Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

A megyei pártbizottság határozata a népművelés fejlesztésének irányelveiről Az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága január 14-i ülésén meg­tárgyalta és elfogadta „A nép­művelés fejlesztésének irány­elvei Heves megyében” című napirendet, s az alábbi hatá­rozatot hozta: A népművelés a szocialista kultúra terjesz­tésének eszköze, az iskolában szerzett művelt­ség és szaktudás gyarapításának formája, a dolgozó tömegek szocialista tudatosságának fo­kozására irányuló, marxista-leninista eszmei alapra épített kulturális tevékenység. A szocialista kultúra eszmei tartalma a marxista-leninista ideológia. A kulturális munka igen fontos eszköze >a népművelés, amely arra hívatott, hogy a szocializmus tel­jes felépítésére nevelje és mozgósítsa a dol­gozó tömegeket. A' szocialista népművelés alapvető feladata az iskolán kívüli, marxista- leninista eszmei alapra épített általános mű­veltség terjesztése és a korszerű szakmai tudás megszerzésének elősegítése, valamint a szo­cialista ember igényeinek megfelelő kulturált szórakozás biztosítása, a szabad idő tartalmas kihasználásának megszervezése és a tömegek alkotókészségének, aktivitásának kibontakoz­tatása. A népművelési munliában a legfonto­sabb: tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Az elmúlt évek során jelentős eredménye­ket értünk el a népművelés fejlesztésében. Ezek a sikerek szorosan összefüggnek megyénk gazdasági és politikai fejlődésével. Megyénk a fordulat éve óta, de különösen az ellenfor­radalom utáni időszakban nagyarányú gazda­sági és társadalmi változáson ment keresztül. Az elmúlt évek során a megye ipara gyorsan fejlődött. A félszabadulás óta az iparban és i építőiparban dolgozók száma több mint tíz­szeresére növekedett. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A népművelés alapjában véve egészségesen és dinamikusan fejlődik. Ez a fejlődés azon­ban bizonyos mértékig elmaradt a szocializ­mus építésében rejlő lehetőségektől és a szo­cialista társadalom teljes felépítésének köve­telményeitől. Éppen ezért szükséges, hogy meghatározzuk a népművelés fejlesztésének irányelveit Megyénk sajátos helyzetének megfelelően, a következő körülményeket kell figyelembe venni a népművelési munkában: — megyénk ipari szempontból viszonylag sokrétű, többféle iparág található, nevezetesen a bányászat, a villamosenergia-ipar, gépipar* építőanyagipar és élelmiszeripar; — megyénkben az ipar jelentős fejlődése el­lenére a mezőgazdasági jelleg továbbra is ér­vényesül, a foglalkoztatottak csaknem fele a mezőgazdaságban dolgozik; — megyénk mezőgazdasága a belterjesség irányában fejlődik, jelentős területen folyik szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés; — megyénk területén, főleg Egerben, igen sok történelmi nevezetesség található és a hegyvidékek nagyon szép természeti adottsá­gokkal rendelkeznek, ezért növekvő turista- forgalommal kell számolni; — megyénkben jelentős differenciáltság ta­pasztalható tájegységek és társadalmi rétegek szerint a kulturális színvonal tekintetében, va­lamint a népművelés hatékonyságának mérté­kében; — megyénk etnográfiai szempontból igen gazdag és sokszínű, különösen jelentős a palóc szokások, hagyományok ápolása, valamint más etnográfiai tényező fokozott figyelembevétele; — megyénk sok tekintetben kedvező termé­szeti és gazdasági adottságait még nem min­denben hasznosítottuk, a népművelési munka nem segítette eléggé a megye sajátos problé­máinak megoldását. Ezek a körülmények kifejezik megyénk ter­mészeti és föld -,izi adottságainak, valamint gazdasági és kulturális helyzetének néhánv sa­játos vonását. A népművé'és fejlesztésének irányelveit a fentiek alapján szükséges meg­határozni. I. A népművelés legfontosabb feladata: a szo­cialista kultúra terjesztése révén a dolgozók műveltségének fokozása, a szocialista szemlé­letmód fejlesztése, a