Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

I Az öntevékeny művészeti csoportok Eger kulturális életében Eger kulturális életében mindig jelentős szerepet ját­szottak az öntevékeny művé­szeti csoportok. Az országos népművelési vitát megelőzve már három évvel ezelőtt a Népújság hasábjain cikkek lát­tak napvilágot, hogyan lehet­ne jobban, akár klubszerűén is egybefogni azokat az iroda­lomért rajongókat, a zenélő­ket, az énekeseket, a képző­művészet kedvelőit, egyáltalán a művészetek kedvelőit, akik hajlandók is tenni valamit azokért. Ma érdemes számot vetni ezekről az erőfeszítésekről és elgondolásokról, amelyek be­érni látszanak és egyre szín­vonalasabb művészi teljesít­ményekhez vezetnek. Az egri szimfonikusok zenekara negyven zenészt tö­mörít. A zeneiskola tíz tanára és tíz továbbképzős növendéke mellett öten a színházi zene­kar tagjai, hatan a honvédség­től segítenek, és közreműkö­dik négy-öt vállalati és taná­csi dolgozó is. Ha szükség van rájuk, segítenek a miskolci fú­vósok is — hárman-négyen. Ezt a meglehetősen sok irány­ból összeszervezett zenekart tartja egybe és hevíti egységgé Farkas István karmesteri mun­kája. Önálló, egész estét betöl­tő hangverseny áll már mö­göttük, munkásságukra felfi­gyelt az Országos Filharmónia is: az eddigi ifjúsági hangver­senyek mellett tavasszal újabb nagyszabású programmal lép­nek majd az egri közönség elé. Műsorukon a barokk zene nagyságain kívül Beethoven, Erkel, Schubert, Mendelssohn, Weber alkotásai is szerepel­nek. A lelkes gárda szorgalmas munkával igyekszik egyre fel­jebb a fejlődés ranglétráján. Ennek az erősödő együttes­nek az életét azonban gondok felhőzik. Ma még a zeneiskola tanárainak megfelelő anyagi bázist nyújt a pedagógiai mun­kásság mellett a színházi fog­lalkoztatás. Mi lesz, ha a szín­házi átszervezés a tíz pedagó­gust elvándorlási tervekre in­dítja? A zenekar gerincét ezek a fiatal tanárok képezik, s ha időben és megfelelő megoldást nem találnak részükre Eger­ben, kénytelenek lesznek ked­vezőbb tájakra vándorolni. adjunktus. Az elmúlt évben több fellépésüket a komoly el­ismerés hangján méltattuk. Két esztendő leforgása alatt programjukba négy ősbemuta­tó, hat mű hazai bemutatója és 36 mű betanulása fért bele. Az idén „mindössze” 12 mű­vel gazdagítják műsorukat, csak azért, hogy a minőségre, az országos szint elérésére tör­hessenek. A 22 tagból álló ka­marakórus márciusban lép is­mét közönség elé, szólistákkal tarkított műsorral. S ha már a szólistáknál tar­tunk, beszélnünk kellene Ary- né Heincz Irén gyakrabban történő fellépéséről, a főiskola növendékei közül pedig Kovács Zsuzsa sikerült szólószámairól. A főiskola karvezetői és éne­kesei nem véletlenül gondol­nak az egri nyár művészi szempontból évek óta elha­nyagolt lehetőségeire. Elgon­dolásaikat talán meghallgatják a népművelés és a szervezés helyi felelősei és tesznek ar­ról, hogy ez a tettrekészség ne heverjen sokáig parlagon. Az egri városi kórus a legfiatalabb művészeti cso­portosulás a városban. Szep­temberben kezdték szervezni és azóta dr. Valentin Kálmán karnagyi munkája hétről hét­re mintegy ötven énekest fog egybe. A decemberi karnagyi klub alkalmával már két szám­mal sikeresen fellépett a kó­rus. Az