek. Arány- .ag kevés a napilapok száma is. — Mi az oka mindennek? Ilyen válaszokat jegyeztem i füzetembe: nem érünk rá rádiót hallgatni, sok a munka, nincs idő olvasni. Ugyanakkor a dolgozók iskoláját szép számmal látogatják. Adnak a lakás- kultúrára, a ruházkodásra, és mindenki taníttatni akarja a gyerekét. A pedagógusok általában csak az iskolás korú gyerekekkel törődnek. A 27 pedagógus pedig sokkal többet tehetne egy egészségesebb közszellem és szemlélet kialakításáért ebben a jómódú faluban! Előkerülnek Erdőtelek gondjai is: nincs megfelelő kultúr- ház, rossz, korszerűtlen a mozi, bisztró kellene. Arról is árulkodnak a számok, hogy a faluban a második ötéves tervben 18 kilométer villanyhálózat épült, új kutakat, járdát létesítettek. ★ Két hét nem sok idő. Arra mégis elég volt, hogy a falvak lakói közelebb kerüljenek a világ, az ország ügyeihez. Sok kérdés, sok válasz hangzott élj és reméljük, nemcsak a tanfolyamok vezetői lettek gazdagabbak és tapasztaltabbak, da' az ott élő emberek is. Szalav T«tván társadalmi rendünk lényegéből fakadó természetes követelmény, hogy közügy- gyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait. A zt akarjuk, hogy az új költségvetési évben már kevesebb legyen a gond és szaporodjék a siker. Be az országgyűlésen elhangzottak tárgyilagos mérlegelése után nem ringathatjuk magunkat illúziókban, mert eredményeink még csak kezdetiek. De már felismertük és egyre jobban akarjuk, hogy a felszabaduló anyagi erőket és eszközöket hatásosan, a legfontosabb gazdasági feladatok megvalósítására összpontosítsuk. Vagyis az országgyűlés nemcsak az elmúlt öt év eredményeit és hibáit mutatta meg, hanem határozottan kijelölte a tovább vezető utat is. Egészségügyi ellátásra 5 ezer 680 millió forintot, kulturális kiadásokra 9920 millió forintot, a bérek, a családi pótlékok és a nyugdíjak emelésére kétmilliárd forintot juttat államunkj már az idén. Már a mai naptól leszállítják számos ruházati cikk árát. A párt: és a kormány a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,6 százalékos emelkedését tervezi ebben az évben és mintegy 45 milliárd forintot szántak beruházásokra. Ha utunk idei szakaszánaik, vagy a harmadik ötéves terv mérföldköveit nézzük, kedvvel és bizakodással indulhatunk előre. Az országgyűlés határod zottan kifejezte a párt és a kormány politikáját és a lakosság óhaját, hogy egyéni életünk is egyre szebbé és boldogabbá váljék. Ehhez az szükséges, hogy egyre többen keressék egyéni boldogulásuk útját a közösség érdekeivel összhangban. Közös javainkból az kapjon többet, aki többet tesz a társadalomért. Annak legyen naevobb emberi értéke, aki többet Tte$z és eredményesebben dől vozik hazánk gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséért 'p' ppen azért, mert az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk megalapozásának időszaka, nagy feladat hárul mindnyájunkra. Közös ügyünk sikerének legfőbb feltétele, hogy a maga posztján mindenki, az év elejétől az év utolsó napjáig becsülettel teljesítse kötelességét. F. L. kodásról, a hozzáértésről tanúskodik. A vezetőség beszámolója szerint az idén növelik a paprika, a paradicsom területét, a dinnye rovására. Sok helyet kaptak a beszámolóban a legújabb kormány- intézkedések, amelyeket itt, Hatvanban is örömmel fogadtak a szövetkezetiek. Az állat- tenyésztés tavaly 7,8 milliót hozott a régi felvásárlási árak mellett. Természetes, hogy a felvásárlási árak felemelése után a termelési kedv, a hozamok csak növekednek majd. Tetszéssel fogadta a tagság — és erre a hozzászóló szövetkezeti gazdák is kitértek — a vezetőség javaslatát, amely szerint a Lenin Tsz az idén 10 százalékkal termel több új értéket, mint az előző esztendőben. A közgyűlésen számos hozzászólás hangzott el a tagság részéről, amelyek azt igazolták, hogy Hatvanban a vezetőség és a tagság egysége már biztosított, a tagok zöme támogatja a vezetőséget további szándékában. Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese is szót kért a közgyűlésen. Foglalkozott az ár- és bérintézkedésekkel, azok várható kihatásaival és elismerését fejezte ki a szövetkezet munkájáért, az elért eredményedért. Vajda László, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, ünnepélyesen átnyújtotta a megyei pártbizottság és tanács megbízásából azt az oklevelet, amelyet a tsz, mint megyei első helyezett, érdemelt ki a versenyben. Az okNehéz, de eredményes esztendőt zártak a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben. A szombati ünnepi közgyűlésen a szövetkezet számos vendége között helyet foglalt Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. A járási kultúrházban több száz tsz-tag gyűlt össze, hogy meghallgassák Rabecz Lajos elnököt, aki a vezetőség nevében beszámolt a múlt év eredményeiről, gondjairól. A beszámoló világosan tükrözte azokat a változásokat, amelyek az utóbbi évek fejlődésére jellemzőek voltak. A jó hírű Lenin Tsz az eltelt 4 év alatt nem kevesebb, mint 30 millióval növelte közös vagyonát, amely ma már eléri a 48 millió forintot. A tagoknak 7,5 milliót osztottak ki és az egy tagra eső jövedelem — a prémiumokat is beleszámítva — közel húszezer forint, az egy munkaegységre eső érték pedig 50 forint, tíz forinttal több, mint egy évvel korábban. Ezek az eredmények a jó vezetésen, a tagság szorgalmán kívül egyben azt is jelentik, hogy. Hatvanban sikerült úrrá lenni a bajokon, hiszen itt is pusztított a száj- és körömfájás, az ár- és belvíz. A gazdaság hagyományosan Zöldségtermelő, így bevételük jelentős részét adja most is ez az üzemág. A hatvani primőrök, a télen is virító szegfűk már szinte az egész országban ismertek és a gazdaságnak külföldön is híre, tekintélye van. A 6 milliós zöldségbevétel a szakszerű gazdái-