marxizmus—lenínizmus eszméin alapuló tudományos világnézet kiala­kítása. Igen lényeges a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek érvényesítése a nép­művelés saiátos eszközeivel és módszereivel. A népművelési munkában törekedni kell a gazdaság és ideológia összekapcsolására. A szo­cializmus alapjainak lerakása, a szocialista társalalom teljes felépítése, valamint a két rendszer békés versenye a gazdasági építést állította munkánk középpontjába. Különösen fontos a harmadik ötéves terv feladatainak propagálása, a népművelés eszközeivel, vala­mint- ä dóigöa>.i!'”"egek mozgósítása a gazda­sági és kulturális --feladatok sikeres végreha i­■fcáíiS T*cí A valósé" az élet d;vtáits követeim^voV. ne^ rnesfo1 o1 ó°n jmrc^'-WWterii ke1! répműve. lésünke1 A kor«'Tr,rű«ée fő1'’« tarhúmi. de ugvanakkor igen tente« módszerbe1: kór-tó« Korunkon a legfejlettebb, leghaladóbb ideo­lógia a marxizmus—ieninizmus. ezért, ha a nénm’n’o'b «^erű akar lenni ezt az ideo­lógiát kell törje teenie. Ebből Mfohtólng egyik fő felada+ a szocialista szemléletmód kialakí­tási és elmélyítése. A korszerűség követelmé­nyeinek megfelelően nagy figyelmet kell for­dítani a Központi Bizottság ideológiai irány­elveinek érvényesítése során szerzett tapasz­talatok feldolgozására. A munkásosztály vezető szerepe elsősorban a marxis la—leninista párt politikai irányvona­lának érvényre juttatásán keresztül érvényesül a művelődés területén. De a munkásosztály vezető szerepének a példamutatáson keresztül is realizálódnia kell A megyénkben is fejlődő szocialista brigádmozgalom legyen a munkás- osztály kulturális nevelésének alappillére. A szocialista kultúra és népművelés területén a munkásosztály vezető szerepe csakis akkor érvényesül megfelelően, ha a munkások bele­szólnak a kulturális ügyek menetébe. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy növekedjék a munkások aktivitása a népművelési munká­ban. Az alkotókkal való találkozókon és más formákban kell biztosítani a munkások közvet­len beleszólását a kulturális ügyekbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocialista termelési mód csak feltételeit te­remti meg a szocialista gondolkodásmód ki­alakításának, amelyért nagyon sokat kell ten­ni az egységes szocialista paraszti osztály ki­alakítása érdekében. Az egységes paraszti osz­tály kialakulásának folyamatát kulturális esz­közökkel is elő kell segíteni. Egyrészt a volt paraszti rétegek műveltségi színvonalát kell magasabb fokon egy szintre emelni, másrészt elő kell segíteni az egész parasztság szocialis­ta öntudatának, közösségi szemléletének kiala­kulását, és meg kell teremteni az előfeltételeit a város és falu közötti lényeges különbségek fokozatos csökkentésének a művelődés terüle­tén is. A népművelésnek fontos feladata, hogy eszközeivel hirdesse a munkás—paraszt szövet­ség erősítésének, ezen keresztül a szocialista nemzeti egység létrejöttének szükségességét. Társadalmunk minden rétegének műveltségé­ben a szocialista kultúra legyen a meghatá­rozó. A népművelés eszközeivel folytatott világ­nézeti nevelés egyik fő területe a szocialista erkölcs kialakítása. Ezen a téren meg kell ér­tetni, hogy a társadalom javára végzett munka a legfőbb erkölcsi követelmény. A kulturális tevékenység hasson oda, hogy társadalmunk­ban érvényesüljön a közösségi szellem, a szo­cialista humanizmus, a becsületesség, az igaz­ságosság, az egymás iránti kölcsönös megbe­csülés, a munkaszeretet és a szocialista fegyel­mezettség elve. 2. A népművelés igen lényeges feladata a tu­dományos ismeretek terjesztése, a modern tu­domány eredményeinek sokoldalú felhasználá­sa a termelőmunkában. Az ismeretterjesztő előadásoknál fő köve­telmény a színvonal emelése és ezzel együtt a hatékonyság növelése. A tudományos isme­retterjesztő munkában is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy inkább kevesebbet, de job­ban. Ez nem jelenti azt, hogy