új együttes nem titkolt célja: az egykor országos je­lentőségű, évtizedes hagyomá­nyokkal rendelkező egri dalos­kultúra folytatása, az, hogy a város múltját és zenei rang­ját reprezentáló énekkar fo­gadja a jövőben a júniusban megrendezendő országos egri dalosünnep vendégeit. Az énekkar összetétele Jó, a betanulandó müvek mércéjét az átlagosnál magasabbra le­het emelni. Ebben az évben Liszt Ferencnek A munka himnusza című alkotását és Haydn nagyszabású, halhatat­lan remekének, az Évszakok­nak egy részletét akarják meg­tanulni az új kórus tagjak Az öntevékeny művészeti csoportosulások kérdését tag­laló vita előzte meg az egri városi kórus életre hívását Voltak olyan nézetek, hogy az eddig működő két egri (a pedagógus és a KlSZÜV-kó- rusról van szó) énekkar kárá­ra ne hívjanak életre egy har­madikat, mert így még jobban elforgácsolódnak az erők. Az országos tapasztalat mutatja: ha a karmester egyénisége szuggesztív, lendülete átragad az énekesekre, kitartásra tudja buzdítani fáradhatatlan tár­sait, akkor sem az országos, sem az esetleges külföldi si­ker nem marad el. Ha Vác és Veszprém nem mutatna kiváló példát, talán el sem hinnénk ennek lehetőségét — eddigi egri kudarcaink láttán. Két klubszerű vitafórum is működik Egerben, egyástól teljesen függetlenül. Az egyik a művelődési ház keretében az irodalombarátok köre. Itt, ebben áz évben a kötetlenebb foglalkozások rendszerét szorosabbra fogva, harminc-negyven érdeklődő előtt tartanak szabadelőadást vagy felolvasást különböző irodalmi kérdésekről, irányza­tokról, vitanyitó szándékkal. Ezek az irodalmi hétfő esték különösen a líra fiatal szerel­mesei körében igen népsze­rűek. Ebből a baráti körből nőtt ki és szorgalmasan dolgozik az egri irodalmi színpad Szívós József irányítása mellett. Ezek a versmondó fiatalok már nem egy, jól átgondolt, zenés irodalmi délelőttel vagy há­romórás pódiumműsorral von­ták magukra a figyelmet Eger­ben és a megye több helysé­gében. Részt vesznek apró községek rendezvényein is. brigádokra oszolta n. önálló stílus kiérlelésére törekszenek. Próbálkozásaikat az Egri nyár múlt évi augusztusa foglalta magában — nem is eredmény­telenül. Az előadói önképzést, a szakmai nevelést azonban elmélyültebbé kell tenniök próza- és versmondásban egy­aránt Nos, ezek az öntevékeny cso­portok csak egy határozott nyi­tányra várnak. Már csak Eger idegenforgalmi távlatai miatt is. Igaz, ehhez törődés és mun­ka kelU (farkas) MarMiéí Ferenc! szobra Egerben j Király Róbert egri szobrász- művész elkészítette Markhót Ferenc orvosprofesszor mell­szobrát A Művelődésügyi Mi­nisztérium szakzsürije szerdán elfogadta a szobrot. Most mai- nem lehet akadálya annak, hogy felállítsák az egri I-es számú kórház melletti kicsiny parkban. Király Róbert elmondta, hogy Markhót Ferencről semmiféle fénykép, vagy rajz nem állt rendelkezésére. Tudomása sze­rint ehhez hasonló nem is ma­radt fenn a neves orvosról, csupán életrajzára támaszkod­hatott. Ennek alapján képzel­te el az orvosi oktatás egyik magyarországi megalapozóját, az áldozatkész gyógyító orvost, a kutatót és a pedagógust — nemkülönben a Martinovits- féle összeesküvés egyik rész­vevőjét. A fantázia ötvöződött az életrajz kiemelkedő állomásai­val és megszületett Eger új szobra a város egyik legemlé­kezetesebb alakjáról — egy fe­hér kő mellszobor. Az együk szövetkezet a me­gyei értékesítési központtal kö­tőt szerződésében kötelezettsé­get vállalt, hogy huszonhárom holdon hagymát termel. Ké­sőbb — arra hivatkozva, hogy a vállalat a hagymát késve vet­te át, emiatt pedig egy része kicsírázott és hasznavehetetlen­né vált, — kártérítési pert in­dított. Az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság a következőiket állapította meg; Kétfajta volt a hagyma A vetésterület ellenőrzésekor a vállalat képviselője észrevet­te, hogy — figyelmetlenségből — kétfajta vetőmagot keverten vetettek el. Ez azzal járt, hogy az egyik fajta már szeptember elején megérett. Ekkor felszó­lították a szövetkezetét, hogy az érett termést szedjék fel, de munkaerőhiányra hivatkozva, a felhívásnak nem tettek eleget, csak később, amikor a túlérett és még érési állapotban lévő kétféle hagymát egy időben ki­szedték. Ekkor a vállalati meg­bízott észrevette, hogy nagy­A kérvény Kár lenne ezt az izmosodó, végre egységgé kovácsolódó szimfonikus zenekart — és a belefektetett kétévi munkát — széthullni hagyni Egert és a megyét komoly zenével nem kényezteti el túlságosan a Filharmónia, ezért kettőzött figyelemmel kell óvni ezt a fiatal együttest a felbomlástól. Erkölcsi és anyagi talajt kell teremteni az egri szimfoniku­soknak! Sokkal kedvezőbb körülmények között él és dolgozik az Egri Tanár­képző Főiskola női énekkara és kamarakórusa. Az ének-ze­ne tanszék pedagógiai és okta­tói tevékenysége szilárd tudás­alapot ad az együttes működé­séhez. Tar Lőrinc női kara énekelt már a Magyar Rádió húszas stúdiójában is, rende­zett közös hangversenyt a Ze­neművészeti Főiskola kamara­kórusával is. Az 57 főből álló kar az idei legfontosabb mű­vészi céljának az országos mi­nősítés elérését tűzte ki, részt akar venni a felsőoktatási kul­turális seregszemlén, az egri irodalmi színpad rendezvényein is. Gazdag repertoárral ren­delkezik, szólistáival önálló műsorok adására is vállalkoz­na, ha hívnák. (Művelődési há­zak figyelmébe!) A főiskola kamara-vegyes karát évek óta nagy szorga­lommal és kitűnő zenepedagó giával irányítja Csikós Andor ámEpVstc? 1966. január 9, vasárnap Korán délelőtt. Alig múlott nyolc óra, a szerkesztőségi szo­bák csendesek, csak fél tíz kö­rül kezdődik a zajos élet a re­dakcióbán. Jegyzeteimet ren­dezgetem, olvasgatom, írni sze­retnék, mert erre a csendesség órái a legalkalmasabbak. A fe­hér papíron feketén sorakoz­nak az első mondatok, a kez­det nehéz, aztán megrekednek a betűk, mint nagy forróság után a frissítő zápor cseppjei. Kopogtatnak. Négyen lépnek a szobába. Két idősebb asszony, egy fiatal, szép arcú nő, s egy harminc körüli férfi. — Panaszt szeretnénk tenni._ Hellyel kínálom őket, a két idősebb asszony, s a fiatalabb nő, leülnek. A férfi állva ma­rad, az asszonyokat nézi, te­kintetével biztatja őket a szó­ra, tessék, beszéljenek, mond­ják el, amit tudnak. Elsőnek a legidősebb asszony mozdul, a merev ráncok úgy fogják körül vékony száját, mint eltorzult zárójelek. — Gyilkosság tanúi vagyunk, szerkesztő úr!... Módszeres gyilkosság tanúi... Mert, ké­rem, gyilkolják azt a szerencsét­lent minden nap, minden órá­ban és percben. A másik asszony úgy tesz, mint aki hirtelen fel akar ug­rani a székről, de csak a kar­ja lendül a magasba és nem szól. A fiatal nő hangja csupa in­dulat. a szemében harag söté­tedik — Emberek hogyan tehetnek ilyesmit? — Emberek?! Állatok ezek... — 4 férfi a szék karfáját mar­kolja. — Andris...! A szerkesztő úr azt hiheti, megrágalmazni jöttünk ide valakit. Tudja, szerkesztő úr, Andris annak az izének, embernek a vállát is megfogta már egyszer. Nem bírta tovább nézni, amit azok művelnek... — Kérem, így nem tudom, miről is oan szó. Sorjában mondjanak el mindent. Cigarettával kínálom a fér­fit és magam is rágyújtok. Hallgatom, jegyzem, amit mondanak. A szavak egymás­ba fogózkodtak, szétestek, el­torzulnak a feltörő indulatok, érzések szorításában. —... Csendes ház a miénk, szép, nagy udvarral, fákkal, virágokkaL Emeletes épület, tíz család lakja. Hosszú ideje ismerjük R. bácsit, az egyik legrégibb lakó a házban, két­szobás lakása volt a földszin­ten. Volt, igen, mert abban a lakásban most már aludni is alig alhat az öreg ember... Felesége korábban meghalt, egyedül él, gyermekük egy sem született. Rokkant ember, leszázalékolták betegsége mi­att. Rokonai voltak, de azokra nem, támaszkodhatott, mert tá­vol éltek, falun, s csak ritkán látogatták. Aztán <t, vidéki ro­konok hozzá költöztek, hivata­los papír' is szereztek, hogy az őrén az 6 nondnokráguk alatt áll. A Mv-talos papír megvédte őket ettél, bogtt ft lakást, alve­avék tőrök. TCives veit ez a va­vir, rg,er* várost leké** s—t ap— tett és vem tsz-tnasánn* feb’v, fTfevev tiszta, sor. a tsz elöl, seeledtak a városba mert ín- hettek volna már előbb is, vem pov t akkor, az átszerve­zések ideién. — .».As Öreg betegsége rosszabbodott, s tán a kedves rokonai számítottak is arra, hogy nem húzza már sokáig. Hónapokat töltött a kórház­ban, aztán ha lassan is, csak felépült. Beszélni azonban töb­bé nem tudott, Megnémult... Azelőtt sokat panaszkodott, hogyan bánnak vele, éhezte- tik, a szekrénybe zárják a rendesebb ruháit, s nem enge­dik neki, hogy a nagy szobá­ban aludjék... Némán már nem panaszkodhatott. Hallott ugyan mindent, a hallása meg­maradt de mit ért vele. Gon­doltuk, talán az írás segít, le tu ja írni hántásait. Nem, nem tudja. Félanalfabéta. — ... Az állattal sem ke- gyetlenkednek úgy, mint sze­génnyel!----- Verni szokták? — ... Ütlegelik. — Ezt látták is már? ■— Azt nem lehet látni, csak hallani, ahogy dong, puffan a háta. Egyszer megkérdeztük, miért verik az öreget, kihallat­szanak az ütések az udvarra is. A szemtelenjüket, azt állí­tották, hogy a párnát verik, azt hallani. — Micsoda aljas színészek! A múltkoriban még karon is fonták az öreget, únv vezették fel a lévcsőn hadd. lássuk, rrie'nrtftjro O^n­há>f?f ff jf/Ts't'sr-n P.olrj.f*­szították űz e7~?zr>bű<r*tóvűk. boon leejtett vállal járt egy hétig is... — És az öreg sírását sem hallották még? —• ... Nem tud az szegény, jajgatni sem. Angira van... Olvastuk a Népújságban, hogy Rómában a II. vatikáni egyetemes zsinat — három és huszonnyolc nap tanácskozás után — véget ért... Tudjuk, hogy a zsinat nem tanácsko­zott szünet nélkül, több ízben ültek össze az atyák. De azért az 1962. októbertől 1965. decemberig tartó hosszú idő alatt aránylag kevésnek találjuk a 3 és 28, mindössze 31 napi megbeszélést. ★ Ezentúl a háziaszonyoknak nem kell megégetniük a szá­jukat, ha megkóstolják a levest. Egy amerikai cég ugyanis olyan levesmerő kanalat hozott forgalomba, amelynek nyelén ben hőmérő van... Az egész sajtót bejárta a hír erről az ügyes merőkanálról, mi is átvettük. Háziasszonyok szerint viszont felmerül az aggályoskodás, hogy mire a merőkanala/ használni kezdik, már régen megégethették a szájukat, mert nem tudni, Amerikában hogy van, — de hazánk asz- szonyai nem a merőkanállá1, kóstolnak főzés közben, hanem; evőkanállal, vagy fakanállal.. Ez utóbbi nem éget annyira, mert rosszul vezeti a hőt. Persze azért a hőmérős merőka­nál sem rossz, csak nem sok köze van a száj égetéséhez... ★ Pingált művelődési ház, Híriil adja az Esti Hírlap, hogy Tokaj—Hegyalja egyik legszebb művelődési otthona Mádon van. Kézimunka szakkörük évek óta kapcsolatot tart c kalocsai és mezőkövesdi háziipari szövetkezettel. A most ta­tarozásra kerülő művelődési otthon nagytermét és klubszo­báit kérésükre a Mezőkövesdi pingáló asszonyok a tavasszal kifestik... Tavaszig még van idő. A mi véleményünk szerint addig jó volna elintézni, hogy a mezőkövesdieket hímzések készíté­sére kérjék fel. A szobák falait pedig a kalocsai pingáló asz- szonyok fessék ki... A kalocsai asszonyoknak ebben na­gyobb a gyakorlatuk. Már nyugati mintavásárokon is meg­csodálták ízes, népi falfestő művészetüket... így mindenki azt csinálja majd, amihez jobban ért, és a mádi honpolgá­rok is jobban járnak. (Dr. Szemes) Érdekes bírósági döntések mérvű csírásodás lépett feL Ebben a helyzetben — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság — a vállalatnak — a szokásos gya­korlattól eltérően — arra kel­lett volna törekednie, hogy a válogatás után az árut kis té­telekben mielőbb átvegye. Ha nem volt szállítóeszköze, a szö­vetkezetét kellett volna a szál­lításra felkérnie. Ha ezt meg­teszi, a hagyma nagy része megmenthető lett volna. Ha a termés a minőségi követelmé­nyeknek nem felelt meg, a vál­lalat kötelessége lett volna a szövetkezet tudtára adni, hogy azt a szabad piacon értékesít­se, vagy tagjai között ossza szét. Ehelyett azonban ismé­telt átválogatásra adtak utasí­tást, ami oda vezetett, hogy a hosszú tárolás következtében a hagyma nagy része tönkre­ment. — A termelési szerződésből a termeltetőre háruló közreműkö­dési kötelezettség nemcsak a termelés folyamata alatt, ha­nem a teljesítésnél is fennáll — mondotta ki a Legfelsőbb Bí­róság. — A vállalat szerződéses — ...A gyerekeket mindig szerette. Most is megsímogat- ja a kisebbek fejét, de csak annyit mond nekik, hogy „ssuss, sus”. — ... A pimaszok! Ha az udvaron táblából az öreg, a függöny mögül lesik minden mozdulatát. Ha valaki ad ne­ki valamit, rögtön nyílik az ajtó, kiszedik a kezéből és úgy kiabálnak rá, hogy mindenki meghallja... Nem szégyel­lt magát? Ha enni akar, jöj­jön és egyék. Mit gondolnak itt rólunk, hogy még enni sem adunk eleget magának?!” — ... Azért csinálnak min­dent, hogy sírba tegyék! — ... Kell nekik a lakás teljesen, azért túrják ki be­lőle! — ... Milyen kedves ember volt, milyen kedves... A leg­fiatalabb gyereknek is 6 elő­re köszönt... A szerkesztőségi szobában már vágni lehet a füstöt. A két idős asszony, a szép arcú fiatalabb nő, s a harminc kö­rüli férfi már mindent el­mondtak. Keserű szavakat hajszoltak ki magukból, s most hallgatásuk is torkot fe­szítő, oly elviselhetetlen, mint száraz villámlás után a pilla­natnyi csend, amelyet újabb villámlás és mennydörgés kö­vet. — Kérjük, hoay ezt írja meg a szerkesztő úr... ! — Feltétlenül. — És még vein mire kér­nénk ... írjon a nevünkben east kérvény* és írjon bele mAvdevt. amit. cs-k phpoag- twolc. Aláírjuk igí-nt-i-né í-n Tiszta, fehér papírlapot hú­zok a. qépbe. Keményen koppannak a fekete betűk, mint óriási k-,tar,árs"**sek. Pataky Dezső kötelezettségének maradékta» lanul nem tett eleget Szerző« désszegése következtében t a szövetkezetét kár érte és ezt megtéríteni tartozik. Figyelem* be kell azonban azt is venni, hogy a szövetkezet is közreját­szott a kár keletkezésében. Mu­lasztása akkor kezdődött, ami­kor a kétféle vetőmagot — gon­datlanul — keverten vetette eL Gondatlan volt akkor is, ami­kor, a vállaiat megbízottjánál! figyelmeztetése ellenére, az érett hagymát nem szedte fél, holott erre a munka kellő meg­szervezése mellett, módja lett volna. A helytelen szárítási mód is hozzájárult a hagyma csíráso- dásához. A kár nagy része te­hát a szövetkezet mulasztásáé­ra vezethető vissza. Ehhez ké­pest a vállalat mulasztása cse­kély, ezért csak a kár tíz szá­zalékát: tizenkétezer forintot köteles megfizetni. Síkos volt az fittest Az egyik szövetkezetnek áru­sítóhelye van a budapesti pia­con. A múlt év telén kocsiról árut raktak le. Az úttest sí­kos volt, nem szórták fel kel­lően és így történt, hogy az egyik tsz-tag, aki vállán fél­mázsás répászsákot cipelt, el­esett és lábát törte. A sérült embert az SZTK a betegség idejére 3105 forint kártalaní­tási segélyben részesítette. En­nek az öszegnek, valamint a beteg részére nyújtott kórházi ápolási, orvosi és gyógykezelési költségek visszafizetéséért a Társadalombiztosítási Igazga­tóság, a Fővárosi Tanács VB Csarnok- és Piacigazgatósága ellen pert indított. A Fővárosi Bíróság megálla­pította: a piacfelügyelőség hi­bás, de gondatlan volt a tsz- tag is, mert látnia kellett, hogy a bódék közötti út síkos, je-' ges, mégis gyorsan vitte a sú­lyos terhet, és így megcsúszva elesett. Ezen az igazgatóságot csak a kár ötven százalékának megfizetésére kötelezte. A kár­térítési összeg megállapításéi­nál vita volt, hogy a sérült embert mennyi keresetveszte­ség érte. A tsz-tag ugyanis nem táppénzt, hanem napi húsz fo­rint kártalanítási segélyt ka­pott. Annak kiszámításánál, betegsége alatt a tsz-tagot mek­kora anyagi veszteség érte, a bíróság szerint az ez irányadó, hogy mennyit keresett volna, ha nem éri baleset. A terme­lőszövetkezet kimutatása sze­rint a segélyezési idő alatt 245,74 munkaegységet teljesített volna, amiért több mint nyolc­ezer forint jár. Az ötven száza­lékos kármegosztásra tekintet­tel ennek az összegnek a fele több. m'nt amennyit az BE-TK a sérültnek kifizetett e- to. a bfró'-ág a pia tv go-or' v t en­nek az összegnek, továbbá a •kórházi ápolási és orvosi költ­ségek relének megfizetésére kö­telezte. ti. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents