Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A következő három évben Jelentősen fejlődik Heves megye sportja Tervek a sportolók létszámának emelésére, új versenyrendszerek kialakítására HAHÓ 1966 Az MTS Országos Tanácsának határozata szerint sport- saerveuikneds el kell készíteniük sportmozgalmunk hároméves fejlesztési tervét. Ennek megfelelően megyénkben is megszabták azokat a feladatokat, amelyek 1968-ig fokozatosan valósulnak majd meg. A fő célkitűzés: a rendszeresen sportolók és versenyzők számának 30 százalékkal való emelése — összhangban a szakosztályok és csapatok számának növelésével. Nem kis feladat ez! Sikeres megvalósításához újabb versenyzési formákra, újabb sportolási lehetőségekre és újabb pályákra lesz szükség. A versenysport minőségi színvonalának emelése — a tervek szerint — a három városra, illetve azok közvetlen környékére (például a selypi medence) alapozódik, itt vannak meg ugyanis a fejlődés reális tárgyi és személyi feltételei. Ezek után vizsgáljuk meg a sportágak helyzetét és a fejlesztési terveket. Asztalitenisz Bajnoki rendszere kialakult. A férfi felnőtt és ifjúsági bajnokság két csoportjában 8—8, a DC rendszerű megyei női bajnokságban pedig kilenc csapat vesz részt. Egerben, Tiszanánán, Karácsondon, Selypen, valamint Gyöngyösön, Hatvanban és Petőfibá- nyán találhatunk jól működő szakosztályokat, a többi helyeken azonban szakemberhiány és a sportággal szembeni helytelen szemlélet miatt csak rendszertelen, szakszerűtlen a felkészülés. A járásokban eléggé rendezetlen a helyzet, a csapatok száma állandóan változik. Pedig a járások fiataljai is szeretik ezt a sportot, hiszen a falusi spartakiád alkalmával nagy tömegek indulnak a községi, körzeti és járási versenyeken. A tervek szerint 1968-ig 12- ve emelik a megyei bajnokságban szereplő férfi felnőtt és ifjúsági, valamint női csapatok számát. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban városi bajnokság indul, míg a járásokban 6—8 együttessel mindenütt stabilizálódik a bajnokság A tehetséges serdülő és ifjúsági korú versenyzők foglalkoztatására szolgálnak még a kiválasztó és a seregszemle-versenyek, a tömegeket pedig az alapfokú házi, üzemi, iskolákon és községeken belüli bajnokságok mozgatják majd meg. A sportág szakember-utánpótlásának biztosítására minden évben három-négy napos gyakorló edzői és versenybírói taniolya- mot rendeznek. Atlétika A meglévő néhány szakosztályon kívül a megyében szinte sehol sem találkozunk rendszeres atlétikai élettel — az atlétika sajnos eléggé mostohán kezelt sportág, de az adottságok és lehetőségek sincsenek teljes mértékben kihasználva. A működő szakosztályok keveset versenyeznek egymással, Ivádon, Pétervásá- rán, Mátraderecskén egész évben üresen ásítoznak a pályák, ismét máshol pedig — Hatvanban, Füzesabonyban, Selypen, Lőrinciben, Kerekha- raszton — csak félig vannak elkészítve, holott csekély befektetéssel használhatóvá lehetne őket tenni. A fejlődésre fékezőleg hat, hogy sok fiatal atléta iskolai tanulmányainak befejezése után abbahagyja a versenyzést, sokakat pedig a különböző labdajátékok „visznek el”. Mi a teendő tehát? 1. Pontszerző versenyek kiírása a megyei szakosztályok részére. 2. Ügyességi (magasugrás, távolugrás, súlylökés, gránátdo1968-ban ez utóbbi szám eléri a háromezret, s a tervek szerint minden középfokú iskolánk rendelkezik majd természetjáró szakosztállyal. A tömegek foglalkoztatására új túrák és versenyek szervezése, valamint új táborhelyek létesítése szükséges. Jelentős szerepet kap majd a tardosi sporttábor, amely különböző versenyek, tanfolyamok, továbbképzések, edzőtáborok megyei központja lesz. És ami szintén döntő fontosságú: nemzetközi rangra emelkedik a hagyományos Dobó István tájékozódási emlékverseny. Egyéb sportágak A jövő re- ményeségei, a legfiatalabbak, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánnak a megye valameny- nyi sportvezetőjének és sportolójának! I Megyénkben szép számmal találunk kis létszámú, kevés szakosztállyal rendelkező sportágakat, mint a birkózás, az ökölvívás, a súlyemelés, a torna, a tenisz, a kerékpár, stb. Versenyrendszerük kialakultnak mondható. A minőségi fejlesztés a minél több versenyen való részvétellel, továbbá az edzői munka színvonalának emelésével érhető eL Három év fő célkitűzései 1966. 1967. A versenyrendszer átalakításához szükséges feltételek biztosítása, a mennyiségi létszám- emelés, és a minőségi munka módszereinek kimunkálása. A minőségi munka általános szín vonalának emelése, az utánpótlás és az ifjúsági korú versenyzők széles körű foglalkoztatása, A tervezett 30 százalékos létszámemelésből kétharmad rész teljesítése és a mozgalomba újonnan bekapcsolt rétegek rendszeres sportolásának biztosítása. Az előző években kialakított és megszervezett versenyformák stabilizálása, színvonaluk emelése. A tervezett 30 százalékos létszámemelés teljesítése. Somody József 1968. Közgyűlés a Szilágyi Gimnáziumban Megtartotta vezetőségválasztó közgyűlését az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium sportköre is. A gyűlést Gyulai Ágnes, a sportkör titkára nyitotta meg, majd Polonkai Anna, a sportkör elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondottá, hogy különösen a röplabda-, sakk- és a tornaszakosztály végzett jó munkát az elmúlt időben, de kiszélesedett a tömegsport is az iskolában. Ma már nemcsak azok a tanulók járnak délutánonként a sportfoglalkozásokra, akik versenyzők, hanem mások is szép számban. Ezen a területen Szarvas Erzsébet, Veres Trafót és Szőke Zsolt végzett dicséret- reméltó szervező munkát A beszámolót vita követte. A hozzászólók főleg az időegyeztetés problémáját vetették fel, de több kérdés hangzott el az asztalitenisszel kapcsolatban is. A közgyűlés végén a sportkör tagsága úgy határozott, hogy a sportpályázaton nyert 150® forintos díjukon asztalitenisz felszerelést vásárolnak, s a fennmaradó összeget pedig a tömegsportban élenjárók jutalmazására fordítják majd. Az ökölvívó NB I. tavaszi sorsolása Elkészült az ökölvívó NB I. tavaszi sorsolása. A sorsolás érdekességeként a két honvéd- csapat rangadójára a „hagyományok?’ szerint 1966-ban is az utolsó fordulóban kerül sor. A tavaszi műsor részletes sorsolása a következő: FEBRUÁR 27: Vasas—Honvéd Zalka, T.-bányai Bányász— MTK. Újpesti Dózsa—Bp. Honvéd. MÁRCIUS 6„- Bp. Honvéd—T.-bányai Bányász, Újpesti Dózsa—Vasas, MTK— Honvéd Zalka. MÁRCIUS 13.3 Vasas—Tatabányai Bányász; MTK—Bp. Honvéd, Honved Zalka—Újpesti Dózsa. MÁRCIUS 16.: Újpesti Dózsa—MTKj Bp. Honvéd—Vasas,. Honvéd Zalka—T -bányai Bányászd MÁRCIUS 20.: Vasas—MTK, T.-bányai Bányász—Újpesti Dózsa, Bp. Honvéd—Honvéd Zalka. bás), valamint rövid iávű és mezei futószámokból álló viadalok szervezése a pályával nem rendelkező sportkörök részére. 3. A meglévő pályák jobb, célszerűbb kihasználása érdekes, színvonalas versenyek rendezésével. 4. A sportköri vezetők atlétikával szemben elfoglalt helytelen nézetének megváltoztatása. 5. A serdülő és ifjúsági korú versenyzők fokozottabb mértékű foglalkoztatása, a kiválasztó és seregszemle-versenyek kiszélesítése. Kézilabda A megyei bajnokság színvonala — kiváltképp a nőké — sok kívánnivalót hagy maga után. A csapatok kevés kivételtől eltekintve nem rendelkeznek megfelelő utánpótlással és kevés a szakember. Csak az egri, a hatvani, a füzesabonyi és a gyöngyösi járásban folyik járási bajnokság, s ezekben 6—8 gyenge tudású együttes találkozik egymással. Az általános iskolai bajnokságok rendszeresen folynak, nagy baj viszont, hogy az iskolából kikerült fiatalok „átmentése” nincs megoldva. A középfokú iskolák kézilabda sportja nem megfelelő színvonalú. Elsőrendű feladatként a megyei és a járási szövetségek irányító készségének fokozása jelentkezik. A meglévő bajnokságban növelni kell a részt vevő csapatok számát, s a jövőben nagyobb gondot fordítani a színvonal emeléséra Ez utóbbit célozza többek között az évente megrendezésre kerülő 3—4 napos, bentlakásos továbbképző tanfolyam. El kell érni, hogy a kiválasztó seregszemle-versenyeken feltűnt fiatalok a jövőben ne kallódjanak el a sportág számára, hanem a megyei bajnokságban játszó csapatok utánpótlását képezzék. Kosárlabda Szinte kizárólag a középfokú iskolákban foglalkoznak vele. Még a társadalmi egyesületek szakosztályai is (E. Dózsa, E. Helyiipar, H. Kinizsi) a középiskoláikra épülnek, nem véletlen tehát, hegy a megyei bajnokságban túlnyomó részt középiskolás fiatalok játszanak. A sportág reális fejlődését csak Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, és a középiskolával rendelkező helyeken lehet várni A megyei bajnokságban részt vevő csapatok száma 1968-ra dóri a tíz—tizenkettőt, ugyanakkor növelni kell a kiválasztó versenyeken induló együttesek számát Labdarúgás Természetes, hogy megyénkben is a legnépszerűbb sportág. A megyei L osztályú felnőtt bajnokságban 16, az ifjúsági bajnokságban 15, á megyei I. osztály két csoportjában 29 felnőtt és 27 ifjúsági együttes vesz részt rendszeresen, s a járásokban is szervezett küzdelemsorozat folyik 10—12 csapattak Ha ehhez hozzávesszük a megyei újonc bajnokság 140, a megyei serdülő bajnokság 111, a középfokú bajnokság 10 együttesét, valamint a kispályás labdarúgó-csapatokat, láthatjuk, hogy a sportág milyen tömegeket képes megmozgatni! A szervezettség azonban nem párosul a minőséggel! A jövőben tehát a mennyiség fokozása mellett a minőség javulására is kell törekedni. A tervekben döntő fontosságot kap az újonc és serdülő korúak foglalkoztatása, a labdarúgók technikai és fizikai képességeinek maximális fejlesztése, az alapfokú és kispályás bajnokságok kiszélesítése, valamint a klubszeretet- re való nevelés. 10 nt&BJKifri 1966. január 1., szombat Röplabda Kevés csapat, kevés edző, kevés pálya, szervezetlen bajnokságok. Így lehetne legjobbja a magyar sportmozgau lom idei mérlegét akarjuk megvonni, akkor röviden így fogalmazhatunk: eredményes esztendőt zártunk. Az eredményesség nemcsak attól függ, hogy emelkedett-e a részvevők száma, milyen határokat értek el, vagy döntöttek meg a rekordok, javult-e a szervezetek munkája, hanem attól is: mennyiben segítette a társadalmi haladást. Sportmozgalmunk elsősorban azért zárt eredményes esztendőt, mert a maga eszközeivel segítette a társadalmi haladást, hozzájárult országunk és népünk nemzetközi tekintélyének emelkedéséhez; Főként mivel segítheti a sportmozgalom a társadalmi haladást? Természetesen a nép- egészségügy fejlesztésésével, a tanuló ifjúság és a dolgozó emberek munkakészségének fokozásával, az ország honvédelmi erejének emelésével. És mindehhez közvetve jelentős támogatást nyújtott sportmozgalmunk. 1965-ben körülbelül 300 új sportegyesület alakult, s így sportegyesületeink száma az esztendő végén megközelíti az ötezret A sportegyesületi tagság létszáma eléri az egymilliót. A népegészségügy és a termelés szempontjából különösen örvendetes, hogy jelentékenyen emelekedett a sportban alapfokon részvevők száma. A falusi spartakiádokon 2200 községből majdnem 240 000-en indultak a különböző versenyszámokban, noha a spartakiád versenyeinek rendezését a járványos állatbetegségek és az árvíz huzamosabb időre lehetetlenné tette. 9 Ev végi sportmérieg Sokan kapcsolódtak be a természetjárásba és a munkahelyi testnevelésbe. Az igazolvánnyal rendelkező természet- járók száma eléri a 73 000-et, a turistáskodásnak szervezetlenül hódolók pedig több százezerre tehetők. Egyre több iskolában, üzemben és vállalatnál vezetik be a munkahelyi testnevelést, mert meggyőződtek ennek hasznáról. Ma úgyszólván még fel sem mérhető ennek a mozgalomnak a hatása. 1965-ben újra több százezren sportolhatnak a rádió reggeli, tornájára, példátlan érdeklődés fogadta a nők, elsősorban a háziasszonyok részére szervezett egészségügyi tornákat. Változatlanul népszerűek a csapatsportokban rendezett iskolai, üzemi és körzeti alapfokú bajnokságok. Ezeknek hatósugarát csak a következő esztendőkben lehet igazán felmérni, amikor minden tömegrendezvényt csokorba szednek az országos sportnapok események 'T'öbb ember edzette ma- gát rendszeresen az elmúlt évben, mint á korábbi esztendőkben, s ezzel a sport- mozgalom nagy segítséget adott a mozgáshiányban szenvedő mai ember problémáinak megoldásához. A sport népszerűsödéséhez a feltételeken, a jó szervező munkán túl hozzájárult élsportunk sok szép sikere is. Mindenekelőtt a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás élvonalának kitűnőek az eredményei. Válogatott csapatunk veretlenül jutott a sélejtezőből a világbajnokság tizenhatos döntőjébe. Klubcsapataink remekül megálltak a helyüket a nemzetközi kupákban, a Ferencváros megnyerte a VV-t, a Vasas a KK-t, a Győr pedig a legjobb négy közé jutott a Bajnokcsapatok EK-jában. Ősszel ismét jól rajtoltak csapataink a kupákban. Mindhárom együttesünk ott van a legjobb tizenhat között. II ár 1965 úgynevezett át•*"* meneti esztendőnek tekinthető, hiszen az olimpia után a legtöbb sportágban némi lazítás következett, mégis a világversenyeken legjobbjaink figyelemre méltóan szerepeltek és öregbítették országunk hírnevét. Nyolc világbajnoki aranyérmet szereztek ésazEu- rópa-bajnokságokon hatszor bizonyultak a legjobbnak. Kiemelkedő sikert értek el az öttusátok, akik minden lehetséges győzelmet megszereztek. Szépen gyarapodott rekordjaink gyűjteménye is. Négy új világ- és három Európa-csúcs, nyolcvankét országos rekord fémjelzi sportolóink fejlődését A „legszorgalmasabbak” az atléták voltak, hiszen 28 alkalommal írták át a csúcslistát és az esztendő legfeltűnőbb sportsikerét is atléta aratta: Zsivótzky Gyula káprázatos világcsúcsot állított fel a kalapácsvetésben. Ha már a sportágaknál tartunk, különösen örvendetes az atléták haladása, mert 1966- ban Budapesten kerül megrendezésre az atlétikai EB, amely remélhetőleg e szép sportág további fellendülését hozza. Újra megindultak felfelé a kajakozok és kenusok és felzárkóztak a nemzetközi élvonalhoz a kézilabdázók; A mérleghez azonban hozzátartoznak a „passzívák” isi Sajnos, 1965-ben sem haladtunk a régi sikeres sportágakban: az asztaliteniszben, az úszásban, az ökölvívásban, a kosárlabdában. És ugyanott vagyunk, ahol eddig — messze a nemzetközi élvonaltól — a téli sportokban is. E sportágak ügye csak hosszabb távon oldható meg. Reményt elsősorban az utánpótlás nevelésére létrehozott új rendszer adhat, amely öszefüggéseiben és távlataiban —, ha következetesen kitartunk mellette — legtöbb problémánkon segíthet. Már 1965-ben kezdett kibontakozni az évjáratonkint rendezett seregszemlék nagyszert hatása. Ügy tűnik, hogy a tehetségek kiválasztásának korszerű és új útjára léptünk. Biztatónak számítanak az Üttörőc^impia sikerei, hiszen a hevenyészett verseny több mint 30 000 tehetséges úttörőt mozgósított. A kiválasztás új módszerei párosulva a továbbképzés — napközik, táborok, sportiskolák, szakosztályok — szervezett formáival azt ígérik, hogy néhány esztendőn belül egészen új alapokra helyezhetjük élsportunkat. A z eredményesen zárt 1965n ős esztendő lehetővé teszi, hogy 1966-ban további komoly és tervszert munkával a magyar sport még nagyobb lépéseket tegyen a fejlődés útján és a maga eszközeivel még hatékonyabban elősegítse országunkban a társadalmi haladási ban jellemezni. Üjból le kell tehát rakni az alapokat, ha szükséges, a megyei bajnokság átmeneti szüneteltetése árán is. Legyen a megye három városában városi, a járások területén pedig körzeti bajnokság — s 1968-ban minden csapatnál működjön legalább gyakorló edző. Mindezek nélkül a sportág fejlődése nem oldható meg. Úszás A minőséget évtizedek óta Eger jelenti* örvendetes viszont, hogy már a megyei vidéki úszóéletről is pozitívan lehet beszélni. Eger úszósportja azonban csak akkor tud lépést tartani a fővárossal, ha a fedett uszoda záros határidőn belül elkészül A megyei székhely mellett Gyöngyösön és Hevesen vannak meg a fejlődés további feltételei Pető- fibányán, Hatvanban, Tarna- mérán viszont már szűkebbek a lehetőségek. Ezeken a helyeken az úszástanítást kell előtérbe helyezni tehetségkutató versenyek beiktatásával A fejlődést segítené elő az általános és középiskolai bajnokság kétszeri, tanév eleji és tanév végi megrendezése, az egri bentlakásos úszóiskola kiszélesítése s az utánpótláshoz tartozó évjáratok közötti versenyek számának fokozása. Vízilabda Hasonló a helyzet az úszáshoz. Az Egri Dózsa csapata az ország legjobbjai közé tartozik, s kitűnő serdülő, valamint ifjúsági együttessel rendelkezik. Az utánpótlás kérdése azonban ezek ellenére sincs százszázalékosan megoldva. Helyes lenne, ha a MUSZ az ifjúsági korból kinőttek részére mielőbb kiírná az OB X-gyel párhuzamos tartalékbaj nokságot! Szükség lenne egy egri vízilabda-iskola létesítésére is, erre azonban csak az új medence elkészülte után kerülhet sor. Természeti árás Egyenletes a fejlődés. Jelenleg, mintegy 50 szakosztályban közel kétezren sportolnak.