a számszerűség­re nem kell megfelelő figyelmet fordítani. Arra kell törekedni, minél több ember tegye magá­évá a tudományos ismereteket. Ügyelni kell az előadások témáinak változatosságára és arra, hogy mindezek a helyi gazdasági, politikai és ideológiai problémák megoldását segítsék élő. A' népművelési tevékenységet differenciált for­mában kell biztosítani. Az ismeretterjesztő te­vékenység során a mondanivaló tartalmában és formájában differenciált legyen, figyelembe véve a hallgatók műveltségi színvonalát és érdeklődési körét. Mindenkinek olyan ismere­teket kell nyújtani, amikre szüksége van, s olyan szinten, hogy számára érthető, befogad­ható legyen. Az ismeretterjesztő előadások tematikáiban kerüljön előtérbe a természettudományos vi­lágszemlélet kialakítása, az ateista propaganda változatos formája. Nagyobb teret kell bizto­sítani a hazafias honvédelmi nevelésnek, a korszerű haditechnikai ismeretterjesztésnek, a békeszerető társadalmi erők mozgósításának. Fokozni kell az egészségügyi felvilágosító és propagandamunkát is. El kell érni, hogy az értelmiség minden ré­tege bekapcsolód jék az ismeretteriesztésbe, il­letve a TIT munkájába. Az ismeretterjesztő előadók rendszeresebb módszertani felkészíté­se érdekében előadói konferenciákat rendezzen a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 3. A népművelés jelentős feladata az általá­nos alapműveltség terjesztése. Fokozatosan — különösen a 40 éven aluliak körében — meg kell szüntetni a csekélv szám­ban még meglévő írástudatlanságot Kiemel­ten kell kezelni azokat a községeket, ahol je­lentős számú a cieánvlakosság. Megvénkben a 15—40 évesek jelentős része nem végezte el íz általános iskola nvolc osztályát Ewre ke­vésbé szásoPb^tenk a spontán leémretere, f <3*7 íc*éA^ phA'O­í rtjArturpnl pll-ryvro+Vi©'»'--}** r-, ói 1 * <~ e syT -*.-*■ »TTzr>,l - tora 1 r c-d ^ "«-ó rf /nVr» JP.V tv* fNCf-p fS1 0.7 PC5TÍ le-nll •fcyvti? plt *514 pl/,n ?cT*A^p5 4-íi f* •> «'»T*- iff* Ir •V'tVT’f ß_ oőV c'T/pl.rír ífAgió-f. mibrl fi 7, icVnlp-i óét V:orof£N=*ri TT»’r'rT P7, icírv-vtórt Jrí­víiM ri+iÁr» A~r műy^lí** sésrrf? épül a fsraVmüwlt«é$jr fontos a dől- gozók alapműveltségének fejlesztése. A népművelők a magánvizsgára előkészítő tanfolyamok szervezésén túl tegyék lehetővé az arra rászorulóknak a csoportos konzultá­ciót, biztosítsák az egyéni analfabéta-oktatást Szorgalmazzák az Iskolatelevízió felhasználá­sát és egyéb módszerekkel is segítsék a dol­gozók általános műveltségének emelését. Film­vetítésekkel, kísérletezésekkel segítsék az is­kolában tanultak elmélyítését A könyvtárak gondoskodjanak a kötelező olvasmányok be­szerzéséről és olvastatásáról. 4. A népművelés fontos feladata a korszerű szakmai tudás növelése és kiszélesítése. A szocializmus teljes felépítésének felada­tai mind több és több jól képzett, alapos szak- műveltséggel rendelkező dolgozót követelnek meg az élet valamennyi területén. A nagy­arányú iparosítás és mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztése megköveteli, hogy emelkedjék a munkásság műszaki, a paraszt­ság agro- és zootechnikai műveltségének szín­vonala, szakmai tudása. A mezőgazdaság te­rületén a szakmunkás-előkészítő tanfolyamo­kat kell fokozatosan elterjeszteni, mert ezekre épül a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A szakmai képesítést nyújtó képzés a ter­melést irányító szervek feladata, a népműve­lésnek kötelessége ezt a maga sajátos eszkö­zeivel (munkás- és tsz-akadémiák, ismeretter­jesztő előadások, szakkönyvek olvastatása, szakkörök, klubok stb.) elősegíteni. Kiemelten kell foglalkozni a már szakmunkás-bizonyít­ványt szerzettek ismereteinek korszerű szín­vonalon tartásával, műszaki, technikai, vala­mint mezőgazdasági szakkörök szervezése út­ján. Az értelmiség számára is biztosítani kell, hogy a megszerzett szakmai tudásukat állan­dóan fejlesszék, korszerűsítsék. A népművelés járuljon hozzá a szakmai to­vábbképzés biztosításához, világítsa meg a ta­nulás célját és lepjen fel az öncélú képzéssel szemben. A szaktudás megszerzését és fejlesz­tését a konkrét szükségletek alapján kell biztosítani. A népművelés elengedhetetlen feladata a művészetek tudatformáló hatásának fokozása, a szocialista művészi ízlés fejlesztése. Az emberek szocialista nevelésében nagy jelentősége van a művészeteknek — az iroda­lomnak, a színház- és filmművészetnek, a ze­nének, a képzőművészetnek. Vannak még a művelődésben elmaradott rétegek, amelyeket most hódítunk meg a kultúra számára. Sokak ízlése, kulturális igénye a múltból örökölt kis­polgári álkultúra színvonalán mozog. Kultu­rális intézményeinknek, népművelőinknek fel kell lépniük az ízléstelenség és kulturális igénytelenség ellen. Különös gonddal kell is­mertetni, propagálni a szocialista realista al­kotásokat, mert korunkban az irodalom és művészetek társadalmi hivatásának betöltése tudatosan és következetesen a szocialista rea­lizmus alapján lehetséges. A műkedvelő művészeti mozgalom nagyon fontos eszköze és területe a művészeti ne­velésnek. E területen a művelődő közösségek, művészeti csoportok belső nevelő munkájára és a műsorpolitika további javítására kell he­lyezni a súlyt. A művészeti nevelés érdekében fokozot­tabb mértékben ki kell használni a Gárdonyi Géza Színház és a filmszínházak adta lehe­tőséget, növelni kell a színház- és moziláto- gatók számát. 1970-ben ünnepeljük hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulóját. Ennek méltó megün­neplésére készüljenek a művészeti csoportok és ez alkalomból nagyszabású művészeti ren­dezvényeket szervezzenek a művészetek min­den ágában. 6. A népművelésben fontos helyet kell bizto­sítani a könyvtári munka és az olvasómozga­lom fejlesztésének. Az egységes né- n elési munka keretében jelentős helyet foglal <>! a könyvtári mozga­lom, amelynek fő feladata az olvasóvá neve­lés legyen, különösen a tsz-parasztság, a mun­kásszállások lakói és a bejáró munkások köré­ben. El kell érni, hogy a lakosság minél szé­lesebb rétege legyen rendszeres olvasója a könyvtáraknak. Újabb tömegek olvasóvá neve­lése érdekében a városok külterületi pontjain fiókkönyvtárakat kell létesíteni. A könyvtári propagandával előtérbe kell helyezni az ismeretterjesztő művek forgalmát, a középszintű mezőgazdasági és szakirodalom ajánlását. A világnézeti tudatosság emelése ér­dekében hangsúlyozottan foglalkozzanak a könyvtárosok a politikai irodalom propagálá­sával. a marxizmus klasszikusainak olvasta- fásával. külöpö'-en a marxista középiskolák és orr '''■'teí-.nrt 1- -.11 . A helyes koordináció érdekében tovább kell teileszteri a köpv-otárk-ezi bizottságok tevé­kenységét Meg ke1! találni a műszaki és szak- szervezeti könvvtárak jobb együttműködésé­nek lehetőségét, hogy az azt igénylő szak­munkások és egvszerií dolgozók is hozzájus­sanak a magasabb színvonalú műszaki köny­vekhez. 7. A népművelésben jelentős szerepet játszik a múzeumi hálózat fejlesztése, a haladó tör­ténelmi mtílt ápolása. A Megyei Múzeumi Szervezet tevékenysé­gében a tudományos és gyűjtő munka mellett előtérbe kell kerülnie a népművelési propa­gandának. Ennek érdekében nagyobb számú és jó minőségű vándorkiállítási anyagot juttas­sanak el a falusi művelődési otthonokba (pl. a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója, a felszabadulás 25. évfordulója stb. alkalmá­ból) és színvonalas kiadványokkal ismertes­sék a múzeumok gazdag anyagát Azokon a helyeken, ahol a harmadik ötéves terv beru­házásai azt szükségessé teszik, a régészeti, néprajzi és népművészeti anyagok összegyűj­tését erőteljesebb ütemben kell végezni. Fej­leszteni kell a jövőben a szabadtéri múzeum­hálózatot. Megfelelő figyelmet kell fordítani a hely- történeti kutatás fejlesztésére és a tudomá­nyos igényű helytörténetírás kiszélesítésére. Össze kell gyűjteni a megyében a földrajzi neveket és a kutatás eredményeit kiadvány formájában kell közkinccsé tenni. Különös gondot kell fordítani a legújabb kori törté­neti anyag (a munkásmozgalom hagyományai, a szocializmus építésének dokumentumai) gyűjtésére és propagálására. A haladó törté­nelmi múlt ápolásával és propagálásával elő­segítjük az igazi hazaszeretet, a szocialista hazafiság fejlődését. A szocialista internacio­nalizmussal párosított hazaszeretet elmélyíté­sével egy időben harcolni kell a nacionaliz­mus minden megnyilvánulása ellen, 8. A népművelési munka feltételeinek fej­lesztése igen fontos szerepet játszik az előt­tünk álló feladatok megoldásában. Megyénkben a népművelési intézmények hálózata úgyszólván teljesen kiépült Korsze­rűsítésükben azonban jelentős feladataink vannak. Az elkövetkezendő években ki kell alakítani a művelődési körzeteket. A körzeti művelődési otthonokat fokozatosan el kell látni korszerű felszerelésekkel és berendezési tárgyakkal, hogy területi és hálózati tevé­kenységüket magasabb színvonalon végezhes­sék. Még kell javítani a művelődési intézmé­nyek hálózati és módszertani munkáját. A kultúra terjesztése az állami és társa­dalmi szervezeteknek egyaránt kötelessége. A népművelési tevékenységet végző valamennyi szerv egységes, összehangolt, tervszerű munká­jára van szükség. Az egységes népművelés ér­dekében a megyei népművelési tanács fel­adata, hogy a felsőbb szervek határozatai és ezen irányelvek alapján készítse el a megye ötéves népművelési tervét. Hangolja össze a népművelési munka alapvető tartalmi, szer­vezeti, módszertani és gazdasági kérdéseit az állami szervek, társadalmi szervezetek és szö­vetkezetek között. Ülésein tárgyalja meg a népművelés egy-egy fontos, aktuális kérdését és tegyen javaslatot a népművelési munka fejlesztésére. A megnövekedett feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében fel kell készíteni a népművelőket, a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetőit, a községi tanácsokat, valamint a gazdasági vezetőket. Ennek érdekében diffe­renciált továbbképzési programot kell kiala­kítani. Az elkövetkezendő években rendsze­ressé kell tenni a művelődéspolitikai tájékoz­tatást. A továbbképzések minden formájá­ban biztosítani kell a magas fokú szocialista eszmeiséget és meg kell vitatni a legfonto­sabb ideológiai kérdéseket. A népművelők dolgozzanak ki módszere­ket munkájuk hatékonyságának mérésére, el­mélyítésére és a népművelési munka hatókö­rének bővítésére. A népművelési munkára a szocializmushoz hű, magas műveltséggel ren­delkező és a gyakorlatban jól helytálló káde­reket kell alkalmazni. Magasabb szintre keH emelni a szakigazgatási szervek irányító, fel­készítő, segítő és ellenőrző munkáját. Ezért gondosan készítsék elő a népművelők tovább­képzésének korszerű programját, helyszínen nyújtsanak segítséget a népművelőknek és dolgozzanak ki részletes tervet a népművelési tervek végrehajtásának ellenőrzésére, jól is- m«r-jék a megyében folyó népművelés hely­zetét. A népművelés a pártmunka szerves része, a tömegek között végzett eszmei-politikai te­vékenység elengedhetetlen eleme. Éppen ezért a pártbizottságok és pártszervezetek a felsőbb szervek határozatai alapján legyenek a nép­művelési munka irányítói. F « ''iák meg terü­letük népművelési tervének ő irányvonalát és rendszeresen ellenőrizzék a tervek végre­hajtását, számoltassák be az illetékes szer­veket a feladatok végrehajtásáról. A népmű­velési tanácsokon illetve a tanáé«! művelő- álmodó h: - «okon keresztül gondos­Ir-or^n T\oV £* n^nmnvpl^i ’óqóvvÁT rp ■" z- ■’ - n 1 - - vo oV sj p^rvf"nví''ro1^ £g ."STPTT'ól'vj fA*p? elő a kultúr*!*.«; rolókra rúgott anyagi erőit koncentrált fMVwszhálésdt. A. végrehajtó bizottságok és a nártvezetőségek évente leg­alább eevszer tárgvaliák meg a népművelési munka végrehajtásának tapasztalatait és szak* ják meg a további feladatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents