Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
A „tej os” fain „Értelmes község ez a mienk, Talán nem is él itt család, amelynek legalább egy tagja ne dolgozott volna, vagy ne dolgozna Budapesten.” S az erki tsz elnöke még hozzátette: „Nagyon tudják itt az emberek az életüket irányítani. Egyből kiszámítják, hogy jönnek ki jobban. Átlátják a falu és a saját helyzetüket, gyorsan kapcsolnak. Nagyon kiokosodtak a fővárosban”. 0 A statisztika szerint a falu keréső lakossaganak 50,6 százaléka (1960-as adat) a mezőgazdaságban dolgozik. Az újságíró megelégedetten nyugtázhatná: magasabb az országos átlagnál. Csakhogy egy község az község — körülötte szántóföldek terülnek el és nem gyárkémények meredez- nek. A fennmaradó 49,4 százalék természetesen nem az erki „ipartelepeken” dolgozik, hanem főleg a fővárosban. Egy falu fele vándorútra Ítélt. Csupán szombat, vasárnap teljes a munkanapokon foghíjas népesség. Az 1960-as statisztika szerint 1478, a község vezetői szerint 1200— 1300 fő a lakosság száma. Nem nehéz nyomon követni az erkiek útját. Ott dolgoznak „egymás mellett’, a tejiparban — főleg tejszállítók. Mint ahogy régen hagyomány volt napszámba járni Gosztonyihoz, ma olyan tradíció a tejiparban munkát vállalni. Apáról fiúra száll ez, mint régen a föld (Erk a múltban sem volt a valódi nagybirtok hazája). A „tejes-hagyomány” kezdeteit nehéz kibogozni. Erken sem tudják pontosan, hogy ki kezdte el a tejszállítást. Annyiban azonban bizonyosak, hogy aki ezt először művelte, annak bevált. így követte a többi is. így lett „tejes” falu Erk. A családfő és a nagyobbik fiú a tejiparban, otthon az asz- szonyok dolgoznak. A hét végén elindítják elemózsiával megpakolva az apát, a férjet, a fiút — az asszonyok. Fizetésnapokon hazavándorol a pénz a fővárosból.' A tejszállítók az iparból keresik á pénzt, de a földből táplálkoznak • hónapról hónapra. Az „ipari” Ipénz gyűlik — új ház, új berendezés új hízók, új tehenek, tv, szőnyeg, vagy ruha lesz belőle. Valóban értelmes község ez az Erk. Jól számolnak itt az emberek, hiába, az ..öreg korral meeiön az ész” és Frk elég koros. A tsz-tagság átlagélet- kora 56 év. 0 Egymástól veszik át' a Dudás Ferenc tsz-elnök, lyás Béla, a tsz párttitkára, Molnár Kálmán agronómus, Somodi Zoltán főkönyvelő és dr. Szabó Kálmán állatorvos. — Még a párttagok is azt mondják fiaiknak: minden legyél, csak paraszt ne. Negyven munkaegység esik egy hónapra, harmadmagammal élek. Több év óta állandóan csökken a takarékba tett pénzem. Akik állandóan itthon dolgoznak, azok hasonlóképpen vannak — mondja a párttitkár. — Gyenge a föld. Nehezen lehet itt megélni. A tsz vezetőségében is problémák voltak. Most új vezetőségünk van. Eddig szinte csak beruháztunk, most aztán nyögjük. A szép tanyaközpontunk már kész... Az állandó 50 forintos munkaegység mindent megoldana — jelentette ki a tsz-elnök. — 1960-ban még 24 tagunk volt a 16—28 éves korosztályból, ebben az évben már csak 18. Az ideiglenes besegítők száma ugyanezen időszak alatt, ebben a korosztályban 39-ről 10 főre apadt. Az egy tsz-csa- ládra eső jövedelem 1961-ben 8475 forintot, 1964-ben 6428 forintot tett ki — lapozgatja a kimutatást a főkönyvelő. — A tsz profilja az állattenyésztés. Az ország tsz-ei közül a legszebb lapálysertés- törzstenyészet a miénk. Ez dupla jövedelmet biztosíthat. Jelentős a szarvasmarha- és a pulykaállományunk is. Az a törekvésünk, hogy a régi fajta állatállományt teljesen felszámoljuk. De ennek az eredménye csak később jelentkezhet — mondja az állatorvos. — Nemrég kerültem a faluba. De annyit már látok, hogy nem lesz könnyű... A munkaerő száma állandóan csökken. A gépesítés ezzel nem tart lépést, — így az agronómus. A múlt évben bizony csak 22,50 forint jutott egy munkaegységre. Ez senki számára sem túlságosan csábító. A 429 tsz-tagból csaknem 130 a 70 éven felüli nyugdíjas, 40 és 70 között van a tagság zömének életkora (de főleg 50 és 70 között). A 28—40 éves korcsoport 88, a 16—28 éves 18 tagot ad a tsz-nek. Mi kellene ahhoz, hogy ne legyen munkaerő-probléma, hogy a határ ne csak őszbe borult fejektől, és asszonyoktól tarkálljon? 8 „Erken az egyke a divat!” — jegyezte meg a tanácstitkár. Az iskolában évről évre csökken az első osztályosok száma. De most kedvezően rendezték a tsz tagok családi pótlékát... A nyolcadik osztályból csupán egyetlen tanuló maradt a faluban az elmúlt évben. A többi középiskolába, vagy szakmát tanulni ment. De most felemelik a hús és a tejtermékek felvásárlási árát..'. Kifizetődőbb lesz állattenyésztési szakmunkásnak is lenni... A tsz-elnök mondatait már idéztük: „Értelmes község ez a miénk... Egyből kiszámítják, hogy jönnek ki jobban ... Nagyon kiokosodtak a fővárosban.” Ha számolnak, talán visszamennek. De többelű ez a számítás, aszerint, hogy milyen egyéni matematikát használnak hozzá. Berkovits György szót GuKctszázötvenmillió forint felsőoktatási beruházásokra Mennyit érdemes költeni a villámhárítóra? /Mlagyar módszer a villámcsapás valószínűségének kiszámítására Elméleti módszert dolgozott ki dr. Horváth Tibor, a budapesti Műszaki Egyetem docense a villámcsapás és így közvetve a villámkárok valószínűségének kiszámítására. Ez a kérdés mindeddig csak a gyakorlati tapasztalatok, a „villámstatisztika” oldaláról látszott megközelíthetőneík. A magyar kutató ott fogta meg a problémát, ahol a villám a föld felé közeledtében 50—100 méteres magasságban — minél nagyobb az áram erőssége, annál magasabban — „kiválasztja” becsapásának helyét. Választásának legfőbb szempontja az, hogy melyik az a legközelebbi pont, ahonnan a legkönnyebben bír a földön minden irányban szétoszlani. Az új magyar számítási eljárásnak —, amelyre külföldön is felfigyeltek — legfőbb jelentősége az, hogy meg lehet vele határozni, mennyit érdemes költeni a villámcsapások elleni védekezésre. A nagyvisnyói posta-vita Ha az ovális alakú tábla nem jelezné, el sem hinné az ember, hogy a posta előtt áll. Nagyvisnyó községben rogy- gyant tetejű, öreg házikó ad otthont a postának. Kis parasztháznak épült, bizonyára még az elmúlt században. A legidősebb nagyvisnyóiak sem tudják pontosan, hogy mióta járnak ide csomaggal, levéllel és pénzért. Furcsa ellentmondás, hogy Nagyvisnyón 1,8 millió forint a takarékbetétek összege, de bizalmatlanul, vegyes érzelmekkel lép be az ajtón, akinek a postán akad dolga. Nemcsak koszos, elhanyagolt az épület, de falai is repedezettek. Az iroda melletti szolgálati lakást Laskó András- né családja már elhagyta, mert életveszélyes az épület és senki sem tudja, hogy meddig áll a posta teteje és az utcára, vagy a szomszédba néző fala. Hogyan jutották idáig, miért ez az áldatlan állapot? A tanácselnök szerint az a baj, hogy a Postaigazgatóság szerződésben vállalta: lakbér fejében tataroztatja az épületet De évek óta nem tenlt arra hivatkozva, hogy nem érdemes, másik helyiségbe kell költözködni. A ház tulajdonosa sem költ az épületre. Arra hivatkozik, hogy lakbért sem kap, különben is a tatarozás a posta kötelessége. Évek óta folyik a vita a községi tanács és a Poéta- igazgatóság között, hogy mi legyen a nagyvisnyói postával. Több épületet és telket kijelöltek már, de megegyezés a mai napig sem történt Legutóbb azt írta Miskolcról a Postaigazgatóság, ha nem intézkedik a tanács, bezárják a régi postát Nagyvisnyóró! gyorsan ment a levél, három telket ajánlott a tanács és január 6-ára kérte a helyszíni szemlét. De a Postaigazgatóságtól sem válasz, sem kiküldött nem érkezett Mikor és hogyan dől el a vita? Ez nemcsak a Nagyvisnyói tanács és a Postaigazgatóság ügye, hanem az egész községé. A roggyant épület és az idő sürget A község 16M lakosa nem járhat Szilvásváradra postára. F. L. Jé felkészülés + törzsgárda = siker Több mint 250 millió forintot fordítanak az idén a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények fejlesztésére. A jelentékeny összegből mintegy 190 millió jut tanulmányi, kollégiumi és egyéb szociális létesítményeik építésére. A korszerű oktatást elősegítő berendezésekre, gép és műszerek beszerzésére a terv több mint negyvenmillió forintot irányoz elő. Ebben az esztendőben a többi között elkészül a szegedi József Attila Tudományegyetem 320—320 személyes, á szombathelyi tanítóképző 250 személyes és a szarvasi óvónőképző intézet 180 személyes kollégiuma. Folytatják az Egri Tanár- kéozo Főiskola háromszáz, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 460 személyre tervezett kollégiumának, valamint a nyíregyházi új tanárképző főiskola építésért. A tervek szerint ebben az évben a vidéki városokban további új felsőoktatási létesítmények építkezését kezdik meg. Hozzálátnak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tennészettudományi kara tanulmányi épületének építéséhez. A Debreceni Tanítóképző Intézet 110 személyes kollégiumot, a Veszprémi Vegyipari Egyetem új menzát kap. Ugyancsak 1966-ban kezdi meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem modern könyvtár- épületének beruházási munkálatait. Még tart a tavalyi munka elemzése, néhány gazdasági mutatót csak most értékelnek — de összességében máris tiszta a kép. Az elkészült kimutatásokból megállapítható, hogy a Heves megyei Építőpari Vállalat dolgozói eredményes esztendőt hagytak maguk mögött. Felemelt —ha nem is túlságosan feszített — tervüket túlteljesítették, részleteiben is derekasan elvégezték feladataikat. Számadatok citálása helyett talán az is elegendő, ha megemlítjük, hogy létszámcsökkentéssel, termelékenység javítással érték el sikereiket, adtak az előírtnál többet mészkőből, égetett mészből, mozaik- és cementlapból, folyami homokból, beton- és kútgyűrűből is Dokumentumok igazolják, hogy nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munka is jellemezte igyekezetüket. Amíg 1964-ben 5—7 százalék között ingadozott például a mozaiklap- és betonáru-selejt, s 47 tonna használhatatlan me- szét gyártottak, addig tavaly 1,5-re csökkent a mozaiklap-, 0,8 százalékra a betonáru-selejt, s a termelt mészmennyi- ség egészét átvette a megrendelő. 17 ezer forintról tízre csökkent a kötbér, tavaly a korábbinál lényegesen kevesebb panasz hangzott el a vállalat különféle gyártmányaira. A jobb, takarékosabb munka mellett szól a mintegy 105 ezer forinton „spóroló»** melynek több mint fele a gazdaságosabb anyagfelhasználásból adódott. S lényeges az is, hogy sokat javult a — munka- fegyelem ... A vállalat igazgatója,. Ivády József elmondotta, hogy a tavalyi év sikereihez nagymértékben hozzájárult a megelőző esztendőknél alaposabb, körültekintőbb felkészülés. Minden eddiginél jobb tmk-szerve- zéssel a termelésben részt vevő teljes gépparkot kijavították, s már az első negyedévre is annyi anyagot tartalékoltak, hogy különösebb zökkenők nélkül végezhették a munkát, Fontos feladatnak tekintették a törzsgárda együtt tartását Például a káli üzem lészámának csak minimális hányadát küldték a szokásos téli fagyszabadságra, míg a többi dolgozót tofflMHMol főpincér azonnal odaugrott és felsegítette azt. Már indulni akart, amikor a főpiacér megérintette a vállát. — Uram, ön elszámolta magát'. — és visszaadta a borravalót. Egy világ omlott össze benne. Amint kiment, eldobta a vesszőt Elhatározta, hogy más módszerhez folyamodik. Este megleste a főpincért Hosszú ideig kísérte. Egy sötét mellékutcában pokrócot dobott a fejére és magával hurcolta. Otthon válogatott kínzásokkal próbálta rábírni a borravaló elfogadására. Minden hiábavalónak bizonyult. A főpincér még ájultéban is azt hajtogatta: — Uram, én a fizetésemért is tisztelem a vendégeket! Nagyon megbánta, hogy eldobta a vesszőt. Elment, hogy megkeresse. Szerencséje volt. Amint megtalálta, hazarohant, megsuhintotta a feje felett, elmondta a varázsigét és csodálatosan szép nővé változott. És ekkor így szólt a főpincérhez: — Mindig rád vártam. Jutalmul a tied vagyok! A főpincér térdre hullott és megcsókolta a kezét. Még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak. fisait* Já*m átcsoportosították, ideiglenesen a szilvásvárad! mészüzembea biztosítottak számukra munkát. Jó előre ismertették a várható tervfeladatokat szinte személyekig lebontották az elvégzendő munkát. így senkit sem ért meglepetés, ki-ki idejében tisztában volt: mikor mi a dolga. Gondot fordítottak a szocialista munkaversenyrej új brigádokat szerveztek a vállalatnál s versengésüket kiszélesítve, az üzemek között is meghirdették a nemes vetélkedést. Mind ez együttesen vezetett a sikerekhez. Az esztendő persze nem telt egészen csendesen. A nyáron — az árvízvédelmi, később helyreállítási munkák idején — egy hónapig cementhiány- nyal küzködtek. Az AKÖV és a MÁV pedig gyakran nem tudta biztosítani a kívánt szállítókapacitást. Ez utóbbi miatt például csaknem 500 wgortnyi elsxálUtatian áru gyűlt össze az év végére. Eao. ken kívül más gondok, panaszok is jelentkeztek. Egyet talán — nem a legkisebbet: a szilvásváradí mészüzem dolgozói közül többen elégedetlenkedtek, bérköveteléssel léptek fel. Kérésükben — mintás igazgató említette — van jogos is, de akad némi túlzás is. Mindenesetre foglalkoznak aa üggyel — decemberi panasz —• keresik a megoldást, s még ebben a hónapban tisztázzák, lezárják az ügyet. Már csak azért is, mivel — éppen a legutóbbi év igazolta — a dolgozók hangulata korántsem hagyható figyelmen kívül a különféle feladatok tervezésénél« végzésénél. Az idei év űj erőpróba etá állítja a vállalatot: január elsejétől ugyanis egyesült a Vegyesipari Vállalattal s a most már három üzemből álló cég megnövekedett, tekintélyesnek mondható megbízást kapott, 18 210 000 forint értékű munkát várnak tőle. Az 1966-os esztendőt — egyebek között — két új géppel kezdte a káli betonüzem, A korábbi berendezést részint átcsoportosították, rövidebbé, gazdaságosabbá tették a belső anyagmozgatást, s további fejlesztést, választékbővítést, minőségjavítást terveznek. A vegyesipari üzem lényegébe* megőrzi korábbi profilját, növeli a lakossági szolgáltatások mértékét — s talán valamilyen műanyagrészleggel bővül idővel. A Heves megyei Építőanyag és Vegyesipari Vállalat eredményes év után — újabb sikerekre törekszik... te*® Suhintott és elmondta a varázsigét. A nő eltűnt és ismét ő állt a tükör előtt. Többször kipróbálta a vessző varázserejét, mindig sikerrel. Hol űrhajós volt, hol főosztály- vezető, hol igazgató, hol főpincér. Az utóbbi esetben ■próbálkozott a borravalóval. — Elfogadta. És nem érzett lelkiismeret far da- lást, pedig a távozó vendégre még a felöltőt sem segítette fel. Hát idáig süllyedt! A borravalóért még a legszükségesebbet sem teljesíti? Másnap Ismét megjelent az étteremben. Ebédet rendelt, és mielőtt fizetett volna, az asztal alatt suttyomban megsuhintotta a pálcát, s elmondta a varázsigét. A főpincér azonnal ott termett. Megnézte a számlát és átadta a pénzt. A fogashoz merit, leemelte a felöltőjét, § próbálja ki Hazament. Odaállít a tükör elé, suhintott a vesszővel és elmondta a varázsigét: és úgy, ahogy kívánta, egy gyönyörű nő állt a tükör előtt Fekete haja a vállára omlott, a szeme pedig úgy csillogott, mintha BogeroUal fényesítették ualna. Ezt már csak magának mondta, mert a főpincér eltűnt, a felesleges pénzt pedig otthagyta az asztal sarkán. Nem nyugodott bele a kudarcba. Este ismét megjelent a vendéglőben. Vacsorázott és fizetett. Gyorsan felkelt az asztaltól. Magára kapta a felöltőjét, már éppen indulni akart, amikor megállította a főpincér hangja. — Uram! Jobb kezében ezüst tálcát egyensúlyozott. A tálcán pénz volt. — Uram, elszámolta magát Itt a visszajáró pénz! A vendég nagyot nyelt és elment. Útközben találkozott a manóval. Elmondta neki, hogy mi bántja. A manó egy vesszői adott neki. Azt mondta: „Ha ezzel háromszor suhintasz és azt mondod: Abrakadabra ólium pólium szveketesz tórium, a lámpában nincs pet- rólium. — minden kívánságod teljesülni fog.” Nagyon megörült ennek t vesszőnek. Elhatározta, hogy a vés szí hatalmát először saját magát Egyszer volt. hói nem volt gy ország. Ennek az országiak pedig egy igen tiszteletre néltó polgára, aki mindenben tövet te a szokásokat. Ha be- nient valahová, levette a ka- ápját, az íróasztal előtt mélyen meghajolt, borravalót idott a fodrásznak... Történt egyszer, hogy venr légidben étkezett. Amikor befejezte az étkezést — annak rendje és módja szerint — odaintette a fizetőpincért. Fizetett. A főpincér megszámolta a pénzt. Nem akart hinni a szenének. A pénz több volt. Még zgyszer számolt, és a felesleget visszaadta. — Borravalót nem fogadunk *1! — mondta, miközben mélyen meghajolt. A vendég arca hosszúra nyúlt, mint lopótök. — De uram...! A főpincér ismét meghajolt, orra majd a padlót érte. — Mondja, miért aláznak meg bennünket a vendégek? — kérdezte a főpincér. — Miért nem adnak borravalót a tzatócsnak, a hentesnek, a csevegésnek? Miért csak nekünk? t rr. Mert így alakult ki!
