Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
Az ipar és a belkereskedelem jobb kapcsolata Az elmúlt években a fogyasztók azt tapasztalták, hogy az iparcikkek és élelmiszerek választéka időközönként nem kielégítő, a vásárlók gyakran nem kapták meg a keresett árucikkeket. A kereskedelem készletei mégis — főként egyes ruházati árukból — felduzzadtak és — különösen 1965-ben — nagyarányú készletrendezésre, kiárusításra és leértékelésre került sor. Sokan a hiánycikkek létezését, illetve az elfekvő készleteket — valamilyen szükséges rossznak minősítették és ennek megfelelően korábban még „elméleti nézetekkel” is próbálták indokolni a kialakult helyzetet. A hazai gazdasági gyakorlat felülvizsgálata, a szocialista országok tapasztalatai, a közgazdaságtudomány eredményei viszont egyértelműen bebizonyították, hogy a gazdagsági irányítási rendszer megváltoztatásával e hibák kijavíthatok. Megállapítást nyert, hogy központilag nem lehetséges előre, részletesen meghatározni a lakosság igényeit, és aprólékosan megszabni — ennek megfelelően — az ipari üzemek termelési programját, a belkereskedelem értékesítési tervét. Ilyen körülmények között t i. a kereskedelem arra kényszerül, hogy átvegye azt, amit az iparvállalatok termelnék még akkor is, ha a vásárlóknak a ■ gyártott árucikkekmegállapított merev árak, a termelők versenyének szigorú korlátozása gátolta a lakosság szükségletének jobb kielégítését. A gazdasági irányítási rendszer felülvizsgálatát célzó széles körű munka során kidolgozták . azokat a legfontosabb alapelveket, amelyeknek megvalósítása a felsorolt fogyatékosságok kijavítására vezethet. Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi ülésén részleteiben megtárgyalta és elfogadta az új gazdasági irányítási rendszer irányelveit. Egyetértettek abban, hogy hazánkban a szocialista gazdaság fejlettségének jelenlegi szintjén megszüntethető, a hiánygazdálkodás és a szigorú központi előírások helyett a termelő és értékesítő vállalatok közötti közvetlen kapcsolatoknak kell érvényesülniük. Az állam természetesen a jö—, vőben is központilag fogja biz; tosítani a fő arányokat a vásárlóerő, a lakosság pénzjövedelme és az árualap között, viszont elősegíti a belkereskedelem és az ipar szoros együttműködését. Nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó kereskedelmi vállalat jól ismerheti a vásárlók igényeit. Ha tehát nő a hatásköre, közvetlenül köthet megállapodást a termelő vállalattal, megfelelő mennyiségű, választékú, minőségű fogyasztási cikk időben történő szállítására. Ezzel természetesen fokozódik a kereskedelmi vállalat felelőssége is, hiszen önállóan kell döntenie, ahelyett, hogy egyszerűen utasításokat hajtana végre.' Az új gazdasági irányítási rendszerben a termelő vállalatok döntési joga is kiszélesedik és abban lesznek érdekeltek, hogy messzemenően kielégítsék a vásárlóknak — a kereskedelem által közvetített — igényeit. Az ipari üzem és a kereskedelmi vállalat közvetlen kapcsolatának alapja a szállítási szerződés lesz. 1966-ban életbe lép a szállítási szerződések új rendszere, amely mindenekelőtt a felhasználó, a megrendelő érdekeit tartja szem előtt és lehetőséget nyújt a kereskedelmi módszerek fokozottabb alkalmazására. Az új szabályozás módot ad — bizonyos feltételek között — az árakra, a szállításra, a bizományi értékesítésre stb. vonatkozó különleges megállapodásokra is. Az új gazdaságirányítási rendszer reformjának egyik legfontosabb feladata, hogy fokozottan segítse gazdaságpolitikai céljaink elérését, népgazdaságunk egészséges fejlődését, a lakosság anyagi szükségleteinek mind jobb kielégítését. E célokat szolgálja a kereskedelem és az ipar közötti közvetlen és rugalmas kapcsolatok megteremtése is. Dr. Kovács Dénes A kovács A nagyapja földműves volt, az apja is, ő már szakított a családi hagyományokkal. Kicsi gyermekkorában vonzották már a gépek, órákig elálldogált előttük, nézegette az olajosán fénylő alkatrészeket. Már ekkor megrögződött benne a gondolat, valamilyen vasas szakmát tanul. Erős, zömök fiatalember. Arca mosolygós, keze erősen szorítja a szerszámot. Amikor a gépre néz, szeme összeszűkül, minden figyelmét a munkára összpontosítja. Homlokán apró verítókcsöppek gyöngyöznek, szeme sajkában összefutnak a szarkalábak. A Jászságban született: Jászfény szarun. Ott végezte az iskolát, ott kezdett megismerkedni a szakmával. Kovácsnak készült, az is lett. Azaz több annál, amolyan ezermesterféle, áld minden vasas szakmához ért egy keveset. Amit nem tanult, azt találékonysággal, ötle- tességgél pótolja. A munkahelyeken az ilyen emberekre szokták azt mondani, hogy pótolhatatlan. Drabos Vencel, a fiatal kovács a szakma elsajátítása után a Hatvani Konzervgyárba került. Két évig dolgozott ott, aztán átkerült a Lenin Termelőszövetkezetbe. Hallotta, hogy kovácsot keresnek, jelentkezett. Felvették, s azóta a gépműhelyben dolgozik. Havi 1700—1800 forintot keres, jól érzi magát a termelőszövetkezetben. Mostanában inkább lakatosmunkákat végez, ehhez is ért. Érdekes életűt az övé. Talán azért is, mert még nem túl általános. Életének eseményei úgy illeszkednek egymáshoz, mint simára csiszolt kövek. Szakmát tanult, jól keres, megnősült, szépen berendezett lakása van ... s mindez nagyon fiatalon, alig pár évvel hagyta maga mögött a második X-et. Hogy elégedett-e? Igen. De természetesnek tartja, hogy sorsa így alakult, ilyen simán, zökkenőmentesen. S vannak még kielégítetlen vágyai is. A legjellemzőbb az, hogy nagyon szeret dolgozni. Nyár idején napi 12 órát dolgozik* utána pihen. Nem sok idő jut a szórakozásra, a családra. Pedig nagyon szeret kislányával, a kis Évikével játszani. Igaz, van még egy nagy öröme, a motor. Vasárnaponként —, ha jó az idő — az egész család fölül az oldalkocsis Izs-re, s irány a Mátra. Ha rossz az idő, akkor meg javítgatja* szereli a motort. A műhelyben hatan dolgoznak, jól megér* tik egymást. Munka közben megvitatják az őket érintő és érdeklő dolgokat, jó egyetértésben könnyebben halad a munka is. A fiatal kovács megtalálta a számítását az életben. Szép lakás, rendezett családi élet, jó munkatársak, s az általa választott, szeretett szakma... ezek jelentik számára az életet Nem is csoda, hogy lelkesen, szorgalmasan dolgozik, s az ő munkája is hozzájárul ahhoz, hogy jobban boldogul a közös gazdaság is. K. I». re nincsen szükségük. Ezért a kereskedelem nem tudja aktívan befolyásolni a termelést és nem képviselheti kellő súly- lyal a vevők kívánságait. Szűk területre korlátozódtak a kereskedelmi és ipari vállalatok közötti kapcsolatok. A szállítási szerződések eddigi rendszere hátrányos helyzetbe hozta a felhasználó szerveket a termelőkkel szemben. Az ipari üzemek rövid távra szóló anyagi érdekeltsége, a kellő ösztönzés hiánya a gyártmányfejlesztés elmaradását eredményezte. Ezzel magyarázható, hogy például számos tartós fogyasztási cikk elavult, a technikai fejlődés lassult. A kereskedelemnek viszont nem maradt más választási lehetősége, mivel az. elavult gyártmány helyett más terméket nem tudott beszerezni. A kereskedelem nem rendelkezett olyan eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna, hogy jobban érvényesítse a fogyasztók kívánságait ez iparral szemben. A szűkös import devizakeretek, a központilag Eger óvodás outijai A „százéves” meg a többiek... gyár, gépel, berendezései kopottak. Évek óta húzódik a rekonstrukció, de 1966-ban már nem lesz belőle semmi. Másrészt az elmúlt évben nagyon lemaradtak a mésztermeléssei, csak december utolsó munkanapján állhatták le a gépek, így lett nagyon szoros az idei nagyjavítás határideje. 70 000 forintos célprémiummal ösztönzik a gyáriak igyekezetét. A javítóműhelynek 35 400 forintot, de a villamos műhelynek, a térüzemnek, a kőbányának, az erőtelepnek és a garázsnak is szép összeget tűztek ki a gyár vezetői, hogy a nagyjavítási munkákkal határidőre és kifogástalan minőségben elkészüljenek. Most, ezekben a napokban dől el, hogy a műhelyek szakmunkásai és a hozzájuk állandó jelleggel beosztott segédmunkások teljesítik-e a feltételeket, megkaphatják-e a 70 i ezer forintot. De főleg a nagyjavítás sikerén múlik az éves terv teljesítése is. Olyan gond- : dal és felelősséggel hozzák rendbe a klinkerkemencéket, a ] cementmalmokat, a Loeschét, a ■ kazánokat és a száliítóberen- 1 tíezéseket, hogy év közben vá- 1 ratlan hiba ne akadályozza a munkát. Vastag dossziék sorakoznak az asztalon. A rajzokból, a fényképekkel illusztrált tervekből Eger új arca rajzolódik ki... — A városok fejlődését szocialista társadalmunkban a rendezési és a fejlesztési tervek határozzák meg. Bger városnak 1955-ben készült el az egyszerűsített általános rendezési terve, amelyet 1961-ben módosítani kellett, Felnémet Egerhez kapcsolása miatt. — Mi tette szükségessé alc- kor az új tervek készítését? — Az idő. Az 1955-ben elkészített terv ma már nem felel meg a korszerű követelményeknek. Elavult. Ezért a város kérésére az Építésügyi Minisztérium a közeljövőben elkészítteti Eger város teljes értékű általános rendezési tervét, amely magában foglalja a várc i optimális fejleszthetőségét, a lakosság számának a maximumát és iparának fej- leszíhetési lehetőségeit. Az általáros rendezési terv mellett mi elkészítettük Eger egyes területeinek részletes rendezési tervét, amelyekből már va- lóbr i kirajzolódik a város új arc: — Milyen szempontokat vettek nyelembe a tervek elkészít '•kor? — Először is, hogy a város tér e, kiterjedése ne váltó- k. Tehát az új város is csíws olyan területen feküdTervrajzokon — az új Eger Álagúf a vár alatt? — Húszemeletes parabola-házak Fényben a vár, a székesegyház, a minaret és a minoriták temploma BESZÉLGETÉS BORICS LÁSZLÓVAL, AZ EG KI VÄR.OSI TANÄCS V. B. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL Örök barátság Négynapos továbbképző tanfolyamot szervezett a Heves megyei Nőtanács Egerben, az egri járás községi nőtanácsainak vezetői és aktívái részére. A négynapos tanfolyamon számos időszerű külpolitikai kérdésről esett szó és megtárgyalták gazdaságpolitikánk jelenlegi helyezetét is. A tanfolyam részvevői meglátogatták az egri gyermekvárost is, ahol örök barátságot kötöttek a gyerekekkel. A kilenc csoportba beosztott gyerekek közül az egri járás nőtanácsai és a tsz-ek nőbizottságai az ötös számú csoportot „gyerekeikké” fogadták. Megígérték, hogy állandó kapcsolatot tartanak velük és évenként két alkalommal rendszeresen visszatérnek majd a gyermekvárosba. Kézimunkákat. díszpárnákat, függönyöket küldenek a gyerekeknek, hogy még szebbé, otthonasabbá tegyék lakásukat. Az örök barátság jegyében született meg az is, hogy a nyári szünetekben egy-egy hétre otthonukba'' fogadják majd' a nőtanács fac; aktivisi tái a patronált gyerekei jön, mint a mai. Másodszor « kort. A korszerűséget, a mo dernséget, hogy az új városrész minden igénynek megfeleljen. — Eger egyes területén jelenleg építési tilalom van. Aj új tervek miatt? — Igen. Hogy az új városrész modern és korszerű legyen, nem engedhető meg hogy a városszerkezet spontár fejlődjék. Azoknak a területeknek, amelyekre eddig nerr adtunk ki építési engedélyeket, rendezési terveit már elkészítettük. Ilyen a belváros az északi városrész, Lajosvá- ros, Tihamér, Almagyar-domb. Grónay-tömb, a déli iparterü- let. Az említett területeken már csak olyan építkezéseket engedélyezünk, amelyek megfelelnek a rendezési tervek követelményeinek. — Lássuk a terveket’. —- A tihaméri területen 4280 lakás építését teszi lehetővé a terv. Többek között 18, 11 emeletes és 6, 20 emeletes, 60 méter magas parabolaházak szerepelnek a tervben. Ezeken kívül üzletek, új iskolák és két-ötszintes társasházak. Az Almagyar-domb tervének módosítása után rövidesen elkezdődnek ott is az építkezések Az északi városrészen a Ma lom és a Rákóczi út körül kö zel 3000 lakást, általános isko lát, gimnáziumot és sportpá lyát építünk. A harmadik ötéves terv második feléber, már el is kezdődnek az épít kezések. Lajosváros területérn 782 lakást tervezünk. Ezé! földszintes családi és kétszin tes társasházak. Nyolc tante remmel bővül a meglevő is kola, de épül még egy nyolc tantermes új iskola is. Két ot- venférőhelyes óvoda, két ncgy- venférőhelyes* bölcsőde, két kereskedelmi, szolgáltató és egy vendéglátó egység. Űj orvosi rendelő. A Grónay-tömb terve 159 lakás építését teszi lehetővé. Ezek társas- és OTP öröklakások lesznek. Ötvenfé- rőhelyes utóda, bölcsőde és új üzletház. — Mit kap a belváros? — A belváros védett terület. Vagyobb jellegű építkezéseket tem is tervezünk. Szó van írről, hogy a 22-es út a vár ilatt fog elhaladni. Elkészültek a tervek a vár, a minaret, a székesegyház, a minoriták templomának a kivilágítására. Természetesen a legkisebb munkáknál is a legmesszebb- ne nőkig figyelembe vesszük a 'áros történelmi nevezetességeit, a műemlékeket. — Gondoltak-e a Szépasz- zony völgyre? — A Szépasszonyvölgy részletes rendezési terve is elkészült. Felújítjuk a volt Tulipán-kertet, a kápolna mellett vendéglátó egység épül. Terv van egy új bisztróra, és megszépül majd a Ködmön Csárda is. A völgy közepére tükörtavat terveztünk, 70—80 cm-es vízzel, amely esztétikailag teszi majd szebbé az egész völgyet. Ha terveink megvalósulnak, Egernek nemcsak a belvárosa lesz város, hanem a külterületei is. Természetesen az építkezések szükségessé teszik az említett területek teljes, modern közművesítését is. — Mikor válnak valóra ezek a tervek, vagy legalábbis miT kor kezdődik el a jelentős munka ? — Hangsúlyozni kívánom, hogy amiket itt elmondtam, még csak tervek. Olyan tervek, elképzelések, amelyeket fokozatokban fogunk majd megvalósítani. A terveket a jóváhagyás előtt a Hazafias Népfronton, a tanácstagokon keresztül részletesen megismertetjük a város lakosságával, meghallgatjuk és kikérjük véleményüket róla. A tervek megvalósítására nincs határidő. De már hozzákezdtünk. Amit a Gólya, Csákány és Hadnagy utcákban láthatunk, a távlati céloknak már megvalósult részei. A további terveket a népgazdaság erejéhez, ^ehetőségeihez mérten váltiv'*. maid valóra. Kíváncsian várjuk - megvalósítást. .. Koós József 1 70000 forintos célprémium Bélapátfalván Az idei nagyjavítás a szokásosnál is jóval több gondot okozott Bélapátfalván, öreg a A klinkerkemencékné! mkt megkezdték a munkát. Ennek előfeltétele volt, hogy a kőbányában és az iszapgyártó részlegnél határidőre befejezzék a legfontosabb javításokat. Mező Sándor cementoldali és Poczik Imre szénoldali szocialista lakatosbrigádja jól megszervezte a nagyjavítás előkészületét és végig jó példát mutatták. Berecz Béla kőművesrészlege derekasan dolgozott a belső falazásnál és megfogadták, hogy az 1-es és a 3-as kemence falazásával is határidőre elkészülnek. De a munka minőségét sem kifogásolhatják, amikor átvételre kerül a sor. Személy szerint kinek menynyi jut majd a 70 000 forintból? Az üzem, vagy a műhely vezetője dönti majd el, a párt- §s a szakszervezet vezetőségével egyetértésben. Csak magára vethet, aki mégsem kap majd. Ugyanis írásban rögzítették, hogy nem részesül célprémiumban az a dolgozó, aki munkáját nem látja el megfelelően, vagy a munkafegyelmet □ármilyen formában megsérti. Az eddigi jelek szerint Bélapátfalván megérdemlik a célprémiumot, mert a nagyjavításon dolgozók többsége nagy zorgalommal és eredményesein iparkodott. mot berendezni a helyén? ~r..Nem, minden tönkremegy ott. — A gyerekek nem?!... — És mikor épül a „százéves” helyén új óvoda? — Mondom, húsz éven belül. Sok problémánk van. A Makiári, úti óvoda szintén lebontásra kerül. És sok új óvodát kellene építenünk, hiszen Eger 12 tanácsi óvodája közül 11 szükségmegoldású épületben működik. Az északi, a déli lakótelep, sőt a belváros is új óvodát követel. A pénzügyi keret viszont korlátozott. Szóval, húsz éven belül... Reméljük arról már nem számolhatunk be, hogy a „százéves” 125 éves jubileumát a gyerekek a rogyadozó falak között ünnepelték... (fóti) . bizony már óvodának alkdl- s inatlan.' ; Időnként dédnagyapák ér- i keznek és könnyezve nézik a ■ régi épületet, amelyben nevelkedtek. Nemrég két Angliából ; érkező férfi és asszony is itt ■ emlékezett a gyermekkorra, a ■ régi szép időkre ... — Viszont ma. 105 évvel ké■ söbbet írunk. A sok javítás, ■ szigetelés, felpadlózás gyökere- . sen nem oldotta meg a problé- • mákat. A „százéves” műemlék, de már nem óvoda... Az Epri Városi Tanács művelődésügyi osztályán a következő tájékoztatást kaptuk: — Húszéves távlati tervünkben szerepel a „százéves” óvoda korszerűsítése. A régi épületet lebontjuk és helyére lcollégiur mot, óvodát évitünk. — Lebontják a műemléket? Nem lehetne inkább pedagógiai, vagy „kisdedóvói” mázeuA „százéves” idén 105 évei A Beloiannisz utcai sárga ki házban 1861 óta kisgyermeket „laknak?’. Ez Eger legrégibb óvodája — olvashatjuk az épü létén. Ha a rozoga kapun belépünl és megállunk az íves mennye zetű öreg szobában, el is felejt jük azt a sok-sok évtizedet. — Aztán az óvónéni megtalálta az elkésett óvodást... - meséli a modern mesét az ifji mesemondó, lehet vagy négyéves. A gyerekek körbeülik a meséiét és hallgatják az érdekei történetet. Aztán az ember szeme elkalandozik a gyerekekről a szobára. A salétrom, a víz átütött az évszázados falakon. — Reggelente meztelen csigát gyűjtenek a gyerekek a szőnyegen — meséli az egyik óvónő. Öreg történelmi épület, de
