Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG JLülfMdi i(ft'Hindi SIROKI SIKEREK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 13. szám ARA: 80 FILLÉR. 1966. január 16, vasárnap Milliók millióknak A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emeléséről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én eleibe lépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozar tot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi, kihatása évi mintegy Z milliárd forint. Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bérügyi intézkedések A PEDAGÓGUSOK BÉRRENDEZÉSE valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint Kjterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú ■ technikumok, iparitanuló iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, hart átlagban mintegy 280— 300 forint Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—* 14 százalékkal, az állományba tartozók óradiját 30—50 százalékkal emelik, rigyee pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státusgazdálkodás helyett a bérintézkedésben élintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret-gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi béi-rendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészség- ügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. Ennek felhasználása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecse- mögondózónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálódnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100—130 forint között a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80— 100 forint között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az ■rvosoknak az ügyelet időtar- alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja, A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A BELKERESKEDELMI DOLGOZÓKNÁL a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Mi- nisztériurn, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó Utasellátó Vállalatra, a SZOT-üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhasználásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas-, és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátó- ipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői, áruösszeállítói és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között, és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélés! pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezésen dolgozó műszakinak keresetét emelL Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint kü- lönélési pótlékban részesülnek. Ez az intézekdés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125 •—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelésé és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő-hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítésveze- tőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent, A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves“szinTen~300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét az Állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az ösz- szegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feltételeit, a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szak- szervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A BÁNYÁSZATBAN a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dolgozók bérét is, trösztönként és munkakörön-, ként differenciálva. a vegyipari Ágazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, így pl. a gumiiparban rendezik a hengerkeverők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A VILLAMOSENERGIAIPARBAN felemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—<7 százalékkal. A KOHÁSZATBAN mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a- meleghengerművek, az öntödék munkásai. A GÉPIPARI VÁLLALATOKNÁL a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzöműhelyek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vas- szerkezeti lakatosoknál, sója- téri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium (Folytatás a 2. oldalon.) Növekszenek az igények. A belföldi megrendelések mellett a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Bulgáriának, Lengyelországnak, az NDK-nak és Hollandiába is exportál tubusokat a Mátravidéki Fémművek tubusüzeme. Képünk bal oldalán Földi Mária rakja a tubusokat. (Riport a 3. oldalon) (Foto: Kiss Béla) Több építőanyagot gyártanak as idén Az Építésügyi Minisztérium építőanyag-ipari üzemeiben ebben az évben mintegy 370 millió forint értékű építőanyaggal többet gyártanak az építőknek, mint tavaly. Többek között cementből 170 000 tonnával, előre. gyártott betongerendábóa 260.000 méterrel, zúzott kőből pedig 200 000 tonnával növelik a terinelést. Rendkívüli intézkedésekre kerül sor, hogy az építőipar termelésnövelésének megfelelően a tavalyinál legalább 53 millióval több téglát gyártsanak. Ebben az évben nagy fejlődést terveznek az ipari és a mezőgazdasági üzemcsarnokok, épületek előre gyártott vázszerkezetének termelésében. A több célra hasznosítható épületvázból majdnem kétszer annyit gyártanak, mint tavaly. A belkereskedelem, vagyis közvetlenül a lakosság részére a múlt évi előirányzatnál 6,4 százalékkal több anyagot szállít az építőanyag-iipar. Elsősorban az alapvető anyagokból növelik az ellátást. Mintegy 10 millió téglával,, 20 000 tonMilliárdokat kap a mezőgazdaság A mezőgazdaságban most viszonylag sok az épülőfélben levő létesítmény, ezek mielőbbi befejezése érdekében az idén aránylag kevesebb új beruházás kezdődik. A mezőgazdasági termelő üzemekben 5,8 milliárd forint összegű beruházást terveztek, ennek 70 százaléka jut a termelőszövetkezetekre, ahol az idén is jelentős mértékben fejlesztik a közös nagyüzemi épület- és gépállományt. Az állami gazdasági és termelőszövetkereti építkezések többsége az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Ezen belül is előtérbe került a szarvasmarha-tartás, amelynek építkezéseire több mint egymiV- liárd forintot fordítanak. Ebből többek között 30 000 tehén és csak a szövetkezetekben több mint 10 000 növendékmarha elhelyezésére létesítenek új épületeket. A nagyüzemi sertéshizlalók férőhelyei 74 000-rel, a juhhodályoké 68 ezerrel bővülnek. Az új tojóházakban 285 000 tyúk részére lesz majd hely, s a termelő- szövetkezetek 90 000 baromfi részére csibenevelőt is építenek. Ugyancsak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, illetve jobb takarmányellátását segíti a több száz új szénaszárító, amelyekkel évente csaknem 2000 vagon lucernalisztet állítanak majd elő. A gazdaságokba kerül majd a takarmánykoncentrátum az állami beruházásként Győrött épülő állati fehérje feldolgozóból is, amely idei üzembehelyezése után évente 1900 tonna húslisztet termel. A kertészeti üzemágakat másfél milliárd forintos beruházással fejlesztik az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Az összeg túlnyomó többségéből a második ötéves tervben telepített mintegy 200 ezer hold szőlő- és gyümölcs- ültetvény termőre fordulási költségeit fedezik. A kertészeti termékek tárolásának és feldolgozásának új üzemi létesítményeire több mint 200 millió forint "jut. A szántóföldi növények tárolásának javítására a termelőszövetkezetekben 2600 vagonnyi magtárat és 620 vagonnyi kukoricagórét építenek. Az 1966. évi beruházásokból tovább bővül a mezőgazdaság gépparkja is. A hazai és külföldi gyárakból egyebek között 5000 traktor, 1500 gabona- kombájn, 400 silókombájn és 7000 pótkocsi érkezik a mezőgazdasági üzemekbe. Az állomány ennél kisebb mértékben növekszik. A mezőgazdasági tudományos kutatásban és szakoktatásban is több építkezésen, beruházáson dolgoznak. Az idén befejezik a Debreceni Agrár- tudományi Főiskola és á nagy- kanizsai technikum bővítését, valamint a kertészeti és szőlészeti főiskola kísérleti és hajtató üvegházának építését. Ugyanilyennek az építése kezdődik meg Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részére. Sor kerül két, jelenleg Budapesten működő kutatóintézet vidékre telepítésének előkészítéseire is: megkezdik az Állattenyésztési Kutató Intézet herceghalmi és a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet gödöllői új központjának kiépítését. na messze!, 30 000 tonna cementtel és 100 000 méter födémgerendával több anyagot adnak a TÜZÉP-telepeknek. Egyéb építőanyagokból pedig lényegében a múlt érthez hasonlóan. látják el a belkereskedelmét Számítani lehet viszont árra, hogy a kavicsból, vasbeton-gerendából, tetőfedő és burkolatanyagból, valamint üveg- és- finomkerámia-ipari termékből időszakonként hiány nehezíti majd az ellátást KGST eg A következő öt évben a Szovjetunió árucscreforgalma a KGST többi tagországával 45— 50 százalékkal növekszik, s értéke valószínűleg eléri az 56 milliárd rubelt A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága, amely most fejezte be négynapos ülésszak- kát Moszkvában, összegezi a hosszúlejáratú (1966—1970) ára- csereforgalmi egyezmények megkötésével kapcsolatban egyrészt a KGST tagállamai között, másrészt a KGST tagállamai és Jugoszlávia között folytatott tárgyalások eredményeit Szovjet—magyar kereskedelem Mint a TASZSZ jelenti, Nyi- kolaj Patolicsev szovjet, és Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter szombaton megvitatta a két ország kereskedelmi kapcsolatainak néhány kérdését. A TASZSZ jelentése hozzáfűzi, hogy a szovjet—magyar árucsere-forgalom az 1966— 1970 közötti időszakban eléri majd az 5,7 milliard rubelt és így több mint 50 százalékkal meghaladja az előző ötéver időszak szintjét. 19. turné Szombaton reggel a Ferihegyi repülőtér különgépén elutazott 19. külföldi turnéjára a Magyar Állami Néni F.qyüttes. Az eddig 23 országban nagy sikert aratott művészgárda ezúttal Észak-Amerika közönségének mutatkozik be. Vendég- szereplésüket New Yorkban kezdik,
