Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Parinap Gyöngyösön, a termelőszövetkezeti téli taníöivamom HITEL VAN! Beszélgetés VARGA JÓZSEFFEL, az OTP Heves megyei fiókjának igazgatóhelyettesével sében hatékonyan közremű­ködjék, a saját lábára álljon* a szükséges beruházásokat sa­ját erejéből végezhesse el. As sem kétséges, hogy a paraszt­ság és a munkásosztály élet- színvonala közötti különbség csökkentésére való törekvés is megkövetelte a most elhatáro­zott intézkedéseket. Természe­tes, az intézkedésektől várjuk* hogy fokozza a termelőszövet­kezeti dolgozók termelési ked­vét, serkentse a terméseredmé­nyek növelését, kielégítse a bel- és külföldi keresletet. A gyöngyösi négy termelő- szövetkezet. jelenlevő tagjai nagy érdeklődéssel kísérték dr. Földi Pál előadását, utána kér­déseket tettek fel, amikre az előadó válaszolt. A téli tanfo­lyam első napja ismeretterjesz­tő rövidfilmek vetítésével ért véget. A tanfolyam legközeleb­bi előadására pénteken dél­után három órakor kerül sorj ugyancsak a városi tanács nagytermében. ígmf) eredményeivel és a harmadik ötéves terv célkitűzéseivel fog­lalkozott, majd az ár- és bér- intézkedések elemzésére tért át. Foglalkozott ezeknek az in­tézkedéseknek a szükségszerű­ségével, távlati hatásával és annak vonatkozásaival, amiket a szövetkezeti gazdaságok munkájában eredményezhet. Jóllehet, mezőgazdaságunk eredményei az elmúlt évben is fejlődésről tanúskodtak, a to­vábbi fejlődés biztosítására szükségessé vált egyes mező- gazdasági termékek árának szabályozása, mivel az eddig érvényes árak nem érték el a ráfordított költségeket. Évtize­dek óta kisért bennünket a mezőgazdasági olló, ennek élét enyhítenünk kell, ha az ipar és a mezőgazdaság termelését a reális alapokra akarjuk vezet­ni. De szükségessé tette az In­tézkedéseket az a követelmény is, hogy a nagyüzemi mező- gazdaság a szocializmus építé­A gyöngyösi négy termelő- szövetkezet tagjai részére szer­vezett téli tanfolyamot kedden délután nyitotta meg Kádár Béla, a városi pártbizottság munkatársa. Ebből az alkalom­ból szabad pártnapot tartottak, amelynek előadója dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Az idő­szerű kül- és belpolitikai kér­dések adták a pártnap témá­ját. Dr. Földi Pál előbb a nem­zetközi helyzetet vázolta fel, rámutatva, hogy a legjellem­zőbb vonása ennek a bonyo­lult világképnek az a hatalmas erő, amit a béke, a demokrá­cia, az antiimperialista töme­gek tesznek ki, élükön a szo­cialista országok táborával. Hí­ven kifejezi ennek az erőnek a hatékonyságát az eredmé­nyes taskenti találkozó, vala­mint a havannai trikontinén- tális konferencia. A belpolitika kérdésekre át­térve a második ötéves terv A falusi szatócsboltokban de a külvárosi szűk üzletek­ben is fő helyre függesztettél á szigorú és rideg intést, fi­gyelmeztetést, lássa mindenki aki oda betér: „Hitel nincs!’ Dehogy is gondolhattak a fa­lusi emberek, a városi kis ke resetű munkások, tisztviselői arra, hogy ízlésesen berendez­zék lakásukat, szép bútorok­kal, szőnyegekkel. Ha ném pénzt kaptak is a banktól, « kölcsönöket, s azok maga: kamatait nem mind bírtál visszafizetni időben, s akkoi jött a végrehajtó, az árverező Ezek a sanyarú idők ma mái csak az idősebbek emlékeiber élnek. A fiatal házasoknak ma mái nem jelenthet különösebbel nagy gondot, hogy életüké könnyebben és igényeik sze rint rendezzék. Ha házat szán­dékoznak építeni, az Országo: Takarékpénztár segít; és segí abban is, hogy bútorhoz, rá­dióhoz, televízióhoz vagy ház tartási gépekhez jusson a csa Iád. Az OTP minden család jt „bankárja”. Varga Józsefet, az Országo: Takarékpénztár Heves megye fiókjának igazgatóhelyettesé kerestük fel, hogy az OTP hi telakciók tavalyi, egy évi for galmáról tájékoztasson. — Áruvásárlási kölcsönre hitellevélre ez idő szerint 2- féle árucikk vásárolható — mondotta Varga József. — / hosszú cikklistából csak néhá nyat említek ízelítőül: vil lanytűzhely, mosógép, hang szerek, filmfelvevő- és fényké pezőgépek, lakberendezési tár I gyak. MA^AWMAAAX\MV\MA< lógnak ki belőlük. Az idéze tekhez. Huszonheten ülnél előttem. Kezem még a hátán mögött rejtőzik. Néhány peri múlva biztosan hadonászok de most még fegyelmezen magam. Minden mondatom ha­tását figyelem az arcokon hogy értik-e. Eljött az ismerő som is. Könyökére támasztja t fejét. Nincs elegendő lelki­erőm az elképzelt szöveghez „Kicsi idő jut az alvásra.” A lehető legrosszabbat vá lasztom. Mesélni kezdek köny­vekről. Elmondom a tartalmú kát. És hogy ki, milyen embei volt az írójuk. Tudományta­lan. De figyelnek. Aztán befejezem. Tudom senki sem fog kérdezősködni időt se hagyok rá. Az ismerő; fejőgulyás megvár az ajtó ban. — Megmondaná még egy szer annak a könyvnek a ci mét? Amelyikről először be szélt. Megmondom. — Jó könyv, ugye? Ha ne tán valami betegség ér, elöl vasom. Milyen képet vághatok Mindenesetre nagyot nevei úgy teszi hozzá: — Tehet, hogy előbb. Maji apránként. Jó éjszakát! ★ Jöhet a jelentés. Nem is ér tem, miért vagyok elégedett és mégis nyugtalanabb, -mi’? máskor. Maros László — Milyen képet mutat a hi­telakciók egy évi mérlege? — 1965-ben 10 029 dolgozó vett fel a takarékpénztártól áruvásárlási kölcsönt me­gyénkben. Az áruvásárlási köl­csön igénybe vételével 49 mil­lió 803 ezer forint értékű fo­gyasztási cikk talált gazdájára, a többi között kb. 500 rádió, 1900 televízió, 3200 háztartási gép. Bútorvásárlásra 2400 eset­ben adtunk ki hitellevelet. Személyi kölcsönt már keve­sebben, 5067-en vettek igény­be, ezen a címén 16 099 000 fo­rintot folyósítottunk. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a szemé­lyi kölcsönök nagy részét is fogyasztási cikkek vásárlására fordították az emberek. — Kik kaphatnak áruvásár­lási kölcsönt? — Áruvásárlási kölcsönt mindenki kaphat, aki egyéves munkaviszonnyal rendelkezik. A kölcsön visszatérítési idejét úgy szabjuk meg, hogy a rész­letek fizetése túlságosan ne csökkentse a család jövedel­mét. Általában az a humánus gyakorlat, hogy a kölcsönt ké­rő dolgozó igényét vesszük alapul, mennyi idő alatt tudja vállalni a kapott kölcsön visz- szafizetését. — Az OTP hitelezési üzlet­ágáról szólva nem feledkezhe­tünk meg az építési hitelak­cióról sem. Hányán kaptak 1965-ben építési kölcsönt me­gyénkben, s milyen összegben? — Építési kölcsönt 1375-en kaptak, s összesen 65 870 000 forint hitelt. Az általunk adott kölcsönökből 1051 családi ház épült fel. A társasházépítések iránt is megnőttek az igények: 67 dolgozó részére biztosítot­Í tunk 7145 000 forint hitelt. Száznegyven esetben engedé­Félévi vizsga . 5 Az építőanyagipari techni­kum III. évfolyamának kihe­gyezett tagozata működik Bél­1 apátfalván. Negyvenen kezd­ték, három évvel ezelőtt, 40 munkás, műszaki és egyéb dol­gozó rugaszkodott neki, hogy munka mellett megszerezze a beosztásához szükséges vég­ezettséget, vagy a jogot és a le- r he tőséget, hogy egy lépcsővel | feljebb kerüljön a gyári „rang­listán”. De akad olyan is, aki ;csak a nagyobb tudásért tanul, ' azért, hogy napi munkáját S jobban, körültekintőbben el­végezhesse. S A negyvenből a félévi vizs­gára csak 16-an maradtak. A ? többiek nem bírták, szorgal- 5 műk, akaratuk fogyott el? Le­ihet, hogy túlságosan sokan je­lentkeztek? De Hejőcsabán, Í 'Beremenden és Békéscsabán is negyvenen indultak és mind­három helyen feloszlott a tan­folyam. Tehát a többiekkel szemben a bélapátfalvi „diá­kikok” állják a versenyt. De Vaudkor a matematika ás a tü- Szeléstan vizsgára került a sor, ■ Sólyom lAszló és Sarkadi N. rndre mérnök-.,tanárok” előtt agy volt az izgalom. * Ambrus István esztergályost lyeztünk kölcsönt épületek ta» tarozására és helyreállítására* toldaléképíiesekre pedig 111 esetben, összesen S 745 00© fo*> rlnt értékben. — Milyen változások tapes*» falhatok az 1964. és 1965. évi hitelakciók mérlegében? Mi­lyen területen mutatkozik emelkedés vagy csökkenés? — Az áruvásárlási kölcsö®» nél az 1964. évihez viszonyítva lényeges eltérés nincs. A sze­mélyi kölcsönnél már 3 070*00® forint emelkedés tapasztalható* amely annak tudható be, hogy 1965-ben ezerrel több dolgozó kért kölcsönt, mint 1964-ben. Ebből nem vonható le olya« következtetés, hogy kevesebb pénzzel rendelkeznek az embe­rek. A személyi kölcsönök emelkedése inkább az igények növekedését bizonyítja. Növe­kedett megyénkben az építési kedv is, hiszen 1965-ben 2 700 000 forinttal több építési kölcsönt folyósítottunk, mini a megelőző 1964-es évben. — Elégedettek-e az emberek a hitelakció kedvezményeivel? — Pontos közvéleményku­tatás eredményeivel nem ren­delkezünk, de a dolgozók véle» ményét nagyobbrészt ismer» jük. Vannak, akik korlátlan hitelt szeretnének, mások meg azt kifogásolják, hogy nem minden cikk kapható hitelle­vélre, részletre. A kifogásokon* panaszokon vitatkozni lehet Egyet biztosan állíthatunk, <b hitelakció mai formájában i» nagy segítséget, komoly támo­gatást jelent a társadalom dolgozó tagjainak — mondotta befejezésül Varga József, ag OTP Heves megyei fiókjának igazgatóhelyettese. (pataki Bélapát fa I ván biztatták, hogy matematikád ból ő menjen először. — Inkább a vége felé, hi­szen ő a legerősebb és akkor hozzá mérik az igényt — tilta­kozott az egyik vizsgázó. De a vita eldőlt. Szabó Józsefet és Pelyhe Balázst szólították a terembe. A kétszeres szögek függvényeiről és a két szög összetételének tangenséről és kotangenséről szóló tételt, hoz» zá egy-egy példát húzták a je­löltek. Arcukon látszott, hogy nem éppen könnyű tételt vá­lasztottak. Kint a folyosó mélyedésében Ipacs József tűnődött. A mű­vezetők közül egyedül maradt a tanfolyamon, pedig minden • művezetőnek előírták a tech­nikumi képzettség megszerzé­sét. Közben a másik teremben tüzeléstanból feleltek. És hol­• nap szí 1 i k átk ém i ából, majd! elektrotechnikából készülnek, • A legtöbben ettől tartanak. 1 No, meg az év végi vizsgáktól, • amit Budapesten kell letenni. , De a gyári „tanárok” majd segítenek. Természetesen nem : a vizsgán, ott már nem lehet. De előtte, a konzultációkon a ; segítség nem fog elmaradni. az őstörténettől napjainkig. Fontos feladat lenne a me­gyei pártbizottság mellett mű­ködő pértarchívum kiépítésé­nek meggyorsítása is. Itt pél­dául gondolok a Központi Bi­zottság Párttörténeti Intézeté­ben őrzött megyei anyagok visszaállítására és feldolgozásá­ra, az egri Állami Levéltárban őrzött munkásmozgalmi jellegű anyagok felkutatására, vissza­emlékezés-gyűjtemény létreho­zására stb. Ez az intézmény fontos bázisa lehet majd a me­gyei új és legújabb kori hely- történetírásnak, a legújabb ko­ri muzeológiának is. Szükséges volna a falumono­gráfiák írásának intézményes megszervezése is. Itt nagy súlyt kellene fektetni az egyes köz­ségek felszabadulás utáni tör­ténetének feldolgozására, külö­nös tekintettel a termelőszö­vetkezeti mozgalomra. Fontos lenne, ha a megyénk területén lévő ipari üzemek és bányák történetének feltárása is. Itt még a kész dolgozatok kiadása is könnyebb lenne, mivel az ipari obiektumok könnyebben meg tudják teremteni az ilyen munkák kiadásának anyagi fel­tételeit. Érdemes volna megírni a me­gyei helytörténetírás eddigi tör­ténetét is. Ezen belül fontos lenne az ellenforradalmi kor­szak alatti egri klerikális szel­lemtörténeti jellegű helytörté­netírás bírálatának elkészítése is. i MÉG LEHETNE TOVÄBB sorolni a megoldásra váró fel­adatokat. A fentiekben csak a szerintem legfontosabb felada­tokra hívtam fél a figyelmet. Természetesen ezek a kérdések, s más hasonló ieliesű kérdések is csaik úgy oldódhatnak meg, ha a megye illetékes párt- és művelődésügyi szervei, más megyékhez hasonlóan, kezükbe veszik ezt a fontos üavet. Szecskó Károly , Icmilliárd forint űipari termék i exportban könnyűipari gyártmányok ér­téke a terv szerint nyolcmil- liárd-huszonötmillió forint lesz. A könnyűiparban továbbra is érvényben lesz a nyereség- részesedéshez hasonló export­érdekeltségi rendszer, amely arra serkenti a vállalatok dol­gozóit, hogy a fizetési mérleg javítása érdekében több devi­zabevételhez juttassák a kül­kereskedelmet. Az exportérde­keltségi rendszert azonban az eddiginél egyszerűbbé és még ösztönzőbbé kívánják tenni. (MTI) is akar. Minek üljön ott, ha nem figyel? Igaz? Pillanatnyi hallgatás után böki ki: — Miről szól pontosan az előadás? Ügy értem, hogy írókról, vagy kikről? Megnyugtatom, írókról. Jó­kairól, Móriczról. Hátha na­gyobb érdeklődés csillan meg szemében. — Tavaly egy hétre levett a lábamról valami betegség. Nátha, köhögés. Akkor három könyvet is elolvastam. Az asz- szony hozta a szomszédoktól Ami nekünk van, már régebb­ről ismerem. Olyasfélét gagyogok, hogy a könyv munka után felüdít, szórakoztat. Hosszasan nézi az arcom. •— Igen, azt mondják. Ha el nem alszik közben az ember. Erős munka ez, nagyon kell az alvás. Amikor kilépek az ajtón, utánam szól: — Benézek, ha addig meg­jön az asszony. ★ A kultúrteremben a televí­zió mellett állva kezdem a... ! már nem merem előadásnak . nevezni. Az asztalra kiraktam í fél tucat könyvet, cédulák GONDOLATOK a Heves megyei helytörténetírás időszerű feladatairól szági tagozata, ugyanakkor megszűnt a Heves megyei fü­zetek című kiadvány-sorozat is. Sajnos, azóta sem hívták élet­re a Történelmi Társulat helyi tagozatát, sem a Heves megyei füzeteket, vagy más, hasonló kiadványt. Igaz, a helytörténet­írás nem akadt meg teljesen, azonban a további fellendülés­hez hatékony intézkedések kel­lenek. A következőkben röviden ki­fejtem azokat a javaslataimat, amelyek a megyei helytörténet­írás fellendülését segíthetnék elő. Írásomat vitacikknek szán­tam, szeretném, ha a helytör­ténet művelői és támogatói minél többen hozzászólnának az itt felvetett gondolatokhoz. A LEGSÜRGŐSEBB teendő lenne a Magyar Történelmi Társulat megyei tagozatának létrehozása. Ez a szervezet ösz- szefogná a megyében élő, min­den központi irányítás nélkül, sok nehézséggel küzdő helytör­ténészek munkáját. Ez a szer­vezet gondoskodna a megírt jó munkák kiadásáról, a helytör­ténészek továbbképzéséről. A helyi tagozat bázisa a tanárkép­ző főiskola történelmi tanszé­ke lehetne. Természetesen e tervezetet aktívan támogatni kellene a művelődésüggyel fog­lalkozó párt- és tanácsi szer­veknek is. Kellő anyagi bázis biztosítá­sa után újból meg kellene indí­tani a Heves megyei füzeteket, vagy évenként kiadni egy me­gyei történelmi évkönyvet. Ilyen jellegű kiadványok az utóbbi években már több me­gyében megjelentek, így a szomszédos Borsodban is. A megyei általános és közép­iskolai történelem tanításának hasznos segítője lehetne egy megyei történelmi olvasókönyv kiadása. Ennek tartalmaznia kellene a megye legfontosabb, nevelésben és oktatásban jól felhasználható dokumentumait, Több mint nyo értékű könny az 1966. év A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok év­ről évre mintegy 3—4 száza­lékkal több terméket adtak át a külkereskedelemnek és az utóbbi időben rendszeresen túlteljesítették éves exportter­veiket. 1965-öt szintén szá­mottevő export-túlteljesítéssel zárták. Az előző évek tapasz­talatai alapján az idei tervké­szítésnél úgy döntöttek, hogy az 1966-os exportot a tavalyi­hoz mérten 3,2 százalékkal nö­velik. Ez évben a külkereske­delmi értékesítésre kerülő VV'VV'VWVVV/VVA/VVN'VWVWVV tó ft rá mondani; „hegedűre termett”. Hallott az előadásomról. Azt is, hogy irodalomról lesz szó, vagy könyvekről. — Nehéz volt a mai nap? — Tudom, hogy bárgyú kérdés. Mondhatná rá: mi köze hozzá ? — Mint a többi — válaszol­ja és nevet. Erőltetettem De hát én azért jöttem, hogy be­széljek neki a szépről, a mű­vészetről, könyvekről. — Szokott olvasni? — foly­tatom ugyanolyan bárgyún. — Ritkán. Inkább újságot. A gyerek megunta már 02 álldogálást. Behív a lakásba. Erős tej­szag csap meg. Nem baj. Meg kell szokni. — Nehéz ám itt összeszedni az embereket. Sokat dolgozik asszony is, férfi is. Bólogatok. Legszívesebben megmondanám neki, hogy iga­zán nem számít, ha nem ér. dekli az előadás. Feküdjön U nyugodtan, úgyis hajnalban kel, én pedig sohasem csinál­tam ilyenből hiúsági kérdést — Mennék, de eltarthat más­fél óráig is. Akkor annyivá később fekszik le az ember Ha meg elmegy, már figyelni A HELYTÖRTÉNETÍRÁS a történetírásnak egyik speciális ágazata. Tudományos szintű művelése hasznos segítője le­het az országos horizontú tör­ténetírásnak. Fejlődése már a XIX. század második felében megindult, de igazi fellendülé­sét a felszabadulás teremtette kedvező feltételek tették lehe­tővé. Megyénkben a helytörténeti kutatás és írás az országoshoz hasonlóan az 1950-es évek ele­jén Indult meg. A kibontakozó megyei helytörténetírás góc­pontja az Egri Tanárképző Fő­iskola történelmi tanszéke lett. A helytörténetírás fellendülé­séhez nagyban hozzájárult 1952-ben a Magyar Történelmi Társulat észak-magyarországi tagozatának megalapítása. Ha­zánkban ez volt a Magyar Tör­ténelmi Társulat első vidéki ta­gozata- A társulat helyi tago­zata 1956-ig működött. Tevé­kenysége a szóbeli és írásbeli ismeretterjesztésre, valamint a tudományos igényű helytörté- netírás megteremtésére irá­nyult. Ez utóbbi érdekében in­dította útnak a társulat helyi tagozata a Heves megyei füze­teket, amelynek 1956-ig több száma jelent meg. A füzeteket főleg a tanárképző főiskola ok­tatói írták. A kiadványok fel­dolgozták Heves megye török hódoltság utáni benépesülését, az egri fürdők történetét, a He­ves megyei munkásmozgalom kezdőkorát, az 1918 és 19-es forradalmak megyei történetét stb. A füzetek megindítása előtt még nagyon fontos tény volt 1952-ben Sós Imre és Szántó Imre közös munkájának meg­jelentetése Eger védelme 1552- ben címmel. A PUBLIKÁCIÓS tevékeny­ség fóruma volt még a főiskola 1955-től évenként megjelenő évkönyve és a Népújság. 1954 elejéig a Népújságban Ko- Jacslcovszky Lajos fejtett ki legnagyobb arányú helytörté­neti tevékenységét. A megje­lent írások főleg a megye osz­tályharcos és szabadságharcos hagyományait tárták fel, első megnyilvánulásai voltak ezek s; megyei marxista szellemű történetírásnak. A fellendülő hely történet í r ásnak országos kisugárzása is volt. Nem vélet­len jelenség az, hogy az 1956- han Budapesten megjelenő helytörténeti elméleti és mód­szertani kiadvány szerkeszté­sét a tanárképző főiskola tör­ténelmi tanszékének vezetőire bízták. E kiadvány a szerkesz­tő tanulmányán kívül tartal­mazza még több megyei hely- történész írását is. Hazánkban azóta hasonló Idadvány nem jelent meg. Az 1956-os ellen- forradalom a fellendülő megyei helytörténetírásban is törést jelentett. Megszűnt a Történel­mi Társulat és zak-magyaror­Nem maradt más hátra, mint a jelentést megírni. Elő­adás N. majorban, huszonhét hallgató számára általános esz­tétikai kérdésekről, elsősorban irodalmi példákkal illusztrál­va^. ★ IS egy órával korábban ér­ikezem. Az irodában nem tud­nak mit kezdeni velem. Hely- lyel kínálnak, és mentegetőz­nek az esetleges gyér érdeklő­dés miatt. — Tudja, itt főként állat- gondozók laknak. Tehenészek. Az esti fejés után fáradtak már. Még a televízió előtt is inkább a gyerekek szoktak élni. Kimegyek az utcára. Egy asszony megnéz háza ajtajá­ból, köszöntőm. Visszabólint és bemegy. Gumicsizmás férti halad a latyakos úton. Apró gyerek fut eléje. Felemeli és szó nélkül hallgatja, mi min­den történt, mióta elment ha­zulról. Megszólítom, mert kí­nos így egyedül kerülgetni a tócsát, házat, embereket. Ahogy bemutatkozunk, akarat­lanul is összehasonlítom a ke­zünket. Az övé széles, rövid, vaskos ujjakkal. És nyirkos a tenyere. Az enyém? Azt szók-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents