Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
Torony házakat építenek Négyszemközt a tagokkal Kintről a toronydaru jelzőcsengőjének berregése hallik. aztán kisvártatva — ki tudja hányadik fordulónál — az ablakon át beköszön, majd sietősen eltűnik, tovalibben a friss betonnal töltött konténer. Kohósalak roppan, csikorog a cipő alatt, beszökő szél keveri feladatot kaptam már eddig — magyarázza a hidegtől pirosra csípett arccal —, de ilyet, mint itt az Eger-patak partján, bizony még soha! Mert ugyan nem mindennapi munkában volt résziem az óbudai kísérleti lakótelep építésén, de ilyen makatlan, ismeretlen. Azután már minden sablonosán ment: felerősítettük a konzul-állványt, a két vezetősín között elhelyeztük a „sprekmetákat”, a háromféle méretű vasformákat és kértük a betont... Szintről szintre így haladtunk felfelé.. Az „M 3”-cn még mindig kérik a betont — ugyan hány vagonnyiból állt össze a hatalmas kolosszus? —: a kilencedik emelet tetején a mosókonyha és a szárítóhelyiség falait húzza a Bohács-brigád egy része: Fegyvernek! Zsigmond, Kucik András, Mag István és Kovács Lajos. Fegyvernek! egy percig kikapcsolja a nagyhangú vibrátort. hogy jobban szót értsünk: — Az alapozás óta itt vagyunk — mondja. Kihasználtunk minden időt. Kisebb eső, vékonyabb köd még nem számított, ha meg különösen kedvezett az idő és anyagot is kaptunk rendesen, még éjjel sem hagytuk abba a munkát. Iparkodunk, tudjuk, hogy sokan várják az új lakásokat... Mostanában már nehezebb idefenn: komi- szodik a tél. De azért nem fog id rajtunk...! Lenn, a művezető irodájában Bencsik Pál mérnök megnyugtatóan újságolja, hogy a toron yházak építése ütemsxerűen hatad A betonóriás tetején ugyan még az ácsok dolgoznak — de belül munkához láttak már a szakiparosok is. a port, parancsolja szorosabbra a kabátot. A huzatos lépcső- házban Eger legmagasabban épült lakása felé tartok — kié lesz vajon? — a kilencedik emeletre... A hetediken két kőműves egy „nyílászáró” tokját illeszt- geti a válaszfalba. Hová nyílik majd az az aj9 gas házakon mint ezek, csak itt dolgoztam... — Hogyan építették ezeket a pontházakat... ? Egy brigád vezető, a Csikós magyarázta el a módját: valahol Pesten leste el egy tapasztalatcserén. Az alapozás, a földszint meg az első emelet volt csak nehéz, szoHáromban már megjelentek a szakiparosok is, s ha az idő engedi, megkezdik majd az épületek vakolását is... Egy másiknál elkészült a földszint, kettőnél pedig most zsaluzzák. Újabb ötnek a tervdokumentációit készítik, s valószínű, hogy a nyáron azok építéséhez is hozzáfognak. Ez utóbbiak közül 3 a Kertész és a Hadnagy utca találkozásánál épül, kettő pedig a légi Tatay malom helyén ... Ha a 109 ember helyett sokszor nem hatvannal— hetvennel dolgoztak volna — zökkenőkkel teli anyagiellátás mellett — bizony még előbbre járnának a 37 lakásos házak építésével...! Gyónl Gyula A káli Március 15. Termelő- szövetkezet soha nem tartozott azokhoz a közös gazdaságokhoz, ahol elsőnek tartják meg a zárszámadást Az idén is február első napjaiban ül össze az ünnepi közgyűlés, hogy az elmúlt esztendő eredményeit, a hibákat és sikereket egyaránt értékelje. Dontoszlai Istvánná — Van-e ok a bizakodásra? A választ először a szövetkezeti irodán kerestük. Varga Zsigmond egy éve sincs, hogy átvette a szövetkezet vezetését. Az új elnök, bár jól tájékozott, nem mond sokat: — A zárszámadással nem végeztünk még, így biztosat nem mondhatok. Annyi mindenesetre már világos, hogy a tervezett hetvenezer munkaegységnél kevesebbet használtunk fel. Kifizettünk 600 ezer forintot az esedékes hitel törlesztése címén, három traktort vettünk és építkeztünk. Diny- nyeből rossz termés volt, zö'd- és szárazborsónk viszont jól sikerült. A búza, árpa hozta a tervezettet. Bizonyosra veszem, hogy bevételi-kiadási mérlegünk aktív lesz. Mit várnak a zárszámadástól a tagok? Domoszlai Istvánná most is talált munkát. A pincében káposztát tisztogat, szállításhoz készítik elő a megmaradt termést. — Itt lakom, nem messze az A vélemények nyílt fóruma Néhány méterrel feljebb, ácsok bontják a zsaluzást. — Végeztek? — szólítom meg a legközelébb állót — Még nem egészen, de már alig van valami hátra — szól vissza Bóta Sándor egy leendő erkély mellől. — Rövidesen befejezzük itt a munkát és átmegyünk a szomszédba. Az „M 2”- re... A társat Varga Antal, azt mondja, hogy eddig sohasem járt még ekkora házban! Dolgozott ugyan már máskor is az iparban, de inkább csak odalenn a földön: utakat, járdákat épített — Nem fél? — Idebenn? Még Bényei Kál- j mán sem, pedig neki igazán lenne oka rá! — mutat munkatársára, aki a szédítő mélység szélén, korlát és különösebb védőfelszerelés nélkül, (!) légtornássokat megszégyenítő bátorsággal dolgozik az erkélyre állított bakon. A fiatalember nem először vállal munkát Egerben: korábban itt töltött már két esztendőt. Aztán, hogy a szülei a Tisza mellől Dunántúlra költöztek, ő is szétnézett egy kicsit az ország másik felén. Megfordult a kaposvári, keszthelyi építkezéseken, majd — miután a családja visszatért a régi falujába, Tiszafüredre — Újra ide vezetett az útja... Kovács György ácsbrigádjához tartozik Princz Pál is, a kilencedik emeleten talált kis esapat egyetlen szakmunkása: — Sok érdekes, izgalmas Érdekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszervezet titkára mondott el. Pártnapot rendeztek, de nem valami sikeresen választották ki az előadót, s az érdektelen — mert általánosságokra szorítkozó — vitaindító után alig akadt kérdés, felszólalás. A fiaskó következményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvetlen és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora követett. A siker akkora volt — mondotta a párttitkár —, hogy ismétlésre kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártnapot. Sőt, az elmúlt években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás, s az agitációs munka bizonyos fokú leszűkítése „elaltatta” e nemest s valóban gazdag múltra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak; a hatalomért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kezdetekor hányszor nyúlt késő éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekintgetett senki az ajtó felé, mert mindenkit érdeklő kérdésekről folyt a szó, vélemények éles csatája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek helyeslésre, vagy ellentmondásra. Az elmúlt években, a csendes építőmunka hétköznapjaiban sokan úgy vélték, már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűléseken i*s termelési kérdések szerepeltek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, bebizonyítva: mind növekvőbb igény van vélemények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívüliek folytathatnak kötetlen eszmecserét, ahol vélemények és ellenvélemények nemes csatája nyomán világos és tiszta álláspont alakul ki, ahol a párt politikáját képviselik határozottan, az okos szó mindennél erősebb fegyverzetében. Az idén ismét rendszeressé válnak a pártnapok a mező- gazdasági és ipari üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. A rendszeresség elejét veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy esetben — csak késve, s akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártonkívüliekhez, illetve a dolgozók állásfoglalása egy-egy kérdésben vagy intézkedésre. öreg parasztember fogalmazta meg, kissé érdesen ugyan, a lényeget: Olykor el- politizálgatna az ember. Mert az újság, a rádió nem minden. Van, amit ért az ember, van, amit nem. Hát kitől kérdje? A kommunisták a taggyűlésen beszélnek róla — ha beszélnek! A magamfajta meg kérdezgeti őket. De hát legtöbbször ők is húzogatják csak a vállukat; erről nem volt szó. Más az. ha gyűlés van, politikai gyűlés, kérem, s ott kérdezősködhet az ember. Az öreg nyilván nem szerepelni szeretne, inkább ösztönösen megérezte, hogy az együttesen kialakított álláspont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostanában fogalmazzák — sok dologról „beszélnek az emberek”. E beszélgetések során sok okos gondolat megfogalmazódik, de a téves, sőt, olykor ellenséges álláspont is hangot kap. A baj csak az, hogy sokszor megfelelő válasz nélkül! Ez egyben utal a pártnapok szerepére is: amiről „beszélnek” az emberek, ott is beszéljenek! Nem szabad lehurrogni azt, aki valamiben téved, leinteni, ha valaki valamit rosszul lát; az elhallgatással még nem tisztázódnak a félreértések és félremagyarázások, a téveszmék nem lepleződnek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell, hogy jelentsen párt- szervezeteink életében: felkészült előadók, s a kommunisták meggyőződéstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat szerezzen. Az elmúlt év végén nyilvánosságra került ár- és bérintézkedések, az 1966. évi tervben szereolő feladatok, az úi gazdaságirányítási rendszer, mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita; irodától és ha munka van, szólnak. Szívesen jövök. —- A kertészeti brigádban dolgozom, 250 munkaegységem van. Csak az aratás után kiosztott búzát, árpát és kukoricát vettem át, munkaegység- előleget egyszer sem kértem, majd egyszerre veszem fel a pénzt. — Sok bajt, vesződséget hozott ez az év, dé így is meglesz, amit a vezetőség ígért. Ha a dinnyénk is sikerült volna... Oszlánczi Flóriánná tagja volt a leltározási bizottságnak. — A leltározás során láttam, milyen nagy értékeink vannak. Különösen drágák a gáOszlánczi Flórián ne pék, a berendezések, felszerelések. A traktorok, munkagépek már követelik a gépszín építését — Sokat beszélgettünk a. múlt évről az asszonyokkal. A mi lelkiismeretünk nyugodt, az időjárás ellen semmit sem tehettünk. Nyolc-tíz asszony kiöregedett közülünk, kellényinek új tagok — fiatalok. Ügy hallottuk, a közgyűlésen többen kérik majd a felvételüket. — Kapálatlan nem maradt semmi. A kalászosok jól sikerültek, a dinnye viszont nem szereti a hűvös, esős időt. Késett a paprika is. — Kétszázötven munkaegységet teljesítettem, így elégedett vagyok. A zárszámadástól nem félek. mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok ösz- szefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont s a téma széles körű megismertetését, a kérdések esetleges összegyűjtését, s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyobbít- ja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. A külpolitikában, s hazánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem”, hanem csakis alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazására teremt lehetőséget a nártnap, s ugyanakkor a válaszok meggvőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere, melyre a oértnaook rendszeres megtartása lehetőséget teremt, a felvilágosító munka korábban is nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújítva — a Nép- szabadság közölte a fővárosban és a megyékben januárban tartandó pártnanok „menetrendjét.”. Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja: a párt milven jelentőséget tulajdonit a nárt- naooknak. hiszen ool.itikai életünk vezető személyiségei is az előadók között szeretjeinek. A nártnanok rvncv jelentőségét kell, hoev megé-tsék bejvh°n ts rninrt—, „—ve—»+né! s rn-nt-T-t-t-n foglalkozzanak megrendezésükkel Balázs József állatgondozó Erdőtelekről jött át Kálba lakni, ahol a testvérei is letelepedtek. Üj házat épít, amihez egyelőre az OTP-től vett kölcsönt. — Fél évet dolgoztam itt, de már szereztem 381 munkaegységet. Az előleg mellett kaptam 11 mázsa búzát, 6 mázsa kukoricát, három mázsa árpát, A háztájimon 40 mázsa kukorica termett, három hízót neveltem. Ha ötezer forintot kapok még zárszámadáskor, úgy számításom szerint a következő két évben visszafizetem a házra vett kölcsönt. — Harmincnégy éves vagyok, bírom a munkát és szívesen dolgozom. Itt úgy érzem, megbecsülnek. Amikor kocsi kellett, mindig kaptam a szövetkezettől. Az építőanyagot mind időre leszállítottuk. Kaiban nem volt kedveső a Balázs József tavalyi év. Sok volt a természeti csapások okozta kár, de • tagok szorgalma, a helyes irányítás mégis eredményt hozott. Ezért nem lesz csalódása zárszámadáson. Pflisy Elemér Politikai könyvhét Poroszlón Poroszlón két évvel eaelőW született meg az a kezdeményezés, hogy a községi párt- szervezet, a helybeli művelődési otthonnal és könyvtárral együttműködve megrendezi a politikai könyvhét hetét A kél évvel ezelőtti kezdeményezési az idén is megtartják és hozzáláttak az idei, január 11. és 18. között tartandó könyvhét megszervezéséhez. A tervek szerint január II- én este rendezik meg a könyvhét ünnepi megnyitóját amelyre Gyurkó Géza újságírót, a Népújság főszerkesztő-helyettesét hívják meg előadónak. Január 13-án a művelődési otthon gyermekklubjában irodalmi délutánt és vetélkedőé rendeznek a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kalandos útleírások gyűjteményéből. Másnap a KlSZ-korosztálybeli fiatalok számára rendeznek nagyszabású politikai író-olvasó találkozót, amelyre Gala- bárdi Zoltánt hívják meg előadónak. Hasonló tárgyú foglalkozást tartanak a nők klubjában, az értelmiségi klubban és a művelődési otthon más ismeretterjesztő rendezvényein is A politikai könyvhéten nagyszabású könyvkiállítást is rendeznek. A művelődési ház e’őesarnokában tartandó kiállítást ugyancsak január 11-én nÉrtják meg. Cs. I. rxipyjm 3 jttiuuü' o, szombat
