Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

Sportköri foglalkozás a hóstyai egykor Néhány évvel ezelőtt — egy íM^ep tél végi napon — lentjár- tunk as egri Kertész utcai is­kolában. A hóstyai —, vagy ahogyan arrafelé mondják: zel­lervári — gyerekek éppen sportköri foglalkozáson vettek részt, s bizony sajnálkozva fi­gyeltük a primitív körűimé^ nyék között, hideg folyosón, olajos padlójú tanteremben fo­lyó munkát Az akkori nehéz­ségeknél csak a testnevelő ta­nár és tanítványai lelkesedése volt nagyobb... iskolában és most csak aztán hangzik a vidám köszöntés: — Erőt, egészséget! A sarokban szőke hajú csöpp­ség bámulja a mezbe öltözött fiúkat lányokat, a három esz­tendős Kormos Ildit a nővére hozta el magával. A bemelegítést Dobó István KISZ ifjúsági vezető, Dobós gimnazista, az iskola volt sport szerető tanulója vezeti —, de addig halljuk, mit mond a test­nevelő tanár: — Sportkörünk szépen búcsá­Talent Vera kifogástalan tartásban az ugrószekrény felett. egészséges, eleven mozgású fia­talokat Bizonyára ők is arra gondolnak, amire mi: bezzeg a mi időnkben másképp volt... A napokban osztályok közötti kézilabda-bajnokságot bonyolí­tottak le, s a csapatok a bene­vezési díjat fölajánlották a vietnami szabadságharcosok ja­vára. Dicsérendő, példás kezde­ményezés! A kis Grégász Éva talán a többieíknél is nagyobb lelkese­déssel csinálja a gyakorlatokat. Nem is csoda, két hétig beteg volt, s „nagyon hiányzott neki a testmozgás...” Pajtás Feri ugyancsak betegsége miatt nem lehetett jelen ezen a jól sike­rült sportköri foglalkozáson, de lesz még alkalma bőven tor­nászni! Késő este volt már, amikor azzal a jóleső érzéssel távoz­tunk az iskolából, hogy ahol olyan ügyes, tehetséges gyere­kek vannak, mint Adler Kati a legjobb tornász, Balek Ilona, Nagy Anikó, Mirkóczky E„ Schiller Mária, Fehér Edit, Va­lent Vera, Györffy Gyuszi, a két Lányai, Szeleczki János, Piffku László, Gyulavári Zol­tán, Fügedi József, Kövesdi Zoltán, Puskás Csaba —, hogy csak kapásból néhányat felso­roljunk — ott a sport jó kezek­ben van! Somody József A vasárnap sportműsorából Labdarúgás: Barátságos mér­kőzések: Egri Dózsa—Borsodi Bányász, Eger, 15 óra. Gyön­gyösi Honvéd—Szállítók, Gyön­gyös, 15 óra. Siroki Vasas—Tar_ naszentmária, Sirok, 10.30. Kézilabda: A megyei terem­bajnokság első fordulója. Eger, Szilágyi gimnázium, 8 óra. Súlyemelés: Heves megye 1966. évi felnőtt egyéni-bajnok­sága. Petőfibánya, 10 óra. Tóth István és Németh János nélkül. •. Gy. Honvéd—Vasas 10:10 A gyöngyösi ökölvívók vi­szontagságos utazás után ér­keztek Budapestre. A körülmé­nyek is úgy jöttek össze, hogy a versenyzők meglehetősen fel­zaklatott idegekkel léptek más­nap a mérlegre. Hiányzott kö­zülük ugyanis a válogatott Tóth István, aki fegyelmezet­lensége miatt maradt ki a csa­patból, és Németh János, aki nem vállalta a fogyasztást. így a Honvéd öt újonc ökölvívóval volt kénytelen kiállni! Némi meglepetést keltett az is, hogy a Vasas a válogatott Papp Tibort pehelysúlyban in­dította, így elkerülte a Kleno- vitscsal való találkozást. A fő­városi együttesből az ugyan­csak válogatott Nagy Zoltán hiányzott. A Sportcsarnokot zsúfolásig megtöltő közönség meglepetés­sel fogadta a sok fiatal ver­senyzőt felvonultató gyöngyösi csapatot, s az az általános vé­lemény alakult ki: ha Forrónak sikerül győznie, 12:8 lehet a végeredmény a Honvéd javá­ra. Légsúlyban Forró, valóban kimagasló teljesítményt nyújt­va leiskolázta a válogatott Junghaust, s Klenovitsnak sem jelentett különösebb feladatot a tapasztalatlan Erdélyi le­győzése. Pehelysúlyban ugyan Papp Tibornak sikerült szépí­tenie, miután döntő fölénnyel győzött Kovács ellen, könnyű­súlyban azonban ismét tovább nőtt a gyöngyösiek előnye, mert a ragyogó formában levő „csapatkapitány”, Pampuk I., ugyancsak döntő fölénnyel nyert Szabolcsi ellen. Kisváltó- súlyban a Tóthot helyettesítő fiatal Mincsik III. első NB I-es mérkőzésén kitűnően helytállt — ő még sok örömet szerez­het az ökölvívás gyöngyösi hí­veinek. Az ezután szorítóba lépő két másik újonc, Pampuk II. és Juhász, nem tudta tu­dása legjavát nyújtani, de lel­kesedésért mindkettőt dicséret illeti. A középsúlyú Kökény úgy öklözött, ahogyan azt vár­ták tőle, biztosan verte a ta­pasztalatlan, egy fejjel alacso­nyabb Körösit. Félnehézsúly­ban Stefanidesz hasztalan igye­kezett kitérni a válogatott Edőcs rohamai elől, s csak he­lyeselni tudjuk Szakács Béla edző döntését, aki az első me­net után szorítóba dobta a tö­rülközőt. Ekkor 10:8 arányban vezetett a Honvéd Zalka SE, s mivel a nehézsúlyú Bánhe­gyitől biztos győzelmet vártak — reálisnak látszott a 12:8. Sajnos Bánhegyi — nyilván a mérkőzést megelőző sok ide­geskedés hatására — érthetet­len módon, sportszerűtlenül vi­selkedett, szándékosan belefe­jelt ellenfele arcába, amiért diszkvalifikálták. Ezzel biztos győzelemtől ütötte el csapatát. A megfiatalított Gyöngyösi Honvéd az újonc, de kitűnő erőkből álló Vasas ellen becsü­lettel helytállt, s ha nem is sikerült győznie — jó benyo­mást keltett, Reméljük, hogy a legközelebbi találkozó majd jobban sikerül! Eredmények (etöl a gyöngyö­si ökölvívók): S Légsúly: Forró pgy. Jung- haus ellen. 2:0. Harmatsúly: Klenovits dön­tő fölénnyel győzött Erdélyi ellen. 4:0. Pehelysúly: Kovács Papp döntő fölénye miatt vesztett. 4:2. Könnyüsúly: Pampuk I. a 3 menetben döntő fölénnyel győzött Szabolcsi ellen. 6:2. Kisváltósúly: Mincsik III; pgy. Varga ellen. Váltósúly: Pampuk II. Thur- zó döntő fölénye miatt vesztett. 8:4. Nagyváltósúly: Juhász pv. Szabó ellen. 8:6. Középsúly: Kökény pgy. Kö­rösi ellen. 10:6. Félnehézsúly: Stefanidesz feladta Edőcs ellen. 10:8. Nehézsúly: Bánhegyit sport­szerűtlenség címén diszkvali­fikálták Pál eilen. 10:10. Egy csapat sem mehet biztosra! Sorrendben nyolcadszor gyűlnek egybe a világ leg­jobb labdarúgói, hogy Ang­liában 32 mérkőzésen eldönt­sék a büszke bajnoki cün sorsát. Igen! A legjobb labdarú­gók tornája a VB, hiszen a labdarúgó VB-n függetlenül attól, hogy professzionista, vagy amatőr kategóriában so­rolhatók a játékosok, minden további nélkül játszhatnak. Az eddig lezajlott világbaj­nokságok sok érdekes adattal szolgálnak. Köztudomású, hogy ma a nemzetközi szövetség mintegy 130 tagországgal ren­delkezik. Ennek ellenére ed­dig csak 77 ország labdarúgói indultak a világbajnokságon. A 77 ország közül csak 37-nek sikerült a döntő legjobb 16 csapata (1930-ban és 1950-ben a legjobb 13) közé felküzdenie magát. Vajon mely ország labdarú­gói szerepeltek a legtöbbször az 1930 óta megrendezett 7, illetve az angliaival együtt most már 8. világbajnoksá­gon? A listavezető Brazília csapa­ta nyolc alkalommal, tehát minden egyes VB döntőjén részt vett. Utána 6 döntőbe jutással Franciaország, Ma­gyarország, Mexikó és Olasz­ország következik. Érdekes, hogy a mai élvonalhoz tartozó országok mellett Svájc 6 Íz­ben került a legjobbak közé, ugyanakkor a nagy labdarúgó­hagyományokkal rendelkező Uruguay és Jugoszlávia ötször, Ausztria és a világbajnoksá­gon háromhelyezést elért Svédország eddig csak négy­szer harcolta ki a döntőbe ju­tást. Az európai részvételi fö­lénnyel szemben — illetve ah­hoz viszonyítva — bizonyos dél-amerikai fölény mutatko­zik az eredményességet illető­en. A 7 világbajnoki címen 4- szer dél-amerikai és 3-szor európai ország osztozott. Ha azonban az 1—4. helyezéseket számítjuk, és a reálisnak lát­szó 5—3—2—1-es pontozást al­kalmazzuk, úgy az amerikai fölény eltűnik! A labdarúgó világbajnokság nemcsak, mint esemény jelent maradandót. Az eddig meg­rendezésre került tornák két­ségtelenül egyre nagyobb számban mozgatják meg a labdarúgással foglalkozó or­szágokat. A nevezők száma 1930 óta fokozatosan nő. (Ki­vétel a brazil VB.) A fokozódó népszerűséget és elterjedtséget jelző mutatószámok mellett ta­lán még szembetűnőbbek egy- egy világbajnokság szakmai mérföldkövei. Hacsak az utóbbi három vi­lágbajnokságot vesszük alapul, 1954-ben Magyarország csapa­ta annak ellenére, hogy bal­szerencsés körülmények ftöaott elveszti a már szinte birtoká­ban levő aranyérmet, farra“ dalmasítja a labdarúgást a merev WM-rendszer fellazítá­sával, a sokmozgásos-helycse- rés támadójátékkal, amely már önmagában hordta a vé­delmek reakciójának magváti 1958-ban Brazília csapata bebizonyítja, hogy nincsenek olyan hagyományok, adottsár gok, amelyek nem változtathat tők meg. Az általában egyéni csillogásukról és felelőtlensé­gükről ismert brazil labdarút gók fegyelmezett csapatjáték­kal tűnnek fel, valamint —kit forrott új játékrendszereükkelji a már világszerte ismert (sőt, egyes helyeken túl is haladott» illetve „elöregedettnek” tant tott) 4—2—4-gyel. 1962 is hozott a játékban, technikában és taktikában újat, de itt mégis más tűnt fel: Csehszlovákia bebizonyí­totta, hogy jól szervezett, fe­gyelmezett csapatjátéka még kevés klasszis-játékos esetén is hozhat eredményt, ha á megfelelő tudásszint nagyszerű testi és lelki képességekkel pá­rosul. Ezt egyébként 1954-ben az NSZK válogatott csapata is igazolta a döntőben. A hátralevő hónapokban — úgy véljük — minder szakve­zető arra koncentrál, hogy mi­nél hamarabb sikerüljön csa­patát kialakítani, egységessé tenni, a „titkos fegyvereket”» a taktikai változatokat a vég­sőkig csiszolni, hogy azután s világbajnokságon minél keve­sebb rögtönzésre kényszerül-; jön. Olvasva a nemzetközi sajtót, talán csak három olyan együt­tes van, amelynek nem adnak komoly esélyt: Svájc, Mexikó és a Koreai NDK. A többiek­kel kapcsolatban a megítélé­sek már nem egyoldalúak. A sorsolás nyilvánosságra hoza­tala, az első jósolgatások után Anglia esélyei sem olyan szi­lárdak, mint az első napok­ban. Ügy látjuk, hogy az 19681 évi világbajnokságon egy csa­pat sem mehet biztosra, még a legjobb nyolc közé jutást ille­tően sem. De nem azért, mert valamelyik csoport „könnyű’’ vagy „nehéz”. Nehéz a jóslás, mert kiegyensúlyozott a me­zőny! Ma még nem tudni, ki­nek milyen meglepő előrelő-; pást sikerül júliusig elérni! Könnyen elképzelhető, hogy egy ma még kevesebbre tar* tott együttes júliusra „be­érik”, valami — a többiektől eltérő — újszerűséggel lepi meg a többit, és kész a meglepetés... Vasárnap tovább folytatódnak a kosárlabda NB I. küzdelmei Kéthetes kihagyás után va­sárnap tovább folytatják a ko­sárlabda NB L küzdelmeit. Az Egri Dózsa női együttese Sopronban vendégszerepei és igyekszik megszerezni a baj­noki pontokat. A két együttes között nincs lényeges különb­ség, mindketten 4—4 ponttal rendelkeznek. A mérkőzés iz­galmas taktikai harcnak ígér­kezik, amennyiben az egriek­nek sikerül semlegesíteniök a magyar válogatott középjáté­kosát, a 187 centiméteres Bakk Juditot — sikerrel vehetik ezt az akadályt is. A Dózsa egyébként jó formában várja a találkozót. A csapatból hiá­nyozni fog Majoros Zsuzsa, akin az elmúlt héten sikeres porcműtétet hajtottak végre, valamint a fiatal Sér a. Meg­gyógyult viszont Tuba és va­lószínűleg rendelkezésre áll majd a kisebb sérüléssel baj­lódó Szarka is. Az egriek a szokott összeállításban veszik fel a küzdelmet. bélyeggyűjtés pedagógiai szerepe” címmel a Tanárképző Főiskola földszinti 7, számú ter­mében február 27-én, délelőtt 10 órakor előadást tartanak. Előadók: Hajdú Kálmán pedagógiai szak- felügyelő, a MABÉOSZ hatvani vezetőségi tagja, és Péntek Gyula, a Filatéliai Szemle szerkesztője; Az előadáson részt vesznek a főiskola hallgatói és az egri bé­lyeggyűjtő körök tagjai. Ezután __ délelőtt 11 órakor kezdő­dik az egri. bélyeggyűjtő kör évi beszámoló taggyűlése a Szakszer­vezeti Székházban. A taggyűlésen részt vesz Balázs Tibor, a MABÉOSZ vezetőségi tagja és Rábai László, a MABÉOSZ Mis­kolci Területi Irodájának vezetője. ★ A 39. Bélyegnapi Országos Kiál­lítást Budapesten a Szövetség központi helyiségében rendezik meg. A bélyegnapot szeptember 18-án tartják. A budapesti kiállí­tás két osztályból áll: az egyik­ben magyar gyűjtemények kerül- . nek kiállításra, a másikban pedig a légipostái gyűjteményeket mu­tatják be. Kívánatos, hogy a Bélyegnap al­kalmával a körök jelentős része, így elsősorban a megyeszékhelyi körök bélyegkiállítást rendezze­nek. A kiállításai és a bélyegnap­pal kapcsolatos igényeket, javas­latokat legkésőbb július 31-ig kell bejelenteni a miskolci Területi Iroda (Miskoc, 1. postafiók 119.1 útián a MABÉOSZ szervezési osz­tályának. a budapesti kiállításon olyan gyűjtemények mutathatók be. melyek korábbi kiállításon már helyezést értek el. tét Bélyeggyűjtő kör alakult a na­pokban Egerben, a Dohánygyár­ban és Füzesabonyban a művtflfr- űési házban» Bordásfaí-gyakoriatofc. TS'.^TT" 1:^ (Kiss Béla felvételei) Azóta nagyot változott a vi­lág. Korszerű, egészséges, új is- '.óla épült a régi szomszédsá­gában, s végre sok száz hős- •yai gyerek vágyálma teljesült -mek tornatermet és kiszolgá- ó helyiségeket, bekerített he­lyen lévő salakos kosárlabdát- pályát is kaptak, A tornaterem melletti orvos: rendelőben mindennap var rendelés, a fürdőben hideg-me­leg víz, az öltözőkben kényel­mes padok, mosdókagylók, tü­kör. A szertár tele van új tor­naszerekkel, sportfelszereléssel & az új testnevelési irányelvek­nek megfelelően labdák garma­dája sorakozik a szekrényben. S hogy ezeket a labdákat való­ban használják', arról a torna­terem nem éppen szerencsés módon fehérre meszelt falas tanúskodnak. Most is sportköri foglalkozás van. Danes Lajosné és Jávor* József testnevelő tanárok fel­ügyelete mellett. Györffy Gyű- szí „tornász kapitány” rögtön egy szép tigrisugrással mutat­kozik be — így stílszerű —, s zott az öreg Iskolától: a fiuk megnyerték a városi kézilabda- bajnokságok És szép sikerrel köszöntötte az új iskolát: a lab­darúgó-csapat első helyen vég­zett az úttörő olimpia városi bajnokságában. Csak most nézünk igazán szét, s íme: ismerős arcokat fe­dezünk fel. Amott a mindig vidám Valent Vera, emitt Gyu­lavári Zoli és Puskás Csaba. A jövő úszóreménységei ... A fiúk sorra ugórják a remek fecske­tigriseket, de rendkívül ügye­sek, bájosak a lányok is. «=> A városi általános iskolai tomászbajnokságra készülünk — folytatja Jávori József — a gyerekek szeretnének jó ered­ményeket elérni. Villogó szemű, fekete hajú kisfiú áll meg előttünk, s ke­ményen kezetrázva, öntudato­san bemutatkozik: «= Burai Gyula vagyok, én ökölvívásra is járok ám! S hogy mindezt bizonyítsa, tíz húzódzkiodást csinál a bor­dásfalon. Közben rög­tönzött mászó- versenyt né­zünk végig: Lá­nyai Gyurka úgy kúszik fel­felé a rúdon, mint a macska, de méltó vetély- társa az úszó Gyulavári és az ökölvívó Burai is. Kint a folyo­són asztalite­nisz-csata fo­lyik Rózsa End­re és Szabó Béla között, aa udvaron pedig a kézilabda-csa­pat szorgosko­dik. Krajcso* tries Jóska csa­patkapitány bí­zik abban, hogy a városi bajnok­ságban jól helyt tudnak majd ál- ni, s mint mondta: Pén­zes, Magyari, Rácz és Puskás az együttes erősségei. A járókelők meg-megáll- nak egy percre a kerítésnél, és kedvtelve figye­lik as eres. Tornyai Gyurka fecske-tigrisét is sokan meg- ŐHgyelbetnék-«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents