Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
KÖNYVEK KLUBOK FIATALOK MEGYÉNK KÖNYVTÁROSAI az elmúlt években, de különösen a klubmozgalom fellendülése óta szívesen fáradoznak azon, hogy a fiatalokat a könyvtárak vonzási körébe vonják. Ez egyrészt abból a felismerésből származott, hogy amíg gyerekkönyvtáraink majdnem telítettek, eddig a felnőttek könyvtárában a régi gyermekolvasók nem jelentkeznek a kívánt mértékben. A másik ok az volt, hogy néhány jelzésből a fiatalok helytelen irányokba történő fejlődésére lettünk figyelmesek, érdeklődésüket léha szórakozások kötötték le, s örültünk, ha olvasmányaikban eljutottak „A polip csápjai”, vagy „A vihar ereje” élményéig. Evekkel ezelőtt a Megyei Könyvtár egyik munkaközössége azzal a céllal szerkesztett szépirodalmi bibliográfiát — A mi könyveink —, hogy az iskolából kikerült fiataloknak olvasmányokat ajánljon. Hasonló lépéseket tett a füzesabonyi járási könyvtár is. A fiatalság olvastatásának egyik útja a művelődési házak által megteremtett klubok. Egerben a Megyei Művelődési Ház keretében működő megyei irodalmi színpad és irodalombarátok klubja nemcsak versmondó és olvasó fiatalokat adott a megyei könyvtárnak, de ők adták az író—olvasó találkozók illusztratív irodalmi anyagát, részt vettek a művelődési autó irodalomnépszerűsítő munkájában (Sevcsenko- est, Radnóti-est, Gyöngyöspata, Párád, Bélapátfalva, Makiár, Sírok, Mikófalva). A megyében működő klubok között kétségtelen ez a legéletképesebb és legszínvonalasabb, céljaiban világosan körülhatárolt. Ez lehetne mintája a járási központokban megszervezendő irodalombarát köröknek. Az egri irodalombarátok klubjában különböző érdeklődésű fiatalok tömörülnél: — diákok, jogász, orvos, adminisztrátor, népművelő, tanár, újságíró, asszisztensi, elektroműszerész, eukrászűány — a viták, is sokrétűek. Érdeklődésük középpontjában századunk és a mai magyar irodalom áll. így került terveikbe az új szovjet irodalom, Majakovszkij és a futurizmus, Juhász Ferenc, O’Neill, Artur Miller, Váci Mihály, Dürrenmatt és Cocteau. Kapcsolatokat keresnek a rokonművészetekkel, képző- művészettel, filmmel és színházzal, a színházi rendezéssel. Néhány megbeszélésükre a Megyei Könyvtár ajánló címjegyzéket állított össze. a megye könyvtaraiban az irodalmi klubok két formája alakult ki, a horti könyvklub és a tamamérai klubkönyvtár. Horton 1963-ban alakult könyvklub. A foglalkozások során Fejes Endre, Szabó Magda, Darvas József, Gergely Márta egy-egy művével ismerkedtek meg. Ezt bővítették a klubtagok által olvasott művek ismertetésével, értékelésével. Minden foglalkozást irodalmi társasjáték és vetélkedő egészített ki. Ezek kérdéseit a klubtagok állították össze, ötletgazdagságukat igazolja, hogy nemcsak a politikai—gazdasági és kulturális fejlődésünket tükröző eredményekről rendeztek vetélkedőt, hanem a költészet, az irodalmi levelek, a nagy zeneszerzők munkássága is vetélkedők tárgyát képezte. Az utóbbit hanglemezekkel kísérték, s a zeneszerzők életéből vett kisebb epizódokkal színesítették. Általában a vetélkedők anyaga szorosan kapcsolódott a foglalkozás témájához. A klubfoglalkozások nagy látogatottságnak, népszerűségnek örvendenek. Ez annak is köszönhető, hogy nem a középiskolák és iparitanuló-intézetek tananyagának kiegészítésére törekszenek, hanem napjaink irodalmát, költészetét ismertetik meg a fiatalokkal. Tamamérán a kiszesek szervezeti életük tartalmi elemeinek bővítése céljából teremtették meg klubkönyvtárukat, amelynek létrehozásában nagy segítséget kaptak a községi könyvtártól is. (A községben egyébként kilenc klub működik). Ez a klubkönyvtár nem valami különleges könyvtárfajta, mindössze egy állományegység, (kb. 250 kötettel), melynek középpontjában elég gazdagon színezett ismeretterjesztő anyag áll. Ez az állomány alkalmas arra, hogy kiegészítse a klub más természetű szolgáltatásait, a televíziót, hanglemezeket, rádiót, sakkot és társasjátékokat. A gyöngyösi járás 24 községe közül tíz községben működik a fiatalok kezdeményezése nyomán KISZ-klub, irodalmi tartalommal. A hatvani járás tíz községi könyvtárából három tart fenn könyv-, illetve irodalmi klubot. Más klubformákkal együttműködve nyolc könyvbarát klub működik ebben a járásban. Igen kezdetlegesek a szervezési formák az egri és pétervásári járásban. ★ HEVES MEGYÉBEN jelenleg 120 klub működik, ezek közül körülbelül 40 mind felszerelés, mind tartalom tekintetében (rádió, magnó, hanglemez, televízió, könyv, folyóirat) alkalmas arra, hogy minőségi feladatokat is ellásson. A könyvtárosok és népművelők a klubot nemcsak egyfajta szervezeti formának tekintik, hanem jó módszernek, egyúttal összefogó erőnek, amely képes különböző é’etkorú embereket, így a fiatalokat is ösz- szekapcsolni. Ebergényi Tibor, a Megyei Könyvtár igazgatója Fiatal német és magyar grafikusok kiállítása Január második felében kép- A rajz- és fotokiálításhoz zőművészeti kiállítás lesz a szép környezetet teremt a gyöngyösi Városi Művelődési Gyöngyösi Városi Kertészeti Házban. Fiatal német grafiku- Vállalat, amely ebben a te- sok és az Egri Tanárképző Fő- remben rendezi meg, ugyaniskola képzőművészei rendez- ebben az időpontban virágkiáí- nek kiállítást. lítását. Falu a Laskó patak mellett A krónika már az 1200-as évek végén is említi a ne vét. Története, mint a legtöbb Heves megyei községé: adók, robot, szegénység, forgószél pusztít a történelem viharaiban. Munka, föld — templom. A neve Egerbocs. Falu a Laskó-patak mellett. Üj életet hivatott ma táplálni a tanács, a termelőszövetkezet, a párt és az ifjúsági szervezet. A házakon tv- antenna, az embereken bányászruha. Keressük a huszadik századot. TAGKÖNYV ÉS IMAKÖNYV A községi tanács irodájában Borócsi Miklós vb-elnök, Mélypataki Istvánné tanácstitkár, Vasas Endre kultárház-igazgató és jómagam. — A felszabadulás előtt a község lakóinak 60 százaléka dolgozott az egercsehi bányában — mondta az elnök. — Ma már eléri a nyolcvanöt százalékot. A szociális körülmények Van hetven televízió, 98 motorkerékpár és tízen felül személygépkocsi a faluban. A házak csinosak — jól fizet a bánya. A „mellékjövedelmet” pe- dik — a tsz adja. A Bét ellen kifogás nem lehet. A Tudat viszont... Kultúra. — 1200 kötetes községi könyvtár. Sajnos, a felnőttek nem nagyon látogatják any- nyira, inkább a fiatalok — mondja a tiszteletdíjas kultúrigazgató, aki egyébként az iskolában tanít — Hetenkint kétszer mozielöadás van a faluban. Korszerűtlen a kultúr- ház, hiányos a berendezés. A színház a múlt évben nem volt itt. S hat-nyolc esztendeje lépett fel utoljára öntevékeny kultúrcsoport Ideológia. A bányász fáradtan hazatér. Ha nincs műszak vasárnap, van hová menni pihenésképp. Modern presszója van a községnek. A templom már régebben épült, 1781-ben, látogatottsága azonban felér a presszóéval. Lelkiismereti szabadság? Természetesen. Ezzel azonban nem érvelhet mindenki. Különösen a mozgalom — még az ifjúsági mozgalom vezetői sem. A tagkönyv és az imakönyv nem fér össze. Hogy tudnak segíteni az emberek tudatformálásában, a jövő megértetésében azok, akika taggyűléseken például kisebb- nagyobb „szónoklatukkal” esetleg melldöngetve hitet tesz- nek az eszme mellett, s a nagymisén jelenlétükkel élő cáfolatként szolgálnak? Tanácstagok, KISZ-titkár, párttagok ... Túl a nevetségességen, elgondolkoztató. Segítségük pedig kétes értékű. MUNKA ÉS TANÁCSTALANSÁG Szabadság — ez a neve az egerbocsi termelőszövetkezetnek. Barta Kálmán elnök először nem volt hajlandó szóba állni a „sajtóval” egy régebbi cikk miatt, amely „Az egerbocsi darázsfészek” címmel a község fején találta a szöget. Felengedett lassan a fagyos hangulat, ígv sikerült megtudnom, hogy 2400 holdon gazdálkodnak, szőlőjük nincs, búzát, kukoricát, burgonyát termelnek. Van juhállományuk, szarvasmarhát tenyésztenek. Géoparkjuk kicsi. A község 1200 lelket számol. ebből azonban csak 130 tagja a tsz- nek. — Nagy konkurrencia a bánya. A szövetkezetben csak nők és öregek dolgoznak, ötvenkilencben alakultunk meg, hatvankettőben már át kellett térni a százalékos művelésre. Családoknak adunk ki földet — Mennyit ér a munkaegység? — Talán huszonnyolc forint lesz az idén ... Ebből 16 forintot terményben, a többit pénzben fizetjük. Tervünk az évben az alma és a szilva telepítése. Szeretnénk növelni az állatállományt, de beruházási engedélyt nem kaptunk istállóépítésre. — A fiatalok?... — Nem maradnak, nem jönnek vissza. A nyolc órát nem tudjuk biztosítani, azért. Meg kevés a pénz is... — Mi lesz, ha már az idősek sem bírják a munkát? SZEREPLŐK: Férj, Feleség és a Harmadik — az Állami Biztosítótól. SZÍNHELY: családi otthon, a Férj éppen egy konyhakéssel akarja leszúrni a feleségét. FÉRJ (hörgő dühvei): Most meghalsz... (Magasra emeli a kést.) Most már betelt a pohár. Elég volt. FELESÉG (sikolt): Ne... Tamáska... FÉRJ: Semmi Tamáska... Neked már csak Tamás és nemsokára az is csak voltam. Mert meghalsz. S utána megyek és ugyanezzel a véres kézzel megölöm a szeretődet is... (Szúrni akar, a nő menekül.) ' FELESÉG: Tamás... Ne.. o Segítség... Soha többé... Tamás’ (Szalad körben a szobában.) FÉRJ: Ne fuss... A végén kifáradok. Tudod, hogy gyenge b szívem... Meg a kezem is reszket majd a végén, aztán mellészúrok... Állj meg, te... HARMADIK (benéz az ajtón, égy ideig figyel, aztán odaug- rik a férjhez): Álljon meg... maga szerencsétlen... FELESÉG (a Harmadik mögé bújik): Mentsen meg ettől az őrülttől... FÉRJ: Maga kicsoda? Mars hi innen!.., Malvin, már megint nyitva hagytad az ajtót... Hát már ezt sem lehet rád. bízni? Az ember már a saját feleségét sem ölheti meg nyugodtan. .. HARMADIK: Dehogy nem. Nyugodtan megölheti... Csak kell hozzá valami... FÉRJ: Valami? A valami már itt van, uram... Látja? (Magasra emeli a kést.) A MI KIS HÄZI SZÍNPADUNK: 4 MPflJStó 1866. január 12, szerda FELESÉG (felsíkolt): Szóljon már neki... Megint kezdi... FÉRJ (ordít): Nem kezdem... Folytatom... Folytatnám, ha ez az úr itt elmenne a fenébe. .. Az ám, végtére is, kicsoda maga és mit akar? HARMADIK (meghajol, aztán gyorsan megfordul és kezet csókol az asszonynak): Kezeit csókolom... Jó estét, uram... Elnézést a zavarásért, hogy ilyen intim pillanatban törtem be a családba... Pemete vagyok, az Állami Biztosítótól... Pemete jön, Pemete lát és Pemete segít, mert Pemete mindig a legjobbkor érkezik... FELESÉG: A legjobbkor... FÉRJ: A legjobbkor... De mi a fene jó van abban magának, hogy pont akkor lép be egy lakásba, amikor valaki le akarja szúrni a feleségét? Vagy szeret tanúskodni? PEMETE: Én? Tanúskodni? Hát van nekem arra időm? Pedig Pemete jön, Pemete lát és Pemete még a bíróságnak is tudna segíteni, éppen ezért, de mindaddig, amíg ilyen meggondolatlan emberek vannak, mint önök, addig sajnos, nem érek rá... FÉRJ: Mi az, hogy meggondolatlan? Vegye tudomásul, uram, hogy ez a nő, aki nekem ájtatosan pislogó szempillákkal örök hűséget esküdött, az most mindig behunyja a szemét. .. PEMETE: És ebben mi a baj? FÉRJ: Hogy mi? Direkt hunyja be, uram, direkt, hogy azt mondhassa, csak ezért téveszt össze más férfiakkal... Nahát, nekem elég volt és most juszt is megölöm... FELESÉG: Hülye féltékeny... Gyilkos... Segítség! PEMETE: Állj! Fegyvert súlyba! Pemete mindig a legjobbkor érkezik. Asszonyom, van életbiztosítása? Ugye, hogy nincs... Pedig higgye el, szegény özvegy férjének milyen jól jön majd az állam segítsége, amikor zokogó szemmel kíséri ki magát a sirhoz, s könnyeit csak az enyhítheti, hogy ugyan a felesége adakozó volt, de a legfontosabbat, az életbiztosítási kötvényt azt a férjére, sőt, a férjének hagyta. .. Na látja. Az állam mindenkire gondol. FELESÉG: Hát maga vagy őrült, vagy engem néz annak? Kössek életbiztosítást... Ilyenkor. .. Nézze... nézze, hogy emelgeti azt a vacak kést.. Még arra sem lenne időm, hogy aláírjam... PEMETE: Hát annyi ideje azért lenne... Bár, uram, köthet maga is... Mert lehet, hogy kedves felesége nem hal meg, de mondjuk magát élet- fogytiglanra ítélik ezért... Ott persze, meg is halhat... Amúgy sem néz ki valami jól, s az ilyen elpuhult férfiak nehezen bírják a börtönt. Ám az állam ott sem hagyja magára azt, oki bízik benne. Milyen jó érzés lesz azt tudni, hogy felesége nem marad egyedül, mert az ön tisztelt halála után... FÉRJ: Menjen a fészkes fenébe. .. Sokat törődöm én azzal, hogy mi lesz az én 1'sztes halálom után... Ez a nőszemély rögtön férjhez menne valamelyik szeretőjéhez és élnének az én... ■ PEMETE: Pardon... Az állam jóságából... De, uram... Gondolja meg. s ön is. asszonyom. .. Szabad ezt a kést egy villavatra? (Kiveszi, nézmeti.) Nem is hegyes, nem is éles... Ezzel, kérem, nem lehet ölni... Csak sebezni. Ez az. Az állam erre is gondol. Kössön háztartási biztosítást, ablakkár. tűzkár, betörés vagy éppen háztartási baleset ellen... Na, milyen vagyok, na, milyen az állam? FÉRJ: Ne hivatkozzék itt nekem állandóan az államra. Az állam nem jön be ide az én lakásomba, hogy megzavarjon legfontosabb teendőimben. FELESÉG: Igenis... Nem kötünk semmiféle biztosítást... És ne avatkozzék bele a mi magánügyünkbe,.. Igaz, Tamáska? FÉRJ: Igaz, szívem... Távozzék, uram... PEMETE: Úgy is jó... Pemete jön, Pemete lát és Pemete segít, mert Pemete mindig a legjobbkor érkezik... Tessék, uram, itt a kése, folytassák nyugodtan.., (A feleség felé): Sikoly! Mehet. FÉRJ: Köszönjük. FELESÉG: Köszönjük..2 PEMETE (el). FÉRJ: Most meghalsz... Most már végre nyugodt vagyok. .. FELESÉG: Ne... Tamáska... ne. (Hirtelen): Hátha nem is ment még el: F ÉRJ (Leereszti a kést): Tényleg... Hátha hallgatózik. Ki nem állhatom az ilyen minden lében kanál frátereket. .. Nézd meg, szívem, itt van-e még? FELESÉG (kinéz az előszobába, miközben a férj csendesen dúdolva köszörülni kezdi a kést): Tamáska... Gyere gyorsan... Ellopták a télikabátjainkat. .. FÉRT: A fene egye meg... Ez a Pemete lehetett csak... PEMETE (a lap 5. oldaláról, a hirdetések közül): Pemete jön, Pemete lát... Pemete segít, mert Pemete mindig a legjobbkor érkezik... Nem mondtam nekik, hogy kössene’• legalább háztartási biztosi-*ár* lopás ellen? Na ugi/e... Hol VCIV IV ”0 r>n'" jó \)elr>rÓe> (egri) — Ezen nagyon sokat gémdefa koztunk. De megoldást egyelőre nem tudunk... EGY HELYBEN, VAGY KISSÉ ELŐRÉBB ? Az a benyomás, mintha aludna a község. Akármilyen furcsán is hangzik, egy ember, Zámbó András, a helyi MHS- elnök „mozog” a legélénkebben. Bányában dolgozik, beteges ember és — lelkes. Minden perce a falué. De a község vezetői nem nagyon szívlelik. Miért? Talán a faji megkülönböztetés csökevénye, vagy mert őszintén az asztalra üt —, ha néha túlságosan őszintén is? Mindenesetre sokat tett és tesz a községért. Most például „kulturális elképzelésekre” adta a fejét. Kell pénz az MHS-nek, kell szórakozás a falunak. Tervbe vették egy színdarab megtanulását. A hat tanerőből álló nevelőtestületből senki nem vállalja a rendezést. Ám ott van a községben Szecska Borbála, aki tizenöt éve tagja volt annak a bocsi tánccsoportnak, arnelv Cannes-ban díjat nyert a híres „Gvöngvösbokrétás” tánccal. Kisebb-nagyobb rendezvények fűződtek azóta a nevéhez, szereti, érti a szia- darabokat is. Ám a község vezetői érthetetlen okokból nem járulnak hozzá, hogy Zámbó Andrásék- nak segítsen. — Nincs papírja — mondják. — Idős már — mondják. Annak ellenére, hogy a járási tanács nem gördít akad41yt az elképzelés útjába. S ezen vitatkoznak, amikor a faluban hat—nyolc éve már semmi komolyabb megmozdulás nem volt. Hogy a KISZ néha szervez táncos összejövetelt? Kell az is, de édeskevés. A kicsinyeskedés, az érthetetlen akadékoskodás csak egy helyben topogást okozhat. Pedig nem ártana, ha Egerbocs is előrébb lenne már néhány lépéssel. Ha a tanács, a párt- szervezet, a KISZ-szervezet valóban. és minden területen betol tené funkcióját, talán jobban menne minden A fenti példa sajnos, jellemző. Hátai Gábor Az év első nemzetközi filmfesztiválja Ebben a hónapban megkezdődik a világ filmművészeinek idei seregszemléje. Az egymást követő rövid-, játék- és doku- mentumfilm-versenyek sorozatát a hagyományos tours-i nemzetközi kisfilmfesztivállal nyitják meg. A franciaországi városban ott lesznek a magyar filmművészet képviselői is. A nemzetközi versenyen két alkotással vesznek részt. Bemutatják Kovács András rendező „Két arckép” című rövidfilmjét. Levetítik Kardos Ferenc fiatal rendező lírai hangvételű „Levelek Júliához” című alkotását. A fesztiválon versenyen kívül bemutatják Sándor Pál „Nagvfülű” című rövidfilmjét, (MTI) Húszmillió dollár értékű hulladék A diákok és az üzemekbe^ dolgozó fiatalok az elmúlt évben is eredményesen vettek részt a hulladékok gyűjtésében, segítségük nyomán a MÉH-vállalatok tavaly 196 000 tonna vas, 11C00 tonna fém, 51 030 tonna papír és 80 000 tonna textilhulladékot adtak át a feldolgozó üzemeknek. Az «összegyűjtött vashulladék * olyan nagy mennyiség, hogy $39 000 D—4/K típusú traktor $ készülhetne belőle. Az össze-. I gyűjtött hulladékanyagok érté-, ke mintegy húszmillió dollár. Sok tízmillió forintot ér a mintegy 400 000 juh- és báránybőr, amelyet vidéken gyűjtöttek össze a MÉH-telepek. Az átvett juh- és báránybőrnek több mint a fele szőrmeipari célra alkalmas, A csaknem egymillió házi- és mezei nyúlbőrt főleg kai a pgyártásha» használják fel.
