Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
Kőbányát nyit a doni oszlói termelőszövetkezet (Tudósítónktól). A domoszlói Mátragyöngye J Termelőszövetkezetben ered- > ményes évet zártak, a tagok * megelégedéssel fogadták a i munkájuk után járó jövedel- | met. A munkaegységenkénti 43 forintos részesedést az idén tovább akarják növelni, ezért | a fő mezőgazdasági tevékeny- j ségek mellett sok gondot fordí- j tanak a segéd- és melléküzem- j ágak fejlesztésére is. j Jelenleg egy kőbánya feltá- I rásán dolgoznak és építik az J odavezető utat a gépjárművek * számára. A termelőszövetkezet J vezetői már folytattak előzetes * tárgyalásokat a kibányászott J kő értékesítésére. A tárgyalá- * sok eredményesek voltak, az j épülő Visonta Hőerőmű és a * Közúti Üzemi Vállalat korlát- j lan mennyiségben veszi át a 3 kőbánya termelését. I--------------- * Automata gépek I a félvezető | gyártásnak * Gyöngyösösn 1966-ban több t mint hatvan százalékkal nö-1 vekszik a félvezetők — tran-J zisztorok és diódák — gyártá- * sa, mert erre az ipar fejlődése J tart igényt. Ehhez azonban * nemcsak létszám, hanem kor- * szerű gépek is szükségesek. Az * Egyesült Izzó gyártmányainak | gépi fejlesztését maga végzi, és * maga állítja elő a gyártáshoz* az új berendezéseket. Gyön-* gyösöm most fejeznek be hét* új automata gépet, amelyek J nagyban gyorsítják majd af gyártást. A külföldről vásárolt J tűhajlító és tűhegyező géphez * pedig automata adagoló-tára- J kát készítenek, hogy ezzel is * növeljék a teljesítményt J Egy kis jóindulat Oj munkások érkeztek az üzembe. Az egyiknek azt mondta az előadó, hogy nem nagy dolog az egész, inkább csak afféle formaság. Éppen elegendő — ha átnézegeti a tartalom- jegyzéket. A másiknak pedig szó nélkül kezébe nyomta a könyvet. Az egyik azért nem felelt meg a vizsgán, mert szó szerint vette a „jó tanácsot”, csupán a tartalomjegyzéket fújta, egyetlen témába vágó kérdésre sem tudott válaszolni — a másik pedig azért nem, mert két nap után derűit ki róla, hogy... analfabéta. ,. A meglehetősen komikusnak tűnő kis történetet a minap hallottam egy értekezleten. A tekintetek akaratlanul is mosolyra rándultak — bár a felszólaló korántsem akart humorizálni. Ellenkezőleg: nagyon is komoly hiányosságra akarta felhívni az egybegyűltek figyelmét! Arra, amit sajnos másutt, több helyütt m észrevehe- tünk, tapasztalhatunk.: hajlamosak vagyunk arra, hogy a feladatok könnyebb végét fogjuk meg, gyakran lelkiismeretlenül, felelőtlenül végezzük kötelességünket. „A mór megtette kötelességét.— mondjuk, s hisszük s dehogy merjük még önmagunktól sem visszakérdezni: igaz-e állításunk?! Becsapjuk saját magunkat — s társainkat is. Ez pedig előbb vagy utóbb visszaüt, érezteti a z-t hatását. A kárt vala mennyien fizetjük, a $ felelőtlenség mind- J annyiunkat büntet $ A büntetést — seri-* ki sem vállalja szíve- * sen. Utólag szeret- * nénk hirtelenjében | mindent „visszacsi- * nálni”, szánjuk-bán- J juk vétkünket, s hogy * jóvátehessük, kapko- j dunk fűhöz, fához. S * megfeledkezünk ar-1 ról, hogy elejét lehet- J ne venni a hibáknak! Nem is kellene * hozzá sok, csak egy kis szív. Egy kicsivel * több jóindulat, alapo- * sabb munka.. ! * (— ni) c4 közelgő tan ászról- KÉPEKBEN Féltett kincs a. zöld, nyakigláb palánta. A kápolnai Alkotmány Termelőszövetkezet kertészetében éjjelre a kétablak- soros melegágyakat szalmával fedik, de nappal már nem tesz kárt a friss, új erőt pdó és a korai napsugaraktól már felmelegedett levegő. A szőlőhöz még alig járható az út. Bokáig ért a sár azoknak az embereknek is, akik az egerszóláti anyatelepen láttak munkához ezen a napon. Az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság dolgozói itt már metszettek. Tóth János metsző, ollójával a magukhoz térő vesszőket igazgatta, így követeli szőlő. Csalhatatlan jele a tavasznak a kisbárány. A káli Március 15. Termelőszövetkezetben Nagy László juhász a napokat számolja, hogy mikor viheti első sétájukra a kis bárányokat. Negyvenhárom bari látott eddig napvilágot a juhászaiban, még százra számítanak. Az erősebbek az anyjuktól távol, a napsütésben is jól érzik magukat, de talán korai a napfürdő, lehetne azért melegebb is. (Pilisy Elemér képes riportjai — Hanem megijedt maga'J akor kutyául. Még a borát is * elfelejtette meginni, amivel 1 megkínáltam. Örült, amikor* kívülről becsukta az ajtót. j — ... veszettül dühös volt,* bátyám. A kés csak úgy reme-J gett az asztal lapjában. Csend van egy pillanatig, aj két ember szembenéz egy- 4 mással. J — Aztán, tudja-e. miért let-* tem dühös? No, látja, magaj sem tudhat mindent... Amiatt $ dühöngtem, hogy a szomszé-j dómmal tévesztett össze, akivel j akkor éppen haragban voltam, * Arra gondoltam, milyen jótj várhatok én a közöstől, ha az I agitáló még a 20 holdammal is j összetéveszt mással? I A bajuszos zavartan játszik j a gyufájával, látom, fenemódt bánja már az egész játékot. j — Pincér! — mutat az újjá-* val a p.. .-i ember, és a baju- j szos vállára teszi a kezét. 4 — No, semmi hiba azért. Az J ilyesmi apróságot könnyen el- { felejti az ember. Ha maga nem J kérdezősködik, eszembe sincs j talán. — Sokra tartotta magát! EzJ az igazság! Ügy gondolta, hogy* P.. .en, csak maga az egyetlen, 1 aki különb a többinél? * A pincér az italt hozza. J — Olyan, mint én, bizony*' csa.k egy van a faluban. í A bajuszost elönti a méreg,* a nyaka vörös lesz, dühösen, j egy szuszra hajtja fel a sört. *. — Aztán mi a jóistenért? * — Mert P.. .-en, én. magam,»' egyedül vagyok az elnök... * Szalay István j 3Cés cut asztalban Közelebb húzza a széket, aztán teli tüdővel nekiveselkedik a szónak. — Szürke palás a háztetőjük, galambdúc van az udvaron. — És a macskánk, akkoriban négyet fiadzott... Megint nevetnek. — Tényleg nem emlékszik rám? Kávét rendelek, bánom, hogy elfogadtam a bajuszos meghívását. Mit kellemetlenkedik ennek a falusi embernek... — Maga volt akkoriban a „bázisember”. Azt mondták, ha maga belép, utána jön az egész utca. Még arra is emlékszem, mit mondott, milyen ellenérvei voltak. A p.. .-i embernek szemlátomást tetszeni kezd a dolog és a falusi higgadt bölcsességével adja a szót. — Látja, most már mintha rémlene valami. Három nap járt hozzám és nem tudott megagitálni. Mindig olyanokkal jött, amilyeneket én már előtte való nap olvastam az újságban. A bajuszos koccintásra emeli a poharát. — A harmadik nap estéjén aztán meg is haragudott. Emlékszik? Felkapta a kést és az asztalba vágta. Nem és nem, a kutyajóiS'tenit. Kiabálta. A p.. ,i ember úgy nevet, hogy a könnyei potyognak. A sör is kilöttyen a poharából. sose tudja az ember, hol talál kozik. — Látja, ebben mennyin igaza van. Három éve Egyip tómban szereltünk egy gyára Nasszeréknak. Négyünket küld tek le, mint szakmunkásokat Láttunk tevét, piramist, arabo és csodálatosan szép lányokat Egy este elhatároztuk, szétné zünk közöttük. A távolsál nagy, az asszony még csak ál mos órájában sem gondolhatja hogy muzulmán hölgyekre va dászunk. A második este sike rült is ismeretséget kötni és sé tálni indultunk egy oázis felé Alig mentünk néhány száz mé tért, amikor autóbusz fékezet mellettünk. Nyílt az ajtó és i vezető kiszólt: — Szevasz, Hosszú! Csókjai küldi a kedves feleséged! ... Tímár volt, az Ikarus: gyár szerelősofőrje, aki az ara bóknak hozza ezeket a hehe mót kocsikat. A ricsajos asztaltársaság fi zet és távozik. Észreveszem hogy a bajuszos megint figyel a szomszédját. — Esküdni mernék, hogj láttam már magát valahol. A. tanácsnál, vagy a kereskedelemben dolgozik? A bajuszos a fejét rázza. — Paraszt vagyok. P.. .n. — Megvan! Mondom, mondom ón, hogy találkoztunk már. Négy éve jártam maguknál, amikor szerveztük a falut — Szereti a sört? — A bort jobban. A sörtől csak a gyomra nő az embernek. A pincér hoz két korsó sört és két deci Leánykát — Egészségükre, uraim! A magas, bajuszos férfi felhajtja a sört, letörli a szájáról a habot. — Egy forinttal több borravalót adok. A másik csodálkozik. — Az „uraimért” jár a nagyobb borravaló. Elvégre, ha valaki „úr”, az legyen gavallér, fizessen. Nevetnek. A bajuszos elmeséli, hogyan járt Bécsben, amikor kint voltak a feleségével. Azt hitték, ott is mindennek szabott ára van és kiderült, hogy a szomszéd üzletben kevés al-kú után csaknem a feléért vették meg ugyanazt az órát. i Zajos társaság érkezik, leülnek a kályha mellé, rántott májat rendelnek. — Kitűnő körömpörkölttel is szolgálhatunk, tisztelettel... A mi asztalunknál csend van egy ideig. Ilyen helyen, ha ráér, bámészkodik az ember, hogy gyorsabban teljen az idő. — Magát már láttam valahol — mondja egyszer váratlanul a bajuszos a szomszédjának. — Meglehet Kicsi a világ, Akaratlanul is a régi nóta fut eszünkbe, amely a könnyzacskókat ingerlő módon meséli el a vén cigány giccses történetét. Szerepel abban öreg anyóka, vadgalamb, pénzért mindenre kapható pincér & így tovább. Végül a „megható” zárókép: nem muzsikál soha sem már, csendes lett a vén cigány... Kísértetiesen hasonló történetet produkált a közelmúltban az élet — Gyöngyösön. Persze, modern körülmények között zajlott az esemény. És a giccsnek nyomát sem találhatjuk meg benne. Levél jött Egerből érkezett a levél, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének megyei titkársága értesítette Csikós Jenót, utazzék be a megye székhelyére. Vigyen magával „bandát” is, mert a Park Szálló igazgatója meg akarta hallgatni. A gyöngyösi Mátra Szálló éttermében népi zenét akarnak adni a Vendégeknek, mint valamikor, cégen. Csikós Jenő, az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat alkalmazásában állott, éjjeliőrként tevékenykedett. Furcsállotta a levelet, de pórias sem volt az utazáshoz és bandája sem, amivel odaállhatna a zsűri elé. A szakszervezet gyöngyösi megbízottja azonban megmagyarázta neki: a szerencséjét teszi kockára, ha itthon marad. Mégiscsak más a Mátra Szálló éttermében prímásnak lenni, mint éjjeli őrnek az építőipari vállaA két lehetőség között vá- fasztani, nem tartott sokáig. Csikós Jenő elutazott hát Egerbe, ott a Parte Szálló igazgatójánál jelentkezett A Mátra Szálló ugyanis Egerhez tartozik, ezért a dolgozók felvétele és elbocsátása » Egertől függ. Ment minden, mint a karikacsapás. Mire Csikós Jenő felocsúdott, mór kész volt » szerződés is. Váratlan fordalat A négytagú népi zenekar Csikós Jenő prímás irányításával naponta szórakoztatta a Mátra Szálló éttermének vendégeit A banda minden tagja jöi érezte magát, az öreg prímással pedig madarat lehetett volna fogateü. Számolgatta ő is, otthon a család is, már csak alig néhány hónap hiányzik a nyugdíjjogosultsághoz, a magas kereset milyen jól jön hát. Aztán történt, hogy a Park Bzálló igazgatója Gyöngyösre átázott Beült az étterembe a Mátrában, a zenekar az ő tiszteletére még jobban igyekezett a muzsikálással. A siker azonban elmaradt Sőt! — Hogy milyen rosszul játAAAAAAA AAA AAAAAAAAAJ. A. szik ez a prímás! — elégedetlenkedett az igazgató. — Nem való ide! És ugyanaz, aki néhány héttel korábban Csikós Jenőt alkalmasnak találta, most éppen az ellenkezőjét állapította meg. Ennek az igazgatói véleményváltozásnak a következménye pedig csak egy dolog lehetett: közölték Csikós Jenővel, hogy a szerződését nem hosszabbítják meg. Az indok A prímás kíváncsi volt arra, miért adták ki az útját olyan váratlanul így hangzott a felelet: Nem felel meg, szakmailag alkalmatlan. Különben is, a szerződését nem köteles a munkáltató meghosszabbítani. Csikós Jénő álmai pillanatok alatt szertefoszlottak. Hiába idézgette magában a hosz- szú múltat, a pesti szórachOBÓ- helyeket, ahol olyan sokat muzsikáit, az egykori gyöngyösi Vörös Csillag Szállót, ahol éveken át volt másodprímás és a többi helyet is. Alkalmatlan. Kimondták az ítéletet Mit tehet ilyen helyzetben? Mi sem tudtunk sokat tenni, mint ahogy a Gyöngyösi Városi Pártbizottság sem, de még a megyei fórumok sem, ahová szintén elkerült Csikós Jenő ügye, hiszen az öreg cigány 1945. óta párttag, érthető, ha a pártszervek is foglalkoztak sorsának váratlan fordulójával. A legnagyobb nehézség, hogy ez egri szálló akkori igazgatója és a gyöngyösi szálló csúcsvezetője ma már máshol van állásban. Dr. Csizmadia László, az új igazgató csak hallomásból ismeri az ügyet ő mondta, tudtával Csikós Jenő ellen sok panasz érkezett a vendégektől. Ugyanezzel érvelt Virág György, a Mátra Szálló új csúcsvezetője is. Hiába kértünk azonban írásbeli bejegyzést, vagy panasz-levelezőlapot, ilyet sehol sem találtunk. Még annyit: a volt gyöngyösi csúcsvezető úgy nyilatkozott annak idején, hogy Csikós Jenő személye ellen semmi kifogás nem merülhet fel, a zenekart szigorúan kézben tartja, de hát az igazgatói döntés.. . Ha egyszer szakmailag alkalmatlan ... Fellebbezünk Csikós Jenőt hívták prímásnak. Meg is felelt a fej tételeknek. Utódja éppen olyan besorolási kategóriában van, mint amilyen az övé. Hivatalosan sincs különbség köztük a szakmai tudást illetően. E sorok írója is hasonló véleménnyel van, mert az új prímás játékát is hallotta. És mégis ez történt Csikós Jenővel. Nyugodtan hangsúlyozzuk: Csikós Jenövek a több mint húszéves párttaggal, a több évtizedet végigmuzsikált öreg cigánnyal. A cifrány szó most foglalkozást jelöl, azért használjuk itt És indokolatlanul történt mindez vele, ezt is hangsúlyozni szeretnénk. Méghozzá mindez néhány hónappal á nyugdíjazása előtt Ezért fellebbezünk az ügyében, ezért tiltakozunk az őt ért sérelem miatt, ha a paragrafusok szerint nem is történt véle szabálytalanság De van nekünk egy nagyon fontos szabályunk: az emberség, a humanizmus. Ezt a szabályt durva sértés érte. Egy öreg kommunista, aki becsülettel eleget tesz és tett kötelességének, nem juthat ilyen sorsra nálunk. G. Molnár Ferenc A vén cigány
